Biztonságpiac

Az Oroszország szárazföldi részét a Krím félszigettel összekötő hidat meg kell semmisíteni mint legitim katonai célpontot – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a The Guardiannak adott nyilatkozatában.

A hidat Oroszország építette, miután 2014-ben önkényesen bekebelezte az Ukrajnához tartozó félszigetet. “Az egy illegális építmény, és a fő útvonala az orosz hadsereg ellátásának a Krímben. Az ilyen létesítményeket meg kell semmisíteni” – szögezte le Podoljak.

A tisztségviselő előrejelzése szerint a következő két-három hónapban “újabb eseményekre”, például robbantásokra lehet számítani a félszigeten. Emellett kiemelte, hogy Ukrajnának további rakéta-sorozatvető rendszerekre van szüksége. Megjegyezte, hogy az ukrán ellentámadás egészen másképp működik, mint az orosz.

“Úgy tűnik, Oroszország mindenkit megtanított arra, hogy az ellentámadáshoz hatalmas mennyiségű élőerő kell, mint egy óriási ököl, és csak egy irányba kell haladni. Mi viszont nem alkalmazzuk a múlt század ’60-70-es éveinek taktikáját” – fogalmazott Podoljak.

Az ukrán védelmi miniszter amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal folytatott telefonmegbeszélést, amelyet követően Olekszij Reznyikov közölte, hamarosan újabb katonai segítséget kap Ukrajna az Egyesült Államoktól.

Reznyikov az Amerika Hangja Rádiónak adott nyilatkozatában – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – közölte, hogy most lehetetlen “befagyasztani” a háborút, mint amikor Oroszország elfoglalta a Donyec-medencét, de lehetségesnek tartja a harci tevékenységek aktivitásának csökkenését.

“A modern hadviselés az erőforrások háborúja. A források természetesen mindkét oldalon kimerültek, és ennek megfelelően mindkét oldalnak időre van szüksége” – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy az orosz csapatok különböző források szerint legalább egyharmadát elvesztették harci potenciáljuknak, amelyet az Ukrajna elleni háborúban bevetettek. Elmondása szerint az orosz hadsereg elit hadtesteinek – az ejtőernyősöknek, a a különleges erőknek, a tengerészgyalogosoknak, valamint a tiszteknek és tiszthelyetteseknek – harminc százalékát elvesztette. Reznyikov megjegyezte, hogy az ukrán erők által lelőtt orosz repülőgépek és helikopterek száma alapján Oroszország akár ezer pilótát is elveszíthetett.

A mozgósításról a miniszter azt mondta, hogy az ukrán hadseregnek egyelőre nincs szüksége újabb létszámnövelésre, most csak konkrét szakembereket – drónkezelőket, informatikusokat, lövészeket, kommunikációs szakértőket – keresnek. Főként olyan szakemberekre van szükség, akik gyorsan el tudják sajátítani azoknak a kifinomultabb, NATO-szabványú fegyverrendszereknek a működtetését, amelyeket az ukrán erők most kapnak – fűzte hozzá Reznyikov.

Az Ukrajinszka Pravda a kormányzói hivataloktól származó értesülésekből készített reggeli összefoglalójában azt írta, hogy az orosz erők szerdára virradóan rakétatámadásokat hajtottak végre Harkiv és Mikolajiv megyeszékhely ellen, továbbá Odessza és Donyeck megyei települések ellen.

Odessza megyében három civil sérült meg, Donyeck megyében két halottja és hét sérültje van a támadásoknak. A javarészt orosz megszállás alá került Herszon megyében változatlanul súlyos a helyzet, az orosz erők hat településre nyitottak tüzet, aminek következtében úgyszintén sérültek meg polgári lakosok, de számukat nem hozták nyilvánosságra.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint az orosz csapatok főként Harkiv, Szlovjanszk, Donyeck, Bahmut és Zaporizzsja irányában hajtottak végre támadó műveleteket, helyenként a harcok most is tartanak.

Ivan Fedorov, az oroszok által elfoglalt Zaporizzsja megyei Melitopol polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy robbanás történt a város központjában az orosz parancsnokság közelében. Hozzátette, hogy további részletek egyelőre nem ismertek. Az ukrán fegyveres erők sajtószolgálata közölte, hogy csapataik megsemmisítettek egy orosz támaszpontot a Herszon megyei Nova Kahovkában.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajna megsemmísítené a krími hidat appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítóan válaszolt arra a lakossági petícióra, amelyben azt kezdeményezték, hogy a hadköteles korú férfiak is utazhassanak Ukrajnából külföldre a hadiállapot ideje alatt — számolt be az Ukrajinszka Pravda.

Az elektronikus petíciót az elnöki honlapon három hónap alatt több mint 25 ezren támogatták, így Zelenszkij köteles volt választ adni a kérdésre. A petíció indoklása szerint harcolni csak a “harcképes embereknek” kell, mások azzal lehetnek hasznosak, hogy külföldön dolgoznak, és pénzzel támogatják az ukrán hadsereget.

Zelenszkij viszont emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 17. cikke szerint az állam szuverenitásának és területi integritásának védelme az egész ukrán nép dolga, az alaptörvény 65. cikke szerint pedig a haza védelme, a függetlenség, illetve Ukrajna területi integritása Ukrajna állampolgárainak felelőssége. Rámutatott továbbá arra, hogy az általános mozgósításról február 24-én rendelet született, amely szerint azok, akik korábban nem teljesítettek katonai szolgálatot, a gyakorlótereken vagy kiképzőközpontokban elvégzett kiképzést követően teljesíthetik kötelezettségüket a fegyveres erőknél. Az elnök azt is megjegyezte, hogy a tartalékos, katonai szolgálatra be nem hívott állampolgárok védelmi jellegű munkába vonhatók be. A petícióra adott válasz szerint az államnak jogában áll korlátozni az állampolgárok külföldre utazását hadiállapot vagy szükségállapot esetén, megjelölve e korlátozások időtartamát.

Délelőtt Zelenszkij telefonmegbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel elsősorban a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetet tekintették át. A nukleáris létesítményt és környékét ukrán híradások szerint orosz csapatok lövik rakéta-sorozatvetőkkel a múlt hét óta, ami az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat szerint fenyegeti a nukleáris biztonságot. Moszkva ezzel szemben az ukrán fegyveres erőket vádolta meg azzal, hogy az orosz ellenőrzés alá került atomerőmű környékét támadják.

Macron a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés során értésre adta: kész támogatni, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttsége látogatást tegyen az atomerőműben, az orosz megszállás alá került Enerhodarban – jelentette a Jevropejszka Pravda hírportál az Élysée-palota által később kiadott sajtóközlemény alapján. A francia elnök emellett kifejezte aggodalmát a nukleáris biztonságot illetően, és sürgette az orosz erők kivonását a létesítmény területéről.

A két államfő szót ejtett az ukrán gabonaexport kérdéséről is. A közlemény szerint Franciaország továbbra is támogatja az Európai Unió erőfeszítéseit az ukrán gabona közúti és folyami szállítására létesített “szolidaritási útvonalak” keretében, ami júliusban 2,8 millió tonna exportot tett lehetővé, és ez az ütem folyamatosan gyorsul.

