Biztonságpiac

Rakusan abból az alkalomból találkozott az újságírókkal, hogy egy éve tört ki a nyugat-csehországi Cseh Svájc Nemzeti Parkban az ország történelmének legnagyobb tűzesete. Tavaly nyáron ebben a nemzeti parkban több mint 1100 hektár erdő égett le. A hatalmas tűzzel felváltva három héten át több mint hatezer tűzoltó küzdött, míg sikerült eloltani. A tűz oka továbbra is ismeretlen, az anyagi kár több száz millió koronát tesz ki.

„Szeretnénk, ha Csehországból a közép-európai együttműködés bázisa lenne – a nagy kiterjedésű tüzek oltásának valamiféle közép-európai központja. Csehországnak vannak ilyen ambíciói, s a tűzoltóságon és a rendőrségen belül megfelelő és elegendő számú szakképzett személyzettel is rendelkezünk” – mondta a miniszter újságíróknak.

Rakusan emlékeztetett: Csehország a tavalyi európai uniós elnökségének idején is egy olyan rendszer létrehozását, kialakítását szorgalmazta, amely lehetővé tenné a nagy tüzek oltását bárhol Európában. „Úgy tűnik, hogy ez a jelenség (nagy tüzek) egész Európát érinti, s már nem csak a déli országok érintettek, ahogy ez még öt-tíz éve volt” – mutatott rá a miniszter.

A Cseh Svájc Nemzeti Parkot érintő tavalyi nagy kiterjedésű erdőtűz megmutatta, hogy Csehország ugyan jól szervezett tűzoltósággal rendelkezik, de a műszaki felszerelések terén folyamatos korszerűsítésre van szükség. A kormány már beleegyezését adta ahhoz, hogy például a belügyminisztérium az Európai Unió anyagi támogatásával a meglévő két speciális tűzoltóhelikopter mellé két újat, modernebbet szerezzen be. Az önkéntes tűzoltóság támogatására pedig újabb 100 millió (1600 millió forint) koronát különített el – fejtette ki a miniszter.

The post Csehország a közép-európai nagy tűzoltások központja szeretne lenni appeared first on .

Klaus Iohannis államfő úgy értékelte: a román határ közvetelen közelében civil célpontok ellen intézett támadás komoly biztonsági kockázatot jelent a Fekete-tenger térségében, veszélybe sodorja az ukrán gabonakivitelt és ezen keresztül a világ élelmiszer-biztonságát.

Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint a támadás egyértelműen azt bizonyítja, hogy Oroszország az ukrán gabona nemzetközi piacokra jutását akarja megakadályozni, és ezáltal – élelmezési válságot idézve elő – számos embert sodor veszélybe világszerte. A román kormányfő közleményében leszögezte: Románia továbbra is kész gyakorlati megoldásokkal támogatni az ukrán gabona kijuttatását a nemzetközi piacokra.

A román média a dél-ukrajnai katonai parancsnokság közleményét idézve azt írta, hogy Oroszország az éjszaka négy órán keresztül (iráni) Sahid-136-os önmegsemmisítő drónokkal támadta Ukrajna dunai kikötői infrastruktúráját. Az Adevarul című román lap szerint a támadásnak az ukrán gabonaexport jelentős részét lebonyolító Izmail és Reni kikötője volt a célpontja, utóbbi a román-moldovai-ukrán hármas határnál található, légvonalban alig 13 kilométernyire a több mint 200 ezer lakosú romániai Galactól.

The post Orosz agresszió: A bukaresti vezetők elítélték a román határ közvetlen közelében történt orosz dróntámadást appeared first on .

„Beszámolunk a kazettás lőszerek használatának eredményeiről, úgy gondolom, hogy a jövő héten meglesz az első jelentés, amelyet meg is osztok a Pentagonban dolgozó partnereimmel. Remélem, hogy ezek a lövedékek hatékonyabbak lesznek, mint a hagyományos lőszerek” – jegyezte meg a tárcavezető. Azt mondta, hogy várja a jelentést, amelyet valószínűleg a napokban nyújt be a Pentagonnak. Közölte, hogy a jelentés a kazettás lőszerek átadásáról az amerikai védelmi minisztériummal megkötött megállapodás része — közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a CNN-nek adott interjújában.

Az Egyesült Államok július 7-én 800 millió dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, és ez tartalmazott először kazettás lőszert. Washington segítsége kiváltotta több európai ország, valamint Kanada bírálatát, mivel a kazettás lőszereket veszélyesnek tartják a civilekre, és nemzetközi egyezmény tiltja azok használatát és birtoklását. A kazettás lőszerek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt nem írta alá mások mellett az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna sem. Joe Biden amerikai elnök korábban elismerte, hogy nem volt könnyű a döntés a kazettás lőszerek Ukrajnának történő átadásáról, de hagyományos tüzérségi lövedékek hiányában ezt tartotta helyesnek.

Négy civil megsebesült az Ukrajna keleti részében lévő Harkiv megyében, Kupjanszk város körzetében az országot támadó orosz erők ágyúzásában. Az áldozatok egyike egy 12 éves fiú, mellette két nő és egy 60 éves férfi sebesült meg. Hajnalban a déli Odessza régióját érte orosz légicsapás. Oleh Kiper, a megye kormányzója arról számolt be, hogy a támadás következtében megrongálódott a dunai kikötő infrastruktúrája. A legfrissebb adatok szerint hatra nőtt a civil sebesültek száma, közülük négyet szállítottak kórházba. A kormányzó hozzátette, hogy találat miatt megsemmisült egy gabonahangár, benne a rakomány tárolására szolgáló tartályok. Az egyik kikötői műszaki helyiségben tűz ütött ki, amelyet már eloltottak.

Petro Andrjuscsenko, a Donyeck megyei – orosz ellenőrzés alá került – Mariupol ukrán polgármesterének tanácsadója hétfőn arról adott hírt, hogy az orosz csapatok legalább két nagy hadoszlopot küldtek haditechnikával és katonákkal Mariupolon keresztül a Zaporizzsja megyei Bergyanszk kikötő irányába. „Legalább két, harminc járműből álló oszlopot láttak Novoazovszk felől Bergyanszk felé haladni. Ezek Rapira osztályú teherautók voltak lőszerrel és vontatott fegyverekkel, továbbá üzemanyag-szállító tartálykocsik és buszok katonákkal” – fejtette ki a Andrjuscsenko. Kiemelte, hogy nyár eleje óta ez volt a legnagyobb nyílt katonai katonai mozgás a térségben. Andrjuscsenko szerint ennek a mozgásnak az oka vagy kiképzőtáborok feltöltése, vagy pedig közvetlen utánpótlás a zaporizzsjai régió frontvonalához.

