Biztonságpolitika

Az ítélet szerint az elsőrendű terhelt hajó-üzembiztonsági és -regiszteri referensként dolgozott az illetékes szerv közlekedési főosztályán. A másodrendű vádlott abból élt, hogy fizetségért felajánlotta a hajótulajdonosoknak, azaz a többi vádlottnak, a szemlén való megjelenés nélküli vizsgáztatás lehetőségét. Vagyis, ha a tulajdonosok pénzt adtak az elsőrendű vádlottnak – mint hivatalos személynek -, akkor a hajókat nem kellett a vizsga helyszínére szállítaniuk.

Az elsőrendű vádlott így valótlan tartalmú hajóvizsgálati jegyzőkönyveket állított ki. Az illetékes hatóság ezek alapján bocsátotta ki a hajólevelet, az elsőrendű vádlott az új műszaki érvényességet saját kezűleg vezette rá a meglévő hajólevélre – írták.

A másodrendű vádlott az őt megbízó hajótulajdonosoktól átvett összegből, hajónként 15 ezer forintot továbbított készpénzben az elsőrendű vádlottnak, hogy utóbbi a hivatali kötelességét a fenti módon megszegve, tényleges szemle nélkül állítsa ki a hajóvizsgálati jegyzőkönyvet – közölték.

A bíróság a vádban terhükre rótt bűncselekmények miatt az elsőrendű vádlottat 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, a másodrendűt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte.

Az ügyészség 28 személlyel szemben emelt vádat, azonban 16 terhelttel szemben korábban már büntetővégzésben, valamint előkészítő ülésen ítélet született. Hat vesztegetést elkövető hajótulajdonossal szemben egyenként 1 év 4 hónap – 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésről született ítélet – áll a Fővárosi Törvényszék közleményében.

The post Korrupt hajóvizsgáztatókat ítéltek több év börtönbüntetésre appeared first on .

A börgöndi Csapatrepülő Parancsnokság parancsnokának intézkedése alapján, a szentkirályszabadjai 87. Közepes Szállítóhelikopter Ezred ezredparancsnoki intézkedésében foglaltak szerint, 1976. szeptember 1-én, Mi-8-as helikopterekkel megkezdte működését a Magyar Néphadsereg légi kutató-mentő készültségi szolgálata, amely 1990. március közepétől már a Magyar Honvédség rendszerében végezte tevékenységét.

Nagy Sándor nyugállományú alezredes közvetlen közelről látott rá a hazai kutatás és mentés négy és fél évtizedes történetének jelentős, húsz éves időszakára, mivel szentkirályszabadjai helikoptervezetőként a nyolcvanas és kilencvenes években maga is adott kutató-mentő szolgálatot, majd egyetemi tanulmányai során és a diplomaszerzést követő beosztásában is ezzel a területtel foglakozott.

[...] Bővebben!

2023 februárjában számos földrengés rázta meg a török és szír határ mentén található területeket. A katasztrófák 2023. február 6-án kezdődtek a dél-törökországi és észak-szíriai határvidéken. Ezek a földrengések a Richter-skálán elérték a 7,8-as erősséget és Törökország több régióját érintették. A halottak száma mára 50 ezer fölött van, emellett a katasztrófa rengeteg egyéb kárt okozott az országban. Törökországot a természeti katasztrófa kritikus időpontban érintette, hiszen a gazdasága és biztonságpolitikai helyzete instabil, illetve az országos választásokra is ezután, az év közepén kerül majd sor.

Biztonságpolitikai következmény

Törökország biztonsági környezetét is sújtották az események. A földrengés által érintett területeken megnövekedhet a bűnözés és a bűnözői csoportok száma. A biztonságpolitikai helyzet gyengülése kihathat a térségben zajló konfliktusokra. Február 11-én Recep Tayyin Erdogan, az ország elnöke is nyilatkozott a témáról és felhívta a figyelmet, például a térségben esetlegesen megjelenő emberkereskedő vagy fosztogató bandákra, melyek a biztonsági apparátus és a struktúrák törékenysége miatt terjedhetnek el. A fenyegetések miatt számos ország felfüggesztette a segélynyújtási tevékenységét Törökországban, többek között Németország, Izrael és Ausztria is visszavonta csapatait aggályaik miatt. Várhatóan a földrengések hatására szigorítani fognak a biztonsági intézkedéseken, hogy ne tudja senki saját érdek megvalósítására kihasználni az ország megpróbáltatásait.

A helyszínek, ahol a földrengések történtek biztonságpolitikai kihívást jelentenek, hiszen fegyveres összetűzések zajlanak a török-szír határ menti régiókban, emiatt a katasztrófák sújtotta területek egy részére nem is tudtak eljutni a segítségnyújtásra érkező helyi és nemzetközi csapatok. Sok érintett térségben jelenleg is zajló fegyveres konfliktusok vannak, melyeket csak félbeszakít a mostani helyzet, ezek egyébként aktív frontvonalként működnek. A földrengés helyszínét és a politikai térképet összevetve kirajzolódik, hogy a területek egy része több különböző entitás ellenőrzése alatt áll. Ilyen lehet Afrin és Aleppó északi része, amelyek a szíriai kurdok ellenőrzése alatt vannak. Emellett Ildib tartomány, pedig iszlamista milíciák fennhatósága alatt áll. Az utóbbi helyszín elszigeteltsége miatt nem rendelkezik olyan modern technológiákkal, amelyek a mentés és segítségnyújtás megkönnyítését szolgálnák. Hivatalos információk sincsenek erről a térségről. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet tagja elmondta, hogy az Ildib térségben több tízezer fegyveres harcol, akiket a Hay’at Tahrir al-Sham nevezetű iszlamista erőszervezet vezeti. Szíriának más vele határos országgal is konfliktusai vannak, ilyen például Izrael, amivel Szíria csak tűzszünetet kötött, számos korábbi fegyveres összetűzés után. Béke nem született köztük és a szír vezetőség továbbra sem nem ismeri el Izrael létezését. Bár az izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy valóban szükség esetén rendelkezésre áll, akár ellátmány küldésével, akár a sérültek ellátásával, az al-Watan, szír hírlap szerint, eddig még nem kértek segítséget a szomszédos országoktól.

A kurdok egy több mint 30 millió fős etnikum, tagjaik pedig négy országban szóródtak szét a történelem során, többek között Irán, Irak, Szíria és Törökország területén. Utóbbi helyen 15-20 millió kurd él. A törökök és a kurdok közötti konfliktusok 1984 óta a mai napig tartanak. Törökország a kurdok által alapított Kurd Munkáspártot terrorszervezetként tartja nyilván és a török elnök, Erdogan politikájának célpontjává váltak a kurd „terroristák”. A földrengés következményeként nyugalmi időszak várható, ugyanis a  PKK ideiglenes tűzszünetet hirdetett és ígéretet tett, hogy felfüggeszti a törökországi tevékenységeit. Ezt Jamil Bayek a PKK katonai tisztviselője így indokolta: „A földrengés katasztrófát okozott, több ezer emberünk van a romok alatt, itt az ideje, hogy mindenki mozgósítsa minden képességét.”

Törökország is igyekszik a régió konfliktusaiban való részvételét csökkenteni, hogy minden erőforrását a károk helyreállítására tudja fordítani. Várhatóan tehát megszűnnek a katonai műveletek Észak-Szíriában és Észak-Irakban. A biztonságpolitika terén Ankara kijelentette, hogy nem fogja beengedni a Szíriából érkező újabb menekült áradatot, hiszen eddig is terhesek voltak az ország gazdaságára nézve.

Belpolitikai következmények

A földrengés politikai témává vált Erdogan számára. A jelenlegi kormány még 2018-ban a politikai előnyszerzés és bevételi forrásteremtés reményében építési amnesztiát adott. Ez több, a biztonsági szabályok megszegésével épült ház, épület fenntartását jelentette. 2018 és 2022 között összesen 7,4 millió olyan kérelmet hagytak jóvá, melyek megszegték az engedélyezési, biztonsági és tervezési szabályokat. A mostani helyzetre tekintettel különösen aggasztó, hogy a kormány a biztonsági szabályokon belül, a földrengésvédelmi előírásokat sem vette figyelembe és rendre megszegte azokat. Egy 2019-es becslés szerint Törökországban nagyjából 13 millió olyan épület van, amely nem felel meg a hatályos előírásoknak. A hatodikai első katasztrófa után az ellenzék természetesen egyből támadni kezdte Erdogan elnököt. Kemal Kılıçdaroğlu, a legmeghatározóbb ellenzéki párt vezetője, így nyilatkozott a kormányról:

„házakat változtatott sírhalommá, ráadásul még pénzt is kért érte.”

Mindössze három hónappal a választások előtt ez veszélyt jelenthet a jelenlegi koalíciós kormányra, tekintve, hogy a közvélemény-kutatások szerint az ellenzék támogatottsága egyébként is növekvő tendenciát mutat. Emiatt és a válságok miatt véget érhet Erdogan két évtizedes elnöksége. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Spirit FM Ostrom című műsorában felvázolta a földrengések esetleges belpolitikai következményeit. A természeti katasztrófa miatt kialakult helyzet a társadalom széles körében félelmet vált ki. Ez hosszú távon elégedetlenséget szül, ami későbbiekben forradalommá is súlyosbodhat. Erdogan és a kormányzat legfontosabb feladata tehát, hogy minél hamarabb és minél hatékonyabban cselekedjenek a problémák megoldása érdekében. Tarjányi Péter hozzátette, hogy a történelemben számos erős pozícióban lévő politikai erő elbukott a természeti katasztrófák eredményeként. Törökországban a súlyosbodó biztonságpolitikai és terrorizmussal kapcsolatos helyzet lehet a földrengések egyik következménye, az elégedetlenséget pedig tovább szíthatja a kormány katasztrófákra adott lassú és szervezetlen válaszintézkedése.

