Biztonságpiac

A törvényszék ezzel megváltoztatta az első fokon eljáró nyomozási bíró végzését, amely még nem tartotta szükségesnek a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelését. Mint írták: a másodfokú bíróság álláspontja szerint megalapozottan lehet tartani a gyanúsított szökésétől, elrejtőzésétől, figyelemmel arra, hogy a bűncselekményeket sorozatosan követte el és azok büntetési tétele 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés.

Ezen kívül a gyanúsított feltehetően jelentős vagyonnal rendelkezik, amely biztosíthatja számára, hogy a büntetőeljárás alól megpróbálja magát kivonni. A másodfokú bíróság azt is megállapította: az eljárás jelen szakaszában megalapozottan feltételezhető, hogy a gyanúsított a büntetőeljárásban részt vevő más személyt vagy személyeket jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot rejtene el.

A másodfokú bíróság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek – olvasható a közleményben.

The post Letartóztatták a korrupcióval gyanúsított szolnoki orvost appeared first on .

A hatóságok szerint Rabinovics ukránellenes propagandát terjesztett az uniós országok lakosságának és politikai vezetésének körében. Több beszédében és interjújában tett kijelentései a DBR szerint „manipulatívak voltak, és sértették Ukrajna szuverenitását, területi integritását és sérthetetlenségét, állam-, gazdasági és információbiztonságát”.

„Propagandatevékenysége segítette az Oroszországi Föderáció vezetését katonai-politikai céljaik elérésében, és ideológiai segítséget nyújtott az Oroszországnak az Ukrajna elleni felforgató tevékenységhez” – emelte ki a nyomozó iroda. Rabinovics az Oroszország által Ukrajna ellen indított teljes körű háború tavaly februári kezdete óta külföldön tartózkodik. Képviselői mandátumát tavaly november 3-án megvonták.

Rabinovics a magát Putyin „komájaként” emlegető, őrizetbe vett és fogolycserével Oroszországba átszállított Viktor Medvedcsuk ismert ukrán üzletember közeli politikai szövetségese, egykori párttársa.

Az ukrán hatóságok kedden hazaárulással gyanúsították meg Jevgenyij Murajev Moszkva-párti volt parlamenti képviselőt is. A nyomozás szerint Murajev az általa irányított Nas tévécsatornát használta arra, hogy „Ukrajna információs terében tömegesen terjessze a Kreml narratíváit”, továbbá „torz információkat” adott Ukrajna belső helyzetéről és annak nemzetközi színtéren való megítéléséről.

Úgyszintén hazaárulással gyanúsították meg a héten az Ellenzéki Platform – az Életért párt egy másik képviselőjét, Olekszandr Ponomarjovot is.

Az ukrán parlament elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat. A hadiállapotot és az általános mozgósítást újabb kilencven nappal, 2023. november 15-ig hosszabbították meg. A vonatkozó határozatokra 347, illetve 334 képviselő szavazott a 450 fős törvényhozásban. A következő parlamenti választásokat októberben kellene megtartani. A törvény szerint azonban hadiállapot idején nem tarthatók választások. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már benyújtotta a parlament mandátumának meghosszabbítására vonatkozó javaslatokat a törvényhozásnak. A parlament az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdetén, tavaly február 24-én vezette be a hadiállapotot és az általános mozgósítást, ez a nyolcadik hosszabbítás.

The post Hazaárulással gyanúsítottak meg az ukrán hatóságok több korábbi parlamenti képviselőt appeared first on .

A minisztérium a hétfőn beadott bírósági keresetben azt kéri a bíróságtól, hogy tiltsa meg az állam hatóságai számára további úszó határakadályok telepítését a Rio Grande folyón, és rendelje el az eddig létesített akadály eltávolítását. A kormány szerint Texas megsértette a folyókra és kikötőkre vonatkozó szövetségi jogszabályt, amikor szövetségi engedély nélkül létesített vízi infrastruktúrát. Vanita Gupta igazságügyi miniszterhelyettes közleménye szerint a texasi intézkedés nehezíti a hajózást, és az úszó kerítés humanitárius aggályokat is felvet, valamint károkat okozhat az amerikai külpolitikának Mexikó tiltakozása miatt.

Texas kormányzója közölte, hogy áll a per elé a szövetségi kormánnyal. Greg Abbott hétfőn, még a bírósági kereset publikálása előtt a kormány felszólítására reagálva azt írta, hogy nem bontják el a határ védelmét szolgáló akadályt, és folytatják annak kiszélesítését. A kormányzó Joe Biden elnöknek írt levelében úgy fogalmazott, hogy „Texas minden rendelkezésére álló alkotmányos eszközt felhasznál az Ön által okozott válság kezelésére”.

Abbott kormányzó egy hétfőn adott interjúban arról beszélt, hogy álláspontja szerint az igazságügyi minisztérium által hivatkozott jogszabály nem alkalmazható. Előzőleg azt írta a közösségi médiában, hogy Texas élni fog az Egyesült Államok és Texas alkotmányában biztosított joggal, hogy megvédje saját határát.

A Fehér Ház pénteken közölt álláspontja szerint a kormányzó politikája veszélyezteti a menekültek és a határőrizetben dolgozók életét, és aláássa az elnök határvédelmi politikáját. Az amerikai kormány új szabályokat léptetett életbe az illegális határátlépések kezelésére és a kitoloncolásokra vonatkozóan május közepén, amikor hatályát veszítette a kitoloncolást lehetővé tevő korábbi, átmeneti jogszabály. Áprilisban és május első felében rekordszámban érkeztek a menekültek az ország déli határára Mexikó felől, júniusban a regisztrált illegális határátlépések száma több mint 20 százalékkal 144 ezerre csökkent.

Texas állam Operation Lone Star néven indított saját határvédelmi műveletet, és ennek keretében a közelmúltban a szárazföldi határszakaszán több helyen szögesdrót akadályokat állított fel, míg a határfolyón, a Rio Grandén nagy méretű bójákból álló, a folyómederhez rögzített úszó kerítést kezdett létesíteni az illegális bevándorlók által leggyakrabban használt szakaszokon.

