Biztonságpiac

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint a célpontok között olyanok is vannak, amelyek támadásától valószínűleg Moszkva sem vár azonnali katonai eredményt. Ilyen jellegű támadások érték egyebek mellett az áramelosztó vezetékhálózatot, valamint a dnyipropetrovszki régióban lévő Krivij Rih város víztározójának gátját.

Erről a támadásról a héten a helyi hatóságok is beszámoltak, közölve: az orosz erők manőverező robotrepülőgépekkel mértek csapásokat a város víztározójának gátján épült hidraulikus szerkezetre, és ennek következtében több környező településen megszakadt a vízellátás.

A brit katonai hírszerzés vasárnap ismertetett helyzetértékelése szerint Oroszország az ukrajnai frontokon elszenvedett kudarcok nyomán valószínűleg szélesítette a csapásmérésre kijelölt helyszíneket, így próbálva megingatni az ukrán nép és a kormány morálját.

A londoni védelmi minisztérium a katonai hírszerzés adatait idézve a minap ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az orosz nyugati katonai körzet parancsnoksága alá tartozó alakulatok ütőereje az Ukrajnában elszenvedett veszteségek miatt súlyos mértékben leépült, így a NATO-val szembeni hadviselésre létrehozott hagyományos orosz haderők általánosságban is jelentősen meggyengültek, és valószínűleg évekbe telik, mire Oroszország ismét ki tudja építeni ezt a katonai kapacitást.

The post Orosz agresszió: Putyin serege egyre többször támadja a civil infrastruktúrát appeared first on .

Bolvinov szavai szerint ez az egyik legnagyobb tömegsír azok közül, amelyekre a felszabadított orosz területeken bukkantak. Elmondta, hogy ebben a tömegsírban a holttesteket külön-külön temették el. Arra a kérdésre, meg tudja-e mondani, hogyan haltak meg az emberek, azt válaszolta: “Tudjuk, hogy néhányukat agyonlőtték, mások tüzérségi tűzben vagy aknarobbanás okozta sérülésekben, néhányan pedig légicsapások következtében haltak meg”. Hangsúlyozta, hogy sok holttestet még nem azonosítottak, így haláluk okát a nyomozás során fogják megállapítani. Hozzátette, hogy az összes holttestet exhumálják, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra küldik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üzenetben reagált az izjumi erődben talált tömegsír hírére, mondván, hogy ukrán és külföldi újságírók fogják felkeresni a helyszínt, így több információ kerül nyilvánosságra róla. “Azt akarjuk, hogy a világ tudja, mi történik valójában, és mihez vezetett az orosz megszállás. Bucsa, Mariupol és most sajnos Izjum. Oroszország mindenhol a halált hagyja maga után. A világnak Oroszországot valóban felelősségre kell vonnia ezért a háborúért. Mi mindent megteszünk ennek érdekében” – hangoztatta az elnök.

Ihor Klimenko országos rendőrfőnök arról számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek, hogy Harkiv megyében – amióta felszabadította az ukrán hadsereg – már tíz kínzókamrát fedeztek fel a hatóságok. “Ma legalább tíz kínzóközpont létezéséről beszélhetek a települések területén (a harkivi régióban). Két kínzóközpont van Balaklijában” – fejtette ki a rendőrfőnök. Hozzátette, hogy az egyik a balaklijai rendőrkapitányság területén volt. Elmondta azt is, hogy az elmúlt héten az ukrán rendfenntartók 204 büntetőeljárást indítottak az orosz megszállók által elkövetett háborús bűnök miatt.

Az ukrán főügyészség közölte, hogy őrizetbe vették az úgynevezett “balaklijai népi milícia vezetőjét”, aki Harkiv megye felszabadítása után a megszállt luhanszki régióba próbált szökni. A férfit 15 év börtönbüntetés fenyegeti. A nyomozás szerint a 48 éves balaklijai lakos megállapodást kötött a megszálló csapatok képviselőivel, így őt nevezték ki a “balaklijai népi milícia főnöki” posztjára. Beosztottakat vett fel, akiknek felügyelte a tevékenységét, és megszervezte az orosz csapatokkal közösen a létfontosságú infrastrukturális létesítmények irányítását.

Az ukrán katonai hírszerzés legfrissebb jelentésében azt írta, hogy a déli Herszon megyét megszállva tartó orosz alakulatok nem tudják ellátni magukat ivóvízzel, és lopott motorcsónakokon menekülnek át a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjára. Arról is beszámoltak, hogy a Dnyeper egyik kompátkelőhelyén több, egyenként tíz-húsz fős fegyvertelen orosz csoport megjelenését is rögzítették. A hírszerzés szerint ezek a katonák megtagadták a részvételt a harcokban, ezért az egységparancsnokok kivették őket a csapatukból, és elkobozták fegyvereiket.

Olekszandr Vilkul, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az orosz erők pénteken ismét rakétatámadást hajtottak végre a város ellen. Krivij Rihet már egymás után harmadik napja érik orosz rakétacsapások. Részletek a legutóbbi támadásról még nem kerültek nyilvánosságra.

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők 13 erődített orosz állásra, fegyverek és katonai felszerelések koncentrációs területeire, valamint öt légvédelmi rendszer állására mértek csapást. Az ukrán légierő közölte, hogy pénteken három orosz robotrepülőgépet semmisítettek meg Dnyipropetrovszk megye fölött. A kijevi vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig 54 050 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük mintegy kétszázan az elmúlt napon.

The post Orosz agresszió: tömegsírt találtak több száz halottal a Harkiv megyei Izjumban appeared first on .

Az ítélet tényállása szerint a vádlott mélyszegénységben élt Kovácsvágáson. Elhatározta, hogy betör a közelükben élő tehetős férfi édesanyjához, és akár meg is öli.

Megfigyelte a sértett napi rutinját, mozgását, majd 2011 januárjában egy éjszaka az áldozat házához ment, megvárta, hogy az asszony elaludjon, behatolt a házba és értékek után kutatott. A sértett azonban felriadt a zajra, ezért a férfi rátámadt, a fejét ütötte, majd a nyakát hátrafeszítve eltörte nyakcsigolyáit. Ezután a vádlott folytatta a kutatást, de értéket nem talált, csak egy üveg bort vitt magával a helyszínről.

Az áldozat a bántalmazás után még néhány percig élt, ezalatt “az élet kioltásával együtt járó fájdalmat és szenvedést messze meghaladó kínokat élt át” – írták. A vádlott az eljárásban nem tett érdemi vallomást. Az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát, tagadta a bűncselekmény elkövetését, azt állította, hogy összeesküvés áldozata.

