Biztonságpolitika

Átlagosan negyvenegy nappal korábban hagyhatták el túlzsúfolt celláikat a szabadlábra helyezett rabok, akik között tolvajok és rablók mellett életellenes bűnözök, szexuális bűnelkövetők, pedofilok és családjukat bántalmazó férfiak is vannak.

Azért kellett idő előtt kiengedni őket, mert a legfelsőbb bíróság tavalyi határozata kimondta, hogy a börtönökben biztosítani kell egy bizonyos minimális lakóterületet a raboknak, de az előírt egy főre eső cellarészt nem tudták megadni a börtönök, és nem bővítették kapacitásukat úgy, hogy megfeleljenek az elvárásnak.

A büntetésük befejezése előtt szabadon bocsátott 957 fogoly közül 238-an családon belüli erőszakért ültek, 42-en pedig szexuális bűntényért.

A lapnak nyilatkozó szociális munkás szerint a családon belüli erőszak miatt elítélt férfiak idő előtti szabadulása felelőtlen és veszélyes a társadalomra, valamint hátrányosan befolyásolja rehabilitációjukat, mert nem töltöttek elég időt rács mögött ahhoz, hogy megértsék magatartásuk következményeit, és új életvezetési módszereket sajátítsanak el.

A tájékoztatás szerint a hatóság 25 hipermarket zöldség- és gyümölcskínálatát ellenőrizte, kiemelt figyelmet fordítottak az alma- és burgonyatermékekre. Összesen 221 hazai eredetű, valamint 78 Európai Unióból és három harmadik országból származó tételt vizsgáltak meg. A tételekből 15-tel szemben merült fel kifogás, a kiszabott bírság mintegy 390 ezer forintot tett ki.

A hatóság kiemelte, hogy erős szennyeződést egy Olaszországból behozott red globe csemegeszőlő tétel esetében tapasztaltak az ellenőrök. A bogyókat beborító, fehér színű anyagot dörzsöléssel sem lehetett eltávolítani, ezért a szakemberek elrendelték a gyümölcs azonnali kivonását a forgalomból. A forgalmazóval szemben eljárás indult.

Ben Wallace a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a 2001. szeptember 11-i amerikai merényletsorozatért felelős csoport újból egyre nagyobb fenyegetést jelent, és ez most már “álmatlan éjszakákat okoz” a nemzetbiztonságért felelős kormányilletékeseknek.

Wallace szerint az hírszerzési információk arra vallanak, hogy az al-Kaida repülőgépek megsemmisítésére alkalmas technológia kifejlesztésén dolgozik. A brit kormány más, név nélkül idézett tagjai a lapnak azt mondták, hogy a terrorcsoport miniatűr pokolgépeket vagy robbanószerrel megrakott drónokat próbálhat kifejleszteni.

A hét második felében a londoni Gatwick repülőteret 33 órán át zárva kellett tartani drónok rendszeres berepülése miatt. A zárlat idején legalább negyven drónberepülést észleltek a repülőtér légterében, és emiatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Az átirányítások és járattörlések 140 ezer utast érintettek.

A brit nyomozóhatóságok hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ez az incidens nem terrorcselekmény volt.

A brit belügyi államtitkár a The Sunday Timesnak kijelentette, hogy az al-Kaida az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet visszaszorulásával párhuzamosan feléledőben van, újjászervezte magát, egyre több tervet sző Európa ellen és továbbra is a repülést tekinti célpontjának.

Wallace elmondta: a belügyi és a közlekedési tárca 25 millió fontos (kilencmilliárd forintos) közös kutatási programot indított annak kidolgozására, hogy miként lehetne a polgári repülést még jobban védeni az újonnan kifejlesztett vegyszerektől, az eddigiektől eltérő technológiájú robbanószerkezetektől és a repülést “belülről érő fenyegetésektől”, vagyis a repülőtereken dolgozó esetleges “dzsihadista alvóügynököktől”.

Wallace szerint a repülőtéri biztonsági ellenőrzés hatékonyabbá válásával csökkent annak a valószínűsége, hogy az ellenőrző rendszereken át pokolgépeket lehessen a repülőgépekre csempészni, de “éppen ezért beszélünk nyilvánosan a belső fenyegetettségről, vagyis arról, hogy ha (a terroristák) nem tudnak bejutni a bejárati ajtón, megpróbálkozhatnak a hátsó ajtóval”.

Az államtitkár szerint az al-Kaida és társult szervezetei ma már ismét aktívak Szíriában, Afganisztánban, Jemenben, Líbiában és a térség több más országában.

