Biztonságpiac

Ványik Attila elmondta, a misszió kezdete óta a magyar vadászgépek az éles riasztások mellett 36 gyakorló riasztást, illetve egyéb kiképzési feladatokat is teljesítettek. A BAP, amelyeknek keretében 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai, most először magyar vezetéssel látja el feladatát – tette hozzá az alezredes. Emlékeztetett arra, hogy a mostani a BAP hatvanadik váltása, és a Magyar Légierő 2015 és 2019 után most harmadik alkalommal teljesít szolgálatot a Baltikumban.

A magyar kontingens négy Gripen vadászgéppel és 77 katonával, úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot lát el a cseh légierő támogatásával. Ez azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén a vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie harckész állapotban.

Ványik közlése szerint az eddigi riasztásokat minden alkalommal olyan orosz gép, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltották ki, amelyek azonosítatlanul repültek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben. Ez azt jelenti, hogy nem rendelkeztek sem repülési tervvel, nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, illetve kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekedtek.

Ilyen esetekben szükséges a repülőgépek fizikai azonosítása, amit a vadászgépek végeznek el – ismertette a parancsnok.

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka a bázison megtartott sajtóbejárás alkalmával azt hangsúlyozta, hogy a orosz-ukrán háború kirobbanása óta érezhetően fokozódott a feszültség a térségben, tehát a magyar katonáknak ilyen körülmények között kell helytállniuk. Hangsúlyozta, hogy Magyarország és a Magyar Honvédség nemcsak beszél arról, hogy fontos a NATO-tagállamok együttműködése, hanem aktívan részt vesz a kollektív védelem és elrettentés végrehajtásában. Nemcsak Litvániában, de Koszovóban, a KFOR kötelékében is, ahol egy magyar tábornok vezeti a műveletet – idézte fel.

Közlése szerint a magyar katonák a misszió teljesítése során óriási elismertéget vívtak ki maguk számára, és olyan nemzetközi tapasztalatot szerezhetnek, amit más körülmények között nem lehetne pótolni. Amit a levegőben végrehajtanak a magyar katonák, arról csak szuperlatívuszokban lehet szólni. Ugyanakkor segítenek a balti államok szárazföldi műveleteinek légi támogatásában is, társadalmi elismertséget is szerezve – mondta az altábornagy.

Kilián Nándor, a Magyar Légierő parancsoka elmondta, hogy míg 2014-ig, vagyis a Krím-félsziget Oroszország általi elfoglalásáig csupán egy támaszponton működött a BAP, azóta már három támaszpont, a siauliai mellett még egy litvániai, illetve egy észtországi bázison állomásoznak a balti légtér felügyeletét végző NATO-vadászgépek. Az orosz gépek sokszor a Szentpétervár-Kalinyingrád útvonalon repülnek azonosítatlanul a nemzetközi légteret jelentő keskeny balti-tengeri folyosón – magyarázta a vezérőrnagy.

A magyar légierő küldöttséget szállító Airbus A 319-es repülőgépét a litván légtérbe érve két JAS 39 Gripen vadászrepülőgép kísérte, illetve egy gyakorló riasztást is bemutattak a program keretében.

The post Orosz agresszió: Már hatszor riasztották orosz gépek miatt a magyar Gripeneket a Baltikumban appeared first on .

Andrea Sasse elmondta, hogy “intenzív egyeztetés” zajlik európai uniós szinten az oroszországi mozgósítás révén keletkező új menekültügyi helyzet kezeléséről. Hétfőn intézményes formában, az EU Tanácsának úgynevezett integrált válságelhárítási mechanizmusának (IPCR) keretében is tárgyalnak erről – mondta a szóvivő.

A német kormány segíteni akar, és “nagyon is érthetőnek” tartja, hogy “vannak emberek Oroszországban, akik nem kívánnak részt venni ebben a nemzetközi jogot sértő háborúban”, és ezért el akarják kerülni a mozgósítást.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő hozzátette, hogy Olaf Scholz kancellár és az egész kormány elítéli az oroszországi részleges mozgósítást. A Kreml lépése Oroszországból nyugatra tartó “menekültmozgást” indíthat el – fogalmazott, jelezve, hogy az ügy az EU-s tagállami vezetők október elejére tervezett prágai informális találkozóján is napirendre kerülhet.

Mint mondta, “jó jel”, hogy sok orosz nem hajlandó részt venni az Ukrajna elleni háborúban. Kiemelte, hogy Németország az ukrajnai menekültek mellett “rendszerkritikus” oroszokat is befogad.

Maximilian Kall, a belügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a mozgósítás elől menekülő emberek menedékjogot kérhetnek Németországban. Ehhez ugyan el kell jutniuk Németországba, de erre továbbra is van lehetőség – tette hozzá a szóvivő, idézve a tárcavezető, Nancy Fraeser vonatkozó nyilatkozatát miszerint “a Putyin-rezsimmel bátran szembeszálló” emberek, köztük a “súlyos büntetéssel fenyegetett dezertőrök” politikai menedékjogot kaphatnak.

A katonai szolgálatot megtagadó és a mozgósítás miatt elmenekülő oroszok befogadását a szövetségi parlament (Bundestag) több pártja is támogatja. Pénteken politikai oldalakat átívelő egységben sürgettek lépéseket a kormánytól mások mellett az ellenzéki jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Baloldal (Die Linke) részéről.

The post Orosz agresszió: A német kormány segíteni kíván a mozgósítás elől menekülő oroszoknak appeared first on .

“Jelenleg eszkaláció történik, amelyet Oroszország indított több szempontból: a részleges mozgósítással és a háborús beszéddel, ezzel a fenyegetéssel, amelynek célja a megfélemlítés vagy emlékeztetés arra, hogy Oroszország nukleáris fegyverrel rendelkező hatalom” – hangsúlyozta a francia elnök.

“Ebben a helyzetben a mi feladatunk az, hogy tartsuk a saját irányvonalunkat, azaz segítsük Ukrajnát, ahogy tesszük is, a területe megvédésében, és soha nem abban, hogy Oroszország ellen agressziót tudjon elkövetni. Mi nem állunk háborúban Oroszországgal” – hívta fel a figyelmet.

Az oroszországi részleges mozgósítás bejelentése és a nukleáris fegyverrel történő fenyegetés a francia elnök szerint “egyértelműen zsarolás, miután egyértelmű, hogy (Oroszország) rendelkezik ilyen fegyverekkel, és a kockázat jelen van. Ez a nyomásgyakorlás az egyik módszer ennek a háborúnak az egyik nehéz pillanatában” – fogalmazott Macron.

“De én nem fogok semmiféle olyan értelmezést adni, semmi olyasmit mondani, amely hozzájárulna az eszkalációhoz” – tette hozzá.

A francia elnök kiemelte: “Ukrajnában ellentámadás történik délen, és észak az, amelyik destabilizálta az orosz frontot, ez az első pont. A gazdasági helyzet természetesen összetettebb, mint ahogy azt állítják, hiszen cégek hagyják el az országot, és a partnerek nem segítenek annyira, mint Oroszország várta. A harmadik dolog pedig az, hogy diplomáciai téren Oroszország elszigetelődik” – vélte Macron.

“Franciaország józan nukleáris hatalom. Általában soha nem jó politika fikciót folytatni, és különösen nem ebben a témában, mert belekerülünk egy eszkalációs játékba, amikor kijelentjük, hogy ha ez meg ez történik, akkor én ezt fogom tenni” – hívta fel a figyelmet.

