Biztonságpolitika

Kiválóak Horvátország és Magyarország katonai kapcsolatai – mondta a honvédelmi miniszter, miután megbeszélést folytatott Horvátország védelmi miniszterével.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: ennek a kapcsolatnak az egyik legfontosabb eleme a székesfehérvári székhelyű Közép-Európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (HQ MND-C), amelyet Horvátország és Magyarország közösen hozott létre 2020-ban, és amelyhez tavaly Szlovákia keretnemzetként csatlakozott. A régió három vezető országa a NATO itteni katonai irányításának záloga, működtetője. Mi ismerjük a legjobban a régiónkat, ezen a három nemzeten keresztül tudja a NATO a katonai érdekeit és védelmi műveleteit irányítani – mondta.

A miniszter szólt arról is, természetes, hogy a horvát az első külföldi védelmi miniszter, akit kinevezése óta fogad, hiszen 30 évesek a diplomáciai kapcsolatok, de a közös történelem, kultúra ennél hosszabb időre nyúlik vissza, és az aktuális kapcsolatok is indokolják ezt. Magyarország mindig elkötelezett volt Horvátország mellett – jelentette ki.

Szalay-Bobrovniczky elmondta, a horvát védelmi miniszterrel áttekintették az ukrajnai háború körülményeit. Felidézte, a háború kitörését követően – a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében – Magyarországon is felállt egy harccsoportot, amelyben nyolcvan horvát katona szolgál, ebből hatvanan jelen vannak Várpalotán a Brave Warrior 2022 hadgyakorlaton, amelynek bemutatóját a két miniszter csütörtökön megtekinti.

Tárgyaltak a nyugat-balkáni biztonsági helyzetről is: a koszovói térségben a KFOR magyar parancsnoksággal működik, és mindkét ország a Nyugat-Balkán biztonságának zálogaként tekint az Európai Unió ALTHEA E műveletére, amely szintén magyar részvétellel működik. A miniszterek egyetértettek abban is, hogy az illegális migráció egyre inkább veszélyezteti Európa biztonságát.

Mario Banozic, Horvátország védelmi minisztere kiemelte: Magyarország és Horvátország mint szomszédos országok, EU-tagok és felelős NATO-szövetségesek, nagyon sok közös kihívásban és érdekszférában osztoznak. Kétoldalú kapcsolatunk nagyon fontos része a védelmi együttműködés – tette hozzá. A megbeszélésen véleményt cseréltek az aktuális témákról, mindenekelőtt a jelenlegi biztonsági helyzet összetettségéről, az Ukrajnára irányuló orosz agresszióról és az ehhez kapcsolódó következményekről, az európai biztonságra gyakorolt hatásukról és a globális biztonsági helyzetről.

Válaszul az Európában kialakult biztonsági kihívásokra és a megromlott biztonsági helyzetre, a NATO tagállamok elhatározták, hogy megerősítik a válaszlépések álláspontját és a kollektív védekezés lehetőségeit. Kiemelte a négy új többnemzeti harcoló alakulat megalakulását, amelyekből az egyik Magyarország területén állomásozik, és amelyben a Horvát Köztársaság fegyveres erőinek tagjai is feladatokat látnak el. Banozic kijelentette, hogy találkozni fog a horvát kontingens hatvan tagjával, és találkozik a Horvát Köztársaság fegyveres erőinek azzal a húsz katonájával is, akik részt vesznek a székesfehérvári többnemzeti hadosztály-parancsnokság munkájában.

Közös fellépésünk ebben a két NATO-kezdeményezésben igazolja közös elkötelezettségünket a kollektív védelem megerősítésében és a szövetségi feladatokban – jelentette ki. A miniszter elmondta, tárgyaltak az együttműködésről és közös erőfeszítéseinkről az EU-s kezdeményezések kapcsán, így a Stratégia iránytűről, a PESCO projektről és az Európai védelmi alapról. Kiemeltük az EU-NATO kapcsolatok további erősítését és szükségességét, valamint az Európai Unió részvételét azokban a folyamatokban, amelyek hozzájárulnak a régió stabilitásának megtartásához – fogalmazott. A horvát védelmi miniszter hangsúlyozta: a kétoldalú védelmi együttműködés számos területen sikeres. Külön hangsúlyt kapott a légierő, a szárazföldi erők és a speciális erők közös kiképzése és együttműködésük a speciális erők regionális parancsnokságának keretein belül – mondta.

Megkapták megemelt illetményüket a magyar katonák
A kormány döntése alapján 2022 szeptemberétől mintegy egynegyedével nőtt a katonák illetménye, amelyet október első napjaiban kapott kézhez a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tényleges szolgálatát teljesítő tartalékos állománya. Az illetményemelés állománykategóriánként eltérő, átlagosan 26 százalékos. Az illetményemelésről hozott határozat alapján a hivatásos, a szerződéses, valamint a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák fizetése két lépcsőben, 2022 szeptemberétől és 2024 januárjától emelkedik, ennek értelmében szeptembertől egy katona az eddigi havi, rendszeres illetményének mintegy egynegyedével több fizetést visz haza.

 

The post Szalay-Bobrovniczky: kiválóak Horvátország és Magyarország katonai kapcsolatai appeared first on .

Súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülmények miatt felfüggesztette Budapesten, a Budafoki út 17. szám alatti MeiLiCheng Kínai Gyorsbüfé működését, és 95,3 kilogramm élelmiszert kivont a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A hiányosságok javítása után, a hatóság kedvező eredményű helyszíni szemléjét követően az egység folytathatta tevékenységét – közölte a Nébih.

A tájékoztatás szerint az eljárás és a bírság megállapítása folyamatban van. A közleményben részletezték, hogy a XI. kerületi étteremben a konyhatér mennyezete, oldalfala sötétszürkén elszíneződött, olajos, zsírosan szennyezett volt. Az egységben a szükséges mosogatóhely hiányában kizárólag egyszer használatos edényeket használhattak volna, ehelyett a használt edényeket a kiszolgálópultban mosogatták el.