A szállítmányt Erromango szigetén a hegyeken keresztül juttatták el a negyven kilométeres távolságra, ahová máskülönben csak sokórányi utazással lehet elérni. A Vanuatun élő gyermekek húsz százaléka nem jut fontos vakcinákhoz, mivel túl nehéz megközelíteni a lakóhelyüket.

Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF a kezdeményezéstől azt reméli, hogy a drónok segítségével a világ ilyen elzárt térségeibe is el lehet majd juttatni a létfontosságú oltóanyagokat.

“Ez a mai rövid drónos repülés nagy előrelépés a globális egészségügyben. Mikor azzal küzd a világ, hogy a gyerekek immunizálásának legnagyobb nehézségét az elérésük okozza, a dróntechnológia fordulópontot jelenthet abban, hogy az utolsó kilométereket áthidaljuk, és minden gyermeket elérjünk” – hangsúlyozta Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója.

Gyógyszert már korábban is küldtek drónnal, de az UNICEF szerint most történt először, hogy egy ország egy kereskedelmi drónokat üzemeltető céggel szerződött a nehezen megközelíthető területekre történő vakcinák kiszállítására. Vanuatun egy ausztrál drónos cég nyerte el a magbízást a sikeres pályázata alapján.

Az oltóanyaggal a helyi nővér 13 gyermeket és öt várandós kismamát oltott be egy faluban. A drónok nélkül a Cook-öbölben élő közösséghez csak gyalog vagy csónakon lehetett volna eljutni, ami órákba tellett volna, míg a drón 25 perc alatt odaérkezett. A gyorsaság azért is fontos, mert bizonyos gyógyszerek csak megfelelő, hideg hőmérsékleten tárolhatók.

“Nagyon nehéz hűtődobozban cipelni a vakcinát a hosszú úton, folyókon, hegyeken átkelve, esőben sziklákon átmászva” – mondta el Miriam Nampil nővér. Hozzátette, hogy ezért egy hónapban ő is csak egyszer jut el a faluba, hogy beoltsa a gyerekeket.

A drón is különleges hűtődobozban szállította a vakcinákat.

A közlemény szerint az elmúlt nyolc évben több mint ötvenezer tűzesetben a károkra megközelítően negyven milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Ebből mintegy tízmilliárd forintot 2012-ben, amikor a tüzek száma és a kárösszeg is kirívóan magas volt – írja a Mabisz.

Tavaly mintegy hatezer tűz után 3,8 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

A korábbi évek tapasztalatai alapján a november végétől az év utolsó napjáig tartó időszakban keletkezik a tüzek mintegy hatoda az otthonokban, ez az éves átlag kétszerese – közölte a Mabisz.

A magyar hatóságok mindent elkövetnek, hogy az országszerte megnyílt karácsonyi vásárok látogatói biztonságban legyenek; a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a nagyobb helyszíneken a katonai rendészek is biztosítják a helyszíneket – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György elmondta, országszerte mintegy 160 karácsonyi vásár nyílt, ezek biztonságát a szükséges létszámmal, illetve technikai eszközökkel vigyázzák.

Zord

Hami Selo a Háárec című újságban egyenesen “Izrael arculköpésének” nevezi Donald Trump lépését, mert az teljes hegemóniát biztosít Oroszországnak Szíriában, és azt üzeni a közel-keleti országoknak, hogy oldják meg maguk a bajaikat.

A szerző szerint az amerikai elnök cserbenhagyta Izraelt, elárulta a kurdokat, és tőrt döfött Bassár el-Aszad szíriai elnök ellenzékének hátába, megerősítette Iránt, elsöprő győzelmet adott az oroszoknak, és mentőövet dobott az Iszlám Államnak, valamint bátorítja a radikális iszlámot.

Azonban Izrael mégsem bírálhatja az északi határánál súlyos és azonnali fenyegetést okozó döntést, mert előzőleg üdvözölte az amerikai nagykövetség szimbolikus Jeruzsálembe költöztetését, és a palesztinokkal szemben a telepesek ügyének amerikai elfogadását.

“Izrael tudni fogja, hogyan védje meg magát” – nyilatkozott Benjámin Netanjahu miniszterelnök Trump bejelentése után, de Selo szerint ezt ezentúl egy gyöngébb pozícióból teszi, anélkül, hogy “erősebb bátyja” mögötte állna, egy olyan helyzetben, amikor az orosz gép lelövése után nyáron már alaposan megcsappant manőverező képessége.

