Biztonságpolitika

Tíz magyar rendőr utazott Szerbiába, hogy a fogadó országgal közös határrendészeti műveletekben vegyen részt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

A közlemény szerint a kontingens tagjait Halmosi Zsolt rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központjában.

A rendőrök a szerb-bolgár határon járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzéséért és felderítéséért, valamint közreműködnek az embercsempészek és a Szerbia területére belépő migránsok előállításában. A kiutazók nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az ország belsejében is – írták.

A kontingens terepjárókkal, éjjellátó-készülékekkel és kézi hőkamerákkal támogatja a határszakasz védelmét. A magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a szerb fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – olvasható a közleményben.

Erőszakkal eltávolítottak háromszáz fiatal zsidó telepest egy illegális ciszjordániai kolóniáról, amelyet két évvel ezelőtt már egyszer felszámoltak egy izraeli bíróság határozatára; huszonhárom rendőr és három civil megsebesült – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet.

A telepes fiatalok úgy tiltakoztak az utóbbi hónapokban az újabb ciszjordániai palesztin terrorakciók miatt, hogy a már két éve felszámolt Amóna kolónia helyére költöztek két lakókocsiba. Nem távoztak a felsorakozott rendőri és határőrosztagok felszólítására sem. Kövekkel és fémtárgyakkal dobálták a csütörtök reggel evakuálásukra érkezett izraeli rendfenntartó erőket, gumiabroncsokat gyújtottak fel, és olajat öntöttek az oda vezető útra. Az erőszakos evakuálás során a rendőrök letartóztattak hét telepest. A rendfenntartók többnyire könnyebb sérüléseket szenvedtek a kődobálásban, egyiküket egy éles tárggyal megszúrták.

A Békét Most nevű izraeli békemozgalom egy friss jelentése szerint Donald Trump hivatalba lépése óta példátlanul intenzívvé vált Izraelben a telepesek tevékenysége, újabb kolóniák tervezése és építése a megszállt területeken, mert a kormány és támogatói – a mozgalom szerint – úgy érzik, “bármit megengedhetnek maguknak”.

A hivatalos kormányzati forrásokból összegyűjtött adatok szerint 2018-ban valóban nőtt az építkezések száma, és nagyon intenzívvé vált az újabb telepeslakások tervezése. Ez a tendencia tovább növelte a palesztinok bizalmatlanságát a Trump-kormánnyal szemben, mert Rámalláh szerint minden új településbővítés tovább rontja annak esélyét, hogy Izrael mellett egy palesztin állam is létrejöjjön.

A telepesek támogatói és ellenfelei egyformán megerősítik: megváltozott a légkör azóta, hogy Trump lett az amerikai elnök Barack Obama után, aki még megpróbált gátat vetni a zsidó telepépítéseknek a megszállt területeken. A palesztinok és a nemzetközi közösség túlnyomó többsége illegálisnak és a béke akadályának tekinti ezeket a zsidó kolóniákat Ciszjordániában.

Jelenleg több mint 400 ezer zsidó él Ciszjordániában, kétszázezer pedig a szintén 1967-ben annektált Kelet-Jeruzsálemben. A palesztinok mindkét területre jövendő államuk részeként tekintenek. Az amerikai elnökök Trump előtt – mind a republikánusok, mind a demokraták – elítélték Izrael telepespolitikáját.

Ma hazaérkezett Szentpétervárról a 419. ARZ-ben nagyjavított magyar Mi-24-esek második csoportjának negyedik gépe, összességében a nyolcadik mihu, melyekkel hat év kihagyás után ismét szolgálatba áll a harcihelikopter típus a honvédségben - a Zrínyi 2026 program keretében. Akárcsak a csütörtök óta megérkezett másik három gép (331, 332, 334), a 338-as is most először áll csatasorba, miután az egykori NDK örökségéből Németország a kilencvenes években Magyarországnak ajándékozta. Ezek a gépek alig (pár száz órát) repültek eredeti hazájukban, nálunk pedig még semennyit, így - bár a naptár szerint harminc évesek - repülési élettartamuk jóformán egésze potenciálisan rendelkezésre áll.

Kuriózumok a Lima előtéren. A második négyest megbízható Szentpétervár-Kecskemét ingázással január 4-7 között hazaszállító "kandahári túsz", illetve az egykori NVA "utolsó" harci helikoptere, immár magyar felségjellel.

Háromnegyed órával korábbi pillanat: az Iljusin darupályája alatt lóg a mihu orra a kirakodási koreográfia első mozzanatában.

Ugyanez egy másik szögből.

Második lépés: a mellső szárnycsonk-bekötéseken lógva, főfutóin a rámpán legördítve a gép eddig levegőben lévő orrfutója is betont fog.

Lent a rámpa alján.

A céges szakemberek és a magyar katonák együtt tolják el a Mi-24-est az Il-76-ostól.

Orosz vendég a Gripenek fészkében.

Posztszovjet "giccsművészet", kecskeméti iskola, kora XXI. század :-)

Zord 

Ukrajna arra készül, hogy újabb hadihajókat indít útnak a Fekete- és az Azovi-tenger között a Kercsi-szoroson keresztül – erősítette meg csütörtökön egy televíziós interjúban Jurij Birjukov, Petro Porosenko ukrán elnök és a védelmi miniszter tanácsadója.

Ugyanezt mondta Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság (RNBO) titkára tavaly decemberben a BBC ukrajnai kiadásának adott interjújában. A politikus érvelése szerint ugyanis ha Kijev nem indítana több hajót, akkor elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím és a Kercsi-szoros fölött, ezt pedig nem teheti és nem is teszi meg.

Turcsinov szavait magyarázva Birjukov kifejtette, hogy a nemzetközi megállapodások értelmében az ukrán hajóknak joguk van akadálytalanul közlekedniük oda-vissza a Fekete- és az Azovi-tenger között.

“Mi pedig ezt folytatjuk is, akár tetszik ez az oroszoknak, akár nem” – szögezte le. Hozzátette: “következő alkalommal nemzetközi megfigyelőket is viszünk magunkkal. Próbáljanak csak még egyszer olyasmit tenni az oroszok, mint legutóbb” – mondta, utalva a november 25-én történt incidensre, amikor az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra a Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre, majd elfoglalta őket, a haditengerészeket pedig letartóztatta tiltott határátlépés címén. Az incidenst Kijev katonai agressziónak minősítette.

A novemberben törtétekkel kapcsolatosan a tanácsadó kijelentette: az orosz fél vélhetően arra számított, hogy az ukrán hajók visszalőnek. “Ez esetben ugyanis Oroszország bizonyítani tudta volna, hogy mi agresszívan léptünk fel” – magyarázta.

Kiemelte annak fontosságát, hogy az ukrán hadihajókat nemzetközi vizeken foglalták el. “Vagyis ez nem fedi az oroszok meséjét arról, hogy egyetlen hajónk is megsértette volna a területi vizüket. Ráadásul a Krím területi vizeit? A Krím Ukrajna része. Ezért igen, a hajóink továbbra is közlekedni fognak. Nem mondhatjuk azt, hogy megijedtünk, ezért többet nem indulunk el” – fejtette ki.