The post Az USA kormánya beperelte Texas államot az illegális határátlépések ellen emelt fizikai akadály miatt appeared first on .

O’Reilly a tengeren bajba jutottak mentésével kapcsolatos feladatokra vonatkozó dokumentumok, a hajótragédiáról szóló hivatalos jelentés, valamint a Földközi-tengeren a közelmúltban történt, jelentős emberáldozatokkal járó más eseményekről szóló beszámolók vizsgálatát rendelte el.

Arról is kért tájékoztatást, hogy a Frontex és a tagállami hatóságok hogyan osztják meg egymással a keresési és mentési műveletekre vonatkozó információkat, és hogy a szervezetnek van-e beleszólása a műveletek tervezésébe és végrehajtásába. További kérdései arra vonatkoznak, hogy az ügynökség jelentést tesz-e az alapvető jogok megsértéséről. A hivatal a vizsgálatot a görög ombudsman hivatalával együttműködve végzi.

„Miközben a görög hatóságok szerepét tagállami szinten vizsgálják, tisztázni kell a Frontex szerepét is a keresési és mentési műveletben. A jelentések szerint ebben az esetben a Frontex figyelmeztette a görög hatóságokat a hajó jelenlétére, és segítséget ajánlott, de nem világos, hogy mi mást tehetett volna vagy kellett volna még tennie” – hangsúlyozta sajtóközleményében az ombudsman.

Hozzátette: minden érintettnek el kell gondolkodnia saját felelősségén, és a nyilvánosság előtt tisztáznia kell, ki a felelős ezekért a halálesetekért. „Az Európába irányuló migráció folytatódni fog, és az unió feladata hogy az alapvető jogokat tiszteletben tartva járjon el, nem megfeledkezve arról a szenvedésről, amely arra készteti az embereket, hogy hazájukon kívül keressenek jobb életet” – figyelmeztetett az ombudsman.

O’Reilly vizsgálatot tervez azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Bizottság megfelelően ellenőrzi-e az alapvető jogok tiszteletben tartását az uniós forrásokból támogatott határigazgatási műveletekkel összefüggésben.

The post Az európai ombudsman vizsgálja a Frontex fellépését a görögországi hajótragédia ügyében appeared first on .

A brüsszeli közlemény szerint a két mediterrán ország aktiválta az EU polgári védelmi mechanizmusát, melynek keretében tíz ország – Bulgária, Horvátország, Ciprus, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szerbia – azonnal hozzájárulását jelentette be az erdőtüzek oltásához.

A felsorolt országok összesen több mint 490 tűzoltót és hét repülőgépet vezényeltek Görögország különböző területeire. Az EU emellett támogatja a műveletek koordinálását az országban, Copernicus műholdas programjának térképei alapján pedig a szakemberek kárfelmérést végeznek az Attika-régió és Ródosz számos területén. Spanyolország emellett két tűzoltó repülőgépet küld a Tunézia északnyugati részén pusztító erdőtűz oltására – közölték.

Az uniós bizottsági közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki hangsúlyozta: a Földközi-tenger térségében pusztító erdőtüzek azonnali és egységes választ igényelnek. Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa révén teljes szolidaritást vállal az érintett országokkal, és kész támogatni őket a rendelkezésre álló erőforrásokkal a tüzek leküzdésében, valamint a polgárok és a környezet védelmében.

Az uniós biztos részvétét fejezte ki azon két görög tűzoltó családjának és kollégáinak, akik kedden vesztették életüket, amikor feladatuk végzése során tűzoltó repülőgépük lezuhant a görög szigeten.

Lenarcic kiemelte, a száraz időjárás és a magas hőmérséklet okozta erdőtüzek súlyos veszélyt jelentenek az emberéletre, a megélhetésre és az ökoszisztémákra. Annak érdekében, hogy még jobban felkészüljön a tagállamok támogatására az erdőtüzek oltásában, az EU megerősítette a Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központját egy szakosodott csoport létrehozásával, amely figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, figyelmeztet, cselekvési tervet készít és összehangolja az uniós válaszadást – tájékoztatott a válságkezelésért felelős uniós biztos.

The post Az EU közel ötszáz tűzoltóval segíti a görög és tunéziai erdőtüzek oltását appeared first on .

Emlékeztettek arra: szerda este hirdetik ki a 2023 szeptemberében induló felsőoktatási képzések felvételi ponthatárait. Akik esetleg nem nyernek felvételt vagy más okból kell elhalasztaniuk felsőfokú tanulmányaik megkezdését, illetve szeretnék megtapasztalni, milyen a katonalét, azok számára kiváló lehetőség az idén szeptemberben negyedik alkalommal induló önkéntes katonai szolgálat – tették hozzá.

Felidézték, hogy a 2024/2025-ös tanévtől megváltoznak a felsőoktatási felvételi eljárás pontszámítási szabályai: az 500 pontos rendszerben a tanulmányi és érettségi eredményekre maximum 200-200 pont szerezhető, további maximum 100 pontot adhatnak a felsőoktatási intézmények az általuk meghatározott egyéb követelményekre, eredményekre.

Mindez viszont nem érinti az önkéntes katonai szolgálat teljesítésért járó többletpontokat. Aki elvégzi a 6, illetve 12 hónapos kiképzést, az biztosan megkapja az őt megillető 16, 32 vagy 64 pontot. Így az is lehetséges, hogy 500-nál is magasabb pontszámmal vághat neki a felvételinek – írta a tárca.

Közölték: az önkéntes katonai szolgálat programjának első része egy két hónapos alapkiképzésből áll, amely során a katonai érintkezés és a fegyveres harc alapvető ismereteit sajátíthatják el a résztvevők. Ennek végén mindenki eldöntheti, hogy az alapképzést folytatja vagy átmegy valamelyik műveleti besorolású alakulathoz, így akár harckocsizó, ejtőernyős vagy búvár kiképzést is választhat.