A törvényszék azonban a bizonyítékok alapján négyszeresen minősülő – előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett – emberölés miatt mondta ki a vádlott bűnösségét. A bíróság aljas célként értékelte, hogy a vádlott azért oltotta ki a sértett életét, hogy utóbb ne ismerje őt fel. Mindezek alapján a törvényszék a vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy kizárta a feltételes szabadság kedvezményéből.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, miután a vádlott és védője fellebbezett ellene. A kovácsvágási emberölés büntetőpere másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik – áll a közleményben.

The post Tényleges életfogytiglanra ítélték a kovácsvágási emberölés vádlottját appeared first on .

A magyar féllel közös járőrözést egységesen szervezik az Arad, Bihar és Szatmár megyei román-magyar határszakaszon, az intervenciós egységeket pedig fokozatosan, az operatív helyzet függvényében vetik be. A közúti határátkelőkön ezentúl rendőrkutyás alegységek is részt vesznek a kilépésre jelentkező járművek ellenőrzésében.

Az év első nyolc hónapjában a román határrendőrök 10 916 határsértőt tartóztattak fel, közülük 7028-an illegálisan érkeztek Romániába, 3888-an pedig illegálisan próbálták elhagyni – főleg Magyarország felé – az országot. Tavaly – amikor minden korábbinál több határsértőt fogtak el Románia határain – 15 390, 2020-ban pedig 10 586 határsértő szerepelt a román határrendőrség éves jelentésében.

Bár az elfogott határsértők száma már az első nyolc hónapban meghaladta a 2020-as adatot, és időarányosan nem vetít előre csökkenést a tavalyi rekordévhez képest sem, a román határrendészet pénteki közleményében kiemelte, hogy eddig kevesebb embercsempészt fogtak el, mint a tavalyi év azonos időszakában: 351-et a tavalyi év első nyolc hónapjában feljegyzett 427-hez képest, és 580 helyett csak 480 bűnvádi eljárás indult embercsempészés gyanújával.

A román határrendőrség szerint a magyar határon elfogott illegális migránsok többsége Romániában már nyilvántartásba vett menedékes. A határsértők többnyire az országúti pihenőhelyeken bújnak el az országhatár felé tartó teherautók rakterében, ezért felhívják a sofőrök figyelmét, hogy minden pihenő után ellenőrizzék, nincs-e valaki a jármű rakterében, vagy akár alávázán, nem bontották-e meg a teherautó ponyváját, és azonnal értesítsék a határrendőrség legközelebbi kirendeltségét, ha potyautast fedeznek fel.

A román büntető törvénykönyv 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja azt, aki az országhatár illegális átlépésében beszervezéssel, útbaigazítással, szállítással, bújtatással segíti a határsértőt, ha pedig az embercsempész tettét anyagi haszonszerzés motiválja, a büntetési tétel 3-tól 10 évig terjed – hívta fel a figyelmet a román határrendőrség.

The post Erősítést vezényelt a román határrendőrség a magyar határra az illegális migráció megfékezése érdekében appeared first on .

A közlemény szerint az MH 5. Bocskai István Lövészdandár és az MH 25. Klapka György Lövészdandár a Brave Warrior 2022 elnevezésű gyakorlaton történő részvétel miatt átcsoportosításokat hajt végre.

Ezért szombattól hétfőig katonai menetoszlopok közlekedésére kell számítani, amelyek óránkénti 40 kilométeres sebességgel közlekednek a Hajdúhadház – 4-es főút – M35 elkerülő út – M35 autópálya – M3 autópálya – M31 autópálya- M0 autóút – M7 autópálya – 8-as főút – Veszprém északi körút – Újmajor, valamint a Tata – 8119-es út – Gánt elágazás, 8123-as út – Zámoly – Székesfehérvár – 8-as főút – Veszprém északi körút, 830-as út – Újmajor útvonalakon.

A Magyar Honvédség kéri a járművezetőket, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai járműveket, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvojok hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól.

Mivel a zárt menetoszlop járművei közé nem hajthat be civil gépjármű, a járművek haladását a konvoj elején és végén kísérőjárművek biztosítják. Arra kérik az autósokat, hogy a katonai menetoszlopok közelében minden esetben az aktuális útviszonyok, valamint az időjárási és látási körülmények figyelembevételével közlekedjenek.

A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva arra törekszik, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát.

The post Megnövekedett katonai járműforgalomra kell számítani appeared first on .

A létesítmény átadásán Korom Renáta, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára felidézte: a kormány 2017-ben döntött honvédelmi sportközpontok megépítéséről, tavaly óta pedig három ilyen létesítményt adtak át.

Közölte, a komplexumokkal “a magyar fiatalok hazafias és honvédelmi nevelésének bástyáit” szeretnék létrehozni az ország minden térségében, egyben fontos társadalmi szerepvállalást is szolgálnak a létesítmények, azok a magyar fiatalok hazafias és honvédelmi nevelésének bástyái, emellett társadalmi és sportcélokat szolgálnak. A létesítmények segítségével az ország különböző részein elérhető közelségbe kerül a honvédelem ügye, így az önkéntes tartalékos rendszer megerősödését is várják a sportközpontok megnyitásától.

Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke azt mondta: a honvédelmi sportközpontok a magyar fiatalok védelmi képességét erősítik és ehhez adnak megfelelő kereteket. Mint mondta, távlati cél, hogy miután minden megyében megépültek a létesítmények, épüljenek hasonlók minden járásban is, ugyanis az épületek a mozogni vágyók szolgálata mellett a magyar haderőt is szolgálják.

Úgy fogalmazott, hogy a sportközpontokban a “fiatalok megélhetik a haza védelmének nemzeti ügyét”, azok segítségével motivációt kaphatnak a haza szolgálatához és a helyszíneken akár útmutatásban is részesülhetnek ahhoz, miként lehet eligazodni a mai világban uralkodó káoszban. Hangsúlyozta, a nemzeti ellenállóképesség fejlesztését szolgálják a sportközpontok és az, hogy a korábbiakban új alapokra helyezték a tartalékos rendszert, továbbá kadétprogramot indítottak.

A város közösségi tereként is funkcionáló, mintegy 860 millió forintos beruházással létrejött, egyidejűleg csaknem száz ember befogadására alkalmas, több mint ezer négyzetméter alapterületű sportlétesítményében tíz sportág – a többi között a vívás, a sportlövészet, a küzdősportok és a technikai sportok – elsajátítására és gyakorlására nyílik lehetőség.

