Biztonságpolitika

A férfit különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölésben és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a bíróság – írta Sterné Deák Andrea.

A közlemény szerint R. R. 2017. április 7-én késő este az idős asszony házának bejárati ajtaján az üveget betörte, majd kinyitotta a belülről kulccsal bezárt ajtót. Az egyedül élő 84 éves asszony a zajt hallva magához vette a mobiltelefonját, hogy segítséget hívjon, a támadó azonban ezt megakadályozta.

Egy széklábbal többször megütötte a nőt, majd egy késsel negyvennégyszer megszúrta. Az idős asszony a helyszínen meghalt. A férfi egy vadásztőrt és ezer forint készpénzt zsákmányolva hagyta el a házat.

A férfi előzetes letartóztatása idején rátámadt egy börtönőrre, ezért a bíróság hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt is elítélte.

Az ügy előzménye, hogy egy lengyel állampolgárral szemben tiltott kábítószer-kereskedelem miatt három európai elfogatóparancsot bocsátottak ki a lengyel hatóságok. Az Írországban letartóztatott férfi nem egyezett bele abba, hogy kiadják őt a lengyel hatóságoknak arra hivatkozva, hogy a lengyel igazságügyi rendszer reformját követően fennáll a veszélye annak, hogy Lengyelországban nem fog tisztességes eljárásban részesülni.

A bírósági tájékoztatás szerint Evgeni Tancsev főtanácsnok arra emlékeztetett, hogy a bíróság egy korábbi ítéletében már kimondta: ha a végrehajtó igazságügyi hatóság azt állapítja meg, hogy az érintett az elfogatóparancsot kibocsátó államban embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének lesz kitéve, akkor az elfogatóparancs végrehajtását fel kell függeszteni.

Tancsev aláhúzta: a tagállami igazságügyi hatóságnak először meg kell állapítania, hogy rendszerszintű hiányosságok miatt a kibocsátó államban fennáll-e ennek a veszélye, másodszor pedig meg kell győződnie arról, hogy komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból feltételezhető-e, hogy az európai elfogatóparancs által érintett ember ennek a veszélynek ki lenne-e téve. Az előbbi a jogállamiság megsértésének veszélyére vonatkozik, amíg az utóbbi a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésének veszélyére. Ez utóbbi veszély egyértelmű lehet, az előbbi azonban nem – tette hozzá.

Megjegyezte továbbá, hogy nem az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának megsértése, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése alapozhatja meg az európai elfogatóparancs végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kötelezettséget. Az európai elfogatóparancsok kölcsönös elismerése ugyanis azt feltételezi, hogy a kibocsátás alapjául szolgáló büntetőeljárásokat a kibocsátó tagállamban független és pártatlan igazságügyi hatóságok folytatják le.

Mint közölték, a főtanácsnok úgy vélekedett, hogy az európai elfogatóparancs felfüggesztésének kötelezettségéhez nem a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése, hanem az igazságszolgáltatás megtagadása veszélyének kell fennállnia.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik vele.

Az elmúlt hónapokban több uniós magországban is a migráció kérdése uralta a belpolitikai napirendet. Bár az Unióra nehezedő migrációs nyomás jelentősen csökkent a 2015-ös évhez képest, a kérdés megoldatlansága mégis több országban belpolitikai válságot eredményezett. Míg a migráció jelenségével összekapcsolódó félelmek Olaszországban Giuseppe Conte euroszkeptikus és bevándorlásellenes kormányát segítették hatlomra, addig Berlinben ugyanez a kérdés az Angela Merkel vezette CDU (Kereszténydemokrata Unió) és a Horst Seehofer által elnökölt CSU (Keresztényszocialista Unió) között okozott már magát a koalíciós kormányt veszélyeztető nézeteltérést.

Ilyen körülmények között került sor június 28-án és 29-én  Brüsszelben az Európai Tanács ülésére. Bár a találkozót megelőzően az új olasz kormány az Európai Tanács által elfogadandó zárónyilatkozat blokkolásával fenyegetett, a rendkívül hosszúra nyúlt ülést követően végül  az olaszok is belementek a közös megoldás elfogadásába. Az állam- és kormányfők által elfogadott nyilatkozatban az Európai Unió tagállamai közös fellépést fogalmaztak meg az Európába irányuló nyugat-, közép- és kelet-mediterrán migrációs útvonalak lezárásával kapcsolatban. Az intézkedések többek között magukban foglalják a frontállamok (Olaszország, Görögország) nagyobb fokú támogatását és az embercsempész-hálózatokkal szembeni keményebb fellépést is.

A nyilatkozat továbbá kitért az Unió és Törökország között kötött migrációs megállapodás teljes végrehajtásának a szorgalmazására,  illetve úgynevezett regional disembarkation platformok létrehozására. A zárónyilatkozat értelmében ezeken az állomásokon döntenének az ENSZ menekültügyi főbiztosával (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) közösen a tengerből kimentett személyek státuszával kapcsolatban. A záróokmány kiemelte, hogy a menekültügyi eljárások lefolytatása az erre a célra létrehozott központokban fog megtörténni, ezen centrumok felállításáról önkéntes alapon döntenének az egyes tagállamok.

Donald Tusk összefoglalója az EU-csúcsról. Forrás: consilium.europa.eu

Implementing the Global Strategy: The EU delivers on security and defence címmel adta közre Frederica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Unió globális stratégiájának két éves jelentését. A 2016-ban elfogadott stratégia célja, hogy az EU gazdasági és diplomáciai súlyának megfelelően képes legyen katonai és hibrid kihívásokra is válaszolni a többi globális szereplőtől nem elmaradva. Az orvosolni kívánt problémák között a védelmi költségek szétaprózódása, a koordináció hiánya és az eszközpark sokfélesége szerepel első helyen – ahogy ezt az alábbi ábra is mutatja.

