Biztonságpolitika

Mindennek megvan a maga helye?

Akár egy egész élet is kevés arra, hogy minden tökéletesen szervezett és rendezett legyen — de ez jól is van így. Ettől függetlenül fontos időt szakítani arra, hogy a környezetben, ahol élünk, ne uralkodjon el (teljesen) a káosz. A nappali az otthonunk egyik legfontosabb szobája, ahol a moziestek, szülinapi zsúrok, csevegős borozások, baráti meccsnézések (és egyebek) zajlanak, ez az állandó nyüzsgés remek, de valami olyasmi, ami lássuk be, rumlival jár. Ezt felszámolni lehetetlen, és szomorú küldetés is lenne, de valamelyest kordában kell tartani. Az egyik ismert formája a teljes fejetlenség felszámolásának, a szekrénysor használata. De milyen további eszközeink vannak a nappali rendszerezésére?

Legyen könnyebb a rendrakás!

Az egyik legjobb módszer, ha nem engedjük elharapózni a helyzetet, ha pedig mégis megtörténik, kellő felkészültséggel gyorsan felszámolható. A szekrénysor roppant praktikus, a titka pedig abban rejlik, hogy nem csak egyszerűen tárolásra, de tárolók tárolására is alkalmas. Így például a vendégségbe jövő gyerekeknek bármikor előkaphatjuk a kosarakban és dobozokban tárolt építőkockákat, és az 5000 darabos puzzle-t is. A játék végeztével pedig csak vissza kell csomagolni a portékát, és máris minden a legnagyobb rendben. Ezzel pedig eljutottunk az egyik leghasznosabb kiegészítőig, ami nem más, mint a kosár. Jegyezzük meg, kosarakból sosem elég, ha egyszer kipróbáltuk, úgy leszünk majd velük, mint Gombóc Artúr a csokoládéval.

Csoportosítás és könnyebb átláthatóság

Ez a tanács nem való mindenkinek, viszont vannak, akiknek egészen új színt hozhat a hétköznapokba. A rendszerezés ezen fajtája valóban némileg merev, de kétségtelenül könnyen követhető, átlátható és jól kezelhető. Ha csoportokba rendezzük a tárgyainkat, jóval könnyebb lesz visszatenni őket a helyükre, ugyebár. Egy komolyabb szekrénysor teret ad mindennek: játékot a játékokhoz, porcelánokat a porcelánokhoz, bakelit lemezeket a bakelitekhez. A klasszikus megoldás persze némileg felfrissíthető, a könyvespolcra életet csempészhetünk egy fotóval, a kaktuszok között jól mutathat egy nyaraláskor vásárolt sombrero. A szabályokat mi határozzuk meg, csak ügyeljünk arra, hogy tudjuk őket követni!

The post Hogyan rendszerezzünk a nappaliban? appeared first on .

A vádirat szerint a vádlottak egy harmadik társukkal együtt – aki azóta elhunyt – egy VII. kerületi szórakozóhelyen vagyonőrként dolgoztak. 2021. október 31-én hajnalban a vádlottak harmadik társa szóváltásba keveredett egy férfival, akit ököllel megütött. Egyik társa elővett egy valódinak látszó fegyvert, és azt a bántalmazott férfi feje felett egyszer elsütötte, majd fenyegetően ráfogta.

Ekkor a megtámadott férfi segítségére kelt a sértett, aki a vádlottak harmadik társát lefogta, hogy a további bántalmazást megakadályozza. A támadó azonban kiszabadult a fogásból, megfordult, megrúgta a sértettet, a fegyveres vádlott pedig ráfogta a pisztolyt és egyszer az ő irányába is elsütötte.

A sértett ezután a falhoz hátrált, kezét felemelte, jelezve, hogy nem kíván tettlegességben részt venni. Ennek ellenére két támadó is többször, ököllel megütötte, emiatt eltört az orra.

A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság és súlyos testi sértés miatt emelt vádat, s mindkét vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetést indítványozott – közölte a főügyészség.

The post Verekedő, lövöldöző vagyonőrök ellen emelt vádat az ügyészség appeared first on .

Boris Pistorius a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva kiemelte, hogy elhamarkodott döntést hozna, aki csupán sajtóértesülések alapján vonna le következtetéseket az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő vezetékrendszer elleni szabotázsakcióból.

Mint mondta, nagy érdeklődéssel olvassa a médiajelentéseket, de bevárja, hogy a hivatalos vizsgálati eredmények alapján mi igazolódik be belőlük, ezért nem is foglalkozik olyan „hipotetikus” kérdésekkel, hogy az eset miként befolyásolhatja a német kormány és az orosz támadás ellen védekező Ukrajna viszonyát.

A Balti-tenger mélyén futó vezetékrendszer elleni robbantások Ukrajnába vezető nyomairól szóló értesülésekkel kapcsolatban rámutatott: az ilyen leleplezésekről kiderülhet, hogy valójában úgynevezett hamis zászlós művelet történt, vagyis az elkövetők szándékosan hagynak maguk után az ellenfélre, az Északi Áramlat esetében Ukrajnára mutató jeleket. Erről a lehetőségről az ügyről szóló sajtójelentésekben is lehet olvasni – tette hozzá a miniszter.

Két német közszolgálati médiatársaság, az ARD és a Südwestrundfunk (SWR) a Die Zeit című hetilap keddi közös beszámolója szerint a hírszerzési információk azt mutatják, hogy a robbantásokat egy hat emberből álló egység hajtotta végre, akik egy Lengyelországban bejegyzett ukrán tulajdonú cég nevében bérelt hajóval közelítették meg a helyszínt a németországi Rostock kikötőjéből. A hajó kapitányából, két búvárból, két búvárasszisztensből és egy orvosból álló egység tagjainak állampolgársága ismeretlen, mert hamisított útleveleket használtak. Azt sem tudni, hogy ki adott megbízást a robbantásokra.

A The New York Times című amerikai lap szerdán ugyancsak hírszerzési forrásokra hivatkozva szintén arról írt, hogy egy ukránbarát csoport hajtotta végre az akciót.

A vezetékrendszer két vezetékpárból – Északi Áramlat-1, Északi Áramlat-2 – áll, mindkettő évi 55 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmas. A négy vezetékből három rongálódott meg a 2022 szeptemberének végén elkövetett robbantásokban. Néhány nappal később, október 3-án a Gazprom orosz állami energetikai társaság közölte, hogy „technikai szempontból lehetséges” a szállítás megindítása az Északi Áramlat-2 B jelű vezetékszálán, és már csupán egy hivatalos német hatósági megerősítés szükséges ahhoz, hogy ez a lehetőség megvalósuljon. A német kormány elutasította az orosz kezdeményezést.

Az Északi Áramlat-1 2012 óta működött, az Északi Áramlat-2 kiépítését 2021-ben fejezték be, és el is indították az üzembe helyezést célzó hivatalos németországi eljárást, amelyet a szövetségi kormány 2022. február 22-én felfüggesztett, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.

Moszkva ezért csak az Északi Áramlat-1-en szállított földgázt, amelynek mennyiségét az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta jelentősen csökkentett, majd augusztusban, a robbantások előtt pár héttel teljesen leállította a szállítást, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet. Így 2022 szeptembere volt az első hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A kormányzati adatok szerint a teljes németországi földgázfelhasználás 55 százalékát kitevő orosz import kiesését sikerül ellensúlyozni új beszerzési források bevonásával és a földgázszállítási infrastruktúra bővítésével. Az első számú importpartner – azaz Oroszország – helyére Norvégia lépett, és felépítették a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas első három tengeri terminált. Németország így néhány hónap alatt függetlenné vált az orosz földgáztól.

Az ukrán védelmi miniszter tagadta, hogy Ukrajnának köze lenne az orosz gázvezetékek elleni szabotázshoz
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter tagadta, hogy ukrán hivatalos szervek részt vettek volna az Északi Áramlat gázvezetékek ellen tavaly ősszel a Balti-tengeren elkövetett robbantásos szabotázsakcióban. „Számomra ez egy elég furcsa történet, semmi közünk hozzá. Úgy gondolom, hogy az illetékes hatóságok által lefolytatott hatósági vizsgálat majd minden részletet feltár. Ez bizonyos értelemben elismerés lenne különleges alakulatainknak, de ez nem a mi tevékenységünk” — mondta az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a tárcavezető.

The post Szabotázs a tenger alatt: A német védelmi miniszter türelemre int appeared first on .

A demonstrálók blokkolták a Ben Gurion repülőtérre vezető forgalmat Benjámin Netanjahu miniszterelnök római útjának megakadályozása érdekében. Folyamatosan dudáló járművek tucatjai haladtak csigalassúsággal a légikikötő bejárata közelében az útzár miatt. A rendőrség közlekedési bírságokkal sújtotta a demonstrálókat. A tüntetők még a terminálok közötti utakon is akadályozták a forgalmat.

A lap értesülése szerint emiatt Netanjahu helikopterrel érkezett Jeruzsálemből a repülőtérre, és késve indították a gépét. Még indulása előtt találkozott volna Jeruzsálemben Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, de erre sem ott tudtak sort keríteni, hanem egy repülőtér melletti épületben. A találkozón jelen volt Joáv Galant izraeli védelmi miniszter is. „Az Egyesült Államoknak és Izraelnek közös programja van: megakadályozni Iránt abban, hogy atomfegyver birtokába jusson és megvédeni a régió biztonságát” — mondta a megbeszélések elején Netanjahu.

Több ezer tüntető Tel-Aviv központjában is lezárt több főutat, és a rendőrség minden erőfeszítése ellenére mindkét irányban le tudták zárni az ország legfontosabb közútját, az Ajalon autópályát. A rendőrség lovas alakulattal és vízágyúval próbálta helyreállítani a rendet. Tiltakozó útlezárás volt sok vidéki városban is. A tüntetők ezúttal tengeri demonstrációt is szerveztek, a ynet beszámolója szerint több tucatnyi hajó blokkolta a haifai kikötő be- és kijáratait.