A húselőkészítő csaptelep le volt szerelve, a zöldségelőkészítőben földesárut, a mosogatóban egyéb élelmiszert és elektromos berendezést is tároltak, lehetetlenné téve ezzel az előkészítő helyiségek rendeltetésszerű használatát. A földesáru tisztítása, valamint az üzemi edények mosogatása a konyhatérben történt, akárcsak a húselőkészítő eszközeinek tisztítása, melyeket használat előtt nem fertőtlenítettek. A konyhatéri kézmosó eldugult, a szennyvíz pangott. A melegen tartó pult nem volt bekapcsolva.

A hűtőtérben a különböző higiéniai megítélésű élelmiszereket, így zöldséget, nyers és főtt húst is együtt tároltak, a tészta keveréshez építőipari keverőgépet használtak – írják a közleményben.

 

The post Fővárosi gyorsbüfé működési engedélyét függesztette fel a Nébih appeared first on .

Vádat emeltek két férfi és egyikük, őket segítő szülei ellen, akik kiraboltak egy látássérült diákot januárban egy vonaton, illetve közreműködtek később a nyomok eltüntetésében – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint január 19-én a Debrecenből Mátészalkára tartó személyvonaton a 21 éves vádlottak elhatározták, hogy akár erőszakkal is elveszik egy középiskolás diák értéktárgyait. Ezért először provokálták, köpködték és maghéjjal dobálták, valamint rasszistának nevezték.

A látássérült tanuló, hogy elkerülje a provokációt, elindult egy másik kocsiba, de a két férfi követte. Beszorították egy sarokba, többször megütötték és megrúgták, ennek következtében a diák nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett: eltört az arc- és orrcsontja, a szemüregében pedig levegőgyülem alakult ki. Ezután a támadók elvették a középiskolás értékeit, belökték őt a vasúti kocsiba, amelynek az ajtaját rázárták.

A két férfi Nyírmihálydiban szállt le a vonatról, az ellopott bőröndöt, hátizsákot és számítógépet egyikük lakásába vitték. Ott a szülők segítettek eltüntetni a nyomokat: egy vaskályhában elégették a diák bőröndjét, okiratait és ruháit. A laptopot a másik vádlott egy ismerősére bízta, a diák hátizsákját pedig az egyik férfi anyja vágott dohányra cserélte.

A rendőrök még aznap elfogták a két támadót, akik azóta is letartóztatásban vannak. A Nyírbátori Járási Ügyészség rablás, súlyos testi sértés és közokirattal való visszaélés miatt emelt vádat a támadók ellen, az őket segítő szülők bűnpártolás és közokirattal való visszaélés miatt kerülnek bíróságra – olvasható a közleményben.

 

The post Vádat emeltek a látássérült középiskolás kirablói ellen appeared first on .

A holland hatóságok őrizetbe vettek egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy az európai uniós szankciók ellenére mikrocsipeket szállított Oroszországba – írta a Dutchnews hírportál.

A pénzügyi bűncselekményeket vizsgáló holland ügyészség (FIOD) közleménye szerint a gyanúsított az Oroszország ellen érvényben lévő kereskedelmi korlátozásokat megszegve, katonai célokra felhasználható mikrocsipekkel kereskedett orosz partnereivel. A férfit szeptember 30-án helyezték előzetes letartóztatásba, de az ügyészség ezt csak pénteken hozta nyilvánosságra.

A nyomozók úgy vélik, hogy a férfi az elektronikus árucikkeket orosz vállalatoknak és más szervezeteknek szállította. “Köztudott, hogy az orosz fegyveripar jelenleg komoly hiányt szenved az ilyenfajta mikrocsipekből” – áll a FIOD közleményében.

A gyanúsított feltehetően szándékosan úgy tett, mintha ezeknek az áruknak nem Oroszország, hanem egy másik ország lenne a rendeltetési helye, annak érdekében, hogy kijátssza a szankciókat. A FIOD leállította a szállításokat, lefoglalták továbbá a férfi magán- és üzleti bankszámláit, egyéb árukészleteit, pénzügyi adminisztrációs dokumentumaival együtt.

A szankciók megszegését a gazdasági bűncselekményekről szóló törvény bünteti Hollandiában. A FIOD feladata egyebek között, hogy felkutassa azokat a személyeket és szervezeteket, akik megpróbálják kijátszani vagy nem tartják be a szankciókat.

 

The post Megszegte az Oroszország elleni szankciókat, letartóztatták appeared first on .

Harcedzett repülők, kopott festések, lőporfüstös szárnyak, sebzett, de visszatért vadak...és persze az odaveszettek emléke.

A szomszédban zajló légi háború javarészt névtelen hősei jártak a fejemben, amikor ezt a lyukas szárnyú denevért ma este lencsevégre kaptam a teraszunk felett. Nyilván megvan az ő sebének a története is, ami a természet törvényei szerint éppúgy rejtve van előttünk, mint a testvérharcba taszított szláv repülőké.

Zord

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács -beleértve Magyarország Kormányát is- új szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben, válaszul a kelet-ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye illegális annektálására – közölte a brüsszeli testület.

A tanácsi sajtóközlemény szerint az új csomag lefekteti az olajár felső határának unión belüli bevezetéséhez szükséges jogi keret alapját is. Az tengeren szállított orosz nyersolaj behozatalára vonatkozó uniós tilalom teljes mértékben megmarad, az árplafon bevezetése után az intézkedés lehetővé teszi az orosz olaj exportját az unión kívüli országoknak is. Ennek feltétele, hogy az exportált olaj ára az előre meghatározott felső határ alatt marad.

“Ez hozzá fog járulni Oroszország bevételeinek további csökkentéséhez, miközben a folyamatos ellátás révén stabilan tartja a globális energiapiacokat. Segíteni fog továbbá az infláció kezelésében és az energiaköltségek stabilizálásban” – áll a tanácsi sajtóközleményben.