Ámosz Harel, szintén a Háárecben, kiemelkedően fontos stratégiai lépésnek nevezi az Egyesült Államok kivonulását Szíriából, amely kihat a Közel-Kelet szinte minden országára. Netanjahu csak a hét elején értesült a döntésről, amikor az amerikai elnökkel beszélt.

A kivonulás váratlanul érte Jeruzsálemet, különösen, mivel Trump alig két hónappal ezelőtt engedélyezte a Szíriában állomásozó amerikai katonák számának kétezerről négyezerre növelését.

Harel szerint azért is váratlan a döntés, mert az utóbbi két évben úgy tűnt, mintha Netanjahu különlegesen nagy hatással lenne az amerikai elnökre, aki szinte a kormányzó Likud párt kívánságlistájának a pontjait teljesítette a nagykövetség átköltöztetésével, a Szaúd-Arábiával szembeni megengedő magatartással vagy az iráni nukleáris megállapodás felmondásával.

Ráadásul a Pentagon korábban megígérte, hogy az amerikai katonák csak egy olyan megállapodás nyomán hagyják el Szíriát, amelyben rögzítik, hogy az iráni erők is távoznak az ország területéről – írta az izraeli elemző.

A lap meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva csütörtök késő este az internetes oldalán arról adott hírt: a 14 ezer amerikai katonát számláló kontingens mintegy fele az elkövetkező hónapokban hazatér. Ez lesz a teljes kivonulás kezdete és az első lépés a 17 éve húzódó háború lezárásához.

A The Wall Street Journal szerint a teljes kivonulás hónapokig tarthat majd.

“Szerintem ez is azt mutatja, hogy az elnök mennyire komolyan gondolja, hogy kivonuljunk a konfliktusokból” – idézett a lap egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőt. A tisztségviselő hozzátette: úgy gondolja, Donald Trump “életképes megoldásokat” akar a konfliktusok lezárására.

A Pentagon (védelmi minisztérium) és a Középső Főparancsnokság, amely az afganisztáni hadműveleteket irányítja, nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit az afganisztáni tervekről.

Afganisztánban az Egyesült Államok a NATO-szövetségeseivel együtt vesz részt az afganisztáni misszióban, a változatlanul afgán földön maradó észak-atlanti szövetségesek reagálásáról egyelőre nem érkeztek hírek.

A Trump-kormányzat a külpolitikája egyik legfontosabb célkitűzésének tekinti a megegyezést az afgán tálibokkal és ezzel a háború lezárását. Ennek érdekében különmegbízottá nevezték ki Washington volt iraki és afganisztáni nagykövetét, Zalmay Khalilzadot, aki az elmúlt hetekben Katarban, Pakisztánban, az Egyesült Arab Emírségekben és Afganisztánban tárgyalt a békefolyamat megindítása érdekében. A héten Khalilzad Abu Dzabiban egyeztetett a tálibok képviselőivel, és a tárgyalásokhoz csatlakoztak Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek küldöttségei is. Végleges megállapodás ugyan nem született, de az amerikai sajtóban megjelent információk szerint szó esett várható tűzszünetről, abban az esetben, ha Washington megkezdi csapatai kivonását. Khalilzad egyeztetései januárban folytatódnak, és várhatóan ekkor látogat a térségbe Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is.

Az afganisztáni csapatkivonásról szóló információk néhány órával azt követően kerültek napvilágra, hogy James Mattis védelmi miniszter bejelentette lemondását, miután Donald Trump egy nappal korábban közölte, hogy kivonják az amerikai katonákat Szíriából.

Az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ még javában 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred néven működött, amikor az alábbi képek készültek. Ezzel a kissé deres képcsokorral kívánok boldog, békés karácsonyt valamennyi kedves olvasómnak!

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A közleményben felidézték, a 37 éves férfi október 14-én, az éjjeli órákban követni kezdte a futó nőt, hogy szexuálisan bántalmazza. Amikor a férfi utolérte a nőt, tarkón ütötte, majd megragadta és húzni kezdte magával. A kitartóan ellenálló sértettet a férfi többször megütötte, majd szexuális cselekményre kényszerítette. A nőt keresni kezdte a férje, aki amikor meglátta a bántalmazást, azonnal felesége védelmére kelt. A támadó ezután elmenekült a helyszínről, azonban a rendőrök rövid időn belül azonosították, majd pár órán belül elfogták – írták, jelezve, hogy a nő súlyos sérüléseket szenvedett.

Az ügyészség a férfi ellen szexuális erőszak és súlyos testi sértés miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A vádlott letartóztatásban van.