Az épületegyüttes legnagyobb eleme a nyitott, lövedékfogó keretekkel és fallal határolt lőudvar. Az épület földszintjén kapott helyet egy küzdőtér és a kiszolgáló egységek, míg az emeleten egy oktatóterem és a gépház található.

Az intézmények társadalmi céljairól azt írták: az épületek a rendszeres testmozgás népszerűsítése, a honvédelmi szempontból hasznosítható tudás önkéntes alapon, szakszerű, szervezett keretek között történő megszerzése érdekében létesültek és egyaránt képesek a honvédelmi nevelést, a sportversenyeket, a családi programokat és egyéb rendezvényeket is kiszolgálni.

A szigetvári előtt tavaly Újfehértón, idén Baján, illetve Balassagyarmaton adtak át hasonló létesítményt, hamarosan pedig Szarvason lesz sportközpont avatás.

The post Átadták a szigetvári honvédelmi sportközpontot appeared first on .

A szerződést még az előző kormány védelmi minisztere, Matej Tonin írta alá idén tavasszal, az új baloldali kormány pedig már akkor figyelmeztetett, hogy felülbírálja a döntést. A felülvizsgálat nem tudta megállapítani, hogy az adásvétel gazdaságos lenne Szlovénia számára, ezért a kormány eláll tőle – magyarázta a tárcavezető.

Mint mondta, a szerződésben nem tüntették fel a szóban forgó harcjárművekkel összhasonlítható eszközök árát vagy az alternatív beszerzések megvalósíthatóságát, valamint az ár nem tartalmazza a 13,5 millió euróra becsült, C4I nevű speciális kommunikációs rendszert, sem az indexálási rendelkezést, azaz az aktualizált értéket. Hozzátette: úgy becsülik, hogy a szerződés felmondása miatt várható bírság a teljes összeg húsz százalékát teheti ki.

A tárcavezető kiemelte: a Boxereknek egy közepes méretű zászlóalj harccsoport gerincét kellett volna alkotniuk, ezért a minisztérium most azt a feladatot kapta, hogy az év végéig találjon alternatív megoldást. Az elmúlt hónapokban a szlovén lapok már írtak arról, hogy Ljubljana felmondja a szerződést. A Delo arról számolt be, hogy alternatívaként a lengyel gyártmányú Rosomak páncélozott járművek jöhetnek szóba.

Szlovénia jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ez egyike a legalacsonyabb értéknek a NATO-tagállamok között. Az elmúlt tíz évben a gazdasági válság és megszorítások miatt Ljubljana negyven százalékkal csökkentette a védelmi büdzsét.

A NATO-tagállamok 2014 szeptemberében vállaltak kötelezettséget arra, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra, azon belül 20 százalékot haderőfejlesztésre fordítanak.

The post Szlovénia felmondja a többcélú páncélozott harcjárművek megvásárlásáról kötött szerződést appeared first on .

Az NMHH kommunikációs igazgatósága a közleményében azt írta: az online zaklatás jellemzően bántó, megalázó üzenetek, hozzászólások küldése az interneten keresztül, de ide soroljuk a kínos képek engedély nélküli közzétételét és a kiskorú felhasználóknak címzett szexuális tartalmú üzeneteket is. A bántalmazási forma legfőbb veszélye, hogy az áldozatokra gyakorolt negatív hatása kevéssé észrevehető, annak fizikai jelei sok esetben nincsenek, vagy már csak megkésve, akár önkárosításon keresztül érzékelhetők.

A zaklatás során a zaklató és az áldozat között gyakran egyenlőtlen erőviszony áll fenn a zaklató javára, amely megnyilvánulhat az áldozatról megszerzett bántó információkban, jobb kommunikációs képességekben, de akár munkahelyi vagy iskolai függőségi helyzetben is – tették hozzá. Gyakori esetnek nevezték, hogy a zaklató népszerűbb, jobbak a társadalmi kapcsolatai vagy egyszerűen csak hangosabb az online térben. Az online zaklatás egyedisége, hogy akár egyetlen cselekedettel, de folyamatos üzenetküldéssel is maradandó károkat eredményez.

Az online térben egy bántó videó vagy kép posztolása is okozhat áldozattá válást, így akár egy közösségi médiás továbbosztás és kommentelés is minősülhet zaklató magatartásnak, ha az az áldozat magánéletének, nyugodt életvitelének sérelmét okozza – hívták fel a figyelmet. Az elemzés szerint gyakran előfordul, hogy az online zaklatásnak kitett kiskorú vagy felnőtt nem tudja élni a mindennapi megszokott életét, mert a zaklatás hatására megszakadnak szociális kapcsolatai, kiközösítik vagy éppen iskolaváltásra kényszerül.

Az elzártság érzése akár súlyos mentális problémákhoz, sőt öngyilkosság elkövetéséhez is vezethet, valamint megnehezítheti az áldozat részéről a segítségkérést is. Pedig van segítség: az Internet Hotline-hoz online zaklatás esetén is lehet fordulni – hangsúlyozták. Kifejtették, hogy az Internet Hotline (https://nmhh.hu/internethotline/) mint tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat az “Online zaklatás” kategóriában érkező bejelentések esetén elsősorban technikai segítséggel és általános tanácsokkal támogatja a bejelentőket.

2021-ben a bejelentések 2,6 százaléka érkezett ebben a kategóriában – míg ugyanez az adat 2022 első félévében már 4,4 százalék volt. Az NMHH adatai szerint a bejelentők nagy része feltételezhetően nagykorú volt a vizsgált időszakokban, de az online zaklatáson belül érkezett bejelentések több problémakört is érintettek, így például a kortárs online megfélemlítést (cyberbullying), a feltört közösségimédia-profilokat és az álprofilokat is.

Az Internet Hotline munkakapcsolatban áll a nagyobb közösségimédia-platformokkal, mint például a Facebook, az Instagram, a YouTube, a TikTok és a Google munkatársaival is – fűzték hozzá, azzal együtt, hogy az említett szolgáltatók prioritásként kezelik a hotline munkatársaitól érkezett bejelentéseket.

A hatóság szerint általánosságban elmondható, hogy amit egyszer feltöltenek az internetre, az ott is marad (például a sértő képek, videók). A sértő tartalmakkal találkozva az áldozat pedig újból és újból átéli az online zaklatást. Az online kommunikáció során gyakran nincs idő átgondolni a történteket, illetve az áldozatnak nincs ideje kilépni a bántalmazó helyzetből. Egy 2020-ban publikált hazai kutatás alapján az általános iskolások 68,9 százaléka, illetve a középiskolások 72,4 százaléka volt már online zaklatás áldozata – emlékeztettek.

