Biztonságpolitika

A Holland Királyi Légierő (RNLAF) két új CH-47F-je volt a leglátványosabb vendége az egyelőre EDA-s, de rövidesen önálló struktúrára (MHTC) váltó európai helikopteres harcászati képzések idei oktatói kurzusának (HTIC) Pápán. Úgy látszik, 2022 nem mentes az ismételt összefutásoktól.

Nehéz a technika, nagy a lapátok húrhossza.

A holland helikoptererők expedíciós missziókban történt részvétele kikényszerítette a kompakt, konténerizált illetve utánfutósított települőkészletek rendszeresítését.

A gép menetirány szerinti bal oldalán a "törülközőszárító", azaz a rövidhullámú rádió antennája.

A személyzet még nem érkezett ki a gépekhez, helyükön a nyűgözőkötelek...

...és a Pitot-csövek földi takarói. A Mi-8-assal ellentétben kinyitható és nem kivehető lépcső van.

Honeywell T55-715 hajtómű...

...Pall PUREair légszűrővel.

Az önvédelmi berendezéskészlet US Army standard szerinti előbeépítései, egyelőre szenzorok és zavarótöltet kivető kazetták nélkül.

A CH-47F-ek második, Block II-es csoportjának (14 gép) leszállítása 2020-ban kezdődött.

A rámpa zárt helyzetben. Nyitott helyzetben az alsó rész lenyílik, a felső felemelkedik a belső térbe. Érdekesek az előbbin az áramlásterelők és a felfekvési pontokon lévő vasalások, az utóbbin pedig a vészkijárat.

Kigurulás a Kilo apronról a napi második - svéd UH-60-assal vegyes - géppár tagjaként.

Pozícióban az ajtólövészek. Jól látható a homokszínhez igazított lo-vis holland felségjel, a két mellső futómű között pedig az külső teheremelő csomópont.

A betonra merőleges Bravo gurulóúton.

Az immár nyitott rámpán is ott van egy géppuskás a hátsó féllégtér lefedésére.

Függeszkedés már a beton felett, orral 16-os irányba, néhány pillanattal a gyorsítás és a tervezett feladat lerepülése előtt.

Zord

A C-vitamint akár a magyarok vitaminjának is nevezhetnénk, hiszen felfedezése híres biokémikusunk, Szent-Györgyi Albert nevéhez kötődik, aki elsőként izolálta paprikából, majd ezért orvosi Nobel-díjat is kapott.

Az aszkorbinsav jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a felfedezések korában sok tengerész veszítette el nemcsak a fogait, de akár az életét is a skorbut vagy más néven a tengeri pestis következtében, amely a C-vitamin hiányállapotát jelenti. Talán arról is hallottál, hogy felesleges túl sok C-vitamint fogyasztani, mert úgyis kipisiled. Most akkor szükséges, és ha igen, milyen mennyiségben? Van-e káros hatása a túlzott C-vitamin-fogyasztásnak? Ennek jártunk utána.

Milyen vitamin az aszkorbinsav?

A szervezet számára nélkülözhetetlenek a test felépítésében és működésében résztvevő különféle tápanyagok. A BodySelect ásványi anyag és vitamin tartalmú étrend-kiegészítői magas minőségüknek köszönhetően tökéletes kiegészítői lehetnek táplálékainknak, így hozzájárulhatnak az immunrendszer erősítése folytán a különböző betegségek megelőzéséhez.

A C-vitamin a vízben oldódó vitaminok csapatába tartozik, és mivel a szervezet raktározni nem képes, pótlásáról naponta kell gondoskodni.

Mi mindenre jó az ezerarcú C-vitamin?

A C-vitamin legfontosabb szerepe a kötőszöveti rostok egyik típusához, a kollagénhez kötődik, előállításához nélkülözhetetlen. Az aszkorbinsav tartós hiányában fáradékonyság, vérszegénység, ízületi fájdalom, súlyos formájában csontritkulás mutatkozik.

Antioxidáns vegyület, amely gyulladáscsökkentő és immunerősítő hatású, így rendszeres vagy esetenként, megelőzésként nagyobb dózis szedésével csökkenthetők vele a megfázás és az influenza tünetei, felgyorsítható általa a regenerálódás, de a rákos megbetegedések kockázatát is csökkentheti.

A fentieken túlmenően a C-vitamin

• csökkenti a hisztamin termelését, ezért az allergia tüneteit is képes enyhíteni,
• fokozza a sebgyógyulást,
• erősíti a hajszálereket,
• jelentősen hozzájárul a vér rossz koleszterin szintjének csökkenéséhez,
• fokozza a vas felszívódását,
• regeneráló hatású, sportolók számára felgyorsítja az izomlázat okozó mikrosérülések gyógyulását, csökkenti a kortizol szintjét és a fáradtságérzetet.

Miben található C-vitamin?

Sokan a citrusféléket tartják a legnagyobb aszkorbinsav-forrásnak, azonban ahogy Szentgyörgyi professzor kimutatta, a paprika is nagy mennyiségben tartalmazza, de kitűnő forrásai még a feketeribizli, a csipkebogyó, a homoktövis, a gránátalma, a kivi, a savanyú káposzta, a brokkoli, a karfiol és a kelbimbó.