A Londontól délre fekvő hatalmas légikikötőben először csütörtökre virradó éjjel állították le a forgalmat, miután a repülőtér közvetlen környékén és légterében is több drónt észleltek. A brit polgári repülésügyi törvények közforgalmú repülőterek egy kilométeres körzetében tiltják drónok reptetését.

A forgalom később megindult, de csütörtökön kora reggel ismét drónokat láttak Gatwick közelében, éppen a bevezető légifolyosón, és a repülőterek újból lezárták. A repülőtér tájékoztatása szerint csütörtök reggelig tízezer utast érintett a zárlat.

A csütörtöki menetrend alapján Gatwick és Budapest között az easyJet brit légitársaság közlekedtetne két járatpárt, de a repülőtér járatinformációja csütörtök reggel az elsőt töröltnek jelezte.

A repülőtéri hatóságok felhívásban kérték az utasokat, hogy ellenőrizzék, indul-e járatuk, mielőtt elindulnak a repülőtérre.

A Gatwick felé már úton lévő járatokat széles földrajzi körben irányították át más repülőterekre: sok gép szállt le a közeli Heathrow-n – a legnagyobb forgalmú londoni repülőtéren -, illetve a Londontól északra fekvő Lutonon, de átirányítottak érkező gépeket a több száz kilométerre fekvő Manchesterbe, Liverpoolba, Cardiffba, sőt Párizsba és Amszterdamba is.

A repülőtér tájékoztatása szerint a drónok működtetőjét a területileg illetékes Sussex megyei rendőrség húsz nyomozóegysége keresi, helikopterek segítségével.

Chris Woodroofe, a repülőtér üzemeltetési vezérigazgatója a BBC televíziónak elmondta: csütörtök reggel két drónt is láttak Gatwick légterében, de a rendőrség nem akarta lelőni a távirányítású repülő szerkezeteket, az esetleges eltévedt lövedékek okozta kockázatok miatt.

Gatwicken tavaly 45,6 millió utas fordult meg.

A lezárás a karácsony előtti legforgalmasabb időszak kezdetén érinti az utazókat. A foglalásokra alapozott becslések alapján a karácsonyi és újévi időszakban összesen 2,9 milliós utasforgalom várható. A legnagyobb forgalom vasárnap valószínű, amikor 73 ezren indulnak Gatwickről.

A repülőtér kapacitásai határán működik, és a csütörtöki kiesés áthúzódó hatásai miatt a következő napokban is fennakadásokra, késésekre, törlésekre lehet számítani.

Az indítványt az izraeli parlament viharos ülésén hatvankilenc képviselő támogatta, miközben harmincnyolcan ellenezték. A törvényjavaslat szerint a Ciszjordániát felügyelő katonai vezetés Ciszjordánia más térségébe költöztetheti át lakóhelyükről a terroristák családját az általuk végrehajtott terrortámadástól számított hét napon belül. A javaslat célja benyújtói szerint az elrettentés fokozása a merényletekkel szemben.

A plenáris ülésen Ahmed Tibi, a Közös Arab Lista képviselője azt kiabálta, hogy ez háborús bűnösök törvénye, és a háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékre (NT) fognak kerülni az azt megszavazó képviselők.

A törvényjavaslat kneszet elé vitelét a keményvonalas Naftali Bennet, a telepeseket támogató, jobboldali nacionalista Zsidó Otthon (Habájt Hajehudi) párt vezetőjének követelésére szavazta meg a kormány.

A kormány erről döntő tanácskozásán Aviháj Mandelblitt főügyész elutasította ezt a törvényjavaslatot, mert szerinte alkotmányellenes és a nemzetközi törvényekbe ütközik. Korábban Benjámin Netanjahu miniszterelnök is több alkalommal elhalasztotta a Bennet követelte indítvány kneszet elé vitelét.

A kneszet szerdai plenáris ülésén első olvasatban elfogadtak egy másik Ciszjordániával kapcsolatos, szintén vitatott törvényjavaslatot is a képviselők. Ez a törvény a telepek jogállásának rendezését célozza, “különleges státust” biztosítva az ott felépített izraeli településeknek. Garantálja a közszolgáltatásokat, az infrastruktúrát, valamint befagyasztja a vitatott földtulajdoni helyzet esetén kilátásba helyezett házrombolásokat.

Ezt az indítványt hatvanegyen támogatták negyvenhét honatya ellenében a ynet szerint. A parlamenti vita során kivezették a Közös Arab Lista három képviselőjét rendbontásért.