A kiképzés hat hónapos teljesítésével 16 pont és a mindenkori minimálbérnek megfelelő illetmény, míg a speciális szakfelkészítés esetén 32 többletpont és a garantált bérminimum jár. Hat hónap után további fél évig lehet még folytatni az ÖKSZ-programot. Ezzel műveleti besorolású alakulatnál 64 pluszpontot lehet szerezni – ismertették.

Felhívták a figyelmet arra: az önkéntes katonai szolgálat önkéntes, bármikor megszüntethető, ugyanakkor már a kiképzés közben is bárki dönthet úgy, hogy szerződéses katona lesz, vagy katonai elhivatottságát tanulmányai folytatása, illetve civil munkája mellett tartalékosként bizonyítja.

A kiképzések szeptember 11-én indulnak, tervezetten az ország valamennyi vármegyeszékhelyén, a Magyar Honvédség területvédelmi ezredeinél. Azok, akik teljesítik a program második ciklusát, megfelelnek a missziós feltételeknek és részt vesznek missziós felkészítésen, annak sikeres elvégzése után tartalékos vagy szerződéses jogviszonyban missziós szolgálatot is vállalhatnak.

A HM közleményében kiemelte: aki elmúlt 18 éves, magyar állampolgár, próbára tenné magát fizikailag és szellemileg, ugyanakkor a civil életben is hasznos ismereteket szeretne elsajátítani, az augusztus 31-ig jelentkezhet az önkéntes katonai szolgálatra a Magyar Honvédség erre kijelölt felületein.

The post HM: továbbra is értékes pontokat ér a felsőoktatásban az önkéntes katonai szolgálat appeared first on .

Az elítéltek között van Salah Abdeslam is, a 2015-ös párizsi merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja, akinek franciaországi elítélése után Belgiumban is bíróság elé kellett állnia a Brüsszelben elkövetett támadások miatt. A 132 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozatot az Iszlám Állam vállalta magára, közölve, hogy Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben.

A brüsszeli per, amelyet a NATO egykori központjában folytattak le, tavaly szeptember 12-én kezdődött 10 személy ellen. Az ügyben eljáró bíróság elnöke az esküdtszéki ítélet felolvasásakor hangsúlyozta, hogy az elkövetők gyilkos szándékához nem fér kétség, céljuk az volt, hogy minél több embert megöljenek.

„A támadások elkövetésének célja a belga lakosság megfélemlítése volt; a konkrét terrorista szándék megállapítható” – húzta alá.

Az esküdtszék a tíz vádlott közül kettőt – egy testvérpárt – felmentett a vádpontok alól. Az esküdtek és a tárgyalásokat vezető három bíró szeptemberben újra összeül, hogy meghatározzák az elítéltekre kiszabandó büntetéseket. A vádlottakat 30 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják.

2016. március 22-én Brüsszelben, először a Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtott végre öngyilkos merényletet egy dzsihadista csoport. A támadásokban 32-en meghaltak – köztük a három elkövető -, valamint 340-en megsebesültek, köztük két magyar.

Emberi maradványokra, két karra és két lábra bukkantak a rendőrök a kelet-belgiumi Liege mellett, egy csatornába dobott hűtőszekrényben – közölte a Le Soir, a francia nyelvű belga napilap. A cikk szerint a liege-i ügyészség információira hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a Hermalle-sous-Argenteau település közelében, a Meuse-folyó kanyarulatait összekötő Albert-csatornán lebegő hűtőszekrényben talált emberi maradványok egy nő végtagjai lehettek. Catherine Collignon, a liege-i ügyészség szóvivője elmondása szerint az orvosszakértő, a laboratórium és az úgynevezett áldozatazonosító szolgálat (DIV) vizsgálatai megállapították, hogy az emberi maradványok ugyanannak a személynek a karjai és lábai. „A körmök és az ujjakon található ékszerek is arra engednek következtetni, hogy női test végtagjairól van szó” – fogalmazott a szóvivő, majd hozzátette: most a legfontosabb az áldozat azonosítása annak megállapítására, hogy az eset kapcsolatba hozható-e egy már korábban bejelentett eltűnéssel. A vizsgálatnak azt is meg kell állapítania, hogy a hűtőszekrényt autóból, egy hídról vagy hajóról dobták-e a vízbe – tette hozzá a szóvivő.

The post Belgium: hat embert találtak bűnösnek a 2016-os brüsszeli terrortámadások ügyében appeared first on .

A szállítmány tartalmaz légvédelmi felszereléseket, tüzérségi eszközöket, lőszereket, páncélozott járműveket és páncéltörő eszközöket, valamint egyéb felszereléseket – olvasható a külügyminisztérium közleményében, amelyben kiemelik, hogy az elnöki felhatalmazással élve Antony Blinken külügyminiszter rendelte el az eszközök lehívását a meglévő katonai készletekből, ami azt jelenti, hogy az napokon belül Ukrajnába érkezhet.

A védelmi minisztérium részletes tájékoztatása szerint a szállítmányban szerepelnek a többi között HIMARS nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi eszközökben és NASAMS föld-levegő rendszerekben használható irányított rakéták, valamint Stinger és Javelin rakéták. Az amerikai kormány Stryker páncélozott járműveket és romboló eszközöket, valamint Hydra-70-es rakétákat és lőszereket is küld az ukrán haderő számára.

A külügyminisztérium közleménye egyben elítéli az elmúlt napok orosz támadásait ukrajnai kikötői létesítmények és gabonatárolók ellen, ami néhány nappal követte azt, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét az ukrán gabona tengeri szállítását lehetővé tevő, ENSZ- és török közvetítéssel tavaly létrejött Fekete-tengeri Gabonakezdeményezésben.