“Mi ugyanazt az eredményt akarjuk elérni, amit a kezdetektől hangoztatunk. Azt, hogy Ukrajna ellen tudjon állni, hogy visszaszerezze a szuverenitását, és hogy Ukrajna és Oroszország tárgyalóasztalhoz üljön” – mondta a francia elnök.

The post Orosz agresszió: Macron visszautasította Putyin “zsarolását” appeared first on .

Az eljárás adatai szerint a férfi egyik középiskolás partnerét 2017-ben sorozatosan bántalmazta, egy másik, szintén középiskolás élettársát pedig 2019-ben agyonverte.

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék február 25-én Sz. T. T. vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, folytatólagosan, hozzátartozó sérelmére, erőszakkal, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel elkövetett szexuális erőszak és kapcsolati erőszak miatt mondta ki bűnösnek, és életfogytiglanra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra legkorábban 30 év elteltével bocsátható.

A februári nem jogerős ítélet tényállásának egyik pontja szerint a vádlott 2017 elején ismerkedett meg az egyik sértettel, aki ezután abbahagyta tanulmányait, elköltözött otthonról és a vádlottal lakott különböző helyeken. Együttélésük alatt rendszeres munkát nem végeztek. A férfi egyre többször veszekedett fiatal partnerével, megpofozta, véraláfutásos, zúzódásos sérüléseket okozott neki, megalázta. A lány el akarta hagyni a vádlottat, aki azonban ezt nem engedte neki, egy alkalommal kést tartott a nyakához, erőszakos fellépése miatt a lány nem mert ellenkezni. A férfi a sértettet bántalmazással kényszerítette szexuális aktusra, és azzal is fenyegette, hogy öccsét megöli.

A sértettnek 2017 júniusában sikerült elszöknie a férfitől és feljelentette.

A vádlott egy másik fiatal lánnyal 2019 áprilisában ismerkedett a Nyugati téren. A sértett közvetlenül érettségi előtt állt, azonban iskolai tanulmányait megszakította, nevelőszüleitől elköltözött és vér szerinti, vele korábban kapcsolatot nem ápoló édesanyjához, vidékre költözött a vádlottal, akit azonban 2019 júniusában egy körözés miatt előállították. Ekkor a lány visszaköltözött családjához, ám 2019 augusztusában egy ismerősénél ismét találkozott a férfivel, mire újból megszakította a kapcsolatot családtagjaival, és beköltöztek egy romos, elhagyatott óbudai ingatlanba. Nem dolgozott sem a férfi, sem a sértett, így jövedelemmel sem rendelkeztek. Többször előfordult, hogy a férfi megütötte a lányt, 2019 szeptemberében egy vita során pedig a romos házban olyan súlyosan bántalmazta, hogy a sértett belehalt. Bomlásnak indult holttestét napokkal később az ingatlan gondnoka találta meg.

A törvényszék elsőfokú ítélete ellen a védelem fellebbezett. A másodfokú eljárásban a tábla egyetértett a törvényszék elsőfokú ítéletével, tekintettel arra is, hogy a vádlott tagadta a terhére rótt cselekményeket és “a megbánás legkisebb jelét sem mutatta”. A tábla kisebb pontosításokkal lényegében helybenhagyta és jogerőre emelte a törvényszék februárban kihirdetett elsőfokú ítéletét.

The post Jogerősen életfogytiglanra ítélték a Ladik utcai gyilkost appeared first on .

Kiemelte: a pilóta nélküli légi járművek, a drónok alkalmazása folyamatosan bővül, Magyarországon számos jó példa van különböző iparágakban erre. A védelmi ipar mellett a mezőgazdaságot, vagy a szállítmányozást emelte ki. A következő öt-tíz évben a dróntechnológia gyors, tömeges elterjedése várható, a következő két évben megtízszereződhet a drónrepülések száma, és a szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma Európában húsz éven belül meghaladja majd a százezret, a gazdasági hatása pedig a tízmilliárd eurót – ismertette.

Hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy a dróntechnológia alkalmazása előnyt jelentsen az országnak, munkahelyeket teremtsen, hatékonyabbá tegye a termelést és a szolgáltatásokat, biztonságosabbá tegye az életet. A konferencia jó alkalmat teremt a fejlesztések összefogására, a nyitott kérdések és felmerülő problémák megtárgyalására és megoldására – vélekedett. Fontosnak nevezte a rendezvényt a nemzetközi partnerekkel folytatott tapasztalatcserékhez is.

Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: minden remény megvan arra, hogy a következő időszakban elindulhatnak a drónfejlesztések, pályázatok. Beszámolt arról, hogy a Klebersberg Központ az elmúlt időszakban 840 drónt telepített az iskolákba, létrejön a sulidrón-hálózat, hogy a gyerekek készség szinten tudják használni a technológiát.

Rohács Dániel, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke arról tájékoztatott, hogy a létrehozott drón-ökoszisztémában már 134 koalíciós tag van. Mostanra átfogó iparági stratégia van, támogató keretrendszerrel, így nemzetgazdasági szinten várható a versenyképesség növekedése – mondta. A következő években a technológia a mindennapok részévé fog válni, tette hozzá. A drónpiac potenciális GDP-növelő hatása 280 milliárd forint, a potenciális új munkahelyek száma közel 18 ezer – ismertette. A társadalmi hasznok közé sorolta a veszélyes munkakörök kiváltását.

The post A Kormány ösztönzi a dróntechnológia elterjedését appeared first on .

A Rigában szerkesztett orosz ellenzéki Meduza hírportál, más hírforrásokra is hivatkozva azt írta, hogy Moszkvában a mozgósításellenes tüntetők őrizetbe vétele a belvárosban, az Arbaton kezdődött. Itt a tiltakozók megpróbáltak láncot alkotni. Néhányan az “Életet a gyermekeinknek!” és a “Putyint a lövészárkokba!” jelszavakat skandálták.

A megmozdulásra a beszámolók szerint olyan nők is elmentek, akiknek, mint mondták, a fiai hadköteles korúak. A rendőrök az Arbatot lezárták, majd a tüntetők az eső eleredtével szétszéledtek. Szentpéterváron félszáz tüntető vonul a Szent Izsák-székesegyház felé, a mozgósítás ellen tiltakozva. A csoportot rendőrök vették körül, és emberi jogi aktivisták szerint a tüntetőket gumibottal verték, és sokakat vettek őrizetbe. A megmozdulás később két menetté alakult át.

Az OVD-Info szerint Moszkvában és Szentpéterváron egyaránt legkevesebb 399 ember vettek őrizetbe.

Putyin szerdán rendelt el mozgósítást Oroszországban. A védelmi tárca szerint az intézkedés 300 ezer tartalékost érint. Sajtójelentések szerint a környező országokba induló repülőjáratokra elfogytak a repülőjegyek.

The post Orosz agresszió: százakat vettek őrizetbe a mozgósítás elleni tüntetéseken appeared first on .

