Biztonságpiac

Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint biztonsági aggályok miatt fel kell függeszteni a Fehéroroszországban tavaly ősszel átadott, asztraveci atomerőmű kereskedelmi üzembe helyezését.

Az EP-képviselők brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásukban bírálták a nemzetközi előírásoknak, köztük a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ajánlásainak meg nem felelő atomerőmű elsietett beindítását. Kiemelték, novemberben annak ellenére üzembe helyezték az erőművet, hogy Fehéroroszország nem szolgált bizonyítékkal a 2018-as uniós szakértői értékelés és a NAÜ ajánlásainak végrehajtásáról.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, járjon közben azért, hogy az üzemszerű működtetést mindaddig felfüggesszék, amíg a fehérorosz hatóságok az uniós stresszteszt valamennyi ajánlását maradéktalanul végre nem hajtják, és a biztonsági szempontból szükséges összes javítást el nem végzik. Az asztraveci erőmű 2020. november 3-án kezdte meg a villamosenergia-termelést. Az erőművet a tervek szerint az idén márciusban helyezik teljes körűen kereskedelmi üzembe.

Az erőmű, amely nagyon hasonló technológiával épült, mint az új paksi atomerőmű. Hat éve, 2015-ben a magyar kormány tagjaiból álló delegáció kifejezetten azért látogatott el Belaruszba, hogy tájékozódjon Paks2 „testvérerőművének” fejlesztéséről. Hasonlóan a magyar projekthez, a belarusz atomerőmű is Oroszországtól felvett, tízmilliárd eurós hitelből épült.

The post EP: fel kell függeszteni a fehéroroszországi Asztravec atomerőművének üzembe helyezését appeared first on .

Az előkészítő ülésen mindkét vádlott tagadott, nem fogadta el az ügyész felajánlotta büntetést sem azon a zalaegerszegi tárgyaláson, amelyen egy férfit és a párját szállásadójuk különös kegyetlenséggel elkövetett meggyilkolásával vádolnak.

A 39 éves férfi és 45 éves, hétgyermekes élettársa a vád szerint tavaly februárban halálra verte az őket zalaegerszegi házába befogadó idős férfit. A keddi előkészítő ülésen – majd a folytatásként megkezdett első tárgyaláson – távmeghallgatással, a szombathelyi és a kalocsai börtönből vettek részt a többszörösen büntetett előéletű vádlottak, de mindketten tagadtak, nem fogadták el az ügyészség által a tárgyalás mellőzésével javasolt húsz-húsz év fegyházbüntetést.

A vádirat szerint a házban tavaly februárban vendégeskedett a 39 éves férfi testvére, akivel mindannyian együtt italoztak. A testvér este lefeküdt abban a szobában, ahol a pár akkor héthónapos közös gyermeke is aludt. A ház tulajdonosa és a befogadott pár időközben összevesztek, a hangoskodásra a csecsemő is felébredt, akit a testvér próbált nyugtatgatni. A veszekedés azonban egyre durvábbá vált, a férfi arcul ütötte szállásadóját, aki ezután be akart menni a saját szobájába.

A befogadott pár követte a ház tulajdonosát, akit a szobában bántalmazni kezdtek; a földre került, jajveszékelő áldozatukat ütötték, rúgták és taposták. A testvér telefonon a rendőrséget akarta hívni, de a készüléket a fivére elvette tőle, a hívást pedig megszakította.

Miután az áldozat már nem adott életjeleket, a pár tagjai a holttestet először fel akarták darabolni és elégetni, de az is eszükbe jutott, hogy elássák. Végül kitakarítottak a házban, és a holttest köré ruhaneműket pakoltak, amit meggyújtottak, majd elhagyták a házat.

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatti ügyben az első napon a vádlottak korábbi, ellentmondó vallomásait olvasta fel a bíró, az elnapolás után az ügyben tanúk meghallgatásával folytatódik majd a bírósági eljárás.

The post Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölést tárgyalnak Zalaegerszegen appeared first on .

Oroszország részéről semmilyen szándék nem mutatkozik a konstruktív párbeszéd folytatására az Európai Unióval, különösen a szabadságjogok és az emberi jogok tekintetében – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén.

Borrell a múlt heti, kétnapos moszkvai látogatásáról tartott EP-vitán kijelentette, Oroszország nem felel meg azoknak az elvárakozásoknak, hogy modern demokráciává válik, ehelyett komoly csalódottság és bizalomvesztés tapasztalható az EU és Moszkva között.

Kiemelte, a gazdasági kapcsolatok az eddig életbe léptetett szankciók miatt meggyengültek, a feszült viszony erősödéséhez egyebek mellett a kelet-ukrajnai konfliktus, és a fehéroroszországi helyzet is hozzájárul. Elmondta, látogatása során Szergej Lavrov orosz külügyminiszter “nem becsülte nagyra” az Európai Unió üzenetét Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése és elítélése ügyében, ahogy az emberi jogok oroszországi helyzetét illetően sem.

Mindezek ellenére az Európai Unió határozottan elítéli azokat az eszközöket, amelyekkel Oroszország a Navalnij-ügyet kezeli. Az orosz hatóságok megmutatták, hogy könyörtelenül elfojtanak mindenfajta szembenállást, a demokratikus jogállamiságnak nem biztosítanak teret, és visszautasítanak minden eszmecserét, ami az emberi jogokat, vagy a demokratikus értékeket érintenék.

“A látogatás megerősítette az EU aggodalmát a tekintetben, hogy az orosz kormány a tekintélyelvűség nyugtalanító útján halad, a civil társadalom tere szűkül, a szólásszabadság csökken, látszólag nincs lehetőség a demokratikus alternatívákra. Oroszország elszigetelt Európától, az európai liberális demokratikus rendszert egzisztenciális fenyegetések tekinti. Világossá vált: Moszkva nem érdeklődik a kapocsaltok javítása iránt” – közölte.

Kijelentette: az Európai Unió útkereszteződéshez érkezett az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat illetően. A most meghozni kívánt uniós döntések fogják meghatározni a Moszkvával való kapcsolatokat, a döntések között akár szankciók kivetése is szerepelhet – közölte.