A Krím félszigetet 2014-ben önkényesen csatolta el Oroszország Ukrajnától, amit a világ országainak zöme – beleértve az Európai Unió és a NATO tagállamait – nem ismer el legitimnek. Oroszország viszont a Krím körüli 12 tengeri mérföldes övezetet saját felségvizének tekinti, a Kercsi-szoroson való áthaladást pedig a nemzetközi és az ukrán-orosz kétoldalú megállapodásokkal ellentétesen saját engedélyéhez köti.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében harminc napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.

A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot és követelte az ukrán haditengerészek elengedését, akiket jelenleg is Moszkvában tartanak fogva.

Az 1991-ben alapított RIEL Kft. történetében már megtörtént az első generációváltás, 2017 elején Farkas Bálint és Farkas Máté vette át édesapjuktól a családi vállalkozás vezetését. Az indulás óta a cég termékpalettája jelentősen kibővült, ma már a biztonságtechnikai eszközök széles skálája található kínálati listájukon. Az utóbbi öt évben a létszámot megduplázták, bevételeik pedig dinamikusan növekednek.

– Mikor és hogyan indult a társaság?
– Klasszikus garázscégként indult Solymáron, a kezdetekben egyetlen szervizmérnök dolgozott a szüleim mellett. Riasztóberendezésekhez használt passzív infraérzékelőket gyártottunk, a kiegészítőket pedig importáltuk. Később a videotechnikai eszközök forgalmazása felé tolódott a hangsúly, ma is ez a fő irány. Mindig a minőségre fókuszáltunk, fontos volt, hogy kizárólag megbízható termékek legyenek a portfóliónkban – foglalta össze a cég történetének első évtizedét Farkas Máté ügyvezető.

– A kezdetekkor mennyire volt fontos a terméktámogatás?
– Sohasem álltunk meg a „doboztologatós” cégprofilnál, mindig kiemelt szempont volt, hogy hozzáadott értéket, minőségi támogatást, magas szintű terméktámogatást és szervizt biztosítsunk. 2000-ben átköltöztünk a Röppentyű utcai telephelyünkre, azonban kezdjük kinőni ezt az épületet is.

– Egyenletes volt a fejlődés?
– Voltak zökkenők, a gazdasági válság után sok kihívással néztünk szembe. Az akkori projekt jellegű értékesítés mára erősen eltolódott a disztribúció irányába. Arra az időre tehető a két fő beszállítónkkal – a Dallmeierrel és a Hikvisionnel – kötött kapcsolat kezdete. Az igazán dinamikus növekedés azonban az elmúlt öt évre tehető, ma már közel 40-en dolgoznak a RIEL csapatában.

– Minek köszönhető ez a látványos növekedés?
– A piaci igények is bővültek, de sokkal nagyobb jelentősége van a belső erőforrások fejlesztésének, a minőségre való törekvésnek. A szervizben és a terméktámogató gárdában szinte kizárólag mérnökök dolgoznak, és a kereskedelmi csapatban is magasan képzett szakemberek vannak.

– Milyen irányba fejlődik a piac?
– Érezhető, hogy ez a piac is kezd telítődni, a technológia pedig egyre erősebben összefonódik az informatikai megoldásokkal. A videotechnika egyre inkább beintegrálódik az internet világába, és azon keresztül a klasszikus IT-rendszerekbe. Példaként mondhatnám az intelligens házakat vagy az okostelefonos alkalmazásokat. A technikai újdonságokat és trendeket mi is naprakészen figyeljük, de a kiemelt beszállítóinktól közvetlenül is megkapjuk a legfrissebb információkat.

– Merre tart a videotechnika fejlődése? Tart még a pixelháború?
– A kamerák felbontásának növekedése állandó, a pixelhajhászás itt is megjelenik, akárcsak például a kameráknál vagy a mobiltelefonoknál. Az igazi fejlődés azonban a rendszerszemléletben mutatkozik. Ezt jól példázza a Dallmeier megközelítése, ami például szó szerint a „nagypályás” irányba indult: multiszenzoros, multifókuszos kamerarendszereket építenek, amelyeket főként stadionok, nagy nyílt területek megfigyeléséhez fejlesztettek ki. Egyetlen kameraegységben akár nyolc szenzort is elhelyeznek, így biztosítva a közel egyenletes pixel/méter felbontást a teljes képtartományon. Németországban például az Allianz stadionban a lelátókat is ilyen rendszerrel figyelik. Több egység is összeköthető, így végül egy olyan panorámakép áll össze, amelynek minden képi információja rögzíthető, tárolható. Másik fő irány a mesterséges intelligencia betörése a videotechnikai rendszerekbe. Sok képtartalom-változáson alapuló riasztási megoldás fejlődik olyan megbízható szintre, hogy széles körben elterjedtté váljon az általános videós megfigyelésben.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Mindig vicces egy kicsit a Wagner csoportról írnom, de ez nem lehet akadály. Az hivatkozott cikk egy kis kellemes rövid összefoglalás a Wagner-csoportról, amiben két újdonság, az egyik azoknak is az, akik már talán olvastak róla. A fő probléma ezzel a szervezettel, hogy állandóan a nyugati PMC-khez hasonlítják, ami nem állja ki a valóság próbáját. Ha van is hasonlóság, akkor az is csak a nyugati/amerikai PC-k korai időszakára hajaz, mert azóta szerinte megregulázták ezeket a szervezetetek, legalábbis nem találkozunk olyan túlkapásokkal, mint a Blackwater esetében Irakban. ezt írja az elemzés:American Private Military Contractors (PMCs) such as Academi (formerly Blackwater USA), Triple Canopy, and DynCorp typically work under contract in support of larger military missions and have served in logistics, escort, personal protection, or in a training and advisory role, rather than exclusively on the front lines of conflict. These are support missions that are fundamentally different from Wagner’s role. Wagner partners with the Russian military for issues of transportation and logistics, similarly to their western counterparts. However, in both Ukraine and Syria members of Wagner served at times to augment Russian and/or local forces or have served as an “elite infantry“, in direct-action operations, not merely as advisors or trainers. Wagner is also reported to suffer unusually high numbers of casualties for a PMC, which suggests that in some theaters Wagner serves in primarily a combat role, rather than less hazardous non-combat tasks like training and advising.In CAR and perhaps in Libya, Wagner’s primary mission appears to be the extraction of mineral wealth, securing arms deals, and training local specialist forces, rather than pursuing discernable foreign policy objectives in line with those of their country of origin. This differentiation is important when considering the role of the aforementioned western PMCs, who typically do not operate as independently as Wagner seems to, but are more closely bound to national objectives.Ennek a szabadságnak a másik ára, hogy a nyugati PMC-k azokról a nehézfegyverekről, amelyet a Wagner csoport használhat, csak álmodhattad, és ez mindjárt megjelenít egy másik fontos különbséget, hogy az állami támogatás milyen is a nyugati és az orosz PMC-k között. Mert harckocsihoz, nehéztüzérséghez hozzáférni azért nem lehet csak úgy, az továbbra is állami monopólium.A cikk másik érdekessége, hogy már foglalkozik a Wagner csoport afrikai jelenlétével. Erről eszembe is jut egy video, amelyet meg akartam osztani, majd előkeresem. A Közép-Afrikai Köztársaságban való jelenlét a legzavarosabb, mert ott annyi szereplő harcol egymás ellen, miközben az orosz kiképzők a kormányerők támogatására vannak ott. 
A cikk azt írja: With the consent of the UN Security Council Committee created pursuant to UNSC Resolution 2127, an allocation of small arms and ammunition from the stocks of Russia’s Defence Ministry was made available to the Central African Army in late January – early February. Five military [sic] and 170 civilian instructors from Russia were sent to train CAR service personnel with the knowledge of this committee.… ami azt implikálja, hogy erről az USA-nak vag Franciaországnak alapos ismeretei vannak, az ő hozzájárulásukkal törént a katonai segély és a 5 katonai és 170 civil kiképző érkezése hiszen az ENSZ BT döntött róla, ahhoz pedig az öt állandó tag jóváhagyása vagy tartózkodása kell). Talán csak azt nem kötötték az orrukra, hogy a 170 civil egy PMC lesz? Valószínű.