Az igazságügyi rendszer átalakítása ellen tiltakozók először a múlt héten tartottak „rendbontó napot”: már akkor is útelzárásokkal és a közrend megsértésével próbálták elérni, hogy a kormány ne szavaztassa meg a parlamentben az igazságügyi rendszert átalakító törvényeket. Ezek az új jogszabályok a jogásztársadalom szinte egyöntetű véleménye szerint gyengítenék az igazságszolgáltatás politikusokat ellenőrző szerepét, és leépítenék a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Netanjahu ezzel szemben azt állítja, hogy a módosításoknak köszönhetően helyreállna a hatalmi ágak egyensúlya, amely jelenleg az igazságszolgáltatás irányába billen el.

The post Izraelben útelzárásokkal folytatódtak a jogrend tervezett átalakítása elleni tüntetések appeared first on .

A bíróság azt írta: a betegápoló-gondozó végzettségű nőt 2021 szeptemberében bízta meg a sértett azzal, hogy segítsen gondoskodni idős, beteg anyósáról. Mivel a sértettnek különös lelki és fizikai terhet jelentett anyósa gondozása, az ápoló azt hazudta neki, hogy egy ismerőse által készített gyógyszerrel meg tudja gyorsítani az idős asszony halálát. A szert 2021 októberének közepétől el is kezdték adagolni a sértett anyósának. (Az MTI közleménye szerint: „kezdték”, azaz a megzsarolt sértett is adagolta a „gyógyszert”. A -szerk- megj.)

Az idős asszonyt előbb hasmenés gyötörte, majd ágynak dőlt és az adagolás megkezdése után tíz napon belül – a halál természetes bekövetkeztével – meghalt.

Az ápoló a megbízójával folytatott beszélgetéseiről a szer adagolása előtt és alatt is titokban hangfelvételeket készített, majd azzal zsarolta meg őt, hogy ha nem fizet neki hárommillió forintot, akkor nyilvánosságra hozza a hanganyagot. A sértett a fenyegetés hatására még aznap feljelentést tett a rendőrségen.

A Komlói Járásbíróság a vádlottat zsarolás kísérlete miatt három év börtönre ítélte, és végleg eltiltotta a betegápolói, illetve beteggondozói foglalkozástól. A nő a kiszabott szabadságvesztés kétharmada, de legkevesebb három hónap letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ügyész tudomásul vette a két nappal ezelőtti ítéletet, a vádlott és védője fellebbezést jelentett be az ellen, így a döntés nem jogerős.

The post Három évet kapott a zsaroló betegápoló appeared first on .

Az elmúlt hetekben ismét szokatlan, illetve új katonai légijárművek fordultak meg felettünk és cselekedett személyzetük látványos dolgokat. Nemcsak a lőtéren :-) A márciusi hírbejegyzés képe ezért a Neptune Strike 23-1-ről származik, rajta a Brit Királyi Légierő Kayak 31 hívójelű Voyager KC2 (Airbus 330 MRTT) tankerje, amint a USS Bush két Super Hornetjét itatja, két olasz Harrier a Cavour hordozóról pedig várakozik a sorára.

Zord

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) korábbi közleménye szerint a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek szolgálatban rendszeresen korrupciós bűncselekményeket követtek el. Az Ártánd, illetve Nagykereki közúti határátkelőhelyen szolgáló 17 határrendész 2022 áprilisa előtt megállapodott abban, hogy az átkelőhelyen átutazóktól rendszeresen jogtalan előnyt fogadnak el, majd az összegyűjtött készpénzt a szolgálatot követően egymás között előre meghatározott arányban elosztják.

Az elkövetők között tiszti rendfokozatú nincs, a legmagasabb beosztású határrendész az átkelőhelyeken szolgálatot ellátó szolgálatirányító parancsnok és átkelőhely-ügyeletes volt.

A két-két szolgálatirányító parancsnok, illetve átkelőhely-ügyeletes közvetlenül nem fogadott el jogtalan előnyt, alárendeltjeiket a bűncselekmények elkövetésében azzal segítették, hogy kívánságuknak megfelelően olyan sávokra osztották be, ahol nagyobb esély volt a vesztegetési pénzek megszerzésére. Továbbá elöljárói kötelességüket megszegve a tudomásukkal zajló korrupcióról nem tettek jelentést, azzal szemben nem léptek fel, s ezért cserébe kaptak a vesztegetési pénzből.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatala az ügyészség felkérésére több mint 190 millió forint értékben biztosított vagyontárgyakat. A nyomozással párhuzamosan folytatott vagyonvisszaszerzési eljárás keretében a gyanúsítottaktól hat gépkocsit, egy nagyobb értékű luxus órát, valamint nagy mennyiségű készpénzt és kriptovalutát foglaltak le, továbbá négy ingatlan zár alá vételéről döntöttek. A 18 gyanúsítottól közel 57 millió forint készpénzt foglaltak le, amelynek felét külföldi devizákban, döntően euróban tartották – ismertette a főügyészség.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyomoz, és 17 határrendész, illetve egy civil őrizetét rendelte el, a gyanúsítotti kihallgatások folyamatban vannak – közölték. A kényszerintézkedésekről a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa pénteken dönt – írták.

Kedden mintegy háromszáz rendőr és ügyész hajtotta végre az akciót az ártándi magyar-román közúti határátkelőhelyen, amelyről aznap este a KNYF azt közölte: a bűnügyi akcióban a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala, a Készenléti Rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, valamint a Hajdú-Bihar, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi és közterületi támogató alosztályai vettek részt.

The post A korrupcióval gyanúsított ártándi határrendészek letartóztatást kezdeményezte az ügyészség appeared first on .

„A város védelmének minden egyes napja lehetővé teszi számunkra, hogy időt nyerjünk a tartalékosok felkészítésére, és felkészüljünk a jövőbeli támadó hadműveletekre. Ezzel egyidejűleg a csatákban az ellenség elveszíti a legfelkészültebb és leginkább harcra kész csapatainak egy részét, beleértve a Wagner zsoldoscsoport rohamosztagait” – magyarázta a parancsnok. Hangsúlyozta: „a kitartó ellenállás minden egyes napja értékes időt ad a védőknek, hogy csökkentsék az orosz megszállók támadó erejét”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy Bahmut elfoglalása megnyitja az utat Oroszország előtt a donyecki régió más települései felé, ezért védik az ukrán erők továbbra is a várost. Azt azonban nem szabad megengedni, hogy az orosz csapatok bekerítsék őket.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője arról adott hírt, hogy reggel az orosz erők ismét tüzérséggel támadták a dél-ukrajnai Herszon városát. A megyei kormányzói hivatal ehhez még hozzáfűzte, hogy egy lövedék eltalálta a közösségi közlekedés egyik megállóját, aminek következtében két ember meghalt. A repeszek egy üzlethelyiségbe is becsapódtak, ahol emiatt egy nő vesztette életét.

A csütörtökre virradóan Ukrajnát ért újabb nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadást Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „szokásos orosz barbárságnak” nevezte, amelynek „nem volt katonai célja”. „Az éjszaka folyamán Oroszország hatalmas rakéta- és dróncsapást hajtott végre Ukrajna ellen, amely emberéleteket követelt és károkat okozott a polgári infrastruktúrában. Nem volt katonai célpontja, ez csak az oroszok barbársága volt” – fogalmazott a tárcavezető. Biztosított afelől, hogy eljön a nap, amikor Putyint és környezetét törvényszék elé állítják.

Ukrajnai háború – Hamis légiriadó volt Moszkva megyében
Moszkva megye több tévé- és rádióadóján hangzott el szándékosan hamis légiriadó-figyelmeztetés, a rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint ez szerverek feltörése miatt történt. Hasonló figyelmeztetések hangzottak el a nap folyamán Voronyezs megyében. A tárca szerint február utolsó napján hasonló hamis légiriadó volt az Urálban és a Krímben, valamint a moszkvai és a voronyezsi régióban. Február 22-én Kazanyban, Belgorodban, Ufában, Moszkva megyében, Novoszibirszkben volt hasonló incidens. Az elmúlt hetekben Tulában, Krasznodarban, Kazanyban, Leningrád megyében, Szaratovban , Jekatyerinburgan fordult elő hasonló eset. A Gazprom-Media egy alholdingjának sajtószolgálata az RBK gazdasági lapnak azt állította, hogy a hackelés a műholdas szolgáltató infrastruktúrájában történt.

The post Ukrán szárazföldi erők parancsnoka: Bahmut megtartása egyre fontosabb appeared first on .

Az amerikai nagykövetség a honlapján közzétett üzenetben azt írta: a belga rendőrség fokozta a biztonsági intézkedéseket a brüsszeli metróban március 8-án elkövetni tervezett lehetséges terrortámadásról szóló bejelentés miatt.

Az amerikai nagykövetség óvatosságra és körültekintésre szólított fel a Brüsszelben és környékén tervezett utazásokra vonatkozóan. Ajánlották továbbá, hogy aki teheti, kerülje a tömeget, figyeljen a környezetére, tájékozódjon a médiából, és kövesse a weboldalt a friss információk megszerzése érdekében.

A La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap arról számolt be, hogy az Európai Bizottság kedden kora este két, orosz nyelven írt elektronikus levelet kapott lehetséges terrortámadás elkövetéséről. Az intézmény illetékesei jelentették az esetet a rendőrségnek.

A Le Soir című belga napilap úgy tudja, egy ismeretlen az elmúlt hetekben kétszer is felvette a kapcsolatot az uniós bizottsággal. A február 16-án küldött első e-mail nem tartalmazott fenyegetést, a március 3-án küldött üzenetben azonban az EU-tagországok területén tervezett sorozatos terrortámadások elkövetésére figyelmeztettek, mivel – mint írták – „az EU folytatja agresszív politikáját”. A cikk szerint a kedd este érkezett e-mail konkrét terrortámadás elkövetését jelentette be, amely szerint „március 8-án felrobbantják a brüsszeli metrót az Yser és Rogier állomások között”.

A belga szövetségi rendőrség azt közölte, hogy komolyan vették a bejelentést és az abban említett fenyegetést, ezért szigorúan ellenőrizték a brüsszeli tömegközlekedést, de egyelőre semmi gyanúsat nem találtak. Közölték: fokozzák az éberséget, „minden rendőri szolgálat riadókészültségben van”. A brüsszeli ügyészség vizsgálatot indított a bombafenyegetés bejelentőjének azonosítására – tették hozzá.