Elmondta ugyanakkor: a nehézségek ellenére kulcsfontosságú megőrizni a hivatalos kapcsolatok fenntartásának lehetőségét Moszkvával az unió érdekeit szolgáló területeken. Mivel Oroszország az EU legnagyobb szomszédja, el kell kerülni az állandó konfrontációt. Emellett meg kell őrizni annak a lehetőségét is, hogy az EU párbeszédben maradhasson az orosz társadalommal, ugyanis a demokratikus célokat maga elé állító orosz társadalom is kapcsolatban akar maradni az Európai Unióval – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az EP-vita során számos képviselő bírálta, feleslegesnek és megalázó kimenetelűnek nevezte Borrell moszkvai, két nappal Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése után tett látogatását.

Az Európai Parlament ötvenöt tagja Riho Terras észt néppárti EP-képviselő kezdeményezésére levelet írt az Európai Bizottság elnökének arra szólítva fel Ursula von der Leyent, hogy mentse fel a főképviselőt a moszkvai látogatás miatt. Véleményük szerint főképviselő téves megítélésen és önkényes döntésen alapuló moszkvai látogatása, illetve az, hogy nem volt képes kiállni az unió értékei és érdekei mellet, súlyosan károsította az EU megítélését és az uniós külügyi és biztonságpolitikai szolgálat méltóságát. Az Európai Bizottság a péntek óta egyre erősödő bírálatokra reagálva hétfőn védelmébe vette Borrellt, és úgy ítélte meg, hogy helyes lépés volt a moszkvai látogatás.

Téves és rossz lépés volt Borrell moszkvai látogatása
Téves és rossz lépés volt Josep Borrell múlt heti moszkvai látogatása, amellyel az európai uniós kül- és biztonságpolitikai politikai főképviselő jelezte, hogy Brüsszel napirendre tér a közelmúltbeli oroszországi politikai események felett – vélekedett kedden Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. Müller szerint Oroszország lépései “összeegyeztethetetlenek a szabályos diplomáciai kapcsolatok kánonjával”, és Borrell moszkvai látogatását többen éppen emiatt bírálják. A kormányszóvivő szerint az uniós főképviselő látogatását az orosz propaganda “annak megerősítéséhez használja fel, hogy a nemzetközi közösség napirendre tér bizonyos orosz lépések felett”. Ezért Borrell útja nagyon téves döntés, nagyon rossz lépés volt – fogalmazott Müller.

(Egyetértünk lengyel barátainkkal, és az észt képviselő kezdeményezésével: Borrell már sokadjára bizonyítja, hogy alkalmatlan az Unió képviseletére. Emlékezetes a kínai látogatása, amely után kijelentette, hogy Kína “nem veszélyezteti a világbékét, mert nincsenek militarista törekvései”, miközben épp kisajátítják a Dél-kínai-tengert. A -szerk- megj.)

The post Borrell magyarázza a bizonyítványt, ahelyett, hogy lemondana appeared first on .

Öt hónapos képzést követően 99 új tűzoltó erősíti keddtől az ország tűzvédelmét – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Mukics Dániel azt írta: 2012, vagyis az új képzési rend bevezetése óta így már 2100 újonc tűzoltó lépett szolgálatba. A frissen végzettek 13 megyében – Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Veszprém – és Budapesten kezdik meg munkájukat – tette hozzá.

A szóvivő elmondta: a tűzoltók képzése a járvány ellenére is hagyományos módon történt, hiszen a gyakorlatorientált felkészítést nem lehet digitális távoktatásban végezni.

A most befejeződött öthónapos képzés – folytatta -, két lépcsőben történt. A rendészeti alapozó ismereteket a rendészeti szakközépiskolákban sajátíthatták el a hallgatók. Ugyanakkor az így megszerzett tudásra épülnek rá a speciális tűzoltószakmai ismeretek, amelyeket a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban szerezhettek meg – fűzte hozzá.

Az új képzési rendszerben 2012 óta immár tizenhetedik alkalommal bocsát ki a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ újonc tűzoltókat, a frissen végzettek tűzoltó őrmesteri rangfokozatot viselnek – ismertette Mukics Dániel.

The post Egy híján száz újonc tűzoltó lép szolgálatba appeared first on .

A Golán-fennsík örökre Izrael Állam része marad – szögezte le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala keddi közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozatára reagálva.

“Izrael álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű: a Golán-fennsík minden lehetséges forgatókönyv esetén izraeli marad” – hangsúlyozta a miniszterelnöki hivatal Jeruzsálemben.

A szűkszavú szöveggel Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábbi nyilatkozatára válaszoltak, amely szerint az Egyesült Államok elismeri, hogy Izrael biztonsága szempontjából fontos a Szíriától az 1967-es, hatnapos háborúban elfoglalt terület, de ez a jövőben megváltozhat egy esetleges szíriai politikai változás nyomán.

A kérdés az amerikai politika visszatérését jelzi a hagyományos amerikai közel-keleti állásponthoz, amelytől Donald Trump előző elnök eltért. Trump az Egyesült Államok nevében 2019-ben ismerte el Izrael részének a területet, ami éles váltás volt az amerikai külpolitikában a korábbi fél évszázadhoz képest. Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el a Golán-fennsík nyugati felét Szíriától, és 1981-ben törvényben be is kebelezte, de ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismeri el.

A Golán-fennsíkon található négy drúz faluban mintegy 23 ezren laknak. Ők felvehetik az izraeli állampolgárságot, azonban többségük továbbra is Szíria állampolgárának tekinti magát. Mellettük szintén mintegy 20 ezer izraeli lakik az 1967 után a fennsíkon létrehozott izraeli településeken. A drúz települések lakói folyamatosan ápolják a rokoni és gazdasági kapcsolatokat a jelenlegi határ túloldalán, Szíriában élő családtagjaikkal, és lehetségesnek tekintik, hogy a jövőben nemzetközi megállapodások nyomán visszakerülhetnek szíriai fennhatóság alá.

The post Izrael: a Golán-fennsík örökre Izrael része marad appeared first on .

Meghosszabbította a bíróság annak a brit-amerikai-magyar állampolgárnak a letartóztatását, aki tavaly februárban megkéselt egy francia férfit Budapesten.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész a közleményében felidézte: az elkövetéskor 26 éves brit-amerikai-magyar állampolgárságú gyanúsított 2020. február 8-án, a kora reggeli órákban Budapest V. kerületében, a Ferenczy István utcában – minden előzmény nélkül – egy késsel mellkason szúrt egy francia férfit, aki helyszínen életét vesztette.