Ihor Terehov harkivi polgármester arról számolt be, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők tüzérségi fegyverekkel a megyeszékhely öt kerületét lőtték. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. Károk keletkeztek viszont az infrastruktúrában és az utakban. Harkivot nap közben is támadta az orosz hadsereg, károkról, áldozatkról azonban egyelőre nem érkezett jelentés.

Vitalij Bunecsko, a nyugat-ukrajnai Zsitomir megye kormányzója közölte, hogy az oroszok rakétacsapást mértek a régióra, két robbanást jegyeztek fel. Mint írta, az előzetes információk szerint Fehéroroszország területéről indították a rakétákat. A légvédelmi szirénák Zsitomir megyében helyi idő szerint délután egy óra körül kapcsoltak be, ugyanebben az időben légi riadók voltak a fővárosban, Kijevben és környékén, valamint a nyugati országrészben lévő Rivne és Voliny megyékben is.

Az orosz erők kedden a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyei Nyikopolt és a Zaporizzsja megyei Orihiv várost is lőtték. A támadásokban legalább tízen megsebesültek, utóbbi településen egy nő életét vesztette – közölték az érintett régiók kormányzói. Valentin Reznyicsenko, a dnyipropetrovszki régió kormányzója hozzáfűzte, hogy Nyikopolra húsz Grad rakétát és tíz ágyúlövedéket lőttek ki az oroszok.

A megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium a Telegramon arról tájékoztatott, hogy újabb 19 ukrán katona holttestét kapták vissza a genfi egyezmény normáinak megfelelően végrehajtott csere keretében az orosz féltől. Közleményükben arról nem számoltak be, hogy Kijev hány holttestet adott át az oroszoknak.

Megkapták idei első éles riasztásukat a balti légteret védő magyar Gripenek
Megkapták idei első éles riasztásukat a balti légteret védő magyar Gripenek – közölte a honvédelmi miniszter. A magyar vadászokat egy azonosítatlan repülőgép miatt riasztották kora hajnalban. A Gripenek a nemzetközi eljárásrendnek megfelelően azonosították a Balti-tenger felett déli irányba tartó, IL-76 típusú orosz repülőgépet, majd visszatértek a litvániai, Siauliai repülőbázisra – tudatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A Magyar Honvédség augusztus 1-sejétől négy hónapon keresztül, csaknem nyolcvan katonával és négy Gripen harci repülőgéppel, vezető nemzetként – Németországgal, Csehországgal és Olaszországgal közösen, NATO-parancsnokság alatt – látja el a balti országok légtérrendészeti feladatait.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszkij elutasította a hadköteles férfiak külföldi utazásának engedélyezését appeared first on .

Aláírták a szerződést az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer második ezredének Törökországba szállításáról – jelentette be Dmitrij Sugajev, az orosz Szövetségi Haditechnikai Együttműködési Szolgálat vezetője kedden a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva az Armija-2022 nemzetközi haditechnikai fórumon.

Sugajev elmondta, hogy a megállapodás magában foglalja egyes rendszerelemek gyártásának törökországi lokalizálását is. Hozzátette, hogy a szerződés gyakorlati végrehajtása már folyamatban van, és a kétoldalú haditechnikai együttműködés a két ország elnöke között létrejött megállapodásoknak megfelelően fejlődik.

Moszkva és Ankara először 2017-ben állapodott meg Sz-400-asok szállításáról. Törökországa volt az első NATO-ország, amely ilyen rendszereket rendelt, ami negatív reakciót váltott az Egyesült Államok és a szövetség egésze részéről. Washington, hogy rávegye Ankarát az ügylet felmondására, egyebek között kizárta a török felet az F-35-ös ötödik generációs vadászbombázó repülőgépek gyártására irányuló amerikai programból, és 2020 decemberében egyoldalú szankciókat vezetett be ellene.

Az SA-21 Growler NATO-kódnevű Sz-400-as Triumf egy nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer, amely intenzív tűzben és elektronikus zavarás mellett is képes leküzdeni támadó és felderítő légi eszközöket, beleértve a lopakodó technológiájú repülőgépeket is.

Az Armija-2022 nemzetközi haditechnikai fórum augusztus 15. és 21. között zajlik a Moszkvához közeli Kubinka Patriot kiállítási központjában, az orosz védelmi minisztérium szervezésében.

 

The post Ankara egy újabb ezrednyi orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert vásárol appeared first on .

Főleg lopások és kábítószeres bűncselekmények miatt intézkedtek a rendőrök a hétfőn zárult Sziget fesztiválon – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Azt írták: hat emberrel szemben kábítószer-kereskedelem gyanúja, tizenhét ellen pedig kábítószer birtoklása miatt indult eljárás. Lopás miatt hat, garázdaság miatt öt, súlyos testi sértés miatt egy feltételezett elkövetőt állítottak elő a fesztivál területéről, ellenük büntetőeljárás indult.

A BRFK közleményében hangsúlyozta: a fesztivál területének biztonságáért elsősorban a szervező és a biztonsági cég felelt, szorosan együttműködve a rendőrséggel.

A rendőrök egyenruhában és civilben is ügyeltek a látogatók biztonságára. A rendőrség egyenruhás állományának tagjai elektromos járművekkel láttak el szolgálatot, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság egy hajója a nap 24 órájában cirkált a sziget körül. A jól látható rendőri jelenlét mellett a civil ruhás nyomozók a látogatók közé vegyülve dolgoztak a bűnelkövetők kiszűrése érdekében – tették hozzá.

A rendőrség közölte azt is, hogy csaknem 1600-an keresték fel a BRFK prevenciós pontját, ahol bűn- és balesetmegelőzési programokkal, baleseti szimulátorral, hasznos tanácsokkal és játékokkal várták a látogatókat, valamint tájékoztatást adtak a határvadászképzés és az iskolaőri pálya iránt érdeklődőknek.

A külső biztosítási feladatokban a BRFK mellett a Készenléti Rendőrség állománya, valamint a polgárőrség vett részt – írták.

 

The post Sziget Fesztivál: főleg lopások és kábítószeres bűncselekmények miatt intézkedtek a rendőrök appeared first on .

Az izraeli hadsereg felszámolta a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin terrorszervezet újabb támadó alagútját az övezet északi résznél – jelentette a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál.

A lapnak nyilatkozó tisztviselő szerint ezt az alagutat a tavaly májusi hadműveletben egyszer már elpusztították, de azóta a Hamász újjáépítette, és két új ágat toldott hozzá. A járat behatolt Izrael felségterületére, de az izraeli területeken megépített, föld alatt is mélyen lenyúló betonfal miatt érdemben nem tudták átvezetni a határon, és nem jelentett veszélyt.