A belga nemzeti válságközpont megerősítette, hogy a terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) „valószínűtlennek” minősítette a fenyegetést, és azt írta: jelenleg nincs szükség további intézkedésekre. A négyfokozatú terrorfenyegetettségi skálán a fenyegetettségi szintet a második fokozaton tartották, ami „közepes” fenyegetésnek felel meg – tették hozzá.

The post Brüsszeli terrortámadás veszélyére figyelmeztetett az USA nagykövetsége appeared first on .

Az internet és az infokommunikációs eszközök (IKT) elterjedésével, ma már szinte minden számítógépeken és az ezeket összekapcsoló hálózatokon keresztül működik. A társadalom is egyre inkább támaszkodik és használja ezeket a technológiákat, mivel használatuk napjainkban megkerülhetetlenné vált. A globális internet és világhálózat kialakulásával és elterjedésével összhangban egyre több kiberbűnözői csoport és terrorista csoport jelent meg a kibertérben. Ezek a csoportok a kiberteret egyfajta fegyverként alkalmazzák céljuk elérése érdekében. A kiberbűnözői csoportok elsődleges célja általában a vagyonszerzés vagy az anyagi kár okozása. A terrorista csoportok vonatkozásában a toborzás, támogatók szerzése, propaganda, eszme terjesztése, valamint a figyelemfelkeltés, más néven a soft tevékenységek a jellemzőek. A technológia dinamikus és permanens fejlődésével a különböző támadási módszerek is egyre szofisztikáltabbá, fejlettebbé váltak. Az új támadási módszerek ellen a védekezés igen nehézkes, a támadás felelősét (kombattáns) pedig szinte lehetetlen azonosítani, megnevezni. Cikkemben egy speciális támadási formát, a szolgáltatásmegtagadással járó túlterheléses támadást (Denial of Service) és annak fajtáit szeretném ismertetni.

A túlterheléses támadás meghatározása

A számítógépeken keresztül elkövetett bűnözés egyidősnek tekinthető a számítógépek megjelenésével, azonban a bűnözés felerősödését a gépek hálózatba történő kapcsolása jelentette. Ezeknek a hálózatba kapcsolt informatikai rendszereknek a sebezhetősége ennek következtében jelentős mértékben megnőtt, mivel a támadónak már nem szükséges fizikailag megközelíteni a célpontot, hanem elegendő a hálózatban fellelhető sérülékenységeket, biztonsági réseket kihasználnia. Ilyen veszélyforrást jelenthet egy hibásan megírt alkalmazás, mely esetben a hiányosságokat kihasználva átvehető a rendszer felett az irányítás vagy működésképtelenné tehető az adott rendszer. Ezen rendszerek ellen számos támadási forma sikeresen alkalmazható (például: malwarek). Mivel az informatikai rendszerek kapacitása nem végtelen, ezért az egyik legelterjedtebb támadási módszernek számít a túlterheléses támadás (Denial of Service). A szolgáltatásmegtagadással járó támadásról 1990-es évek óta beszélhetünk, mely ellen univerzális értelemben vett védelem a mai napig nem alakult ki, ezért napjainkban is előszeretettel alkalmazott támadási forma. A támadás lényege, hogy a támadó egy darab számítógép segítségével a célrendszer számára annyi kérést, csomagot küld, hogy azt az adott rendszer már nem tudja kiszolgálni, ezért a szolgáltatás működésképtelenné válik. Felhasználói szemszögből működésképtelennek tekinthető egy rendszer, ha válaszideje meghaladja a felhasználó tűréshatárának maximumát, így nem is szükséges teljesen működésképtelenné tenni azt.

A támadók később felismerték, hogy a támadás egyetlen számítógéppel történő kivitelezése több időt és energiát vesz igénybe, ezért megjelent a túlterheléses támadáson belül az elosztott túlterheléses támadás (Distributed Denial of Service). Ezen támadási forma esetében a támadó már nem egy, hanem több számítógépet (zombigép) alkalmaz a támadás kivitelezésére, mely következtében gyorsabban, kevesebb ráfordított energiával képes elérni a kívánt eredményt. Egy DDoS támadás sikeres végrehajtásához 2 dolog szükséges: a célpontnál nagyobb erőforrásokkal rendelkezzen a támadó, valamint a célpont valamely sérülékenységét sikeresen ki tudja használni. Egy DDoS támadás során a komolyabb támadóerő és a nehezebb kivédés érdekében a támadók sok esetben botneteket használnak. A botnetek főbb jellemzője, hogy számtalan gépet foglalnak magukban és a világ minden táján megtalálhatóak, ezért kiiktatásuk szinte lehetetlen feladat. Az internet segítségével feltérképezhetőek nyílt forrásból azok a gépek, melyek bárki számára hozzáférhetőek. Ezeket a gépeket fertőzik meg kártékony, rosszindulatú programmal, ezzel válnak ezek a gépek egyfajta zombi gépekké. Zombi gépek alatt azokat a gépeket értjük, melyek az interneten keresztül a hacker vagy egy vírus az irányítása alatt tart és szükség esetén ezekről az eszközökről indítja meg a támadást. Egy botnet hálózat mérete igény szerint lehet több tíz ezres vagy akár több milliós is, melyeket általában e-mail spamküldésre és elosztott túlterheléses támadásra használnak.

A DDoS támadások használatának egyik nagy előnye a jelentős méretű károkozás mellett a könnyed megvalósíthatóságában rejlik. A DDoS támadás észlelése is egyre nehezebbé a válik a botnetek, illetve a különböző IP címek használatának köszönhetően. A DDoS támadásnak két fajtája különböztethető meg: magas sebességű (High DDoS), és alacsony sebességű (Low DDoS) támadás. Magas sebességű DDoS támadás esetében a hálózati forgalom és a kérések száma különbözik a normál forgalomtól, ebből kifolyólag ezt a fajta támadást könnyebb felismerni, észlelni. Az alacsony sebességű DDoS támadás esetében a hálózati forgalom mérete hasonlít a normál állapothoz, ezért ezt a támadási formát sokkal nehezebb felismerni. Jelenleg két részre oszthatóak a DDoS támadás észlelési módszerek: csomag alapú ellenőrzésre és áramlás alapú ellenőrzésre. Csomag alapú ellenőrzéshez kiválóan alkalmas a Wireshark vagy a TCP dump, melyek a hálózati forgalom rögzítésére alkalmasak. Az észlelési folyamat során a csomag fejléce kimarad, és a rendellenességet a csomagterhelés elemzésével azonosítják. Manapság, mivel a csomagokat is titkosítják, ezért a csomagterhelés elemzése szinte lehetetlen feladatnak minősül. Az áramlás alapú ellenőrzés statisztikai adatokon alapul a hálózati forgalom vonatkozásában. Jelenleg néhány hálózati eszköz (útválasztók, kapcsolók) hálózati protokollokon keresztül (NetFlow) gyűjtik és továbbítják a hálózati folyamatokat. Az áramlás azonos attribútumokkal rendelkező csomagok hálózati halmazát jelenti (forrás és cél IP címek). A magas mintavételi arány miatt a hálózati áramlás nem képes rögzíteni a kommunikációs módot, ezért néhány támadási módszert (alacsony sebességű DDoS támadás) nem képes észlelni.

DDoS támadások általában ismert és népszerű weboldalak ellen fordulnak elő. Az egyik legnagyobb DDoS támadást a GitHub szenvedte el 2018 márciusában, amikor 1,35 TBps forgalmat generáltak a weboldalon. A támadás nagy hálózati megszakítást és gazdasági károkat okozott. További nagy volumenű DDoS támadásként említhető a 2019 januárjában az Imperva nevű cég ellen elkövetetett két DDoS támadás. Az első esetben a támadó 500 millió csomagot, míg a második esetben 580 millió csomagot küldött a támadó másodpercenként a szolgáltatás leállásához. Összehasonlításképp a GitHub szervere 129,6 millió csomagot kapott másodpercenként. 2018-ban érte DDoS támadás a Wikipédia szerverét is, mely következtében az oldal 3 teljes hónapig működésképtelen volt. Ezek az incidensek jól reprezentálják a DDoS támadás súlyosságát és jelentőségét.

DDoS alkalmazása különböző hálózati rétegekben

A hálózati réteg vonatkozásában az ICMP (Internet Control Message Protocol) az IP fontos segédprotokollja, melyen keresztül megvalósítható a DDoS támadás. Az ICMP működésének lényege, hogy az egyik végpont a másik végpont működőképességének ellenőrzésére küld egy „Echo Request” ICMP üzenetet. A másik végpont az „Echo Reply” üzenettel válaszol az üzenet átvétele után. Ez az üzenetváltás megy végbe a legtöbb operációs rendszerben a ping parancs utasítására. Ezek a csomagok mérete igen kevés (általában 74 byte méretűek), ebből kifolyólag nem terhelik jelentősen sem a hálózatot, sem a végpontok számítási kapacitását. A támadás kivitelezése során a támadó „Echo Request” csomagokat küld a célpont számára egyszerre nagyszámú végpontot használva. A támadó a végpontok számától és a rendelkezésükre álló sávszélességtől függően a célpont sávszélessége túlterhelhető, így az általa nyújtott szolgáltatások jelentős mértékben lelassulnak, a megszokott működés lehetetlenné válik. Ezt a támadási formát ICMP floodingnak is szokás nevezni.

Az alkalmazási rétegben a HTTP (Hypertext Transfer Protocol) a legismertebb DDoS támadási módszer. A HTTP kliens szerver modellt követő, tranzakció alapú technológia. A kliens a lekérni kívánt weboldal azonosítóját (URL: Unified Resource Locator) elküldi a szervernek, a szerver pedig a válaszüzenetében továbbítja a kért objektumot. Ha a támadó képes ilyen, sok erőforrást igénybe vevő csomagot előállítani és azt nagyszámú végpontról egy időben elküldeni a kiszolgáló számára, akkor jelentős zavart okozhat a kiszolgáló adatbázis kezelőjének. Szélsőséges esetben ez akár a kiszolgáló leállását is eredményezheti. A helyzetet súlyosbítja, hogy egy HTTP kérés mérete néhány 100 byte, így nagyon rövid idő alatt sok is elküldhető belőle, míg a válasz összeállítása nagy teljesítményű számítógépek használata mellett is több időt vesz igénybe.