A már egy éve, 2020. február 11. óta letartóztatásban lévő gyanúsítottal szemben a Fővárosi Főügyészség – a legutóbb 2021. február 11-ig meghosszabbított – kényszerintézkedés további meghosszabbítását indítványozta. A főügyészség álláspontja szerint ugyanis továbbra is kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedéssel lehet kizárni a szökés, elrejtőzés, valamint az esetleges újabb szándékos bűncselekmény elkövetésének veszélyét.

A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája ezzel egyetértett, és a gyanúsított letartóztatását további két hónappal, április 11-ig meghosszabbította. A végzés a védői fellebbezés miatt nem jogerős – írta a főügyész.

A Fővárosi Törvényszék korábbi közleményében azt írta: a férfi büntetlen előéletű, azonban a vallomása, a nyomozás adatai, valamint a cselekmény céltalan jellege és előzménynélkülisége alapján feltehető, hogy a férfi indokolatlan agressziója mögött kóros elmeállapot állhat fenn. A férfi – elmondása szerint – bipoláris zavarban szenved és az Egyesült Államokban alkoholfüggősége miatt kezelik.

The post Meghosszabbították a francia férfit megygyilkoló brit-amerikai állampolgár letartóztatását appeared first on .

Fejlett rakéták házilagos gyártásával és illegális kereskedelmével gyanúsítanak mintegy húsz izraelit a helyi nyomozó hatóságok – jelentette a ynet.

Volt védelmi tisztviselők is vannak a gyanúsítottak között, akik rakétákat fejlesztettek, gyártottak és teszteltek, és arra készültek, hogy titokban eladják őket egy meg nem nevezett ázsiai országnak. Az izraeli rendőrség Twitter-fiókjában nyilvánosságra hozott közlemény szerint a rendőrség és az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bet együtt göngyölítette fel a bűnszervezetet, amely az ázsiai országtól utasításokat kapott, s munkájukért pénzt és juttatásokat vettek át.

Az izraeliek és ázsiai megbízóik titkos csatornákon tartották egymással a kapcsolatot, s megpróbálták leplezni a tervezett rakétaüzlet célországát. A rendőrség egy videót is közzétett a Twitteren, amelyen egy illegális rakétatesztelés látható. Közlésük szerint a tesztelést az ország közepén, lakott terület közelében hajtották végre.

A nyomozást a rendőrség fehérgalléros bűnözőkkel foglalkozó, 433-as egységének súlyos nemzetközi bűnözés elleni osztálya végezte a Sin Bettel közösen – áll a rendőrség közleményében. Az összegyűjtött bizonyítékokat és vallomásokat már átadták az ügyészségnek.

Az illegális rakétaüzletben érintett izraelieket a nemzetbiztonságot fenyegető bűncselekményekkel, a fegyverexportra vonatkozó törvények megszegésével, valamint pénzmosással és más gazdasági bűncselekményekkel gyanúsítják. A nyomozás részleteit, valamint a gyanúsítottak kilétét a hatóságok egyelőre nem tárták a nyilvánosság elé.

Izraelben egy 2007-ben elfogadott törvény szabályozza a fegyverek exportját, eszerint a vállalkozóknak mérlegelniük kell, hogy mire és hol fogják felhasználni az izraeli fegyvereket. A törvény célja megakadályozni a fegyverkereskedőket abban, hogy tudatosan olyan országnak adják el termékeiket, amelyek szörnyűségek elkövetésére tervezik bevetni őket. Noha az izraeliek kötelesek figyelembe venni az emberi jogok esetleges megsértését is, jelenleg csak azon országoknak tilos fegyvereket eladniuk, amelyek ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatalosan fegyverembargót jelentett be. Ilyen döntést a kínai és orosz vétó miatt ritkán hoz meg ez a grémium – emlékeztetett a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál.

The post Rakéták illegális gyártásával és kereskedelmével gyanúsítanak húsz izraelit appeared first on .

A holland kormány pénteken bejelentette, hogy támogatásban részesíti a 1995 elejétől 1995 július végéig a kelet-boszniai Srebrenicában és közvetlen környékén az ENSZ kötelékében szolgálatot teljesítő holland békefenntartó katonákat, a Dutchbat III egység tagjait – írta a Dutchnews holland hírportál.

A Dutchbat III katonai egység az ENSZ békefenntartó missziójának részét képezte, és azzal a céllal küldtek az ENSZ védelme alatt álló Srebrenicába, hogy megóvja annak muszlim bosnyák lakosságát a szerb erők agressziójától a boszniai háború alatt.

A boszniai szerb csapatok azonban a holland békefenntartók jelenléte dacára – akik semmilyen különösebb ellenállást nem tanúsítottak – 1995 júliusában elfoglalták a várost, és mintegy 8000 bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon. A holland állam legalább 10 százalékban felelős volt a történtekért – emlékeztetett a lap.

A Dutchnews egy tavalyi holland jelentésre hivatkozva arról számolt be, hogy 25 évvel a történtek után az egységben szolgálatot teljesítő katonák közül sokan még mindig poszttraumás stresszzavarban szenvednek a háború során tapasztaltak miatt. A jelentés szerint minden harmadik veteránnak továbbra is szüksége van pszichológiai támogatásra, és a 850 ember szinte mindegyike úgy érzi, nem ismerték el eléggé erőfeszítéseiket.

A hírportál szerint a holland kormány a Dutchbat III veteránjait szimbolikus, 5000 euró támogatásban részesíti. Ank Bijlevend-Schouten holland védelmi miniszter azt is megígérte, hogy az egység veteránjainak további szakmai segítséget fognak ajánlani.

A hágai székhelyű holland legfelsőbb bíróság 2019 júliusában megállapította, hogy Hollandia részben felelőssé tehető hozzávetőleg háromszáz boszniai muszlim haláláért, akiket szerb katonák a srebrenicai mészárlás során gyilkoltak meg, miután elhurcolták őket a csak kézifegyverekkel felszerelt holland ENSZ-békefenntartók bázisáról. Azt is kimondta ugyanakkor, hogy ez a felelősség csak egészen kismértékű, mivel az áldozatokat valószínűleg akkor is megölték volna, ha az enklávéban maradhatnak.