Fényre és oxigénre érzékeny, hő hatására lebomlik, ezért lehetőleg nyers állapotban javasolt a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása. Ezek hiányában táplálékkiegészítők formájában is pótolható, ezek biológiai hasznosulása a természetes forrásokból származóéval megegyezik.

Hivatalosan ajánlott napi mennyisége mindössze 80 mg, de ennek tízszerese is elfogadott, főként a sportolók, dohányosok számára, illetve egyes betegségekben.

The post A vitaminok királynője, a C-vitamin appeared first on .

A közgyűlés e héten tartott őszi ülésszakán elfogadott állásfoglalás szerint Oroszország, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja is, agressziót jelentő háborút indított, ami “kihívást jelent a globális kormányzás számára”.

Az állásfoglalásban hangsúlyozták, hogy Oroszország nukleáris hadviseléssel való fokozott fenyegetése “visszataszító és meggondolatlan”, továbbá összeegyeztethetetlen az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó helyet foglaló atomhatalom felelősségével. Leszögezték: az atomfegyverek használatával kapcsolatos kérdéskörnek kiemelt helyen kell szerepelnie az Európa Tanács tervezett, negyedik csúcstalálkozójának napirendjén.

A parlamenti képviselők olyan átfogó rendszer létrehozását sürgették, amely Oroszországot és annak vezetését felelősségre vonná az Európa Tanács tagállamai közé tartozó Ukrajna elleni agressziójáért, valamint az emberi jogok és a humanitárius jog megsértéséért.

A közgyűlés a dokumentumban elítélte a kelet-ukrajnai Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja megyékben fekvő területek orosz annektálását és az “úgynevezett népszavazásokat” az érintett a régiókban. A képviselők a nemzetközi jog megsértésének, valamint semmisnek nevezték a népszavazásokat, és úgy foglaltak állást, hogy “a jogi és politikai kihatások nélküli referendumok” a nemzetközi jog megsértésének számítanak.

The post Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése terroristának nyilvánítaná az orosz vezetést appeared first on .

Magyarország egyedüli tagállamként élt a konstruktív tartózkodás lehetőségével az ukrán hadsereg számára indított európai uniós kiképző misszióról szóló szavazásnál, ugyanis a kormány nem támogatja az eszkalációs kockázattal járó javaslatokat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A tárcavezető arról számolt be az EU-s külügyminiszteri tanácsülés szünetében, hogy ezt a tartózkodást a közösségi jog lehetővé teszi, így hazánk nem is gátolta meg a missziót, ugyanakkor abban nem vesz részt és nem járul hozzá a működés költségeihez. “Mi nem tartunk jó ötletnek semmit, ami eszkalációhoz vezet, ami adott esetben Európa középső vagy nyugati fele bevonódásának veszélyével jár a konfliktusba” – fogalmazott Szijjártó, majd hozzátette, mindig egyesével fogják eldönteni, hogy átengedik-e az ország területén a misszióhoz kapcsolódó esetleges szállítmányokat vagy csapatmozgásokat.

The post Magyarország nem szavazta meg az EU ukrán kiképző misszióját appeared first on .

A hivatal információi szerint 19 embert mentettek ki a város központjában lévő lakóház romjai alól, amelyet eltalált egy önmegsemmisítő drón. Ihor Klimenko országos rendőrfőnök megerősítette a halálos áldozatok számát, hozzátéve, hogy még három embert szállítottak különböző fokú sérülésekkel kórházba.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester nyilvánosságra hozta, hogy az elhunytak között van egy fiatal pár, akik gyereket vártak. A nő hat hónapos terhes volt. A mentési munkálatok még tartanak – tette hozzá beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az orosz erők támadást hajtottak végre az ország északkeleti részén lévő Szumi megyében, Romni környékén lévő létfontosságú infrastrukturális objektumok ellen is – hozta nyilvánosságra Dmitro Zsivickij, a régió kormányzója. Szavai szerint legalább három civil vesztette életét, és kilencen sérültek meg. A romok alatt még vannak emberek – tette hozzá. A kormányzó közölte, hogy a támadás következtében 1625 háztartásban szakadt meg az áramellátás. Kérte a megye lakosait, hogy lehetőleg takarékoskodjanak az áramfogyasztással.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság közlése szerint Odesszában is infrastrukturális objektumot ért találat. A dél-ukrajnai városban nem sérült meg senki.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy hétfő reggel három megyében támadta meg Oroszország Ukrajna energetikai infrastruktúráját, ennek következtében több száz település maradt áram nélkül.