Michael Carpenter, az Egyesült Államok EBESZ-nagykövete kedden Washingtonban egy sajtótájékoztatón arról beszélt: Washington arra törekszik, hogy a szervezeten belül elszigetelje Oroszországot. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főtitkára, Helga Maria Schmid hétfőtől szerdáig Washingtonban tárgyal, hétfőn Antony Blinken külügyminiszterrel találkozott, és az ukrajnai háború jelentette kihívásokról egyeztetett.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka újabb látogatást tett a Donyeck megyei Bahmut és Liman városoknál szolgáló ukrán alakulatoknál. „Meglátogattam dandárjainkat a harci cselekmények két aktív irányában. A Bahmutnál és Limannál kialakult heves harcok miatt szükség volt terveink módosítására, a parancsnokok meghallgatására, a kialakult helyzetről, a problémákról alkotott véleményük megismerésére és a megfelelő döntések meghozatalára. Fontosnak tartom, hogy megértsem, mire van szükségük a parancsnokoknak és a katonáknak közvetlenül a harctéren, és hol vannak jelenleg a legsúlyosabb helyzetben” – fogalmazott a parancsnok.

The post Az USA újabb, 400 millió dollár értékű katonai szállítmányt küld Ukrajnába appeared first on .

Az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynöksége (Europol) és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet (Interpol) által koordinált nyomozás keretében 62 embert tartóztattak le. A hálózat tagjai kilencezer euró ellenében szervezték meg kubai menekültek utazását, hamis okmányokat biztosítottak nekik, majd a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket Szerbiába utaztatták, kihasználva a vízummentességet. A kubaiakat ezután Görögországba majd Spanyolországba csempészték.

A hatóságok szerint a bűnszövetkezet mintegy ötezer kubai állampolgárt csempészett be sikeresen az EU-ba, és ezzel mintegy 45 millió eurót zsebelhetett be. Az Europol sajtóközleménye szerint a bűnözőknek több éven keresztül sikerült fenntartaniuk az üzletet, mert komplex, a változó körülményekhez alkalmazkodó bűnszervezetet alakítottak ki Görögországban, Spanyolságban és Szerbiában.

A rendőrségi művelet során a hatóságok nagy mennyiségű készpénzt, 18 ingatlant és 33 gépjárművet foglatlak le, valamint 144 bankszámlát zároltak.

The post Europol: több kontinensre kiterjedő embercsempész hálózatot számoltak fel a hatóságok appeared first on .

A jelentés szerint a központ orosz tagjai fő feladatuknak a gabonaegyezség keretében exportált ukrán gabonamennyiség lehető legnagyobb mértékű csökkentését tekintették. „Az ellenőrzések eredményei szerint 46 hajó részvételét akadályozták meg, továbbá 303 hajó mozgását 342 napra korlátozták” – áll a szövegben.

A gabonamegállapodás megzavarását célzó intézkedések a dokumentum szerint több szakaszra oszlottak. Az első szakaszban az orosz elnök kezdeményezésére felfüggesztették Oroszország részvételét tavaly október 29. és november 3. között, ami miatt a gabonaexport az októberi 4,2 millió tonnáról novemberre 2,6 millióra csökkent. A következő lépés a hajók déli kikötőbe való beléptetésének korlátozása volt, valamint az ellenőrző csoportok létszámának csökkentése – legfeljebb két főre – és a gabonaszállítók regisztrációjának leállítása. Ez lehetővé tette az oroszok számára, hogy „hatékonyan korlátozzák az ukrán kikötőkbe tartó hajók számát, és jelentősen korlátozzák az Ukrajnából származó élelmiszerexport mennyiségét, ami ahhoz vezetett, hogy Kijev nem tudott körülbelül 20 millió tonna kivitelre szánt rakományt exportálni” – írta a hírszerzés. Hozzátette: a jelentésben az oroszok arról számolnak be, hogy „az ukrán kikötőkből a legkevesebb élelmiszert – 7,8 millió tonnát – a gabonamegállapodás eddigi utolsó szakaszában exportálták, azaz 2023. március 19-től Oroszország július 17-i kilépéséig.

A hírszerzés szerint arra is figyelmet fordítottak, hogy megzavarják a gabonaszállítást, amely az ENSZ Világélelmezési Programjának keretében zajlott: „Az ukránok felhagytak azzal, hogy a fekete-tengeri szállítást a Világélelmezési Program keretében bérelt hajók bevonásával bonyolítsák le. Az ilyen hajók orosz nyilvántartásba vételére ugyanis csak azután került sor, hogy írásban vállalták, nem vesznek részt gabonaszállításban” – idézett a hírszerzés az orosz jelentésből.

Az ukrán védelmi minisztérium úgy véli, a nyilvánosságra került dokumentum azt jelzi, hogy a gabonamegállapodás megzavarását célzó minden intézkedés egy előre kidolgozott terv része, és az ukrán kikötői infrastruktúra elleni orosz támadás „csupán egy újabb lépés” e terv megvalósításban.

Az ukrán erők szükség esetén továbbra is csapást mérnek az oroszok által megszállt Krím félszigetre és a Krími hídra is azzal a céllal, hogy megzavarják az ellenséges logisztikát – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. „Ezek a célpontok mind hivatalosak, mert eltalálásuk csökkenti az oroszok harci képességét ellenünk, és segít megmenteni ukránok életét” – hangsúlyozta a tárcavezető. Úgy vélte, „normális taktika” zavarni az ellenség logisztikai útvonalait, így akadályozva, hogy több lőszerhez, üzemanyaghoz, élelemhez és egyebekhez jussanak csapataik. „Tehát ezt a taktikát fogjuk alkalmazni ellenük” – szögezte le Reznyikov. Volodimir Zelenszkij elnök a múlt héten azt mondta, hogy a Krími híd legitim célpont Ukrajna számára, mert az orosz erők fegyvereket szállítanak rajta. Legutóbb egy héttel ezelőtt érte támadás a hidat.

The post Az ukrán hírszerzés titkos orosz jelentést tett közzé appeared first on .