The post A holland kormány támogatásban részesíti a srebrenicai békefenntartó egység veteránjait appeared first on .

Vádat emelt a Fővárosi Nyomozó Főügyészség a saját ügyfelét zsaroló ügyvéd és négy társa ellen – közölte a fővárosi főügyész pénteken az MTI-vel.

Ibolya Tibor közleményében azt írta, a 43 éves budapesti férfi ügyvédként 2014-ben megbízást kapott a sértettől, egy feltaláló üzletembertől, hogy lássa el a kozmetikai termékeit forgalmazó cégét érintő ügyvédi feladatokat. Az ügyvéd felismerte, hogy megbízója bizalmatlan a hatóságokkal szemben, így elhatározta, hogy kihasználja őt.

Az ügyvéd elhitette a sértettel, hogy házkutatást fognak nála tartani, ezért elkért tőle több, üzleti és személyes titkokat tartalmazó adathordozót, ám miután a csak kitalált házkutatásra nem került sor, az ügyvéd egy társával együtt azt mondta a sértettnek, hogy az adathordozókat a védelme érdekében a Dunába dobták. A valóságban azonban ezek a tárgyak az ügyvédhez kerültek, amivel a későbbiekben zsarolta is a sértettet.

Emellett az ügyvéd 2015 tavaszán rávette a sértettet, hogy alapítson új cégeket. Az ügyvéd az üzletember költségén, és csak részben a tudtával, több gazdasági társaságot is létrehozott, amelyek élére saját bizalmi embereit tette, a tényleges érdemi döntéseket azonban ő maga hozta meg, majd a cégek közötti pénzmozgások felhasználásával, a profit kivonásával az ügyvéd a sértettet megkárosította.

Amikor az üzletember 2017-ben felmondta a megbízást, az ügyvéd – két vádlottal együtt – egy éven át zsarolta a sértettet, a hosszú évek alatt felépített cégcsoport és hírnév, illetve a magánélete súlyos megkárosításával, valamint élet elleni fenyegetésekkel – írta a főügyész. Az ügyvéd több százmillió forint értékben szerzett így a sértettől gyémántokat, készpénzt és ingatlant.

A főügyész tájékoztatása szerint az elsőrendű vádlott, az ügyvéd jelenleg is letartóztatásban van.

A másodrendű vádlott egy budapesti gyémántkereskedő, aki aktívan részt vett a zsarolásokban, a negyedrendű vádlott – a sértett bizalmi emberének hitt sofőr – bűnsegédként vett részt a zsarolásban. A harmadrendű vádlott a cégcsoport informatikai fejlesztője, aki a vád szerint a cégcsoport működéséhez elengedhetetlen adatok visszatartásával zsarolta a sértettet, ezzel százezer eurót kényszerített ki tőle. Az ötödrendű vádlott egy nő, aki strómanként az ügyvéd által kiállított, ügyvédi munkavégzésről szóló hamis számlák kifizetéséről intézkedett.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség bűnszövetségben, élet elleni fenyegetéssel elkövetett zsarolás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a vádlottakkal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozva.

Ibolya Tibor tudatta azt is, hogy az ügyben más bűncselekmények gyanúja miatt a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen továbbra is nyomozás van folyamatban, amelyet elkülönítettek ettől az ügytől.

The post Vádat emeltek az ügyfelét zsaroló budapesti ügyvéd és bandája ellen appeared first on .

Megfellebbezte Alekszej Navalnij védelme az ellenzéki politikus ellen az úgynevezett Yves Rocher-ügyben hozott ítéletet, amely letöltendőre változtatta a felfüggesztett szabadságvesztését, eközben pénteken Navalnij ellen egy másik bíróságon folytatódott egy rágalmazási ügyben kezdődött per.

A fellebbviteli tárgyalás idejét a letöltendő szabadságvesztés ügyében egyelőre nem tűzték ki. Az illetékes bíróság arra hivatkozva változtatta letöltendőre a büntetést, hogy Navalnij a büntetés-végrehajtás szerint hatvan alkalommal sértette meg a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. A házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a politikusnak két év nyolc hónapot kell börtönben letöltenie az elsőfokú ítélet alapján.

Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher Vostok-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el, amiért szállítmányozási cégük a vád szerint túlszámlázott a francia kozmetikai cég oroszországi leányvállalatának. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Az ítélet szerint a fivérek 26,8 millió rubel (a rubel jelenleg mintegy négy forintot ér) kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek. Navalnij támogatói szerint az ügyben politikai verdikt született.

Az EJEB 2017 októberében “önkényesnek” és “nyilvánvalóan észszerűtlennek” minősítette az ítéletet, azt állítva, hogy a Navalnij fivérektől megtagadták a tisztességes eljáráshoz való jogukat, egyúttal felülvizsgálatot kért. Az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést.

Pénteken egy moszkvai bíróságon folytatódott az a per, amelyet Navalnij ellen egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko megrágalmazása címén indítottak. Vera Akimova bíró elutasította az ellene a vád által benyújtott elfogultsági kifogást. Az ügyvédek szerint a bíró a múlt heti tárgyaláson bebizonyította, hogy részrehajló, valamint hogy a vádtól és külső tényezőktől függ. A védelem azt is kifogásolta, hogy a bíróság állami tévétársaságoknak felvételeket szolgáltatott ki a perről, amelyen hivatalosan képrögzítés nem történt.

Navalnij – a veterán kitüntetéseire utalva – ismét “felérmecskézett bábunak” minősítette Artyomenkót, unokáját, Igor Kolesznyikov vállalkozót pedig azzal vádolta meg, hogy “kufárkodásra” használja a nagyapját.

Az ügyész közölte, hogy a megromlott egészségű, 94 éves veterán Navalnij inkorrekt magatartása miatt a továbbiakban nem vesz részt a tárgyaláson.

A tárgyalás napján újabb videót tett közzé a világhálón Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK), amelyben Marina Pevcsih, az FBK kutatási részlegének vezetője kijelentette, hogy már minden negyedik orosz látta azt a filmet, amelyben az elítélt politikus azt állította, hogy Putyin elnök egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében.