A főképviselő asszony kiemelte, hogy a gyors fejlődésnek és az ígéretes eredményeknek legfontosabb tényezője, hogy a két év alatt kiépült az EU eszköztára a kontinens biztonságának fejlesztésére. A tagállamok egyetértésével alakulhatott meg a PESCO, az EDF és az European Peace Facility, amelyek mind új lehetőségeket nyitnak meg a tagállamok előtt a védelmi együttműködésben. A hibrid fenyegetésekre adott gyors és hatékony válaszadás elősegítésére jött létre a Hybrid Fusion Cell, amely a tagállamok közötti információáramlást hivatott elősegíteni.

Június 26-án a Tanács következtetéseket fogadott el az Európai Unió tengerészeti biztonsági stratégiájának (EUMSS) felülvizsgálatáról. A stratégia azért bír kiemelt jelentőséggel, mert az EU kereskedelmének jelentős részét a vízen bonyolítja le, ezért fontos a gazdaság számára a tengerek biztonságának garantálása. Federica Mogherini, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője szerint a módosított akciótervnek köszönhetően az Unió megőrizheti fontos szerepét, melyet a tengerek és óceánok biztonságának fenntartásában tölt be világszerte. A stratégiát 2014-ben fogadták el, olyan problémák kezeléséről ír, mint például a határokon átívelő és a szervezett bűnözés, a biodiverzitást érő fenyegetések vagy különböző halászati problémák kezelése. A módosított akcióterv hozzájárul többek között az Európai Unió globális stratégiájának végrehajtásához is.

European Intervention Initiative

Kilenc uniós tagállam írta alá a European Intervention Initiative nevet viselő kezdeményezést, amelyet először Emmanuel Macron francia államfő vetett fel szeptemberben. Az aláírók között ott van Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia, Dánia, Spanyolország, Portugália és Észtország. A projekt lényege egy gyorsan bevethető, az EU intézményeitől független egység létrehozása, amelyet a kontinenshez közeli válságkörzetekben fognak bevetni. A kezdeményezés a válságkezelés mellett a közös stratégiai kultúra kialakításában és a tagállami haderők és haderőnemek közötti együttműködés fejlesztésében is jelentős szerepet játszhat. Különlegessége, hogy a résztvevők között megtalálható az Egyesült Királyság is. Bár a britek a Brexit-tárgyalások folyamatában kihátráltak a PESCO-ból és több uniós védelmi projektből, a francia kezdeményezés mégis lehetőséget teremthet a kontinens második legnagyobb haderejének együttműködésére az Unióval.

A kezdeményezés jövője sokáig bizonytalan volt a Macron és Angela Merkel német kancellár közötti nézeteltérés miatt a közös védelem jövőjéről. Németország ragaszkodott az uniós struktúrához, azonban ez az elmúlt egy hónapban változni látszott – feltehetően a közelgő EP-választások miatt, ahol különösen fontos a francia-német tandem összhangja. A központi kérdés – vagyis, hogy az EII a PESCO riválisa vagy kiegészítése lesz –, továbbra is megválaszolatlan maradt. A vitában meghatározó lesz az új projekt finanszírozhatósága, amiben Németországtól, mint a kontinens legnagyobb gazdaságától, komolyabb felajánlásokat várnak.

A megállapodás ellenére Theresa May, brit miniszterelnök arra figyelmeztet, hogy az Unió jelenlegi magatartása veszélyezteti a polgárok biztonságát. Az uniós hozzáállás szerinte akadályozza az információmegosztást a bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatban a Brexit után. Az Egyesült Királyság szeretne minden korábbinál szélesebb körű hozzáférést az uniós adatbázisokhoz, cserébe felajánlja a saját szolgálatai által gyűjtött információkat. A brit kormány ugyanis továbbra is széleskörű együttműködést szeretne fenntartani az EU-val a biztonság, a bűnüldözés és a terrorizmus elleni harc területén. Theresa May sürgette az uniós vezetőket, hogy a június végi Európai Tanács (50.cikk) ülésen vegyék figyelembe a polgárok biztonságát a tárgyalási irányelvek meghozatalakor.

A brit parlament alsóháza leszavazta a felsőház Brexit-megállapodással kapcsolatos módosító indítványait június 13-án. A Lordok Háza javaslatai szorosabb kapcsolatot hagytak volna meg az Európai Unióval, mivel az Európai Gazdasági Térségben folytatták volna a kereskedelmet az Unióval. Az EGT támogatói azzal érvelnek, hogy gazdaságilag előnyös lenne, ha a jelenlegivel hasonlóan szoros viszony maradna az EU országaival. A javaslat ellenzői ezzel szemben úgy látják, hogy az EGT-ben való maradás szembemenne a kilépésre felhatalmazást adó 2016-os népszavazás eredményével.  Az alsóház képviselői így a kormány akaratával összhangban leszavazták a javaslatokat 327-126 arányban.

Június 19-én egy közös nyilatkozatot adott ki az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság a március óta lezajlott Brexit-tárgyalások során elért eredményekről. Michel Barnier, az Unió főtárgyalója a következőket mondta el a nyilatkozat kapcsán:

• Sikerült haladást elérni a vámok, az adók, az Euratom és az áruk minősítése kapcsán.
• A személyes adatok védelme fontos a felek számára.
• Továbbra sincs megállapodás az ír-északír határ ügyében, aminek Barnier szerint tartalmaznia kell egy biztonsági megállapodást is.