A brit külügyminiszter szerint a Nyugatnak egyelőre bele kell törődnie, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmon marad.

Jeremy Hunt a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette: London régóta vallott álláspontja az, hogy a jelenlegi szíriai rezsimmel nem teremthető tartós béke Szíriában. “Sajnálkozással kell megállapítanunk azonban, hogy (Aszad) még egy ideig hatalmon lesz a neki nyújtott orosz segítség miatt” – tette hozzá.

Hunt szerint Oroszország úgy értékelheti a helyzetet, hogy Szíriában befolyási övezetet nyert magának. “A mi válaszunk erre az, hogy ez így van, de (Oroszország) ezzel felelősséget is magára vett”. Ha ugyanis Moszkva részese akar lenni a szíriai folyamatoknak, akkor neki kell biztosítania a tényleges béke megteremtését Szíriában, és ez annak garantálását is jelenti, hogy Aszad nem vet be vegyi fegyvereket saját népe ellen – mondta a brit külügyminiszter.

Brit kormánytisztviselő most első ízben beszélt nyilvánosan arról, hogy a Nyugat ez idő szerint kénytelen beletörődni Aszad hatalmon maradásába, London azonban már korábban egyértelmű utalásokat tett arra, hogy Oroszország feladatának tartja a szíriai rezsim féken tartását és a békés rendezés előmozdítását.

Hunt hivatali elődje, Boris Johnson tavaly a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: kizárólag Oroszország tudja a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a szíriai elnököt, “és nagyszerű lenne, ha ezt meg is tenné”.

Johnson a szíriai katonai létesítmények ellen tavaly áprilisban végrehajtott, összehangolt amerikai-brit-francia légitámadás után, egy újságcikkben külön is hangsúlyozta: a nyugati katonai akció résztvevői nem Oroszország szíriai stratégiai célkitűzéseinek akadályozására tettek kísérletet, és a légicsapások nem jelentették Nagy-Britannia vagy általában a Nyugat szíriai szerepvállalásának eszkalációját.

A tavaly áprilisi nyugati légitámadás előzményeként a nyugati szövetségesek szerint a szíriai hadsereg vegyifegyver-támadást követett el a Damaszkuszhoz közeli Dúma városában, ezt azonban a szíriai kormány és Oroszország is tagadta.

Könnygázt vetettek be az amerikai határvédelmi szervek az amerikai-mexikói határon, miután mintegy 150 közép-amerikai migráns megpróbált áttörni a határon. Az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője szerdán a migránsok csoportját “erőszakos csőcseléknek” nevezte.

A migránsoka mexikói Tijuana város felől próbáltak meg áttörni a határon kedden este . Az amerikai határvédelmi szervek közölték: a könnygázt csak azt követően vetették be, hogy a migránsok kövekkel dobálták őket, miközben megpróbáltak bejutni az Egyesült Államokba.

Az incidens során 25 embert – köztük két fiatalt – letartóztattak, a többi migráns pedig visszafordult Tijuanába.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője, Katie Waldman szerdán közleményben azt hangoztatta, hogy a migránsok csoportja “erőszakos csőcselék” volt, és a határőrök “a minimális erőt alkalmazták önmaguk védelmében”. A szóvivő egyúttal arra sürgette a kongresszust, hogy “teljes egészében finanszírozza a határon építendő falat”.

A mexikói külügyminisztérium szóvivője szintén közleményt adott ki, amelyben sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt és egyúttal felszólított a törvények tiszteletben tartására.

A Los Angeles Times című lap a hét végén arról közölt riportot, hogy várhatóan január közepén mintegy 15 ezer főt számláló, újabb migránskaraván indul Hondurasból az amerikai határ felé. “Ezt még nagyobb és még erősebb karavánnak jelzik, mint a legutóbbi volt” – idézte a lap Irma Garridót, a Reactiva Tijuana Foundation nevű, migránsokat segítő civil szervezet képviselőjét.

A Moszkvában kémkedéssel vádolt amerikai állampolgár azonnali szabadon bocsátását követelte Mike Pompeo külügyminiszter

Az amerikai diplomácia vezetőjének nyilatkozatát a washingtoni külügyminisztérium hozta nyilvánosságra. Pompeo közölte: az amerikai kormányzat magyarázatot vár Moszkvától arra is, hogy miért tartóztatták le Paul Whelan volt tengerészgyalogost. Mint mondta: az Egyesült Államok reméli, hogy konzulátusának munkatársai rövid időn belül kapcsolatba léphetnek az őrizetbe vett Whelannal.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) december 31-én közölte hogy őrizetbe vettek egy amerikai állampolgárt, akit kémkedéssel gyanúsítanak. Az FSZB közleménye részletekről nem számolt be, de tudatta: Whelant december 28-án érték tetten és fogták el, és az orosz hatóságok megindították ellene a bűnügyi eljárást.

A kémkedést Oroszországban tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják.

Az orosz külügyminisztérium Pompeo nyilatkozata után bejelentette: lehetővé tették, hogy az amerikai konzulátus munkatársai találkozhassanak Whelannal.

Korábban Whelan családja közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a 48 éves volt tengerészgyalogos – aki jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó michigani cég biztonsági vezetője -, ártatlan, és csupán azért érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen egy esküvőn. A családtagok felvették a kapcsolatot az amerikai külügyminisztérium tisztségviselőivel és kongresszusi politikusokkal is.

A huszonöt éves férfit rablás miatt vette őrizetbe a rendőrség 2018 nyarán Győrben. Az őrizetből harmadnap, a délelőtti órákban szabadon bocsátották. Aznap délután lopási céllal bement egy étterembe, ahol betört egy ablakot, majd elmenekült.

Az elkövetőt azért vette őrizetbe a rendőrség, mert alkalmi ivótársát 2018 nyarán Győrben egy éjjeli időpontban, távozása során hátulról, nagy erővel fellökte, majd a földön fekvő férfit megfenyegette, hogy megöli, ha nem adja oda a pénztárcáját. A pénztárcát a sértett a benne lévő hatezer forinttal és okmányaival együtt átadta a támadójának.