Valótlannak nevezte az állami médiában elhangzott állítást, hogy az anyag összeállítása a németországi stúdióban egymillió euróba került. Bizonyítékként felmutatott a kétnapos munkálatokról kiállított 1800 eurós számlát. Hamisnak minősítette Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek azt a korábbi kijelentését, hogy Putyin Németországban archivált dossziéjához csakis a német titkosszolgálat közreműködésével lehet hozzáférni. Felvételeket mutatott be arról, hogy az anyagokat a kérdéses helyszínen forgatva korábban a Gazprom Media tulajdonában lévő NTV is felvette.

A Putyin palotájáról szóló filmnek egyébként a YouTube számlálója szerint péntek kora délutánig csaknem 111,7 millió megtekintése volt.

The post Navalnij megfellebbezte a felfüggesztett büntetést letöltendőre változtató ítéletet appeared first on .

Egymillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki a Pest megyei rendőrfőkapitány egy HÉV-en bántalmazott nő támadójának kézre kerítéséért.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint január 19-én a gödöllői HÉV Szilasliget és Gödöllő, Erzsébet park közötti szakaszán egy 47 éves nőt arra szólított fel egy férfi, hogy tolja le a nadrágját, különben megöli. Mivel a nő megtagadta a követelést, a férfi elvette a nő telefonját és pénztárcáját, majd többször megrúgta. A nő próbált segítségért kiabálni, de rajtuk kívül nem volt más a kocsiban, végül a megállóhoz közeledve azt mondta a férfinek, hogy a férje ott várja, mire a támadó kiugrott a szerelvényből és elmenekült. A sértett a támadás következtében súlyos sérülést szenvedett.

A Gödöllői Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya szexuális erőszak kísérlete, testi sértés és kifosztás gyanúja miatt folytat nyomozást, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Az elkövető felkutatására és elfogására nyomozócsoport alakult, amelynek tagjai továbbra is intenzív felderítőmunkát végeznek, és mindent megtesznek, hogy a támadó férfit azonosítsák, felkutassák és elfogják – írták.

A nyomravezetői díj annak fizethető ki, aki a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható ember kilétével kapcsolatban olyan konkrét adattal vagy információval szolgál, amely a nyomozást eredményre vezeti és az elkövetők azonosítását, felelősségre vonását közvetlenül elősegíti. A rendőrség a nyomravezető személyét bizalmasan kezeli.

A rendőrség azt kéri, hogy aki a police.hu honlapon megtalálható grafikán látható támadót felismeri, tartózkodási helyével vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik, hívja a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tevékenységirányítási központját a 06-1-236-2883 telefonszámon, illetve tegyen bejelentést a Telefontanú 06-80-555-111 zöldszámán vagy a 112 központi segélyhívó számon.

The post Egymillió forintos nyomravezetői díj egy HÉV-en megtámadott nő ügyében appeared first on .

Oroszország és az Európai Unió kapcsolatainak megszakítását helyezte kilátásba pénteken az orosz külügyminiszter, arra az esetre, ha Brüsszel újabb szankciókat vezetne be Moszkva ellen.

“Készek vagyunk erre. Ha még egyszer azt látjuk (….), hogy egyes területeket olyan szankciókkal terhelnek, amelyek kockázatot teremtenek a gazdaságunk számára, egyebek között a legérzékenyebb ágazatokban” – mondta egy kérdésre válaszolva Szergej Lavrov. “Mi nem akarunk elszigetelődni a világtól, de készen kell állnunk erre. Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” – tette hozzá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Lavrov által elmondottakról újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszországnak fel kell készülnie a barátságtalan lépésekre az EU részéről, ám fejleszteni kívánja kapcsolatait az unióval. Kifogásolta, hogy a média a szövegkörnyezetből kiragadva, szenzációként tálalta az orosz diplomácia vezetőjének kijelentését, úgy, mintha Moszkva kezdeményezné a kapcsolatok megszakítását.

“A lényeg az, hogy mi ezt (a kapcsolatok megszakítását) nem akarjuk, mi fejleszteni akarjuk a kapcsolatokat az Európai Unióval. De ha az Európai Unió ezen az úton fog haladni (további, gazdasági kockázatot jelentő szankciókat vezet be), akkor mi erre készek leszünk, mert fel kell készülni a legrosszabbra” – mondta. Mint hozzátette, Oroszországnak jó előre fel kell készülnie arra, hogy a “szélsőségesen destruktív”, az orosz érdekeknek és infrastruktúrának kárt okozó irányvonallal találkozik.

“Önfenntartónak kell lennünk, biztosítanunk kell biztonságunkat a legérzékenyebb stratégiai területeken, készen kell állunk, hogy nemzeti infrastruktúrával cseréljünk fel mindent, amitől megfoszthatnak bennünket abban az esetben, ha az őrület fog felülkerekedni, és ha az EU részéről ilyen barátságtalan lépések történnek” – mondta. Megjegyezte, hogy az EU-ban vannak megdöbbenést keltő és józan hangok is, és egyelőre nehéz megmondani, hogy melyik álláspont kerekedik felül.

“Mi akkor leszünk készen a szakításra, ha ez az EU kezdeményezése alapján történik meg. A magunk részéről állhatatosan egyenrangú és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre hívjuk fel az uniósokat, ez volt amiről Lavrov szólt” – tájékoztatta az orosz diplomáciai tárca a TASZSZ hírügynökséget.

A Bloomberg hírügynökség európai forrásokra hivatkozó csütörtöki jelentése szerint az EU-ban újabb gazdasági büntetőintézkedések bevezetését vették fontolóra Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ügyével összefüggésben. A Reuters pénteken azt írta három uniós diplomatát idézve, hogy az unió február folyamán utazási tilalmat és kinnlevőség-befagyasztást rendelhet el Vlagyimir Putyin orosz elnök több közeli szövetségese ellen, miután Berlin és Párizs is jelezte, hogy egyetértene ezekkel az intézkedésekkel.