The post Orosz agresszió: Kijev a héten számot ad az Egyesült Államoknak a kazettás lövedékek felhasználásáról appeared first on .

Kudrjavcev Anatolij közleményében azt írta: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet munkatársai határozottan elutasítják a hálapénzt és „visszaélésnek tekintenek minden ezzel kapcsolatos cselekményt”. Éppen ezért az ügyben érintett orvos munkaviszonyát a kórház azonnali hatállyal megszüntette. A hatóságok munkáját a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja az intézmény – közölte.

Az orvos ellen a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság. A nyomozók 2023. július 17-én az orvost tetten érték az egészségügyi intézményben, majd előállították a vármegyei rendőr-főkapitányságra – közölték.

A megalapozott gyanú szerint az orvos 2023. május 31. és június 20. között a betegeitől hálapénzt fogadott el – feltehetően 41 alkalommal – a kórházban nyújtott ellátásért, annak ellenére, hogy állami egészségügyi jogviszonyban járt el – tudatták. Több mint 37 millió forintot, továbbá csaknem tízmillió forint értékű valutát, mobiltelefonokat, ékszereket, „üres és készpénzt tartalmazó borítékokat” foglaltak le a nyomozók.

A tájékoztatás szerint nyomozó hatóság a gyanúsított őrizetbe vételéről határozott, a későbbiekben indítványozzák letartóztatását. Az eljárásban a vesztegetői oldalon is további gyanúsítotti kihallgatások várhatók. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Védelmi Szolgálat a nyomozás során folyamatosan együttműködik a felderítésért.

The post Kirúgták a hálapénzt elfogadó szolnoki orvost appeared first on .

Erdogan a Perzsa-öböl menti és észak-ciprusi körútjáról hazatérőben a repülőgépen nyilatkozott török újságíróknak. Az NTV török hírtelevízió pénteki beszámolója szerint a török államfő rámutatott: az ukrán gabonaexportról szóló megállapodás vége az élelmiszerárak globális emelkedéséhez, valamint néhány térségben éhínséghez, annak következtében pedig újabb migrációs hullámokhoz vezethet egy sor más hatás mellett.

A török vezető jelezte: Putyinnal „körbejárják” a témát, és meggyőződése, hogy rövidesen biztosítják az ukrán gabonaexport folytatását. A diplomácia minden eszközét fel fogják használni – hangsúlyozta. A török államfő egyúttal sürgette a nyugati országokat, „lépjenek” az orosz elvárásokat illetően annak érdekében, hogy Moszkva visszatérjen az egyezményhez.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn közölte, hogy Oroszország nem újítja meg a hétfő éjfélkor lejáró szerződést. Hozzátette ugyanakkor: „amint a (megállapodások) Oroszországra vonatkozó része teljesül, Oroszország azonnal visszatér a megállapodáshoz”. Moszkva előzőleg közölte, hogy akadályokba ütközik a saját élelmiszer- és műtrágyaszállítása, amely szintén az egyezség része. Egyben azt állította, hogy nem valósul meg az egyezmény kimondott célja, amely lehetővé teszi a gabonafélék szállítását a nélkülöző országokba.

A 2022 júliusában Isztambulban aláírt és már kétszer megújított megállapodás lehetővé tette, hogy Ukrajna a gabonáját az orosz blokád ellenére a Fekete-tengeren keresztül exportálja. Az elmúlt évben csaknem 33 millió tonna gabona hagyta el az ukrán kikötőket. Erdogan a pénteken megjelent interjúban a svéd NATO-csatlakozás ügyéről szólt.

Kiemelte, figyelemmel fogják kísérni, hogy Stockholm teljesíti-e azokat az ígéreteket, garanciákat, amelyeket az elmúlt időszak találkozóin Ankarának tett. Aszerint járnak el, hogy Svédország milyen lépéseket tesz – húzta alá, nyomatékosítva, hogy Svédország „javára válik, ha konkrét lépéseket tesz a terrorszervezetek elleni harc és a terroristák kiadatása terén”.

Erdogan a múlt heti vilniusi NATO-csúcs végén jelentette be, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetekor terjeszti az ankarai törvényhozás elé Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját. A török elnök akkor azt is elmondta, hogy egy új megállapodás értelmében Svédország Törökország európai uniós csatlakozását illetően a vámunió frissítését és a schengeni vízummentesség ügyét is aktívan támogatni fogja.

Mindazonáltal Ankara – miként korábban – továbbra is elvárja, hogy a skandináv ország lépjen fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli. A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket. A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja nyilván.

The post Gabonaegyezmény: A török elnök bizakodó appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf az MH Kiss József 86. Helikopterdandár területén tartott eseményen elmondta: megreformálják a haderőt, hogy a ciklus végére valóban megújult magyar haderő őrizze a magyar emberek épségét, biztonságát, vagyonát. Szavai szerint soha nem állt rendelkezésre ebben a kérdésben ekkora társadalmi, politikai támogatottság.

A jövő évi költségvetés garantálja ugyanazt a 2023-ban már elért 2 százalékos GDP-arányos szintet a védelmi kiadásoknál, amely a NATO által is elvárt arány, és mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az átalakulást folyamatosan fenntarthassák. Ezen belül 20 százalékot a képességek megújítására, fejlesztésekre kívánatos, elvárt költeni a NATO által, ezt Magyarország évek óta felülteljesíti- számolt be.

Beszámolt arról, hogy a vezérkar kidolgozott egy „haderőképnek” nevezett tervet, amelyben szerepel, hogyan nézzen ki szervezetileg, feltöltöttségében, készenlétében a magyar haderő 2031-ig. Egy ilyen terven dolgoznak szisztematikusan, lépésről lépésre, amely egy huszonegyedik századi, modern, digitális haderő kiépítését teszi szükségessé, amely két komponensre támaszkodik – mondta. Egyrészt egy kiemelt, magas technológiájú, modern fegyverzettel felszerelt hivatásos katonákból álló haderőre, amely az országban támaszpontszerűen helyezkedik el, ilyen például a szolnoki légibázis is. Másrészt az ország teljes felületét lefedő, „kapillárisszerűen” működő, döntően tartalékosokból álló hagyományos felszereléssel felszerelt területvédelemre – közölte. „Hatalmas munka lesz, míg eljutunk erre az állapotra”, amelyet a haderőkép előír – fűzte hozzá a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky azt mondta: a haderőkép eszközoldali megvalósításának egy nagyon fontos mérföldköve, hogy megérkezett a honvédség első két Airbus H225M típusú helikoptere. Ezek a gépek olyan képességeket is hoznak, „visszaépítenek” a magyar légierőbe, amelyek az elhasznált, számában is kicsi, korábbi, döntően szovjet technológiájú képességek nem tudtak már számunkra biztosítani.