Gazdasági következmények

A februári földrengések a gazdasági és a pénzügyi szektort is megrázták. Törökország a 19. legnagyobb gazdaság a világon, ahol az infláció 80%-ról 60%-ra csökkent a katasztrófa előtti időszakban. A líra, a török valuta árfolyama történelmi mélypontra került és ez a továbbiakban megnehezíti a külföldi befektetők bevonását, hiszen a kockázat miatt felár felszámítására lehet számítani. A török gazdaság egyébként is törékeny, külföldi tőkére van utalva és küzd a magas inflációval. A sok ezer lerombolt épület újjáépítési költségeit akár több milliárd dolláros nagyságrendre becsülik a közgazdászok. Az instabil helyzete miatt a kormány ezeket önerőből valószínűleg nem fogja tudni előteremteni, így külföldi segélyekre és befektetésekre szorul majd. A török tőzsde is problémákkal találta szembe magát, 3,9 milliárd dollárt veszített. A tőzsde újranyitását követően látni némi reményt a helyreállásra, mert 10%-os emelkedést láthatunk azóta a piacon. A katasztrófa sújtotta tartományok mezőgazdasági és ipari termelés szempontjából is fontosnak számítottak. A mezőgazdaság által elszenvedett hatás a világgazdaságot is befolyásolhatja, hiszen sok gyümölcsötfélét Törökország exportál a piacra. A gazdaságon belül azonban főleg a turizmusra gyakorol negatív hatást a földrengés, hiszen a potenciális külföldi turisták nagy százalékát elriasztják a február eleji események. Törökország nagy mértékben függ a külföldi tőkeáramlástól is. A szír határ menti régiókból rengeteg exportra szánt árut gyártottak, így a katasztrófa, a lerombolt kikötők miatt az ország exportját is érinti. A Török Központi Bank szerint a gazdaságra középtávon nem lesz hatással a jelenlegi természeti katasztrófa. Liam Peach, a londoni Capital Economics vezető közgazdásza így fogalmazott: „a gazdasági aktivitás gyorsan helyreállhat a földrengés után […] Bármilyen hatás ebben a negyedévben be fog pótlódni.” Ezek a mély gazdasági hatások mindentől függetlenül megnehezítik az ország újjáépítésének folyamatát is.

A pusztító földrengések hatására tehát Törökország szigorúbb biztonságpolitikai erőfeszítéseket vezet be és gazdasági lépésekkel igyekszik újjáépíteni és helyreállítani az ország helyzetét. A belpolitikai problémák ellenére, Erdogan előreláthatólag nem fogja elhalasztani a májusban esedékes választások időpontját.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Çağlar Oskay on Unsplash

A A törökországi földrengések következményei bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Oroszország 2022. február 24-én megindított támadása Ukrajna ellen komoly hatással van annak dél-nyugati szomszédjára, Moldovára is. Az elmúlt évben többször is az újságok címlapjára került a kelet-európai ország, és ez általában nem pozitív események hatására történt. Ukrajnából érkező menekültek tömegeiről, gazdasági válságról, tüntetésekről és a Moszkvával való, egyre feszültebbé váló viszonyról szóltak a hírek. Jelen elemzés célja megérteni Moldova helyzetét a háborúban az elmúlt év eseményei alapján, és egységes egésszé összerakni, az időszakosan érkező hírmorzsák alkotta képet.

A függetlenségig vezető út

Ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk arról, hogy mi miért is történik Moldovában, fontos, hogy tisztában legyünk az ország történelmével, mert enélkül kifejezetten nehéz tisztán látni, hogy mi alakítja napjaink eseményeit, ugyanis az ország nem éppen baráti viszonya Oroszországgal nem ma kezdődött. A XIX. században Moldova Besszarábia néven a cári Oroszország dél-nyugati határvidékét jelentette, az Oszmán és a Habsburg Birodalom szomszédságában. A területet alapvetően románok és tatárok lakták, utóbbiak többségét azonban elűzték, és helyükre jelentős mennyiségű szlávot (ukránokat, kozákokat, oroszokat) telepített a cári kormányzat, ami a már jelenlévő német és zsidó kisebbségekkel együtt egy soknemzetiségű régiót hozott létre. Az első világháború végére a nacionalizmus Besszarábiában is megjelent, ami a Sfatul Țării, azaz a moldovai parlament összehívásához vezetett, mely kifejezte egyesülési szándékát Romániával, amit a Párizs környéki békékben az antant szövetségesek jóvá is hagytak, viszont a Moszkvában megszilárduló kommunista vezetés ezt soha nem ismerte el. Ekkor jelent meg a Besszarábia északi határát jelentő Dnyeszter túlsó partján az a Moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, ami az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság bizonyos fokú autonómiát élvező részeként a Szovjetunióhoz tartozott, és ma Transznisztria néven ismeretes. Fontos még megjegyezni, hogy Bukarest románosító törekvései nem csak Erdélyben, hanem Besszarábiában is jelentős károkat okoztak a soknemzetiségű társadalomnak. A Szovjetunió aztán 1939. augusztus 23-án, a Molotov-Ribbentrop paktumban fejezte ki azon igényét, hogy Besszarábia a szovjet érdekszférához tartozzon. Ezt az igényt szűk egy évvel később, 1940. június 28-án, egy Romániának küldött ultimátum formájában kívánta Sztálin érvényre juttatni, Bukarest pedig kénytelen volt engedni. A Szovjetunió elleni német támadás után még néhányszor gazdát cserélt a terület, de a háború utáni rendezéskor, Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság néven végérvényesen Moszkva irányítása alá került, egyesítve a valamikori Moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággal. Ez a szovjet tagköztársaság tekinthető a mai Moldova elődjének, legalábbis területét tekintve biztosan, ugyanis ennek már nem volt része a történelmi Besszarábia déli, Budzsák nevű tartománya. A hidegháború során Moszkva mindent megtett, hogy létrehozzon egy, a romántól különböző, önálló moldáv identitást, de ez kevés sikerrel járt, tekintve, hogy például a két nyelv között lényegében annyi különbség volt mindössze, hogy a románok latin, a moldávok pedig cirill betűket használtak, és még ezzel együtt is ez volt a legnagyobb eltérés. Az ország 1988. és 1991. között függetlenedett1 a Szovjetuniótól, de a Független Államok Közösségének (FÁK) még alapító állama volt, ebből is látszik, hogy lassan indult el a tényleges önállóság felé. Igaz, a közösség katonai szervezetéhez már nem csatlakozott, ráadásul alkotmányában deklarálta semlegességét is. Napjaink eseményei szempontjából kiemelten fontos, hogy Transznisztria 1990-ben kikiáltotta függetlenségét Moldovától, ugyanis a szláv többségű lakosság félt egy esetleges újraegyesüléstől Romániával. 1992-ben ez fegyveres konfliktussá fajult, amibe a térségben állomásozó 14. orosz hadsereg is bekapcsolódott, a transznisztriaiak oldalán. A konfliktust nem sikerült megnyugtatóan lezárni, Transznisztria azóta is de facto államként funkcionál az elmúlt 30 évben, továbbra is orosz katonai jelenléttel. A szakadár terület lakossága 2006-ban elsöprő többséggel kiállt a függetlenedés, majd az Oroszországhoz való csatlakozási szándék mellett egy népszavazás keretein belül.

Moldova a háború előestéjén

Moldova gazdasági helyzete instabil, nagyban függ Oroszországtól, folyamatosan fogy a népessége, köszönhetően a nyugati irányba történő elvándorlásnak. Ebben a helyzetben érte Chișinăut a háború kitörése tavaly februárban. Az ország sok tekintetben hasonló helyzetben van, mint Ukrajna. Volt szovjet tagköztársaságként nem tagja sem a NATO-nak, sem az Európai Uniónak, viszont van egy elnöke, aki komolyan támogat egy minél erőteljesebb nyugati orientációt. Maia Sandu 2020. óta Moldova államfője, és talán ő az első a posztján az ország függetlenedése óta, aki számottevő reformokat próbál megvalósítani, kiemelten koncentrálva a korrupció problémájára, valamint az Oroszországtól való függés csökkentésére. Transznisztriában még a háború kirobbanásakor is állomásozott egy körülbelül 1500 fős orosz katonai alakulat, amit Putyin elnök erős nemzetközi nyomásra sem volt hajlandó kivonni az elmúlt években. Az itt található Cobasnaban van Kelet-Európa egyik legnagyobb fegyverraktára, amiben a még szovjet időkből hátramaradt lőszert és fegyvereket őriznek, amiknek az elszállítását szintén többször indítványozta mind Chișinău, mind a Nyugat, de látszattevékenységen túl az orosz fél semmit nem tett az ügy érdekében. Ennek a raktárnak a védelme az itt állomásozó orosz erők fő feladata.

A következő célpont?

Moldova a háború kirobbanása után szinte azonnal, március 3-án beadta csatlakozási kérelmét az EU-hoz, ezzel egyértelműen állást foglalva a konfliktusban, hangsúlyozva az ország nyugathoz való közeledési szándékát.  Az ország mással is a figyelem középpontjába került, ugyanis a dél-ukrajnai műveletek kapcsán azonnal felmerült a lehetősége annak, hogy a Transznisztriában állomásozó orosz csapatok szerepet kaphatnak egy esetleges Odessza elleni offenzívában. A feszültséget tovább fokozták Moszkva azon kijelentései, hogy a Krím-félsziget felől, Odessza irányába támadó csapatai egy szárazföldi folyosót hoznának létre Tiraspolig. Sőt akár a Dnyeszter Menti Köztársaságban élő, orosz anyanyelvű lakosság védelmére is siethetnek, amennyiben elérik az ukrán-moldovai határt, ahogy tették azt a donyecki és luhanszki szakadár területeken is, a háború kirobbanásakor. Innen pedig már csak egy lépés lenne, ha a Dnyeszteren átkelve, akár egész Moldovát is megszállnák, az ország ugyanis képtelen lenne számottevő ellenállást kifejteni egy ilyen támadás ellen, mivel nem rendelkezik olyan fegyveres erőkkel, melyek akár létszámban, akár fejlettségben felvehetik a versenyt az orosz hadsereggel. Ez volt az általános vélekedés az ukrán haderőről is a háború kirobbanásakor, de Moldova lényegesen más szinten mozog ebben a kérdésben, mint keleti szomszédja. Ezek a félelmek azért is kerültek elő viszonylag hamar, mert Moszkva az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődést mutatott az orosz birodalmi álmok iránt, és Ukrajnához hasonlóan, Moldova is része volt egykor a cári Oroszországnak és később a Szovjetuniónak is. A fenti okok miatt Moldovának volt talán a háború elején a legtöbb félnivalója, hogy az orosz agresszió következő áldozata lesz, jóval több, mint a NATO- és EU-tagállam Lengyelországnak, vagy a balti államoknak.