“Az online zaklatás komoly pszichológiai, érzelmi és társadalmi károkat okoz. Az elektronikus kommunikáció miatt a zaklatók nem látják az áldozatok érzelmi reakcióit, ezért könnyebb az adott cselekményt elkövetni a bűntudat érzése nélkül” – fogalmaztak a közleményben.

A zaklatók az internet “távolító hatása” miatt gyakran nem realizálják tettük negatív hatásait az áldozatra nézve, mert azt gondolhatják, hogy egy viszonylag ártalmatlan “csínyben” vesznek csak részt. Pedig az online zaklatásnak súlyos következményei lehetnek az áldozatokra nézve, mint például önbizalom-csökkenés, depresszió, később tudatmódosító szerek fogyasztása vagy agresszió. Szélsőséges esetben a tartós depresszió – megfelelő segítség hiányában – öngyilkossághoz is vezethet – közölte az NMHH.

Az online zaklatás áldozatává válás későbbi devianciákhoz, így kriminalitáshoz is vezethet. Sőt, akár az áldozat maga is bántalmazóvá válhat. Az Internet Hotline a zaklató személlyel fennálló kapcsolat megszakítását, valamint a sérelmezett üzenetekről vagy bejegyzésekről képernyőfotók készítését javasolja a bejelentőknek. A bejelentőnek lehetősége van feljelentést is tenni a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon, amely során fontos, hogy a bizonyítékul szolgáló képernyőfotókat, képernyőmentéseket is magával vigye.

A feltételezhetően kiskorú bejelentőket minden esetben arra bátorítják az Internet Hotline munkatársai, hogy beszélgessenek problémájukról egy olyan felnőttel, akiben megbíznak, ám ha erre még nem állnak készen, akkor hívják bátran a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt a 116-111-es, ingyenesen és anonim módon hívható telefonszámon – áll az NMHH közleményében.

The post NMHH: pszichológiai, érzelmi és társadalmi károkat okozhat az online zaklatás appeared first on .

“Ma arról is beszéltünk, hogy egy speciális központot szervezünk, amely katonai felszerelések javítását, gyakorlatok szervezését végezné német, holland, ukrán partnereink részvételével. Lengyel cégek végeznék a javítást, ezzel bevételhez jutnak, így ez az együttműködés mindenki számára előnyös lesz – fejtette ki a lengyel kormányfő. Hozzátette: a találkozón azt is megvitatták, milyen ukrán közintézmények helyreállításában vehetnének részt lengyel vállalatok.

Morawiecki hangsúlyozta, hogy számára megengedhetetlen a háború befejezése az orosz feltételek teljesítésével, mert ez nemcsak Ukrajnának, hanem egész Európának nagy vereséget jelentene.

“A győzelemnek Ukrajna oldalán kell lennie, mert ha ne adj’ isten ez orosz feltételekkel valósulna meg, az nagy veszteség lenne Európának. Elveszítenénk azokat az értékeket, amelyekért Ukrajna harcol, az akaratot, a szuverenitást, a testvériséget, a szabad életet” – szögezte le. Gratulált Zelenszkij elnöknek, az ukrán népnek és a fegyveres erőknek a hatékony offenzívához, amely Lengyelország miniszterelnöke szerint “a végső győzelem újabb jele”.

Az Ukrinform hírügynökség beszámolójában emlékeztetett arra, hogy a katonai jelentések szerint az ukrán csapatok sikeres ellentámadást hajtanak végre Harkiv irányában: a helyi lakosság támogatásával az ukrán fegyveres erők három nap alatt csaknem 50 kilométert haladtak előre.

Közben Ihor Terehov harkivi polgármester délután arról számolt be, hogy a pénteki orosz ágyúlövésektől kigyulladt több magánház és egy óvoda, az oroszok eltaláltak egy árvaházát, egy iskolát és egy sportlétesítményt is. A pontosított információk szerint a helybeliek közül legalább tízen sérültek meg, köztük három gyermek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte: az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai háborúról szóló napi jelentésében egy szót sem ejtett arról, hogy az ukrán katonák kiűzték az orosz csapatokat a harkivi régióban lévő Balaklija városból. Előtte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sem volt hajlandó kommentálni az ukrán erőknek az orosz megszállás alá került területek visszaszerzésére irányuló ellentámadásának állását, hanem a védelmi minisztériumra hárította a kérdés megválaszolását.

Az ukrán hírportál Makszim Gubinnak, a harkivi régió oroszokkal együttműködő egyik tisztségviselőjének az orosz híradásokban megjelent közlésére hivatkozva arról is beszámolt, hogy az orosz erők a lakosság “evakuálását” rendelték el Izjum városból a megye még általuk megszállva tartott területeire, illetve a szomszédos Luhanszk megyébe.

The post Orosz agresszió: hadfelszerelés-javító közös központ építéséről állapodott meg Varsó Kijevvel appeared first on .

A bíróság különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére és részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt hozta meg – nem jogerős – ítéletét.

A nő egész napos fenyegetőzés után éjjel a ház nyitott teraszán álló kanapét acetonnal lelocsolta, majd meggyújtotta. A tűz átterjedt a lakás tetőszerkezetére, a házban tartózkodóknak – akik közül többen már aludtak – sikerült kimenekülniük. A lángokat a tűzoltók oltották el.

A bíróság szerint ha a tüzet nem vették volna észre időben, sérüléseket, akár halált is okozhatott volna a gyújtogató.

A törvényszék a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte a nő ittas állapotát és azt, hogy közeli hozzátartozói sérelmére követte el a bűncselekményt.

The post Hét év szabadságvesztésre ítéltek egy gyújtogatót appeared first on .

A BVOP a közleményében azt írta, hogy az IOI elnökét Budapesten Schmehl János vezérőrnagy, az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese fogadta, aki ismertette a hazai büntetés-végrehajtási szervezet alapvető feladatait, az elmúlt évek jelentős fejlesztéseit.

Field ezután a veszprémi börtönt kereste fel, ahol egyebek mellett a fogvatartási körülményekről, valamint a biztonsági és a reintegrációs szakterületek munkájáról kapott tájékoztatást – írták.

Úgy fogalmaztak: a szakmai kapcsolatok ápolása szempontjából mind az IOI, mind a büntetés-végrehajtási szervezet vezetése hasznosnak ítélte találkozót. A nemzetközi delegáció tagjai elismerően nyilatkoztak a büntetés-végrehajtási intézetben folyó szakmai munkáról, a kiemelkedő elhelyezési körülményekről, a biztonságtechnikai rendszerről és a fogvatartottakkal kapcsolatos bánásmódról – áll a közleményben.