A Syn Flood módszer a TCP kapcsolat kiépülését, egészen pontosan a három-utas kézfogást támadja meg. Egy ilyen kapcsolat, ha minden rendben megy, úgy néz ki, hogy a kliens küld a szervernek egy Syn csomagot, amire a szerver egy Syn-ack csomaggal válaszol. Ez jelenti azt, hogy a szerver tudja fogadni a beérkező kapcsolatot. A szerver a Syn-ack csomagot értelemszerűen arra a címre küldi, ahonnan a Syn-t kapta, ezt az információt pedig onnan tudja meg, hogy mi van a Syn csomag fejlécébe írva. A támadók ezt kihasználva hamis IP címmel töltik ki ezt a részt, a szerver így olyan gépekhez akar csomagot küldeni, akik vagy nem is léteznek, vagy ha léteznek is, nem számítanak Syn-ack-ra és eldobják azt. A szerver egy előre beállított timeout értékig vár mielőtt bármi ilyen félig kiépült kapcsolatot bezárna, ez lehetőséget biztosít a támadónak arra, hogy a szervert ilyen hamis kapcsolódási kérésekkel túltöltse, ezáltal a szabályos kapcsolatok kiépülését jelentősen lelassítsa, vagy akár teljesen ellehetetlenítse.

Összefoglalás

A fentebb leírtak alapján megállapítható, hogy a DoS, mint támadási módszert igen gyakran alkalmazzák a kibertérben. A támadási módszer a könnyű kivitelezhetősége és a szinte lehetetlen elhárítása következtében nagyon kedvelt a hackerek, bűnözők körében. Ennek a támadásnak számos fajtája, módszere ismert, melyet mindig a célba vett rendszer sajátosságaiból kiindulva szoktak kiválasztani. A DoS-on belül ma már sokkal elterjedtebb a DDoS, mely olyan erőforrással és sebességgel képes megtámadni egy adott rendszert, mely a DoS vonatkozásában elképzelhetetlen. Ezért a jövőben a DoS valószínűleg végérvényesen háttérbe fog szorulni és a DDoS támadások fognak még szélesebb körben elterjedni. Elég csak megemlíteni a tézis igazolására az Észtország ellen 2007-ben elkövetett támadást, melyet DDoS támadással hajtottak végre, mely az ország 2004-től teljes mértékben elektronikusan működő közigazgatási rendszerét több hétre ellehetetlenítette. Biztosak lehetünk tehát abban, hogy a jövőbeni információs műveletek és a hibrid hadviselés vonatkozásában ez a támadási forma továbbra is megkerülhetetlen lesz és szerves részét fogja képezni a kibertérben végbemenő cselekményeknek.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A Túlterhelés, mint támadási módszer bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az egy évvel ezelőtt elfogadott határozathoz képest, amely szerint a védelmi kiadásoknak 2035-ig kell elérnie a GDP két százalékát, a mostani ezt legkésőbb 2030-ra tervezi, azzal, hogy a kiadásokat legalább ezen a szinten kell tartani 2040-ig.

Damir Crncec, a védelmi minisztérium államtitkára a bizottság ülésén elmondta: az új állásfoglalás oka, hogy megváltoztak a biztonsági viszonyok, itt az ukrajnai háború, és – mint említette -, Svédország és Finnország is csatlakozni kíván a NATO-hoz.

A kulcsfontosságú újítások között Crncec két gyalogos zászlóalj felállítását, közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerek vásárlását, a meglévő helikopterek cseréjét, négy további repülőgép beszerzését, valamint a kutatás-fejlesztési beruházásokat említette. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a védelmi minisztérium felszólította a szlovén vállalatokat, vizsgálják meg lőszergyártó kapacitásaik bővítési lehetőségeit.

Szlovénia 2023-ban a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százalékát, 2024-ben 1,4 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ez egyike a legalacsonyabb ráfordításoknak a NATO-tagállamok között. Az elmúlt tíz évben a gazdasági válság és a megszorítások miatt Ljubljana negyven százalékkal csökkentette a védelemre szánt büdzsét.

A NATO-tagállamok 2014 szeptemberében arra vállaltak kötelezettséget, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítják, ennek 20 százalékát pedig haderőfejlesztésre.

The post Szlovénia korábbra tervezi védelmi kiadásainak növelését appeared first on .

Az ukrán határőrség arról számolt be, hogy a nap folyamán ukrán határőrök visszaverték az orosz csapatok rohamát Bahmutnál, nyolc orosz katonát megöltek és 23-at megsebesítettek. „Az orosz harci repülőgépek tüzérséggel, rakéta-sorozatvetőkkel és kazettás lőszerrel támadták az ukrán hadsereg állásait Bahmut peremvidékén. Az ukrán határőrök aknavetőket és légi felderítést alkalmaztak, valamint kézi lőfegyverekkel közelharcot vívtak az orosz katonákkal” – írta közleményében a határőrség.

Az ukrán vezérkar értesülései szerint az orosz megszállás alá került, Luhanszk megyei Kreminnában jelentősen megnövekedett azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a helyi megszálló hatóságok kilakoltatják a helyi lakosokat otthonukból, hogy az újonnan érkezett orosz katonákat költöztessék be oda.

A vezérkar jelentése szerint szerdán az orosz erők 22 légicsapást hajtottak végre és 29-szer támadtak rakétasorozatvetőkkel. Bevetettek egy iráni gyártmányú Sahíd drónt, amelyet az ukrán erők megsemmisítettek. A nap folyamán az orosz erők a csernyihivi és a harkivi régiók településeit is ágyúzták.

Az ukrán légierő 11 csapást mért az orosz csapatok koncentrációs területeire és egy csapást egy ellenséges légvédelmi rakétarendszer pozíciójára, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig eltaláltak el egy orosz parancsnoki állást – derült ki a vezérkar jelentéséből.

Az Európai Unió Törvényszéke érvénytelenítette a Wagner-csoport alapítójának anyja elleni szankciókat
Az Európai Unió Törvényszéke érvénytelenítette a Wagner orosz zsoldossereg alapítója, Jevgenyij Prigozsin anyja elleni uniós szankciókat. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy Prigozsin és anyja, Violetta Prigozsina közötti rokoni kapcsolat önmagában nem indokolja, hogy szerepeljen az Ukrajna területi integritását és függetlenségét megsértő személyek szankcionálására létrehozott uniós listán Prigozsina ellen tavaly február 23-án, egy nappal Ukrajna orosz inváziója előtt vezetett be az uniós kormányokat tömörítő Tanács korlátozó intézkedéseket, arra hivatkozva, hogy üzleti tevékenysége kapcsolatban áll a fiáéval, aki az Ukrajnában is atrocitásokat elkövető fegyveres csoport alapítója. A Wagner-csoportot az Egyesült Államok januárban nemzetközi bűnszervezetnek minősítette.

The post Ukrán vezérkar: az orosz erők folytatják Bahmut ostromát appeared first on .

Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos az átmeneti védelemről szóló irányelv bevezetésének egyéves évfordulója kapcsán tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy minden nyilvántartásba vett ukrajnai menekült jogosulttá vált a munkaerőpiachoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a szálláshoz való hozzáféréshez.

„Az átmeneti védelemről szóló irányelv alapvető eszköznek bizonyult az EU-n belüli azonnali védelem biztosításához, és a jövőben sem hiányozhat az Európai Unió eszköztárából” – fogalmazott.

Közölte, a tagállamok gyorsan létrehozták a nyilvántartásba vételre és a szükséges okmányok kiállítására vonatkozó eljárásokat. A szeptemberben kezdődött tanév elején mintegy félmillió ukrajnai gyermeket iskoláztak be az EU-n belüli különböző oktatási rendszerekben, és Európa-szerte mintegy egymillió ukrajnai menekült tudott munkát vállalni.

Az intézkedés keretében az EU az emberkereskedelem felszámolására tervet dolgozott ki a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek határokon átnyúló tájékoztatására. Közel kétezer beteget evakuált Ukrajnából, a tagállamok többségében pedig mentális egészségi és pszichoszociális támogatást nyújtottak a háború elől menekülőknek.

Az Európai Bizottság 5,5 millió eurót ítélt oda a Nemzetközi Vöröskereszt által működtetett, a biztonságos otthonok megvalósítását támogató projektnek, és pályázati felhívást tett közzé projekttámogatásokra a magánszponzorálási programok további előmozdítása érdekében.

Margarítisz Szkínász elmondta, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) 13 tagállamot támogat menekültügyi, befogadási tevékenységükből adódó szükségleteik kielégítésében. A EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) mintegy 200 főt küldött az ukrajnai menekültek fogadásában leginkább érintett tagállamokba és Moldovába határigazgatásuk támogatására. Az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol személyzetet küldött a biztonsági ellenőrzések elvégzésére öt tagállamba és Moldovába. Az uniós polgári védelmi mechanizmus három új központját hozták létre a tagállamokban, ezek segítségével több mint 80 ezer tonna természetbeni támogatást juttattak el Ukrajnába – közölte az uniós biztos.

Az EU pénzügyi támogatást, összesen 13,6 milliárd euró összegű kiegészítő finanszírozást is nyújtott a menekültek szükségleteinek biztosításához – emelte ki.

Közölte továbbá, az átmeneti védelemről szóló irányelv érvényességét 2024 márciusáig már meghosszabbították. Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy szükség esetén megtegye a további hosszabbításhoz szükséges lépéseket – tette hozzá az uniós biztos.

The post Európai Bizottság: négymillió ukrajnai menekült kapott átmeneti védelemet appeared first on .

Gál Kristóf alezredes, az ORFK szóvivője emlékeztetett: az online csalások visszaszorítása érdekében tavaly novemberben az ORFK, a Magyar Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet oktatási-kommunikációs programot indított Kiberpajzs elnevezéssel. A kampány segít felismerni a kiberbiztonsági kockázatokat és az azok elleni fellépés módszereit mutatja be.