Az amerikai szövetségi adóhatóság (Internal Revenue Service – IRS) közleménye szerint változtatnak az évtizedes gyakorlaton, amelynek keretében a szervezet tisztségviselői és fegyvertelen ügynökei személyesen és bejelentés nélkül keresték fel tisztázó célból az adóhátralékot felhalmozó vagy hibás adóbevallást benyújtó magánszemélyeket és vállalkozásokat.

Az intézkedés hétfőn azonnali hatállyal életbe lépett, a bejelentés nélküli látogatások helyett pedig az új gyakorlat az, hogy időpontegyeztető leveleket küld ki a hatóság.

Danny Werfel, az IRS igazgatója elmondta, hogy felülvizsgálat eredményezte az új eljárásrendet, amely a véleményük szerint jobban szolgálja az adófizetőket és az ország érdekeit, a változtatást pedig „a józan ész diktálta” lépésnek nevezte. Az adóhatósági vezető hozzátette, hogy a váratlan adóellenőri látogatások megszüntetése növeli majd az adóhivatal munkájába vetett bizalmat, és összességében is javítja mind az adófizetők, mind a hivatali alkalmazottak biztonságát.

The post Az adóhatóság véget vet a bejelentés nélküli adóellenőrzéseknek az USA-ban appeared first on .

Rakusan abból az alkalomból találkozott az újságírókkal, hogy egy éve tört ki a nyugat-csehországi Cseh Svájc Nemzeti Parkban az ország történelmének legnagyobb tűzesete. Tavaly nyáron ebben a nemzeti parkban több mint 1100 hektár erdő égett le. A hatalmas tűzzel felváltva három héten át több mint hatezer tűzoltó küzdött, míg sikerült eloltani. A tűz oka továbbra is ismeretlen, az anyagi kár több száz millió koronát tesz ki.

„Szeretnénk, ha Csehországból a közép-európai együttműködés bázisa lenne – a nagy kiterjedésű tüzek oltásának valamiféle közép-európai központja. Csehországnak vannak ilyen ambíciói, s a tűzoltóságon és a rendőrségen belül megfelelő és elegendő számú szakképzett személyzettel is rendelkezünk” – mondta a miniszter újságíróknak.

Rakusan emlékeztetett: Csehország a tavalyi európai uniós elnökségének idején is egy olyan rendszer létrehozását, kialakítását szorgalmazta, amely lehetővé tenné a nagy tüzek oltását bárhol Európában. „Úgy tűnik, hogy ez a jelenség (nagy tüzek) egész Európát érinti, s már nem csak a déli országok érintettek, ahogy ez még öt-tíz éve volt” – mutatott rá a miniszter.

A Cseh Svájc Nemzeti Parkot érintő tavalyi nagy kiterjedésű erdőtűz megmutatta, hogy Csehország ugyan jól szervezett tűzoltósággal rendelkezik, de a műszaki felszerelések terén folyamatos korszerűsítésre van szükség. A kormány már beleegyezését adta ahhoz, hogy például a belügyminisztérium az Európai Unió anyagi támogatásával a meglévő két speciális tűzoltóhelikopter mellé két újat, modernebbet szerezzen be. Az önkéntes tűzoltóság támogatására pedig újabb 100 millió (1600 millió forint) koronát különített el – fejtette ki a miniszter.

The post Csehország a közép-európai nagy tűzoltások központja szeretne lenni appeared first on .

Klaus Iohannis államfő úgy értékelte: a román határ közvetelen közelében civil célpontok ellen intézett támadás komoly biztonsági kockázatot jelent a Fekete-tenger térségében, veszélybe sodorja az ukrán gabonakivitelt és ezen keresztül a világ élelmiszer-biztonságát.

Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint a támadás egyértelműen azt bizonyítja, hogy Oroszország az ukrán gabona nemzetközi piacokra jutását akarja megakadályozni, és ezáltal – élelmezési válságot idézve elő – számos embert sodor veszélybe világszerte. A román kormányfő közleményében leszögezte: Románia továbbra is kész gyakorlati megoldásokkal támogatni az ukrán gabona kijuttatását a nemzetközi piacokra.

A román média a dél-ukrajnai katonai parancsnokság közleményét idézve azt írta, hogy Oroszország az éjszaka négy órán keresztül (iráni) Sahid-136-os önmegsemmisítő drónokkal támadta Ukrajna dunai kikötői infrastruktúráját. Az Adevarul című román lap szerint a támadásnak az ukrán gabonaexport jelentős részét lebonyolító Izmail és Reni kikötője volt a célpontja, utóbbi a román-moldovai-ukrán hármas határnál található, légvonalban alig 13 kilométernyire a több mint 200 ezer lakosú romániai Galactól.

The post Orosz agresszió: A bukaresti vezetők elítélték a román határ közvetlen közelében történt orosz dróntámadást appeared first on .

„Beszámolunk a kazettás lőszerek használatának eredményeiről, úgy gondolom, hogy a jövő héten meglesz az első jelentés, amelyet meg is osztok a Pentagonban dolgozó partnereimmel. Remélem, hogy ezek a lövedékek hatékonyabbak lesznek, mint a hagyományos lőszerek” – jegyezte meg a tárcavezető. Azt mondta, hogy várja a jelentést, amelyet valószínűleg a napokban nyújt be a Pentagonnak. Közölte, hogy a jelentés a kazettás lőszerek átadásáról az amerikai védelmi minisztériummal megkötött megállapodás része — közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a CNN-nek adott interjújában.

Az Egyesült Államok július 7-én 800 millió dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, és ez tartalmazott először kazettás lőszert. Washington segítsége kiváltotta több európai ország, valamint Kanada bírálatát, mivel a kazettás lőszereket veszélyesnek tartják a civilekre, és nemzetközi egyezmény tiltja azok használatát és birtoklását. A kazettás lőszerek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt nem írta alá mások mellett az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna sem. Joe Biden amerikai elnök korábban elismerte, hogy nem volt könnyű a döntés a kazettás lőszerek Ukrajnának történő átadásáról, de hagyományos tüzérségi lövedékek hiányában ezt tartotta helyesnek.