Michel Barnier az Általános Ügyek Tanácsának (50.cikk) ülésén is ismertette a fejleményeket június 26-án. A 27 tagú formációban ülésező Tanács megvizsgálta a tárgyalások aktuális állását, a lezáratlan kérdéseket, valamint az Európai Tanács (50.cikk) által június 29-én elfogadandó következtetések tervezetét. Az elkövetkező ülés során az európai vezetők megvizsgálják az összes nyitott kérdést – többek között az Írország és Észak-Írország között húzódó határral kapcsolatban. 

Az Európai Tanács (50.cikk) június 29-ei ülésén tárgyaltak az EU27-ek vezetői a Brexit-tárgyalások során elért eredményekről. Az Unió főtárgyalójától kapott beszámoló után a vezetők üdvözölték a jelentős haladást a kilépésről rendelkező megállapodás szövegével kapcsolatban. Az Európai Tanács azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos területeken még nem értek el kellő mértékű előrelépés – ilyen területek például Gibraltár státusza, az ír–északír határ megoldatlan kérdése. Utóbbi kapcsán egy „tartalékmegoldás” megalkotásának fontosságára hívták fel a figyelmet az uniós vezetők. Fokozottan hangsúlyozták, hogy minél hamarabb meg kell kötni a megállapodást, hogy az a kilépés napján hatályba léphessen.

Emlékeztetett arra, hogy a csapatkivonás tavaly decemberben kezdődött meg, amikor személyesen kereste fel a hmejmími orosz támaszpontot. Moszkva 2015 szeptember 30-án avatkozott be a Szíriában zajló harcokba Bassár el-Aszad elnök hadseregének oldalán.

Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz haderő “a terroristákkal Szíriában folytatott küzdelemben” demonstrálta megnövekedett katonai képességeit és az egységei közötti koordinációt. Mint mondta a megszerzett harci tapasztalatot hasznosítani kell majd a kiképzésben.

Az elnök szerint miközben a hadsereg és a hadiflotta fegyverzetében és hadfelszerelésében a modern eszközök aránya hat évvel ezelőtt csak 16 százalék volt, addig mára ez a mutató már hatvan százalék, 2021-re pedig el fogja érni a hetven százalékot.

Az orosz elnök ígéretet tett a fegyveres testületek javadalmazásának javítására.

A 151, illetve 185 oldalas kettős tanulmány három év alatt, harmincezer munkaórával készült el, negyvenezer eredeti dokumentum áttekintésének és 50 órányi szóbeli interjú feldolgozásának eredményeként. Az alsóházi bizottság hangsúlyozza: arra nem talált semmilyen bizonyítékot, hogy a brit hírszerzési és biztonsági szolgálatok közvetlenül, fizikailag bántalmaztak volna őrizeteseket, de 13 olyan incidenst feltárt, amelyben brit ügynökök közvetlen szemtanúi voltak foglyok bántalmazásának.

További 25 esetben a brit szolgálatok tagjainak az őrizetesek számoltak be arról, hogy bántalmazták őket, 128 esetben a bizottság által közelebbről meg nem nevezett külföldi “összekötő szolgálatok” tájékoztatták a brit ügynököket foglyokkal szembeni rossz bánásmódról, és a brit szolgálatok 232 bizonyítható esetben folytatták hírszerzési információk átadását annak tudatában is, hogy az adott esetekben őrizetbe vett embereket a partnerügynökségek rossz bánásmódnak vetik alá.

Az alsóházi bizottság jelentése szerint a brit hatóságok néhány ilyen esetben vizsgálatot indítottak, de ez nem volt következetes gyakorlat. A parlamenti testület szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a jelentésekben feltártak alapján az Egyesült Királyság eltűrt olyan akciókat, amelyek a bizottság megítélése szerint “védhetetlenek”.

A jelentések összegzése szerint ugyanakkor a bizonyítékok arra vallanak, hogy brit szolgálatok nehéz mérlegelési dilemma elé kerültek: befolyásuk korlátozott volt az amerikai félre, viszont óvakodtak az Egyesült Államok “felbosszantásától”, tartva attól, hogy ebben az esetben elveszítik hozzáférésüket az őrizetesektől származó olyan információkhoz, amelyek életfontosságúak lehettek nagy-britanniai terrortámadások megakadályozásához.

“Könnyű az események utólagos ismeretében kritizálni, és teljesen egyértelműen leszögezzük, hogy nem célunk egyes súlyos nyomás alatt dolgozó (brit titkosszolgálati) tisztviselők hibáztatása” – fogalmaz az alsóház hírszerzési és biztonsági bizottsága.

A jelentés szerint azonban a brit fél a szolgálatok és az illetékes minisztériumok szintjén nagyobb erőfeszítéseket is kifejthetett volna az amerikai magatartás befolyásolására és az elhatárolódásra az őrizetesek bántalmazásától.

Dominic Grieve, az alsóházi bizottság vezetője a jelentésekhez külön kommentárt fűzött, miután találkozott olyan találgatásokkal, amelyek szerint az Egyesült Államok cenzúrázta volna a bizottsági jelentést. Grieve ezzel kapcsolatban közölte: a jóval több mint 300 oldalas kettős tanulmányban az alsóházi testület egyetlen olyan szó “átszerkesztésébe” egyezett bele, amelyet az Egyesült Államok biztonsági szempontból aggályosnak talált.