The post A Nemzetközi Ombudsmani Intézet elnöke látogatást tett a büntetés-végrehajtásnál appeared first on .

Olekszandr Vilkul, a város katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az oroszok ismét robotrepülőgéppel mértek csapást. A becsapódás helyi idő szerint délután egy óra körül történt.

Valentin Reznyicsenko megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy Krivij Rih egyik ipari létesítményét érte találat. Az előzetes információk szerint személyi sérülés nem történt, de a károk jelentősek. “Az ellenség napi riadókkal és rakétákkal akar megfélemlíteni minket, de ez nem fog sikerülni. Minden csapást megtorlás követ” – írta a kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a mostanit megelőzően szerda este lőttek ki az orosz erők nyolc robotrepülőgépet a város víztározójának gátján épült hidraulikus szerkezetre, aminek következtében megnőtt a folyó vízszintje, és 112 lakóházat és udvart árasztott el. Több környező településen megszakadt a vízellátás, mert az oroszok eltalálták a vízvezetéket is. A helyi szakemberek csütörtökre helyreállították a károkat, két helyen fel kellett robbantaniuk a gátat, hogy csökkentsék a folyó vízszintjét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerda esti támadás után közzétett videoüzenetében orosz nyelven üzent az oroszoknak, és kijelentette, hogy “ez egy újabb ok, amiért Oroszország elveszíti” a háborút. Rámutatott arra, hogy a gátnak, amelyet megtámadtak, semmilyen katonai értéke nincs, de emberek százezreinek létfontosságú. “Gyengék vagytok, akik civilekkel harcoltok. A csatatérről elmenekült gazemberek, akik valahonnan messziről próbáltok ártani. Terroristák vagytok, akiket szégyellni fognak saját unokáik” – mondta az elnök érzelmektől túlfűtött beszédében. Hozzátette: “Az események azt mutatják, hogy az egyetlen kiút az orosz katonák számára az, ha megadják magukat az ukrán erőknek. Ez az egyetlen módja annak, hogy életben maradjanak”.

Az éjjel Harkivot is újra orosz támadás érte, a hatóságok előzetes információi szerint senki sem sérült meg, és komoly károk sem keletkeztek. Donyeck megyében ugyanakkor az elmúlt napon két civil vesztette életét az orosz támadások következtében, és 13-an sérültek meg – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója. Szavai szerint az orosz erők szerdán a leghevesebben Bahmut térségét támadták. A városban eltaláltak egy többszintes házat, a romok alatt négy ember lehet. A szakemberek dolgoznak kimentésükön. Toreckben egy kórházat találtak el, ott egy ember sérült meg.

Megyei kormányzók közléseiből készített összefoglalójában az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az orosz erők folytatják a létfontosságú infrastrukturális létesítmények támadását: Zaporizzsjában megsérült egy elektromos alállomás, a donyecki régióban pedig egy hőerőműben okoztak károkat.

Az ukrán vezérkar csütörtöki jelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők az elmúlt napon mintegy kétszáz katonát, 13 harckocsit és négy repülőgépet veszítettek. A kijevi katonai vezetés összesítése szerint eddig 53 850 orosz katona halt meg Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 250 repülőgépet, 2193 harckocsit, 4682 páncélozott járművet és 1295 tüzérségi rendszert.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter odesszai látogatása alatt bejelentette, hogy országa hamarosan két tétel páncélozott szállítójárművet küld Ukrajnába.

Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy a felszabadított Harkiv megyei Kupjanszkban öt, 15 és 17 év közötti gyereket mentettek ki egy pincéből, ahol az orosz megszállók bezárva tartották őket. A négy lány és egy fiú – egy egészségügyi oktatási intézmény tanulói – hét napot töltöttek a pincébe zárva. Úgyszintén Kupjanszkban és Izjumban pedig az Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai őrizetbe vettek három nőt, akik együttműködtek az orosz megszállókkal.

The post Orosz agresszió: Putyin csapatai újabb támadást intéztek Krivij Rih ellen appeared first on .

A törvényszék a közleményében a történteket felidézve azt írta: a vádlott 2020 júliusában parancsnokként helikopteres kutató-mentő szolgálatot látott el, amikor egységüket Vértesszőlős közelébe riasztották egy a fák közé zuhant siklóernyős légi mentésére.

Miután a parancsnok a csörlőzéses mentést veszélyesnek vélte, a mentés koordinátorának javaslatára alpinkötél leengedésével próbálkozott. Azonban a nélkül kezdte meg a helyszín megközelítését a helikopterrel, hogy a mentési körülményekről, így különösen a forgószárny keltette légáram mértékéről tájékozódott volna – emelték ki.

A manőver közben a rotorlapátok olyan mértékű turbulens légáramlatot keltettek, hogy a faágak letörtek, a fán lévő siklóernyő belobbant, a siklóernyős pedig a földre esett és életveszélyesen megsérült, és egy hónappal később a kórházban meghalt. A lehulló faágak miatt megsérült egy mentésben részt vevő mentőtiszt is.

Az ügyészség a gép parancsnokát légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésével vádolta meg. Miután az előkészítő ülésen a vádlott nem ismerte be bűnösségét, a vád és a védelem képviselői bizonyítási indítványainak előterjesztése után a bíróság tárgyalásra utalta az ügyet.

Az eljárás november 15-én a vádlott kihallgatásával folytatódik – írta a törvényszék.

The post Nem ismerte be bűnösségét a vértesszőlősi katonai mentés gyanúsítottja appeared first on .

Dobó Dénes közlése szerint a 40 éves férfit, aki elismerte és megbánta a tettét, hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés miatt mondta ki bűnösnek a bíróság, és elrendelte egy korábban jogerőssé vált ítéletben rá kiszabott egyéves börtönbüntetés utólagos végrehajtását is.

A tényállás szerint az ittas férfi társaival együtt randalírozott Debrecen egyik lakótelepén és szembeszegült az időközben kihívott rendőrökkel. Ennek során a vele szemben intézkedő, testi kényszert alkalmazó rendőrnő jobb vádlijába harapott – ismertette a szóvivő.

The post Megharapott egy rendőrnőt, három évet kapott appeared first on .

Christine Lambrecht védelmi miniszter a német hadsereg (Bundeswehr) helyzetéről szóló éves konferencia (Bundeswehrtagung) első napjának szünetében tartott tájékoztatóján az utóbbi napok ukrán hadi sikereiről szólva kiemelte, hogy “bátorító érzés” látni, milyen eredményesen védekeznek az ukrán erők a “brutális orosz támadással” szemben.