“Egyebek mellett öt dróntámadást jegyeztek fel Kijevben, ahol energetikai létesítmények és egy lakóépület károsodott. Az agresszor rakétatámadásokat is indított Dnyipropetrovszk és Szumi megyék létfontosságú infrastruktúrája ellen, emiatt települések százai maradtak áram nélkül” – írta a miniszterelnök. Hangsúlyozta: minden szolgálat azon dolgozik, hogy felszámolja a támadás következményeit és helyreállítsa az áramellátást.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat arról adott hírt, hogy ismét megszűnt a zaporizzsjai atomerőmű áramellátása az orosz erők ágyúzása miatt. A sajtóközlemény szerint az orosz hadsereg hétfői támadása az ukrán ellenőrzés alatti területeken lévő infrastruktúra ellen ahhoz vezetett, hogy megszakadt a nukleáris létesítmény áramellátása az utolsó, eddig még működő villamosvezetéken is. Az Enerhoatom úgy tudja, hogy az orosz megszállás alatt álló atomerőműben beindították a dízelgenerátorokat.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közleményében arról tájékoztatott, hogy az energetikai infrastruktúra főként az ország középső és északi részén károsodott. Nem zárta ki, hogy emiatt vészleállási ütemtervet kell bevezetniük.

Dmitro Kuleba külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereihez fordult azzal a felhívással, hogy országaik adjanak Ukrajnának további légvédelmi fegyvereket, lőszereket, Irán ellen pedig vezessenek be szankciókat, amiért drónokat adott el Oroszországnak. Kuleba Twitter-bejegyzésében megjegyezte: valószínűleg ő az első külügyminiszter, aki egy óvóhelyről szól az uniós külügyminiszterekhez, mivel Kijevben akkor éppen légiriadó volt.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren kijelentette, hogy Irán közvetlenül felelős a meggyilkolt ukránok haláláért, és már nem elegendő pusztán szankciókat bevezetni Teherán ellen. “Egy ország, amely elnyomja saját népét, most fegyvereket ad az orosz szörnyetegeknek, hogy tömeggyilkosságokat követhessenek el Európa közepén. Ehhez vezetnek a befejezetlen ügyek és a totalitarizmusnak tett engedmények. Ez az eset, amikor a szankciók határozottan nem elegendőek” – fogalmazott Podoljak.

Az ukrán politikus eggyel korábbi tweetjében pedig arra szólított fel, hogy Oroszországot minden nemzetközi platfomról ki kell szorítani.

“Nem ülhetnek a G20-országcsoport vezetőivel egy asztalnál azok, akik embereket akarnak fagyhalálra kárhoztatni a létfontosságú infrastruktúra elleni támadásokkal, és totális mozgósítás révén holttestekkel borítják be a frontvonalat” – írta Podoljak.

A világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-csoport következő csúcstalálkozóját novemberben tartják az indonéziai Bali szigetén.

The post Orosz agresszió: Kijevet orosz terrortámadás érte appeared first on .

Az Európai Unió tizenegy embert és négy szervezetet vett fel azon személyek és szervezetek jegyzékébe, akik vagy amelyek a hatályos iráni emberi jogi uniós szankciórendszerrel összefüggésben hétfőtől korlátozó intézkedések hatálya alá tartoznak.

Jegyzékbe kerültek az Amini letartóztatása utáni haláláért felelős úgynevezett erkölcsrendőrség illetékesei, valamint az iráni biztonsági erőknek a rendvédelemért felelős erői, illetve hatóság helyi vezetője a tiltakozások brutális elfojtásában játszott szerepe miatt. Jegyzékbe került továbbá az iráni technológiai miniszter az internet leállításában játszott szerepe miatt.

A korlátozó intézkedések uniós beutazási tilalomból és az unió területén lévő vagyoni eszközök befagyasztásából állnak. Emellett tilos pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátani. Az iráni emberi jogi szankciórendszer magában foglalja továbbá a belső elnyomásra felhasználható eszközök és a távközlési szolgáltatás megfigyelésére szolgáló berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is.

A jegyzék jelenleg összesen 97 embert és nyolc szervezetet sorol fel.

A külügyminiszterek tanácsa közleményében aláhúzta, az Európai Unió és tagállamai elítélik, indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartják a békés tüntetőkkel szembeni erőszak alkalmazását. Az iráni embereknek, csakúgy, mint bárhol máshol, joguk van a békés tiltakozáshoz, és ezt a jogot minden körülmények között biztosítani kell – jelentették ki.

“Az EU elvárja Irántól, hogy haladéktalanul hagyjon fel a békés tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépéssel, engedje szabadon a fogvatartottakat, és biztosítsa az internet-hozzáférést és az információk szabad áramlását. Az EU továbbá elvárja Irántól azt is, hogy számoljon be a megmozdulások során történt halálesetekről és a letartóztatottak számáról, és biztosítson megfelelő eljárást valamennyi fogvatartott számára” – fogalmaztak.

Mahsza Amini meggyilkolását ki kell vizsgálni, és felelősségre kell vonni mindenkit, akiről bebizonyosodik, hogy felelős a fiatal nő haláláért – tették hozzá.

A 22 éves kurd nőt azért vették őrizetbe szeptember közepén, mert nem viselte az előírás szerint kötelező fejkendőt, a hidzsábot. Szemtanúk szerint a fiatal nőt a rendőrök megverték a rendőrautóban, majd kómába esett. Három nappal később meghalt egy teheráni kórházban. Halálát követően tömegmegmozdulások kezdődtek Iránban.

The post Az EU szankciókat vezetett be Iránnal szemben az emberi jogok megsértése miatt appeared first on .