“A közelmúltban vettük észre, hogy erőfeszítéseket tettek a régi alagút nyomvonalának helyreállítására, és vizsgálatok után megtaláltuk az alagutat a két, Izraelbe hatoló új ágával együtt” – nyilatkozott Nimród Aloni tábornok, a gázai egység parancsnoka. A hadsereg nem közölte, hogy pontosan milyen mély volt az alagút, de azt bejelentették, hogy Gáza város területén volt a bejárata. Hatalmas mennyiségű betont öntöttek a két járatba, és ezzel működésképtelenné tették azokat.

Izrael az utóbbi években épített csúcstechnológiájú érzékelőkkel ellátott, föld alatt is kiterjesztett betonfalrendszert, hogy megvédje déli városait a gázai alagutak ellen, amelyek korábban komoly biztonsági fenyegetést jelentettek. A föld felett pedig hat méter magas acélkerítést húztak fel izraeli területen belül, több tucat méterre a nemzetközi határtól. Emellett radarrendszerekkel, egyéb megfigyelő eszközökkel és távirányított fegyverekkel is bővítették a határ védelmét.

Izrael a múlt héten, az Iszlám Dzsihád terrorcsoporttal vívott háromnapos hadműveletben egy másik támadó alagutat is felszámolt a Gázai övezet déli részén, de a föld alatti fal miatt az szintén nem jutott át izraeli területre.

 

The post Izrael a Hamász újabb támadó alagútját számolta fel a Gázai övezetnél appeared first on .

Megkezdődött a szerződéses határvadászok képzése Nyírbátorban kedden, a négyhetes, 180 tanórás képzés alatt rendészeti, jogi, lövészeti és intézkedéstaktikai, valamint határőrizeti- és határforgalom-ellenőrzési ismereteket sajátítanak el a tanulók.

A képzésindítón Tarcsa Csaba vezérőrnagy, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes, a Készenléti Rendőrség parancsnoka arról beszélt, a magyar rendőrség 2015 óta “keményen küzd” Magyarország közbiztonságáért, ezzel együtt eleget tesz a schengeni követelményeknek, védi Európa határait és a magyar államhatárt. Felhívta a figyelmet arra: egyre több az illegális határsértés, ebben az évben már 12 ezer határsértőt tartóztattak fel és embercsempészet miatt 1100 büntetőeljárást kezdeményeztek, annyit, mint tavaly egész évben. Szólt arról is: idén már 254 esetben szenvedtek balesetet a közúti ellenőrzés elől menekülő embercsempészek.

Elmondta azt is, a határt védő rendőröket és katonákat idén már 260 esetben támadták meg a migránsok és mintegy 40-en meg is sérültek. Ezek az adatok egyértelműen mutatják az illegális migráció erőszakos jellegét és növekvő tendenciáját – fogalmazott.

Tarcsa emlékeztetett rá: a kormány döntött négyezer határvadász felvételéről, és arról, hogy a Készenléti Rendőrség keretein belül alakítják ki a határvadász ezredeket. Elmondta: 12 ezren érdeklődtek a határvadász képzés iránt, ebből ezer érvényes pályázatot nyújtottak be. A jelöltek pszichikai, fizikai és egészségügyi felméréseken mentek keresztül, a nyírbátoriakkal együtt összesen több mint kétszáz frissen felszerelt határvadász kezdi meg tanulmányait az országban.

Nagy István ezredes, a Készenléti Rendőrség megalakuló Határvadász ezredének főkapitányi biztosa a képzésindítón arról beszélt, a toborzást és kiválasztást követően öt helyszínen kezdték, illetve kezdik meg a képzést. Múlt héten Szegeden kezdődött a határvadászok képzése, most pedig Nyírbátorban, Debrecenben, Orosházán és Kiskunhalason indulnak a képzések. Hozzátette. a négyhetes, 180 tanórás képzés négy modulból áll, a tanulók rendészeti, jogi, lövészeti és intézkedéstaktikai, valamint határőrizeti- és határforgalom-ellenőrzési ismereteket sajátítanak el.

Az ezredes szólt arról is, a határvadászok feladata a magyar államhatár sérthetetlenségének biztosítása és a jogfellenes átlépések biztosítása és úgy vélte, Magyarország határának védelmére vállalkozni “nemes és felemelő feladat”.

Farkas József dandártábornok, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője arról beszélt, hogy a megyében még nincs olyan mértékű illegális migráció, mint a déli határszakaszon, de tenni kell azért, hogy ez így is maradjon. Hangsúlyozta: a határvadászok “jó helyre jönnek” a megye sajátos elhelyezkedése miatt. Ismertette: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének 245 kilométeres a határszakasza, ebből 138 kilométer ukrán, 103 kilométer román és öt kilométernyi a szlovák – vízi – határszakasza. Ha elvégzik képzésüket a határvadászok és szolgálatba állnak, hatékony segítséget tudnak nyújtani a megye és Magyarország megvédésében. A végzettek Záhonyban, Beregsurányban és Csengersimán kezdhetik majd meg munkájukat.

A szerződéses határvadászok oktatásuk első napjától bruttó 300 ezer forint havi alapilletményt kapnak, a képzés teljes idejére a Készenléti Rendőrség ingyenes ebédet biztosít, valamint a nem helyben lakók számára szállást nyújt. A toborzás és a jelentkezők alkalmassági szűrése folytatódik.

Jelentős katonai járműforgalomra figyelmeztet a HM
Megnövekedett katonai járműforgalom várható az ország több területén a napokban – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM). Katonai menetoszlopokra kell számítani szerdán és csütörtökön 19-22 óra között a hegyeshalmi határátkelőhely – M1-es autópálya, 67-es számú kihajtó (Tata) – 1-es számú főút – Tata, Klapka György-laktanya útvonalon. Péntek reggel 7.30 és szombat hajnali 2 óra között a tatai Klapka György-laktanya – M1-es autópálya – M0-s autópálya – M3-as autópálya bevezető szakasz – budapesti Városliget útvonalon kell katonai menetoszlopra számítani, továbbá vasárnap este 9 óra és hétfő reggel 4 óra között a Városliget – M3-as autópálya bevezető szakasz – M0-s autópálya – M1-es autópálya – tatai Klapka György-laktanya útvonalon.

A Magyar Honvédség arra kéri az utazókat, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai járműveket, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvojok hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól. A járművek haladását a konvoj elején és végén kísérőjárművek biztosítják, a zárt menetoszlop járművei közé tilos behajtani civil gépjárművel.

 

The post Honvédelem: megkezdődött a szerződéses határvadászok képzése Nyírbátorban appeared first on .

Őrizetbe vettek a fővárosi nyomozók két férfit, akik a gyanú szerint tavaly gyógyszerrel megölték egyikük élettársát, hogy megszerezzék a lakását és a pénzét – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A közlemény szerint az egyik férfi tavaly határozta el, hogy megöli 44 éves élettársát, hogy megszerezze a nő VI. kerületi lakásának bérleti jogát és hatmillió forintját. Az akkor 32 éves férfi 2021. június 14-én a lakásban barátja segítségével nagy mennyiségű gyógyszert oldott fel a nő italában, majd miután élettársa elvesztette az eszméletét, még több gyógyszert adtak be neki, ami az asszony halálát okozta.