Ezekhez a sikerekhez a Németország által biztosított fegyverek is hozzájárultak – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy országa minden egyéb módon, pénzügyileg, humanitárius segítségnyújtással és egymillió menekült befogadásával is támogatja Ukrajnát.

Az újabb katonai támogatási csomagról elmondta, hogy küldenek ötven Dingo típusú páncélozott szállítójárművet, és a nyáron átadott első három után két újabb MARS-II típusú rakétavető rendszert is küldenek kétszáz rakétával együtt. A rendszert kiszolgáló ukrán katonák képzése még szeptemberben elkezdődik.

Ismertette, hogy az ukrán erők Németország közvetett – körkörös cserének nevezett – támogatása révén további szovjet gyártmányú harcjárműveket is kaphatnak, mert hamarosan megegyezhetnek Görögországgal arról, hogy Németország leszállít a görög hadseregnek negyven Marder típusú gyalogsági harcjárművet, Görögország pedig cserébe átad Ukrajnának negyven szovjet gyártmányú BMP-1-es harcjárművet.

Németország eddig nagyjából egymilliárd euró értékben segítette katonai felszereléssel a védekezést az orosz támadással szemben. Küldtek az ukrán hadseregnek a többi között 24 darab Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút 53 ezer lőszerrel, tíz Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró löveget és 54 M113 típusú páncélozott csapatszállító járművet.

Kijev azt is kéri, hogy Németország első, és egyetlen országként ne csak szovjet, hanem modern nyugati – német – gyártású harcjárművekkel is támogassa az ukrán erőket. A berlini vezetés ettől egyelőre elzárkózik.

The post Orosz agresszió: Berlin újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott szállítójárműveket szállít Ukrajnának appeared first on .

Kovács Gábor, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője sajtótájékoztatón elmondta: 1993 őszén nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel öltek meg egy egyedülálló, özvegy nőt Soltvadkerten. Az ügyben két évvel ezelőtt újították fel a nyomozást, számos közvetett tanút hallgattak ki, és DNS-vizsgálattal azonosítottak két, a bűncselekmény elkövetésekor még csak 22 éves román állampolgárt – ismertette.

Az egyik gyanúsítottat, egy nőt – bűnügyi jogsegély útján, nemzetközi elfogatóparancs alapján – májusban vették át a román igazságügyi szervektől. Férfi társát – aki más bűncselekmények miatt jogerős börtönbüntetését töltötte Romániában – ideiglenesen, az eljárás lefolytatásának idejére augusztusban hozták át Magyarországra. Mindkét elkövetőt gyanúsítottként hallgatták ki, és letartóztatásban várják a büntetőeljárás végét.

Bogdány Gyula, a főkapitányság bűnügyi osztályvezető-helyettese felidézte: az idős nőt 1993. szeptember 30-án este Soltvadkerten egy családi házban ölték meg. A helyszín alapján azt már akkor meg lehetett állapítani, hogy ismerte későbbi gyilkosait, ezért a támadás váratlanul érte. Az asszony sokáig szenvedett, mire belehalt sérüléseibe; halálát másnap reggel a szomszédok fedezték fel.

Az ügy felderítése során “került a nyomozók látókörébe” egy Romániából érkezett fiatal pár, amelynek tagjai a sértettnél alkalmi munkát vállaltak, a bűncselekmény után pedig rögtön haza is utaztak – fogalmazott.

Bogdány Gyula felidézte: a következő évben, 1994-ben a Pest megyei Bugyin hasonló emberölés történt. Az ügyben viszonylag gyorsan sikerült azonosítani egy szintén román párt. Az álnevet használó férfi és nő alkalmi munkát vállalt a településen, majd a bűncselekmény után ugyancsak azonnal távozott az országból. Az ügyben a magyarországi büntetőeljárást 1996-ban megszüntették. Romániában az 1999 és 2002 között zajló eljárásban meghallgatták az akkor már házaspár mindkét tagját, és beszerezték a genetikai mintájukat is.

A helyszínen hagyott cigarettacsikken megtalált DNS lett az egyik fontos bizonyítéka a soltvadkerti emberölés ügyében 2020 szeptemberében újra megindított büntetőeljárásnak, annak segítségével sikerült végül azonosítani a férfi elkövetőt.

Az osztályvezető-helyettes azt mondta, hogy a csikket korábban már sikerült az elkövetőhöz kötni, “de az elkövetés idejét nem sikerült ezzel összhangba hozni”.

Bogdány hangsúlyozta: számos adat és bizonyíték állt rendelkezésre az elmúlt csaknem három évtizedben, és ezeknek az átrendezése, újbóli értelmezése vezetett ahhoz, hogy a korabeli gyanút megalapozott gyanúvá lehetett formálni. Újdonság, új bizonyíték nem merült fel az ügyben. A Bács-Kiskun megyei rendőrök kitartó munkájának, valamint a technikai eszközök és lehetőségek fejlődésének köszönhetően sikerült azonosítani a feltételezett elkövetőket, a már 51 éves nőt és férfit.

Az osztályvezető-helyettes hozzátette: a román pár mára már elvált. Az 1994-es gyilkosságban csak a férfit találták bűnösnek, emiatt 16 év szabadságvesztésre ítélték, amelyből 13 év után szabadult, de egy újabb bűncselekmény miatt később ismét börtönbe került. A nő kihallgatásakor elismerte, hogy 1993. szeptember 30-án este ott volt az idős nőnél, de tagadta, hogy részt vett az özvegy megölésében.

Bogdány szerint a férfi gyakorlatilag kiegészítette a nő vallomását, és “értékes részletekkel szolgált” a történésekről.

A Petőfi Népe című megyei lap az esetről 29 évvel ezelőtt, a boncolás eredményét közölve azt írta, hogy agyroncsolódás okozta a soltvadkerti nő halálát, akit “vérbe fagyva” talált meg az egyik szomszédja. Azt is közölték, hogy az idős, beteges asszonyról többen is tudhatták, hogy pénzhez jutott, így azok a napszámosok is, akiket szüretelni hívott. “Soltvadkerten köztudott, hogy Romániából nagy számban érkeztek vendégmunkások a gazdákhoz, és nem kizárt az sem, hogy közülük is alkalmazott az elmúlt hetek során néhány személyt” az elhunyt nő – írta akkor a napilap.

The post Huszonkilenc évvel ezelőtti emberölés ügyében indult eljárás Kecskeméten appeared first on .

Az ügyet két francia házaspár terjesztette a strasbourgi testület elé, miután sikertelenül kérelmezték a francia hatóságoktól lányaik és azok gyerekeinek hazatelepítését Franciaországba. A két fiatal nő dzsihadistákhoz ment feleségül Szíriába, és jelenleg a Szíriai Demokratikus Erők által ellenőrzött északkelet-szíriai táborokban tartják őket fogva gyermekeikkel együtt.