A háború valóságában

Az első tényleges incidens április 26-án történt, amikor Moszkva állítása szerint, ukrán és angolszász szabotőrök felrobbantottak kettő, orosz nyelvű műsort sugárzó rádiótornyot Transznisztriában, továbbá támadást hajtottak végre az ott állomásozó orosz katonák ellen is, egy Kijev által indítandó offenzíva előkészítéseként. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök véleménye szerint azonban nem ukrán, hanem orosz műveletekről volt szó, amit a térség destabilizálásának céljából hajtottak végre az orosz különleges erők, hogy ezt felhasználva vonulhassanak be, a békefenntartás apropóján. Szerinte ennek érdekében ukrán katonáknak állították be a támadásokat végrehajtókat. Idővel ez a narratíva bizonyosodott be, legalábbis Moldova és a Nyugat is Moszkvát tette felelőssé az incidensért. Ezt követően egy ideig csillapodtak az indulatok, de csak azért, hogy júniusban és júliusban újult erővel lángoljanak fel. Ez két eseményhez kapcsolódik. Egyrészt június 23-án Ukrajna mellett Moldova is megkapta az EU-tól a tagjelölti státuszt, ami egy még szorosabb együttműködést vetít előre, még akkor is, ha ez csak az első lépés megtétele volt egy nagyon hosszú úton. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erre válaszul a náci Németországhoz és Adolf Hitlerhez hasonlította a NATO-t és az EU-t, akik szerinte egy európai koalíciót alakítanak ki Oroszország ellen. Ennek egy lépéseként tekint a kelet-európai országok tagjelölti státuszára. Másrészt július 21-én volt a 30 éves évfordulója a Dnyeszter Menti Köztársaság és Moldova között kötött békeszerződésnek, ami ismételten indulatokat generált, de nem vezetett komolyabb eszkalációhoz. A moldovai külügyminiszter szeptemberben már arról tárgyalt ukrán és román kollégájával, hogy Románia villamosenergia- és gázhálózatuk összekapcsolásával hogyan tudná mérsékelni a friss EU-tagjelölt államok energiaválságát a téli időszak előtt. Bukarest ezzel is tett egy lépést Moldova nyugati integrációjának irányába, ugyanis ez a tárgyalás egy hosszútávú együttműködés kezdete is lehet ezen a téren. Azért is volt szükség erre a lépésre, mert augusztusban 50%-kal, szeptemberben pedig majdnem további 30%-kal növekedtek az energiaárak, mivel a Gazprom a háború és a többek között emiatt kialakult energiaválság hatására komolyan emelte a gáz árát. Ezt azért tehette meg, mert Chișinău nem kötött hosszútávú megállapodást velük, valamint az országot ellátó Cuciurgan hőerőmű a Dnyeszter Menti Köztársaságban található, így orosz ellenőrzés alatt áll. Ahogy egyre hidegebb lett az ősz előrehaladtával, úgy nőtt a társadalmi feszültség, és a kormány politikájával való elégedetlenség. Az infláció 30% környékére nőtt, az energiaárak tovább emelkedtek, egyre több menekült érkezett Ukrajnából, az ellenzék pedig heti rendszerességgel kezdett tüntetéseket szervezni a kormánypárt és az államfő ellen. A tüntetések többsége a banki csalások miatt Izraelbe menekülő, október óta az USA szankciós listáján is szereplő Ilan Șor oligarchához köthető. Șort, és körét az FSZB dollármilliókkal és tanácsadókkal is támogatja.  Tovább súlyosbította a helyzetet az, hogy Ukrajna áramellátása részben összeomlott, részben le lett állítva az orosz rakétatámadások következtében, amelyek ősszel specifikusan az ukrán energetikai infrastruktúra ellen irányultak. Ettől kezdve szinte csak és kizárólag Romániából tudott villamosenergiát importálni Moldova, ugyanis hazai kapacitásaik minimálisak. Ez pedig jóval drágább, mint az orosz import, ráadásul, mivel ez is Ukrajnán (és Transznisztrián) keresztül érkezik, az ukrán infrastruktúra megrongálódása erre is hatással volt. Mindennaposokká váltak az országos áramkimaradások, és amikor éppen volt, akkor is spórolni kellett vele. A helyzet enyhítése érdekében több, mint 1 milliárd euró érkezett az országba adományok, támogatások és segélyek formájában az EU-tól, valamint nyugati magánszemélyektől és szervezetektől, hogy a lakosság valahogy át tudja vészelni a telet. November végén még a NATO is támogatásáról biztosította Moldovát, Moszkva gázzal való zsarolásával szemben.

A helyzet fokozódik

November végén, december elején kezdett ismét eszkalálódni a helyzet Moldova és Oroszország között. Az Ukrajna ellen intézett sorozatos rakétatámadások alatt több ukrán légvédelmi rakéta lezuhant Moldova területén, szerencsére ezek az incidensek nem követeltek emberéleteket. December elején a moldovai külügy az EBESZ előtt ismételten arról beszélt, hogy szeretnék, ha Moszkva kivonná csapatait Transznisztriából. Ez természetesen ekkor sem történt meg, helyette az orosz külügyi szóvivő inkább politikai cenzúrával vádolta meg Moldovát, amiért betiltottak több, Șorhoz köthető televíziós csatornát az országban. A moldovai elhárítás pedig ismét belebegtette, hogy Putyin céljai között szerepel egy szárazföldi összeköttetés kialakítása a Krím-félsziget, és a Dnyesztermellék között, aminek érdekében akár már 2023 első negyedévében újabb offenzívát indíthat. Az ettől való félelem még inkább a Nyugat felé löki az országot, aminek a legjobb példája, a NATO-hoz való közeledés. Maia Sandu elnök januárban kijelentette, hogy az alkotmányban lefektetett semlegességet lehet, hogy újra kell gondolniuk. Ezt támasztja alá az is, hogy még tavaly decemberben a moldovai külügyminiszter, a történelem során először, részt vett a NATO, Bukarestben tartott miniszteri ülésén, ezzel is mélyítve, a már korábban is létező partneri kapcsolatot a két fél között. Azt, hogy ezek nem csupán diplomáciai manőverek, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezzel párhuzamosan meg is kezdődött Moldova felfegyverzése nyugati haditechnikával, még ha csak kis lépésekkel is. Február 10-én aztán először Ukrajna jelentette, hogy kettő, a fekete-tengeri orosz flotta által kilőtt cirkálórakéta megsértette Moldova és Románia légterét. Ezt később a román védelmi minisztérium hivatalosan is cáfolta, a moldovai légtérsértést viszont a moldovai kormány után az USA külügyminisztériuma is megerősítette. Ezt követően Chișinău azonnal bekérette a moldovai orosz nagykövetet az incidens miatt, de megnyugtató választ ezúttal sem kaptak.

Belpolitikai válság és kiútkeresés

A légtérsértés után Natalia Gavrilita miniszterelnök kormánya még aznap egységesen lemondott másfél évnyi kormányzás után, az ország válságos helyzete miatt. Nem tudtak megbirkózni az elszabaduló inflációval, a menekültek tömegeivel és az energiaválsággal. Az új kormányfő Dorin Recean lett Maia Sandu ajánlására, aki Gavrilita párttársaként szintén nyugatbarát politikusnak számít, és komoly politikai, valamint üzleti tapasztalattal is rendelkezik. Recean nehéz helyzetben vette át az ország irányítását, ugyanis február 13-án Sandu elnök megerősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi kijelentéseit, miszerint Moszkva újabb erőfeszítéseket tenne az ország destabilizálására. Ukrán és moldovai hírszerzési jelentések szerint Oroszország civil ruhás fegyveresekkel keltene zavart Moldovában, többek között kormányzati épületek elleni támadásokkal és túszejtésekkel. Moszkva cáfolta ezeket az állításokat, sőt kijelentette, hogy igazából Ukrajna készül hamiszászlós műveletekre, amik ürügyként szolgálhatnának Transznisztria lerohanására. Ennek kapcsán adott ki egy közleményt az orosz külügyminisztérium, hogy minden olyan provokációt, ami veszélyezteti a Dnyesztertől keletre állomásozó orosz katonákat vagy civileket, továbbá az általuk őrzött fegyverraktárt, egy, az Oroszországi Föderáció elleni támadásnak fognak tekinteni, és ezzel összhangban fognak rá válaszolni. Február 19-én zajlott le az eddigi legnagyobb ellenzék által szervezett tüntetés Chișinăuban, az új kormány ellen, ahol egyes becslések szerint akár ötvenezren is követelhették az előrehozott választásokat, és a megélhetési válság megoldását. Ezzel párhuzamosan az új kormány tárgyalásokat kezdeményezett az EU-val annak érdekében, hogy olyan moldovai oligarchák, mint például Șor is, felkerüljenek az Unió szankciós listájára, mondván orosz érdekeket szolgálnak. Az ügyben egyelőre nincs végleges döntés, de figyelemreméltó, hogy a kérdéses személyek közül többen már szerepelnek az USA szankciós listáján. Maia Sandu államfő a háború kitörésének első évfordulóján Varsóba látogatott, ahol Andrzej Duda lengyel elnökkel egyeztett több fontos kérdésben, valamint részt vett a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő, Bukaresti Kilencek (B9) találkozóján, igaz csak megfigyelőként. A látogatásának legfontosabb pontja azonban a Joe Biden, amerikai elnökkel folytatott megbeszélése lehetett. Jelenleg, március elején a legfontosabb hír Moldovából talán az, hogy bár folytatódnak a kormányellenes oroszbarát tüntetések, de az új kormányfő, Dorin Recean szerint a tél végére sikerült függetleníteni az országot az orosz gáztól. Ehhez jóval magasabb árat kell fizetni, mint korábban, de ez lehet egy pozitív folyamat kezdete is.