Az első adatok önkezű túladagolásra utaltak és nem vetették fel bűncselekmény gyanúját, idén azonban a fővárosi életvédelmi nyomozók olyan információk birtokában jutottak, amelyek alapján nyomozást indítottak – tették hozzá.

A büntetőeljárás során beszerzett szakértői vélemények és további bizonyítékok alapján a nő volt élettársát augusztus 12-én Állampusztán fogták el, amikor más bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztésének letöltése után szabadult a büntetés-végrehajtási intézetből. Társát, egy 46 éves férfit a rendőrök Csepelen fogták el.

Mindkét férfit nyereségvágyból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt hallgatták ki, majd vették őrizetbe. A gyanúsítottak tagadták a bűncselekmény elkövetését – áll a közleményben.

 

The post Megmérgezte élettársát egy férfi a barátjával, őrizetbe vették őket appeared first on .

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elítélte és igazságtalannak nevezte, hogy Mianmarban meghosszabbították a hatalomból katonai puccsal eltávolított, Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí börtönbüntetését.

Az illetékes mianmari bíróság hétfőn, korrupciós vádakkal ítélte további hat év börtönbüntetésre Aung Szan Szú Kjít. A 77 éves ellenzéki vezetőre már 11 éves börtönbüntetést róttak ki más ügyekben, és további hét perben folyik ellene jelenleg is eljárás. A vádpontok között szerepel vesztegetés és választási törvénysértés is, az összesen kiszabható büntetés elérheti a 190 évet.

Borrell Twitter-üzenetében felszólította a mianmari vezetést, hogy azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadon a Nobel-békedíjas politikust, az összes politikai foglyot, valamint arra, hogy “tartsák tiszteletben az emberek akaratát”.

Mianmarban folyamatos belpolitikai feszültség uralkodik azóta, hogy 2021 februárjában a hadsereg átvette a hatalmat. A választáson győztes Aung Szan Szú Kjít és további több tízezer ellenzéki politikust vagy máskéntgondolkodót bebörtönöztek. Az ENSZ emberiesség ellen elkövetett bűntettnek nyilvánította a katonai junta által elkövetett cselekményeket, és szankciókat léptetett életbe Mianmar ellen.

Kanada 2018-ban megfosztotta a korábban neki adott tiszteletbeli állampolgárságtól, mert a kanadai parlament bűnrészesnek tartja a rohingja kisebbség elleni 2017. évi – az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is elítélt – mianmari erőszakos cselekmények (etnikai tisztogatások) elkövetésében. 2018 novemberében az Amnesty International vette vissza a 2009-ben neki ítélt „A Lelkiismeret Nagykövete” díját, amiért nem küzdött az emberi jogokért, és totális közömbösséget mutatott a mianmari katonaság emberiesség elleni bűncselekményei és a szólásszabadság elfojtása kapcsán. Az Európai Parlament 2020. szeptember 11-én visszavonta a mianmari vezetőtől a Szaharov-díjat.

 

The post Borrell elítélte az Aung Szan Szú Kjí ellen kiszabott újabb börtönbüntetést appeared first on .

Brittney Griner amerikai kosárlabdázó ügyvédei benyújtották a fellebbezési kérelmet az orosz bíróság ítélete ellen, amely kábítószer-csempészet miatt 9 év börtönt rótt ki a sportolóra. Az amerikai kormányzat továbbra is fogolycsere keretében próbálja elérni szabadon engedését, a tárgyalások zajlanak.

A kétszeres olimpiai és kétszeres világbajnok játékosra augusztus 4-én egy Moszkvához közeli bíróság mondta ki az ítéletet.

Griner jogászai a The New York Times című lap beszámolója szerint azt közölték, hogy a fellebbezés elbírálása akár 3 hónapot is igénybe vehet, miközben orosz hivatalos források azt mondták, hogy minden jogi utat ki kell meríteni, és csak azután kerülhet szóba a tárgyalás egy lehetséges fogolycseréről.

Ezzel ellentétesen nyilatkozott a hétvégén Alekszander Darcsijev, az orosz külügyminisztérium Észak-Amerikáért felelős osztályának vezetője, aki – szintén a The New York Times szerint – azt mondta, hogy “politikai tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokkal, amelynek része az Egyesült Államok által fogva tartott oroszok ügye, akiknek elengedését várja Oroszország Brittney Griner szabadsága fejében”.

Darcsijev a TASZSZ orosz hírügynökségnek megerősítette, hogy Oroszország az Egyesült Államokban bebörtönzött oroszfegyver-kereskedő, Viktor Bout elengedését várja, és azt is közölte, hogy a fogolycsere alanya lehet Brittney Griner mellett egy másik amerikai, Paul Whelan korábbi katona, akit Oroszországban kémkedésért ítéltek börtönre.

Brittney Grinert idén februárban vették őrizetbe a moszkvai repülőtéren, amikor orosz klubcsapatához utazott vissza. Csomagjában kábítószer-tartalmú készítményt találtak. A tárgyalás során beismerte bűnösségét, elnézést kért tettéért, és hangsúlyozta, véletlenül tette bőröndjébe a kannabiszt tartalmazó üveget.

A bírósági ítélet szerint a 9 év börtönbüntetés kiszabásánál figyelembe vették a részleges beismerést, a bocsánatkérést, Griner egészségi állapotát, valamint jótékonysági tevékenységét.

Az amerikai külügyminisztérium az ítélethirdetés után jelezte, hogy fenntartja álláspontját, miszerint Brittney Grinert jogtalanul tartóztatták le.

 

The post Túszdiplomácia: benyújtották a fellebbezést az Oroszországban börtönre ítélt amerikai kosárlabdázó érdekében appeared first on .

Lettország négy katonai helikoptert adományozott az ukrán légierőnek, a gépek hamarosan hadrendbe állnak – írta a Jevropejszka Pravda hírportál a lett védelmi minisztérium bejelentése alapján.

“Hat hónappal ezelőtt a Lettország által adományozott Stinger légvédelmi rakétarendszerek segítették az ukrán hadsereget az orosz invázió visszaszorításában. Most, amikor az ukrán katonák sok helyen ellentámadásba lendülnek, adományozott helikoptereink segítenek a katonai műveletek végrehajtásában és a mentésben. A nyugati támogatás nem állhat le addig, amíg Ukrajna fel nem szabadítja területeit az orosz megszálló csapatok alól” – hangoztatta Artis Pabriks védelmi miniszter.

A két Mi-17-es és a két Mi-2-es típusú helikoptert részben szétszerelve szállították az ukrán légierőhöz. A leszállítás előtt a helikoptereket lefestették, az egyik Mi-17-est pedig fel is újították. Az ukrán légierő az összeszerelés befejezése után kezdi meg a helikopterek használatát.

Lettország azon országok közé tartozik, amelyek a bruttó hazai termék tekintetében a legjelentősebb támogatást nyújtották Ukrajnának. Lettország több mint 200 millió euró értékben szállított eddig Ukrajnának fegyvereket és személyi felszereléseket, pilóta nélküli légi járműveket, szárazeledelt, lőszert, páncéltörő fegyvereket és Stinger légvédelmi rakétákat – emlékeztetett az ukrán hírportál.