A felperesek azt kifogásolták, hogy az elutasítás miatt családtagjaik az emberi jogokat sértő, embertelen és megalázó bánásmódnak voltak kitéve, és a hatóságok megsértették a hazatéréshez való jogukat.

Az EJEB ítéletében kimondta, hogy a francia hatóságok nem foglalkoztak megfelelően a hazatérésük engedélyezésére vonatkozó kérelmükkel. “A kérelmezők által a hozzátartozóik nevében benyújtott hazatérési engedélykérelmek vizsgálata nélkülözte az önkényesség elleni megfelelő biztosítékokat” – állapította meg az bírói testület. Hozzátette: a francia kormánytól elvárható, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a felperesek kérelmét, és ennek során nyújtson számukra megfelelő biztosítékokat az önkényes határozatokkal szemben. A bírák felhívták a figyelmet, hogy a felülvizsgálat folyamán az eljáró hatóságoknak figyelembe kell venniük a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit, valamint kiszolgáltatottságukat és különleges szükségleteiket.

A hazatelepítési kérelmek felülvizsgálata mellett a francia államnak összesen 31 200 eurót kell fizetnie a felpereseknek perköltségeik megtérítésére.

The post Az EJEB elítélte Franciaországot appeared first on .

Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt mondta, az uniós szankciók következtében az orosz pénzügyi rendszer az életéért küzd, az orosz ipar térdre esett.

“Az Ukrajnai orosz háború a jövőnk ellen indított háború. Ukrajnában a tekintélyelvűség áll szemben a demokráciával. Legmélyebb meggyőződésem, hogy a bátorság és a szolidaritás Putyin bukásához és Európa győzelméhez vezet majd” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke, majd hozzátette: az EU szolidaritása Ukrajnával megingathatatlan, “hosszú távra készülünk”. Szavai szerint Ukrajna újjáépítéséhez rendkívüli erőforrásokra lesz szükség. Ez az erőfeszítés valószínűleg több száz milliárd dollárba fog kerülni – mondta. Az EU százmillió euróval fogja támogatni az ukrán iskolák rehabilitációját – jelentette ki.

Az Európai Bizottság elnöke közölte: az EU Ukrajna számára is biztosítani szeretné az unió egységes piacához való zökkenőmentes hozzáférést. Tájékoztatása szerint még szerdán Kijevbe utazik, hogy ennek részleteit megvitassa Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ukrajnát be kell vonni az uniós roamingdíjmentes mobilhálózatba is – tette hozzá.

Von der Leyen közölte, az uniós bizottság felső határ megszabását javasolja az áramot alacsony költségek mellett előállító vállalatok extraprofitjának megadóztatására. Az ebből származó bevétel akár 140 milliárd eurót hozhatnak az uniós államoknak. A profitot meg kell osztani, és azokhoz kell eljuttatni, akiknek arra a legnagyobb szükségük van – mondta. Szavai szerint számos nagy olaj-, gáz- és szénipari vállalat szintén hatalmas nyereségre tesz szert. Nekik is ki kell venniük a részüket a terhekből, azaz hozzájárulást kell fizetniük a válság csökkentése érdekében. Az ársapkákról folytatott egyeztetéseket is beleértve ezek mind jelenleg kidolgozás alatt álló vészhelyzeti és ideiglenes intézkedések – mondta, majd bejelentette: kezdeményezni fogja a villamosenergia-piac “mélyreható” reformját is.

A bizottsági elnök arról is tájékoztatott, hogy a testület új európai hidrogénbank létrehozásán dolgozik. A bank a hidrogénvásárlásokhoz nyújtott garanciákat fogja támogatni, és hárommilliárd euró áll majd rendelkezésére ahhoz, hogy előmozdítsa a hidrogénpiac kiépítését.

A megemelkedett energiaárakkal kapcsolatban azt mondta: a kifizethetetlen rezsiszámlákat a fogyasztók küldjék Moszkvába, “hogy azokat fizessék ki ők”.

Az unió bővítésével kapcsolatban Von der Leyen azt mondta: a Nyugat-Balkán, Ukrajna, Moldova és Grúzia az európai család részét képezik, jövőjük az unióban van, és az unió nem teljes nélkülük.

Közölte továbbá, az Európai Bizottság “kötelessége és legnemesebb feladata” a jogállamiság védelme. Az unió költségvetését a testület meg fogja védeni a jogállamisághoz kötődő úgynevezett feltételességi mechanizmuson keresztül. “Biztosíthatom önöket afelől”, hogy az uniós bizottság továbbra is ragaszkodni fog a bírói függetlenséghez. Szavai szerint az EU továbbá a korrupció visszaszorítására összpontosít. “Fel kell számolnunk a korrupciót az unión belül” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke, majd hozzátette: jövőre a testület intézkedéseket fog előterjeszteni az uniós korrupcióellenes jogszabályi keret frissítésére.

Beszédében a migrációval kapcsolatban azt mondta, az Európai Unió külső határaink hatékony ellenőrzésére van szükség az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása mellett.

“Olyan Európát akarok, amely méltósággal és tisztelettel kezeli a migrációt. Olyan Európát akarok, ahol minden tagállam felelősséget vállal a mindannyiunkat érintő kihívásokért. Olyan Európát akarok, amely minden tagállammal szolidáris” – tette hozzá von der Leyen.

The post Orosz agresszió: maradnak az uniós szankciók appeared first on .

“Korábban, amikor felnéztünk, mindig a kék eget kerestük. Ma, amikor felnézünk, egyetlen dolgot keresünk: Ukrajna zászlaját. A mi kék-sárgánk már a felszabadított Izjumban lobog. És így lesz ez minden ukrán városban és faluban. Csak egy irányba haladunk: előre és a győzelem felé” – hangoztatta Zelenszkij az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint.

Az ünnepélyes zászlófelvonás kezdetén a megjelentek egyperces csenddel tisztelegtek az elesett ukrán katonák emléke előtt – írta az UNIAN hírügynökség. Az eseményen jelen voltak azoknak az ukrán fegyveres és biztonsági erőknek a képviselői, amelyek részt vettek a város felszabadításában.

Az ukrán vezérkar szerdán beszámolt arról, hogy eddig már csaknem ötezer ukrán katona vett részt kiképzésen Nagy-Britanniában. A közlemény szerint az ukrán katonákat kanadai, holland, új-zélandi, ukrán és brit oktatók képezték. A katonák alapvető ismereteket, készségeket és képességeket szereztek városi területeken történő támadó és védekező műveletek végrehajtása terén egyaránt.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az orosz erők visszatértek a luhanszki régióbeli Kreminna településre.