A nőt, aki “unokázós” csalásokra specializálódott bűnbandának volt a tagja, 2020 nyara óta kereste a rendőrség és a bíróság, miután otthonában levágta magáról az elektronikus nyomkövető eszközt, és ismeretlen helyre távozott. Mivel felmerült, hogy vélhetően külföldre szökött, a belföldi elfogatóparancson túl európai és nemzetközi körözést is kiadtak vele szemben.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2019 februárjában érte tetten a nőt egy “unokázós” csalás elkövetőjeként.

A bűnszervezet, amelynek többi tagját az angliai Manchesterben fogták el tavaly áprilisban, idős emberektől csalt ki pénzt. A banda irányítói az Egyesült Királyságból hívták fel a magyar sértetteket azzal, hogy különböző ürügyekkel nagyobb összegek átadására bírják rá őket, majd a sértettek címére már a Magyarországon tartózkodó bandatagok mentek ki. Miután megkapták a pénzt, egyből továbbították külföldön tartózkodó társaiknak.

A magyarországi elkövetők egyike volt K. Nóra is. A nő mindaddig együttműködött a hatóságokkal, míg a bűnügyi felügyelet alól ki nem vonta magát. A BRFK ekkor adott ki ellene elfogatóparancsot. De kereste a Fővárosi Törvényszék is, lopás bűntett miatt rá kiszabott hét év letöltendő szabadságvesztés miatt.

A nő akkor került fel a legkeresettebb ötven magyar bűnöző listájára, amikor nem sikerült megtalálni. A keresésébe ekkor kapcsolódtak be a KR NNI célkörözési fejvadászai.

Miután a szálak – csakúgy, mint a korábbi “unokázós” csalók esetében – az Egyesült Királyságba vezettek, a magyar nyomozók felvették a kapcsolatot az északír társhatósággal. Az átadott információk alapján a National Crime Agency azonosította K. Nóra észak-írországi tartózkodási helyét, és múlt csütörtökön elfogta a nőt. Kiadatásáról később döntenek – olvasható a közleményben.

The post Az ötven legkeresettebb magyar bűnöző egyikét fogták el az Egyesült Királyságban appeared first on .

Prága a cseh-szlovák határ ellenőrzését szeptember 29-én ideiglenesen tíz napra vezette be. Az ellenőrzéseket a 17 közúti, hét vasúti, valamint három folyami átkelőn azzal a céllal újították fel, hogy korlátozzák az illegális bevándorlók beáramlását az országba. Később az ellenőrzéseket a csehek húsz nappal, október 29-ig meghosszabbították. Időközben Ausztria is ellenőrizni kezdte a szlovák határt.

“Valószínűsíthető, hogy a határ ellenőrzését még egy hónappal, tehát november 28-ig meghosszabítja a kormány” – mondta Rakusan a cseh televízióban. Szerinte nem zárható ki az sem, hogy az ellenőrzések november 28. után is folytatódnak, amihez azonban a cseheknek már az Európai Unió jóváhagyására lenne szükségük.

“Az Európai Bizottsággal való tárgyaláshoz szükséges háttéranyagon már dolgozunk” – jegyezte meg a belügyminiszter.

Rakusan szerint a cseh-szlovák határ ellenőrzésének már megvannak az eredményei, de az illegális migráció nagyarányú csökkenése “csoda lenne”. A Szlovákiából Csehországba érkező illegális bevándorlók többsége szíriai állampolgár, aki Nyugat-Európába szeretne eljutni. A miniszter cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint a németek a cseh határ ellenőrzését tervezik.

A miniszter megerősítette, hogy Prága és Pozsony tárgyalásokat kezdett a visszaküldési szerződés felújításáról. Rakusan megismételte korábbi kijelentését is, miszerint az illegális bevándorlók számára Csehország nem célország, ők Nyugat-Európába szeretnének eljutni.

The post Prága várhatóan meghosszabítja a szlovák határ őrzését appeared first on .

A táblabíróság ezzel helybenhagyta a Debreceni Törvényszék elsőfokú ítéletét – közölte az ítélőtábla szóvivője. Fórizs Ildikó közölte: a férfi leghamarabb 25 év múlva szabadulhat feltételesen.

A tényállás szerint a vádlott röviddel a bűncselekmény elkövetése előtt Németországból költözött haza Magyarországra. Szülei házában élt, állandó munkahellyel és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezett, italozó életmódot folytatott. 2020 márciusában elhatározta el, hogy pénzt és más vagyontárgyakat szerez.

Egy gyermekhátizsákba három tégladarabot tett és kerékpárral Mezőpeterdre ment, ahol egy dohányboltot nézett ki magának. Hasonlóképpen akart bűncselekményt elkövetni, mint korábban tette azt Németországban, ahol a cselekménye a sértett halálát okozta.

A férfi tudta, hogy a járványhelyzet miatt a dohányboltban csak egy vásárló tartózkodhat. Az eladótól cigarettát kért, majd amikor a sértett megfordult, hogy a polcról levegye a dohányárut, a férfi a tégladarabokkal teli hátizsákkal erőteljesen megütötte a nő fejét. Az eladó a földre esett, ezután a férfi a hátizsákkal még több alkalommal fejbe vágta.