Közben ismét robbanások hallatszottak a zaporizzsjai atomerőmű melletti Enerhodarban. Dmitro Orlov, a város polgármestere felszólította a lakókat, hogy maradjanak az otthonaikban. Szavai szerint a robbanások egy imaház környékén történtek, további részletek azonban egyelőre nem kerültek nyilvánosságra. Később Orlov arról adott hírt, hogy az Enerhodart megszállva tartó orosz erők újabb állami intézmény fölött vették át az ellenőrzést: elfoglalták a zaporizzsja megyei betegségmegelőzési és járványügyi központ vaszilivkai részlegének laboratóriumát, ahol 33-an dolgoznak. A polgármester szerint az oroszok nyomást gyakorolnak az általuk elfoglalat vállalatok és intézmények alkalmazottaira. A laboratórium dolgozói nem hajlandók együttműködni a megszállókkal, azért keddtől nem mennek munkába – fűzte hozzá a városvezető.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó egy tévéműsorban kijelentette, hogy a Wagner orosz zsoldoshadsereg több mint száz tagja veszthette életét Popaszna településen, amikor az ukrán erők csapást mértek egy orosz támaszpontra. További részletekbe nem bocsátkozott, hanem azt javasolta, hogy várják meg az ukrán vezérkar hivatalos közlését. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett, hogy orosz Telegram-csatornák vasárnap adtak hírt a popasznai Wagner-támaszpont elleni ukrán támadásról.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők Harkiv megyében és a Donyec-medencében több sikertelen előrenyomulási műveletet hajtottak végre.

Volodimir Zelenszkij elnök rendeletet írt alá a 2014-ben Oroszország által önkényesen elcsatolt Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol visszafoglalásával és reintegrációjával foglalkozó tanácsadói testület felállításáról. A testületet személyesen Zelenszkij elnök vezeti. Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője egy hónapot kapott arra, hogy javaslatot tegyen a testület összetételére.

Az ukrán államfő elnökletével hétfőn főhadiszállás-ülést is tartottak. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztosági és Védelmi Tanács titkára közölte, hogy a megbeszélésen számos aktuális biztonsági kérdés szóba került, különös tekintettel a jelenlegi katonai-stratégiai helyzetre, az állam védelmének erősítésére az információs térben, valamint a honvédségi rendeletek végrehajtásának helyzetére.

 

The post Orosz agresszió: Lettország négy helikoptert adományozott Ukrajnának appeared first on .

Az ukrajnai háborúval Moszkva megtörte a második világháború óta érvényes tabut, eddig ugyanis semmilyen nagyhatalom nem indított nyílt támadást egy másik állammal szemben – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a lengyel hadsereg napja alkalmából rendezett ceremónián.

Az ukrajnai háborúra az államfő a hétfői lengyel állami ünnephez kötődő, az 1919-1920-es lengyel-bolsevik háború során a lengyelek győzelmét eldöntő varsói csata 102. évfordulójáról megemlékezve tért ki.

A Varsó egyik főterén, a Pilsudski téren rendezett központi megemlékezésen beszélve Duda úgy ítélte meg: Ukrajnában “az orosz rezsim megtört egy nagy tabut, mely kemény biztonsági határt jelentett a második világháború óta”. Kifejtette: a tabu lényege, hogy semmilyen nagyhatalom “nem támad meg frontálisan egy másik államot azért, hogy megfossza a szabadságától, a függetlenségétől, a területétől”, hogy kétségbe vonja az adott állam és nemzet létezését.

Duda kiemelte a lengyel hadsereg korszerűsítésének fontosságát is. Az erre szánt kiadások szerinte azt szolgálják, hogy Lengyelországnak “olyan képességei legyenek, amelyektől tartanának az esetleges támadók”.

A visztulai csodának is nevezett, 1920. augusztus 12-25. között vívott ütközetsorozatban Lengyelország megvédte az első világháború végén visszanyert függetlenségét, és megakadályozta az orosz kommunista forradalom Nyugatra terjedését. Az ütközetsorozat emlékére augusztus 15-ét 1992-ben lengyel állami ünnepnek nyilvánították, a lengyel hadsereg napjaként ünneplik.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök az évforduló alkalmából a Facebook közösségi honlapon azt írta: a lengyelek Varsónál “megállították a bolsevikok előretörését Európában”.

A lengyel ünnep alkalmából Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában közzétett videoüzenetében megköszönte a lengyelek segítségét az ukrajnai háború során. Felidézte: a lengyel és az ukrán nemzet “hosszú utat tett meg, és végül történelmi megegyezésre jutottak az ukránok és a lengyelek számára legfontosabb ügyben – a szabadság ügyében”. Zelenszkij szerint “csak együtt védhetjük meg államainkat a jövő nemzedékek számára”.

Augusztus 15-én hagyományosan felidézik a varsói csata során a lengyeleknek nyújtott magyar segítséget is, azt a nyolcvan vagonnyi lőszerszállítmányt, amely 1920. augusztus 12-én érkezett meg. Hétfőn a varsói Lazienki Királyi Parkban varsóiak tömegei tekintették meg a lengyel-magyar lovasbemutatót, amelyen a budapesti Ludovika Egyetem magyar huszárjai vettek részt a lengyel államfő lovas őrségével együtt.

A rendezvény programjában kardvívó műhely, történelmi ruha- és fegyverbemutató, valamint táncház is szerepelt. A Lazienki Királyi Park Múzeuma és a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet szervezte műsor végén a lovas díszőrség kíséretében megkoszorúzták a lengyel és a magyar szabadságharc hőse, Bem József (Józef Bem) tábornok Lazienkiben álló emlékművét.

 

The post Orosz agresszió: Duda szerint Moszkva megtörte a második világháború óta érvényes tabut appeared first on .

Az internet megjelenésével az online kaszinó és szerencsejáték sok ember számára népszerű időtöltéssé vált. Noha az online szerencsejátékkal kapcsolatban fennállnak bizonyos kockázatok, számos biztonsági intézkedést tehetünk azért, hogy fejfájás nélkül, nyugodtan játszhassunk.

Mire figyelj kaszinó választás esetén?

Az online szerencsejáték népszerűségének növekedésével párhuzamosan nőnek az e tevékenység biztonságával kapcsolatos aggodalmak is. A játékosoknak tisztában kell lenniük a személyes és pénzügyi információk online megosztásával járó kockázatokkal. 

Azonban számos intézkedést meg lehet tenni annak érdekében, hogy az online szerencsejáték biztonságos legyen. Az alábbiakban összegyűjtöttünk több hasznos tippet és tanácsot annak érdekében, hogy bárki teljes nyugalomban játszhasson az interneten.

1. A titkosított oldalak

Először is győződjünk meg arról, hogy az általunk használt webhely biztonságos. Ez könnyen megállapítható: a címnek https:// előtaggal kell kezdődnie, és mellette kell lennie egy lakat ikonnak. Ez azt jelenti, hogy a webhely SSL (Secure Socket Layer) titkosítást használ az adataink védelme érdekében. 