Az elsőfokú bíróság márciusban emberölés kísérlete miatt hat és fél év börtönre ítélte a vádlottat, azzal, hogy legkorábban büntetése kétharmadának kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a vádlott és a sértett 2020. november 12-én Budapesten az 1-es villamoson utazott. A vádlott az akkor kötelező járványügyi előírások ellenére úgy viselte maszkját, hogy az kizárólag a száját takarta. A sértett felszólította a vádlottat a maszk szabályos használatára. Emiatt szóváltás alakult ki köztük és a vádlott többször megütötte a sértett fejét és bele is rúgott. A vérző fejű sértett a villamosvezetőhöz ment, arra kérte, hívjon mentőt, rendőrt, majd visszatért korábbi helyére. A vádlott megkérdezte tőle, hogy kihívta-e a rendőröket. A sértett azt válaszolta: azok után, amit a vádlott művelt vele, természetesen. A vádlott ezen felháborodott, elővett egy 7 centiméteres kést és “nem fogok verésért börtönbe menni, inkább meghalsz!” felkiáltással nyakon szúrta a sértettet. Ezután a vádlott felszólította a villamosvezetőt, hogy nyissa ki a szerelvény ajtaját, és elmenekült. A sértettet, aki súlyosan megsérült, mentők vitték kórházba, ahol megműtötték.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész, valamint a vádlott és védője is fellebbezett.

Az ítélőtábla azt állapította meg, hogy az elsőfokú ítélet tényállása megalapozott, csupán kisebb helyesbítésekre szorul. A vádlott terhére megállapított cselekmény azonban súlyosabban minősül: aljas indokból elkövetett emberölés kísérlete. A vádlott ugyanis azért szúrta nyakon a sértettet, hogy elkerülje a felelősségre vonást. Emiatt nőtt a büntetés mértéke kilenc évre, a végrehajtási fokozata pedig börtön helyett fegyház. Ráadásul a vádlott a bűncselekményt alig egy héttel azután követte el, hogy más tette miatt kiszabott büntetéséből feltételes szabadságra bocsátották, ezért ki kellett zárni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből – áll a közleményben.

The post Kilenc év fegyházat kapott az 1-es villamoson késelő férfi appeared first on .

Az Európai Uniónak közös álláspontot kell kialakítania az ukrajnai háború miatt Oroszországból menekülő orosz állampolgárok unióba irányuló beutazási kérelmeivel kapcsolatban – ismertette az Európai Bizottság álláspontját Eric Mamer szóvivő a testület brüsszeli sajtótájékoztatóján . Hozzátette: a menekültkérelmek elbírálása az EU-ban a tagállamok hatáskörébe esik. Leszögezte: a kérelmeket eseti alapon kell elbírálni, figyelembe véve az alapvető jogokat és a menekültügyi eljárás jogszabályait.

Peter Stano külügyekért felelős szóvivő elmondta: a jelentések szerint számos orosz próbálja elhagyni az országot azt követően, hogy Putyin szerdán részleges mozgósítást jelentett be. Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszországból már félmillióan menekültek el. Hozzátette: Putyin bejelentése után több orosz városban tüntetések kezdődtek, több mint ezer embert tartóztattak le a hatóságok.

“Az Európai Unióban elvben kiállunk azon orosz állampolgárok mellett, akiknek van bátorságuk, hogy ellenállást mutassanak az orosz rezsim cselekedetei ellen, különös tekintettel az illegális ukrajnai háborúra. Együttérzünk azokkal az orosz családokkal, akik félnek elküldeni szeretteiket egy értelmetlen háborúban meghalni” – jelentette ki.

Szerdán a balti államok bejelentették, hogy hatóságaik nem adnak ki humanitárius vízumot a mozgósítás elől menekülő orosz állampolgároknak. Lettország biztonsági okokra hivatkozott, Észtország szerint az állampolgári kötelesség teljesítésének megtagadása nem indokolja a menekültstátuszt egy másik országban. A litván belügyminisztérium közölte, hogy minden egyes menedékjogi ügyet külön fognak súlyozni. A balti államok már szeptember 19-e óta korlátozzák a schengeni térségbe való belépést a turistavízummal rendelkező oroszok számára.

The post Orosz agresszió: az EU-nak közös álláspontot kell kialakítania a mozgósítás elől menekülő oroszokkal kapcsolatban. appeared first on .

Christine Lambrecht francia kollégájával, Sébastien Lecornu-vel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a részleges mozgósítás “Putyin reakciója az ukrán sikerekre”, amely korántsem elrettentő hatást vált ki, hanem “még inkább ösztönöz bennünket arra, hogy támogassuk Ukrajnát”. Ezt az elkötelezettséget jelzi, hogy a napokban Görögországgal és Szlovéniával is sikerült megállapodni arról, hogy Németország hazai gyártású harcjárműveket ad át a két partnerországnak, amelyek cserébe szovjet gyártású páncélozott harcjárműveket küldenek Ukrajnába – tette hozzá.

Mint mondta, a cseremegállapodások révén Ukrajna “nagyon gyorsan” jut újabb harckocsikhoz, és Németország mindemellett közvetlen támogatást is nyújt, további önjáró lövegeket, rakéta-sorozatvetőket és légvédelmi rendszereket szállít. Hozzátette, hogy Németország az ukrán légvédelmi képességek és a tüzérség fejlesztésére összpontosít, mert “pontosan erre van szüksége Ukrajnának”. Hangsúlyozta, hogy a német támogatásnak kulcsfontosságú szerepe volt azokban a “bátran harcoló” ukrán erők utóbbi hetekben elért komoly sikereiben.

Lecornu kiemelte, hogy Franciaország is folytatja Ukrajna támogatását, fegyverrel, kiképzéssel, eszközök karbantartásával is segíti az ukrán erőket. Hozzátette, hogy az egész Európai Unió “szolidáris Ukrajnával ebben a nehéz helyzetben”, méghozzá olyan egységben, amely néhány éve még elképzelhetetlen lett volna.

A német és a francia védelmi miniszter egyetértett abban is, hogy az afrikai Száhel-övezetben tovább kell folytatni a stabilitás megőrzését szolgáló erőfeszítéseket. Oroszország Ukrajna elleni háborúja Afrika helyzetét is befolyásolja, a Száhel-övezetben zajló folyamatok pedig Európa biztonsági helyzetére is hatással vannak – fejtette ki Lecornu. Hozzátette, hogy nemcsak a régióban működő terrorszervezetek, hanem a Wagner orosz biztonsági cég tevékenysége is kihívást jelent, ezért nem fordulhat elő, hogy az ukrajnai háború elvonja a figyelmet a Száhel-övezetről.

The post Orosz agresszió: Németország az orosz mozgósítás miatt még inkább támogatja Ukrajnát appeared first on .

Stano szerint azok a lépések, amelyeket az orosz államfő szerdán jelentett be, újabb bizonyítékai annak, hogy Putyint nem a béke érdekli, hanem az, hogy tovább fokozza a háborút. A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz elnök “nagyon veszélyes nukleáris hazárdjátékot játszik”, ezért a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia rá, hogy “hagyjon fel felelőtlen viselkedésével”. “Elfogadhatatlan hogy Putyin a nukleáris fegyvereket használja terrorarzenálja részeként” – hangsúlyozta Stano.

Elmondta, hogy az uniós tagállamok koordinációs megbeszélést tartottak az EU válaszlépéseivel kapcsolatban, de nem árult el részleteket az esetleges intézkedésekkel kapcsolatban. Megerősítette, hogy a megszállt ukrajnai területek jogilag továbbra is Ukrajna részei maradnak, “bármilyen eredményt is hoznak az illegális, látszatnépszavazásra irányuló orosz tervek”, az EU azt soha nem fogja elismerni.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke, aki éppen az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vesz rész New Yorkban, Twitter-üzenetében azt írta: “A Kreml mozgósít, miközben az országok az ENSZ-közgyűlésben az együttműködésért, biztonságért és jólétért dolgoznak”.