Tizenhat H225M típusú helikopter érkezik, a hétfői ünnepélyes átadáson az első kettő Airbus H225M típusú, 70-es és 71-es oldalszámú közepes, szállító (Troop Transport Helicopter-TTH) konfigurációjú látható – mondta. Megjegyezte: ilyen gépből érkezik még nyolc, azaz összesen tíz lesz. Emellett a különleges műveleti erők kapnak hat H225M típusú helikoptert (Special Operation Forces-SOF), amely a HForce nevű, speciálisan a magyar légierő számára kifejlesztett fegyverzetcsomaggal lesz felszerelve, ami a világviszonylatban is egyedülálló – emelte ki. Ezen egy 20 milliméteres gépágyú, 70 milliméteres rakétakonténer lesz, és a későbbiekben irányított páncéltörő rakéták is rendelkezésre állnak majd – sorolta. Emellett komplex navigációs rendszer, multifunkcionális tehermozgató rendszer, csörlő, gyorsköteles lecsúszást biztosító elem és hasonlók állnak majd rendelkezésre ezekben a gépekben rendelkezésre – tájékoztatott.

A modern, csúcstechnológiás helikopterek használatához szükséges kiképzés elméleti részét megkapták az állomány tagjai, a megérkezett gépekkel a konkrét kiképzés is elindulhat – mondta. Hozzátette: nő azon gépek száma, amelyekből ejtőernyős ugrásokat lehet végezni, újra megerősödhet a légideszant-kiképzés is.

A honvédelmi miniszter beszélt arról is, hogy Magyarország szomszédságában egy „huszadik századi típusú, véres háború zajlik, amelynek nem látjuk a végét” és amelyben csak egy azonnali tűzszünet és béketárgyalások lehet a megoldás. A béke bekövetkeztekor egy dolog egészen biztos lesz: Európa biztonsági helyzete gyökeresen más lesz, mint a háborút megelőzően – mondta. Két nagyon komoly, felfegyverzett és harcedzett haderő lesz Magyarország keleti szomszédságában, a déli határok pedig folyamatos nyomás alatt vannak az illegális migráció miatt. Nemrég véget ért a vilniusi csúcsértekezlet, amely a NATO új védelmi berendezkedését határozta meg – tájékoztatott. Ezek mind olyan kihívások, amelyhez egy új magyar haderőre, és azon belül egy kiemelt képességekkel felszerelt magyar légierőre van szükség. Ennek egy mérföldköve a mai – mondta.

Köszönetet mondott az Airbus Helicopters munkatársainak, akik a fejlesztésben, gyártásban, az átadásban közreműködtek illetve Szolnok városnak, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének a támogató hozzáállásukért. Köszönetet mondott a MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki és legénységi állományának az előkészítő munkához, egyben balesetmentes, kiváló felkészülést nyújtó szolgálatot kívánt ezekkel a „csodálatos madarakkal” nekik.

Bruno Even, az AIRBUS Helicopters elnöke beszédében megemlékezett a horvátországi helikopterbaleset három magyar áldozatáról. Kiemelte a légibiztonság fontosságát a katonai területen is.

A beszédek után Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke átadta a helikoptereket Bali Tamásnak, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnokának. Bali elmondta, a repülőműszaki és hajózó állomány elméleti felkészítése csaknem fél éve zajlik a franciaországi Marignane-ban az Airbus Helicopters Training Academy-n. A szolnoki helikopterdandárnál hamarosan meg tudják kezdeni a gyakorlati képzést is. Az H225M helikopter maximális felszállótömege 11 tonna, maximális sebessége óránként 324 kilométer.

The post Szalay-Bobrovniczky Kristóf: korszakváltás történik a magyar haderőben appeared first on .

Azt írták, hogy Budapesten a III., a IV., a XI., a XIII., a XXI., a XXII. és a XXIII. kerületben lépnek fel a vérszívók ellen, a főváros mellett pedig Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád-Csanád, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna és Zala megyében lesz szúnyogirtás.

A következő napokban a Duna mentén a fővárosban, Pestmegye több településén, továbbá Baja és Mohács térségében tartanak földi szúnyoggyérítést. Zala megyében a Dráva mentén, továbbá Szolnok környékén kell számítani védekezésre. Csongrád-Csanád megyében néhány településen az előző héten a szeles időjárás miatt elmaradt munkákat pótolják.

Kitértek arra is, hogy esős, szeles időben a kezeléseket nem végzik el, ilyen esetben a pótnapokon, vagyis a meghirdetett időpontot követő két napban végzik el a munkát, ha az időjárás akkor már lehetővé teszi.

A szúnyogok számára a lakókörnyezetünkben létrejövő kisvizek jelentenek ideális élőhelyet. Az elmúlt napok viharai során többfelé jelentős mennyiségű csapadék hullott, ami kedvez a szúnyogoknak. Ezért fontos, hogy ezeket a ház körüli kisvizeket számoljuk fel vagy fedjük le.

The post Szúnyoggyérítés lesz Budapesten és az ország 231 településén appeared first on .

A montenegrói ügyészség szerint Veselin Veljovic 2007 és 2011, valamint 2018 és 2020 között volt az ország rendőrfőkapitánya, és a volt montenegrói elnök, Milo Djukanovic egyik közeli szövetségeseként ismerték, akinek 2020 és 2023 májusa között biztonsági főtanácsadója is volt.

Ugyanezen gyanú alapján a rendőrség elfogott még egy férfit hétfőn, két további gyanúsított ellen pedig elfogatóparancsot adott ki.

Dritan Abazovic montenegrói miniszterelnök a közösségi médiában üdvözölte az egykori országos rendőrfőkapitány elfogását. „A törvény keze végre Veljovicot is elérte” – írta a kormányfő, és hozzátette: sok munka vár még rájuk.