Miután az elkövető szabadult az őrizetből, még aznap bement egy étterembe, amelynek a teraszáról megkísérelt eltulajdonítani egy nyolcezer forint értékű melegszendvicssütőt. A hóna alatt a melegszendvicssütővel éppen betörte az épület egyik ablakát, mikor a tulajdonos tetten érte, ezért elmenekült a helyszínről.

A Győri Járási és Nyomozó Ügyészség a jelenleg letartóztatásban lévő férfit rablás bűntettével és lopás vétségének kísérletével vádolja. Vele szemben tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

2019 első szombatján ismét havazott az országban, így Ferihegyen is. Az érkező járatok felváltva használták mindkét 31-es pályát. Mivel két helyen egyszerre nem lehettem, a kargó dombot választottam, hogy a 31L pálya teljes hosszát kihasználó és azt a Delta gurulón elhagyó forgalomról készítsek néhány fotót.

„Autoland … for your information” A Ryanair madridi járatának pilótái az automatikus leszállás mellett döntöttek.

A pálya végén a Deltára fordul a Flybe ERJ-195-öse.

Egy pillanatra megáll az EasyJet Switzerland A319-ese.

Az Airbus hajtóművei hófelhőt fújnak a gép mögé.

A milánói Wizz Air járat fényszóróinak fénye a vizes aszfalton csillog.

A HA-LPU a terminálhoz gurul vissza. 

Follow me!

Mire a futóművek behúzott helyzetbe kerültek, a felszálló Ryanair 737-es befelhőzött.

*

Sokan, sokat dolgoznak azért, hogy az előterekről, gurulóutakról és a futópályákról eltakarítsák a havat. Egy ilyen mozzanatot kaptam el a 31L végénél.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Figyelemre méltó eredmények, trendek olvashatók ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) felméréseiből. A szellemi tulajdoni jogsértésekhez és a hamisításhoz kapcsolódó kutatások jól mutatják a fogyasztók különböző korcsoportjainak tudatossági szintjét és persze az újonnan megjelenő, hamisításhoz kapcsolódó jogsértéstípusokat is.

A hamis termékekkel kapcsolatos vásárlói szokásokról jó áttekintést adnak azok a 2017-es felmérési eredmények, amelyeket a HENT megbízásából a Tárki készített egy ezerfős mintán – mutatott rá Németh Mónika, a testület titkára. Mint elmondta, a felmérés szerint a válaszadók 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. Ha viszont konkrét termékcsoportokat vizsgálunk, akkor már a válaszadók közel negyede „vallotta be”, hogy vásárolt kétes forrásból.

A „legkelendőbb” termék a hamis ruha volt 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, élelmiszerek és szoftverek követtek öt, illetve három-három százalékkal. Hamis gyógyszereket csak a megkérdezettek egy százaléka vásárolt, ami azonban kedvezőbb képet fest e terület általános helyzetéről. A 2008 óta rendszeresen megszervezett, a HENT részvételével 2017 szeptemberében lezajlott gyógyszerhamisítás elleni nemzetközi X. Pangea-akció és -kampány eredményeként 51 millió dollár értékben összesen 25 millió hamis tablettát foglaltak le a közreműködő hatóságok, ami a Pangea- akciósorozat történetében rekordmennyiségnek számít.

Egy másik, 2017-ben végzett kutatás 18–26 év közötti fiatalok szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét vizsgálta. A megkérdezettek több mint négyötöde (84 százalék) zenehallgatásra, háromnegyede (75 százalék) filmnézésére, kétharmada vásárlásra, ötven százaléka pedig különböző játékra is igénybe veszi az internetet. Ezek azért nagyon lényeges arányszámok – hangsúlyozta Németh –, mert jól mutatják a fiatalok körében egyre terjedő szerzői jogsértések, „kalózkodás” terepének nagyságát. Ráadásul a klasszikus torrentezés mellett a videómegosztó tartalmak letöltése is egyre nagyobb számban fordul elő, ami tovább növeli a zenei alkotók és a hangfelvételeket, videóklipeket elérhetővé tévő internetes szolgáltatók reklámbevételei között tátongó értékhézagot. Az utóbbi években jelent meg a televízió csatornák – előfizetési díj ellenében – jogsértő módon történő internetes megosztása, ami szintén az audiovizuális művek alkotóinak bevételeit csapolja meg.

Az említett visszaélések térnyerése önmagában is indokolttá teszi a vásárlói tudatosság növelését az internethasználó fiatalok körében, és sajnos a tartalmak jogsértő letöltésétől már csak tényleg „egy-két kattintásnyira van” a hamis termékek megvásárlása. Új jelenség, hogy egyre több zárt Facebook-csoport jön létre, amelyeken belül hamis termékek értékesítése zajlik kizárólag a csoport tagjai részére. Emellett az internetes kereskedelem egyre jelentősebb részét teszik ki az úgynevezett dropshipperek, akik begyűjtik a pénzt, felveszik, majd továbbítják a rendelést a jellemzően távol-keleti gyártónak, aki már közvetlenül küldi a vevőnek az árut. Tehát a dropshipper csak közvetít, de áruküldést nem végez, így minimalizálja a lebukási kockázatot, de ugyanúgy fennáll a büntetőjogi és polgári jogi felelősségük, mint a hamisítás egyéb válfajainál.

A felsorolt példák jól mutatják, hogy mennyire fontos a hamisítással szembeni tudatos társadalmi magatartás fejlesztése. E célok megvalósítása új megközelítéseket, de a már bevált eszközök, hagyományok megőrzését is megkívánja, amiben a szakterület élére került vezetők elkötelezett partnerek.

Változások
2017-ben a HENT a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) fejlesztési és innovációtámogatási elnökhelyettese, Kállayné Csik Ildikó operatív irányítása alá került, az SZTNH elnöke, egyúttal a HENT elnökhelyettese pedig Łuszcz Viktor lett. A HENT elnöke továbbra is az igazságügyi miniszter maradt, míg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felügyeletét 2017-től a nemzetgazdasági miniszter látja el.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A december 29-től életbe léptetett újévi tűzszünet ellenére tovább folynak a harcok a Donyec-medencében, az elmúlt egy napban egy ukrán katona vesztette életét és kettő sebesült meg az állásaikat ért támadásokban – hozta nyilvánosságra az ukrán Egyesített Erők Műveletének parancsnoksága.

A sajtóközlemény szerint a szerda reggel hét óráig eltelt 24 órában a szakadár erők háromszor sértették meg a tűzszünetet, ebből egy alkalommal a minszki megállapodásokban tiltott nehéztüzérséget vetettek be az ukrán katonák állásai ellen. A támadások a frontvonal déli részén, Mariupol körzetében, illetve az északi, luhanszki szakaszon történtek. A parancsnokság hozzátette, hogy az “orosz fegyveres erők és zsoldosaik” támadására önvédelemből, megfelelő mértékű válaszcsapást mértek az ukrán katonák, és ezzel a felderítés adatai alapján egy “megszállót” likvidáltak, négyet megsebesítettek.

December 31-én négyszer nyitottak tüzet fegyveresek az ukrán katonák állásaira, aminek következtében két ukrán katona sebesült meg.