Összegzés

Fontos kiemelnünk, hogy mivel gyakorlatilag napi szinten érkeznek új hírek Moldovából, bármikor történhet valami, ami teljesen átrajzolja a jelenlegi szituációt. Annyit azonban kijelenthetünk, hogy az orosz agresszió, Ukrajna után, Moldovára volt a legnagyobb hatással: elég, ha csak a felgyorsult nyugati közeledésre, vagy a kormányváltásra gondolunk, de nem mehetünk el szó nélkül a menekültválság, az infláció, és az energiaválság mellett sem. Mindezen felül ott lebeg Chișinău feje felett egy esetleges orosz invázió réme, amitől jelenleg nem tudná megvédeni magát. Hogy Putyin megtámadja-e Ukrajna után a másik Nyugat felé tendáló volt szovjet tagköztársaságot is? Erre a kérdésre nem lehet teljes bizonyossággal válaszolni. Figyelembe véve a háború több mint egy évének hatásait az orosz gazdaságra, társadalomra, hadseregre, valamint Oroszország nemzetközi kapcsolataira, talán az kijelenthető, hogy csekély az esély egy közvetlen támadásra. Már csak azért is, mert az orosz erők jelenleg nincsenek olyan helyzetben, hogy ezt megkíséreljék, ehhez először vissza kéne foglalniuk az ősszel feladott Herszont, majd be kéne venniük Odesszát is, mert a Transznisztriában állomásozó, maximum 1500-2000 fős kontingens még a kifejezetten gyenge moldovai haderő ellen sem lenne elégséges. Ez viszont egyelőre nagyon távolinak tűnik, mivel az orosz vezetés jelenleg Kelet-Ukrajnában összpontosítja erői döntő többségét, így Délen nincs jelentős támadókapacitásuk, főleg nem a Dnyeperen való átkeléshez, és nagyvárosok ostromához. Ettől függetlenül Moszkva nem katonai eszközök széles tárházát vetheti be, hogy destabilizálja a moldovai kormányt, és megpróbálja belülről átvenni az ország irányítását. A Nyugat viszont elkötelezettnek tűnik abban, hogy ezt meggátolja, így Moldovának talán nem kell közvetlen hatalomátvételi kísérlettől tartania a közeljövőben.

Források:

1 Oláh András 2014. A transznyisztriai konfliktus két évtizede és megoldatlanságának okai I. Nemzet és Biztonság 88-96. 2014/5.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Jacques Bopp on Unsplash

A Moldova az orosz-ukrán háború árnyékában bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Igor Stríz legfőbb ügyész már tavaly februárban felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint Oroszország vezetésének támogatása a tüntetéseken vagy az interneten bizonyos esetekben bűncselekménynek minősülhet.

Csehországban tavaly és legutóbb a múlt héten több olyan több tízezres tüntetés zajlott le, amelyen a felszólalók élesen bírálták a Petr Fiala vezette jobbközép kormány hozzáállását a konfliktushoz, valamint Ukrajna Oroszország elleni feltétlen támogatását.

A legfőbb ügyész a Právo című lap szerdai számának nyilatkozva azt mondta, hogy a kilenc elítélt közül csak egy került börtönbe, a többiek feltételes büntetést, valamint pénzbírságot kaptak. Patrik Tusl aktivista tavaly az év vége előtt azért kapott -jól megérdemelt- kilenc hónapos börtönbüntetést, mert a közösségi hálón ukránokat támadó és sértő nyilatkozatokat hozott nyilvánosságra.

Az ilyen nyilatkozatok bizonyos körülmények között emberiségellenes bűncselekmények nyilvános támogatásának vagy jóváhagyásának minősülhetnek, amelyekért akár hároméves szabadságvesztés is kiszabható.

Scholz: Svédországnak minél gyorsabban be kell kerülnie a NATO-ba
Svédországnak minél gyorsabban a NATO tagjává kell válnia – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. A két kormányfő közös tájékoztatóján Scholz kiemelte, hogy a szövetségi kormány „nagyon örül” Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának, és minden lehetséges eszközzel kész segíti mindkét országot, hogy minél hamarabb megszerezzék a tagságot. Ulf Kristersson elmondta, kormánya arra számít, hogy Törökország a május 14-i parlamenti választás után járul hozzá Svédország csatlakozásához.

The post Csehországban az orosz agresszió nyilvános támogatásáért ítéltek el kilenc embert appeared first on .

Eva Högl a Bundestag honlapján közölt jelentésben kiemelte, hogy a Bundeswehr körüli gondok közül sok már évek óta ismert, de megoldásukra túl kevés történt, „egyes esetekben megdöbbentően kevés”. Így például a laktanyák közül továbbra is sok „siralmas állapotban” van, és egyedül a lőszerkészletek feltöltésére és új lőszerraktárak építésére tízmilliárd eurós nagyságrendű összeget kellene fordítani.

Azonban az ország védelmi képességének fejlesztésére 2022-ben, az Ukrajna elleni orosz támadás hatására felállított százmilliárd eurós alap felhasználása nem halad a megfelelő sebességgel. Ebből az új finanszírozási forrásból 2022-ben „egyetlen cent sem érkezett meg a katonákhoz” – fogalmazott a parlamenti biztos a 171 oldalas jelentésben.

A százmilliárd eurós alap felállítása „szükséges és helyes” döntés volt, és az első fejlesztési programok már el is indultak, de mindez „túl kevés”. Katonai szakértők becslése alapján 300 milliárd euró kell ahhoz, hogy a Bundeswehr bármikor bevethető, teljes mértékben működőképes és jól felszerelt hadsereggé fejlődjék – mutatott rá a politikus.

Mindenekelőtt a beszerzések „túl nehézkes” szabályozásában elindított reformokat kell gyorsítani, hiszen a források bővültek, de „a ruházati raktárak, a lőszerraktárak és az alkatrészraktárak nem teltek meg”.

Ugyanakkor a műveleti készenlét nem csak megfelelő eszközállományt jelent, hanem a húsz százalékos létszámhiány helyett elég katonát, és a korszerű infrastruktúra mellett világos és „karcsú” ügyviteli és döntéshozatali folyamatokat is, amelyek „gyorsítják, és nem lassítják” az ügyek előmozdítását – utalt az ombudsman az utóbbi évek jelentéseiben rendre felpanaszolt túlburjánzó bürokráciára.

Az eredmények közül kiemelte, hogy a német újraegyesítés utáni évtizedeket jellemző pénzhiány megszűnt, a védelmi költségvetés évek óta lendületesen növekedik. Így a Bundeswehr tavaly már a százmilliárd eurós alap nélkül is 50,4 milliárd euróval rendelkezett – szemben a forrásnövekedés első évében, 2016-ban regisztrált 34,2 milliárd euróval -, ez azonban a hazai össztermék (GDP) csupán 1,5 százalékát jelent, vagyis jelentősen elmarad a NATO-tagoktól elvárt 2 százalékos szinttől. Ezért a következő években „újabb nagy lépésekkel kell közelíteni a NATO két százalékos célja felé” – fejtette ki a parlamenti biztos.

A védelmi minisztérium legutóbbi adatai szerint tavaly év végén 183 051 katona – köztük 24 211 nő – szolgált a Bundeswehrnél, hivatásos vagy szerződéses katonaként, vagy önkéntesként. A 2011-ben felfüggesztett sorkatonai rendszer 55 éve alatt jóval nagyobb volt a személyi állomány, az ország újraegyesítésének évében, 1990-ben például a nyugatnémet Bundeswehrben csaknem 460 ezren, a keletnémet Nemzeti Néphadseregben (Nationale Volksarmee) pedig mintegy 150 ezren szolgáltak.

Német egységek 13 külföldi küldetésben vesznek részt, mintegy 2000 fővel, a legnagyobb csoportot az ENSZ mali békefenntartó missziójában (MINUSMA) szolgáló ezer katona alkotja.

Uniós biztos: a kért lőszereket azonnal el kell juttatni Ukrajnába
A Kijev által kért lőszereket azonnal el kell juttatni Ukrajnába, ennek érdekében pedig meg kell növelni az európai a gyártási kapacitásokat – jelentette ki Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős biztosa Strasbourgban. Tájékoztatása szerint az ukrán katonai erők 150 milliméteres lőszerek mihamarabbi szállítását kérték az uniótól. A szállítás érdekében „azonnali és közös” válaszra van szükség az Európai Unió részéről – mondta. Elmondta, 15 tagállamban 15 olyan gyártó van, amelyik képes teljesíteni az ukrajnai lőszerigényt, kapacitásuk azonban szűkös. „Mindenki békét akar. Senki sincs, aki ne békét akarna. Ezért természetesen segíteni akarjuk azt az Ukrajnát, amelyet önálló országként az agresszor lerohant” – tette hozzá az uniós biztos.

The post Gondok a német hadsereg működésében appeared first on .

A Berlinben és Szász-Anhalt tartományban kora reggel tartott razziát 400 rendőr mozgósításával hajtották végre. Húsznál is több lakásban és egyéb ingatlanban tartottak házkutatást, többnyire Berlinben. Több helyszínen olyan emberekre bukkantak, akiket a hálózat juttathatott be Németországba.

Őrizetbe vettek öt férfit, négyet Berlinben, egyet Halléban. A rendőrség veszélyesként tartotta számon a gyanúsítottakat, és arra számítottak, hogy fegyver is lehet náluk, ezért terrorelhárító alakulatokat is bevetettek.

A nyomozás 18 ember ellen irányul, többségük német vagy török állampolgár. A Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a többi között üzletszerűen végzett embercsempészettel gyanúsítják őket. A hatóságok szerint a hálózat igen szervezetten működött, egyes tagjai csak a műveletek előkészítésével és összehangolásával, mások a kivitelezéssel, az emberek szállításával foglalkoztak.

A nyomozás eddigi adatai alapján a banda Törökországból és Irakból juttatott el embereket Németországba a Balkánon keresztül. A gyűjtőpont Isztambul volt, ahonnan menetrend szerinti repülőjáratokon utaztatták tovább őket Szarajevóba. Bosznia-Hercegovina fővárosából autóval szállították tovább az embereket, akik fejenként több ezer eurót fizettek a bűnözőknek.

The post Embercsempész-hálózatra csapott le a német rendőrség appeared first on .