The post Hivatali visszaéléssel és csempészettel is gyanúsítják a korábbi rendőrfőkapitányt Montenegróban appeared first on .

„Az Odesszát és a térségét érő orosz rakétatámadások fő célja Ukrajnának a Fekete-tengertől való teljes elszigetelése, továbbá megfélemlítéssel igyekeznek megakadályozni és semlegesíteni a gabonafolyosó működésének helyreállítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket. A Kreml terve az, hogy éhínséget okozzon és gerjessze a migrációt az afrikai országokból” – fogalmazott Danyilov. Kijelentette: biztos abban, hogy az oroszok rá akarják kényszeríteni a Nyugatot az orosz ammóniaexport helyreállítására és a szankciók egy részének feloldására.

„A terv az, hogy a világot térdre kényszerítsék, és Oroszországot egyedüli gabonaszállítóvá tegyék” – tette hozzá. Szavai szerint Ukrajna megérti és tudatában van ezeknek a szándékoknak, és „megfelelően és mindenekelőtt teljes mértékben reagál a gyilkosságokra és pusztításokra”, a világnak és a Nyugatnak pedig „szilárdságot és sérthetetlenséget kell mutatnia, és méltó választ kell adnia” a Kremlnek a gabonafolyosó működésének teljes helyreállítása érdekében.

Az orosz erők a héten folyamatosan támadták Odesszát és térségét, miután hétfőn Moszkva egyoldalúan kilépett az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli szállítását garantáló megállapodásból. Az ukrán légierő közlése szerint vasárnapra virradóra az orosz hadsereg 19 különböző típusú rakétát, köztük öt Oniksz robotrepülőgépet lőtt ki az odesszai régióra. Az ukrán légvédelem ezekből kilencet semmisített meg.

Az Odessza megyei kormányzói hivatal közölte, hogy az előzetes adatok szerint 25 építészeti emlékmű rongálódott meg az éjszakai támadásban Odessza történelmi központjában. A város szerepel az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszíneket tartalmazó listáján. Az odesszai városi tanács előzőleg közölte, hogy súlyosan megrongálódott a Krisztus színeváltozása székesegyház, és a romok alól sérülten mentették ki a város védőszentjének ikonját.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy az orosz erők megsemmisítettek a régióban lévő Csasziv Jar településen egy elsősegélyközpontként működő kultúrházat. Szavai szerint a hajnali órákban kazettás lövedékekkel lőtték a várost, a kultúrházban tűz ütött ki, az épület leégett. A tűzoltók a folyamatos ágyúzás miatt nem tudták eloltani a lángokat. Az orosz erők napközben légicsapást mértek a keleti országrészben a harkivi régióra is, egy idős nő megsérült – közölte a megyei kormányzói hivatal.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt vasárnap, hogy az elmúlt napban az orosz erők 59-szer lőtték a régiót, 332 lövedéket lőttek ki harckocsikról, repülőgépekről és tüzérségi fegyverekből. A támadások következtében egy helyi lakos vesztette életét.

The post Az ukrán védelmi tanács titkára megtorlást helyezett kilátásba az Odessza elleni orosz támadásokra appeared first on .

Szergej Andrejev nagykövetet szombat délelőtt azonnali hatállyal kérették be a külügyminisztériumba Putyin „provokatív kijelentései” és Lengyelországgal szembeni fenyegetései, valamint amiatt, hogy az Oroszországi Föderáció „ellenséges lépéseket tesz Lengyelországgal és szövetségeseivel szemben” – közölte Jablonski.

Ezzel arra utalt, hogy Putyin pénteken Nyugat-Ukrajnára vonatkozó „revansista tervek” előkészítésével vádolta meg Varsót, és „Sztálin ajándékának” nevezte azt, hogy Lengyelország a második világháború után kelet-németországi területeket kapott.

A „nagyon rövid” találkozón Jablonski ismertette a nagykövettel Varsó „határozott álláspontját”. Lengyelország provokációnak, a helyzet eszkalálására tett kíséretnek tekinti Putyin „áltörténelmi fejtegetéseit”, valamint az arra irányuló orosz kísérleteket is, hogy „megpróbálják tisztára mosni az olyan háborús bűnösöket, mint amilyen Sztálin volt, és mint amilyen most Putyin” – fogalmazott Jablonski.

Elítélte „a történelmi revízióra” tett orosz próbálkozásokat, valamint azt, hogy Moszkva – varsói megítélés szerint – „propagandista tevékenységéhez, hibrid hadviseléséhez” használja fel ezeket. A találkozón – Jablonski beszámolója szerint – hangsúlyozta továbbá az államhatárok sérthetetlenségét, valamint hogy Lengyelország visszautasít minden határrevíziós kísérletet.

A miniszterhelyettes „nagyon idegesnek és ellenségesnek, a diplomáciai protokoll elveit felrúgónak” nevezte az orosz nagykövetnek a találkozón tanúsított magatartását. Ez „tükrözi az általa képviselt állam hozzáállását” – jegyezte meg. Úgy látta: Oroszország „diplomáciai eszközökkel semmilyen célt nem szándékozik elérni”.

A tervezett válaszlépéseket tudakoló újságírói kérdésre Jablonski leszögezte: Lengyelország „mindig a nemzetközi joggal összhangban jár el”. Jelezte: Varsó szövetségeseivel együtt „továbbra is nyomást gyakorol Oroszországra, hogy hagyjon fel agresszív magatartásával”.

A találkozó után az orosz nagykövet újságíróknak nyilatkozva elmondta, a megbeszélés témája Lengyelországnak Ukrajnával és Oroszországgal szemben politikája volt. Elutasítottam Lengyelország minden, Putyinnal szembeni vádját, ezek teljesen alaptalanok. „Az úgynevezett lengyel keleti területek történelmileg Oroszország területei, (…) és 1991 után Ukrajna és Fehéroroszország területévé váltak” – szögezte le, de hozzátette: Lengyelországnak nincsenek területi követelései, „ami alátámasztja azt, hogy ezek a lépések történelmileg megalapozottak voltak”. Arra a kérdésre, hogy lengyel területi követelések híján Putyin miért vádolta meg Lengyelországot Nyugat-Ukrajna megszállásának tervével, a nagykövet úgy válaszolt: Moszkva „így értelmezi Lengyelország jelenlegi politikáját ezekben az ügyekben”.