A DAN donyecki szakadár hírügynökség ezzel párhuzamosan arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők egyszer sértették meg a tűzszünetet. Eszerint a Donyeck megyei Dokucsajevszkre nyitottak tüzet 7,62 milliméteres kaliberű lőfegyverrel, és egy egy lakóházban kárt okoztak, de senki sem sérült meg. A Luhanszk megyei szakadárok úgyszintén egy olyan támadást jelentettek, amelyet állításuk szerint az ukrán fegyveres erők követtek el kézi lőfegyverrel.

A háromoldalú – Kijev, Moszkva, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló – minszki összekötő csoportban december 27-én állapodtak meg arról, hogy az újévi ünnepekre való tekintettel december 29-től újabb fegyvernyugvást léptetnek életbe. A tűzszünetet Kijev kezdeményezte, de a kelet-ukrajnai szakadárok is egyetértettek vele, és azt ígérték, hogy tartani fogják magukat a megállapodáshoz.

A csaknem öt éve tartó Donyec-medencei fegyveres konfliktus során már sokadszor léptettek életbe fegyvernyugvást a térségben, de eddig egy sem bizonyult tartósnak.

A Békéscsabai Járási Ügyészség összesen 84 rendbeli bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette és 273 rendbeli lopás vétsége miatt emelt vádat egy szlovák bűnbanda tagjai ellen, akik számlájára nagyszámú magyarországi betörés írható.

A szlovák állampolgárokból – négy férfiból és egy nőből – álló bűnbanda tagjai 2017. márciusától kezdődően 2017. november 27-ig összesen ötven különböző magyarországi helyszínre törtek be, amelyek zöme idősek otthona vagy szeretetotthon volt. A banda vezetője interneten nézte ki a betörés célpontjait, majd kifejezetten a betörések végrehajtása érdekében utaztak a gyanúsítottak Magyarországra. Egy-egy éjszakai „látogatás” alkalmával több intézménybe is betörtek. Betöréshez szükséges szerszámokat nem hoztak magukkal, hanem azokat is a helyszínen vagy a helyszín közelében lopták. Békés megyében Békéscsabán, Kondoroson, Körösladányban, Csabacsűdön és Vésztőn törtek be egy gondozási központba, több idősek otthonába, illetőleg egy szociális és gyermekjóléti intézménybe. Ezeken kívül az ország egész területén garázdálkodtak. Az egyes helyszínekről többszázezer, néhol többmilliós fogással távoztak. A banda három tagját, köztük a vezetőjét is, 2017. november 27-én Komáromban, a Duna-hídnál fogták el, éppen amikor nagy mennyiségű lopott pénzzel Szlovákiába akartak távozni. A bűnbanda két további tagját pedig európai elfogatóparancs alapján Szlovákiában fogták el és a szlovák hatóságok adták ki a magyar hatóságoknak.

A Békéscsabai Járásbíróság előkészítő ülésen hozott ítéletet mind az öt vádlottal szemben, tárgyalást nem tartott. A bíróság a bűnbanda vezetőjét négy év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte, míg további három bűntársa három év négy hónap, két év négy hónap és két év tíz hónap börtönbüntetést kaptak. Ezen kívül a bíróság mind a négyüket hat évre kiutasította Magyarországról és hat évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. A bűnbanda női tagja két év börtönbüntetést kapott, melynek végrehajtását öt évre felfüggesztette a bíróság és őt is kiutasította öt évre.

A 2018. július elsején hatályba lépett új Büntetőeljárási törvény egyik célja nem titkoltan a büntetőeljárások korszerűbbé, időszerűbbé és hatékonyabbá tétele volt. Ennek érdekében bevezetett új jogintézmények egyike a kötelezően tartandó előkészítő ülés. A jogintézmény lényege, hogy amennyiben az előkészítő ülésen a vádlott a vádirat szerint elismeri a terhére rótt bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor már az előkészítő ülésen befejeződhet az eljárás. Amennyiben nem merül fel kétség a vádlotti beismerés önkéntessége és hitelt érdemlősége tekintetében, a bíróság végzést hoz a vádlott beismerésének elfogadásáról, majd a további bizonyítás mellőzésével a vádlott vallomása és a nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján ítéletet hoz az ügyben. Az új szabályok szerint a bíróság a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül megtartja az előkészítő ülést, így akár három hónapon belül jogerősen befejeződhet egy-egy ügy.

A Békés Megyei Főügyészség illetékességi területén működő járásbíróságokon az új törvény hatályba lépése óta eltelt 6 hónap alatt összesen nyolcvan ügyben került sor a vádlotti beismerésre tekintettel az új büntetőeljárás szabályai szerinti gyors befejezésre, és az előkészítő ülésen hozott ítéletek nagyobb része első fokon jogerőssé is vált. Az így befejezett ügyek jellemzően kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények – lopás, okirat-hamisítás, garázdaság, testi sértés, kábítószer birtoklása – miatt indultak, de, ahogy a szlovák bűnbanda ügye is mutatja, az új jogintézménynek a nagyobb tárgyi súlyú és bonyolultabb, egyébként hosszadalmas bizonyítást igénylő ügyekben is helye van.

Január 1-től átlagosan további öt százalékkal emelkedett az arra jogosult hivatásos állományú rendőrök illetménye a 2015-ben indított rendvédelmi béremelés ötödik ütemének megfelelően – nyilatkozta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Emlékeztetett arra, hogy ezzel 2015 óta átlagosan ötven százalékkal emelkedett a hivatásos rendőrök illetménye.

Az illetményemeléssel egy tízéves szolgálati viszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkező főnyomozó bére a 2015-ös 302 ezer forintról mostanra 471 ezer forintra nőtt. Egy 15 éves szolgálattal és középfokú végzettséggel rendelkező tiszthelyettes járőrvezető a béremelés előtt 215 ezer forintot keresett, az ő illetménye 336 ezer forint lett. Egy tízéves szolgálati viszonnyal rendelkező középfokú végzettségű tiszthelyettes helyszínelő bére 250 ezer forintról pedig 342 ezer forintra emelkedett.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy az Országgyűlés döntése alapján 2022. december 31-ig a hivatásos állomány tagját – saját szabad választása alapján – a túlszolgálat ellentételezéseként szabadidő vagy díjazás illeti meg, azaz továbbra is lehetséges a rendőrök túlóra pénzének kifizetése. A parlamenti államtitkár megerősítette: a megújított teljesítményértékeléshez kapcsolódóan a magas színvonalú rendőri szolgálatellátás további elismeréseként 2019-ben is van mód teljesítményjuttatás kifizetésére, amelyre a kormány 12 milliárd forint forrást biztosított.

Kontrát hangsúlyozta, az elmúlt években nem csak az anyagi megbecsülése nőtt jelentősen a rendőröknek, a létszámában, eszközökben, járműparkban, hatékonyságban is sokat fejlődött. “A kormány ezentúl is minden segítséget meg fog adni ahhoz, hogy Magyarország biztonságát megőrizzük, és az ehhez szükséges rendőri munkát biztosítsuk” – mondta az államtitkár.

Hozzáfűzte: a rendőrség munkájának is köszönhetően Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, nőtt a felderítések száma, és a tömeges bevándorlás kezdete óta sikeresen védik a határokat.