A javaslatokat még háromszor kell megszavazniuk a törvényhozóknak ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjenek.

Több mint ötvenötezer járművezetőt ellenőriztek a rendőrök az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata legutóbbi, hétfőtől vasárnapig tartó akciója során – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata. Azt írták, az európai kampány ezúttal kifejezetten az ittas vagy bódult állapotban lévő járművezetők kiszűrésére irányult. A rendőrök 184 ember ellen indítottak eljárást – áll a közleményben.

A fegyvereket önként, következmények nélkül lehet bejegyeztetni a következő fél év során. A belügyminisztérium arra szólította fel a koszovói állampolgárokat, hogy éljenek a lehetőséggel, és ezzel javíthatnak az országuk nemzetközi megítélésén is, ugyanis az illegálisan birtokolt lőfegyverek száma jelenleg jóval meghaladja a törvényesen bejegyzett fegyverek számát.

A Balkánon több százezer illegális fegyver maradt magánkézben a délszláv háborúk után.

A NATO vezette koszovói nemzetközi erő, a KFOR 2013-ban közölt adatai szerint a koszovói lakosság mintegy 500 ezer puskát, 500 ezer pisztolyt, valamint több százezer kézigránátot és más robbanóeszközt birtokol.

A Pécsi Ítélőtábla közleményben az áll: a Zalaegerszegi Törvényszék a vádlottat korábban védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek. A fellebbezések után eljáró ítélőtábla a vádlott büntetlen előéletére és “a sértetti közrehatásra” tekintettel enyhítette a kiszabott büntetést.

Az 55 éves nő és az 54 éves férfi 2009-ben kötött házasságot, együttélésük a rendszeres veszekedések miatt 2015-ben megszakadt. Ezután is együtt gondozták azonban a férfi pincéjét és a hozzá tartozó ingatlant; 2017 májusában a nő a városi lakásából a pincébe költözött, a férfi pedig rendszeresen felment a hegyi házba, ahol a nővel együtt italoztak.

A bűncselekmény napján, 2017. augusztus 5-én nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztottak, majd a késő esti órákig veszekedtek: a férfi a nőt késsel fenyegette, majd a kést a teraszon egy asztalra tette. Később a férfi egy hintaágyon fekve tovább szidalmazta és fenyegette nőt, majd elaludt, a nő pedig az asztalon hagyott késsel mellbe szúrta a férfit, aki a támadás után még felállt, majd a teraszon összerogyott, eszméletét vesztette és rövidesen meghalt. A nő csak jóval a férfi halála után hívta fel ismerősét, segítséget kérve.

Először érkezett hadihajó egy NATO-tagországból Ukrajnába azóta, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében Oroszország megtámadott három ukrán hadihajót – írta a hírportál. A Dumszkaja értesülése szerint a brit hajó néhány napot marad Odesszában, utána az ukrán haditengerészet zászlóshajójával, a Hetyman Szahadacsnij fregattal gyakorlatozik.

Gavin Williamson brit védelmi miniszter november végén jelentette be, hogy a Fekete-tengerre vezénylik az HMS Echót, hogy biztosítsa a szabad hajózást a térségben – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség. A brit védelmi tárca a hajó “hosszú távú” tartózkodását helyezte kilátásba a Fekete-tengeren. A nem fekete-tengeri állam hajói 21 napig tartózkodhatnak a tengeren, ezért nem kizárt, hogy az Echót egy másik hajó, a HMS Enterprise váltja – írta a Dumszkaja.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra -, megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást.

Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra – december 26-ig – hadiállapotot – a rendkívüli állapot egyik formáját – vezette be. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán haditengerészek elengedését.

A Pentagonnak küldött memorandumban az elnök működőképes egyesített harci főparancsnokság felállítását rendelte el.
Trump júniusban az Országos Űrkutatási Tanács tagjaival a Fehér Házban tartott megbeszélésen jelentette be egy új, hatodik katonai haderőnem, az űrhadosztály (Space Force) létrehozását, s akkor elnöki rendeletben utasította a Pentagont a világűrbe telepítendő amerikai haderő felállításához szükséges teendők megkezdésére. Ezt követően augusztusban Mike Pence alelnök fejtette ki, hogy az amerikai kormányzat 2020-ig létre akarja hozni az űrhaderőt. A kongresszus az idei védelmi költségvetésébe már be is építette az űrhaderő főparancsnoksága létrehozásának költségeit.