Az eladó nem vesztette el az eszméletét, folyamatosan próbált védekezni, ezért a férfi a hátizsákot hátrahagyva – pénz és cigaretta nélkül – elmenekült.

The post Jogerősen is életfogytig tartó fegyházra ítélték a dohánybolti eladóra támadó férfit appeared first on .

Lloyd Austin a NATO-tagországok védelmi miniszterei tanácskozásának befejező munkanapjára érkezve hangsúlyozta, a szövetségesek minden segítséget megadnak Ukrajnának mindaddig, amíg arra szükség van. Hozzátette, várakozással tekint Svédország és Finnország NATO-csatlakozása elé, mely reményei szerint hamarosan megtörténik.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár rövid érkezési nyilatkozatában megköszönte Washington transzatlanti együttműködés melletti elkötelezettségét, valamint hozzájárulását Ukrajna támogatásához. Közölte, a szövetségesek a tanácskozás első munkanapján arról egyeztek meg, hogy még több támogatást nyújtanak Ukrajnának, egyebek mellett légvédelmi rendszerekkel segítik a háborúban álló ország önvédelmét.

Üdvözölte, hogy az ENSZ Közgyűlése szerdán elítélte az Oroszország által támogatott úgynevezett népszavazásokat, azok alapján négy ukrajnai régió elcsatolását, továbbá követelte, hogy Moszkva azonnal változtasson az intézkedésein, illetve kimondta Ukrajna területi sérthetetlenségét. Mindez azt mutatja, hogy ki kell állni a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartása és a közös alapértékek mellett – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Stoltenberg a szerdán kezdődött, kétnapos védelmi miniszteri tanácskozás részleteiről adott korábbi tájékoztatása szerint a résztvevők arra összpontosítanak, hogy a szövetség miként fokozza és tartsa fenn Ukrajnának nyújtott támogatását, illetve erősítse tovább a tagországok védelmét. Megbeszélik továbbá, hogy a NATO-nak a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítania a létfontosságú infrastruktúrák védelmére.

The post Amerikai védelmi miniszter: Washington megvédi a NATO területének minden négyzetcentiméterét appeared first on .

Az orosz médiában csütörtökön tették közzé az online beszélgetést, amelyet a Lexus álnéven ismertté Alekszej Sztoljarov és a Vovanként emlegetett Vlagyimir Kuznyecov készített az ukrán diplomácia vezetőjével. A félrevezetett Kuleba abban a hiszemben beszélt, hogy Michael McFaul volt moszkvai amerikai nagykövettel van dolga.

“A Krím nem tartozik a legközelebbi operatív célpontok közé. De ha megkérdezi tőlem, hogy ki robbantgat a Krímben vagy Belgorodban, akkor négyszemközt azt mondom, hogy igen, mi vagyunk azok” – jelentette ki Kuleba a videofelvételen.

Az orosz nyelvű, hosszas beszélgetés során az ukrán külügyminiszter azt is elismerte, hogy Kijev “a partnerekkel, elsősorban az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal szoros együttműködésben” készítette elő az ellentámadást a front déli szakaszán. Elmondta, hogy szerinte a Washington és az Európai Unió által már Kijevnek ígért pénz csak az év végéig lesz elegendő Ukrajna számára, amelynek havonta körülbelül ötmilliárd dollárra van szüksége.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Kuleba beismerésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben a német médiának nyilatkozva arról próbálta meggyőzni az újságírókat, hogy Oroszország “maga robbantja fel az infrastruktúrát a saját területén”.

The post Kulebát orosz telefonbetyárok verték át appeared first on .

Jake Sullivan a CNN hírtelevíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Joe Biden tárgyalni fog mindkét politikai oldal képviselőivel, “nem fog elhamarkodottan cselekedni, hanem szisztematikusan és stratégia alapján lép, időt hagyva az egyeztetésekre”.

Amikor a kongresszus újra összeül, akkor az elnök a törvényhozás tagjaival személyesen is egyeztet majd, és minden lehetőséget megvizsgálnak – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó. Sullivan megjegyezte, hogy a felülvizsgálat során a lehetőségek között szerepel a változás a Szaúd-Arábiának nyújtott a biztonsági segítségnyújtásban is.

A nemzetbiztonsági tanácsadó megjegyezte, Biden nem tervezi, hogy a G20-csoport novemberben esedékes indonéziai tanácskozásán külön is találkozzon a Mohamed bin Szalmán szaúdi miniszterelnökkel, a királyság trónörökösével.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerdán szintén arról beszélt, hogy Biden konzultálni szeretne a Kongresszus tagjaival arról, hogy az amerikai-szaúdi kapcsolatok szolgálják-e még az amerikai nemzeti érdekeket, de hozzátette, hogy ezekre a konzultációkra csak a novemberi félidős választások után fog sor kerülni.

A szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke hétfőn éles hangú közleményben követelte az amerikai fegyvereladások befagyasztását Szaúd-Arábia felé. Bob Menendez azzal vádolta a szaúdi királyságot, hogy a kőolajkitermelő országok kibővített tanácsában (OPEC+) elfoglalt vezető szerepét arra használja fel, hogy Oroszország és annak ukrajnai katonai beavatkozása mellé álljon.