A bizottság vezetője éles szavakkal bírálta a brit kormányt is, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a jelentésből kormánytisztviselők egyes részleteket kiszivárogtattak a sajtónak.

Grieve nyilatkozata szerint a kormány kivételes eljárással előzetes betekintést nyerhetett a jelentéstervezetbe, hogy megvizsgálhassa, nincsenek-e benne olyan részletek, amelyek árthatnak a brit nemzetbiztonságnak, de ez nem jelentette azt, hogy “kedvére” kiszivárogtathatott egyes részeket a tanulmányból.

Az Ab-nek a határozatról tájékoztató közleménye szerint az ügy ötven országgyűlési képviselő indítványozására indult. Szerintük a kifogásolt szabály egyes esetekben lehetetlenné teszi a büntetőeljárás lefolytatását minősített adattal visszaélés miatt, ezért a büntető törvénykönyv vonatkozó szabályozásának megsemmisítését kérték a testülettől.

Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy valamely adat minősítése akkor rendelhető el, ha a minősítéssel védhető közérdek a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott körbe tartozik. Ilyen minősítéssel védhető közérdek Magyarország szuverenitása, területi integritása, alkotmányos rendje, honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzései tevékenysége, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége, külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai, állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.

Az Ab határozatában hangsúlyozta: a büntetőhatalom gyakorlása az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége, ezért bűncselekmény elkövetésekor az állam köteles gondoskodni arról, hogy az elkövető felelősségre vonásáért a büntetőeljárás meginduljon.

Minősített adattal visszaéléskor büntetőeljárás indítására csak a minősítésre jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van lehetőség. Azokban az esetekben, amikor a feljelentés a minősítésre jogosultat érintené, az önvádra kötelezés tilalma miatt a minősítő mentesül a feljelentés kötelezettsége alól. A hatályos szabályozás alapján ilyenkor nincs egyéb lehetőség a büntetőjogi felelősségre vonásra, vagyis az állam nem tudja teljesíteni alkotmányos kötelezettségét – áll a közleményben.

Az Alkotmánybíróság szerint az összhang az alaptörvénnyel a vitatott rendelkezés megsemmisítése helyett a hatályos szabályozás kiegészítésével állítható helyre. A testület ezért jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának még az idén tegyen eleget – áll a szervezet közleményében.

A Magyar Honvédség fegyvernemi napjai között július 2. a repülőműszakiaké.

Tisztelet mindazoknak, akik repülőgépek vagy helikopterek üzemeltetésével és javításával szolgálták és szolgálják a magyar katonai repülést.  

 * * *

Fotó: Szórád Tamás

A nyomozás adatai szerint a csoport tagjai strómanok bevonásával szállítmányozással foglalkozó cégeket vásároltak fel, majd a társaságok nevében az interneten keresztül nemzetközi fuvarozást vállaltak.

A szállítmányokért hamis okmányokat bemutató sofőrök jelentkeztek, akik egyetlen esetben sem vitték a célállomásra az árut, hanem ellopták. Televíziókat, mosogatógépeket, szárítógépeket, autógumit, műanyag granulátumot, mosóport, kozmetikai termékeket, kávét, édességet, de még gyerekjátékot is loptak így.

A lebukás elkerülése érdekében néhány elcsalt fuvar után a szállításhoz használt teherautókat hátrahagyták, a hamis okmányokat pedig megsemmisítették.

Az NNI a nyomozás során széleskörű együttműködést folytatott a szlovák hatóságokkal. Ennek eredményeképpen derült ki, hogy a banda, öt magyar és öt szlovák gazdasági társaság közreműködésével 2012 és 2015 között közel ötven szállítmányt lopott el, amivel több mint egymilliárd forint kárt okoztak.

Az NNI a nyomozás befejezése után a vádemelési javaslatot elküldte a Gödöllői Járási Ügyészségnek – közölte az ORFK.

A magyar forgószárnyas közösség a 2000-ben kivont Mi-2-es és a 2016-ban szolgálatba állított AS 350 Ecureuil után egy újabb típussal írja majd a hazai könnyű helikopteres katonai repülés történetét. Nem is akármilyennel, az Airbus Helicopters H145M típusú, könnyű támogató helikopterével.  

A típus tavaly jelent meg Magyarországon, amikor egy HForce fegyverrendszerrel felszerelt H145M teszthelikopter pápai bázissal, a Bakony térségében repült.

A HForce rendszernél a helikoptervezető és a lövész egyaránt sisakcélzót/kijelzőt használ. Bal oldalon egy 70 mm-es nem irányított rakéta konténer látható, a jobb oldalon egy 12,7 mm-es géppuska konténer, az orr alatt pedig a szenzortorony.

2017 októberében, valahol a Bakony felett. A hajózók a sisakcélzót és a 70 mm-es nem irányított rakétát egyaránt tesztelték. A nem irányított fegyverzettel a pilóta önállóan is dolgozhat. Ha ugyanezt a szenzortorony segítségével hajtják végre, vagy az irányított fegyverzetet alkalmazzák, már szükség van fedélzeti lövészre is.

A további tesztelésre Svédországban került sor, ahol az Thales FZ275 70 mm-es lézerirányítású rakétáit indították.

A HForce rendszerrel felszerelt H145M-mel tavaly augusztusban Németországban kezdték meg a repüléseket.

H145M német felségjellel. A Bundeswehr helikopteréből különleges műveleti katonák gyakorolnak.