Az egyéni lövészfegyver mellett a gyalogos katonáknak szükségük van a lehető legegyszerűbb, vállról indítható páncéltörő/közvetlen irányzású tűztámogató eszközre is. Hogy ez a kombináció jelenti a hadviselés alapját, azt a Kalasnyikov/RPG páros jól illusztrálja világszerte. A korszerű reguláris hadseregeknek azonban ebben is kijár a minőségi fejlesztés, az ergonomikus megoldások, a nagyobb pontosság és a rugalmasabb, szélesebb körű alkalmazhatóság.

Zord

Tizenhárom lőfegyvert és mintegy félezer lőszert tartott engedély nélkül egy férfi Nagyatádon, eljárás indult ellene – tájékoztatott a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján.

Azt írták: a nyomozók a 63 éves férfinál tartott csütörtöki házkutatás során a fegyverek és lőszerek mellett lőszerelemeket, valamint két kilogramm puskaport is lefoglaltak. A rendőrség az ügyben lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt indított büntetőeljárást, a gyanúsítottat őrizetbe vette és kezdeményezte a letartóztatását.

Az MTI bűnügyi forrásból úgy értesült, hogy a férfi fegyvergyűjtő, a nyomozás eddigi adatai szerint nem készült más bűncselekmény elkövetésére.

Nemcsak a nagyvilágban, hanem Magyarországon is egyre gyakoribbak és súlyosabbak az informatikai rendszereket ért kibertámadások. A megelőzés megszervezését legtöbbször a neves világcégektől remélik az állami szervek és a nagyvállalatok – pedig a szakmai berkekben egyre nagyobb elismertséget kivívott hazai csoport már 80 ország polgári és katonai szervezeteinek kínál profi kibervédelmi oktatást és szolgáltatásokat. Az ügyfelek sorban állnak, a Cyber Services Zrt. szakértőinek naptára évekre előre betelt.

Az elmúlt években Magyarországon is megsokasodtak a kibertámadások. A Petya zsarolóvírus után a WannaCry okozott károkat, tavaly pedig előfordultak itthonról indított célzott támadások is: egy ifjú hacker feltörte a BKK online értékesítési rendszerét, nem sokkal később kiderült, hogy a Bubi regisztrált felhasználóinak adatai is nyilvánosságra kerültek. De valóban csak ennyi kibertámadás éri a külföldi és hazai rendszereket? – kérdeztük Frész Ferenctől, a Cyber Services Zrt. vezérigazgatójától. A szerencse úgy hozta, hogy a beszélgetésen ott volt Mádi-Nátor Anett, a cég vezérigazgató-helyettese is, így végül a cégprofil mellett egy kivételes cégtörténet körvonalai is kirajzolódtak.

Mindenki csúsztat?
– A valós incidensek száma nagyságrendekkel nagyobb, mint amennyi a nyilvánosság elé kerül. Főként a multicégek és a nagyvállalatok rendszereit érik külső és belső támadások, de a kormányzati és a katonai hálózatokat is sokkal többször próbálják feltörni, mint amennyiről a média beszámol. Szigorú a megállapítás, de igaz: az információbiztonság és a kibervédelem területén szinte minden ország minden érintettje csúsztat. Főként az állami szervezetek festik a valóságosnál szebbre és jobbra a helyzetüket – indított egy kemény kijelentéssel Frész Ferenc (FF). Mádi-Nátor Anett (MNA) ezt is tudta fokozni.

– Ha az úgynevezett kritikus szegmenseket, tehát a kormányzati és katonai rendszereket vizsgáljuk, akkor nagyon elgondolkodtató állapotokat találunk. Az összes nemzetállam azt sugallja, hogy tökéletesen meg tudja védeni saját informatikai rendszereit, ugyanakkor képesnek tartják magukat más államok hasonló rendszereinek megtámadására. Sőt akár arra is alkalmasnak gondolják saját szakértőiket, hogy feltörjék más országok legbizalmasabb informatikai hálózatait. Aki követi a napi híreket, tudja, hogy a kibervédelem ma már állandó téma a médiában, de a hackertámadások bekerültek a politika mindennapjaiba és a közbeszédbe is. Gyakorlatilag egy informatikai hidegháború kellős közepén vagyunk. Éppen ezért elég nagy baj, hogy a gazdasági élet szereplői, a nagyvállalatok vezetői legtöbbször csak egy „sikeres” rendszerfeltörés után fogják fel, mekkora üzleti károkkal jár egy behatolás. Sajnos legtöbbször a menedzsment tagjaihoz el sem ér a betörés híre. Ha mégis, akkor sem érzik igazán, mekkora veszélyt jelent, ha „csak lemásolták” a cég partnereinek, beszállítóinak vagy vevőinek adatbázisát. Így aztán mintegy „esemény utáni tablettaként” használják a kibervédelmi szolgáltatásokat.

FF: És ezt nem csak mi állítjuk. A Website Builder Expert (WBE) 2017 augusztusában hozta nyilvánosságra egy korábbi felmérés eredményét, amelyből kiderül, hogy Magyarország egyike a kiberbűnözés által legveszélyeztetettebb országoknak. A kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó weblap azt vizsgálta, hogy az Európai Unió országait mennyire veszélyeztetheti az internetes bűnözés – a végkövetkeztetés szerint Magyarország a lista 9. helyén áll.

Kiberbiztonság, kibervédelem, megelőzés
– A megelőzésben vagy a kárelhárításban tudnak segíteni a Cyber Services szakértői?
FF: Mindkettőben, de a teljes portfóliónk ennél sokkal szélesebb. Kiberbiztonsági cégként határozzuk meg magunkat, ami azonban jóval nagyobb profilt ölel fel, mint a katonai zsargonban használatos kibervédelem. Ez utóbbi területen a megelőzéstől a monitoringon és a reagáláson keresztül egészen a hibajavításig a teljes kibervédelmi ciklusra kínálunk megoldásokat. De nemcsak kormányzati és katonai szervezeteknek nyújtunk szolgáltatásokat, hanem az üzleti szféra szereplőinek is.

– Hogyan történik ez a gyakorlatban?
MNA: Mindenekelőtt felmérjük, hogy milyenek az adott ügyfél saját kiberbiztonsági képességei, ezek figyelembevételével olyan védelmi és elhárító rendszereket tudunk felépíteni és működtetni, amelyekkel széles körű kiberbiztonsági funkciók valósíthatók meg. Olyan szolgáltatásokat is kínálunk, amelyek főként a hackertámadások elhárítására, az esetleges behatolás után pedig a kárenyhítésre vonatkoznak. Ha megtörtént a baj, hatékony reagáló erőt is tudunk adni. A megrendelő szervezetnél olyan képességeket is ki tudunk fejleszteni, amelyekkel már ők maguk, házon belül is alkalmasak lesznek a kiberbiztonsági feladatok elvégezésére.

– Az elméleti képzések vagy a gyakorlatok játszanak nagyobb szerepet?
MNA: Mindkettő egyformán fontos. A kurzusok az elméleti alapokra épülnek, a tanfolyamokat azonban mindig egy szigorú protokoll szerint felépített kibergyakorlat zárja, akár civil, akár kormányzati, akár katonai szervezetnél tartjuk a képzést. Természetesen a tartalom és mélység minden projektnél testre szabott, egyedi.