Oláh-Paulon László alezredes, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője elmondta, az elmúlt egy évben megháromszorozódott a kibertérben elkövetett visszaélések száma. Hozzátette: a rendőrség hisz a megelőzésben, ennek pedig a felvilágosítás, tájékoztatás, oktatás a módja, szeretnék minél több fórumon bemutatni, hogyan kerülhető el az áldozattá válás. Mint mondta, a Kiberpajzs az egyik eszköz, amellyel naprakész, pontos információval, tudással látják el az embereket.

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank adatai megerősítik, hogy biztonságos a hazai elektronikus forgalom, de a nemzetközi tendenciának megfelelően egyre többféle, változatos csalástípus bukkan fel, ezért szükséges a digitális térben „felvértezni” magunkat.

Elmondta: március 6-tól 10-ig a Pénz7 elnevezésű programban ezer iskolában ötszáz önkéntes több mint 140 ezer diáknak beszél a digitális biztonságról. A fiataloknál már most ott van az eszköz, amin keresztül adatot, információt, személyes pénzügyi tárcához hozzáférést szerezhetnek a bűnözők – jegyezte meg. Elmondta azt is, a héten a www.penz7.hu oldalon elérhető a Digitális Szimat Kihívás, amelyben a játékosok próbára tehetik a digitális biztonsággal kapcsolatos felkészültségüket.

Kiemelte: a digitális bűnözés evolúción megy keresztül, a korábban könnyen felismerhető adathalász e-mailek (phishing) egyre jobb minőségűek, kevesebb bennük a helyesírási hiba és magyartalan megfogalmazás, így nehezebb megkülönböztetni, szolgáltatótól vagy csalóktól érkezett-e.

Új módszer az „adathallászat”, a „vishing”, vagyis csalárd telefonhívás, amikor szolgáltató, például bank nevében telefonálnak a csalók, hogy így szerezzenek meg személyes, érzékeny adatokat. Sütő Ágnes azt javasolta, amikor bank nevében adatot kérnek telefonon keresztül, az ügyfél szakítsa meg a hívást, és a bank ismert elérhetőségén kezdeményezze az adategyeztetést.

A harmadik módszer a „smishing”, amikor sms-ben akarnak személyes, érzékeny adatokat megszerezni, például csomag kézbesítésére vagy jogosulatlan banki tranzakcióra hivatkozva. A csaló sms általában tartalmaz egy linket, de Sütő Ágnes felhívta a figyelmet arra, a pénzügyi szolgáltatók sms-ben nem küldenek olyan linket, amelyben személyes adatokat kérnek, ezért azt tanácsolta, ezeket a linkeket ne használják az ügyfelek.

Simon Edina százados, az NBSZ NKI szóvivője arról beszélt, az adathalász-támadás, bármilyen csatornán is érkezzen, valójában egyfajta pszichológiai hadviselés az online térben, az elkövetők megtévesztéssel akarnak adatokat megszerezni, és amíg pár éve kevésbé voltak ezek a módszerek előkészítettek és jobban fel lehetett ismerni őket, ma már egyre szofisztikáltabbak, célzottabbak és naprakészebbek. Példaként az egyik bank tervezett leállása idején indított adathalász-támadást említette, valamint egy streamingszolgáltató által bejelentett felhasználóifeltétel-változásra épülő adathalászatot.

Ismertetése szerint továbbra is népszerűek a csomagküldős csalások, a nyereményjátéknak álcázott hirdetések, a közösségi oldalra jellemző azonosításkérések és a „te vagy a videóban?” típusú üzenetek. Mint mondta, ezek közös veszélyforrása az üzenetben található link, amelyre kattintva vagy adatokat szednek ki a felhasználóból, vagy egy program telepítésére veszik rá.

Simon azt tanácsolta, az ügyfél kattintás előtt gondolja végig, mennyire valósághű az üzenet, amit kapott, vár-e csomagot, ügyfele-e egyáltalán a szolgáltatónak, melytől sms-t kapott. Ha az ügyfél nem biztos abban, hogy valóban a bank vagy szolgáltató kereste, a hivatalos elérhetőségeken ellenőrizze. A közösségi oldalon ismeretlentől érkező privát üzenetet célszerű figyelmen kívül hagyni. A szóvivő azt tanácsolta, ha valaki adathalász üzenetet kap, tájékoztassa róla ismerőseit, és ha valaki adathalász támadás áldozatává vált, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot az érintett szolgáltatóval és tegyen rendőrségi feljelentést.

Az online térben áldozattá válást megelőző további tanácsok a kiberpajzs.hu oldalon, a kibervédelmi intézet közösségi oldalain és a rendőrség oldalán található.

The post Egyre gyakoribbak az online csalások appeared first on .

Az altábornagy nem pontosította, hány tankot akarnak vásárolni, de megjegyezte: mivel „egy egész zászlóaljról van szó”, nem a gyártóval kell szerződni, a beszerzést az Amerikai Egyesült Államokkal kötendő kormányközi egyezmény révén lehet csak megvalósítani.

Megelőlegezve a MAPN választását érő esetleges kritikákat, Incicas hozzátette: sokan azt képzelik, hogy az Abrams egy idejétmúlt harckocsi, anélkül, hogy ismernék az amerikai korszerűsítési programokat. „Egy lecsupaszított harckocsiról beszélünk, amelynek a védelmi rendszerei megfelelőek, amit aztán olyan változatban fognak felszerelni, ahogyan mi igényeljük” – magyarázta az altábornagy.

Incicas szerint a MAPN-nél további 40-50 fegyverzet- és eszközbeszerzési program van folyamatban. Ezek között megemlítette, hogy Románia tavaly írt alá szerződést Norvégiával 32 használt F-16-os harci repülőgép megvásárlásáról: ezeket várhatóan idén és 2024 folyamán fogják leszállítani. Az F-16-os repülőrajokra átmeneti megoldásként tekintenek, az ötödik generációs F-35-ös harci repülők beszerzéséig, amelyekből az első rajt 2030 után tervezik hadrendbe állítani.

A bukaresti haderő-korszerűsítési tervekben szereplő hét Patriot rakétaelhárító rendszer közül eddig négyet vásároltak meg: kettőt már átvettek, másik kettőnek az érkezése pedig az első negyedév végéig várható. A három HIMARS-típusú, nagy mozgékonyságú sorozatvető-rendszerből egy üteg már megérkezett 2021-ben, egy második átvétele folyamatban van, a harmadik a jövő évre várható – sorolta az altábornagy.

Incicas azt is bejelentette, hogy Románia tengeralattjárók és aknászhajók beszerzését is tervezi, illetve korszerűsíteni akarja rakétahordozó hadihajóit, ezekről a programokról azonban nem közölt részleteket.

Az altábornagy szerint a román hadsereg feleszerelését saját fejlesztésű eszközökkel is korszerűsítik: ezek között egy olyan, „taktikai zsebdrónról” tett említést, amely utcai harcokban segítheti a katonákat közvetlen környezetük felderítésében. A román haditechnikai kutatóközpont egy 100 kilométeres hatósugarú, pilóta nélküli repülőgépet is kifejlesztett, most pedig annak függőleges fel- és leszállásra képes változatán dolgozik. Ezeket – jóváhagyásukat követően – rendszeresíteni akarják a román hadseregben.

Másfelől a MAPN hét Watchkeeper X típusú robotrepülőgép-rendszer beszerzéséről írt alá a szerződést az izraeli Elbit Systemsszel, és a napokban tárgyalásokat folytat a török gyártóval az ukrajnai háborúban hírnevet szerzett Bayraktar-2-es harci drónok vásárlásáról, amelyek beszerzéséhez hozzájárult már a román parlament – részletezte a román hadsereg fegyverzetellátási főigazgatóságának vezetője.

The post A román védelmi minisztérium amerikai Abrams harckocsik beszerzését tervezi appeared first on .

A rendőrség, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészséggel együttműködve, február 27-én egy időben csapott le a 12 gyanúsítottra Kunszentmiklóson, a bíróság pedig elrendelte valamennyiük letartóztatását – közölte Latorovszky Gábor.

A bűnbanda, több mint félszáz bűncselekményt követett el és az általuk okozott kár több tízmillió forint. Mint elmondta, a bűnözök az elhagyatott útmenti parkolókban pihenő, jellemzően alvó utasokra vadásztak. A módszerük lényege a meglepetés volt; ha nyitva volt a kocsi, akkor az ajtón keresztül szerezték meg az elérhető tárgyakat, telefonokat, pénztárcákat, autóstáskákat. Amennyiben zárva volt az autó, akkor betörték az ablakot és azon keresztül benyúlva kapták fel az értékeket – ismertette a rendőr ezredes.

Hozzátette, hogy a banda főleg az M1-es, M5-ös, M7-es autópályák és az M0-ás autóút mentén tevékenykedett. Arról is beszámolt, hogy még decemberben elfogtak öt, a bűncselekmény-sorozathoz köthető személyt, így 17 embert gyanúsítanak kifosztással és lopással – közölte Latorovszky.

Kövecs Máté a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője arról számolt be, hogy az országos rendőr-főkapitány elrendelte a különböző hatóságok bűnügyi koordinációját, így az ügyészség képviselői is részt vettek a rajtaütésben. A bíróság az ügyészség indítványára rendelte el a gyanúsítottak letartóztatását – mondta a helyettes szóvivő.

The post Autópályák mentén fosztogató bandát leplezett le a rendőrség appeared first on .

Stoltenberg emlékeztetett: a tagállamok mindegyike, köztük Törökország és Magyarország is hozzájárult Finnország és a Svédország meghívásához a NATO tagjai közé, továbbá aláírták a csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet.

A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a többi 28 tagországhoz hasonlóan Törökország és a Magyarország is mihamarabb ratifikálja a csatlakozásról szóló egyezményt. Ezzel kapcsolatban közölte, nemrégiben megegyezett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel arról, hogy a hét második felében folytatják a bővítés kérdésével foglalkozó megbeszélésüket Brüsszelben.

Stoltenberg üdvözölte a Svédországba látogató magyar delegáció nyilatkozatát, mely szerint a magyar Országgyűlés hamarosan ratifikálhatja az ország csatlakozási dokumentumát. Noha még vannak feladatok, ez lesz a katonai szövetség történetének leggyorsabb csatlakozási folyamata – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Kijelentette továbbá, hogy a katonai szövetség segíti Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban azzal, hogy ellátja „mindennel”, amire a megtámadott országnak szüksége van a győzelemhez.