Marija Zaharova külügyi szóvivő csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az újabb uniós szankciókat elkerülhetetlenül arányos válasz fogja követni. Teljesen megengedhetetlennek nevezte a hivatkozást az emberi jogokra és a demokratikus elvekre a geopolitikai eszközrendszer részeként. Úgy vélekedett, hogy az uniós büntetőintézkedések bevezetése különösen cinikusnak fog tűnni, azzal összevetve, hogy “Brüsszel totálisan semmibe veszi” az orosz ajkú lakosság és tömegtájékoztatási eszközök jogainak megsértését a balti államokban, és azt, hogy Európában milyen “kegyetlenül” fojtják el a tiltakozó megmozdulásokat. “…ez az önkény megerősödéséhez és a nemzetközi jog eróziójához vezet a nemzetközi kapcsolatokban” – hangoztatta Zaharova.

“Ismételten megerősítjük elvi álláspontunkat az ENSZ Biztonsági Tanácsát megkerülő egyoldalú korlátozó intézkedések jogtalanságáról” – tette hozzá a szóvivő, és az egyenrangú, konstruktív párbeszédhez való visszatérésre szólította fel az uniót.

The post Moszkvában elszakadt a cérna appeared first on .

A tavaly elvégzett csaknem 19 ezer ellenőrzés és a több mint 25 ezer beérkezett fogyasztói panasz alapján mintegy tízezer hatósági eljárás indult. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakmai irányítása mellett a kormányhivatalok több mint háromezer esetben egymilliárd forintot meghaladó bírságot róttak ki a jogsértő vállalkozásokra – közölte a minisztérium.

A közlemény hangsúlyozta: a mulasztó kereskedők, szolgáltatók bírságolása a fogyasztóvédelem leghathatósabb eszköze a vásárlói jogok érvényesítésének kikényszerítésében. A legnagyobb visszatartó erőt jelentő szankció alkalmazása különösen indokolt a vevőket tudatosan megtévesztő, vagy életüket, egészségüket veszélyes termékek forgalmazásával kockára tevő vállalkozásokkal szemben. 2020-ban a legtöbb alkalommal árfeltüntetési hiányosságok, a szavatossági és jótállási szabályok nem megfelelő kezelése, a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezések megsértésével összefüggő és panaszkezelési problémák miatt járt el a hatóság.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a közleményben kiemelte: “a fogyasztóvédelem partneri együttműködésre törekszik a vállalkozásokkal, hiszen a vásárlók színvonalas, megbízható kiszolgálása közös érdekünk. Ennek megfelelően az első alkalommal botlókat kisebb súlyú jogsértések miatt csak figyelmeztetjük a hiányosságok pótlására. Ismételt vagy életveszélyt okozó jogsértés, a gyermekek, fiatalkorúak, idősek sérelmére elkövetett visszaélés esetén azonban nem ismerünk pardont. A hatóság a nettó árbevétel öt százalékig terjedő, legfeljebb ötszázmillió forintos bírsággal torolhatja meg a szabályszegéseket”.

A különböző ügytípusok közül a teljes éves bírság mennyiségének közel negyedét kitevő szankciókat a légiutasok jogainak megsértése miatt szabták ki tavaly. Az egyik megbüntetett légitársaság járata közel négy órás késése ellenére sem adott megfelelő tájékoztatást és nem biztosított ellátást utasainak. A koronavírus-járvány miatti járattörléseket követően számos esetben maradt el a jegyárak hét napon belüli visszatérítése, a folyamat gyakran hatvan napig vagy még hosszabb ideig tartott. Efféle mulasztásaik miatt összesen több mint 239 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki légitársaságokra 2020-ban.

Egy dohánytermék-gyártónak 130 millió forintja bánta, hogy a jogszabályi tilalom ellenére állított elő és forgalmazott mentolt tartalmazó dohányterméket. A kereskedelmi egységek általános fogyasztóvédelmi ellenőrzése közel százmillió forintnyi szankció kiszabását eredményezte. A jogsértő üzletek egyebek mellett a vásárlók megkárosítására, az eladási ár fel nem tüntetésére, a mérőeszköz hitelesítésének hiányára fizettek rá.

Az év elejével átfogóan megújított szavatossági és jótállás előírások betartását idén fokozottan ellenőrzi majd a hatóság. A témakörrel összefüggő szabályszegések 2020-ban összesen 51 millió forintjába kerültek a vállalkozásoknak. Megtévesztő kereskedelmi gyakorlata miatt büntettek meg egy céget, amely telefonon egészségügyi állapotfelmérésre hívta meg a kiszemelteket. A beszélgetés során eltitkolták, hogy valódi céljuk a termékértékesítés. A vizsgálat eredményét idegen nyelven, feltételes módban, homályos és érthetetlen formában osztották meg a fogyasztókkal, ezzel késztetve őket vásárlásra. A hatóság tízmillió forintos bírsággal igyekezett elvenni a többszörösen jogsértő cég kedvét a további visszaélésektől.

“A fogyasztók szándékos megrövidítésének leghatékonyabb ellenszere a tudatos, körültekintő vásárlás. Ne hagyjuk becsapni magunkat, ne dőljünk be a trükköknek, minden döntés előtt a lehető legalaposabban tájékozódjunk a kereskedőről, a kínált termék minőségéről, piaci áráról! Ha azonban már megtörtént a baj, mindenkit arra bíztatok, hogy bátran kérje a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a megegyezéses vitarendezésben ingyenes támogatást kínáló Békéltető Testületek segítségét!” – tette hozzá Cseresnyés.

The post Több mint egymilliárd forint bírságot szabott ki 2020-ban a fogyasztóvédelem appeared first on .

A tárgyalások idejére felfüggesztették a szlovén rendőrök egy részének egy hónapja tartó figyelmeztető sztrájkját, miután a szakszervezet megállapodott a kormánnyal arról, hogy az továbbra is bónuszt fizet a schengeni határok védelméért – közölte a helyi sajtó.

A Szlovén Rendőrök Szakszervezetének (PSS) közleménye szerint a különleges juttatás március végéig történő meghosszabbítása “jó feltételeket teremtett a békés tárgyalásokhoz”. A szlovén rendőrök másik érdekvédelmi szervezete, a Rendőrök Független Szakszervezete (SPS) nem lépett sztrájkba, mert szerintük a PSS nem jól időzített, figyelmen kívül hagyta azt, hogy koronavírus-járvány van az országban.