Hozzátette: “ebben a háborúban egy agresszor van, Oroszország, és egy áldozat, Ukrajna. Az EU továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát.”

The post Orosz agresszió: az unió külügyi szóvivője szerint Putyin kétségbe van esve appeared first on .

Erről az ukrán államfő a The Clinton Global Initiative elnevezésű találkozón beszélt, amelyen videoösszeköttetés útján vett részt. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a találkozó keretében Zelenszkij különmegbeszélést folytatott Bill Clinton volt amerikai elnökkel is.

Zelenszkij kijelentette, hogy az Egyesült Államok az egész civilizált világ számára a demokrácia mutatója, amelyhez más országok is igazodnak. Szerinte ezért fontos, hogy továbbra is vezető szerepet töltsön be Ukrajna támogatásában és az Oroszországra gyakorolt nyomásban.

Az ukrán elnök felszólította a világ vezetőit, hogy hagyjanak fel a semlegességgel az Ukrajna elleni háborúban, mert – mint mondta – az agresszor elleni harcban nem lehet félreállni és nem kifejezni egyértelműen álláspontunkat. “Nem lehet egyensúlyozni a jó és a rossz, a fény és a sötétség között. Választani kell egy oldalt. Minden szubjektum, minden állam nyitott és szabad. Ezért képesek választani egy oldalt, de nem maradhatnak középen” – jelentette ki Zelenszkij. Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a szabad világ őrizze meg egységét az Oroszországgal szembeni szankciók kérdésében. Az ukrán elnök szerint a legfontosabb szankció, amelyet Oroszországgal szemben alkalmazni kell, az, hogy ismerjék el a terrorizmust támogató államként.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – rámutattak arra, hogy Putyin azért akarja annektálni az orosz erők által megszállt ukrajnai területeket , hogy elrettentse az ukrán hadsereget az ellentámadástól, és azt “Oroszország elleni támadásnak” nyilvánítsa.

Az ukrán nemzeti gárda figyelmeztette a Putyin által meghirdetett részleges mozgósításban érintett oroszokat, hogy Ukrajnában fogság vagy halál vár rájuk. Ugyanakkor biztosítottak afelől, hogy az ukrán katonák emberségesen bánnak a fogságba esett orosz katonákkal. “Az oroszok számára az a jó és helyes döntés, hogy megadják magukat, mielőtt meghalnak vagy megsebesülnek, és ne áldozzák fel magukat parancsnokaik jogellenes utasításaira. Ez különösen igaz azokra az oroszokra, akik a részleges mozgósítással kerülnek a háborúba” – írta a nemzeti gárda.

Az ukrán vezérkar szerda reggeli helyzetjelentésében arról írt, hogy a luhanszki és a donyecki régió megszállt területein az oroszok őrizetbe veszik és gyűjtőpontokra küldik a katonai korú férfiakat. “A megszálló erők egységei állományuk veszteségeinek pótlására Donyeck és Luhanszk megyék ideiglenesen megszállt területein folytatódik a helyi lakosok kényszermozgósítása. A megszállók összevont különítményei őrizetbe veszik és gyűjtőpontokra viszik a katonakorú férfiakat, hogy onnan az ukrán védelmi erőkkel vívott csatákban veszteségeket szenvedett egységekhez irányítsák őket” – írta a vezérkar. A harctéri jelentés szerint az ukrán hadsereg az elmúlt napban kilenc településen verte vissza a támadásokat, és negyven orosz katonai célpontban okozott kárt.

A kijevi katonai vezetés legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig több mint 55 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat arról számolt be, hogy az orosz erők szerdára virradó éjjel ismét tüzet nyitottak a zaporizzsjai atomerőműre, megrongálva a hatos energiablokk kommunikációs berendezését. A támadás következtében az erőmű blokktranszformátora és segédtranszformátorai lekapcsoltak. Az áramkimaradás miatt a biztonsági rendszerek két dízelgenerátorának vészindítása történt az üzemanyaghűtő szivattyúk működésének biztosítására – közölte az Enerhoatom.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó közölte, hogy az elmúlt napban hat civil vesztette életét a régióban az orosz erők támadásai miatt.

A Harkiv megyei rendőrség közlése szerint folytatódik az izjumi erdőben talált tömegsír feltárása. Eddig 263 halott, köztük két gyermek holttestét exhumálták. A hatóságok szerint az erdős területen mintegy 450 megkínzott és megölt civilt temettek el, és találtak egy másik tömegsírt is, amelyben ukrán katonákat földeltek el.

Zeman: az orosz mozgósításra Ukrajna nagyobb támogatása lenne a megfelelő válasz
Az orosz mozgósításra Ukrajna nagyobb támogatása lenne a megfelelő válasz – reagált Milos Zeman cseh államfő Putyin bejelentésére. “Az orosz mozgósítás valószínűleg az utóbbi időben elért ukrán katonai sikerek következménye. Erre a megfelelő válasz az lenne, ha megnövelnénk az Ukrajnának szánt segítséget, és nemcsak katonai téren” – vélte a cseh államfő, akinek nyilatkozatát Jirí Ovcácek szóvivő hozta nyilvánosságra a Twitteren. Zeman korábban nagyon oroszbarát politikát képviselt, de az Ukrajna elleni orosz háború februári kezdete után a véleményét radikálisan megváltoztatta.

Petr Fiala cseh miniszterelnök úgy látja, hogy Oroszország a mozgósítással “az ukrajnai háború további fokozására törekszik”. A kormányfő szerint a döntés újabb bizonyítéka annak, hogy a háborút Oroszország robbantotta ki, és őt kell agresszornak tekinteni.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij felszólította a világ vezetőit, hogy háborús helyzetben mondjanak le a semlegességről appeared first on .

Az államfő – akit a Ria Novosztyi orosz hírügynökség idézett a kínai állami televízió tudósítására hivatkozva – erről szóló iránymutatást adott a nemzetvédelmi és katonai reformokkal foglalkozó egyik szeminárium résztvevőinek Pekingben. A rendezvényen a kínai kommunista párt politikai bizottságának tagjai is részt vettek.

A kínai vezető egyben utasítást adott arra, hogy szigorúan tartsák magukat a 2015-ben meghirdetett katonai reformtervben kijelölt célokhoz. Az elképzelések szerint 2035-ig szóló korszerűsítés keretében már létrehozták az önálló stratégiai rakétaerőt, amely a szárazföldi csapatokkal, a légi- és haditengerészeti erőkkel, valamint a népi fegyveres rendőrséggel együtt alkotja Kína fegyveres erőit.

A Ria Novosztyi felidézte, hogy Hszi kijelentései a Tajvan körül kibontakozott feszültség hátterében hangzottak el. Peking és Tajpej között azt követően újult ki a feszültség, hogy Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnöke augusztusban heves kínai tiltakozás ellenére látogatást tett az 1949 óta független kormányzattal rendelkező szigeten, amelyet Kína saját területének tekint.