Szaúd-Arábia külügyi államtitkára és egyben klímaügyi minisztere, Adel al-Dzsubeir szerdán a CNN-nek adott interjúban visszautasította, hogy országa politikai megfontolásokat követne és Oroszország pártjára állna, amikor kőolajkitermelésről szóló döntésekről van szó. Mint mondta, az OPEC+ kizárólag a kőolajpiacok stabilitását tartja szem előtt, és azt akarja elkerülni, hogy nagy mértékű kilengések legyenek az olajárban.

Az OPEC+ október 5-i ülésén arról döntött, hogy novembertől napi kétmillió hordóval mérsékli a kitermelést, aminek indokául a világpiaci kőolajárak meredek csökkenését hozta fel. A kitermelés visszafogásának mértéke a koronavírus-járvány óta a legnagyobb volt, elemzők ennek felére számítottak.

The post Az Egyesült Államok felülvizsgálja kapcsolatait Szaúd-Arábiával appeared first on .

Az ukrán katonák Franciaországban a francia egységekben fognak több hetet eltölteni – mondta a tárcavezető. A képzésnek három szintje lesz: általános gyakorlati képzés, ezt követően az Ukrajna által megjelölt különleges igények szerinti, elsősorban logisztikai képzés, harmadik szinten pedig a Franciaország által nyújtott felszerelésekről történő képzés.

“Mindezt a jogok tiszteletben tartásával tesszük, soha nem hadviselőként, mivel mi nem állunk háborúban. Mi segítünk egy országot, amely háborúban áll, amióta Oroszország megtámadta” – jelezte a miniszter. Emmanuel Macron államfő az ukrajnai háború következményeiről szerda este adott élő televíziós interjújában megígérte hogy Párizs újabb fegyvereket, mégpedig légvédelmi rendszereket fog szállítani Ukrajnának.

A védelmi miniszter elmondta: a Crotale kis hatótávolságú francia légvédelmi rakétarendszerről van szó, amely jelentős segítséget nyújt majd az ukránoknak a légterük megvédéséhez.

“Nekünk 12 van belőle, de fokozatosan bővítjük a rendszert és MAMBA föld-levegő rakéta rendszerrel váltjuk fel, így (az átadott eszközök) nem fognak hiányt okozni a francia hadseregnek” – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint az a cél, hogy két hónapon belül megvalósuljon az átadási és képzési művelet.

Emlékeztetett arra, hogy eddig 18 francia CAESAR önjáró löveget szállított Franciaország az ukrán hadseregnek, és a tárgyalások folytatódnak további hat ágyú és föld-föld csapásmérő rendszerek leszállításáról.

The post Orosz agresszió: Franciaország kétezer ukrán katonát képez tovább appeared first on .

Az orosz erők repülőgépekkel, rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel mértek csapásokat az ukrán csapatokra a déli frontvonal mentén. Repülőgépekkel hat támadást hajtottak végre a nemrég orosz megszállás alól felszabadított Davigyiv Brid irányában. Az ukrán fegyveres erők eközben megsemmisítettek egy orosz helikoptert, amely légicsapásokat próbált mérni a herszoni régióban lévő ukrán állásokra.

A kormányzó tájékoztatása szerint Beriszlav térségét is heves tűz alá vették az orosz erők, tömegesen lőtték a frontvonal menti falvakat Grad sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi fegyverekkel. Komoly károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában, civil áldozatai is vannak a támadásoknak, de a kormányzó számokat nem hozott nyilvánosságra. Hozzátette, hogy folytatódik a megye orosz megszállás alóli felszabadítása.

Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy déli irányban az oroszok csapatösszevonást próbálnak végrehajtani, de szavai szerint óriási gondjaik vannak a fegyver- és felszerelés-utánpótlással. “Maga a frontvonal helyzete meglehetősen feszült, mivel az ellenség minden rendelkezésre álló erőt egyfajta ökölbe igyekszik összeszedni, hogy vereséget mérjen” az ukránokra – fogalmazott a szóvivő. Rámutatott arra, hogy az orosz erők eddig az utánpótlás mintegy 75 százalékát a krími hídon keresztül kapták, ráadásul a szeles idő miatt a kompok sem tudnak közlekedni a Kercsi-szorosban.

Olekszandr Szatruh Zaporizzsja megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz erők a polohi járásban lévő két faluban egy óra leforgása alatt két iskolát döntöttek romba. Sztaruh szavai szerint sérültjei nincsenek a támadásoknak.

Az Ukrajinszka Pravda közlése szerint vasárnap délelőtt Ukrajna egész területén – kivéve az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krímet – több mint egy órán át légi riadó volt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyilvánosságra hozott egy lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyen állítólag egy frissen mozgósított orosz katona arról beszél a feleségének, hogy lehetetlen megszökni, mert aki menekülni próbál, azt a “sajátjai” lelövik. Azt is mondta, hogy a papírjai szerint neki még kiképzésen kellene lennie.