2. Vezess költségvetést

Másodszor, csak olyan pénzzel játsszunk, amelyet megengedhetünk magunknak, hogy elveszítsünk. Ne használjunk hitelkártyát és ne vegyünk fel kölcsönt a játék finanszírozására. Érdemes megfontolni az online bankok által kínált szolgáltatásokat is, például az eldobható bankkártyás fizetést.

3. Keresd a biztonságos kaszinókat

Az online szerencsejáték oldalakon való játék és fogadás nagyszerű kikapcsolódás lehet, de nem mindegy, hogy milyen kaszinót választunk erre a célra. Ha szeretnéd biztonságban tudni magad csakis engedélyekkel rendelkező, biztonságos kaszinót érdemes kipróbálnod. Ez pedig főleg fontos ha befizetést is szeretnél kezdeményezni, és regisztrációt indítani. 

4. Fontos a kaszinóengedély

Ügyelni kell arra, hogy csakis jó hírű online szerencsejáték webhelyet használjunk, amely titkosítást használ személyes adataink védelmére. Számos módszer létezik annak ellenőrzésére, hogy egy webhely jó hírű-e, beleértve a többi szerencsejátékos véleményét, valamint annak ellenőrzését, hogy a webhely rendelkezik-e szerencsejátékokra vonatkozó hatósági engedéllyel. 

Mindezek az interneten könnyedén kikereshetők. Győződjünk meg arról, hogy van-e ügyfélszolgálati szám, amelyet felhívhatunk, ha bármilyen probléma adódna.

A szerencsejáték mint hobbi 

Nagyon fontos tehát, hogy korlátokat szabjunk magunknak arra vonatkozóan, hogy mennyi pénzzel játszunk. Az online szerencsejáték világa könnyedén magával ragadhat, ezért fontos a költségvetés meghatározása és betartása. Sok kezdő játékos esik abba a csapdába, hogy az elején sokat nyerve felbátorodik és ahelyett, hogy a korábban kidolgozott stratégiáját követné, elkezd vaktában fogadni és játszani, az éppen aktuális hangulata szerint. Ez azonban szinte garantáltan pénzveszteséghez fog vezetni, így mindenképpen érdemes tudatosan folytatnunk a játékot.

Mindaddig azonban, amíg felelősségteljesen játszunk, és megtesszük a magunk védelmét szolgáló intézkedéseket, az online szerencsejáték biztonságos és élvezetes élmény lehet: hiszen a játék célja a szórakozás.

 

The post Mire kell odafigyelni, ha online kaszinózunk? appeared first on .

Több milliárd forintos katasztrófavédelmi fejlesztés valósul meg a Magyar Honvédségnél – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

A projekt tervezetten 3,49 milliárd forint európai uniós támogatás mellett, 4,04 milliárd forint teljes költséggel valósul meg – tudatták. A program társfinanszírozója a magyar állam. A fejlesztésnek köszönhetően a Magyar Honvédség olyan eszközöket szerez be, amelyeket a természeti katasztrófák elleni védekezésben, a károk felhasználásában lehet használni – írták.

A Széchenyi 2020 Program keretében megvalósuló beruházás részeként a Magyar Honvédség Anyagellátó Raktárbázis több mint harminc eszközt szerez be. Ezeket az ország bármely részén be lehet venni, elsősorban az árvízi védekezésben – derül ki a közleményből. Az első néhány eszközt már át is adták, így több közúti nyerges vontató, földgyalu, útprofilozó gép, lánctalpas kotró gép már most bevethető katasztrófahelyzetben.

A többi eszköz beszerzésére közbeszerzési eljárást írtak ki, a projekt tervezetten 2023. február végéig befejeződik – olvasható a közleményben.

 

The post Több milliárd forintos katasztrófavédelmi fejlesztés a honvédségnél appeared first on .

Hadiipari együttműködésről tárgyalt Palkovics László technológiai és ipari miniszter Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszterrel Ankarában – mondta a tárcavezető.

Palkovics hozzátette: Magyarország úgy döntött, hogy külföldi technológiai partnerek bevonásával, de Magyarországon fog gyártani különböző hadiipari eszközöket. Ezek között az egyik legjelentősebb projekt a négykerék meghajtású páncélozott harci járművek gyártása, amely októberben kezdődhet. Hétfőn ennek a technológiai feltételeiről egyeztettek – közölte.

Tárgyaltak arról is, hogy hogyan tudják a hadiipari együttműködést továbbfejleszteni és kiterjeszteni olyan eszközökre, amelyek gyártásában Törökország az élen jár. Ide tartoznak a drónok, az autonóm repülő eszközök, vagy ezek fegyverzete, illetve a páncélok. A tervek szerint Kaposváron, egy magyarországi vegyesvállalat fogja elkezdeni majd a gyártásukat.

Közlése szerint az ankarai tárgyalások másik fontos témája az energetika. Törökország energetikai háttéripara erős, a miniszter példaként említette a napelemeket, vagy az elektromos hálózathoz kapcsolódó egyéb komponenseket. Szeretnék meggyőzni a török cégeket arról, hogy Magyarországon gyártsanak ilyen alkatrészeket, és napelemeket – mondta a miniszter.

Palkovics azt is közölte, hogy a mostani tárgyalásokon készítik elő a decemberi török-magyar gazdasági vegyesbizottsági ülést is, amelyet Budapesten rendeznek, török üzletemberek részvételével.

 

The post Palkovics: hadiipari együttműködésről tárgyaltak Ankarában appeared first on .

Jótékonysági rendezvényre összegyűlt tömegbe hajtott szombat este egy kisteherautó Pennsylvania államban, egy ember meghalt, többen megsérültek, az autós később megölt egy nőt – közölte a rendőrség.

A tömeg Berwick városban egy lakástűz áldozatainak javára rendezett adománygyűjtésre gyűlt össze, amikor a kisteherautó belehajtott. A halálos áldozat mellett 17 sérült is van, akik közül 15-öt kórházba kellett szállítani. Vasárnap reggel öten kritikus állapotban voltak – közölte a Geisinger Egészségügyi Központ.

Egy rendőrségi közlemény szerint miután a férfi áthajtott a tömegen, egy közeli házban súlyosan bántalmazott egy nőt, akit a helyszínre érkező rendőrök holtan találtak. Mint utóbb kiderült, nő a gyilkos édesanyja volt. A 24 éves férfit letartóztatták, és Adrian Oswaldo Sura Reyesként azonosították. Kétrendbeli szándékos emberöléssel vádolják.

A Berwick városában rendezett és a támadó által megzavart jótékonysági rendezvényt egy augusztus 5-i lakástűz áldozatainak megsegítésére rendezték, a tragédiában egy tűzoltó hozzátartozói, összesen tíz ember halt meg, köztük három gyerek a Pennsylvania állambeli Nescopeckben.

 

The post Teherautó hajtott egy jótékonysági rendezvény résztvevői közé Pennsylvaniában appeared first on .

A járványos gyermekbénulásért felelős poliovírust találtak New York szennyvízében, különösen az oltatlanok vannak veszélyben – közölték a városi és állami hatóságok.