Giorgia Meloni miniszterelnök vezetésével újabb egyeztetés zajlott a hetek óta erősödő migrációs nyomásról a belügyminiszter, Matteo Piantedosi, a kikötőkért felelős infrastrukturális és közlekedési miniszter, Matteo Salvini, valamint Guido Crosetto védelmi miniszter részvételével. Jelen voltak a nemzetbiztonsági hivatalok vezetői is.

Az interneten kapcsolódott be Antonio Tajani külügyminiszter, aki Jeruzsálemből jelentkezett be, ahol diplomáciai látogatáson tartózkodik. A miniszterelnöki hivatal közlése szerint egyre sürgetőbbnek látszik a tengeri határok védelmének erősítése, a migránsokat szállító hajók minél gyorsabb azonosítása, és ehhez a haditengerészet bevonása szükséges. Indoklásként hangoztatták, hogy a haditengerészet megfelelő műszaki-technológiai eszközökkel rendelkezik a hajók észlelésére és a tengeri terület ellenőrzésére.

A haditengerészet bevetését az olasz jobboldali pártok régóta szorgalmazzák. A kormánypárt Olasz Testvérek (FdI) elnökeként Giorgia Meloni 2018 óta hajóblokád felállítását szorgalmazza a Földközi-tengeren a migránsokat szállító hajók megállítására. A haditengerészet jelenléte iránti igény a február 26-án történt calabriai hajószerencsétlenség miatt merült fel ismét, amikor a parti őrség és a pénzügyőrség járművei nem bizonyultak elegendőnek az embercsempész hajókkal szembeni fellépésre. A haditengerészet erősítést nyújthat az Afrikából és a Közel-Kelet irányából is érkező hajók ellenőrzésére, valamint mentési műveletekre is.

Guido Crosetto védelmi miniszter közleményben hangoztatta, hogy a migráció erősödése szoros kapcsolatban áll az ukrajnai háborúval. Kijelentette, az Európai Uniónak és a NATO-nak észre kell vennie, hogy az ukrajnai háború globális méretű konfliktushelyzetet teremtett, ami a dél-európai határokon is napról napra növeli a veszélyességi szintet. Úgy vélte, a „migráció csapjainak megnyitása” egyes országokkal szembeni támadásként értékelhető.

„Tudomásul kell venni, hogy a folyamatos és ellenőrzés nélküli migráció, az azzal egy idejű gazdasági és társadalmi krízis idején, eszközt képvisel a kiszolgáltatottabb országok, elsők között Olaszország célba vételére, ami az általunk képviselt egyértelmű és határozott geopolitikai döntések ellen szól” – hangsúlyozta Crosetto.

A belügyminisztérium hétfői adatai szerint év eleje óta több mint húszezren kötöttek ki az olaszországi partokon. Tavaly ugyanezen időszakban valamivel több mint hatezren érkeztek. Az idén legtöbben a március 6. és 11. közötti héten érkeztek, több mint négyezer-ötszázan. Az érkezők között a legnépesebb csoportot az Elefántcsontpartról és Guineából származók alkotják, majd a bangladesiek következnek. A több mint húszezer ember között majdnem kétezer volt a felnőtt kísérő nélküli gyerek vagy fiatalkorú.

Uniós biztos: meg kell teremteni a bevándorlás legális lehetőségeit
Európának szüksége van a migrációra, a bevándorlás jelentette munkaerőre, ezért létre kell hozni a bevándorlás legális, biztonságos formáit – jelentette ki az Európai Bizottság belügyi biztosa. Ylva Johansson az Európai Parlament plenáris ülésének a bevándorlók mentéséről és biztonságos, legális útvonalak biztosításról szóló vitáján azt mondta: a Földközi-tengeren bekövetkezett haláleseteknek arra kell emlékeztetniük, hogy az unió prioritásának az életek megmentésének kell lennie. Az életmentésre adható legjobb válasz pedig a legális migráció lehetőségének megteremtése – hangoztatta az uniós biztos.

„Társadalmainknak szükségük van a bevándorlás jelentette munkaerőre, a képzett emberekre” – fogalmazott. Szavai szerint az unió célja az embercsempészet felszámolása. Közös feladat pedig az értinettek elszámoltatása – mondta. A migránsok biztonsága, az embercsempészet felszámolása érdekében jobb együttműködésre van szükség a migráció kiinduló országaival, össze kell hangolni az intézkedéseket, javítani kell a kutatás és a mentés hatékonyságán. Segíteni kell mindazon tehetséges embereknek, akik legálisan szeretnének az Európai Unióba jutni, ahogy fontos a menekültek számára is a biztonságos, humánus és legális bejutás biztosítása az unió területére. Az uniós fellépés alapjának a felelősségnek és a szolidaritásnak kell lennie – tette hozzá az uniós biztos.

The post Az olasz kormány a haditengerészet bevetésére készül a tengeri határok ellenőrzésére appeared first on .

A moszkvai katonai tárca tájékoztatása szerint Sojgu bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a két ország közötti katonai és haditechnikai együttműködés tovább fejlődik, jelentősen hozzájárulva az orosz-kínai kapcsolatok teljes rendszerének megerősítéséhez.

A tárcavezető He Vej-tung vezérezredesnek a kínai Központi Katonai Tanács elnökhelyettesévé való kinevezéséhez szóló gratulációjában azt írta, hogy Oroszország és Kína régi barát és partner, és a két népet és országot szilárdan összekötötte a közös határ és történelem. Stabilnak és tartósnak nevezte a kétoldalú viszonyt, megfelelőnek a jószomszédság erősítéséhez és a kölcsönös bizalom biztosításához.

„Országaink vezetői erőfeszítéseinek köszönhetően a két állam közötti kapcsolatok példátlanul magas szintet értek el, és fontos tényezővé váltak a béke és a nemzetközi biztonság szavatolásában” – írta Sojgu, megfeledkezve arról, hogy épp országa nagy vezére veszélyezteti a világ békéjét Ukrajna megtámadásával.

Li Sang-fu vezérezredesnek védelmi a miniszterré való kinevezése alkalmából gratulálva Sojgu kifejezte meggyőződését, hogy új hivatali partnerének tevékenysége fellendíti a katonai és haditechnikai együttműködést Oroszország és Kína között. A távozó kínai védelmi miniszternek, Vej Feng-ho vezérezredesnek Sojgu megköszönte az orosz-kínai katonai együttműködés megerősítéséhez való hozzájárulását.

„Az együttműködésünk évei alatt nemcsak kollégákká vagy barátokká, hanem testvérekké váltunk” – fogalmazott az orosz miniszter.

Sojgu szerint a kétoldalú együttműködést Vej hozzájárulása idején a kölcsönös bizalom magas foka és új minőségi szintre emelkedése jellemezte. Ez egyike volt azoknak a tényezőknek, amelyek „feltartóztatták az Egyesült Államok és csatlósai agresszív tevékenységét az ázsiai-csendes-óceáni térségben” – fogalmazott az orosz védelmi tárca vezetője.

Li védelmi miniszteri kinevezését vasárnap hagyta jóvá az Országos Népi Gyűlés.

The post Sojgu a kapcsolatok erősítését szorgalmazta Kínával appeared first on .

A 2000-es évek elejére a virágzó kábítószer-kereskedelem lévén a kartellek megerősödtek. A Sinaloa, Gulf, Tijuana és Juárez kartellek irányításuk alatt tartották a piacot. Ezekben az években kezdett önálló szervezetként működni a Los Zetas, akik elsősorban vérengzéseik kapcsán váltak ismertté. A 2006-os választás két főszereplője Felipe Calderón és Andrés Manuel López Obrador volt. Végül a Nemzeti Akció Pártjának (Partido de Acción Nacional – PAN) jelölte, Felipe Calderón diadalmaskodott, mindössze 0,56%-os előnnyel. Ezek után már csak az volt a kérdés, hogy milyen stratégiát fog kidolgozni az új elnök a kábítószer-kereskedelem és a kartellek visszaszorítása érdekében.

A tanulmány célja, hogy bemutassa a mexikói kormány kábítószerbűnözés elleni stratégiájának változásait 2006-tól kezdődően, illetve ismertesse az ország előtt álló lehetséges megoldási lehetőségeket.

Felipe Calderón (2006-2012)

Felipe Calderón Hinojosa 2006 decemberében lépett hivatalba. Első intézkedéseinek egyike volt, hogy háborút hirdetett a kartellek ellen. Ezt azonban Mexikó önerőből nem tudta volna végrehajtani, így szüksége volt az Egyesült Államok támogatására is. 2007-ben Calderón mexikói és George W. Bush amerikai elnök együttműködési megállapodást kötött: a Mérida Initiative értelmében az Egyesült Államok támogatta Mexikót a háborúhoz szükséges pénzzel és eszközökkel. A cél a kábítószer-kereskedelem, a nemzetközi bűnözés és a terrorista cselekmények visszaszorítása volt. Az elnök úgy gondolta, hogy a hadsereg segítségével vissza lehet szorítani a kartelleket. Több tízezer katona lepte el Mexikó utcáit, aminek Calderón elnök által soha nem gondolt következményei lettek. Az országban erőszakhullám söpört végig, folyamatosak voltak az emberi jogsértések. Az elnök 6 éves ciklusa alatt több mint 60.000 ember esett az erőszak áldozatául, közel húszezren tűntek el és hozzávetőlegesen ugyanennyi a száma azoknak, akiknek el kellett hagyniuk az otthonaikat.

A stratégia, melyet a kartellekkel szemben alkalmazott, nem volt újkeletű. Akárcsak a XX. század végén Kolumbiában, Mexikóban is az elsődleges cél a vezetők kiiktatása volt (kingpin strategy), viszont ami a dél-amerikai országban működött, az Mexikóban nem. Az elsőszámú főnökök likvidálása után újabb, sokszor sokkal erőszakosabb vezetők léptek elő. 2009-ben kijelölték azokat a főnököket, akiket minden áron ki kell iktatni, ha sikeresen szeretné megvívni a harcot az ország. Ez 37 személyt jelentett. A Calderón-korszak végére ebből a 37 vezetőből 25-öt sikeresen letartóztattak vagy likvidáltak Mexikó fegyveres erői. Egy másik, és talán ennél is súlyosabb következmény az lett, hogy a nagyobb szervezetek elkezdtek szétbomlani sok kisebb sejtre. Jesús Murillo Caram legfőbb ügyész szerint 2012 végén Mexikóban már hozzávetőlegesen 60-80 kábítószer-kereskedő szervezet működött. 2007 és 2012 között több mint 580 személyt adtak ki az Egyesült Államoknak, akiket ott is köröztek kábítószer-kereskedelem vádjával.