Ami a kereskedelmet illeti, az EU meghosszabbítja az Oroszországból származó acéltermékekre vonatkozó behozatali tilalmat. További importkorlátozások vonatkoznak a cellulózra és a papírra, a cigarettára, a műanyagokra és a kozmetikumokra, valamint az ékszeriparban használt elemekre, például drágakövekre és nemesfémekre, amelyek összességében jelentős bevételt jelentenek Oroszországnak.

Az EU továbbá szankcionálni fogja oroszok által megszállt, ukrán területeken tartott illegális népszavazások megszervezésében szerepet játszó személyeket és szervezeteket. A vonatkozó jogi aktusokat a testület hivatalos közlönyében teszik közzé.

 

The post Az EU elfogadta az Oroszországgal szembeni legújabb szankciócsomagot appeared first on .

Az ukrán hadfelszerelés jelentős része ma már zsákmányolt orosz fegyverekből áll a brit katonai hírszerzés pénteken ismertetett értesülései szerint.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint Ukrajna az Oroszország indította háború kezdete óta legalább 440 orosz harckocsit és 650 egyéb páncélozott harcjárművet zsákmányolt, és nem zárható ki, hogy a harctereken jelenleg bevetett ukrán harckocsiállomány több mint a fele ilyen orosz eszközökből áll.

A brit katonai hírszerzés helyzetértékelése szerint gyenge színvonalú kiképzésre és alacsony harctéri fegyelemre vall az a tény, hogy az orosz katonák nem semmisítik meg a sértetlen állapotban hátrahagyott harcfelszerelést sem, mielőtt visszavonulnak vagy megadják magukat.

Az elemzés szerint mivel az orosz alakulatokra több térségben is súlyos nyomás nehezedik, és a katonák egyre inkább demoralizálttá válnak, valószínűsíthető, hogy Oroszország további nehézfegyverzetet veszít az ukrajnai hadműveletekben.

 

The post Orosz agresszió: a brit katonai hírszerzés szerint az ukrán hadfelszerelés jelentős része zsákmányolt orosz fegyverzet appeared first on .

Az ügyészség szerint nem követtek el bűncselekményt a rendőrök egy légpisztollyal fenyegetőző férfi elfogásakor tavaly júniusban Budapesten, egy VI. kerületi társasházban.

A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és életveszélyt okozó súlyos testi sértés miatt indult eljárást. Az ügyben az intézkedés alá vont férfi jogi képviselője tett feljelentést, sérelmezve a Terrorelhárítási Központ (TEK) által 2021. június 18-án végrehajtott elfogás módját.

A főügyészség felidézte: a 42 éves férfi egy VI. kerületi társasházban fegyverrel fenyegette a szomszédjait. A Budapesti Rendőr-főkapitányság felkérte a TEK-et az elkövető elfogásához. Hozzátették, a férfi bezárkózott a lakásába, a kapcsolatfelvétel céljából bejuttatott telefont kidobta a lakásból, majd “egy lőfegyvernek látszó, ólomlövedékekkel vagy acél, illetőleg műanyag gömblövedékekkel üzemeltethető rugós légpisztolyt” fogott a rendőrökre, és több célzott lövést is leadott.

A férfi által használt – súlyos sérülések okozására képes – pisztoly alakja és mérete megtévesztésre alkalmas, az igazságügyi fegyverszakértő szerint lőfegyverre hasonlít – jegyezték meg. Közölték: a rendőrök babzsáklövedékkel töltött sörétes puskával visszalőttek a férfi fegyvertartó keze irányába. Erre a fenyegetőző ismét többször rálőtt a rendőrökre, majd a lakásban emelt torlasz mögül is több célzott lövést adott le a hivatalos személyek és az ingatlanba beküldött szolgálati kutya felé is.

A TEK-esek lövedékálló pajzs fedezékében megközelítették a férfit, és próbálták megfékezni élet kioltására nem alkalmas lövedékkel és elektromos sokkolóval is, ő azonban továbbra is aktívan ellenállt, végül az orvos által beadott nyugtatóinjekció törte meg. Az intézkedés során a férfi nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Az ügyészség megállapította: a kényszerintézkedések alkalmazása jogszerű, szakszerű, szükségszerű és arányos volt, és érvényesült a fokozatosság elve is. A bekövetkezett testi sérülések pedig – amelyek azért keletkeztek, mert a sértett megtagadta az együttműködést – önmagukban nem alapozzák meg egyetlen bűncselekmény megállapíthatóságát sem.

 

The post Ügyészség: nem követtek el bűncselekményt a rendőrök a légpisztollyal fenyegetőző férfi elfogásakor appeared first on .

Az ukrán erők felszabadították Hrekivka falut az orosz megszállás alól a Donyec-medencei Luhanszk megyében – közölte Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója.

“Hrekivka felszabadult. A heves harcok folytatódnak a luhanszki régió más településeiért” – közölte a kormányzó. Szavai szerint az oroszok Harkiv megyéből és a Donyeck megyei Liman városból a luhanszki régió területére menekültek, így – mint fogalmazott – nehezebb lesz onnan kiűzni őket.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy egy tévécsatornának nyilatkozva Hajdaj közölte: az ukrán erők már hat települést vettek vissza az orosz megszállás alól, ugyanakkor a települések nevét nem árulta el.