* * *

Fotó: Airbus

Bicát bűnpártolás miatt ítélték el négy év szabadságvesztésre. A vádirat szerint a volt főügyész Ovidiu Tender üzletembernek segített, aki azt kérte tőle, hogy egy ellene folyamatban levő perben felfüggesztett börtönbüntetést kérjen a Bica által akkor vezetett vádhatóság ügyésze. Bica eleget tett az üzletember kérésének, ezért indult ellene eljárás.

A vádirat szerint Adriean Videanu üzletembernek is segített egy másik ügyben. Videanu befolyásos politikus volt, Bukarest egykori főpolgármestereként és miniszterként is tevékenykedett. A vádirat szerint Bica főügyészként egy döntéssel lehetővé tette a politikusnak, hogy cégének zárolt vagyonrészét eladhassa. Az ügyészek Videanu ellen is vádat emeltek, akit azonban a legfelső bíróság a keddi ítélet szerint felmentett.

A legfelsőbb bíróság szintén kedden hirdetett jogerős ítéletet egy másik perben, amelyben szintén Bica volt az egyik vádlott. Ebben is bűnpártolással vádolták, de ezúttal felmentették a volt főügyészt.

Bica ellen több másik ügyben is vádat emeltek a restitúciós hatóságnak az ügyészség szerint jogtalan kárpótlást megítélő döntései miatt. Mielőtt főügyésszé nevezték ki Bicát, a restitúciós hatóságban képviselte az igazságügyi minisztériumot. Ezek a perek még nem értek véget.

Bicát baráti viszony fűzi Elena Udrea volt regionális fejlesztési és idegenforgalmi miniszterhez, akit június elején hat év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy másik korrupciós perben. Egyelőre egyikük esetében sem tudnak érvényt szerezni a jogerős bírósági ítéletnek, mert Costa Ricába menekültek, ahol mindketten politikai menedékjogért folyamodtak. Egyes tanúk Bicát legutóbb Panamában látták.

Az újság nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőktől kapott információkra hivatkozott a cikkében, s egyúttal utalt arra is, hogy a Donald Trump és Angela Merkel közötti diplomáciai viszony egyre feszültebb.

A lap értesülései szerint Trump még az év elején, a Fehér Házban katonai tanácsadókkal folytatott megbeszélésein mutatott érdeklődést a Németországban lévő amerikai csapatok kivonása iránt. Állítólag meghökkentette őt, hogy milyen nagy létszámú amerikai kontingens van német földön, és ismételten felpanaszolta hogy más országok nem járulnak hozzá tisztességgel a közös biztonság fenntartásához és nem fizetnek be eleget a NATO költségvetésébe. Németországban egyébként 35 ezer aktív állományú amerikai katona teljesít szolgálatot.

Az esetleges csapatkivonásról – a The Washington Post szerint – európai tisztségviselők is tudomást szereztek, de egyelőre mérlegelik, hogy vajon az amerikai elnök valóban szeretné átrendezni, újraszervezni az amerikai katonai jelenlétet Európában, vagy csupán a brüsszeli NATO-csúcsértekezlet előtti tárgyalási taktikáról van szó. Brüsszelben ugyanis Trump várhatóan ismét előhozza, hogy a NATO-tagországoknak az eddigieknél jóval nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a közös védelmi költségekhez.

Cikkében a The Washington Post azt azért leszögezte, hogy információi szerint a Pentagonban a katonai szakértők egyelőre nem foglalkoznak a Németországban lévő amerikai katonák létszámával, ennek költségeivel vagy a kontingens esetleges csökkentésével, és maga a Pentagon (védelmi minisztérium) sem kapott felkérést konkrétumok megvizsgálására.

A cikk megjelenése után a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: nem kérte fel a védelmi minisztériumot a Németországban lévő amerikai csapatok újrapozícionálásának elemzésére. “De – tette hozzá a közlemény – a Pentagon folyamatosan értékeli a külföldön szolgálatot teljesítők munkáját.”

Kommünikét adott ki a The Washington Post cikkének megjelenése után a Pentagon is, Eric Pahon szóvivő minden olyan feltételezést és információt elutasított, amely szerint bárki is fontolgatna teljes vagy részleges csapatkivonást. “A Pentagon rendszeresen felülvizsgálja katonái teljesítményét és az ehhez kapcsolódó költségeket” – olvasható a tárca közleményében.

A második világháború vége óta Németországban lévő amerikai csapatok jelenléte elemzők szerint egyfajta garancia arra, hogy Oroszország ne rohanhassa le Európát. A The Washington Post arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai katonák német bázisokról indulnak észak-afrikai vagy közel-keleti bevetésekre is.

A The Washington Post egyébként korábban azt írta, hogy Trump állítólag azt javasolta volna Emmanuel Macron francia államfőnek, hogy léptesse ki országát az Európai Unióból. Erre a lapinformációra péntek estig sem Washingtonban, sem Párizsban nem reagáltak.

A kormányfő kiemelte, ma Európában a rend, a béke és a biztonság már nem magától értetődő dolog, egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tenni, hogy “fenntartsuk saját civilizációnk több ezer éves rendjét”. Ilyenkor felértékelődik a rend, a béke és vele együtt annak őreinek, védelmezőinek szerepe – hangsúlyozta.

A magyarok békében és biztonságban akarnak élni, ezért a jövőben is szükség lesz – sőt Európa jelenlegi helyzetét látva még az eddigieknél is nagyobb szükség lesz – bátor, jól képzett, hazájukat és nemzetüket szerető egyenruhásokra – mondta Orbán.