Szerdára virradóra a kínai hadsereg keleti régiójának katonai parancsnoksága közölte, hogy alakulataik magas harckészültségi szinten vannak, miután amerikai és kanadai hadihajók keltek át a Tajvani szoroson. Az illetékes katonai szóvivő szerint a katonák képesek megbirkózni minden fenyegetéssel, és készek megvédeni az ország szuverenitását és területi épségét.

The post Hszi Csin-ping: a kínai hadseregnek a valódi harccselekményekre való felkészülésre kell összpontosítania appeared first on .

Az ukrán elnök röviddel Putyin részleges mozgósításról szóló televíziós beszéde után kijevi hivatalában a Bildnek adott interjújában elmondta, hogy a felvétel nem tartozik a “kedvenc videói” közé, és nem is talál benne új információt. Mint mondta, az ukrán hírszerző szolgálatok és Ukrajna szövetségesei már megállapították, hogy Oroszországban részleges mozgósítást hajtanak végre.

Moszkva kadétokat – katonai iskolában tanuló diákokat – vet be Ukrajnában, “srácokat, akik nem tudtak harcolni”, és el is esnek. Ezek a fiatal emberek még a képzésüket sem tudták befejezni, “hozzánk jönnek és meghalnak” – mondta Zelenszkij. Hozzátette: Putyinnak “gondjai vannak” a támadáshoz szükséges alakulatok, a tisztek és egyéb katonai személyzet kiállításával, és “látja, hogy egységei egyszerűen megfutamodnak”.

Az orosz elnöknek milliós sereg kell, mert látja, hogy az Ukrajnába vezényelt katonák “nagy része” elmenekül – fogalmazott, kiemelve: Putyin “vérbe akarja fojtani Ukrajnát, de a saját katonáinak vérébe is”. Aláhúzta, hogy nem tervezi az orosz megszállás alatt lévő területek visszafoglalásának leállítását. Éppen ellenkezőleg, “a terveknek megfelelően, lépésről lépésre haladunk előre” – mondta az ukrán elnök, hozzátéve: biztos abban, hogy az ukrán erők az ország teljes területét felszabadítják.

Az orosz megszállás alatt lévő területek Oroszországhoz csatolásáról tervezett úgynevezett népszavazásokról azt mondta, hogy ezek “látszat-népszavazások”, amelyeket a nemzetközi közösség tagjainak 90 százaléka nem ismer majd el.

Putyin televíziós beszédéről azt is elmondta: nem számít arra, hogy az orosz elnök atomfegyvert vet be az Ukrajna elleni háborúban, de nem is tudja kizárni ezt a lehetőséget. Mint mondta, nem hinné, hogy “a világ megengedné neki, hogy használja ezeket a fegyvereket”, de mivel “nem lehet belelátni ennek az embernek a fejébe”, vannak “kockázatok”.

Az azonban biztos, hogy nem lehet engedni az ilyen fenyegetésnek, hiszen “Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”. Ezért “nem köthetünk ilyen kompromisszumokat” – jelentette ki Zelenszkij.

Morawiecki: a NATO-nak Ukrajna további támogatásával kell válaszolnia az orosz mozgósításra
A Putyin által bejelentett részleges mozgósítás további mobilizációra kell, hogy sarkallja a szabad világot, a NATO-nak Ukrajna pénzügyi támogatásával és fegyverszállításokkal kell válaszolnia rá – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Rámutatott: az orosz fél az utóbbi időben több fájdalmas vereséget is elszenvedett, ezért újabb tervbe kezdett, a világ szeme láttára meg akarja változtatni a határokat, el akarja foglalni és annektálni az (ukrán) területek egy részét. Morawiecki szerint ebbe nem lehet beleegyezni. “Békében akarunk élni egy, az egész világhoz békésen viszonyuló Oroszországgal” – hangsúlyozta. Hozzátette: “Amikor azonban Oroszország megmutatja brutális erejét, nekünk is meg kell mutatnunk védekező erőnket”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint nem meglepő a mozgósítás appeared first on .

Rutte véleménye szerint nem növekszik az Oroszország felől érkező veszély, mert Moszkvának sem érdeke, hogy “érdekes eszközökhöz nyúljon”. A holland kormányfő azt mondta, most hidegvérre van szükség, azonban éberségre hívta fel a figyelmet. “Tény, hogy az oroszok egy Magyarország méretű területet foglaltak el Ukrajnában. Ennek biztosan nincs vége. Óvatosnak kell maradnunk, és továbbra is támogatnunk kell Kijevet” – hívta fel a figyelmet.

Az NlTimes hírportál tudósítása szerint Ruttét hidegen hagyták a nukleáris erő esetleges bevetésére utaló orosz kijelentések. Véleménye szerint “ez csak egyfajta retorika, amilyet egyre gyakrabban hallani”. Azt is hozzátette, úgy véli, “az oroszoknak inkább pihenniük kellene egy keveset”.

Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök szerdán hasonlóan reagált, mint a holland miniszterelnök, és nyugalomra szólított fel.

“Úgy gondolom, hogy nyugalomra van szükség. Nem szabad olajat öntenünk a tűzre. Nem szabad indulatból reagálni” – jelentette ki a belga közmédiának nyilatkozva. De Croo szerint a Nyugatot nem lehet megfélemlíteni, “a nukleáris fenyegetés nem újdonság, ezt már Moszkva korábban is bevetette”.

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Belgium a konfliktus kezdete óta összesen 55 millió euró értékben küldött fegyvereket Ukrajnának. “Egyértelműnek kell lennünk a hozzáállásunkban, és továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát”- hangsúlyozta.

Német alkancellár: a részleges mozgósítás újabb rossz lépés egy jogellenes háborúban
A részleges katonai mozgósítás Oroszországban újabb rossz lépés az Ukrajna elleni törvénysértő háborúban – jelentette ki a német alkancellár szerdán Berlinben. Robert Habeck egy más ügyben tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése “újabb rossz és téves lépés”, amely tovább súlyosbítja a nemzetközi jog előírásait sértő támadó háborút. A kormány megtárgyalja, hogy milyen választ adjon Moszkva lépésére, “az azonban egyértelmű, hogy továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát ebben a nehéz helyzetben” – mondta az alkancellár.

The post Orosz agresszió: Rutte szerint Putyin pánikol appeared first on .

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió a szeptember 23. és 27. közötti időszakra népszavazás megtartását kezdeményezte az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök közölte, hogy Oroszország el fogja fogadni a régiók lakosságának döntését, és biztosítani fogja a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint a teljes vagy részleges megszállás alá került Herszon és Zaporizzsja megyében a referendum lebonyolításának biztonságos feltételeit.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos hadkötelezettség csak a tartalékosokra vonatkozik, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a “különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.

A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

Putyin kijelentette, hogy a hadiipari komplexum vezetői közvetlenül felelősek a fegyverek és hadfelszerelések gyártásának, valamint kapacitásuknak növeléséért. Azt hangoztatta, hogy a részleges mozgósítás teljes mértékben megfelel az országot fenyegető veszélyeknek. Mint mondta, az intézkedésre Oroszország szuverenitásának és területi integritásának védelme, a nép és “a felszabadított területeken élő emberek biztonságának garantálása érdekében van szükség”.

“Nincs erkölcsi jogunk arra, hogy szeretteinket szétmarcangolásra engedjük át a hóhérnak, és nem tehetjük meg, hogy ne halljuk meg törekvésüket, hogy maguk határozzák meg a jövőjüket” – fogalmazott Putyin.