Az ukrán vezérkar helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz erők Donyeck megyében visszavonulás közben felrobbantottak egy gátat, aminek következtében a víz elöntötte Rajhorodok települést. A vezérkar arról is beszámolt, hogy a Luhanszk megye orosz megszállás alatti részében lévő Kagyijivkában az oroszok megsemmisítik az archívumokat és egyéb iratokat, különösen azokat, amelyek a megszállást dokumentálják, Szvatove településen pedig aláaknázták a főbb infrastrukturális létesítményeket, épületeket és területeket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoösszeköttetés útján felszólalt az ausztráliai Sydney-ben lévő Lowy Intézetben. Az Ukrajinszka Pavda beszámolója szerint a beszélgetés közben Zelenszkij kijelentette, hogy Putyin nem marad életben, ha atomfegyvert vet be az ukrajnai háborúban. “(Putyin) tisztában van azzal, hogy atomfegyver bevetése után már nem tudja úgymond megmenteni az életét, én ebben biztos vagyok” – fogalmazott az ukrán elnök. Kérdésesnek nevezte, hogy Putyin kellőképpen az irányítása alatt tartja-e az orosz hadműveleteket ahhoz, hogy taktikai nukleáris csapást indíthasson. Zelenszkij szerint “az oroszoknak nehéz mindent ellenőrizniük, ami az országukban történik, mint ahogy nem irányítanak mindent abból sem, ami a csatatéren zajlik”. Hangsúlyozta, hogy szerinte a világ “soha nem bocsátja meg sem Putyinnak, sem Oroszországnak” azt, ha atomfegyvert vet be.

Zelenszkij megbeszélést folytatott Kijevben Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjével. Az elnök hivatalos honlapján megjelent közlemény szerint Zelenszkij kiemelte a NAÜ-misszió jelentésének fontosságát, amelyet a küldöttség a zaporizzsjai atomerőműben tett látogatása után készített. Köszönetet mondott Grossinak, amiért segített az orosz hadsereg által elrabolt Ihor Murasovnak, az atomerőmű vezérigazgatójának kiszabadításában.

Az államfő hangsúlyozta, hogy a NAÜ-nek el kell ítélnie Putyinnak azt a döntését, amellyel a zaporizzsjai atomerőművet Oroszország tulajdonának nyilvánította. Szerinte Ukrajna és Európa nukleáris biztonságának garantálására az egyetlen lehetőség az atomerőmű területének teljes demilitarizálása. Zelenszkij megjegyezte, hogy mintegy ötszáz orosz katona tartózkodik még mindig az erőmű területén. Az elnök hangsúlyozta a zaporizzsjai atomerőmű újraindításának fontosságát is, ami lehetővé tenné, hogy ne csak az ukrajnai, hanem az európai fogyasztókat is el tudja látni árammal.

Grossi a maga részéről hangsúlyozta, hogy az orosz elnöknek a zaporizzsjai atomerőmű orosz tulajdonba helyezéséről hozott döntése sérti a nemzetközi jogot. A NAÜ szerint ez változatlanul ukrán létesítmény. Az erőművel kapcsolatos minden kérdésben a NAÜ kizárólag Ukrajnával veszi fel a kapcsolatot.

 

The post Orosz agresszió: az ukrán erők felszabadítottak egy települést Luhanszk megyében appeared first on .

Kábítószer rendszeres vásárlásának gyanúja miatt indult eljárás egy rendvédelmi dolgozó ellen – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Azt írták, az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda közös bűnügyi akciót hajtott végre. A tettenérés sikeres volt: a férfi – egyeztetés után – szeptember 21-én 12 óra körül egy újpesti parkolóban ismét találkozott a dílerrel és fogyasztás céljára kokaint vásárolt tőle.

A gyanú szerint a budapesti férfi pontosan meg nem határozható ideje és gyakorisággal, de legalább két éve rendszeresen vásárolt kokaint – tették hozzá. A nyomozó ügyészség folytatólagosan, csekély mennyiség fogyasztásával elkövetett kábítószer birtoklása vétség gyanúját közölte a 36 éves férfival. A gyanúsított beismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.

Hozzátették, hogy a kábítószert megszerző férfi ellen a nyomozó ügyészség indított eljárást, mivel a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagjaként elkövetett bűncselekmény esetén kizárólagos ügyészségi nyomozásnak van helye, míg a kábítószerrel kereskedő ember ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz.

 

The post Kokain rendszeres vásárlása miatt indult eljárás egy rendvédelmi dolgozó ellen appeared first on .

Az orosz űrerők külföldi műholdakkal végeznek kísérleteket a Föld körüli pályán – közölte a védelmi minisztérium az első szputnyik felbocsátásának 65. évfordulója alkalmából.

“Az űrhelyzet-felderítési fő központ szakemberei kiemelt figyelmet fordítottak a külföldi űrrendszerek orbitális csoportosulásai összetételének és állapotának megfigyelésére, valamint a külföldi államok űrszerkezeteivel történő orbitális kísérletek elvégzésére” – hangzott a minisztérium által kiadott tájékoztatás.

A moszkvai védelmi tárca szerint az év folyamán az orosz rakétafigyelő rendszer ügyeletes létesítményei, valamint az űrfigyelő rendszerek és rakétavédelmi erők erre specializált eszközei több mint 150 külföldi és orosz ballisztikus rakéta és űrrakéta indítását észlelték.

A Szovjetunióban 1957. október 4-én bocsátották fel az első mesterséges műholdat a bajkonuri űrközpontból, ami az űrkorszak nyitányát jelentette. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a szputnyikot az űrerők szakemberei készítették elő, indították el, és állították pályára.

 

The post Az orosz űrerők külföldi műholdakkal kísérleteznek appeared first on .

Az Európai Parlament (EP) elítélte a fiatal iráni nő, Mahsza Amini letartóztatás utáni halálához vezető a bánásmódot, és uniós szankciókat sürgetett a felelősök és az eset miatt kirobbant tüntetések elnyomásában részt vevők ellen – közölte az uniós parlament.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kézfeltartással elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a fiatal iráni nő bántalmazásának és halálának részrehajlás nélküli, hatékony és mindenekelőtt független kivizsgálását kérte.

Támogatásukról biztosították az iráni tiltakozások résztvevőit, és elítélték az iráni biztonsági erők által “széles körben, szándékosan és indokolatlanul” alkalmazott, számos áldozatot követelő erőszakot. Felszólították az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássanak szabadon mindenkit, akit a tiltakozásokkal kapcsolatban kizárólag azért börtönöznek be, mert békésen gyakorolta a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jogát, vagy, mert kiállt az emberi jogokért.