Közben az Ukrajinszka Pravda orosz híradásokra hivatkozva arról számolt be, hogy robbanás történt Donyeckben, az oroszokkal együttműködő városi adminisztráció épületében. Az oroszok állítása szerint az ukrán erők egy HIMARS típusú rakétája csapódott az épületbe, amelyben komoly károk keletkeztek.

The post Orosz agresszió: heves harcok dúlnak Herszon megyében appeared first on .

A helyi idő szerint szerdán elfogadott dokumentum elítéli az Oroszország által támogatott úgynevezett népszavazásokat, és azok alapján négy ukrajnai régió elcsatolását és követeli, hogy Moszkva azonnal változtasson az intézkedésein. A határozat kimondja Ukrajna területi sérthetetlenségét. A határozati javaslatot 44, túlnyomóan európai ország, köztük Magyarország terjesztette az ENSZ Közgyűlése elé a múlt héten.

Ez a mostani volt a negyedik ENSZ-közgyűlési határozat, mióta idén február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, és egyben a legnagyobb többséggel elfogadott dokumentum az ügyben. A szavazás után tartott rövid sajtótájékoztatón az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy a közgyűlés üzenete hangos és világos. Linda Thomas-Greenfield úgy fogalmazott: “függetlenül attól, kicsi vagy nagy, gazdag vagy szegény országról van-e szó, ha tagja az ENSZ-nek, akkor határai a sajátjai, amelyet a nemzetközi jog véd, és ezeket senki nem rajzolhatja át erő alkalmazásával”.

A ENSZ közgyűlés határozati javaslatról szóló rendkívüli tanácskozásának hétfői ülésén a tagországok képviselői elutasították a titkos szavazásról szóló orosz indítványt.

Az ülésen Kőrösi Csaba, a közgyűlés elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ alapokmánya világosan fogalmaz; az agresszió illegális, ahogy törvénytelen megtámadni egy szomszédos országot, és illegális más országok területének elcsatolása is. Hozzátette, hogy politikai megoldást kell találni, nyitva kell tartani az ajtót a diplomáciának, a harcokat Oroszország és Ukrajna között le kell állítani. Emlékeztetett az ENSZ korábbi határozatára, amely szerint az orosz hadseregnek vissza kell vonulnia Oroszország nemzetközileg elismert határai mögé. A közgyűlési elnök kijelentette: az úgynevezett népszavazások nem nevezhetők az emberek akaratának az érintett régiókban.

A szerdán elfogadott ENSZ-határozat kimondja Ukrajna területi sérthetetlenségét, és felszólítja a világ országait arra, hogy tartózkodjanak elismerni az Oroszország által szervezett úgynevezett népszavazások eredményét.

The post Az ENSZ Közgyűlése elítélte Oroszországot az ukrajnai régiók egyoldalú elcsatolása miatt appeared first on .

A varsói központú uniós ügynökség tájékoztatása szerint az Oroszország által bejelentett részleges katonai mozgósítás ellenére az orosz állampolgárok uniós belépési mutatója stabil, várhatóan azonban csökkenni fog a szigorodó uniós vízumpolitika, valamint a hadköteles férfiak távozását akadályozó orosz intézkedések miatt.

Az orosz állampolgárok többsége a finn határátkelőhelyeken keresztül lép be az EU-ba, közülük a legtöbben, a múlt héten érkező 53 ezerből több mint 29 ezren Finnországban is maradtak eddig – írták. Közölték továbbá, hogy az Ukrajna elleni orosz háború hét hónappal ezelőtti kezdete óta több mint 1 millió 356 ezer orosz állampolgár lépett be valamelyik uniós országba a szárazföldi határokon keresztül. Ezzel párhuzamosan viszont több mint 1 millió 314 ezer orosz állampolgár visszatért Oroszországba.

Az orosz beutazók többsége érvényes, az EU-tagállamok vagy a schengeni társult országok által kiállított tartózkodási engedéllyel vagy vízummal, illetve kettős állampolgársággal rendelkezik. Az uniós ügynökség szerint az orosz állampolgárok uniós beutazását valószínűleg korlátozni fogja mind a szigorodó uniós vízumpolitika, mind pedig az Oroszország által meghozott intézkedések, amelyeknek a célja akadályozni a hadköteles férfiakat az ország elhagyásában.

Becslések szerint az illegális határátlépések száma nőni fog, ha Oroszország úgy dönt, hogy lezárja határait a behívható férfiak előtt – tette hozzá jelentésében az EU határ- és partvédelmi ügynöksége.

The post Frontex: egy hét alatt több mint 53 ezer orosz állampolgár lépett be az unió területére appeared first on .

A nő úgy ismerkedett meg az ügy akkor már majdnem 80 éves sértettjével, hogy annak egyik hozzátartozóját ápolta. Az ismeretségükből személyes kapcsolat lett, majd 2016 nyarán házasságot is kötöttek – írták.

A következő évben a nő elhatározta, hogy megszerzi a sértett Alsónémediben található nagyértékű ingatlanjának felét. Felkeresett egy ügyvédet, akit rábírt arra, hogy férje tudta nélkül neki ebben segítséget nyújtson.

Az ügyvéd elkészített és ellenjegyzett egy valótlan ajándékozási szerződést, amit a nő benyújtott a dabasi földhivatalban. Így a nevére került a sértett csaknem 75 millió forintot érő ingatlanjának fele.