A NATO-főtitkár végezetül fontosnak nevezte a Belgrád és Pristina viszonyának rendezését célzó párbeszéd múlt héten elért eredményét, mely szerint megegyezés született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok helyreállítását célzó, uniós javaslatra született megállapodásról. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „történelmi lehetőségünk van arra, hogy tartós békét teremtsünk a régióban”. A megoldásnak az emberi jogok, a demokratikus értékek és a jószomszédi kapcsolatok betartásán kell alapulnia – hangsúlyozta Stoltenberg.

Az albán államfő, Begaj a sajtótájékoztatón kijelentette: Koszovó 15 éve független állam, mely „keményen dolgozik a jogállamiság megteremtésén, majd úgy fogalmazott: „teljes mértékben támogatjuk Koszovó útját a nemzetközi és regionális szervezetekben való tagsága felé, amihez természetesen hozzátartozik a NATO-tagság is”.

Hangsúlyozta továbbá, orvosi segély és katonai eszközök küldésével Albánia továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban. Szavai szerint Oroszország nagy veszélyt jelent a NATO-tagállamokra és a Nyugat-Balkán országaira egyaránt, mivel fokozta hadműveleteinek intenzitását.

Az albán elnök kijelentette: a NATO-nak kötelessége terjeszkedni. Azt mondta, Albánia volt az egyik első ország, amelyik ratifikálta Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló megállapodásokat. A szövetség „nyitott ajtók” politikája lehetővé teszi Koszovónak, valamint Finnországnak és Svédországnak, hogy értékeket vigyen a NATO-ba.

Végezetül elmondta, hogy Albánia jelen van a KFOR-misszióban, részt vesz a Lettországban és Bulgáriában szolgálatot teljesítő NATO-missziókban, és folyamatosan dolgozik hadserege modernizálásán és kapacitásának fejlesztésén. Albánia minden feltételt teljesíteni fog ahhoz, hogy az Európai Unió tagjává váljon – tette hozzá Begaj.

The post Stoltenberg: Kiemelten fontos a NATO-bővítési folyamat befejezése appeared first on .

Bevezetés

A kábítószer-kereskedelem világszerte jelen lévő, azonban egyes országokban különösen komoly biztonságpolitikai kihívás. Ilyen többek között Mexikó is. Az országban a kábítószer-kereskedelem és az ebből fakadó erőszak nem a XXI. század eredménye, már az 1980-as években megjelentek azok a kábítószer-kereskedő szervezetek, amelyek a mai napig uralják a piacot, és az erőszak különböző formáit alkalmazva irányításuk alatt tartják az ország egyes részeit. Az 1990-es évek végétől – miután Kolumbia két legnagyobb kartelljét sikeresen felszámolták (elsőként a Medellín kartellt 1993-ban, 1995-ben pedig a Cali kartellt) – Mexikó vált a kábítószer-kereskedelem központjává az amerikai kontinensen. Az elmúlt másfél évtizedben a helyzet súlyosbodott az országban, a regnáló kormányok sorra háborút hirdettek a drogkartellek ellen. A gyilkosságok aránya ez idő alatt rohamosan növekedett, a tradicionális kábítószer-kereskedő szervezetek körül sokan bomlottak fel kisebb, azonban sokkal veszélyesebb csoportokra. Az ország területén úrrá lett az erőszak, a regnáló kormányok nem tudták megfékezni a kartelleket, amelyek így jelentős befolyásra tettek szert az egész ország területén.

A tanulmány célja az, hogy bemutassa Mexikó legnagyobb és leghíresebb kábítószer-kereskedő szervezeteit, amelyek a mai napig irányításuk alatt tartják az ország egyes részeit, illetve a kábítószer-kereskedelmet.

A kábítószer-kereskedelem kialakulása az ország területén

A kábítószer-kereskedelem gyökereit vizsgálva az országban, egészen a XX. század elejéig tekinthetünk vissza. Már az 1920-as évektől kezdődően mexikói kereskedők tiltott kábítószereket csempésztek át a mexikói-amerikai határon. Kezdetben ezek a szerek a marihuána és a heroin voltak, amelyek – egészen a mai napig – megteremtek, illetve előállíthatók voltak az ország területén. Az 1960-as és az 1970-es évek folyamán a kábítószer-kereskedelem fellendült, mivel a célország (Egyesült Államok) lakosságában terjedt a kábítószer-használat és függőség, így megnőtt a kereslet a déli szomszédnál termelt illegális termékekre. Az igazi fordulópontnak azonban az 1980-as évek számítottak. Az évtized folyamán születtek meg azok a kábítószer-kereskedő szervezetek, amelyek – ugyan kisebb-nagyobb átalakulások révén – a mai napig meghatározó szerepet töltenek be a mexikói kábítószer-kereskedelemben. Abban, hogy a szervezetek virágzásnak indultak, több tényező is fontos szerepet játszott. Talán a legfontosabb közülük a politikai háttér volt. Az Intézményes Forradalmi Párt (Partido Revolucionario Institutional – PRI) által fenntartott egypártrendszer következtében a hatalmi rendszer meglehetősen centralizált volt. Természetesen a PRI mélyen elítélte a kábítószer-kereskedelmet és az ahhoz kötődő bűncselekményeket, azonban az országban intézményesült korrupció következtében egyes tevékenységek „megtűrtnek” számítottak. Az 1980-as évek folyamán a bűnszervezetek szoros kapcsolatot építettek ki a magasrangú tisztviselőkkel, illetve a Szövetségi Biztonsági Igazgatósággal (Dirección Federal de Seguridad – DFS), akik a társadalmi- és politikai ellenőrzést látták el a kormány számára. A DFS-el létrejött szoros kapcsolat pedig azt eredményezte, hogy egyes kábítószer-kereskedő szervezetek akadály nélkül tevékenykedhettek az ország területén. Az 1980-as évek vége és az 1990-es évek eleje azonban fellendítette az amúgy is virágzó kábítószer-kereskedelmet Mexikóban. Az Egyesült Államok felszámolta a karibi országokban található kereskedő- és transzportpontokat, ahonnan a Kolumbiából érkező árukat továbbították, elsősorban Floridába. Ennek következtében a kolumbiai szervezeteknek új szállítók és útvonal után kellett nézniük. A legoptimálisabb megoldásnak Mexikó tűnt, mivel közvetlen szomszédja a célországnak, ráadásul a megvesztegetések révén szinte teljes biztonságban tevékenykedhettek a mexikói szervezetek. A Medellín- és a Cali-kartell sikeres felszámolása után a mexikói szervezetek vették át a vezető szerepet, és az 1990-es évek végére már uralták a kábítószer-piacot. A jövedelmező üzlet azonban sokaknak felkeltette az érdeklődését. Egyre több kábítószer-kereskedő szervezet jött létre, akik véres háborúba kezdtek a csempészútvonalak feletti felügyelet megszerzéséért, majd a haszon maximalizálásáért. Az ezredfordulót követően, amikor a politikai hatalom decentralizálttá vált, a vezető tisztviselők többé nem tudták biztosítani a szervezeteknek a büntetlenséget. Az erőszak 2006-ban új szintre lépett, miután Felipe Calderón mexikói elnök háborút hirdetett a kartellek ellen.

2006 után az országon belül kialakult helyzet két lehetséges jövőképet vázolt fel a mexikói lakosság számára: vagy a kormány sikeres politikát folytatva visszaszorítja a megerősödött kábítószer-kereskedő szervezeteket, vagy az ország a drogbárók kezébe kerül, és olyan mélységekbe süllyed, mint amilyenben még Kolumbia sem járt Pablo Escobar idején.

Kábítószer-kereskedő szervezetek Mexikóban

Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején kezdtek el kialakulni azok a kartellek, amelyek a mai kábítószer-kereskedő szervezetek (Drug Trafficking Organizations – DTOs) elődjeinek nevezhetők. Az első ilyen nagy szervezet a Guadalajara kartell volt, amelyet egy volt rendőr, Miguel Felix Gallardo alapított meg 1982-ben. Gallardo és szervezete azonban nem tudta sokáig kiélvezni a jövedelmező vállalkozást. 1985 februárjában megkínozták és meggyilkolták Enrique Camarena DEA (Drug Enforcement Administration) ügynököt, és a gyilkossággal a Guadalajara kartell vezetőjét gyanúsították, majd 1989-ben le is tartóztatták. Ez egyben a szervezet felbomlását is jelentette, amely több darabra hullott szét. A XX. század utolsó évtizede és a XXI. század első néhány éve az utódszervezetek közötti harccal telt el. 2006 után azonban változott a helyzet, miután Calderón elnök háborút indított a kábítószer-kereskedő szervezetek ellen. Ez azonban egy nem várt következményt is magával hozott. A szervezetek több kisebb kereskedő-csoportra bomlottak szét, amelynek következtében 2012-re már 60-80 kábítószer-kereskedő szervezet működött az ország területén.

Sinaloa kartell

A Sinaloa kartell mára már az egyik legrégebbi és legkifinomultabb szervezetnek számít Mexikóban. A Guadalajara kartellből kiszakadva 1988-ban jött létre, Joaquín Guzmán Loera, ismertebb nevén El Chapo és Héctor Luis Palma Salazar alapította. A kartell rövid időn belül az ország vezető kábítószer-kereskedőjévé vált, többek között a karibi útvonalak felszámolásának köszönhetően. A 2000-es évekre a kartell már több mint 50 országban volt jelen a Föld különböző pontjain, a 2010-es évek elejére pedig a kábítószer-kereskedelem közel 60%-át ez a szervezet bonyolította le, aminek következtében több mint 3 milliárd dolláros évi bevételhez jutott. A kezdeti kokain- és marihuána-csempészet után kibővült a szervezet portfóliója. Mára már olyan illegális szereket is szállítanak – elsősorban az Egyesült Államokba –, mint a metamfetamin, heroin és a fentanil.