Az állásfoglalás felszólította az Európai Uniót, hogy emberi jogi szankciós rendszere alapján vonja a korlátozó intézkedések hatálya alá a Mahsza Amini halálában vagy a tüntetők elleni erőszakban érinetteket. Az EP továbbá az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát is felkérte, vizsgája ki a történteket, valamint biztatták a Teheránban akkreditált uniós nagykövetségeket, hogy nyújtsanak védelmet az emberi jogok, és mindenekelőtt a női jogok védelmezői és az uniós és iráni kettős állampolgárok számára.

A 22 éves Mahsza Aminit azért vették őrizetbe szeptember közepén, mert nem viselte az előírás szerint kötelező ruhadarabot, a hidzsábot. Szemtanúk szerint a fiatal nőt a rendőrök megverték a rendőrautóban, majd kómába esett. Három nappal később meghalt egy teheráni kórházban.

 

The post Az EP szankcionálná a fiatal iráni nő, Mahsza Amani halálának felelőseit appeared first on .

Október eleje óta az ukrán fegyveres erők a déli Herszon megyében több mint 400 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel az orosz megszállás alól – jelentette ki Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának főnöke pedig sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán erők az elmúlt öt nap alatt 29 települést szabadítottak fel Herszon megyében.

Humenyuk tagadhatatlannak nevezte az október elejei ukrán katonai sikereket a déli országrészben. Szavai szerint ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a déli irányú helyzet továbbra is nehéz és rendkívül dinamikusan változó. Az ukrán védelmi erők folyamatosan törnek előre, és több helyen már húsz kilométer mélyen hatoltak be a frontvonal mögé – mondta. Az orosz erők azonban megtorlásként erőteljesen ágyúzzák a térség településeit.

Humenyuk kitért arra, hogy a szeptember 21-étől kezdődően mozgósított oroszok már megjelentek a déli fronton. “Igen, már vannak jelei az újonnan mozgósítottak megjelenésének, de nem tűnnek friss erőnek. Nem túl felkészültek, inkább ágyútöltelékül szolgálnak” – fogalmazott.

A brit hírszerzés ugyancsak azt jelentette, hogy az ukrán erők délen már mintegy húsz kilométerrel “tolták odébb” a frontvonalat, az orosz hadsereg pedig emiatt nagy valószínűséggel irányít oda újonnan mozgósítottakat.

Az ukrán légierő parancsoksága azt jelentette, hogy a dél-ukrajnai légvédelem kilenc Sahed-136 típusú iráni kamikazedrónt semmisített meg, amelyekkel Oroszország szerda éjjel támadta Ukrajnát. A vezérkar jelentése szerint egy nap alatt az ukrán erők az orosz hadsereg 15 drónját, három rakéta-sorozatvetőjét és 14 harckocsiját semmisítették meg, és megöltek mintegy 330 katonát. Az eddig összesítés alapján hozzávetőleg 61 330 orosz katona halt meg Ukrajnában. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője közölte, hogy augusztus óta először Fehéroroszország területéről indítottak az oroszok rakétákat Ukrajna, azon belül is a nyugati országrészben lévő Hmelnickij megye felé. A támadásban senki sem sérült meg.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – azt írták, hogy a harkiv megyei ukrán ellentámadás erőben még nem érte el a tetőpontját, és most a luhanszki régió felé halad.

A luhanszki régió nyugati részének domborzata alkalmas gyors manőverek végrehajtására, amilyeneket az ukrán erők szeptember elején már hatékonyan alkalmaztak a harkivi régió keleti részén. Az ISW szerint szabadon hozzáférhető forrásokban egyelőre nem utalnak arra, hogy az orosz hadsereg jelentősen megerősítette volna magát a luhanszki régió nyugati részén. Ukrajna északi és déli ellentámadásai valószínűleg arra kényszerítik a Kremlt, hogy az egyik hadműveleti terület védelmét helyezze előtérbe a másik rovására – vélekednek. Az ISW elemzői szerint ez potenciálisan növeli Ukrajna sikerének valószínűségét mindkét területen.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban kijelentette, hogy szeptember 21-óta Oroszországból kétszer annyi ember menekült el külföldre, mint ahányat sikerült mozgósítani.

Az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov ezred négy parancsnoka sajtótájékoztatót tartott, amelyen azt állították, hogy az orosz katonai hírszerzés a mariupoli Azovsztal üzemben fogságba esett katonáikat megpróbálta – sikertelenül – beszervezni, mondván, hogy harcoljanak az orosz erőkkel az “Egyesült Államok és a Nyugat” ellen.

Kijevbe érkezett Samantha Power, az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) vezetője, és bejelentette, hogy a USAID 55 millió dollárral segít Ukrajnának felkészülni a télre.

 

The post Orosz agresszió: Herszon megyében több mint négyszáz négyzetkilométert szabadítottak fel az ukrán erők appeared first on .

Azonosították a második világháborús környei hősi halottakat a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság munkatársai.

Az igazgatóság Facebook-oldalán számolt be az azonosításról. Felidézték: 1945 januárjában a Konrad-hadműveletben a magyar királyi 1. huszárhadosztályt a Vértes hegységben vetették be a szovjet 3. Ukrán Front egységei ellen. Február folyamán a vértesi arcvonalon egyfajta állásháború alakult ki. Környét és térségét az 1945. március 16-án indított szovjet támadás után többnapi elkeseredett harcot követően hagyták el a magyar huszárhadosztály csapattestei, folyamatos utóvédharcokat vívva.