Négy civil megsebesült az Ukrajna keleti részében lévő Harkiv megyében, Kupjanszk város körzetében az országot támadó orosz erők ágyúzásában. Az áldozatok egyike egy 12 éves fiú, mellette két nő és egy 60 éves férfi sebesült meg. Hajnalban a déli Odessza régióját érte orosz légicsapás. Oleh Kiper, a megye kormányzója arról számolt be, hogy a támadás következtében megrongálódott a dunai kikötő infrastruktúrája. A legfrissebb adatok szerint hatra nőtt a civil sebesültek száma, közülük négyet szállítottak kórházba. A kormányzó hozzátette, hogy találat miatt megsemmisült egy gabonahangár, benne a rakomány tárolására szolgáló tartályok. Az egyik kikötői műszaki helyiségben tűz ütött ki, amelyet már eloltottak.

Petro Andrjuscsenko, a Donyeck megyei – orosz ellenőrzés alá került – Mariupol ukrán polgármesterének tanácsadója hétfőn arról adott hírt, hogy az orosz csapatok legalább két nagy hadoszlopot küldtek haditechnikával és katonákkal Mariupolon keresztül a Zaporizzsja megyei Bergyanszk kikötő irányába. „Legalább két, harminc járműből álló oszlopot láttak Novoazovszk felől Bergyanszk felé haladni. Ezek Rapira osztályú teherautók voltak lőszerrel és vontatott fegyverekkel, továbbá üzemanyag-szállító tartálykocsik és buszok katonákkal” – fejtette ki a Andrjuscsenko. Kiemelte, hogy nyár eleje óta ez volt a legnagyobb nyílt katonai katonai mozgás a térségben. Andrjuscsenko szerint ennek a mozgásnak az oka vagy kiképzőtáborok feltöltése, vagy pedig közvetlen utánpótlás a zaporizzsjai régió frontvonalához.

The post Orosz agresszió: Kijev a héten számot ad az Egyesült Államoknak a kazettás lövedékek felhasználásáról appeared first on .

Kudrjavcev Anatolij közleményében azt írta: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet munkatársai határozottan elutasítják a hálapénzt és „visszaélésnek tekintenek minden ezzel kapcsolatos cselekményt”. Éppen ezért az ügyben érintett orvos munkaviszonyát a kórház azonnali hatállyal megszüntette. A hatóságok munkáját a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja az intézmény – közölte.

Az orvos ellen a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság. A nyomozók 2023. július 17-én az orvost tetten érték az egészségügyi intézményben, majd előállították a vármegyei rendőr-főkapitányságra – közölték.

A megalapozott gyanú szerint az orvos 2023. május 31. és június 20. között a betegeitől hálapénzt fogadott el – feltehetően 41 alkalommal – a kórházban nyújtott ellátásért, annak ellenére, hogy állami egészségügyi jogviszonyban járt el – tudatták. Több mint 37 millió forintot, továbbá csaknem tízmillió forint értékű valutát, mobiltelefonokat, ékszereket, „üres és készpénzt tartalmazó borítékokat” foglaltak le a nyomozók.

A tájékoztatás szerint nyomozó hatóság a gyanúsított őrizetbe vételéről határozott, a későbbiekben indítványozzák letartóztatását. Az eljárásban a vesztegetői oldalon is további gyanúsítotti kihallgatások várhatók. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Védelmi Szolgálat a nyomozás során folyamatosan együttműködik a felderítésért.

The post Kirúgták a hálapénzt elfogadó szolnoki orvost appeared first on .

Erdogan a Perzsa-öböl menti és észak-ciprusi körútjáról hazatérőben a repülőgépen nyilatkozott török újságíróknak. Az NTV török hírtelevízió pénteki beszámolója szerint a török államfő rámutatott: az ukrán gabonaexportról szóló megállapodás vége az élelmiszerárak globális emelkedéséhez, valamint néhány térségben éhínséghez, annak következtében pedig újabb migrációs hullámokhoz vezethet egy sor más hatás mellett.

A török vezető jelezte: Putyinnal „körbejárják” a témát, és meggyőződése, hogy rövidesen biztosítják az ukrán gabonaexport folytatását. A diplomácia minden eszközét fel fogják használni – hangsúlyozta. A török államfő egyúttal sürgette a nyugati országokat, „lépjenek” az orosz elvárásokat illetően annak érdekében, hogy Moszkva visszatérjen az egyezményhez.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn közölte, hogy Oroszország nem újítja meg a hétfő éjfélkor lejáró szerződést. Hozzátette ugyanakkor: „amint a (megállapodások) Oroszországra vonatkozó része teljesül, Oroszország azonnal visszatér a megállapodáshoz”. Moszkva előzőleg közölte, hogy akadályokba ütközik a saját élelmiszer- és műtrágyaszállítása, amely szintén az egyezség része. Egyben azt állította, hogy nem valósul meg az egyezmény kimondott célja, amely lehetővé teszi a gabonafélék szállítását a nélkülöző országokba.

A 2022 júliusában Isztambulban aláírt és már kétszer megújított megállapodás lehetővé tette, hogy Ukrajna a gabonáját az orosz blokád ellenére a Fekete-tengeren keresztül exportálja. Az elmúlt évben csaknem 33 millió tonna gabona hagyta el az ukrán kikötőket. Erdogan a pénteken megjelent interjúban a svéd NATO-csatlakozás ügyéről szólt.

Kiemelte, figyelemmel fogják kísérni, hogy Stockholm teljesíti-e azokat az ígéreteket, garanciákat, amelyeket az elmúlt időszak találkozóin Ankarának tett. Aszerint járnak el, hogy Svédország milyen lépéseket tesz – húzta alá, nyomatékosítva, hogy Svédország „javára válik, ha konkrét lépéseket tesz a terrorszervezetek elleni harc és a terroristák kiadatása terén”.