A magyarok azt várják, hogy ne kelljen félniük sem nappal, sem éjszaka, sem vidéken, sem városban, sem közterületen, sem az otthonukban, továbbá hogy ne kelljen félteniük sem saját maguk, sem szeretteik testi épségét, emberi méltóságát, sem saját javaikat, sem az ország vagyonát. Azt is várják, hogy a rendőrség a törvényes rend helyreállításában, a társadalmi szabályok érvényesítésében és a törvénytisztelő magatartás elismerésében mutasson példát – fogalmazott a kormányfő, jelezve, hogy a rendvédelemben dolgozóknak ezért feddhetetlennek és rendíthetetlennek kell lenniük.

A végzősöknek a miniszterelnök azt mondta: nemcsak egy diplomát szereztek, hanem esküt is tettek, és így szolgálatba léphetnek, a fogadalommal pedig a magyar jogrendszer és az ezeréves államiság megőrzése iránt is elkötelezték magukat. Hozzátette: bizonyára azért is választották ezt a hivatást, mert szeretik Magyarországot, a hazájukat, a nemzetüket, a kultúránkat, és hisznek abban, hogy ezek olyan fontos dolgok, amelyeket közösen meg kell védeni.

“Az a rend, amelyet önök védelmeznek, a szabadságból született. Szabadságukkal élve a magyarok eldöntötték, milyen országot akarnak maguknak. Ennek az akaratnak a végrehajtói vagyunk mi mindannyian” – fogalmazott Orbán, felhívva az esküt tettek figyelmét, hogy noha a törvényeket az Országgyűlés hozza, “önökre hárul a feladat, hogy a jogszabályok be is legyenek tartva”. Végül azt kívánta nekik, mutassanak jó példát mindenkinek emberségből, határozottságból és törvénytiszteletből is.

A Kapisztrán téren tartott tisztavatáson részt vett mások mellett Pintér Sándor belügy- és Benkő Tibor honvédelmi miniszter is. Az ünnepségen kiosztott sajtóanyagban azt is írták, hogy a rendészettudományi kar képzései továbbra is nagyon népszerűek, egyes szakokra csaknem tízszeres a túljelentkezés. A most esküt tett hallgatók már július 2-án megkezdik szolgálatukat.

Az NKE Rendészettudományi Karának 218 végzett hallgatója a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt tette le a tiszti esküt. A karról idén 170 tiszt kerül a rendőrséghez, a többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtás és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz.

Az AFE beszereléséről, működtetéséről és összekötéséről az adóhivatal informatikai rendszerével a Magyar Posta gondoskodik felügyeleti szolgáltatóként. Az automataberendezések üzemeltetői gépenként 120 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást igényelhettek a telepítés költségeire.

A NAV szerint a rendszer az automata üzemeltetőjének is előnyös, hiszen a bevételek alakulása mellett az is kontrollálható, hogy mikor kell feltölteni a készüléket. Az étel- és italautomaták piacán bevezetett új rendszer az online pénztárgépekhez és az elektronikus közúti árufuvarozási ellenőrzési rendszerhez hasonlóan az adóbevételek növelését, a gazdaság fehérítését szolgálja.

Pogány Péter, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyettese közölte: mintegy féléves nyomozás eredményeként fogták el a pápai kapitányság munkatársai a gyanúsítottakat. A nyomozás adatai szerint a 61 és 32 éves, Győr-Moson-Sopron megyei férfi 2017 decemberétől 2018 júniusáig vadászati jogosultság nélkül lőtt ki és lopott el csaknem száz vadat, amelyeknek a vadgazdálkodási értéke több millió forint.

Nagy Ákos, a Pápai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője elmondta: a két férfit június 20-án hajnalban a Veszprém megyei Gic községben fogták el. Gépkocsijukban egy őzbak és egy muflonjerke tetemét, az utastérben pedig vadászkutyát, fegyvereket, lőszerhüvelyeket, valamint egy – tiltott vadászati eszköznek minősülő – céltávcsőre szerelhető éjjellátót is találtak. Később elfogták segítőjüket is, egy vadgazdálkodásra jogosult szervezeténél dolgozó Veszprém megyei 32 éves férfit, aki információval segítette őket.

Orvvadászat és lopás megalapozott gyanúja miatt, illetve ezek bűnsegédlete miatt indult eljárás a gyanúsítottak ellen, akiknek a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatásukat. Az elkövetők otthonából védett holló, fokozottan védett vadmacska, valamint több gímszarvasbika, dámszarvas és őzbak trófeája is előkerült – közölte a sajtótájékoztatón Pintér Csaba, az Agrárminisztérium Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táji Osztályának vezetője.

Hercsel György Győr-Moson-Sopron megyei főállatorvos elmondta: z egyik győri családi házban rossz higiénés körülmények között tárolt több mint másfél mázsányi szalámit, kolbászt, szalonnát találtak. Egy másik, Győr környéki házban pedig az úgynevezett tenyészetinformációs rendszerben rögzítést elmulasztva tartottak csaknem hatvan tyúkot, egy kecskét, három szamarat, tizenkét nagysúlyú mangalicát és öt dámvadat – tette hozzá.

Sajtójelentések szerint a szóvivőnő szerdától kap védelmet. Sanders nem kívánta kommentálni a sajtóértesüléseket, a titkosszolgálat szóvivője pedig a CNN hírtelevízióban azt mondta, hogy biztonsági okokból soha nem kommentálják az ilyen jellegű információkat.

Sanders védelmének elrendelésére azt követően kerül sor, hogy a hétvégén a szóvivőnőt és családját kitessékelték egy virginiai étteremből azzal az indoklással, hogy mivel Donald Trump kormányzatának munkatársa, ezért nem kívánatos vendég. A nagy vitát kavart eset után Maxine Waters demokrata párti képviselőnő a hétvégén Los Angelesben egy rendezvényen arra biztatta az amerikaiakat, hogy “zaklassák” a Trump-kormányzat munkatársait.