A második világháború alatt a környei régi temető mellett a magyar-német csapatok kisebb katonatemetőt hoztak létre, ahová 1944. december 24-től egészen 1945. március 18-ig temették el a hősi halált halt bajtársaikat. A háború után a katonatemető teljes területét két, egyenként egyszer ötméteres sáv kivételével lebetonozták, körbekerítették, és kis obeliszket állítottak fel az elesett katonák emlékére. Az eredetileg ott álló fakeresztek eltűntek, így a sírhelyek elhelyezkedésének pontos meghatározására nem maradt lehetőség – írták.

Hozzátették: hetvenhét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Környén eltemetett katonák kilétére fény derüljön, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozó szakemberei idén májusban végezték el a feltárást.

A temetőben 39 magyar, hat német és két szovjet katonát sikerült exhumálni, továbbá egy háborúban elhunyt civil áldozatot. Az elesett katonák földi maradványai átlagosan 140 centiméteres mélységben voltak, a különböző temetési időpontoknak megfelelően koporsóban, sátorlapban, vagy ezek nélkül. A feltárás során a szakemberek szembesültek azokkal a szükségmegoldásokkal, amelyek a háború utolsó évében már előfordultak a magyar katonáknál: bakancsra húzott, gumicsizma szárából készített kamásli, két különböző bakancs egy elhunytnál, vagy éppen az orosz gázálarc gumiszíjából készített hózentróger – írták.

A szakemberek munkáját segítette a helyi plébános által 1945-ben készített részletes sírhelyvázlat másolata, amelyen az egyes sírok mellett a nevek is jelölve voltak. A Környén eltemetett hősi halottak veszteségi kartonjait is átnézték, és azokon az eltemetés konkrét helyszínére vonatkozó sor/sírhely szám megegyezett a vázlatban szereplő számmal az adott személynél.

Az exhumálási munka közben hat katona földi maradványa mellett előkerült az 1936 M azonossági jegytok, amely egyértelművé tette a személyazonosságukat. Nevüket összevetették a sírhelyvázlaton szereplő nevekkel, és a sorrend alapján a többi katona kilétének megállapítását is elvégezték. A sírmellékletek, tárgyi leletanyagok, illetve az életkori sajátosságok további támpontot adtak az azonosításra – írták.

Hozzátették: a 39 hősi halált halt magyar katona közül 36-ot sikerült azonosítani, ők így kikerülhettek a névtelenségből.

A feltárás során előkerült német katonák földi maradványait átadták a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség magyarországi megbízottjának, végső nyughelyet a budaörsi német-magyar katonai temetőben fognak lelni, a két szovjet katona eltemetéséről pedig az orosz nagykövetség munkatársai intézkednek.

A magyar katonák földi maradványainak ünnepélyes, katonai tiszteletadással történő újratemetésére a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkert 52-es katonai parcellájában kerül sor Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter részvételével.

 

The post Azonosították a második világháborús környei hősi halottakat appeared first on .

Több mint másfél milliárd forint adót csal el egy biztonsági őröket foglalkoztató bűnszervezet, amely a gyanú szerint “számlagyárként” is működött – közölte a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága.

A tájékoztatás szerint a hivatal nyomozói tizennyolc embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben, közülük hatot őrizetbe vettek, akik letartóztatását a Szombathelyi Járásbíróság elrendelte. A közleményben azt írták: a jól szervezett bűnözői kör cégei őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, a tetemes őrzési költségekkel pedig fizetendő áfáját csökkentette jogosulatlanul.

A számlázási láncba beiktatott alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, pusztán papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket – fűzték hozzá. A bűnbanda egy komplett számlagyárat működtetett a fiktív gazdasági események “lepapírozására”, az ügyletek azonban nem jöttek létre, a szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az az adólevonás volt.

A közlemény szerint a NAV nyugat-dunántúli nyomozói a fővárosban és további négy megyében, összesen 34 helyszínen tartottak összehangolt kutatásokat, nagy értékű autókat, karórákat, több mint százmillió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak több mint 1,5 milliárd forint értékben, a bűncselekménnyel okozott kár így megtérült.

A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folyik – tartalmazza az adóhivatali közlemény.

 

The post Több mint másfél milliárd forint adót csalt el egy biztonsági őröket foglalkoztató szervezet appeared first on .

Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója megerősítette, hogy az ukrán csapatok “több települést is felszabadítottak az orosz megszállás alól” a régióban.

“Immár hivatalosan is megkezdődött a luhanszki régió megszállásának megszüntetése. Több település már felszabadult az orosz hadsereg megszállása alól, az ukrán erők ott már ukrán zászlókat tűznek ki” – írta a kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben azt írták, hogy az ukrán csapatok jelentős sikereket értek el a déli Herszon megyében, miközben folytatják az előrenyomulást keleten, a harkivi és a luhanszki régiókban. Az ISW szerint az ukrán ellentámadás akadályozza Oroszország azon kísérleteit, hogy további lőszereket, tartalékokat, mozgósított embereket és védelmi felszereléseket helyezzenek előbbre.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője reagált arra, hogy Putyin aláírta a herszoni, zaporizzsjai, donyecki és luhanszki megszállt területek Oroszországhoz csatolásáról szóló törvényeket. “Egy terrorista ország erőszakos döntései nem érik meg azt a papírt, amelyen aláírták. Egy kollektív őrültek háza él tovább egy kitalált világban” — fogalmazott Jermak. Szavai szerint “az orosz őrületre a legjobb gyógyír az ukrán fegyveres erők, a nagy pontosságú fegyverek és az offenzíva”. “Térjünk vissza a valóságba, visszaszerezzük mindazt, ami a mienk” – zárta üzenetét az elnöki iroda vezetője.

Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó arról adott hírt, hogy szerdán az oroszok Iszkander rakétákkal mértek csapást Zaporizzsjára és környékére. A támadásban Hujlajpole településen életét vesztette a helyi kistérségi tanács alelnöke és egy helyi vállalat vezetője. Az ukrán vezérkar szerdai jelentésében közölte, hogy Oroszország vesztesége az Ukrajna elleni háborúban elérte a 61 000 katonát. Előző nap az ukrán hadsereg kétszáz orosz katonát, négy helikoptert, négy drónt és 11 harckocsit semmisített meg.