A hivatalos közlés szerint a minta alapján arra lehet következtetni, hogy a vírus szélesebb körben jelen van, ugyanakkor nincs szükség sürgős immunizációra a New York nagyvárosi körzetében a magas átoltottság és immunitás miatt. Arra ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy az oltatlanok, és a nem gyenge védekezőképességgel rendelkezők nagyobb veszélynek vannak kitéve. A poliovírus ellen az Egyesült Államok egészében is magas a lakosság átoltottsága.

New York állam egészségügyi biztosa úgy nyilatkozott, hogy minden felfedezett poliovírusos megbetegedésre több száz észrevétlen fertőződés jut. Mary T. Bassett hozzátette, hogy a New York-i eset riasztó, de nem meglepő.

New York város egészségügyi biztosa az oltás fontosságára hívta fel a figyelmet. Ashwin Vasan kijelentette, hogy a vírus jelen van a közösségekben, ezért “egyszerűen semmi nem fontosabb a gyermekek beoltatásánál, hogy megvédjük őket a vírustól, az oltatlan, vagy nem teljesen oltott felnőtteket pedig arra kérjük, hogy most kérjék a vakcinát”.

 

The post Most nem lennél a New York-iak helyében appeared first on .

Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyeszékhely egyik lakónegyedére mértek csapást, a támadásban öt civil megsebesült, köztük ketten súlyosan – közölte hétfőn Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A hatóságok későbbi tájékoztatása szerint az egyik áldozat a kórházban belehalt sebeibe. Ihor Terehov, a város polgármestere arról tájékoztatott, hogy ugyanabban a kerületben egy kilencemeletes ház tetejébe is becsapódott egy lövedék, az előzetes információk szerint ott senki sem sebesült meg. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy hétfőre virradóan orosz rakéták csapódtak be egy harkivi vállalat épületébe – ahol károkat okoztak az infrastruktúrában -, ezenkívül az orosz erők Csuhujiv várost is lőtték a megyében.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat jelentése szerint a Donyeck megyében lévő Bilicke településen az oroszok rálőttek egy korábbi támadásuk miatt keletkezett tüzet oltókra. A tűzoltók közül ketten megsebesültek, egyiküket intenzív osztályon ápolják.

Az ukrán légierő parancsoksága a Facebookon arról számolt be, hogy a légvédelem két nap alatt három K-52-es típusú orosz helikoptert lőtt le Donyeck megye fölött. A kijevi vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 43 750 orosz katona vesztette életét Ukrajnában.

Az ukrán erők megsemmisítettek 233 orosz repülőgépet, 195 helikoptert, 15 hadihajót, 1876 harckocsit, 4141 páncélozott harcjárművet, 985 tüzérségi és 136 légvédelmi rendszert, valamint 261 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat hétfőn a Telegramon arra figyelmeztetett, hogy a sorozatos orosz támadások miatt a zaporizzsjai atomerőmű jelenleg “a sugárzási és tűzveszélyes normák megsértésének kockázatával működik”. A vállalat emlékeztetett arra, hogy a múlt hét óta lövik az orosz csapatok rakéta-sorozatvetőkkel a nukleáris létesítményt. A támadások következtében működésbe lépett az egyik energiablokk vészhelyzeti védelmi rendszere. A három energiablokkból most kettő működik. Az Enerhoatom közlése szerint az ágyúzások súlyosan megrongáltak egy gáztartályt, más melléképületet, a szennyvíz-szivattyútelepet, valamint egy villamos kapcsolóberendezést is. “Az orosz erők rálőttek az atomerőmű területén kívül elhelyezkedő tűzoltószertárra is, amely létfontosságú a tűz elleni védelemben. Továbbra is fennáll a hidrogén- és a radioaktív szivárgás veszélye, továbbá a tűzveszély is magas” – emelte ki az Enerhoatom, hozzátéve, hogy az erőmű tárolója körül három sugárzásfigyelő érzékelő is megsérült. “A zaporizzsjai atomerőművet továbbra is az orosz hadsereg ellenőrzi. Tekintettel arra, hogy lehetetlen előre látni a megszállók akcióit, az erőmű fizikai biztonságát fenyegető veszély továbbra is fennáll” – hangsúlyozta a vállalat.

Petro Andrjuscsenko, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol polgármesterének tanácsadója elmondta, hogy Oroszország elkezdte hazaküldeni a mariupoli lakosokat: múlt szombaton hatvan embert indítottak el Pszkovból vonattal. “A visszadeportálás első ténye: az orosz Pszkovból, ahol a mariupoli lakosok gondot okoztak a helyi hatóságoknak, hazaküldik őket.”

Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy lapinterjúban – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – figyelmeztette az ukrán főváros lakóit, készüljenek fel arra, hogy ezen a télen hideg lesz a lakásokban, fennakadások lehetnek a gáz- és áramszolgáltatásban. “Kemény valóságban élünk, és különböző forgatókönyvekkel kell számolnunk. A gáz a kormány felelőssége, biztosítottak bennünket arról, hogy lesz gáz a lakosságnak, és nem fog drágulni. Ez egy elvárás. De nem zárjuk ki, hogy lehetnek terrorcselekmények, gázszivattyúk elleni támadások. Ezt a forgatókönyvet is figyelembe vesszük. Vásároltunk generátorokat, üzemanyagot ezekhez a generátorokhoz. Minden lehetséges és lehetetlent megteszünk, ami rajtunk múlik, hogy meleg legyen a lakásokban. Arra kérek viszont mindenkit, hogy meleg otthoni ruhát, meleg takarót készítsen elő, mert nem zárhatjuk ki, hogy a házakban több fokkal hidegebb lesz a kívánatosnál” – fogalmazott a polgármester. Hozzátette: nem kizárt az sem, hogy áramkimaradások lesznek.

Ivan Vihivszkij kijevi rendőrfőnök az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában arról számolt be, hogy a háború elején több mint 6500 fegyvert adtak ki a város lakóinak, hogy megvédjék magukat az orosz katonákkal szemben, ebből körülbelül ezret viszont már visszaszolgáltattak. Biztosított afelől, hogy a fegyvereket nyilvántartás szerint adták ki, és feljegyezték a szükséges adatokat.

Az ukrán parlament hétfőn újabb 90 nappal, november 21-ig meghosszabbította a hadiállapotot Ukrajnában, és ugyancsak támogatta a mozgósítás folytatásáról szóló elnöki rendeletet.

 

The post Orosz agresszió: ismét orosz csapás érte Harkivot appeared first on .

A ljubljanai kormány még vizsgálja az orosz állampolgárok turistavízumának felfüggesztésére tett javaslatot – közölte pénteken a külügyi tárca, hozzátéve, hogy Szlovénia továbbra is “az EU-tagállamokkal közösen keresi a megoldásokat”.

A minisztérium kiemelte: Szlovénia a vízumeljárás során megköveteli annak igazolását, hogy a turisták valóban Szlovéniába érkeznek, mégpedig úgy, hogy vízumigényléskor érvényes repülőjegyet is fel kell mutatniuk a kérelmezőknek.