Abban, hogy a szervezet évek óta vezető szerepet tölt be a kábítószer-kereskedelemben, hatalmas szerep hárult a vezetőkre, elsősorban El Chapora. Nem sokkal az után, hogy megalakult a Sinaloa kartell, El Chapo tudta, ahhoz, hogy fennmaradjon és hosszútávon sikeres legyen a szervezet, elengedhetetlen az erőszak alkalmazása. Erre példa, hogy 1992-ben a Tijuana kartell által tartott találkozóra 40 fegyverest küldött, akik 9 embert megöltek. Az Egyesült Államok és Mexikó hamar felismerte El Chapo szerepét a Sinaloa kartell élén, aminek eredményeként 1993-ban Guatemalában letartóztatták. A börtönben eltöltött ideje alatt a szervezet élén a fivére, Arturo és a Beltran Leyva testvérek álltak. 2001-ben azonban El Chapo sikeresen megszökött a börtönből, ami után visszavette a szervezet irányítását. 2014-ig sikeresen rejtőzött el a hatóságok elől, amikor újra letartóztatták, azonban a rácsok ezúttal sem tudták megállítani a drogbárót. 2015-ben újabb sikeres szökést hajtott végre, habár a szabadon töltött évei azután nem tartottak sokáig. 2016 januárjában újra elfogták, majd egy évvel később kiadták az Egyesült Államoknak, ahol életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

El Chapo harmadszori – és minden bizonnyal végleges – bebörtönzése azonban nem jelentette a Sinaloa kartell végét. Az irányítást a fiai és Ismael Zambada García (El Mayo) vették át. 2019. október 17-én Culiacán városában (Sinaloa állam fővárosa) őrizetbe vették Ovidio Guzmán Lópezt, El Chapo fiát. A Sinaloa kartell tagjai azonban ellenállást tanúsítottak a letartóztatás után. Nehézfegyverekkel felszerelt emberek lepték el a város utcáit, ahol a rendvédelmi erőkre és a város lakóira támadtak. Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök jóváhagyásával még aznap szabadon engedték Ovidio Guzmánt a fegyveres összetűzések és a gyújtogatások megszüntetése érdekében. 2023. január 5-én azonban újra letartóztatták Guzmánt Sinaloa államban, jelenleg pedig az Egyesült Államok beadta a kérelmét a kiadatására.

A Sinaloa kartellnek a 2020-as évekre komoly vetélytársai jelentek meg. A Jalisco Új Nemzedék Kartell (Cartel Jalisco Nueva Generación – CJNG) 2010-ben szakadt ki a Sinaloa kartellből és attól kezdve gyors terjeszkedésbe kezdett az országban. Mára pedig már a Sinaloa kartell elsőszámú kihívójának számít. Mindemellett megállapítható az is, hogy a tradicionális kartellek ideje elmúlni látszik Mexikóban. Helyüket átveszik az újonnan alapuló, ambiciózus kisebb szervezetek, amelyek – mint egykoron a Sinaloa kartell – a kábítószer-kereskedelem révén kívánnak minél nagyobb befolyást szerezni mind a politikai, mind pedig a társadalmi szférában.

Gulf kartell

Eredetileg az 1920-as évek végén, Matamoros városában az Egyesült Államok határán fekvő Tamaulipas államban jött létre a szervezet. Az 1980-as években a szervezet akkori vezetője, Juan García Abrego megállapodást kötött a kolumbiai Cali kartellel, ami után kezdetét vette a kartell virágkora. Az egyezmény megkötése után, 1996-ban azonban letartóztatták Abregot és kiadták az Egyesült Államoknak. Utódja, Osiel Cárdenas Guillén olyan újítást valósított meg, amelyre még a kolumbiai kartellek sem voltak képesek: korábban soha nem látott fegyveres alakulatot hozott létre a kartellen belül. Létrejött a Los Zetas, akik egészen 2010-ig a Gulf kartell keretei közt tevékenykedtek. A 2000-es évek elejére a Gulf kartell Mexikó egyik legerősebb és legbefolyásosabb szervezetévé vált. 2003-ban letartóztatták Cárdenast, aki egészen 2007-ig a börtönből irányította a szervezetet. Azonban még ebben az évben kiadták az Egyesült Államoknak, ahol 25 év börtönbüntetésre ítélték. A 2007-et követő időszak kaotikusnak mondható a kartell életében. hajtóvadászat indult a vezetők ellen, akiket sorra tartóztattak le vagy likvidáltak. Cárdenas kiadatása után a vezető szerep Jorge Eduardo Costilla Sanchez kezébe került, akit 2012-ben tartóztattak le. Mario Ramirez Treviñot (X20) 2013 januárjában fogták el. Ezután az irányítást Julián Manuel Loisa Salinas vette át, akit 2017-ben lőtt le a mexikói rendőrség. Ezt követően José Alfredo Cárdenas Martínez, Osiel Cárdenas unokaöccse kezébe került a kartell, azonban őt 2018-ban letartóztatták.

A Gulf kartell – akárcsak a Sinaloa – többfajta kábítószer kereskedelmében vállal szerepet. A leggyakoribbak a kokain, marihuána, metamfetamin, heroin és fentanil. Ezen cikkek elsődleges végállomása az Egyesült Államok. A Gulf kartell a földrajzi adottságokat kihasználva (Tamaulipas állam, ahol a kartell székhelye található, közvetlenül a határ mellett fekszik) könnyedén az Egyesült Államokba, Texas államba tudja juttatni az illegális szereket. Számos elosztópontot üzemeltetnek, többek között Houston, Detroit és Atlanta városában. A kartell egyes sejtjei azonban további illegális tevékenységeket is folytatnak, mint például az emberrablás, lopás vagy a zsarolás.

Ellenségének elsősorban az a Los Zetas tekinthető, amely a Gulf kartell keretein belül jött létre. A szervezet irányítása alatt tartott északkeleti országrész folyamatos nyomás alatt áll a többi kereskedő-szervezet részéről, hiszen tökéletes földrajzi fekvése lehetővé teszi az egyszerű szállítást az Egyesült Államokba. Emellett fontos megemlíteni az újonnan megalakult szervezeteket is, amlyek szintén minél nagyobb hasznot szeretnének húzni a kábítószer-kereskedelem adta lehetőségekből. Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár a Gulf kartell fénykora elmúlt, mind a mai napig meghatározó szereplőnek minősül a mexikói kábítószer-kereskedelem területén.

Los Zetas

Eredetileg a mexikói Különleges Erők (Grupo Aeromóvil de Fuerzas Especiales – GAFES) tagjai voltak azok a katonák, akiknek a feladatuk az 1990-es évek végén a Gulf kartell akkori vezetőjének – Osiel Cárdenas Guillénnek – az elfogása volt. A befolyásos drogbáró azonban komoly fizetést ígért az eredetileg 31 főből álló csoportnak, így 1997-ben létrejött a Los Zetas, mint a Gulf kartell fegyveres sejtje. Ekkor még senki nem sejtette azt, hogy a Zetas lesz Mexikó legkegyetlenebb és legerőszakosabb kábítószer-kereskedő szervezete. A csoportot Arturo Guzmán Decena (Z1) vezette egészen haláláig (2002). 2003 azonban fordulópontnak bizonyult az addig kivégzőosztagként funkcionáló csoport számára. Cárdenas Guillén elfogása után megromlott a kapcsolat a Zetas és a Gulf kartell között. Úgy gondolták, eljött az ideje annak, hogy a Gulf kartell egyenrangú félként tekintsen rájuk. Önálló tevékenységekbe kezdtek, mint például emberrablás, emberkereskedelem vagy zsarolás. 2003-tól a szervezetet Herbierto Lazcano vezette, aki úgy döntött, hogy az akkor már 300 főt számláló egységet bővíteni kell. Kiképzőtáborokat hoztak létre, ahol fél éves felkészítést biztosítottak a jelentkezőknek, akik között megfordultak a guatemalai különleges erők tagjai (Kaibiles) is, akik a polgárháború alatt kegyetlenségükről voltak ismertek. 2007 után a kapcsolat végleg megromlott a Gulf kartellel, miután Osiel Cárdenast kiadták az Egyesült Államoknak, 2010-től pedig önálló szervezetként működnek. Az elszakadást követő évek után a Los Zetas megmutatta, hogy miért is tartják őket Mexikó legkegyetlenebb bűnszervezetének. Új szintre emelték az erőszakot, aki nem működött együtt velük, azt kivégezték. Brutalitásukat több cselekedetük is igazolja. 2010 augusztusában Tamaulipas államban kivégeztek 72 menekültet, valószínűsíthetően vagy azért, mert nem működtek együtt velük, vagy mert nem fizették ki a követelt védelmi pénzt. 2011-ben Monterrey városában robbantásos merényletet követtek el, aminek következtében 53 ember vesztette életét. Ugyanebben az évben megtámadtak egy Észak-Mexikón keresztül közlekedő menekültekkel teli buszt. A 193 utast megkínozták, majd kivégezték.

2012-re már Mexikó több államában, illetve Közép-Amerikában is jelen voltak. Az irányításuk alá került hatalmas terület azonban megosztotta a szervezetet. Két részre szakadtak és létrejött az ország északkeleti részét irányító Cartel del Noreste és a régi stílust képviselő Los Zetas Vieja Escuela. A mexikói kormány tudta, hogy lépnie kell annak érdekében, hogy visszaszorítsa a Zetas további térnyerését és kegyetlenségét. 2012-ben meggyilkolták a szervezetet közel egy évtizede irányító Lazcanot. 2013-ban letartóztatták Miguel Treviñot (Z40), 2015-ben pedig testvérét, Alejandro Treviñot (Z42). 2018-ban a mexikói tengerészgyalogság elfogta José María Guizar Valenciat (Z43), aki szintén a szervezet egyik vezetőjének számított.

A kartell a vezetők folyamatos kiiktatása ellenére továbbra is aktívan tevékenykedik. A Mexikói-öböl területén szerepet vállal az ember- és kábítószer-csempészetben. A Sinaloa és a Gulf kartellhez hasonlóan a Zetas is elsősorban kokaint, marihuánát és heroint szállít elsősorban az Egyesült Államokba.