“Ha étteremben, boltban vagy benzinkútnál meglátnak egy kormánytagot, tessék odamenni, villámcsődületet rendezni és tudatni velük, hogy többé már sehol sem kívánatosak” – fogalmazott a képviselőnő, akinek beszédét valaki feltette az egyik videómegosztó portálra, és így hétfőn már egész Amerika tudomást szerzett róla. Trump “rendkívül alacsony intelligenciahányadossal rendelkező” törvényhozónak minősítette Waterst, republikánus politikusok lemondásra szólították fel a kaliforniai politikusnőt, és befolyásos demokrata párti politikusok is élesen bírálták őt. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakcióvezetője például nyilatkozatban szögezte le, hogy Waters viselkedése “nem amerikaihoz méltó”.

Elemzők emlékeztetnek rá, hogy az elmúlt hetekben megszaporodtak a republikánus politikusok elleni szóbeli bántalmazások. A múlt héten például a Peter Fonda színész, az amerikai elnök legkisebb gyermeke, Barron Trump elrablására buzdította az amerikaiakat. “Szakítsák csak el őt is az anyjától!” – fogalmazott Twitter-bejegyzésében a színész, akit felháborított az amerikai-mexikói határon illegális migráns szüleiktől elválasztott kisgyermekek látványa. S bár Fonda később bocsánatot kért, a titkosszolgálatot értesítették az esetről.

A cikkben az ENSZ menekültügyi főbiztosának levelét ismertették, amelyet az Európai Unió soros elnökségét betöltő Bulgária kormányfőjének küldött előző héten, és amelyben mielőbbi egyeztetést sürgetett az érintett európai országokkal az új tervekről. Filippo Grandi arról számolt be, hogy az UNHCR az IOM-mel közösen dolgozik egy javaslaton ebben az ügyben, amelyet hamarosan az Európai Unió elé fognak tárni.

A két szervezet már jelenleg is működtet olyan központokat Líbiában és Nigerben, ahol különválaszthatják a nemzetközi védelemre szoruló menekülteket az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól, utóbbiakat pedig visszaküldhetik hazájukba. Az IOM korábban megerősítette, hogy javaslatokat készítenek hasonló platformok felállításáról, de csak az EU határain belül, ugyanakkor leszögezte, hogy egyelőre semmi nincs véglegesítve.

Sajtóhírek szerint az uniós vezetők e heti csúcstalálkozója elé terjesztendő zárónyilatkozat kiszivárgott vázlatában kitérnek majd a menedékkérelmek elbírálására szolgáló központok EU-n kívüli felállítására. Az azonban az EUObserver szerint egyelőre nem világos, hogyan néznének ki ezek a platformok a gyakorlatban vagy hol hoznák létre őket.

A hírportál arról írt, hogy három lehetséges forgatókönyvet emlegetnek a szakértők. Az első értelmében megállapodnának bizonyos észak-afrikai országokkal, és ott helyeznék el a tengerből kimentett embereket, a menekültek bekerülnének az UNHCR által vezetett áttelepítési programba, mindenki mást hazatoloncolnának.

A második opció az EU-tagállamok közötti egyezségekről, valamint az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítéséről szól. A harmadik forgatókönyv alapján pedig, amelyet amúgy már elvetett az Európai Bizottság, az elutasított menedékkérőket harmadik országokban létrehozandó központokba küldenék az EU-ból.

A központok felállítása szakemberek szerint jogi és biztonsági kihívásokat jelenthet, az ötlet ugyanakkor egyre szélesebb támogatást nyer az unión belül. Azonban kérdés még az is, hogy sikerülne-e találni olyan harmadik országokat, amelyek hajlandók létrehozni a területükön ilyen létesítményeket.

Kedden az Európai Bizottság illetékes szóvivője újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján nem lehet az Európai Unión kívülről menekültügyi kérelmet benyújtani a tagállamokban. Erre az egyetlen módot az áttelepítések jelentik, amelyek során valamely uniós tagállam önkéntes alapon befogad olyan kérelmezőket, akikről az UNHCR megállapította, hogy jogosultak nemzetközi védelemre.

Azt írták: az infokommunikáció korszerű eszközei a kapcsolattartás napi formáit is megváltoztatták, így a magánélet védelme kiterjed a fizikai és az interneten megvalósuló zaklatásra egyaránt. Az egyén méltóságát és magánélethez fűződő jogát biztosítani kell a közösségi médiatérben is. Ezért a törvényalkotó szándéka garantálja az egyén számára a privátszféra biztonságát a magáncéllal megosztott és közzétett tartalmak tekintetében is.

Emlékeztettek, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi IIII. törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság több alkalommal mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg. Az Alkotmánybíróság 2016-ban felhívta a jogalkotót, hogy a gyülekezési jog és a magánélet védelmének szempontrendszereit hozza összhangba.

Ennek alapját teremtette meg az Alaptörvény 7-ik módosítása, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán-, családi életének és otthonának sérelmével – olvasható a közleményben.

Hozzátették: az új törvényjavaslat a német mintát veszi alapul, tiszteletben tartja és biztosítja a gyülekezési jog szabadságát, és a nemzetközi standardoknak megfelelően, korszerűen szabályozza a gyülekezési jog gyakorlását.