Erdogan a múlt heti vilniusi NATO-csúcs végén jelentette be, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetekor terjeszti az ankarai törvényhozás elé Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját. A török elnök akkor azt is elmondta, hogy egy új megállapodás értelmében Svédország Törökország európai uniós csatlakozását illetően a vámunió frissítését és a schengeni vízummentesség ügyét is aktívan támogatni fogja.

Mindazonáltal Ankara – miként korábban – továbbra is elvárja, hogy a skandináv ország lépjen fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli. A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket. A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja nyilván.

The post Gabonaegyezmény: A török elnök bizakodó appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf az MH Kiss József 86. Helikopterdandár területén tartott eseményen elmondta: megreformálják a haderőt, hogy a ciklus végére valóban megújult magyar haderő őrizze a magyar emberek épségét, biztonságát, vagyonát. Szavai szerint soha nem állt rendelkezésre ebben a kérdésben ekkora társadalmi, politikai támogatottság.

A jövő évi költségvetés garantálja ugyanazt a 2023-ban már elért 2 százalékos GDP-arányos szintet a védelmi kiadásoknál, amely a NATO által is elvárt arány, és mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az átalakulást folyamatosan fenntarthassák. Ezen belül 20 százalékot a képességek megújítására, fejlesztésekre kívánatos, elvárt költeni a NATO által, ezt Magyarország évek óta felülteljesíti- számolt be.

Beszámolt arról, hogy a vezérkar kidolgozott egy „haderőképnek” nevezett tervet, amelyben szerepel, hogyan nézzen ki szervezetileg, feltöltöttségében, készenlétében a magyar haderő 2031-ig. Egy ilyen terven dolgoznak szisztematikusan, lépésről lépésre, amely egy huszonegyedik századi, modern, digitális haderő kiépítését teszi szükségessé, amely két komponensre támaszkodik – mondta. Egyrészt egy kiemelt, magas technológiájú, modern fegyverzettel felszerelt hivatásos katonákból álló haderőre, amely az országban támaszpontszerűen helyezkedik el, ilyen például a szolnoki légibázis is. Másrészt az ország teljes felületét lefedő, „kapillárisszerűen” működő, döntően tartalékosokból álló hagyományos felszereléssel felszerelt területvédelemre – közölte. „Hatalmas munka lesz, míg eljutunk erre az állapotra”, amelyet a haderőkép előír – fűzte hozzá a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky azt mondta: a haderőkép eszközoldali megvalósításának egy nagyon fontos mérföldköve, hogy megérkezett a honvédség első két Airbus H225M típusú helikoptere. Ezek a gépek olyan képességeket is hoznak, „visszaépítenek” a magyar légierőbe, amelyek az elhasznált, számában is kicsi, korábbi, döntően szovjet technológiájú képességek nem tudtak már számunkra biztosítani.

Tizenhat H225M típusú helikopter érkezik, a hétfői ünnepélyes átadáson az első kettő Airbus H225M típusú, 70-es és 71-es oldalszámú közepes, szállító (Troop Transport Helicopter-TTH) konfigurációjú látható – mondta. Megjegyezte: ilyen gépből érkezik még nyolc, azaz összesen tíz lesz. Emellett a különleges műveleti erők kapnak hat H225M típusú helikoptert (Special Operation Forces-SOF), amely a HForce nevű, speciálisan a magyar légierő számára kifejlesztett fegyverzetcsomaggal lesz felszerelve, ami a világviszonylatban is egyedülálló – emelte ki. Ezen egy 20 milliméteres gépágyú, 70 milliméteres rakétakonténer lesz, és a későbbiekben irányított páncéltörő rakéták is rendelkezésre állnak majd – sorolta. Emellett komplex navigációs rendszer, multifunkcionális tehermozgató rendszer, csörlő, gyorsköteles lecsúszást biztosító elem és hasonlók állnak majd rendelkezésre ezekben a gépekben rendelkezésre – tájékoztatott.

A modern, csúcstechnológiás helikopterek használatához szükséges kiképzés elméleti részét megkapták az állomány tagjai, a megérkezett gépekkel a konkrét kiképzés is elindulhat – mondta. Hozzátette: nő azon gépek száma, amelyekből ejtőernyős ugrásokat lehet végezni, újra megerősödhet a légideszant-kiképzés is.

A honvédelmi miniszter beszélt arról is, hogy Magyarország szomszédságában egy „huszadik századi típusú, véres háború zajlik, amelynek nem látjuk a végét” és amelyben csak egy azonnali tűzszünet és béketárgyalások lehet a megoldás. A béke bekövetkeztekor egy dolog egészen biztos lesz: Európa biztonsági helyzete gyökeresen más lesz, mint a háborút megelőzően – mondta. Két nagyon komoly, felfegyverzett és harcedzett haderő lesz Magyarország keleti szomszédságában, a déli határok pedig folyamatos nyomás alatt vannak az illegális migráció miatt. Nemrég véget ért a vilniusi csúcsértekezlet, amely a NATO új védelmi berendezkedését határozta meg – tájékoztatott. Ezek mind olyan kihívások, amelyhez egy új magyar haderőre, és azon belül egy kiemelt képességekkel felszerelt magyar légierőre van szükség. Ennek egy mérföldköve a mai – mondta.

Köszönetet mondott az Airbus Helicopters munkatársainak, akik a fejlesztésben, gyártásban, az átadásban közreműködtek illetve Szolnok városnak, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének a támogató hozzáállásukért. Köszönetet mondott a MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki és legénységi állományának az előkészítő munkához, egyben balesetmentes, kiváló felkészülést nyújtó szolgálatot kívánt ezekkel a „csodálatos madarakkal” nekik.