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és “ez nem blöff”. Azt állította, hogy a Nyugat szét akarja rombolni Oroszországot és nem engedte, hogy Ukrajna diplomáciai úton rendezze vele a konfliktust, pedig az áprilisi isztambuli tárgyalások alatt készséget mutatott a megegyezésre.

Korábban a Kreml és kormánypárti tisztségviselők többször hangoztatták, hogy Oroszország nem készül mozgósításra. Az orosz tőzsdeindex a bejelentés hatására 9,45 százalékponttal csaknem 2000 pontra esett, miután hétfőn az ukrajnai régiókban megtartandó népszavazásra is negatívan reagált.

Ukrán vezérkar: Szíriából irányítanak át orosz ejtőernyősöket Ukrajnába
Az ukrán katonai vezérkar kedd esti helyzetjelentésében azt írta, hogy Oroszország kivonja Szíriából a 217. ejtőernyős ezred egységeit, és Ukrajnába irányítja át. Az ukrán értesülés szerint az orosz katonai-politikai vezetés az ukrajnai hadműveletekhez szükséges mozgósítás sikertelensége miatt döntött így. A kijevi katonai vezetés arról is beszámolt, hogy értesülései szerint a déli Herszon megyéből orosz katonák holttesteit vitték át két teherautón Donyeck megyébe, miközben a kelet-ukrajnai régióban lévő Horlivka város egészségügyi intézményei megteltek súlyosan sebesült orosz katonákkal.

The post Orosz agresszió: Putyin részleges mozgósítást rendelt el appeared first on .

A hagyományoknak megfelelően az aulában összesen 12, a biztonsági ágazathoz kapcsolódó profilú cég mutatta be termékeiket és szolgálatásaikat. A rendezvény a korábbi évekhez hasonlóan a Biztonságpiac Média és Kiadó Kft., a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) és a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) közös szervezésében valósult meg.

Szeptember 20-án 9 órakor Kovács Gábor, az NKE Rendészettudományi Karának dékánja nyitotta meg az egész napos rendezvényt. A konferencia egyik fővédnöke Pintér Sándor belügyminiszter volt, aki üdvözlő levélben méltatta a konferencia fontosságát és köszöntötte a résztvevőket. A másik fővédnök Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a későbbiekben, az egyik panelbeszélgetés felvezetőjében mondott köszöntőt – a konferencia védnöke Balogh János rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány volt.
A nap folyamán négy pódiumbeszélgetés követte egymást, szekciónként négy-négy neves szakértő ismertette és elemezte az adott terület helyzetét, de a megszólalók kitértek az aktuális feladatokra is.
(A részletes program ide kattintva olvasható.)

A megnyitót követő első szekció a „Kihívások az állami szegmensben 2022-ben” címet kapta, a kerekasztalbeszélgetés résztvevői a napi aktualitásokat is figyelembe véve tárták fel az elvégzendő tennivalókat.
Kovács István, az ORFK gazdasági pénzügyi főkapitány-helyettese elmondta, hogy ma Magyarország a világ 13. legbiztonságosabb országa, amely főként a rendfenntartó erők összehangolt működésének köszönhető. Elhangzott, hogy a határvadászokhoz eddig több, mint 22 ezer fő jelentkezett, az első ötszáz kiképzett szakembert éppen a napokban avatták fel, az alkalmassági vizsgán átesett jelentkezők képzése pedig folyamatosan zajlik. Szó esett a relatív létszámhiányról, valamint a rendvédelmet illető aktuális pénzügyi kérdésekről, ezen belül az állami bérfejlesztési kötelezettségről is.
Janza Frigyes nyugalmazott rendőr vezérőrnagy a szekció zárszavában kiemelte, hogy az állami szektor számára elengedhetetlen a magánbiztosítási ágazattal való szoros együttműködés, az általuk létrehozott hozzáadott érték meghatározó fontossággal bír.
A panelbeszélgetések szüneteiben a konferencia közel 150 résztvevője megismerkedhetett a kiállító cégek termékeivel és szolgáltatásaival, több eszközt személyesen is kipróbálhattak.

Az első szünetet követő panelbeszélgetés Maróth Gáspár köszöntőjével és felvezetésével indult, az államtitkár elmondta: egyre jobban érzékelhető, hogy sorra megvalósulnak az előző években eltervezett honvédelmi törekvések, így végül kiépül a korábban megcélzott komplett és stabil nemzetbiztonsági iparág.
A Marosi Antal moderálta beszélgetés résztvevői a továbbiakban felvázolták, hol is tart a hadi- és védelmi ipar 2021-2022-ben, majd a helyzetelemzésből adódó nemzetközi, regionális és magyarországi feladatokat foglalták össze.
Porkoláb Imre, a HM ezredese hangsúlyozta, hogy egyre jobban felgyorsul a hazai hadiipar fejlesztése, kiemelte a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásának fontosságát, egyben felhívta a figyelmet a kibertámadásokból eredő veszélyekre.

A harmadik szekcióbeszélgetés a főként a magánbiztonsági ágazat aktualitásaival foglalkozott. A panelbeszélgetés résztvevői többek között a létszámhiányra, a képzésre, a vonatkozó törvények korszerűsítésére, valamint a foglalkoztatás problémakörére fókuszáltak.
Christián László, az NKE oktatási rektorhelyettese kiemelte, hogy az egyetem képzési portfóliója jelentősen színesedett, mind a hallgatók, mind pedig a teljes biztonsági ágazat részéről egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a biztonsági szervező mesterképzés iránt. Az NKE Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének vezetője elmondta, hogy a 2020 szeptemberében indított, új tartalmakkal is kibővített képzés elismerést váltott ki az állami és a magánbiztonsági szektor szereplőiből, a biztonsági menedzserek nagyban segítik majd a két szektor együttműködését. Viszonylag friss a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemmel közösen indított szakirány, a jövőben a sportbiztonság mellett az egyéb rendezvények biztosítására is önálló speciális képzés indul.
A Radványi Róbert a Biztonságpiac Kft. ügyvezetőjének vezetésével folytatott beszélgetésekben terítékre kerültek az adó- és járulékfizetési anomáliák is. Fodor Balázs ügyvéd, egyetemi oktató gyakorlati példák említésével vázolta fel a személy- és vagyonvédelem legfontosabb adó- és büntetőjogi problémáit. Az általános gazdasági bűncselekmények mellett kitért a személy- és vagyonvédelemben tapasztalható anomáliákra, kiemelte, hogy a törvényalkotásnak és a végrehajtásnak is az ágazat fehérítésén kell dolgoznia. A nyilvánvaló adócsalások megelőzéséhez meg kell szüntetni a magánbiztonsági ágazatban mindennapos gyakorlatnak számító alvállalkozói számlázási láncok kiépítését, illetve a színlelt konzorciumok létrehozását. Megemlítette, hogy a gyakorlatban lehetetlen alkalmazni a kötelező rezsióradíjat, mivel abból képtelenség kigazdálkodni az élőerős alkalmazottak legális órabéreit és járulékait.
Ezeket a gondolatokat Kovács György a Justice Security igazgatója gyakorlati példákkal is alátámasztotta, de a szakember azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elmúlt három évben jelentős tisztulási folyamat zajlott le a szakmában. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy a vagyonőrök korábbi munkahelyeiken felhalmozott adótartozásai erősen megnehezítik, hogy legálisan, valódi alkalmazottként foglalkoztassák őket – e probléma megoldására rendszeres egyeztetéseket folytatnak az adóhatósággal. Megemlítette, hogy a közelmúltban kezdődött energiaválság okán várhatóan jelentősen megemelkednek az ügyfelek energiaköltségei, emiatt a megbízók nagy része újra tervezi költségvetését. Csökkenteni szándékoznak a biztonsági szolgáltatásokra fordítható összegeket, mindezek következtében a régi ügyfelekkel is új megállapodásokat kell kötni. Végül ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a szakmai kamara évek óta tartó hiánya milyen hátrányokat és állandósult gondokat jelent a magánbiztoségi ágazat szereplőinek.