Az új főparancsnokság egyenrangú lesz az amerikai hadsereg többi főparancsnokságával, és egyesített harci főparancsnokság lesz, amely összehangolja az egyes haderőnemeknél – például a légierőnél – meglévő űrhadviseléssel kapcsolatos tevékenységet.

Miközben az elnök aláírta az űrhadosztály főparancsnokságának felállításáról szóló rendeletet, Mike Pence a floridai Kennedy Űrközpontban beszédet mondott, amelyben bejelentette: a kormányzat napokon belül bemutatja végleges tervezetét az űrhaderőről. “Az elkövetkező napokban Trump az új űrpolitikáról is aláír egy rendeletet, amely a hatodik haderőnem létrehozásának tervezetét és időpontjait tartalmazza majd” – fogalmazott az alelnök.

Patrick Shanahan, védelmiminiszter-helyettes szerint az űrhadosztály létrehozásának költsége valószínűleg öt-tíz milliárd dollár lesz.

Az Anadolu összefoglalója szerint a hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben 289 bírósági per indult. Az eljárások közül keddig bezárólag 239-et tudtak lezárni a török hatóságok.

A hírügynökség arról is beszámolt, hogy eddig 3057 ember kapott börtönbüntetést a puccskísérlet miatt. Az életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtott 1934 ember közül 956-an súlyosbított életfogytiglanit kaptak, további 1123 embert pedig rövidebb időtartamú, 1 év 2 hónaptól 20 évig terjedő börtönbüntetésekre ítéltek.

Az Anadolu – anélkül, hogy részletezte volna – azt írta, hogy súlyosbított életfogytiglanit kapott több volt tábornok, tiszt és altiszt. A hírügynökség egyúttal kiemelte, hogy a perek során számos közkatonát, de néhány, rendfokozattal rendelkező katonát is felmentettek.

A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami- és a magánszférába, egyebek mellett a haderőbe is.

A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. A fegyveres erőknél mintegy 15 ezer embert menesztettek tisztségéből, összesen pedig csaknem 220 ezer embert, köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak az összeesküvőket sújtják, hanem a mozgalom tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török kormányzatot.

Kedden Ankarában ítélték börtönre például Fethullah Gülen egyik unokaöccsét, Selman Gülent is, aki fegyveres terrorszervezeti tagságért 7,5 év szabadságvesztést kapott. Selman Gülen védőbeszédében azt mondta, hogy életében csak egyszer látta nagybátyját és tagadta, hogy tagja a hálózatnak. Selman Gülen azt is állította, hogy a rokoni szál miatt indult ellene eljárás, amit a bíróság visszautasított, mondván, hogy ilyen vádpont nincs, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján terrorszervezeti tagságért vonják őt felelősségre.

A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év. Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam 60 évre nő. Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.

A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent – a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program kiemelt humánpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló – határozat értelmében a kormány egyetért azzal, hogy a magyar állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium (HM) vagyonkezelésében lévő lakásokat és a lakásokhoz tartozó nem lakáscélú helyiségeket az arra jogosultak “a meglévő ingatlanpiaci hatásokat ellensúlyozva és a túlzott pénzintézeti eladósodást elkerülve” a jelenleg hatályos szabályokban foglaltakhoz képest szélesebb kedvezmények mellett vásárolhassák meg.

A honvédelmi miniszternek oly módon kell módosítania a jelenlegi szabályozást, hogy a lakások vételára a korábban köztulajdonú lakást nem vásárló honvédségi bérlők esetében a becsült forgalmi érték 25 százaléka, egyösszegű megfizetés esetén húsz százaléka legyen. Továbbá az egy összegben megvásárolt lakásra öt év időtartamra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be. Rögzítik azt is, hogy az elidegenítés milyen lakásra nem terjedhet ki.

A határozat kitér arra is, hogy a lakások forgalmi értékét megállapító értékbecslések elfogadásához az MNV Zrt. jóváhagyása szükséges. Az MNV Zrt. részéről a jóváhagyás kiadásához szükséges felülvizsgálatra rendelkezésre álló időtartam nem haladhatja meg Budapest és a megyei jogú városok vonatkozásában a 30 napot, egyéb települések esetében a 45 napot.

Mindehhez a honvédelmi miniszternek felül kell vizsgálnia a lakáselidegenítések előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges szervezeti feltételeket és eljárásrendet, továbbá a kapcsolódó jogszabályokat, és meg kell teremtenie a hatékony és gyors végrehajtás feltételeit – olvasható a kormányhatározatban.