– Ha nem titok, hogyan zajlik egy konkrét képzési projekt előkészítése és levezénylése?
FF: Az egész folyamatot az utolsó apró részletig megtervezzük. Ez akár hat–tíz hónapot is igénybe vehet. A komplett forgatókönyv birtokában kitelepülünk az ügyfélhez, a helyszíni képzés általában egy-két hetet vesz igénybe. A NATO-nak például minden évben szervezünk kiberhadgyakorlatokat, ahol általában 36 ország 1000-1500 szakembere vesz részt. Az ENSZ kibergyakorlatainak speciális tanmenetében van módszertani képzés, majd áttekintjük az alapvető incidenskezelési mechanizmusokat, végül egy két-három napos technikai rész következik, amelyben már a gyakorlatra fókuszálunk.

MNA: A több országot érintő vagy a NATO számára felépített kurzusokon az az egyik fő célunk, hogy feloldjuk a kényszeres titkolózást és végre rábírjuk a résztvevőket az ilyenkor kötelező kooperációra és kommunikációra. Az éles helyzetek ugyanis csak őszinte információcsere, valódi együttműködés eredményeként oldhatók meg. Ilyenkor olyan, az országhatárokon is átnyúló tesztincidenseket generálunk, amelyek megoldásához a különböző országok szakértői csapatainak végre beszélniük kell egymással. Az egész gyakorlat egyik lényeges pontja, hogy a különböző entitásokat rákényszerítsük, hogy végre technikai és stratégiai információkat cseréljenek egymással.

A küldetés lényege a kommunikáció
MNA: Mondhatjuk úgy is, hogy ez a mi szakmai küldetésünk. A stratégiailag kiemelt szinteken olyan helyzeteket imitálunk, hogy a CERT-ként ismert számítástechnikai sürgősségi incidenskezelő csapatoknak és a stratégiai döntéshozóknak ne legyen más lehetőségük, csak az, hogy végre kommunikáljanak egymással! Minél magasabb döntési szintre helyezzék a probléma létezését, és közösen keressenek megoldásokat.

– Hány hasonló profilú cég működik a világon?
FF: Ebben a műfajban abszolút egyedülállóak vagyunk, nincs még egy olyan cég, ahol ennyire magasra teszik a lécet. Ismerünk ugyan professzionális felkészültségű szakértőket, akik önállóan dolgoznak, de hasonló, komplex profilt felmutatni képes cég nincs a palettán. 2015 óta az ENSZ égisze alatt együtt dolgozunk olasz, német, amerikai és afrikai cégekkel, de ők csak a kibervédelem egy részével vagy a stratégiai döntéshozatali mechanizmusokkal, illetve csak a technikai résszel foglalkoznak. Mi abban is unikálisak vagyunk, hogy a legmagasabb szintű stratégiai és technikai és tréninget együtt végeztetjük el a résztvevőkkel.

– Szakmailag a spiccen vannak. De akkor hogyan tovább? Milyen fejlesztési irányokban gondolkodnak, milyen fejlesztéseket terveznek?
FF: Sajátos módon mi lefelé bővítjük a portfóliónkat. A kormányzati, a nagyvállalati és a katonai szféra mellett a kisebb cégek, civil szervezetek számára is biztosítani szeretnénk a hatékony kibervédelmet, ezért tavaly belevágtunk egy kétéves fejlesztésbe. Egy olyan platformot fejlesztünk ki, ami nemcsak segíti, hanem szélesíti is az oktatási munkáinkat. 2017 augusztusában egy üzleti folyamat eredményeként az Exim Növekedési Alap 600 millió forintos tőkebefektetéssel szállt be a cégbe. Ennek köszönhetően kétszeresére növeltük a cég szakértőinek létszámát, és olyan fejlesztéseket indíthatunk, amelyekkel tovább bővíthetjük szolgáltatási portfóliónkat.

Céglapítás után repülőrajt
Végy két tanárembert, akik két teljesen eltérő területen képezték magukat profi szakemberré. Ha az élet ugyanahhoz a vállalkozáshoz sodorja őket, akkor van remény arra, hogy idővel egy világszerte egyedülálló cégprofilt alakítsanak ki. A Cyber Services Zrt. két vezetője így idézi fel az indulást és a közös alapokat:
– Srác koromban autodidakta módon tanultam meg a számítógépek gépi kódú programozását – később tanárként egy teljesen humán pályán indultam tovább. A 90-es évek közepén már a nagyszámítógépekkel találkoztam, felfedeztem a hálózatok és az internet titkait, s közben rájöttem, hogyan lehet feltörni azokat a rendszereket. Nem vagyok bűnöző alkat, ezért úgy gondoltam, hogy a megszerzett tudással a „jó oldalon” kell valamit kezdenem. Akkorra a kiberszakmában már volt néhány külföldi kapcsolatom is, velük együtt alakítottuk ki azt a módszertant, amit ma „etikus hackelésként” definiálnak. Érdekesség, hogy később kétfelé ágazott ez a tevékenység, a másik módszertant ma a szoftverek minőségi teszteléseként ismeri a szakma. Ma is ez a két iskola létezik a világon – mondja Frész Ferenc, aki 2004-től hét éven keresztül a Kürt Zrt. információbiztonsági üzletágát vezette. Ott találkozott Mádi-Nátor Anett-tel, aki többek között az angol szaknyelv tanáraként dolgozott a cégnél.
– Kalandos gyerekkorom volt, sok helyen jártam a világban. Hét idegen nyelvet sikerült elsajátítanom, az első a spanyol – de hivatalos közegben ma is jobban beszélek angolul, mint magyarul. Történészként, majd összehasonlító nyelvészként végeztem az egyetemen, angol nyelv és irodalomból is diplomáztam. Alaposan megismertem a középkori Európa hadi diplomácia motivációs rendszerét – ennek ma is nagy hasznát veszem a mindennapi munkában. Végül Pécsett egy tanári diplomát is szereztem. Budapesten olyan nyelvstúdióban kezdtem dolgozni, ahol többek között azokat a magyar katonákat készítettük fel, akik például a legkeményebb békefenntartó missziókra indultak vagy NATO-pozícióra készültek. Ebben a nyelvi képzésben én azt a szintet oktattam, amit Európában csak Magyarországon tanítottak, vizsgázni pedig csak Angliában lehetett – mondta Mádi-Nátor Anett.

A két tanár egymástól is sokat tanult: a kiberprofi angoltudása gyorsan kiteljesedett, a nyelvtanár pedig egyre jobban értette a kibervédelem lényegét, fontosságát. Gyorsan felismerték, hogy az informatikai biztonság területén felhalmozott tudás oktatása egy olyan sajátos „szellemi termék”, amelyre a nemzetközi piac is kíváncsi lehet.
Az ügyfélkör gyorsan kiépült: az EU-tagállamok és a NATO-országok mellett a közel-keleti és a dél-amerikai országok is megjelent a megrendelők között. Szakmai elismertségüket jól mutatja, hogy két éven belül Mádi-Nátor Anettet nevezték ki a NATO kibertechnikai csoportjának elnökévé. A szakértők ekkor már a Nemzeti Biztonsági Felügyelet CDMA Központját vezették. Amikor 2015-ben Frész Ferenc többségi tulajdont szerzett az akkor már létező Cyber Services Zrt.-ben, Mádi-Nátor Anettet kérte fel a vezérigazgató-helyettesi pozícióra, aki operatív igazgatói beosztása mellett azóta is a nemzetközi projekteket menedzseli. Alig több mint két év alatt világméretű ügyfélkört építettek ki: Hongkongtól Peruig minden évben 80 ország kiberbiztonsági szakértőit képzik ki vagy tartanak számukra speciális továbbképzéseket – a kurzusokon eddig több mint 150 ezer ember vett részt.