A negyedik pódiumbeszélgetés a „Hadijelentés a kibertérből” címet kapta, ebben a szekcióban az információtechnológia aktuális kérdéseire fókuszáltak a szakemberek. Mivel a XXI. század új kihívásokat hozott az adatvédelem és az információbiztonság terén, terítékre kerültek a kibertámadások is. A négy szakértő hozzászólásaiban az IT-világot legjobban foglalkoztató kérdésekre adandó válaszokat és megoldásokat járta körül.
Hajzer Károly, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára többek között a civil életben és a katonai területen jelentkező legnagyobb veszélyeket és az elhárításukra alkalmazható megoldásokat ismertette. Sajnálatos tényként állapította meg, hogy a digitális képességek terén Magyarország komoly lemaradásban van. Ismertették a civil életben és a katonai területen jelentkező legnagyobb veszélyeket és az elhárításukra alkalmazható megoldásokat. Sajnálatos tényként állapították meg, hogy a digitális képességek terén Magyarország komoly lemaradásban van.
Nemes Dániel, a Biztributor Kft. elnöke a zsarolóvírusokat hozta példaként, és kiemelte, hogy a komolyabb támadásokat érthetően titkolják az áldozatul esett szervezetek – bankok, katonai és kormányzati szervek –, ugyanakkor már érezhető az is, hogy az államigazgatási szervek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a támadások elhárítására, a korszerű informatikai megoldások bevezetésére.
Keleti Arthur, a T-Systems kiberbiztonsági stratégája, kibertitok jövőkutató, író, filmproducer, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás elnöke, az Informatikai Biztonság Napja alapítója az adatvédelemről és a kibertitkokról szóló hozzászólásában kifejtette: nehéz felismertetni az emberekkel, hogy milyen valódi veszélyek leselkednek rájuk, ha felelőtlenül adják meg kritikus adataikat a weboldalakon. A mai kiberbűnözők ugyanis már nem egyedileg, amatőr módszerekkel törik fel a rendszereket, hanem szervezetszerűen működnek. Általános tapasztalat, hogy a magánemberek és a vállalatok általában alábecsülik számítógépeik és informatikai rendszereik sérülékenységét. Elgondolkodtató, hogy sem a versenyszektorban működő vállalatok nagy részének, sem az állami szféra szereplőinek nincs használható adatmentésük, így egy sikeres kibertámadás után nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem sikerül újraindítani informatikai rendszereiket.

A rendezvény utolsó órájában a résztvevők a kiállítás megtekintése mellett kötetlen beszélgetésekben kaphattak válaszokat, a kérdésekre Janza Frigyes és Radványi Róbert válaszolt.

The post Biztonságpiac konferencia és kiállítás 2022: biztonságról sokféleképpen appeared first on .

A Downing Street nyilatkozata szerint Truss az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán felszólalva jelenti be a brit kormány újabb kötelezettségvállalását Ukrajna katonai segélyezésére. A londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett adatok szerint Nagy-Britannia az idén 2,3 milliárd font (több mint 1050 milliárd forint) értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója az Egyesült Államok után.

Nagy-Britannia 2015 óta 27 ezer ukrán katonának nyújtott kiképzést, és az utóbbi egy évben több száz rakétafegyvert, öt teljes légvédelmi rendszert, 120 páncélozott járművet és 200 ezernél több úgynevezett nem halálos katonai eszközt szállított Ukrajnának – áll a Downing Street keddi ismertetésében.

A brit miniszterelnöki hivatal szerint a 2023-ra szóló katonai támogatás pontos összetételét az ukrán fegyveres erők igényei határozzák majd meg, de a csomagban várhatóan lesznek majd olyan rakéta-sorozatvető rendszerek, amelyeknek döntő szerepük volt abban, hogy Ukrajna az elmúlt napokban több mint háromezer négyzetkilométernyi területet szerzett vissza az orosz fegyveres erőktől.

A Downing Street ismertetése szerint a támogatás mértékét jelzi, hogy a múlt héten a második világháború óta nem látott méretű közúti szállítási művelettel juttattak több tízezer brit tüzérségi lövedéket az ukrajnai frontokra.

Liz Truss miniszterelnök a kormányfői hivatal keddi tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában leszögezte azt is, hogy az országoknak egymással együttműködve “egyszer és mindenkorra” fel kell számolniuk függésüket az orosz energiahordozóktól, mivel ez a függés “túl sok ember életét manipulálja” Ukrajnában, Európában és világszerte. Truss szerint Putyin több millió európai számára tette “még hidegebbé és nehezebbé a telet” az Északi Áramlat földgázvezeték elzárásával.

A brit kormány már korábban bejelentette, hogy az idei év végéig beszünteti az orosz nyersolaj importját, és eddig is többször hangoztatta azt az álláspontját, hogy az egész világnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

The post Orosz agresszió: London az ideivel azonos vagy még több katonai segélyt nyújt Ukrajnának jövőre appeared first on .

Manapság már rengeteg dolgot vásárolunk online, így többek között akár gumit és felnit is. Mielőtt ilyen nagyobb értékű dolgokat szerzel be, érdemes kicsit tájékozódni, hogy ne merüljenek fel kompatibilitási problémák.

A feleslegesen megrendelt termékeket ugyan visszaveszi a webshopok többsége, legalábbis amelyik jogszerűen működik, de ez a procedúra azért nagy herce-hurca tud lenni. Jobb elkerülni a komplikációkat!

Tisztázzunk pár dolgot a gumik kapcsán!

A nyári és téli gumik szélességét milliméterben szokás megadni. Ha egy gumi mérete 185/65, akkor az azt jelenti, hogy 185 milliméter szélességű a futófelülete. A perjel után álló 65 egy arányszám, ami megadja, hogy a 185-nek a 65%-a a gumi oldalfal magassága.

A fenti perjellel elválasztott számok után szokott szerepelni egy R betű, amihez kapcsolódik egy kétjegyű szám. Az R azt jelenti, hogy radiál a gumi, bár ma már ennek nincs jelentősége, hiszen már nem hoznak forgalomba diagonál abroncsokat. Az R utáni szám egy 10-től 24-ig terjedő szám szokott lenni, ami a collméret. A 16 például azt jelenti, hogy a kerék 16 coll átmérőjű.

Sajnos úgy alakult, hogy a gumi különböző adatait különböző metrika szerint adják meg. Ez már bevett szabvány, úgyhogy el kell fogadni.

Milyen felnivel kompatibilis egy gumi?

A gumik mérete kapcsán a legfontosabb jelöléseket már tisztáztuk, most nézzük, hogy milyen felnihez passzol egy adott gumiabroncs! Például ha azt látod, hogy 205/65 R15 – 7 (6,5 – 7,5), akkor ez a gumiabroncs egy 7-es felnire optimális, de jó egy 6,5-ös vagy egy 7,5-ös felnire is.