A Calderón-adminisztráció megítélése kettős. A katonaság erejét felhasználva kívánta megsemmisíteni a kartelleket, ami azonban nem teljesen sikerült, ráadásul a gyilkosságok száma az elnök regnálása idején közel megháromszorozódott. A nagyobb kartellekből kiszakadt kisebb szervezetek nem hagytak fel a kábítószer-kereskedelemmel, ráadásul sok esetben sokkal erőszakosabban léptek fel, mint elődjeik. Elnöksége idején jelentős infrastrukturális és oktatási reformok kerültek végrehajtásra, továbbá kiemelendő még az Egyesült Államokkal kötött Mérida Egyezmény, amely célja a kábítószer-kereskedelem és a kartellek elleni sikeres fellépés volt.

A sikeresnek kevésbé mondható 6 éves időszak után valószínűsíthető volt, hogy Felipe Calderón és a PAN nem győz a 2012-es választásokon. Így is történt, így lett Mexikó új elnöke Enrique Peña Nieto, a PRI jelöltje. A fő kérdés ismét az volt, hogy az új elnök hogyan birkózik majd meg a kartellekkel és az elődje után örökölt belső problémákkal.

Enrique Peña Nieto (2012-2018)

Peña Nieto már a választási kampány során kulcskérdésnek titulálta a kartellek elleni küzdelmet. Új irányt hirdetett, amelyben a központi szerepet a lakosságot és a vállalkozásokat érő támadások csökkentésének szánta a bandák vezetőinek tartóztatása helyett. A választás után azonban más útra lépett az új elnök. Elődje stratégiáját követve ő is erőteljesen támaszkodott a mexikói katonákra a rendteremtés érdekében. A korábbi ígéretét, miszerint nem a vezetők elfogása lesz az elsődleges, rögtön az első évében felrúgta. 2013 decemberében a Peña-adminisztráció bejelentette, hogy a 122 legkeresetteb drogbáró közül 69-et sikeresen elfogtak egy év alatt. A fő célpont a Los Zetas volt, akiknek 27 vezetőjét likvidálták sikeresen. A legnagyobb eredménynek azonban El Chapo letartóztatása bizonyult. 14 évnyi sikertelen próbálkozás után 2014 februárjában letartóztatták az ország elsőszámú drogbáróját, akit 2017-ben kiadtak az Egyesült Államoknak, ahol életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

Akárcsak elődje, Peña Nieto is a haderőre támaszkodott a küzdelemben. Nemzetbiztonsági tanácsadója Óscar Adolfo Naranjo Trujillo lett. Trujillo tábornok neve ismerős lehet mindazok számára, akik figyelemmel követték a Medellín kartell tevékenységét Kolumbiában, ugyanis ő volt a kolumbiai rendőrség parancsnoka a Pablo Escobar vezette kartell legyőzése idején. Annak érdekében, hogy a rendészeti erők (és a hadsereg) által kevésbé felügyelt vidéki államokban és településeken visszaszorítsák a bűnözést, 2014-ben az elnök felállította a Nemzeti Csendőrséget, amely félkatonai jelleggel működött civil irányítással. A várt sikereket azonban ez az alakulat sem hozta meg. Az eredetileg 50.000 főt foglalkoztatni tervező szerv végül mindössze 5.000 emberrel kezdte meg működését, azonban a kitűzött célt, hogy sikeresen visszaszorítsák a bűnözést, nem tudták teljesíteni.

Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Peña Nieto nem a legjobb módszert választotta arra, hogy megfékezze a kartelleket. 6 éves elnöksége alatt az ország korábban nem látott mértékű vérontást szenvedett el, aminek következtében több mint 150.000 ember vesztette életét. A kábítószer-kereskedelmet nem sikerült visszaszorítani, a kartellek pedig az illegális cikkek csempészése mellett olyan tevékenységekből is igyekeztek pénzt szerezni, mint az emberrablás, korrupció vagy a zsarolás.

Peña Nieto elnökségének hat évével kapcsolatban azt a megállapítást tehetjük, hogy a kartellek visszaszorítása nem volt teljesen sikeres, azonban jelentősen sikerült gyengíteni a bandákat a letartóztatások révén. A katonák jelenlétét sem sikerült csökkenteni Mexikó utcáin, aminek következtében gyakorivá váltak a jogsértések, kínzások és az önkényes kivégzések. Az ország azonban nagyon súlyos árat fizetett minden apró sikerért. A háromszorosára nőtt gyilkossági számarány, és az új kartellek (pl: CJNG) megjelenése és a velük érkező erőszak erőteljesen árnyalja Nieto elnök hat évét.

Andrés Manuel López Obrador (2018-)

Két választási vereség után (2006, 2012) 2018-ban a Nemzeti Újjászületési Mozgalom (Movimiento Regeneración Nacional – MORENA) jelöltjeként újra választási sikernek örülhetett Andrés Manuel López Obrador. A szavazatok 53%-át megszerezve elsöprő győzelmet arató elnök kijelentette, hogy nem fogja folytatni a háborút a kartellek ellen. Helyette inkább az „abrazos, no balazos” politikát fogja követni, melynek lényege a békeépítés a harcok folytatása helyett. Elődjei stratégiáival szakítva, AMLO az elnöki kampány során biztosította Mexikó lakosait, hogy lépésről-lépésre kivonja majd a hadsereget a kartellek elleni harcból.

Az új elnök azt az utat szerette volna követni, hogy a drogbárók, a kábítószer-kereskedelem és a kereskedő szervezetek helyett inkább a bűncselekmények megelőzésére fekteti a hangsúlyt. Azt a fontos szempontot azonban nem szabad elfelejteni, hogy a bűncselekményeket (emberrablás, zsarolás, gyilkosságok) elsősorban a kábítószer-kereskedő szervezetek követik el. Ezek után joggal tehetnénk fel a kérdést, hogyan szeretné elérni a békét és biztonságot az új elnök az országban, ha a fő elkövetőket figyelmen kívül hagyja. Az ígérete, hogy fokozatosan kivonják a katonák Mexikó utcáiról, nem teljesült, sőt 2019-ben létrehozta a Nemzeti Gárdát, amely látszólagosan civil irányítás alatt áll, azonban a vezetői tisztségek nagy részét katonák töltik be. Mindemellett arról is határozott elnökségének első évében, hogy a hadsereg egészen 2024-ig elláthat a közbiztonság fenntartásával összefüggő feladatokat az ország területén. 2022 nyarán már több mint 92.000-en teljesítettek szolgálatot a Nemzeti Gárda soraiban.

Hiába azonban az erőteljes militarizáció, a helyzet nem javult az ország területén. A kartellek tovább folytatták a már korábban megkezdett egymás elleni harcukat a kábítószer-kereskedő útvonalak felügyeletéért. A kialakult helyzeten az sem segített, hogy 2019-ben a mexikói védelmi kiadások összege mindössze 85 milliárd peso volt, ami 2015 óta (118,7 milliárd) a legalacsonyabb. Érdemes megjegyezni, hogy nem hirtelen csökkenésről van szó. 2015 után a védelmi kiadások folyamatos csökkenő tendenciát mutattak. 2016-ban 108,4 milliárd, 2017-ben 99 milliárd, míg 2018-ban az előző évvel megegyező összeg volt.

2022-ben közel 200.000 fegyveres teljesített szolgálatot az ország utcáin, ami több mint kétszerese a 2006-os adatoknak, amikor Calderón háborút hirdetett a kartellek ellen. A 100.000 főre vetített gyilkosságok aránya, illetve általánosságban a gyilkosságok száma továbbra is rendkívül magas értékeket ér el. Előbbi 2019 óta (27/100.000 fő) alig csökkent 2022-re (25.2/100.000), míg utóbbi ugyanezen időszak alatt 34.582-ről 31.915-re esett vissza. Emellett fontos kiemelni azt a tényt is, hogy hiába az Obrador által hirdetett „abrazos no balazos” politika, az elmúlt másfél évtizedet tekintve az ő elnökségének első három éve volt a leghalálosabb az országban. Calderón első három éve alatt (2006-2008) 42.6767 gyilkosság történt az országban, míg AMLO idején (2019-2021) ez a szám 109.059 volt.

Az erőteljes katonai fellépés láthatóan még nagyobb erőszakot von maga után, ami sem a jelenlegi elnöknek, sem pedig a mexikói lakosságnak nem előnyös. Szükség lenne erőszakmentes, de hatásos intézkedésekre, a kartellek elleni fellépésben, ezért Obrador és kormánya megfogalmazott egy olyan elképzelést, miszerint a marihuána legalizálásával csökkenthető lehet a kartellek ereje és az erőszakhullám. Ennek értelmében orvosi és rekreációs célra a mexikói felnőtt lakosság használhatná a szert. Az elképzelés megvalósulása esetén legális lenne a termelők számára a marihuána termesztése, illetve később annak fogyasztása és értékesítése is. Az elnök szerint a legalizálás következtében csökkenne a kábítószer-függő személyek száma az országban, illetve a kartellek is jelentős bevételektől esnének el. Az egyértelmű cél a tervezett intézkedéssel a kábítószer-kereskedő szervezetek megfékezése és összeroppantása békés eszközökkel.

Két szempontot azonban fontos megvizsgálni mielőtt elhamarkodott ítéletet mondunk ki a marihuána-üggyel kapcsolatban. Mi a garancia arra, hogy a legalizálás következtében sikerül megtörni a kartelleket? A szervezetek már évek óta pénzfizetésre kényszerítik a törvényesen működő vállalkozásokat az országban. A legvalószínűbb végkimenetel az, hogy a marihuána-termelő farmereket is hasonló módszerekkel fogják zsarolni. A másik fő kérdés pedig a függőségre vonatkozik, ugyanis nehéz elhinni azt, hogy a marihuána legalizálása csökkentené az ország lakosságának függőségi helyzetét az egyes kábítószerekkel kapcsolatban. A marihuána szabad használata legjobb esetben is növelni fogja a – már legális – szert használók számát.