A történelmi igazság nem lehet vita tárgya – jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Morawiecki arra reagált, hogy Putyin a nyugat-Ukrajnát érintő „revansista tervek” előkészítésével vádolta meg Varsót, és „Sztálin ajándékának” nevezte azt, hogy a második világháború után Lengyelország németországi területek egy részét kapta. Sztálin „egy háborús bűnös volt, a lengyelek százezreinek haláláért felelős” – jelentette ki Morawiecki.

Radoslaw Fogiel, a lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke szombaton a PAP hírügynökségnek a „dezinformáció elemének” minősítette Putyin kijelentését. A történelmi határok témáját illetően felidézte: 1939 szeptemberében a Szovjetunió a hitleri Németországgal együtt megtámadta Lengyelországot, megszállta ennek területeit. A második világháború után Lengyelország a nyugati területeket „kárpótlásul kapta meg azért, amit Sztálin keleten tartott meg a Szovjetunió számára” – emlékeztetett Fogiel, hozzátéve: „ez senkinek sem az ajándéka”. Az elvesztett közép- és kelet-lengyelországi területek kárpótlásaként Lengyelország nyugati határa az Odera-Neisse folyók vonala lett. A második világháború előtt Lengyelország területe 388 634 négyzetkilométer volt, jelenleg 322 575 négyzetkilométert tesz ki.

The post Varsó provokációnak tekinti az orosz elnök kijelentéseit Lengyelország határairól appeared first on .

Cernochová megerősítette, hogy közös cseh-német kormányzati beszerzésről van szó, amelyhez esetleg még más ország is csatlakozhat. Prága azzal számol, hogy ily módon jobb árat, gyorsabb szállítást és jobb szervizt kaphat a német gyártóktól. A cseh-német keretmegállapodást már aláírták, a részleteket is tartalmazó szerződést a felek az év végén tervezik aláírni. A cseh megrendelés értéke több tízmilliárd korona lesz – jegyezte meg a miniszter.

„Rendkívül fontosnak tartom, hogy a közös projekt megvalósításába a lehető legnagyobb mértékben a cseh ipari cégek is bekapcsolódjanak. Jó esélyt látok arra, hogy részt vegyünk a harckocsik gyártásában és karbantartásában is” – jelentette ki Cernochová.

A prágai sajtó szerint a Leopard tankok beszerzése valódi váltást jelent majd a cseh hadsereg számára, ennek köszönhetően Csehország megszabadulhat az orosz felszerelésektől való függésétől. Csehország az Ukrajnának nyújtott segítségért cserébe már korábban 14 Leopard 2A4 típusú harckocsit kapott Németországtól. Ezekből eddig három érkezett meg Csehországba. A teljes szállítmányt várhatóan 2024 közepéig veheti át a cseh hadsereg.

Cernochová és Pistorius újságírók előtt megerősítették, hogy mindkét ország álláspontja változatlan az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. „Egyetértettünk abban, hogy továbbra is támogatni fogjuk az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát, amíg csak arra szükség lesz” – szögezte le Pistorius.

The post Prága legalább 77 Leopard harckocsit vásárol Németországtól appeared first on .

A tomboló kánikulában éppen itt az ideje annak, hogy szót ejtsünk a fényvédelem jelentőségéről. A káros UV-sugárzásnak ugyanis számos kedvezőtlen következménye van a bőrünkre nézve, hiszen károsítja, gyorsítja az öregedés jeleinek megjelenését, rosszabb esetben pedig akár napallergia vagy melanoma is kialakulhat.

Válasszunk minőségi termékeket!

A SzépségCenter fényvédelmet biztosító kozmetikumai közül nem lesz nehéz rátalálni az igazira, ráadásul számos blogbejegyzéssel is támogatják az érdeklődőket az ezt biztosító információk megosztásával. Habár a napot nem törölhetjük le az égről, s persze ez nem is lenne tanácsos, ugyanis rengeteg pozitívuma is van, például segíti a D-vitamin termelődését a szervezetünkben, valamint a szerotonin szintünk növelésével még a hangulatunkat is kedvező irányba befolyásolja.

A fényvédőkrém rendszeres alkalmazásával szabadon élvezhetjük a napsugarak áldásos hatásait, de ne feledkezzünk meg róluk még olyankor sem, ha felhős az ég! A bőrt károsító UV-A sugarak ugyanis ilyenkor is kedvezőtlen folyamatokat tudnak elindítani a szervezetünkben. Bőrünk hálás lesz a gondoskodásunkért.

Fontos szempont a fényvédő faktorszáma

Ez az az érték, amely az SPF rövidítéssel együtt olvasható le a különféle készítmények címkéiről. Minél nagyobb ez a szám, annál magasabb védelmet tudunk biztosítani az érintett bőrfelületek számára. Ugyanakkor egyik fényvédőkrém se képes arra, hogy teljesen kiszűrje az UV-sugárzást. Egy SPF 30-as kozmetikumnál ez nagyjából 96,6%, egy 50-esnél 98%-os biztonságot jelent. 

Minél magasabb a faktorszám, annál hosszabb ideig tart, míg a bőr kipirul a napsugaraktól, de egyik sem nyújt egész napon át tartó védelmet. A krémeket napozás vagy testedzés közben nagyjából minden két óra eltelte után újra alkalmazni kell. 

Teljesen felesleges több terméket bevetni annak érdekében, hogy a biztonság fokozottabb legyen. Egy SPF 30-as fényvédő és egy SPF 15-ös alapozó együtt is csak az SPF 50-es értékkel védi a bőrünket. Így tehát nem érhető el nagyobb védelem.

Fizikai, kémiai vagy hibrid fényvédőkrémet válasszunk?

Azt többnyire mindenki észreveszi alkalmazás közben, hogy a különböző készítmények másképpen viselkednek a bőrre kenve. Ennek az az oka, hogy más módszerrel vigyáznak a bőrünkre.

A fizikai fényvédők sűrűbbek, s egy vékony réteget képeznek a bőrünkön. Ezt sokan nem szeretik, ugyanakkor érzékeny vagy rosaceás bőr esetén, illetve napérzékenységnél ezt érdemes előnyben részesíteni, mert nagyon gyengédek a bőrhöz.

A kémiai fényvédőkrémek egy szivacshoz hasonlóan képesek elnyelni a káros sugarakat. Textúrájuk könnyedebb, s nem hagynak réteget maguk után, ezért a zsíros bőrtípussal rendelkezők számára ideális választás.