 

The post Orosz agresszió: megkezdődött a luhanszki régió felszabadítása appeared first on .

Liz Truss brit miniszterelnök szerint a Nyugat az elmúlt években elbizakodottá vált és nem fordított elég pénzt védelmi kiadásokra.

Truss a kormányzó brit Konzervatív Párt Birminghamben tartott éves kongresszusának szerdai záróbeszédében kijelentette: a nyugati országok önkényuralmi rezsimek olcsó áruitól és olcsó energiahordozóitól váltak túlzottan függővé.

“Nem álltunk idejekorán Oroszország útjába, de ez soha többé nem fordulhat elő” – fogalmazott a brit kormányfő. Közölte: Nagy-Britannia ennek érdekében az évtized végéig a hazai össztermék (GDP) 3 százalékára növeli védelmi kiadásait. A brit miniszterelnök szerint nem szabad engedni azoknak, akik ukrán területeket adnának át a megállapodásért cserébe, mert ők valójában “ukrán emberéletekkel fizetnének a béke illúziójáért”.

Az Oroszországgal vívott háborúban Ukrajna győzhet, győznie kell és győzni is fog – fogalmazott kongresszusi záróbeszédében a brit kormányfő.

 

The post Truss: a Nyugat nem fordított elég pénzt védelmi kiadásokra appeared first on .

A magyar kormány célja, hogy a magyar védelmi ipar 2030-ra a régiós élvonalhoz tartozzon – mondta a technológiai és ipari miniszter egy konferencián.

Palkovics László közölte, hogy kiemelt nemzeti és gazdaságstratégiai cél, hogy Magyarország a gyártásban és kutatás-fejlesztésben Közép-Európa meghatározó védelmi ipari központjává váljon. Az iparág jelentősége óriási, mivel a globális GDP-nek több mint 2 százaléka megy védelmi kiadásokra – mutatott rá a miniszter. Jelenleg még mindig csak a magyar GDP 1,2 százalékát teszik ki a védelmi kiadások — írja az MTI.

Palkovics szerint a magyar ipar erős, hetven százalékát a high-tech adja, amire lehet építeni, ahogy a meglévő fejlett infrastruktúrára is. Logisztikai szempontból is kedvező az ország elhelyezkedése, és előnyös, hogy tagja a NATO-nak és az EU-nak.

A kormány célja, hogy a magyar védelmi ipar nagysága 2030-ra elérje az 500 milliárd forintot. A miniszter közlése szerint növelni kell az önellátási képességet, hogy a védelmi ipar elláthassa szolgáltatásokkal és termékekkel a magyar honvédséget. Fontos az is – jelezte -, hogy a magyar védelmi ipar sikeres legyen a külföldi piacokon, és nemzetközi ellátóláncok része legyen versenyképes termékekkel.

A célok elérése érdekében, és a gazdasági fenntarthatóságot támogatva a kutatás-fejlesztési (k+f) képességet erősíteni kell, a k+f költésnek a védelmi iparban el kell érni a teljes magyar k+f ráfordításon belül az öt százalékot – mondta Palkovics László.

Ismertetése szerint a NATO nyolc kulcsterületet jelölt ki a következő húsz évre: az adatvezérelt kutatást, a mesterséges intelligencia (MI) kutatást, a kvantumtechnológiát, űrkutatást, biotechnológiát, új alapanyagok és gyártástechnológia kutatását, valamint a hiperszonikus képesség kutatását.

Az ágazati stratégiák támogatják Magyarország eredményességét – mondta a tárcavezető. Emlékeztetett arra, hogy a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) központja Budapesten működik, emellett Szegeden és Zalaegerszegen vannak további bázisai. A fontos kutatási területek közé sorolta a nukleáris, a biológiai, a kémiai kutatást, a telekommunikációt, az MI-t, a drónokat, drónalkatrészeket és a GPS-t. A fejlesztések duális felhasználása előnyös, mert a termékek értékesítése nem függ kizárólag a védelmi ipartól – vélekedett.

A tárcavezető szerint fejleszteni kell a gyártási kapacitást és az üzleti modellt, ennek érdekében technológiai partnerségeket építenek ki. A példaként hozta az Airbus nemrég átadott új gyulai gyárát és a Rheinmetall-együttműködést, hozzáfűzve, hogy osztrák, német, francia, török vállalatokkal is együttműködéseket éptettek ki.

A Global SOF Foundation non-profit szervezet, amelynek célja katonai, kormányzati, kereskedelmi és oktatási érdekelt felek nemzetközi hálózatának kiépítése és bővítése annak érdekében, hogy az SOF képességeit és partnerségeit fejlesszék a globális és hálózati fenyegetések elleni fellépés érdekében. Számos egyesült államokbeli rendezvény mellett 2016-ban indították el az Európai Szimpóziumot. A GSOF Symposium Europe egy konferencia és kiállítás, amely összehozza az ágazati szereplőket a világ minden részéről a hálózatépítés, az aktuális fejlemények feltárása és az üzletkötés céljából.

 

The post Palkovics: a magyar védelmi ipar a régiós élvonalba kerülhet 2030-ra appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jogilag semmisnek nyilvánította Putyin azon rendeleteit, amelyek a Krím, a szakadár donyecki és luhanszki “népköztársaságok”, valamint a herszoni és a zaporizzsjai megszállt területek Ukrajnától való függetlenségéről szólnak.

Zelenszkij rendelete szerint következésképpen a Putyin rendeleteinek végrehajtása során hozott és hozandó határozatok is semmisnek minősülnek. Az Ukrajna függetlenségének kikiáltásáról szóló 1991. augusztus 24-i okmány szerint az ország területe a nemzetközileg elismert államhatáron belül egységes és sérthetetlen, szuverenitása pedig teljes területére kiterjed – olvasható a dokumentumban.