Összegzés

A mexikói kábítószer-kereskedelem az elmúlt közel három évtizedben jelentősen fellendült. A gyilkosságok száma és az erőszak mértéke jelentősen nőtt, elsősorban az elmúlt másfél évtizedben, miután Calderón elnök háborút hirdetett a kartellek ellen. Az ország helyzetén az sem segít, hogy 2021-ben Mexikó kormánya költötte a legkevesebbet a belbiztonsági és az igazságügyi szektorra. 2021-ben az ország a GDP mindössze 0,63%-át költötte e két területre. Ez messze a legalacsonyabb arány a latin-amerikai régióban, tekintettel arra, hogy az átlagos GDP ráfordítás a térség országaiban nagyjából 1,5%-ot tesz ki.

Fontos azonban megjegyezni, hogy Mexikó ezt a csatát egyedül nem tudja megvívni a kábítószer-kereskedő szervezetek ellen. Szüksége van az Egyesült Államok támogatására – különösképpen, ha azt vesszük alapul, hogy a Mexikóban előállított vagy az országon keresztülhaladó illegális szerek elsődleges célpontja az Egyesült Államok. A legnépszerűbb kábítószerek továbbra is a marihuána, a metamfetamin vagy a heroin, amelyekből az utóbbi kettőt legnagyobb mértékben Mexikó állítja elő az Egyesült Államok számára. A metamfetamin elsősorban a déli, délnyugati államokon keresztül érkezik az ország területére. 2018-ban közel 40 tonna metamfetamint foglaltak le a délnyugati mexikói-amerikai határszakaszon. Mexikó két okból kifolyólag számít a legnagyobb beszállítónak: az egyik a földrajzi közelség, ami olcsóvá teszi a szállítást, míg a másik az alacsony ár ($55-$65/gramm) és a viszonylag jó minőségű kábítószer kapcsolata. Ami az országba érkező heroin mennyiségét illeti, a mexikói csempészek 2019-ben közel 116 tonnát juttattak át a határon, amivel magasan az elsődleges beszállítónak számítanak az Egyesült Államokban. Ez azonban nem mindig volt így, mivel egészen a XX. század végéig az ázsiai országok (elsősorban Afganisztán, Thaiföld és Laos) számítottak az elsődleges heroin beszállítónak, azonban a XXI. századra már nincs jelentős szerepük ezen országoknak elsősorban azért, mert Mexikóból sokkal könnyebb és gyorsabb beszerezni az illegális kábítószert a földrajzi közelségnek köszönhetően.

A tradicionális nagy kereskedő-szervezetek fragmentálódása következtében új, kisebb csoportok jönnek létre, amelyek sokszor erőszakosabban lépnek fel, mint az anyaszervezet, ez pedig nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a biztonsági helyzet nem javul az országban. Az erőszakos katonai fellépés nem bizonyul sikeresnek a kartellekkel szemben, ahogy azt láthattuk Calderón és Peña Nieto elnökségének idején. A kingpin strategy alkalmazásának következtében sikerült egyes szervezetek vezetőit likvidálni, azonban az újonnan fellépő főnökökkel szemben egyelőre nem tudtak kidolgozni új stratégiákat. Az AMLO által elképzelt stratégia szemmel láthatóan nem működik, az erőszak tombol az országban. 2022-ben került elfogadásra, a Mérida Egyezmény utódjaként titulálva, a U.S.-Mexico Bicentennial Framework for Security, Public Health, and Safe Communities megállapodás. Ennek értelmében a két ország törekszik arra, hogy megakadályozzák a nemzetközi bűnszervezeteket abban, hogy bárminemű kárt okozzanak a szerződő felek között. E cél elérése érdekében közös járőrözést vezetnek be a határ két oldalán a kábítószer- és lőfegyverkereskedelem, valamint az embercsempészet ellehetetlenítése érdekében. Emellett olyan célokat tűztek ki elérendőül, mint a biztonságosabb közösségek létrehozása, határokon átívelő bűnözés felszámolása, a gyilkossági arányok csökkentése vagy az igazságügyi szektor megerősítése a szervezett bűnözéshez kapcsolódó ügyek kivizsgálása érdekében.

Mexikóban 2024-ben rendeznek legközelebb választásokat, az addig hátra lévő időszak kritikus lesz AMLO megítélése szempontjából. Figyelemmel követendő továbbá az is, hogy a 2022-ben létrejött U.S.-Mexico Bicentennial Framework keretein belül megfogalmazott elképzelésekből mekkora arányban sikerül megvalósítani a terveket.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A borítókép forrása a Pinterest.

A A mexikói kormány kábítószerbűnözés elleni stratégiájának változása 2006-tól napjainkig bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A politikus közleménye szerint Szerbia „már eddig is nagy árat fizetett azért, mert nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és ez már elviselhetetlenné kezd válni”.

„Hogy én miniszterként azt nézzem, milyen nyomás nehezedik Aleksandar Vucic köztársasági elnökre, mi pedig hallgassunk, ezt nem tudom elfogadni. Ezért támogatom, hogy vezessünk be szankciókat Oroszország ellen. Vucic elnök mellett állok az állami és nemzeti érdekek megvédésében, és teljesen megbízom benne. Ezért Szerbia kormányától és minden minisztertől azt kérem, hogy nyilvánítsanak véleményt a kérdésben” – húzta alá a tárcavezető, aki szerint el kell dönteni, milyen irányba haladjon az ország.

Basta arra is emlékeztetett, hogy Szerbiának is szembe kellett néznie szankciókkal, és az állampolgároknak nehéz gazdasági következményeket kellett elviselniük, ezért mindeddig nem akart döntést hozni a büntetőintézkedésekről, mert abban reménykedett, hogy az orosz-ukrán konfliktus lezárul.

„A háború kezdete óta elítéljük az orosz agressziót, ugyanakkor védtük nemzeti érdekeinket az Oroszországgal fenntartott kapcsolatban. Emiatt első körben nem csatlakoztunk ahhoz a nagyszámú országhoz, amely az agresszor állam ellen szankciókat vezetett be. Ugyanakkor a helyzet napról napra egyre bonyolódik, a nyugati államok pedig élesen bírálják Szerbiát, amiért nem csatlakozott a szankciókhoz” – részletezte a szerb gazdasági miniszter.

Véleménye szerint Szerbia vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy megőrizze a békét és stabilitást. „A gazdaság kulcsfontosságú Szerbia számára, ezért gazdasági miniszterként azt mondom, hogy a nehéz külpolitikai helyzet ellenére is meg kell őriznünk a gazdasági növekedést, és azért kell küzdenünk, hogy állampolgáraink jobban éljenek. Szerbiának komoly, felelősségteljes és önálló politikája van, és folytatni fogja az állampolgárok védelmét” – szögezte le.

Az európai országok közül eddig egyedül Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni büntetőintézkedésekhez. Ezt a Belgrád és Moszkva közötti történelmi, vallási és kulturális kapcsolatokkal magyarázták, illetve azzal, hogy amikor az 1992-1995-ös délszláv háború, illetve az 1998-1999-es koszovói háború idején a Nyugat Jugoszlávia ellen vezetett be szankciókat, azok nem jártak eredményekkel.

Az Európai Unió viszont közölte, mindaddig nem folytatódhat az uniós csatlakozás folyamata, amíg ez nem történik meg. Vucic pedig ezzel összefüggésben arról is beszélt, akár a külföldi befektetések is leállhatnak. Az államfő egy múlt heti televíziós interjúban már utalt arra, hogy Szerbia is szankciókat vezethet be Moszkva ellen, amikor úgy fogalmazott: nem esküdne meg arra, hogy Szerbia nem fog csatlakozni a szankciókhoz.

The post A szankciók működnek: a szerb gazdasági miniszter is az Oroszország elleni megszorítások bevezetését követeli appeared first on .

A hetvenes évek glam rock korszakában még világsztárként ünnepelt 78 éves angol pedofilt 2015-ben 16 év szabadságvesztésre ítélték gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények miatt, de alig több mint egy hónapja, büntetése felének letöltése után szigorú feltételekkel elengedték.

Februárban bejelentett szabadlábra helyezése után a londoni igazságügyi minisztérium szóvivője közölte, hogy Glitter továbbra is szoros rendőri felügyelet alatt marad. A volt énekesnek például folyamatosan elektronikus nyomkövetőt kellett viselnie. A szexuális bűncselekményekért elítélteknek az angol-walesi törvények alapján hatósági engedélyt kell kérniük, ha külföldre akarnak utazni, nem találkozhatnak felügyelet nélkül gyermekekkel, és a rendőrség internethasználatukat is korlátozhatja. Nem hivatalos brit médiaértesülések szerint Glitternek ez utóbbi előírás megsértése miatt kellett ismét börtönbe vonulnia.

Az elítéltek feltételes szabadlábra helyezésének ügyével foglalkozó brit büntetés-végrehajtási intézmény szóvivője hétfő este csak annyit közölt, hogy a hatóságok a lakosság védelmét tekintik elsődleges fontosságú feladatuknak, és ezért szállítják vissza „habozás nélkül” a börtönbe az elítélteket a szabadlábra helyezés szigorú feltételeinek megsértése esetén.

Glitter – eredeti nevén Paul Gadd – ellen gyermekek elleni nemi erőszak többrendbeli kísérlete, illetve tényleges nemi erőszak címén emeltek vádat, és a londoni Southwark kerület koronabíróságának esküdtszéke nyolc éve bűnösnek mondta ki. A bíróság ezután rótta ki rá a 16 év szabadságvesztést. A vádpontok egyike szerint Glitter 1977-ben egy 12 éves lánnyal szexuális kapcsolatot létesített, miután pezsgővel leitatta. Egy másik áldozata nyolcéves volt, amikor 1975-ben megpróbálta megerőszakolni. Glitter a per során végig tagadta a bűncselekmények elkövetését, és azzal vádolta egykori áldozatait, hogy kitalálták a szexuális támadásokról szóló történeteket.