A hibrid termékek, ahogy az már a nevükből is sejthető, azért készültek, hogy egyesítsék magukban a másik két fajta előnyös tulajdonságait. Válasszunk mindig a bőrtípusunk szerint, és soha ne induljunk el fényvédőkrém használata nélkül otthonról!

The post A fényvédőkrémek alkalmazásának alapjai és jelentősége appeared first on .

Tíz év alatt sok minden változott: megéltünk egy világjárványt, és kitört az orosz-ukrán háború. A globálisan zajló események hatással voltak hazánk munkaerőpiaci helyzetére is – ám minden régióra és városra másképp. Cikkünkben bemutatjuk a regisztrált álláskeresők számának változásait 2012 és 2022 között, a dunántúli vármegyeszékhelyt, Székesfehérvárt véve alapul.

Székesfehérvár régen és most

Közel 75%-kal kevesebb lett az álláskereső 2022-re Székesfehérváron, mint amennyi 2012-ben volt – ez olvasható ki az NFSZ (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) adatbázisából. Az eredményekről részletesebb adatokat és grafikonokat a Székesfehérvárállás https://szekesfehervarallas.hu/sajtokozlemeny linken találunk.

A fehérvári, regisztrált álláskeresők számának alakulása (2012-2022)

A Székesfehérvári Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályához tíz év alatt folyamatosan, egyre egyre kevesebb álláskereső érkezett. Ez a lendület csak 2018-2020 között tört meg, egy 50%-kal emelkedő tendenciával. Különösen a koronavírus-járvány alatt tapasztalható növekedés az arányokban. Az állásukat hirtelen elvesztők tömegével, az egyetemisták időszakos hazaköltözésével ugyanis mintegy 41%-kal többen lettek regisztrált álláskeresők a 2019-es adatokhoz képest.

A nemek, korosztályok és iskolázottság tekintetében van, ahol szembetűnőek a különbségek, máshol kevésbé. Ebben az időszakban mindössze néhány száz fővel több nő volt regisztrált álláskereső, mint férfi. A legtöbben az álláskeresők közül 25-54 évesek voltak (53-69%) – ám az ő számuk egy fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Az 55 év és afeletti korosztályban azonban a csökkenés sokkal lassabb. Szemben azzal, hogy a 25-54 éveseknek mindössze egyötöde maradt álláskereső 2012-höz képest, az idősebb munkanélkülieknek még mindig több mint a fele.

Az iskolai végzettség kapcsán szintén éles eltéréseket tapasztalhatunk: 29-35%-ban az általános iskolával rendelkezők, míg 21-30%-ban a szakiskolát/szakmunkásképzőt végzettek voltak azok, akik nehezebben találtak munkát.

Így viszonyulnak a számok az országos átlaghoz

A székesfehérvári adathoz (2001 fő) képest Magyarországon 177 ezer fő volt munkanélküli 2022 június-augusztusában. Az összlakosságban előforduló munkanélküliségi ráta 3,6% volt. Ez mindenképp javuló tendenciát mutat a 2012 február-áprilisi helyzethez képest. Ugyanis akkor 496 ezer főnyi bejelentett álláskeresőt tartottak számon, és 11,5%-os országos munkanélküliségi rátát. Ami Székesfehérvárt illeti, a sajtóközlemény adatait alaposan szemügyre véve láthatjuk: erre a régióra egyre kevésbé jellemző a munkanélküliség. Országos szinten pedig elmondhatjuk, még mindig az észak- és dél-alföldi, dél-dunántúli térségben a legalacsonyabb a foglalkoztatottság.

The post Hogyan változott a regisztrált álláskeresők száma 2012-2022 között Magyarországon? appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor A békéhez erő kell! – NATO-csúcs után című pódiumbeszélgetésén arról számolt be, hogy lendületesen halad a magyar haderőfejlesztés, ezen belül az eszközfejlesztés.

Kifejtette: a magyar haderő teljes átfegyverzéséről lehet beszélni, az elmúlt 6-8 évben beindult folyamat eredményeképpen az elavult szovjet technológia maradékát cserélik le újra. A magyar haderőfejlesztés európai, azon belül is német-francia irányultságot vett. 2021-ben az Egyesült Államokat megelőzve Magyarország volt a német hadiipar legfőbb vásárlója, tavaly pedig – mintegy egymilliárd euróval – a második legnagyobb Ukrajna után – részletezte Szalay-Bobrovniczky.

Az eszközoldali fejlesztés folytatódik, mint mondta, Magyarország az orosz-ukrán háború katonai tanulságai alapján hozott döntést egy újabb csúcstechnológiás, izraeli technológián alapuló német-izraeli koprodukcióban gyártott eszköz, az úgynevezett cirkáló rakéták beszerzéséről. A tárcavezető a közmédiának elmondta: Magyarország a Rheinmetall – UVision konglomerátummal vásárol nagyon modern, nagy pontosságú csapásmérő képességgel rendelkező, célpont híján visszavonható drónokat.

„De a haderőfejlesztés egyéb aspektusai is folyatódnak, területvédelmi komponenssel egészítjük ki a hivatásos haderőt, így nemcsak a támaszpontszerűen jelen lévő high-tech eszközökkel felszerelt hivatásos katonák fogják az országot védeni, hanem az országban kapillárisszerűen, minden egyes járásban jelen lévő tartalékosokkal (.) a háttérobjektumok védelmével foglalkozó komponens is létrejön” – közölte a honvédelmi miniszter.

The post Szalay-Bobrovniczky: Magyarország kamikaze drónokkal fejleszti haderejét appeared first on .

A korlátozások a katonai célú és kettős felhasználású áruk exportjára vonatkozó engedélykérelmeket elutasították, hacsak nem volt garancia arra, hogy ezeket az fegyvereket nem fogják felhasználni a jemeni és észak-szíriai konfliktusokban. Ezek a szabályok azonban a leköszönő kabinet szerint nem illeszkednek az EU és az ENSZ által ellenőrzött francia-német fegyverexportról szóló szerződés rendszerébe, amelyhez Hollandia csatlakozni akar.

Hollandiqa 2019-ben korlátozásokat vezetett be az új fegyverexport-engedélyek kiadására, miután Törökország katonai offenzívába kezdett Észak-Szíria kurdok lakta térségei ellen.

The post Hollandia feloldja a Törökországba irányuló fegyverszállítás korlátozását appeared first on .