Az orvos tagadja, hogy annak idején közreműködött az újszülött ellopásában. “Senkinek nem adtam semmilyen kislányt” – mondta Vela, aki a kérdések többségére azt válaszolta, hogy nem emlékszik. Az idős férfi Inés Madrigal ügyében állt bíróság elé. Az 1969-ben született nőt örökbe fogadták. Nevelőanyja pedig a nőgyógyászt nevezte meg mint akitől “ajándékba kapta” a kislányt, miután saját gyermeke nem lehetett.

A bíróságon Vela nem ismerte el, hogy az ő aláírása szerepel Madrigal születési anyakönyvi kivonatán, noha egy korábbi vallomásában épp ennek ellenkezőjét mondta. Az idős férfi rossz egészségi állapotára hivatkozva védője igyekezett elkerülni, hogy bíróság elé állítsák, de az orvosszakértő vizsgálata után mégis megtartották a tárgyalást. Madrigal a bíróságon felidézte, hogy nevelőanyja – aki két éve elhunyt – szerint Vela azt mondta neki: szimuláljon terhességet és tömje ki párnákkal a ruháját.

A nő a bíróságra érkezésekor újságíróknak azt mondta: nem számít arra, hogy az eljárás során kiderül, kik a biológiai szülei, viszont itt nem csak róla van szó, mert mindenki tudja, hogy ez elterjedt gyakorlat volt Spanyolországban.

A bíróság épületénél többtucatnyi tüntető gyűlt össze, kezükön sárga kesztyűt viselve, amelyet mozgalmuk jelképeként választottak. Olyan áldozatok, akik állítják: szülés után lopták el csecsemőjüket a kórház közreműködésével, nekik pedig azt mondták, hogy a gyerekek halva születtek vagy fertőzésben haltak meg miután a világra jöttek.

“Igazságot!”, “Elrabolták a gyerekeinket, hol vannak?” – írták a transzparensekre. “Bűnöző” – kiabálták az autó után, amelyben a bíróságról távozó vádlott ült, akire az ügyészség 11 éves börtönbüntetést kért. A megmozduláson ott volt több, az áldozatokat képviselő szervezet is, amelyek adatai szerint mintegy kétezer hasonló ügyben fordultak már Spanyolországban bírósághoz, ám ezek kilencven százalékát elutasították.

A madridi nőgyógyász ügye az első, amely eljutott a bírósági tárgyalásig

Az érdekképviseletek számításai szerint összesen több százezer olyan gyerek lehet, akit ilyen módon elszakítottak szüleiktől a Franco-diktatúra (1939-1975) alatt, és az azt követő években. Kezdetben politikai szempontok szerint, a rezsim számára ideológiailag megfelelő, gyermektelen családok kapták meg a politikai foglyok vagy a rendszer ellenségeinek bélyegzett családok gyerekeit. Később pedig már erkölcsi indokokra hivatkozva, például nem házas, egyedülálló anyáktól is elvettek gyerekeket.

Mindezt gyakorta az egyház, papok, apácák közreműködésével, akik meg voltak győződve arról, hogy ezzel a gyerekek érdekeit szolgálják. Az első évtizedekben anyagi ellentételezés nélkül zajlottak az ügyletek, később azonban már pénzért kínálták a gyerekeket. Az időszakot kutató spanyol történészek szerint ez játszhatott szerepet abban, hogy ez gyakorlat a diktatúra bukása után még sokáig fennmaradt.

A megalapozott gyanú szerint az észak-bácskai Gunarason élő férfi január 1-jére virradóra előzetes szóváltást követően egy lakásban több alkalommal megütötte barátnőjét, majd a sértett fejét falba verte, és nyakát két kézzel leszorította. A bántalmazások következtében a sértett a helyszínen meghalt. A gyanúsított ezt követően öngyilkosságot kísérelt meg, ereit felvágta, azonban rövid idő múlva meggondolta magát, és a szomszédba becsöngetve mentőt és rendőrt hívott.

Huber közölte, a rendőrök a férfit őrizetbe vették, majd gyanúsítottként kihallgatták, melynek során a bűncselekmény elkövetését beismerte. Emberölés bűntette miatt indult ellene büntetőeljárás. A nyomozást befejezték, és az ügy iratait vádemelési javaslattal továbbították az ügyészségre – tudatta a főhadnagy.

A számítógépes rendszer automatikusan megtagadta a könnyített vízumra irányuló kérelmet Solana egyik korábbi iráni látogatása miatt.

Ez nem azt jelenti, hogy a spanyol politikus egyáltalán nem léphet be az Egyesült Államokba, hanem azt, hogy teljes vízumért kell folyamodnia, amelynek kiadása hosszabb ideg tart, és drágább is.

A könnyített (vagy más néven: ESTA) vízum szabályait még az előző amerikai elnök, Barack Obama szigorította meg. Ennek értelmében a könnyített vízumra jogosult 38 ország állampolgárainak 2011. március elseje óta megtagadják a könnyített vízumot, ha korábban látogatást tettek Iránban, Irakban, Jemenben, Líbiában, Szomáliában vagy Szudánban. Ezért teljes vízumot kell kérniük, amelyhez szükséges egy személyes beszélgetés is az adott ország nagykövetségén vagy konzulátusán.

Solana 1995 és 1999 között irányította az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, majd az EU külpolitikáért felelős főbiztosa volt. 2015-ben részt vett az Iránnal kötött többhatalmi atomalku kimunkálásában. 2013-ban Teheránba utazott, hogy részt vegyen Haszán Róháni iráni elnök beiktatási ünnepségén.

Jelenleg azért kíván beutazni az Egyesült Államokba, mert több amerikai egyetemre van vendégtanári meghívása.