A javaslatot, miszerint az EU tagországai függesszék fel a turistavízumok kiadását orosz állampolgároknak, mert az oroszoknak nem szabadna Európában nyaralniuk, miközben az orosz kormány háborút folytat Ukrajna ellen, először Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vetette fel, majd később csatlakozott hozzá Észtország és Finnország miniszterelnöke, Kaja Kallas és Sanna Marin.

Robert Golob szlovén kormányfő a sajtónak úgy nyilatkozott: hivatalosan nem ismeri a kezdeményezést. “Miután megismertük, és a megfelelő fórumon vita folyt róla, először bemegyünk a parlamentbe, hogy megbeszéljük a külügyi bizottsággal, és majd csak utána mondjuk el az álláspontunkat” – fogalmazott a miniszterelnök.

Eközben a horvát lapok arról cikkeztek pénteken, hogy Horvátországban több az orosz turista, mint az ukrajnai menekült.

A Vecernji List című horvát napilap azt írta: az orosz-ukrán háború kitörése óta ötvenezer orosz turista érkezett az országba, míg az ukrán menekültek száma húszezer. Hozzátették: bár közvetlen repülőjárat nincs Oroszország és Horvátország között, a turisták Szerbián és Törökországon keresztül érkeznek az országba érvényes vízummal.

A lap jelezte, az orosz turistavízumok felfüggesztésének kérdését az uniós külügyminiszterek a hónap végén vitatják meg Csehországban, amely júliusban vette át fél évre az Európai Unió Tanácsának elnökségét.

 

The post Szlovénia még vizsgálja az orosz állampolgárok turistavízumának felfüggesztésére tett javaslatot appeared first on .

Levették a lélegeztetőgépről, és beszélni tudott a környezetével Salman Rushdie – közölte az indiai születésű brit-amerikai író ügynöke. Rushdie-t pénteken egy előadáson késsel támadott meg egy férfi New Yorkban.

A 75 éves szerzőt egy nyilvános eseményen tartott pódiumbeszélgetésen érte a támadás a New York-i Chautauqua Intézetben, az eseményen az üldöztetésnek kitett írók helyzetéről volt szó. Az erőszakos incidenst követően helikopterrel szállították egy pennsylvaniai kórházba, ahol megműtötték.

A támadás elkövetőjét, egy 24 éves férfit, a New Jersey-ben élő Hadi Matart a rendőrség őrizetbe vette. Emberölés kísérletével, valamint halálos fegyverrel elkövetett súlyos testi sértéssel vádolják. Védője azt közölte, hogy Matar ártatlannak vallotta magát, de együttműködőnek mutatkozott a hatóságokkal. Tettének indítéka egyelőre nem ismert. Sajtójelentések szerint a muszlim vallású férfi az iráni rezsim szimpatizánsa.

Rushdie szerzőtársa, Aitish Taseer szombaton este közösségi oldalán írta, hogy barátját levették a lélegeztetőgépről, “beszélni, és már viccelődni is tudott”. Rushdie ügynöke, Andrew Wylie megerősítette az információt, ugyanakkor közölte, hogy Rushdie állapota továbbra is súlyos. A korábbi hírek szerint a támadó 10-15-ször szúrta meg. Elsősorban a fején és a hasán érték sérülések, károsodott a mája, valamint súlyos kézideg-károsodást is szenvedett, emellett valószínűleg egyik szemét is elveszíti.

Rushdie 1988-ban megjelent Sátáni versek című könyvét istenkáromlás miatt Iránban betiltották, 1989-ben fatvát, iszlám vallás alapú halálos ítéletet mondtak ki rá, az iráni rezsim több millió dolláros vérdíjat tűzött ki fejére, amelyet 2012-ben, egy részben állami vallási szervezet 3,3 millió dollárra emelt.

A támadást többek mellett elítélte Joe Biden, Boris Johnson, Emmanuel Macron, és Anthony Albanese ausztrál kormányfő.

 

The post Salman Rushdie-t levették a lélegeztető gépről appeared first on .

Még egy évvel hatalomra kerülésük után is Afganisztánban a tálibok súlyosan és folyamatosan megsértik a nők jogait – hívta fel a figyelmet az Európai Unió Külügyi Szolgálata.

Szombaton az afgán fővárosban a tálib biztonsági erők erőszakkal feloszlatták nők egy tüntetését, amelyen munkát és megélhetést követeltek, tiltakoztak jogaik korlátozása miatt. A tálib biztonsági erők a levegőbe lőttek, több nőt közeli üzlethelyiségekbe űztek, és ott puskatussal, bottal ütlegelték őket. Ez két nappal a tálib hatalomvétel egyéves évfordulója előtt történt.

Az uniós külszolgálat hangsúlyozta: az afganisztáni tálib vezetés megfosztotta a nőket a tanuláshoz való joguktól, kiszorítja őket a gazdasági és a közéletből. Felszámolta azokat a biztosítékokat, amelyek védeni voltak hivatottak a nőket az erőszaktól és a kényszerházasságtól, és újra egyre több esetben fordul elő családon belüli erőszak.

Az EU szerint a tálibok megszegték az afgán népnek és a nemzetközi közösségnek tett ígéreteiket, hogy tárgyalásokat folytatnak az évtizedek óta tartó afgán konfliktus rendezéséről. A lakosság a gazdasági, szociális, kulturális, polgári és politikai jogaik intézményesített és rendszerszintű megsértését tapasztalja. A jogsértések és visszaélések közé tartoznak a bírósági eljárás nélküli kivégzések, az önkényes letartóztatások és fogvatartások, a kínzás, a rossz bánásmód és a megfélemlítés. A tálibok továbbá megsértik a sajtó, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságát – hangsúlyozta a sajtóközlemény.

Az uniós külszolgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy az afgán lakosság közel fele élelmiszerhiánytól szenved. Az EU több mint 300 millió euró összegű humanitárius segélyt nyújtott az alapvető szolgáltatások fenntartására, amelyet az ENSZ-partnerek, valamint helyi és nemzetközi szervezetek és civil szervezetek segítségével juttatnak célba.

Az EU felszólította a tálib vezetést, hogy tegye lehetővé a nemzetközi közösséggel való párbeszédet, és teljesítse kötelezettségeit a terrorizmus elleni fellépés terén.

“Ammenyiben ez nem történik meg, az instabilitás csak fokozódni fog az országban, és Afganisztán egyre jobban elszigetelődik” – figyelmeztetett az uniós külszolgálat.

A radikálisok azután vették át a hatalmat Afganisztánban, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei kivonták onnan katonai erőiket. Azóta tovább mélyült a humanitárius válság is, mert a nyugati országok – valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – felfüggesztették a segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit. Az ENSZ júliusi jelentése szerint tavaly óta legalább hétszáz civilt megöltek és több mint 1400 embert megsebesítettek annak ellenére, hogy csökkent a fegyveres konfliktusok száma az országban.

 

The post Az EU szerint a tálibok továbbra is súlyosan megsértik a nők jogait Afganisztánban appeared first on .