Azt írták, Magyarországon is egyre gyakrabban találkozni olyan kihívásokkal, amelyek gyermekek fizikai sérülését vagy akár halálát is okozhatják. Ilyen volt az a napokban történt eset is, amikor az úgynevezett blackout vagy „áramszünet” kihívás teljesítése egy 15 éves tinédzser életét követelte.

A veszélyes online kihívások hazai megjelenési formáiról szóló kutatást az NMHH több mint 1300, 11-17 éves diák válasza alapján készítette.

Abból indult ki, hogy az online térben megkülönböztetünk veszélyes és veszélytelen kihívásokat: előbbi kategóriába tartozik a Tetris- vagy az Ice Bucket-kihívás, utóbbiba pedig az önkárosítást, mérgező anyagok belélegzését vagy fogyasztását, valamint bűncselekmények elkövetését követelő bátorságpróbák sorolhatók.

Hozzátették: a kihívásokban való részvétel okai közül a szakirodalom és a pszichológusok a „fear of missing out” (FOMO), vagyis a „kimaradástól való félelem” jelenségét emelik ki. A kihívások teljesítésével járó társadalmi státusz, a kapcsolatok megerősítése és az idealizált énkép hangsúlyozása is szerepet játszhat az online trendek népszerűségében – jegyezték meg.

Az NMHH kutatása rávilágított arra, hogy a felmérésben részt vevő gyerekek nagy többsége valamelyik óriásplatform – például a Facebook, a YouTube vagy a TikTok – aktív felhasználója. Ezek közül a YouTube és a Facebook Messenger emelkedik ki. Előbbit a megkérdezettek 75 százaléka használja, az utóbbit 74 százalék, de ma már a TikTok is az élvonalban van, ezt a megkérdezettek 60 százaléka napi szinten látogatja.

Az elemzés szerint a megkérdezettek 72 százaléka hallott már valamilyen online kihívásról, a legtöbben a közösségi médiából és a barátaiktól, ismerőseiktől. Az összes megkérdezett 58 százaléka látott is ilyet, sőt 38 százaléka olyat is, amely a feladatot teljesítő gyerek számára akár veszélyes is lehetett.

A megkérdezettek mindössze 5 százaléka jelezte, hogy részt vett már számára veszélyesnek tűnő kihívásban, azonban az is kiderült, hogy a többségük ezt társakkal, legfőképpen barátokkal tette. Aki találkozott netes online kihívással, azok egyharmadát kérték már meg arra, hogy vegyen is részt benne.

Aggasztó tendencia, hogy a részvételre buzdítók 30 százaléka ismeretlen volt a gyerek számára, de gyakran családtag vagy egy követett influencer volt a felkérő – közölte a hatóság.

Hozzátették: a veszélyes kihívásban részt vevő gyerekek száma alacsonynak tekinthető, vagyis az ilyen bátorságpróbák terjedése Magyarországon a sajtóban megjelenített helyzethez képest pozitívabban alakul.

Ennek ellenére fontos a fokozott figyelem, hiszen számos frappánsnak tűnő népszerű kihívás rejt magában veszélyeket, amelyek súlyos következményekkel járhatnak – írták, és kiemelték, hogy érdemes észrevenni és helyén kezelni az ilyen kihívásokkal kapcsolatos csoportnyomást, az ezekre buzdító üzeneteket.

Az NMHH tájékoztatása szerint ma már a közösségimédia-platformok számos technológiai megoldással küzdenek a fizikai és lelki problémákat okozó online jelenségek csökkentésére. A YouTube-nak és a TikToknak is van az online veszélyes kihívások szűrésére és tiltására vonatkozó irányelve. Ehhez a gyakorlathoz tartozik például a hashtag alapú tiltás, amely az egymáshoz kapcsolt káros tartalmak egész láncolatának eltávolítását teszi lehetővé.

Emellett a nagy közösségi oldalak egyre kiterjedtebb panaszkezelési struktúrával is rendelkeznek, amelyek egyik célja a káros tartalmak mielőbbi eltávolítása – emlékeztettek.

Kitértek arra, hogy mindemellett a platformok által alkalmazott tiltási lehetőségek, a mesterséges intelligencia segítségével történő monitorozás gyakran kikerülhető. Az olyan jelenségeknél, mint a „blackout” és a „mosókapszula” kihívás, vagy a vonatszelfi, kiemelten fontosnak nevezték a részvételhez kapcsolódó motivációk kezelését, a csoportnyomás csökkentését és a kockázatvállaló magatartás mérséklését a gyermekek körében.

Éppen ezért szülőként fontos figyelmet fordítani arra, hogy tudatosítsuk, gyermekünk az online térből származó információk, videók esetében is legyen óvatos, az azokban látható tevékenységek ugyanis gyakran manipuláltak, akár maradandó egészségkárosodást vagy halált is okozó veszélyekkel járhatnak – figyelmeztetett az NMHH.

The post Magyarországon is terjednek a veszélyes online kihívások appeared first on .

A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében négy ember halt meg, és kettő szenvedett sebesüléseket azt követően, hogy az orosz erők ágyútüzet nyitottak egy infrastrukturális létesítményre – tájékoztatott Jurij Malasko, a régió kormányzója. Kiemelte, hogy az elmúlt nap alatt az orosz hadsereg nyolcvan csapást mért a régió húsz településére, és 33 bejelentés érkezett lakóházak és infrastrukturális létesítmények megsemmisüléséről.

Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője közölte, hogy az orosz erők nap közben újabb támadást hajtottak végre a dél-ukrajnai Odessza kikötőváros térsége ellen. „Hét különböző osztályú rakétát lőttek ki egy infrastrukturális létesítményre, amelyet eltaláltak. A pusztítás mértékét tisztázni fogjuk, egyelőre nincs információ az áldozatokról.” Oleh Kiper, a megye kormányzója hozzáfűzte, hogy a cél egy fontos infrastrukturális létesítmény volt. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője később arról tájékoztatott, hogy helyi idő szerint délelőtt 10 órától kezdve az oroszok négy Oniksz típusú robotrepülőgépet lőttek ki Odessza megyére.

Az orosz erők kedd óta minden nap támadást mértek Odesszára – miután hétfőn Oroszország egyoldalúan kilépett a gabonamegállapodásból -, hajnalban is támadták a kikötővárost, ahol ismét gabonatárolókat vettek célba. Odessza azon kikötők egyike, ahonnan Ukrajna a tavaly kötött fekete-tengeri egyezmény keretében gabonát szállított a nemzetközi piacra.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő elnökletével újabb haditanács-ülést tartottak, amelyen elsősorban az ukrajnai kikötők, a gabonatárolók és a szállításhoz szükséges infrastruktúra védelméről tárgyaltak. Az államfő tájékoztatása szerint hozzáfogtak egy intézkedéscsomag előkészítéséhez a gabonafolyosó működésének folytatódása érdekében, a külügyminisztérium pedig erre irányuló diplomáciai lépések kidolgozását kezdte meg.