A felni szélessége mindig arányos a gumi szélességével. Minél széleseb gumiról van tehát szó, annál nagyobb felni illik hozzá. Vannak persze határok, tehát a legtöbb dolog nincs kőbe vésve. Tény, hogy egy bizonyos méretű felnire több eltérő szélességű gumiabroncsot lehet biztonságosan felszerelni, de mindig be kell tartani a megadott határokat.

Fontos az osztókör is!

Nem szabad elhanyagolni az osztókör jelentőségét sem. Muszáj illeszkednie a felfogatócsavarok lyukszámainak, valamint az elhelyezkedésüknek.

Az osztókört úgy kell mérni, hogy veszünk egy elképzelt kört, ennek a vonalában vannak az egyes lyukak. E kör átmérőjét kell megmérni ahhoz, hogy megkapjuk az osztókört.

Külön ügyelni kell arra, hogy passzoljon a középső lyuk is. Van némi engedmény e téren, hiszen a középső lyuk lehet nagyobb, egyáltalán nem gond. Erre az eshetőségre való a közgyűrű, ez a kerékagyra kerül, és beközpontozza. Ez egyébként sokkal ideálisabb, mintha csak a csavarok tartanák.

Érdemes ügyelni a felni ET számára

A felni ET száma a felni középvonala és a kerékagyra való felfekvési sík közötti távolság milliméteres pontossággal. Ezt szokták besajtolási mélységnek is nevezni.

Az ET érték minél nagyobb, annál jobban képes rámenni a tengelyre a felni. Ha a felni mélysége túlságosan nagy, az veszélyes, mert a kerék érintkezésbe kerülhet akár a féktárcsával, akár a lengéscsillapítóval, ami nem szerencsés. A kicsi ET szám sem jó, ilyenkor a kerék, valamint a karosszéria súrlódik.

The post Így nem lesz gondod a felni és a gumi kompatibilitásával appeared first on .

Az ötmilliárd eurós kifizetés a júniusban Ukrajna újjáépítésére, valamint nemzetközi hiteleinek visszafizetésére jóváhagyott kilencmilliárd eurót elérő összegű makroszintű pénzügyi támogatás legnagyobb részletét jelenti. A rendkívül kedvező feltételekkel nyújtott támogatási csomagból egymilliárd euró kölcsönt augusztus elején folyósítottak a kijevi kormánynak. A fennmaradó, legfeljebb hárommilliárd eurót – mint írták – a lehető leghamarabb biztosítani fogják.

A pénzügyi támogatás kiegészíti az Ukrajnának a humanitárius, fejlesztési, vámügyi és védelmi területeken nyújtott egyéb uniós támogatást.

A hitel “gyors pénzügyi támogatásként szolgál az akut finanszírozási igények kielégítésére, és biztosítja az ukrán állam folyamatos működését. Ukrajna finanszírozási igényei az orosz támadás miatt megnövekedtek: az utakban, hidakban, gyárakban, lakóházakban, kórházakban és más infrastruktúrákban okozott károk mellett az ország elvesztette hozzáférését a nemzetközi pénzügyi piacokhoz is. Ennek eredményeként Ukrajnának legkevesebb 37,3 milliárd euró hiányzik 2022-es finanszírozási igényei kielégítésére a Nemzetközi Valutaalap szerint.

Az Ukrajnának nyújtott hiteleket a tagállamok által nyújtott garanciák fedezik, amelyek kiegészítik az uniós költségvetésből rendelkezésre álló tartalékokat. A makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozására az Európai Bizottság az EU nevében kölcsönt vesz fel a tőkepiacokon. Az uniós költségvetés kivételesen a kamatköltségeket is finanszírozza.

The post Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajnának szánt ötmilliárd eurós hitelt appeared first on .

A zavargások azért törtek ki a Ciszjordánia északi részén található Nábluszban kedd reggel, mert a PH biztonsági erői hétfő este letartóztattak egy izraeli körözés alatt álló Hamász-aktivistát. Válaszul általános sztrájkot hirdetett több palesztin frakció, köztük a Hamász, az Iszlám Dzsihád és az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja nevű palesztin fegyveres csoport.

A Dzsenin melletti Szalem falu közelében tüzet nyitottak az izraeli határőrrendészek őrhelyére, de senki nem sérült meg. A katonák a lövöldözők felkutatására indultak. Az akcióért a korábbi napok terrormerényleteihez hasonlóan az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja vállalta a felelősséget.

Kedd délelőttre a ynet szerint Nábluszban erősödtek az összecsapások, az egyik helyi rádió stúdióját lövés érte, és élő adásban okozott komoly riadalmat. A palesztin biztonságiak könnygázzal próbálták oszlatni a köveket dobáló zavargókat, de éles lövések hangjait is hallani lehetett a város utcáin.

A tiltakozók összetörték a PH által kihelyezett biztonsági kamerákat, és kövekkel dobálták a PH biztonsági egységeinek járműveit. A városba vezető utakat elzárták és gumiabroncsokat égettek. Összecsapások alakultak ki a palesztin tüntetők és a palesztin biztonságiak között a közeli falvakban és a latai menekülttáborban is. Az általános sztrájk meghirdetése után bezárták a PH nábluszi intézményeit.

A Palesztinok azért tiltakoznak, mert hétfő este a palesztin biztonsági erők letartóztatták Muszab Astíját, a Hamász ismert nábluszi aktivistáját, aki a múlt hónapban a városban megölt, s a Hatóság egyik ünnepelt emberének tekintett Ibrahim al-Nabulszi egyik közeli barátja volt.

A PH rendőrsége két másik körözött palesztint is letartóztatott Astíjával együtt, s őrizetbe vételük nyomán azonnal zavargások kezdődtek. Ezekben a hétfő esti összecsapásokban meghalt egy 53 éves férfi, és többen megsebesültek.

Astíja apja Izraellel való együttműködéssel vádolta meg a PH-t. “Nem a palesztin biztonságiak, hanem izraeli biztonsági erők körözték. Meglepve tapasztaltuk, hogy csapdát állítottak neki, miután elkapták, megverték és ismeretlen helyre hurcolták. Felszólítjuk a város vezetőit, hogy lépjenek közbe” – mondta az édesapa.

A nabluszi frakciók Astíja azonnali szabadon bocsátását követelték, és óva intették a PH-t, hogy átadja Izraelnek. A Hamász szóvivője elmondta, hogy az Ezzedin al-Kasszam Brigádokhoz, a Hamász katonai szárnyához tartozik, és elfogását “a megszállóknak munkájuk befejezéséhez tett ingyenes szolgáltatásnak nevezte”.

Palesztin források szerint Astíja a lelőtt al-Nabulszi mellett volt a József sírjánál zsidó imádkozók ellen végrehajtott merényletnél. Letartóztatása az izraeli nyomásnak köszönhető, ugyanis Jeruzsálem azt követeli, hogy Rámalláh erősítse meg felügyeletét Náblusz és Dzsenin felett.

A szokatlan ciszjordániai palesztin-palesztin összecsapások akkor kezdődtek, amikor Mahmúd Abbász, a PH elnöke New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén tartózkodik, ahol várhatóan találkozik Ron Lauderrel, a Zsidó Világkongresszus elnökével.

The post Zavargások törtek ki a Palesztin Hatóság területén appeared first on .