Az ügyben a Dabasi Járási Ügyészség a nő és az ügyvéd ellen jelentős értékre elkövetett csalás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat.

The post Hamis okirattal szerezte meg férje vagyonának felét egy nő appeared first on .

A támogatás keretében az unió katasztrófavédelmi eszköztára 22 repülőgéppel, négy helikopterrel, valamint több előre telepített földi csapattal rendelkezne a jövő évtől kezdődően. A flotta 2025-től tovább erősödne a repülőgépek és helikopterek gyorsított beszerzésével.

Az EU-ban egyre nagyobb kiterjedésű, gyakoriságú és intenzitású erdőtüzek pusztítanak. Uniós adatok szerint az erdőtüzek következtében leégett területek harminc százalékkal nőttek 2017, és mintegy 170 százalékkal 2006 óta.

Ebben az évben az uniós katasztrófaelhárítási koordinációs központhoz 11 erdőtűzzel kapcsolatos segítségnyújtási kérelem érkezett. Az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül 33 repülőgépet és 8 helikoptert vetettek be Európa-szerte, amelyekhez több mint 350 tűzoltó csatlakozott a helyszínen.

The post Az EU 170 millió euróval erősítené meg az erdőtüzek elleni védelmet appeared first on .

Az uniós tagállamok igazságügyi minisztereinek tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón a belga biztos elmondta, hogy minden tagállamnak végre kell hajtania a szankciós intézkedéseket, és ezekről jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak. Mint mondta, az Európai Bizottság és az európai főügyész is felvetette az Európai Ügyészség megbízatásának esetleges kiterjesztését az uniós szankciók megsértésének üldözésére, de a téma még alapos megfontolást igényel.

Reynders elmondta továbbá, hogy 14 uniós tagállam az ukrán hatóságokkal együtt – és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) támogatásával – közös nyomozócsoportot hoztak létre, hogy elősegítsék az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos bűnügyi nyomozást. “A tagállamok további hétmillió eurót biztosítanak a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatására, valamint az Ukrajnának a bizonyítékok összegyűjtéséhez nyújtott törvényszéki támogatásra” – tette hozzá. Arra az újságírói kérdésre, miszerint az EU támogatja-e egy Kijev által szorgalmazott különleges bíróság létrehozását a háborús bűnökkel kapcsolatban, a biztos azt válaszolta, hogy legelőször a már létező jogi infrastruktúrát kellene alkalmazni. Hozzátette, hogy a különleges bíróság kérdésében a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak nincs egyelőre közös álláspontja.

Azzal kapcsolatban, hogy uniós nagykövetek december 19-ig adtak határidőt Magyarországnak, hogy végrehajtsa a vállalt korrupcióellenes reformokat annak érdekében, hogy elkerülje az uniós források felfüggesztését, Reynders elmondta, hogy ez “logikus” döntés, mivel a bizottságnak meg kell vizsgálnia az Országgyűlés által elfogadott törvényeket és azok végrehajtását, “ami időbe telik”.

The post Uniós biztos: ez idáig 17,4 milliárd euró értékű orosz vagyont sikerült befagyasztani az EU-ban appeared first on .

Dobó Dénes közleménye szerint a bíróság a négy vádlottat csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, az elsőrendű vádlottat pedig könnyű testi sértés vétsége miatt is bűnösnek mondta ki. Az elsőrendű vádlott négy év börtönbüntetést kapott. A harmadrendű vádlottat a bíróság 3 év börtönbüntetésre ítélte, míg a másodrendű vádlottat másfél év, három évre felfüggesztett, fiatalkorúak fogházában letöltendő szabadságvesztésre, a negyedrendű vádlottat pedig 2 év, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

A tényállás szerint 2018. június 28-án este Hajdúböszörményben a helyi rendőrök csoportosan elkövetett garázdaság miatt intézkedtek. Az akkor még a rendőrökkel együttműködő elsőrendű vádlott bilincs alkalmazása nélkül beült a rendőrautóba, majd szidalmazta a mellette ülő rendőrt, akire rá is támadt. A rendőrautó megállt. A harmadrendű vádlott ekkor kinyitotta a jármű ajtaját és ököllel megütötte az ott ülő rendőrt. Az ütés pillanatában a rendőr az akkor még a gépkocsiban tartózkodó elsőrendű vádlottat meg akarta bilincselni, de a kényszerítő eszköz alkalmazását a harmad- és a negyedrendű vádlott erőszakos cselekménye megakadályozta. A szolgálati járműből kiszálló, előzőleg bántalmazott rendőrt az elsőrendű vádlott megöléssel fenyegette meg, majd megrúgta.

A Hajdúböszörményi Járásbíróság döntése nem jogerős. Az ügyészség, valamint a negyedrendű vádlott és védője három munkanap gondolkodási időt kért, az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott és védőik fellebbeztek az ítélet ellen. Az ügy a Debreceni Törvényszéken folytatódik.

The post Elítéltek négy embert, aki intézkedő rendőrökre támadt Hajdúböszörményben appeared first on .