Bruno Even, az AIRBUS Helicopters elnöke beszédében megemlékezett a horvátországi helikopterbaleset három magyar áldozatáról. Kiemelte a légibiztonság fontosságát a katonai területen is.

A beszédek után Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke átadta a helikoptereket Bali Tamásnak, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnokának. Bali elmondta, a repülőműszaki és hajózó állomány elméleti felkészítése csaknem fél éve zajlik a franciaországi Marignane-ban az Airbus Helicopters Training Academy-n. A szolnoki helikopterdandárnál hamarosan meg tudják kezdeni a gyakorlati képzést is. Az H225M helikopter maximális felszállótömege 11 tonna, maximális sebessége óránként 324 kilométer.

The post Szalay-Bobrovniczky Kristóf: korszakváltás történik a magyar haderőben appeared first on .

Azt írták, hogy Budapesten a III., a IV., a XI., a XIII., a XXI., a XXII. és a XXIII. kerületben lépnek fel a vérszívók ellen, a főváros mellett pedig Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád-Csanád, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna és Zala megyében lesz szúnyogirtás.

A következő napokban a Duna mentén a fővárosban, Pestmegye több településén, továbbá Baja és Mohács térségében tartanak földi szúnyoggyérítést. Zala megyében a Dráva mentén, továbbá Szolnok környékén kell számítani védekezésre. Csongrád-Csanád megyében néhány településen az előző héten a szeles időjárás miatt elmaradt munkákat pótolják.

Kitértek arra is, hogy esős, szeles időben a kezeléseket nem végzik el, ilyen esetben a pótnapokon, vagyis a meghirdetett időpontot követő két napban végzik el a munkát, ha az időjárás akkor már lehetővé teszi.

A szúnyogok számára a lakókörnyezetünkben létrejövő kisvizek jelentenek ideális élőhelyet. Az elmúlt napok viharai során többfelé jelentős mennyiségű csapadék hullott, ami kedvez a szúnyogoknak. Ezért fontos, hogy ezeket a ház körüli kisvizeket számoljuk fel vagy fedjük le.

The post Szúnyoggyérítés lesz Budapesten és az ország 231 településén appeared first on .

A montenegrói ügyészség szerint Veselin Veljovic 2007 és 2011, valamint 2018 és 2020 között volt az ország rendőrfőkapitánya, és a volt montenegrói elnök, Milo Djukanovic egyik közeli szövetségeseként ismerték, akinek 2020 és 2023 májusa között biztonsági főtanácsadója is volt.

Ugyanezen gyanú alapján a rendőrség elfogott még egy férfit hétfőn, két további gyanúsított ellen pedig elfogatóparancsot adott ki.

Dritan Abazovic montenegrói miniszterelnök a közösségi médiában üdvözölte az egykori országos rendőrfőkapitány elfogását. „A törvény keze végre Veljovicot is elérte” – írta a kormányfő, és hozzátette: sok munka vár még rájuk.

The post Hivatali visszaéléssel és csempészettel is gyanúsítják a korábbi rendőrfőkapitányt Montenegróban appeared first on .

„Az Odesszát és a térségét érő orosz rakétatámadások fő célja Ukrajnának a Fekete-tengertől való teljes elszigetelése, továbbá megfélemlítéssel igyekeznek megakadályozni és semlegesíteni a gabonafolyosó működésének helyreállítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket. A Kreml terve az, hogy éhínséget okozzon és gerjessze a migrációt az afrikai országokból” – fogalmazott Danyilov. Kijelentette: biztos abban, hogy az oroszok rá akarják kényszeríteni a Nyugatot az orosz ammóniaexport helyreállítására és a szankciók egy részének feloldására.

„A terv az, hogy a világot térdre kényszerítsék, és Oroszországot egyedüli gabonaszállítóvá tegyék” – tette hozzá. Szavai szerint Ukrajna megérti és tudatában van ezeknek a szándékoknak, és „megfelelően és mindenekelőtt teljes mértékben reagál a gyilkosságokra és pusztításokra”, a világnak és a Nyugatnak pedig „szilárdságot és sérthetetlenséget kell mutatnia, és méltó választ kell adnia” a Kremlnek a gabonafolyosó működésének teljes helyreállítása érdekében.

Az orosz erők a héten folyamatosan támadták Odesszát és térségét, miután hétfőn Moszkva egyoldalúan kilépett az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli szállítását garantáló megállapodásból. Az ukrán légierő közlése szerint vasárnapra virradóra az orosz hadsereg 19 különböző típusú rakétát, köztük öt Oniksz robotrepülőgépet lőtt ki az odesszai régióra. Az ukrán légvédelem ezekből kilencet semmisített meg.

Az Odessza megyei kormányzói hivatal közölte, hogy az előzetes adatok szerint 25 építészeti emlékmű rongálódott meg az éjszakai támadásban Odessza történelmi központjában. A város szerepel az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszíneket tartalmazó listáján. Az odesszai városi tanács előzőleg közölte, hogy súlyosan megrongálódott a Krisztus színeváltozása székesegyház, és a romok alól sérülten mentették ki a város védőszentjének ikonját.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy az orosz erők megsemmisítettek a régióban lévő Csasziv Jar településen egy elsősegélyközpontként működő kultúrházat. Szavai szerint a hajnali órákban kazettás lövedékekkel lőtték a várost, a kultúrházban tűz ütött ki, az épület leégett. A tűzoltók a folyamatos ágyúzás miatt nem tudták eloltani a lángokat. Az orosz erők napközben légicsapást mértek a keleti országrészben a harkivi régióra is, egy idős nő megsérült – közölte a megyei kormányzói hivatal.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt vasárnap, hogy az elmúlt napban az orosz erők 59-szer lőtték a régiót, 332 lövedéket lőttek ki harckocsikról, repülőgépekről és tüzérségi fegyverekből. A támadások következtében egy helyi lakos vesztette életét.

The post Az ukrán védelmi tanács titkára megtorlást helyezett kilátásba az Odessza elleni orosz támadásokra appeared first on .