A rendőrök január 11-én szüntették be a munkát. A sztrájk ideje alatt azonban betartották a sztrájktörvényben előírt szolgálatok minimális szintjét, szavatolták az emberek és a vagyon biztonságát, és a nemzetközi kötelezettségek betartását. A szakszervezet magasabb alapbért követel, valamint a rendőrök előmeneteli lehetőségének rendezését. A sztrájkolók a munka törvénykönyvének módosítását is kérik, hogy lehetővé váljon a munkavállalói jogok kollektív érvényesítése, valamint azt szeretnék, hogy a kormány elfogadja a szakszervezetet egyenlő partnerként a szociális párbeszédben.

A PSS kiemelte, hogy eddig követeléseinek egyike sem teljesült.

The post Felfüggesztették a szlovén rendőrök egy hónapja tartó figyelmeztető sztrájkját appeared first on .

A honvédelmi miniszter átvette a török gyártó vezérigazgatójától az első tíz Gidrán típusú, támogató feladatú páncélozott járművet az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában. Benkő Tibor elmondta, hogy hamarosan további negyven jármű érkezik Tatára.

A miniszter kiemelte, a honvédség több alakulatához pedig olyan járművek kerülnek majd, amelyeket már Magyarországon készítenek, a török gyártóval közösen. Benkő hozzátette: a most átadott adott Gidrán járművek – a többi, a közelmúltban beszerzett technikai eszközhöz hasonlóan – a harci tapasztalatokat figyelembe véve és a magyar igényekkel kiegészítve készültek el.

Engin Aycol, a Nurol Makina vezérigazgatója elmondta, ezek a járművek az Ejder Yalcin platformjára készültek, az egyik legkorszerűbb és legmegbízhatóbb négykerék-meghajtású harcászati támogató járműnek számítanak. A típus változataiból több ezer készült el, a világ több pontján szolgálatban állnak.

A vezérigazgató hangsúlyozta: Magyarország az első európai uniós állam, mely ezt a járművet rendszerbe állítja és a Nurol Makina “kész arra, hogy befektessen Magyarországon, és egy helyi társaságot hozzon létre”.

Tavaly decemberben jelentették be, hogy a Magyar Honvédség több mint 300 Gidrán 4×4-es páncélozott kerekes katonai járművet rendszeresít majd. A járműveket a török Nurol Makina Ejder Yalcin és NMS 4×4 katonai járműveinek mintájára Magyarországon is gyártják majd, Kaposváron. A négykerék-meghajtású járművek magyarországi előállításánál fokozatosan állnak át az európai fegyverrendszerek beépítésére. A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik.

Az Ejder Yalcin harcjárművet 2014-ben rendszeresítették Törökországban. Az 5,7 hosszú, 2,5 méter magas járműben kilenc katona fér el. A 16 tonnás eszközt egy 375 lóerős dízelmotor hajtja, legnagyobb sebessége 120 kilométer óránként, hatótávolsága elérheti a 700 kilométert. Kerekei golyóállóak, alsó páncélzata aknaálló, lövegtornyába egy stabilizált 12,7 milliméteres géppuskát szereltek.

The post Átadták Tatán az első tíz Gidrán páncélozott járművet appeared first on .

Korrupciós bűncselekmények elkövetésének gyanújával eljárást indított, ennek során pedig egy adóellenőrt őrizetbe vett a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség – tájékoztatta a hatóság.

Azt írták: előnyért hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatnak nyomozást. Az ügyészség szerdán nyolc helyszínen hajtott végre “összehangolt eljárási cselekményeket” a tényállás teljes körű felderítéséért, bizonyítékok beszerzéséért. A Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, valamint a Készenléti Rendőrség közreműködésével végrehajtott akcióban az érintettek lakó- illetve tartózkodási helyén, a célszemélyek irodáiban, gépjárműveiben végzett kutatások és lefoglalások eredményre vezettek – közölték.

Kitértek rá, hogy a megalapozott gyanú szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóellenőre Pest megyei vállalkozókat keresett meg azzal, hogy rendszeres anyagi ellenszolgáltatás ellenében vállalja “védelmüket”. A nő a NAV különböző adatbázisaiból információkkal látta el a gazdasági társaságokat és segítséget nyújtott ahhoz, hogy mentesüljenek az adófizetési kötelezettség alól. Az ügyészség tudatta, hogy az adóellenőr – akinek letartóztatása ügyében pénteken dönt a bíróság – megtagadta a vallomástételt a gyanúsítotti kihallgatásán.

The post Adóellenőrt gyanúsít vesztegetéssel a budapesti nyomozó ügyészség appeared first on .

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) leleplezte az Iszlám Állam (IÁ) nemzetközi terrorista szervezet egy kisebb csoportját Kijev környékén, tagjait őrizetbe vették – hozta nyilvánosságra az SZBU.

A közlemény szerint a csoport vezetője egy olyan férfi, aki egy meg nem nevezett kelet-európai ország által kiadott nemzetközi körözés alatt áll szíriai harci tevékenységben való részvételért. Tavalyelőtt hamis iratokkal érkezett Ukrajnába, és vele “hasonló gondolkodású”, nem ukrán állampolgárokból verbuvált csoportot.

A szolgálat munkatársai felderítették, hogy a csoport tagjai útleveleket hamisítottak ukrán és orosz állampolgároknak, valamint Ukrajnában való tartózkodásra jogosító iratokat a Közel-Keletről és Közép-Ázsiából érkező bevándorlóknak.

A csoport egyes tagjai az Iszlám Állam aktív hívei. Az SZBU kilenc helyszínen végzett házkutatást a gyanúsítottak lakhelyein, illetve menedékházakban. Ezek folyamán trotilt tartalmazó robbanóeszközt, F-1 típusú kézigránátot, nyolc gránátvető-lövedéket, valamint külföldi valutát és olyan bankkártyákat foglaltak le, amelyeken keresztül Szíriába utaltak pénzt. A biztonsági szolgálat hozzátette, hogy a csoport tagjai szélsőséges írásokat is terjesztettek potenciális támogatóik körében.

The post Az ukrán titkosszolgálat iszlamista terrorsejtet leplezett le Kijev mellett appeared first on .

Márciustól ellenőrzi a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóknál a hálapénz elfogadását – hangzott el a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtök reggel.