A Los Zetas alapjaiban annyiban tér el a tradicionális kábítószer-kereskedő szervezetektől, hogy ők inkább a nyílt erőszak alkalmazása révén törekednek a hírnév és a bevételek megszerzésére mindamellett, hogy kifinomult technikákat alkalmazva sikeresen juttatják át az illegális árukat az Egyesült Államokba.

Tijuana kartell

A Tijuana kartell, másnéven az Arellano Félix szervezet a már korábban vizsgált Guadalajara kartell egyik utódszervezeteként működik. A 11 testvér (7 fiú és 4 lány) vette át a tijuanai székhelyű szervezet irányítását, miután Félix Gallardo 1989-ben börtönbe került. A kábítószer-kereskedelem irányításával az 1990-es évek végére, a 2000-es évek elejére Mexikó egyik legerősebb kartellévé nőtte ki magát. A hatóságok, megakadályozva a szervezet további térnyerését, sorra tartóztatták le vagy ölték meg a vezetőket. 2002-ben Ramón Arellano Félixet lelőtték, majd ugyanebben az évben Benjamin Arellano Félixet letartóztatták. 2008-ban a harmadik testvért, Eduardót is letartóztatták, 2013-ban pedig a legidősebb testvért, Francisco Rafaelt ölték meg. Ezek után az irányítást Enedina Arellano Félix vette át. A Tijuana kartell elsősorban a csempészetből szerez jelentős bevételeket, mivel a város földrajzi elhelyezkedése (határváros) lehetővé teszi a kábítószer (heroin, kokain, marihuána) és a menekültek átvitelét az Egyesült Államokba.

Juárez kartell

A Juárez kartell, másnéven a Vicente Carillo Fuentes szervezet a Guadalajara kartell egyik utódjaként jött létre. Központja a Chihuahua államban található Ciudad Juárez lett, amely az amerikai határhoz – és El Paso városához – közel helyezkedik el. Fénykorát az 1990-es években élte, amikor Amado Carillo Fuentes átvette az irányítást. Szoros kapcsolatot épített ki a dél-amerikai országokkal, többek között Kolumbiával is. Amado – azaz El Señor de los Cielos (Egek Ura) – a kokaint több tucat magánrepülőgéppel szállíttatta Kolumbiából és az Andok-menti országokból Mexikóba. Pablo Escobar halála után Amado lett Latin-Amerika legnagyobb drogbárója, aki 1997-ben – rendkívül furcsa körülmények között – plasztikai műtét közben meghalt. A kartellt öccse, Vicente örökölte meg, aki 2014-es letartóztatásáig vezette azt. A szervezet a mai napig működik, igaz több részre szakadva. Elsődleges bevételi forrásuk továbbra is a kábítószer-csempészetből származik, azonban a Juárez-korridor használatából befolyt adók is jelentősen növelik a bevételeiket.

Cártel Jalisco Nueva Generación (CJNG)

A szervezet viszonylag fiatalnak tekinthető a mexikói drogkereskedelem keretein belül. 2010-ben jött létre, miután a Sinaloa kartell egyik sejtje, a Milenio kartell két részre szakadt, és a CJNG Nemesio Oseguera Ramos irányításával jött létre. A kartell ismertetőjegye az erőszak korlátlan használata. Először akkor kerültek a figyelem középpontjába, amikor 2011-ben 35 – feltételezett – Los Zetas tagot lemészároltak. A kereskedő útvonalak megszerzése és a szervezet által használt erőszak révén a CJNG 2020-ra Mexikó 27 tagállamában jelen volt. Jelentős befolyással azonban elsősorban Jalisco, Nayarit, Colimna és Veracruz államok területén bírnak. Ezen kívül kapcsolatokat építettek ki a Távol-Keleten, Dél-Amerikában, Európában és Óceánia egyes részein is. Akárcsak a többi jelentős mexikói kereskedő-szervezet, a CJNG is elsősorban kokain, heroin és metamfetamin csempészéséből tesz szert jelentős bevételekre, amelyek elsődleges célpontja az Egyesült Államok. Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy habár fiatal szervezetről van szó, mégis mára Mexikó egyik legerősebb és legjelentősebb kábítószer-kereskedő kartellévé nőtte ki magát a CJNG.

Összegzés

A mexikói kábítószer-kereskedelem az elmúlt közel három évtizedben jelentősen fellendült. A kartellek jelentős károkat okoznak az országnak, és egyúttal a szomszédos régiónak is a kábítószeren keresztül. A gyilkosságok száma és az erőszak mértéke jelentősen nőtt, elsősorban az elmúlt másfél évtizedben, miután Calderón elnök háborút hirdetett a kartellek ellen. Fontos azonban megjegyezni, hogy Mexikó ezt a csatát egyedül nem tudja megvívni a kábítószer-kereskedő szervezetek ellen. Szüksége van az Egyesült Államok támogatására – különösképpen, ha azt vesszük alapul, hogy a Mexikóban előállított vagy az országon keresztülhaladó illegális szerek elsődleges célpontja az Egyesült Államok. A legnépszerűbb kábítószerek továbbra is a marihuána, a metamfetamin vagy a heroin, amelyekből az utóbbi kettőt legnagyobb mértékben Mexikó állítja elő.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben Jezael Melgosa és Fer Gomez fényképeit használtuk, amelyek az Unsplash.com-ról származnak.
(Photo by Jezael Melgoza on Unsplash; Photo by fer gomez on Unsplash)

A A mexikói kábítószer-kereskedelem legjelentősebb szereplői bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Braverman, aki a londoni alsóházban terjesztette elő az illegális bevándorlás szabályozásáról összeállított új törvénytervezetet, kifejtette: a jelenlegi brit menedékjogi törvények alapján világszerte százmillióan lennének jogosultak arra, hogy Nagy-Britanniában menedékjogot kérjenek.

Braverman elmondta azt is, hogy két év alatt 500 százalékkal emelkedett az európai kontinensről csónakokkal brit területre átkelni próbálók száma. Hozzátette: nagy többségük, a 2021-es adatok alapján 74 százalékuk 40 évnél fiatalabb felnőtt férfi, „aki elég tehetős ahhoz, hogy több ezer fontot fizessen a bűnszervezeteknek az átkelésért”.

A belügyminiszter hangsúlyozta: Nagy-Britannia mindig készen állt a valóban segítségre szorulók befogadására. Az elmúlt öt évben csaknem 500 ezren leltek menedékre Nagy-Britanniában, közülük 160 ezren Ukrajnából érkeztek.

Ugyanakkor 2018 óta hozzávetőleg 85 ezren, közülük csak tavaly 45 ezren keltek át illegálisan a kontinensről csónakokkal, és mindegyikük előzőleg több olyan biztonságos országot is érintett, ahol menedékjogot kérhettek volna – mondta keddi parlamenti felszólalásában a brit belügyminiszter. Hozzátette: elszállásolásuk és ellátásuk napi hatmillió fontba (2,6 milliárd forintba) kerül.

Braverman szerint az illegális bevándorlás nem szűnik meg addig, amíg London nem hozza a világ tudomására, hogy akik törvénysértő módon lépik át a brit határt, azokat a hatóságok őrizetbe veszik és rövid úton eltávolítják Nagy-Britanniából. Az új törvény pontosan erről intézkedik majd.

A jogszabály felső számszerű korlátot is szab arra, hogy Nagy-Britanniában hány menekült telepedhet le azok közül, akik biztonságos és törvényes úton érkeznek. Braverman szerint ezt a kvótát a parlament határozza majd meg, összhangban azzal, hogy a helyhatóságok hány embernek tudnak elszállásolást, közszolgáltatásokat és támogatást nyújtani.

Felszólalása után nem sokkal a londoni belügyi tárca részleteket tett közzé a készülő törvényből. A fő pontok közé tartozik, hogy kötelező lesz mindazoknak a kitoloncolása, akik biztonságos országok érintésével illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, és a belügyminiszternek személyes hatásköre lesz arra, hogy e jogszabályi kötelemnek érvényt szerezzen. Ez alól csak a kísérő nélkül érkező gyerekek mentesülnek: őket 18 éves koruk előtt nem lehet kitoloncolni.

A készülő törvény alapján ugyanakkor azoknak, akik illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, véglegesen megtiltják, hogy valaha is visszatérjenek, menedékjogi kérelmük pedig automatikusan, külön elbírálás nélkül érvénytelennek minősül. Ha az illegális bevándorlók hazája biztonságos országnak számít, akkor oda kell visszatérniük, ha nem, akkor más, biztonságos országba kell menniük. A tervezet külön megemlíti a biztonságos áttelepítési célországok között a közép-afrikai Ruandát, amelynek kormányával London nemrég megállapodást kötött a Nagy-Britanniából kitoloncolt illegális bevándorlók befogadásáról.

The post Illegális bevándorlás: nem maradhatnak Nagy-Britanniában a határt illegálisan átlépő menedékkérők appeared first on .

A 16 éves versenyló a Prágától észak-nyugatra fekvő Krabcice településen lévő méneshez tartozott – mutatott rá Pavla Kofrová rendőrségi szóvivő. A Jezdci.cz hírportál szerint az angol telivér tulajdonosa Ramzan Kadirov csecsen elnök.

Kadirov 2012-ben vett meg Csehországban egy Darhorse névre hallgató ménest, amelyet még abban az évben nyilvántartásba vett a cseh Jockey Club. A Krim félsziget orosz elfoglalását, és az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit követően 2014-ben a cseh pénzügyminisztérium korlátozta Kadirov hozzáférését a méneshez.

A méneshez tartozó Zazou nevű angol telivér eddig 36 versenyen vett részt, s ebből kilenc alkalommal győztesen került ki, amiért összesen több mint 1,2 millió eurót nyert tulajdonosának. Az uniós szankciók miatt azonban Kadirov a pénzhez nem juthatott hozzá.

Zazout valószínűleg péntek éjjel vagy szombat hajnalban lopták el ismeretlen tettesek. A Radiozurnál közszolgálati hírrádió szerint két oroszul beszélő ember már tavaly januárban, tehát még az ukrajnai orosz offenzíva előtt megpróbálta elvinni a lovat a ménesből, amit azonban Rostislav Kopecky, a krabcicei ménes tulajdonosa megakadályozott.

The post Ellopták Kadirov angol telivérét appeared first on .