Etikus hackerek képzése
Frész Ferenc több mint tíz éve foglalkozik olyan profi szakemberek képzésével, akik szakértelmüket a „jó oldalon” kívánják hasznosítani. Az „etikus hacker” fogalma és az oktatás szükségességének felismerése még a 90-es évek elején született meg. Az iskola alapítója akkor kezdte összeállítani az IT-biztonság kiépítéséhez szükséges ismeretanyagot, akkor tűzte ki célul, hogy önálló szakmaként is elismertesse ezt az egyedülálló tudáscsomagot.
– Tíz éve Magyarországon először alapítottam ilyen iskolát, azóta több mint kétszáz szakember kapott speciális kiképzést. Közülük kerül ki a Cyber Services csapatának utánpótlása is, a végzett hallgatók tudásának minőségére éppen az a garancia, hogy a saját magam és kollégáim által kiképzett és felvett emberekkel tudunk dolgozni.

– Mi történik, ha közülük valaki nem tiszta szándékkal végzi el a tanfolyamot, és végül a sötét oldalon, valódi hackerként kíván tevékenykedni?
– A leendő hallgatóknak a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük, így még a kurzus megkezdése előtt alaposan megismerhetjük őket. Tény, hogy a nagyon erős képzés miatt van lemorzsolódás is, nem mindenki fejezi be a tanfolyamot. De ha valaki átállna a rossz oldalra, akkor őt a saját diáktársai buktatnák meg. Minden hallgatónak, minden hackernek egyéni stílusa van, így gyorsan kiderül, ha valaki „félrelép”. Tudjuk, hogy a srácokat időnként „megkínálják” egy kiválasztott rendszer feltörésével vagy valamilyen más hackerfeladattal, aminek teljesítéséért akár több milliárd forintot is ígérhet a megbízó. De a hallgatóink már a kurzus elején megtanulják, hogy az életben csak egyszer lehet elfogadni ilyen megbízást, és utána két tényezővel biztosan számolniuk kell: sosem fogják kifizetni a számlát, és egy életen át zsarolni fogják a hackert. És nincs hova fordulni bármilyen igazságtételért…

– Hol lehet elhelyezkedni az itt megszerzett végzettséggel?
– Hallgatóink kilencven százaléka etikus hackerként dolgozik a világ valamely pontján, természetesen a „jó”, azaz a védelmi oldalon, de a többiek pályáját is napi szinten követjük. A tíz év alatt elértük, hogy az etikus hackereket ma szakmaként jegyzi a világ, mégpedig a legjobban fizetett szakma egyikeként. Ma már nemzetközi összehasonlításban is vonzó ez a pálya, egy junior etikus hacker kezdő fizetése 50-60 ezer angol font évente, ami hozzávetőleg húszmillió forintnak felel meg. Aki pedig etikus hackerből kiberbiztonsági szakértővé képezi magát, ennek az összegnek akár két-háromszorosát is megkaphatja. Ma már Magyarországon is érdemes a fehérgalléros vonalon elhelyezkedni, az igényeket jól mutatja, hogy a hallgatóinknak már a végzés előtt szerződést kínálnak.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Újabb menekültügyi szigorításokat sürget Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter, miután egy csoport menedékkérő járókelőkre támadt a napokban egy bajor kisvárosban.

Az Ambergben történt eset “mértéktelen erőszakos túlkapás, amelyet nem tűrhetünk el” – mondta a tárcavezető a Bild című lap szerdai összeállításában.

A kisvárosban szombaton két afgán, egy iráni és egy szíriai fiatalember válogatás nélkül járókelőkre támadt. Ittasan randalírozva tizenkét embert sebesítettek meg, egyikük kórházi ápolásra szorul fejsérülése miatt. A 17 és 19 év közötti menedékkérőket előzetes letartóztatásba helyezték.

“Ha menedékkérők erőszakos bűncselekményeket követnek el, akkor el kell hagyniuk az országunkat” – vonta le a történtek tanulságát Seehofer. A politikus hozzátette, hogy javaslatokat dolgoz ki az ügyben a kormány számára.

Az ilyen esetekben a jogállamnak “hajthatatlan keménységről kell tanúbizonyságot tennie”, és az eddiginél nagyobb határozottsággal kell eltávolítania az országból a maradásra nem jogosult menedékkérőket – mondta Philipp Amthor CDU-s parlamenti képviselő.

Az eredetileg tervezettnél magasabb illetményemelést kapnak a katonák – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Németh Szilárd elmondta: 2015-ben döntött a kormány arról, hogy összesen ötven százalékkal emelik a katonák illetményét. Ennek utolsó öt százaléka esedékes most januárban. Öt helyett viszont most 7,4 százalékkal emelik a katonák illetményét – közölte, hozzátéve: ez átlagosan harmincezer forintos havi illetményemelést jelent.

Az államtitkár elmondta továbbá, hogy a honvédségnél dolgozó civilek, akik ez évtől egy új besorolásban honvédelmi alkalmazottakként dolgoznak, négy év alatt egységesen 35 százalékos illetményfejlesztésben részesülnek. A most januártól esedékes húsz százalékos emelés iskolai végzettségtől függően, havonta átlagosan 39 200-74 100 forintos emelést jelent a honvédelmi alkalmazottak számára.

A honvédség által foglalkoztatott tanárok számára 45 300 és 79 300 forint közötti lehet az emelés. Ettől eltérhet azoké, akik többletkötelezettséget vállalnak, ha például hadkötelezettséggel járó különleges jogrendet vezetnek be. Aki vállalja, hogy például tanárként segít kibertámadások leküzdésében, annak 63 300 és 94 300 forint közötti emelés jár – ismertette az államtitkár.

Németh felidézte, hogy a parlament megszavazta azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy 2019-ben is folytatódjon az illetményemelési program. Bevezették továbbá az úgynevezett honvédelmi alkalmazott kategóriát, amely a honvédelem területén dolgozó – eddig köztisztviselőként dolgozó – civilek számára is jelentős illetményemelést eredményez.

Németh az intézkedéseket azzal indokolta, hogy a magyar emberek biztonságának, az ország szuverenitásának legfontosabb biztosítéka a Magyar Honvédség, a magyar honvédelem területén dolgozók munkája. Vannak továbbá olyan új kihívások a világban, mint például a terrorizmus, a migráció, a kiberhadviselés, amelyekre válaszokat kell adni. Ehhez arra van szükség, hogy egy erős, ütőképes hadsereget tudjanak építeni, amihez megfelelő emberek kellenek – fejtette ki, kiemelve: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program középpontjában a katonák állnak.