Váradi Piroska ezredes, a Nemzeti Védelmi Szolgálat korrupciómegelőzési főosztályának vezetője kiemelte: január elsejétől a vesztegetés jogszabályi tényállása kibővült a büntető törvénykönyvben a hálapénzzel. Hozzátette: ezalatt az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódóan adott, ígért, elfogadott vagy kért jogtalan előnyt kell érteni. Csak ajándéktárgy adása vagy elfogadása megengedett, készpénz vagy minden más ellenszolgáltatás értékhatártól függetlenül a büntető törvénykönyvbe ütközik – magyarázta.

Az ezredes hangsúlyozta: nem a “csőbe húzás” vagy a csapdába csalás a céljuk, sőt, munkájukban a bűnfelderítés messze meghaladja az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok vagy integritási tesztek számát. A tesztek során megalapozott indok, például ellenőrzött bejelentés vagy az egészségügy korrupciós kitettségének kockázatelemzését követően tudomásukra jutott adat esetén, illetve ügyészi engedély birtokában tesztelik a vizsgált embereket olyan valósnak tűnő szituációban, amikor az NVSZ munkatársa az orvost megvesztegetni próbáló betegnek vagy hozzátartozójának adja ki magát.

Kiemelte: mindig a vesztegetés elfogadóját tesztelik, tehát nem a betegeket.

The post Az NVSZ márciustól ellenőrzi a hálapénz elfogadását appeared first on .

Lefoglalt ingatlanok és ingóságok árverezéséből 865 millió forint folyt be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) tavaly, míg 2019-ben több mint kétmilliárd forint, a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt ugyanis nem voltak árverések – közölte az adóhatóság.

A NAV kiemelte, hogy a vonatkozó kormányrendelet alapján a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt a végrehajtások a veszélyhelyzet visszavonását követő 15. napig szüneteltek. Ezért tavaly március 24-e és április 30-a között nem voltak értékesítések, töröltek már folyamatban lévő és meghirdetett árveréseket is, összesen 1246 elektronikus árverést csaknem 1,1 milliárd forint becsült értéken.

Az érintett időszakban nem volt törvényi lehetősége a NAV-nak újabb árverések lebonyolítására, ami hatással volt a 2020-as statisztika alakulására – hangsúlyozta az adóhatóság. Ingóságok árverezéséből 678 millió forint, ingatlanokéból 187 millió forint folyt be tavaly. Ez az összeg 2019-ben 1,38 milliárd, illetve 635 millió forint volt, 2018-ban pedig 1,08 milliárd, illetve 553 millió forint.

Tavaly 10 290 ingó- és 618 ingatlan-árverést tartottak. Az ingóságok között elsősorban ruházati cikkek, műszaki termékek, háztartási gépek, járművek, járműalkatrészek, ékszerek, számítógépek voltak. Az ingatlan-árveréseken jellemzően családi házakat, lakásokat, üzlethelyiségeket, belterületi telkeket hirdettek meg.

Az árverési tételek a NAV végrehajtási szakterülete általi végrehajtási eljárásokból, a köztartozások miatt az adósoktól lefoglalt ingóságokból és ingatlanokból, a NAV vám- és pénzügyőri, valamint a bűnügyi szakterülete által elkobzott javakból, illetve a visszaadni rendelt, de át nem vett árukból, valamint 2019. január 1-jétől a törvényszéki ügyekben lefoglalt vagyonelemekből kerülnek ki – jelezte az adóhatóság.

Ha az árverezett vagyontárgyra nem érkezik érvényes ajánlat, vagyis sikertelenül zárul az első árverés, a végrehajtó ismételten árverést tűz ki, ezzel egy időben csökkenti az árverezett tétel kikiáltási árát. Ha a többszöri árverésen már az eredeti becsérték 35 százalékáig csökkentett kikiáltási áron sem kel el a vagyontárgy, akkor a NAV feloldja a végrehajtás alól, és visszaadja az eredeti tulajdonosnak. Azokban az eljárásokban, ahol nincs eredeti tulajdonosa az értékesíthetetlen vagyontárgyaknak, karitatív felajánlás jöhet szóba.

Az utóbbi években nő a végrehajtási ügyek száma, ennek oka, hogy a NAV által ellátandó feladatok köre bővült az általános közigazgatási rendtartás alapján folytatott végrehajtási eljárásokkal, valamint a korábban a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyekkel – közölte az adóhivatal.

The post Kevesebb pénz folyt be árverésekből az adóhivatalhoz tavaly a járvány miatt appeared first on .

A Miskolci Törvényszék másodfokú tanácsa hétfőn jogerősen három év börtönbüntetésre ítélte azt a próbaidős rendőrt, aki ittasan egy idegen gépjárművel okozott halálos balesetet Sárospatakon – közölte a bíróság.

A tájékoztatás szerint – a szerencsi járásbíróság még elsőfokú ítéletében megállapított tényállása szerint – a vádlott és a néhai sértett barátok voltak. A cselekmény estéjén együtt szórakoztak, alkoholt fogyasztottak, majd a vádlott engedély nélkül magához vette a néhai sértett édesapja autójának slusszkulcsát, mindketten beültek a gépkocsiba, és elindultak Sárospatak belvárosa felé. Az autót a vádlott vezette, a megengedettnél sokkal gyorsabban.

Az egyik kanyarban elvesztette uralmát a jármű felett, és egy fának csapódtak. A sértett a helyszínen belehalt sérüléseibe, és a baleset következtében a vádlott is életveszélyes sérüléseket szenvedett. A járásbíróság halált okozó ittas járművezetés és jármű önkényes elvétele miatt a vádlottat három év börtönbüntetésre, három év közúti járművezetéstől eltiltásra és három év közügyektől eltiltásra ítélte.

A bíróság ítéletével szemben az ügyész a büntetés súlyosítása, a vádlott és védője részben a férfi felmentése, részben a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett.

A Miskolci Törvényszék szóbeli indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság hiánytalanul állapította meg a tényeket, alaposan feltárta a büntetés kiszabása során értékelendő enyhítő és súlyosító körülményeket, a kiszabott büntetés neme és mértéke is helyes, ezért a büntetés megváltoztatására nem kerülhetett sor. A törvényszék ítélete értelmében a vádlott a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

Az ítélet jogerős.

The post Próbaidős rendőrt ítéltek el jogerősen appeared first on .