A rendelet megerősíti Ukrajna elidegeníthetetlen szuverén jogát ahhoz, hogy a nemzetközileg elismert államhatár keretein belül helyreállítsa és megőrizze területi épségét, szuverenitását, a nemzetbiztonságot az egyének jogainak védelme érdekében. A döntés a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek és normáinak, valamint Ukrajna hatályos nemzetközi szerződéseinek betartásával született – szögezte le az elnök.

Az ukrán erők eközben folytatják az ellentámadást az ország keleti részében lévő Harkiv megyében, ahol az izjumi járásban újabb településeket szabadítottak fel a hétfőn visszavett Borova falu mellett – közölte a borovai önkormányzat a Facebookon. Eszerint Buhuszlavka és Borivszka Andrijivka kistelepülések szabadultak fel az orosz megszállás alól. A borovai falutanács több fotót és videofelvételt is közzétett arról, hogyan tűzik ki az ukrán zászlókat a lakott területeken, és hogyan fogadják a helyi lakosok az ukrán katonákat. Borova felszabadítását kedden az ukrán nemzeti gárda is megerősítette egy videofelvétellel, amelyet hivatalos Facebook-oldalukon tettek közzé.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon közölte, hogy a felszabadított Liman városban kedden hivatalosan is felvonták az ukrán zászlót.

Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz megszálló erők a régióbeli Vaszilivka településénél “államhatárt” kezdtek húzni, és “mindenféle, általuk kitalált átkelési szabályokat” próbálnak alkalmazni. Az egyik ilyen szabály, hogy nem engedik át ukrán ellenőrzésű területre a katonakorú férfiakat – mondta a kormányzó.

Az Ukrajinszka Pravda magyarázatul hozzátette, hogy Vaszilivka az egyetlen település, amelyen keresztül elmenekülhetnek Zaporizzsja és Herszon megye, a donyecki és a luhanszki régiók orosz megszállás alatti részeiből az ottlakók. A településen lévő orosz ellenőrzőpontnál hosszú sorban állnak a járművek, amelyekkel az emberekkel át akarnak jutni az ukrán ellenőrzésű oldalra – számolt be a hírportál.

Brit katonai hírszerzés: az ukrán tüzérség az orosz hadsereg kulcsfontosságú utánpótlási útvonalát is eléri
Az ukrán támadó hadműveletek az északkeleti és a déli frontokon is eredményesen folytatódnak, és az ukrán tüzérség már az orosz hadsereg egyik kulcsfontosságú utánpótlási útvonalát is eléri – áll a brit katonai hírszerzés friss helyzetértékelésében. Az elemzés szerint Ukrajna északkeleten, a harkivi térségben, az Oszkil folyótól keletre jelentős területek felett szilárdította meg ellenőrzését. Az ukrán alakulatok a folyótól húsz kilométerig terjedő mélységig, az orosz védelmi övezetben nyomultak előre a Szvatove városban lévő utánpótlási csomópont felé.

Ennek alapján nagyon valószínű, hogy Ukrajna tüzérségi eszközeinek nagy részével most már csapást tud mérni a Szvatove és Kreminna közötti útszakaszra, még nagyobb terhet róva ezzel a keleti fronton tevékenykedő orosz egységek utánpótlási kapacitásaira. London szerint az orosz vezetést nagy valószínűséggel aggasztja az a lehetőség, hogy a művelet élvonalában haladó ukrán egységek közelednek a Luhanszk megye határához. A brit katonai hírszerzés felidézi, hogy ezt a térséget Oroszország jogellenesen annektálta.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij jogilag semmisnek nyilvánította Putyin rendeleteit az ukrán területek “függetlenségéről” appeared first on .

Oroszországban bekérették Jermek Koserbajev kazah nagykövetet, amiért az asztanai ukrán nagykövetet, Petro Brublevszkijt az erre vonatkozó bejelentések ellenére sem utasították ki – ismertette Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Korábban a közösségi médiában olyan felvétel jelent meg, amelyen az ukrán diplomata arról beszélt, hogy a kijevi vezetés arra törekszik, hogy minél több oroszt öljön meg. Nem sokkal később a kazah külügyi tárca közölte, hogy Brublevszkijt bekérették a minisztériumba, ahol tiltakoztak a kijelentései ellen. A helyi sajtóban szeptember elején olyan hírek jelentek meg, miszerint a hatóságok követelésére elhagyta Kazahsztánt.

Zaharova szerint Moszkva fel van háborodva, miután nem teljesültek Asztana azon ígéretei, hogy Brublevszkij rövid határidőn belül elhagyja Kazahsztánt és soha többé nem térhet oda vissza.

“Ez a személy ismételten megjelent Kazahsztán fővárosában és nyilvánvalóan nem azzal a céllal, hogy összeszedje a holmiját és elvigye a családját. Nem is burkoltan diplomáciai fogadásokon vesz részt a nagykövetség vezetőjének minőségében. Tekintettel erre a helyzetre október 4-én bekérették Jermek Koserbajevet, a Kazah Köztársaság nagykövetét az orosz külügyminisztériumba, ahol közölték vele a helyzet tarthatatlanságát” – tájékoztatott Zaharova.

Oroszország arra számít, hogy Kazahsztán – nemcsak a szövetségesi viszony szellemében, de a nemzetiségek elleni uszítást hét évig terjedő börtönnel büntető saját törvényei értelmében – nem hagyja magát megvezettetni a kijevi vezetés által, és lépéseket tesz Brublevszkij végleges kiutasítására – tette hozzá.

Mindemellett Ajbek Szmadijarov kazah külügyi szóvivő korábban arról beszélt, hogy Asztana nem követelte az ukrán nagykövet kiutasítását, Brublevszkij mindössze szabadságra ment.

 

The post Oroszországban bekérették a kazah nagykövetet, amiért az asztanai ukrán nagykövetet nem utasították ki appeared first on .