Zelenszkij hozzátette, hogy az ukrán fegyveres erők szoros ellenőrzés alatt tartják az ország északi határát a Wagner orosz zsoldoscsoport Fehéroroszországba érkezése miatt.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban közölte, hogy az ukrán hadiiparban már gyártanak olyan eszközöket, amelyek megerősítik a kikötői infrastruktúra védelmét az orosz támadásokkal szemben. „Nincs elegendő légvédelmi eszközünk kifejezetten az Oroszország által használt fegyverek egyes típusaival szemben. Az elnök a kikötői infrastruktúra védelmének megerősítését tűzte ki célul. Hadiipari komplexumunk már gyárt ilyen védelmi eszközöket. A közeljövőben szerintem a kikötők védelme erősödni fog” – fogalmazott, kiemelve, hogy ez azonban nem fogja garantálni százszázalékosan a védelmet az orosz támadásokkal szemben.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki – becsült – összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 240 ezret. Csütörtökön mintegy 680 orosz katona esett el.

The post Orosz agresszió: több ukrajnai régiót ért orosz támadás, áldozatok appeared first on .

Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének 83 tagú parlamentjében 47-en szavaztak igennel a törvénymódosításra, amelyet Milorad Dodik, az országrész elnöke kezdeményezett. A módosítás értelmében rágalmazással megvádolható bárki, aki Bosznia-Hercegovina területén él, abban az esetben, ha a sértett a boszniai Szerb Köztársaság lakosa. Rágalmazásért kétezertől hatezer konvertibilis márkáig (380 ezertől 1,1 millió forintig) terjedő büntetés szabható ki.

A törvénymódosítás bírálói, főként az újságíró-szervezetek szerint az új törvény veszélyezteti a szólás- és médiaszabadságot, és visszalépést jelent a demokrácia útján. A térségben Bosznia volt az első, amely dekriminalizálta a rágalmazást, amikor 2001-ben a büntetőjog helyett a polgárjog hatáskörébe került ez a cselekmény.

The post Ismét bűncselekménnyé vált a rágalmazás a boszniai Szerb Köztársaságban appeared first on .

A vádirat szerint a két férfi kidobóként dolgozott egy kecskeméti diszkóban, ahová 2000. október elsején a sértett vendégként tért be, majd nem sokkal később szóváltásba keveredett az egyik kidobóval. A vádlott társával együtt kivitte a vendéget diszkóból; ököllel és viperával addig verték, amíg eszméletét vesztve összeesett. Ezután úgy döntöttek, hogy az eszméletlen férfit nem hagyják életben, és elhatározták, hogy a gyilkosságot vonatbalesetnek álcázzák majd.

A magatehetetlen sértettet a közeli vasútvonalhoz vitték, és a sínek közé fektették olyan testhelyzetben, mintha aludna. A vádlottak bíztak abban, hogy a vonatgázolás okozta sérülések elfedik a bántalmazások nyomait is. Az elkövetők számításának megfelelően a magára hagyott sértettet egy menetrend szerinti vonat elgázolta, így a férfi a helyszínen életét vesztette.

A főügyészség a két férfit előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntettével vádolja és velük szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza. A letartóztatásban lévő vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni – olvasható a közleményben.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda (KR NNI) 2022. december elsején tudatta a police.hu-n, hogy a korábban vonatbaleset hitt ügyben gyilkosságra vonatkozó információk kerültek elő egy orgazdaság miatt folytatott nyomozás során. Az áldozatot exhumálták, majd a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet igazságügyi orvos-, nyom-, fizikus- és antropológusszakértő együttes vizsgálata megállapította, hogy az elhunyt koponyáját a vonatgázolás okozta sérülésen kívül több más fizikai behatás is érte. A rendőrség akkor közölte: a 47 éves N. Tamást kecskeméti otthona közelében, a 49 éves V. Lajost pedig nagyvenyimi munkahelye előtt fogták el.

The post Húsz éves gyilkosság ügyében emeltek vádat két biztonsági őr ellen appeared first on .

A tárca közleménye szerint a brit kormány magas szintű delegációjával ültek tárgyalóasztalhoz a külügyminisztérium vezető tisztségviselői szerdán, az első Egyesült Államok-Egyesült Királyság stratégiai szankciós párbeszéd fórum keretében. A párbeszéd a két ország között idén megszületett Atlanti nyilatkozat alapján indult meg, aminek célja az együttműködés erősítése a szankciós stratégiákat illetően, valamint az intézkedések kiszabását, célzottságát, végrehajtását, kikényszerítését és a hozzájuk való alkalmazkodást tekintve.

A két delegáció tárgyalt a célzott büntetőintézkedések alkalmazásáról a rosszindulatú tevékenységek megelőzésére, és megszüntetésére, valamint a találkozó célja volt, hogy demonstrálja a nemzetközi normák védelmére való közös cselekvési készséget – olvasható a külügyminisztérium közleményében.

A közlemény szerint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megerősítette azt az álláspontját, hogy a szankciók a külpolitikai kulcsfontosságú eszközei. Oroszország Ukrajna elleni indított háborúja nyomán az Egyesült Államok és szövetségesei 2500 egyént és szervezetet sújtottak szankcióval, több milliárd dollárnyi vagyont fagyasztottak be – áll az amerikai-brit kormányzati tárgyalásról szóló dokumentumban.

Ezzel egy időben az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy „újabb 120 magánszemélyt és szervezetet sújtott büntetőintézkedéssel Oroszország elszámoltatása jegyében az Ukrajna elleni illegális megszállás miatt és az orosz háborús képességek korlátozása érdekében”. A szankciók célja, hogy akadályozzák Oroszországot kritikusan fontos alapanyagok megszerzésében, ami befolyással lesz a jövőbeni energiatermelési és export-képességeire. Az újabb büntetőintézkedések egy része a már életben lévő szankciók kijátszása és megkerülése miatt született – közölte az amerikai külügyi tárca.

The post A szankciós politika egyeztetéséről kezdett párbeszédet az amerikai és a brit kormány appeared first on .