“A megszállók visszatértek Kreminnába, leszaggatták az ukrán zászlót, és azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha nagy számban lennének jelen a településen” – írta Hajdaj. Szavai szerint az orosz erők az általuk megszállt területeken kikapcsolják az internetet, hogy akadályozzák az információk áramlását. Tájékoztatott egyben arról is, hogy az ukrán hatóságok a luhanszki régióban központot hoztak létre a megszállt területek felszabadítására. “Felkészítjük a hazatérés struktúráit (a rendvédelmi szerveket, katasztrófavédelmet, a postát, az egészségügyet, egyebeket) arra, hogy gyorsan helyreállítsák az életet a közösségekben” – fejtette ki a kormányzó.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arról számolt be, hogy az orosz erők támadásai következtében az elmúlt napon a régióbeli Bahmutban öt civil halt meg, és 16-an szenvedtek sérüléseket. “Az éjjel az oroszok a régió minden olyan területét lőtték, ahol a frontvonal húzódik. Tűz alá került Volnovaha térségében Precsisztyivka település, egy helyi lakos megsebesült” – tette hozzá a kormányzó.

Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon az orosz erők 350 katonát, két repülőgépet és két helikoptert vesztettek. Kijevi összesítés szerint eddig 53 650 ukrán katona halt meg. Az ukrán erők megsemmisítettek emellett 246 orosz repülőgépet, 215 helikoptert, 2180 harckocsit és 1290 tüzérségi rendszert. Az ukrán infrastrukturális minisztérium arról adott hírt, hogy az ukrán kikötőkből már 3,1 millió tonna gabonát exportáltak az elmúlt másfél hónap alatt, amióta létrejött az úgynevezett “gabonafolyosó”. A tárca közleményében hozzátette, hogy 134 hajó hagyta el az ukrán kikötőket Ázsia, Európa és Afrika országai felé mezőgazdasági termékekkel megrakodva.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij a felszabadított Izjum városba látogatott appeared first on .

Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium (HM) stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára a Magyar Honvédség (MH) Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens (MH-IKBK) 15. váltásának ünnepélyes kibocsátó ünnepségén elmondta, a honvédség történetében ez az első olyan kontingens, amelynek jelentős részét tartalékos katonák adják, az aktív állományúak mellett 41 tartalékos vesz részt az amerikai vezetésű koalíciós misszióban.

“A nemzetközi műveleti szerepvállalás Magyarország diplomáciai, biztonsági és védelempolitikai eszköztárának egyik fontos része, ezért honvédség számos, NATO-, EU– és ENSZ-koalíciós műveletben vesz részt, koalíciós partnerek pedig megbízható szövetségesként tekintenek ránk” – fogalmazott az államtitkár.

Mint mondta, a tömeges illegális migráció 2015 óta az egyik legnagyobb kockázatot jelentő kihívás Magyarország és Európa számára, az iraki koalíciós műveletben való részvétellel az ország hozzájárul a Közel-Keletről érkező illegális migráció kiváltó okainak megszüntetéséhez. Emlékeztetett, az MH 2015-ben csatlakozott az Iszlám Állam elleni globális koalíciós művelethez, hiszen Magyarországnak érdeke megállítani a terrorizmus terjedését.

Gion hangsúlyozta, a kontingens tagjai mintegy húsz katonai szervezettől érkeztek és három hónapig készültek a fél évig tartó külhoni küldetésre, szerepvállalásukkal pedig személyesen járulnak hozzá a terrorizmus elleni közös fellépéshez.

Az államtitkár megerősítette, a haderőfejlesztés részeként az országnak egyaránt szüksége van hivatásos és tartalékos állományú katonákra, utóbbiak létszáma az elmúlt időszakban 11 ezerre emelkedett. Ők a hazai feladatok ellátása mellett nemzetközi porondon is bizonyítottak, az Ohiói Nemzeti Gárdával tartott közös harcászati gyakorlaton túl a KFOR-kontingensben vállaltak kiemelkedő szerepet – tette hozzá Gion.

Sándor Zsolt altábornagy, a MH parancsnokhelyettese elmondta, a tartalékos rendszer folyamatos fejlődésének eredményeként – az amerikai gyakorlaton történő eredményes megmérettetés és a tavaly megkezdett koszóvói szerepvállalás után – most először vesz részt tartalékos állomány az iraki küldetésben.

A honvédekhez szólva a parancsnokhelyettes hangsúlyozta, a haderőfejlesztési program révén a kontingens jól felkészített tagjai a korábbiaknál modernebb fegyverekkel, korszerűbb felszereléssel kezdik el feladataik végrehajtását, amelyeket azonban csak fegyelmezett katonák és alegységek képesek végrehajtani. Bár Irak messzinek tűnhet, – folytatta – , jelenlétükkel közvetlenül hozzájárulnak az ország és a magyar emberek biztonságához, lelkiismeretes szolgálatuk pedig garancia arra, hogy a távoli válságok és konfliktusok következményei ne érhessék el Magyarország határait.

Utalt arra, ugyan az erbili terület jelenleg nyugodt, a feladatok biztonságos végrehajtása viszont folyamatos figyelmet és összpontosítást igényel a katonáktól.

Ez a hadszíntér nem hasonlítható máshoz, az extrém időjárási viszonyok mellett állandóan alkalmazkodni kell a folyton változó biztonsági környezethez, nincs olyan, hogy rutinfeladat, “még Irakon belül sincs két egyforma nap, két egyforma forduló” – figyelmeztette a katonákat az altábornagy. Hozzátette, hogy nem szabad elfelejteni, hogy a közel-keleti szolgálat az egyik legveszélyesebb és embert próbáló küldetése a honvédségnek, ahol az elmúlt időszak folyamatos háborúi között a békét csak egyfajta “váratlan helyzetnek” lehet nevezni.

A honvédség parancsokhelyettese ugyanakkor arra kérte a katonákat, legyenek felkészülve minden helyzetre, álljanak helyt és egymásra figyelve precízen és pontosan hajtsák végre feladataikat.

Nyíregyháza régi katonaváros, ahol mindig elismeréssel és tisztelettel fogadták a honvédség, a határőrség és az önkéntesek szolgálatát, talán nincs olyan család a városban, amely ne kötődne valamilyen szállal a katonasághoz – mondta a városvezető, hozzátéve, a város a vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred székhelyként jelenleg is jó kapcsolatot ápol a honvédséggel.

The post Magyar katonai kontingens indul Irakba appeared first on .