Glitter azonban már korábban is többször összeütközésbe került a törvénnyel pedofil bűncselekmények miatt. Vietnamban 2006-ban három év börtönre ítélték, azzal váddal, hogy ottani villájában, illetve egy szállodában két 11 éves kislányt rontott meg. A volt rocksztárt 1998-ban, egy brit számítógép-áruházban is őrizetbe vették, miután javításra bevitte személyi számítógépét, és az áruház technikusai több ezer, gyermekekről készült pornográf fotót találtak a gépen. Glittert annak idején fél év börtönre ítélték, de ebből csak két hónapot ült le.

Glittert 2012-ben vették ismét őrizetbe gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények gyanújával. Az ellene indított eljárás annak a kiterjedt nyomozásnak a része volt, amelyet a Scotland Yard a BBC brit közszolgálati médiatársaságnál akkoriban kirobbant súlyos pedofil botrány ügyében kezdett. A vizsgálat előzményeként kiderült, hogy a BBC valaha legnépszerűbb könnyűzenei műsorvezetője, a 2011 októberében 84 évesen elhunyt Jimmy Savile – aki rendszeresen gyermekműsorokat is vezetett – évtizedeken keresztül súlyos szexuális bűncselekmények sorát követte el gyermekkorú lányok és fiúk sérelmére. A Savile-ügy vizsgálata során került a hatóságok látókörébe Gary Glitter is, miután egy tanú elmondta, hogy látta, amint Glitter egy iskoláskorú lánnyal létesít szexuális kapcsolatot Savile öltözőjében a BBC londoni székházában.

The post Visszavitték a börtönbe a gyermekek elleni szexuális bűncselekményekért elítélt Gary Glittert appeared first on .

Az érintett önkormányzatokat levélben értesítették az építkezések meghiúsulásáról, „támogatva egyúttal, hogy a területek visszakerüljenek az önkormányzatok tulajdonába”.

Az erre vonatkozó háromoldalú szerződéseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. mint a magyar állam tulajdonosi jogait képviselő társaság készíti elő. A szerződések aláírására a zrt. igazgatósági döntése után kerül sor – tették hozzá.

Békésen ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön épült volna az eredeti tervek szerint. A békési önkormányzat 2019. április 11-én kötött szerződést az MNV Zrt.-vel és a BVOP-val.

Kálmán Tibor, Békés polgármestere elmondta: a város egy nyolchektáros, közművekkel ellátott ipari területet kap vissza, ahová aszfaltos út vezet. Hozzátette, már megkezdték a tárgyalásokat, hogy „élettel töltsék meg a területet”.

The post Mégsem épül börtön Békésen, Hevesen, Komádiban és Komlón appeared first on .

Ebben azt írják: a Maros megyei csendőrség alapvető emberi jogokat, a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot sértette meg azáltal, „hogy önkényesen törvénytelennek, sőt egyenesen alkotmányellenesnek minősítette” a március 10-i, székely szabadság napi rendezvényt. Miközben ezt 2022. december 7-én hivatalosan bejelentették a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban – emlékeztetnek.

„Ezzel a minősítéssel, amelyet március 8-án szóban közöltek, és amelyet a marosszentgyörgyi székhelyű készenléti csendőrség jegyzőkönyve is rögzít, a csendőrség túllépte hatáskörét. A büntető törvénykönyv 297. cikkének értelmében olyan hatásköri túllépés, amely korlátozza az állampolgárok jogait, hivatali visszaélésnek minősül” – áll a közleményben.

Eszerint a rendezvény szervezői panasszal fordulnak a területileg illetékes katonai ügyészséghez.

Az SZNT közleményéhez csatolta a rendezvényt engedélyező Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester levelét, melyben az SZNT Siculitas egyesületének a kérésére reagált. És a csendőrségi jegyzőkönyvet is, mely a szervezők és csendőrtisztek március 8-i találkozójáról készült. A polgármester leveléből kiderül, hogy a polgármesteri hivatal engedélyezte a postaréti megemlékezést, és a felvonulást is, azzal a megjegyzéssel, hogy a résztvevők tartsák be a törvény előírásait, és kövessék a hatóságok által kijelölt útvonalat.

A jegyzőkönyv szerint a megemlékezésben a csendőrség sem talált kivetnivalót, de a felvonulást törvénytelennek minősítette. A találkozón jelen lévő csendőrtisztek azt nehezményezték, hogy a menet résztvevői területi autonómiát követelnek – derül ki. Eszerint Bitere Ionut ezredes rámutatott: a tervezett rendezvény nem felel meg a törvényi előírásoknak, és alapvető értékeket sért. Ezt alátámasztandó a román alkotmány több cikkére is felhívta a szervezők figyelmét: az elsőre, mely szerint Románia „egységes és oszthatatlan”, illetve területe elidegeníthetetlen.

Románia alkotmányának azon cikkét is említették, mely szerint tilos a román állam becsmérlése, a nacionalista gyűlöletkeltés, a területi szeparatizmus – úgy állítva be a rendezvényt, mintha ilyen célkitűzései lennének. A jegyzőkönyv szerint a csendőrezredes végig törvénytelennek minősítette a felvonulást, és azt állította, hogy nem ő akarja betiltani, hanem maga a törvény.

Március 10-én, a székely szabadság napján több száz személy követelte Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiáját, de a csendőrség a korábbi évektől eltérően nem engedélyezte az utcai felvonulást, és a járdára szorította a részvevőket.

The post A katonai ügyészséghez fordulnak a marosvásárhelyi felvonulás szervezői appeared first on .

A szankciók 1473 természetes személyt és 205 szervezetet érintenek. Válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai vezetők és propagandisták ellen vezetett be szankciókat.

Az EU az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetét követően több alkalommal korábban példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét – olvasható a tanácsi közleményben.

A megszorító intézkedések beutazási korlátozásokról, vagyoni eszközök befagyasztásáról, valamint arról rendelkeznek, hogy tilos pénzeszközöket vagy más gazdasági erőforrásokat a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátani.

A Tanács ismételten elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, amely – mint írták – az ENSZ Alapokmányának megsértését jelenti, és mérhetetlen szenvedést és pusztítást okozott Ukrajnának.

„Az Európai Unió rendíthetetlenül elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát mindaddig, amíg azt a megtámadott ország igényli, valamint támogatja Ukrajna önállódáságát és területi egységét” – fogalmaz a tanács. Oroszországnak azonnal véget kell vetnie a kegyetlen háborúnak – teszi hozzá a közlemény.

Kreml: jelenleg csak katonai eszközökkel lehet elérni az orosz célokat – ennyit a békéről…
Az Oroszország által Ukrajnában kitűzött célokat jelenleg csak katonai eszközökkel lehet elérni – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő. „Számunkra továbbra is a kitűzött célok elérése az abszolút prioritás, és a továbbiakban is ez marad. Ezeket most csak katonai eszközökkel lehet elérni” – mondta. A szóvivő szerint a Kreml nem látja az előfeltételeit annak, hogy az ukrajnai helyzet békés mederbe terelődjön.

The post Az Európai Unió ismét meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat appeared first on .

Az NKE azt közölte, hogy az ingyenes lakhatást, kiemelt ösztöndíjat és személyre szabott képzést nyújtó Ludovika Collegium azért jött létre, hogy minél több, a világról felelősen gondolkodó, stratégiai szemléletű, közérdeket szem előtt tartó szakembert biztosítson Magyarország számára.

A hat féléves képzésre – más tehetséggondozó programoktól eltérően – bármely tudományterület hallgatói jelentkezhetnek, így egy olyan egyetemközi szakmai műhely és hallgatói közösség jön létre, amelynek tagjai egymást is ösztönzik az új ismeretek megszerzésére.

A Ludovika Collegiumba az NKE hallgatói mellett más, magyarországi székhelyű felsőoktatási intézményben, nappali képzésben tanuló fiatalok is jelentkezhetnek, akik közül többlépcsős felvételi eljárásban választják ki a legtehetségesebb, leginkább motivált hallgatókat – jelezték.

A hallgatói tehetséggondozó programra április 24-ig lehet jelentkezni. További információk a www.ludovikacollegium.hu weblapon olvashatók vagy az info@ludovikacollegium.hu címen kérhetők – áll a közleményben.

The post Újra lehet jelentkezni a NKE tehetséggondozó programjára appeared first on .

Gyermekkorunkban kifejezetten imádtuk a számok alapján történő festést. Különösen élénken él az emlékezetünkben egy kép egy rajzfilmben szereplő pandamaciról, amit miután megfestettünk, édesapánknak adtunk ajándékba, ami azóta is az alagsori műhelyének falán lóg.

Amit azonban egészen a közelmúltig nem vettünk észre, az az, hogy a számfestés már nem csak a gyerekeknek szól. A Kreactivity Webáruház számfestői saját fotóból is készülhetnek, de mindenféle más készletet is vásárolhatunk, az állatos és a virágos témájúaktól kezdve egészen a részletgazdag tájakat ábrázoló verziókig, amelyek csak arra várnak, hogy a hobbi művészek felvigyék rájuk a megfelelő sorrendben a különböző festékszín árnyalatokat.

Mivel a webáruházban lehetőség van arra is, hogy többféle méretben készíttessünk saját fotóból egyedi számfestő készletet, ezért úgy döntöttünk, hogy feltöltjük az egyik családi fotónkat, és ismét adunk a számfestésnek egy esélyt.

Tapasztalataink a számfestéssel kapcsolatban

A webáruház utasításai alapján kiválasztottuk a tökéletes képet, feltöltöttük, és megrendeltük a készletet, ami pár napon belül meg is érkezett. Annyira izgatottak voltunk, hogy már a kiszállítása utáni napon neki is álltunk festeni.

Helyet csináltunk az étkezőasztalon, mivel az étkezőben a legjobb a világítás. Majd leraktuk rá a vásznat, és odakészítettünk minden szükséges eszközt – ecseteket, vizes tálat, papírtörlőt stb. Ezt követően a bal felső sarokból indulva elkezdtük kitölteni az első számozott részt a megfelelő színnel, és így haladtunk tovább, amíg szép lassan el nem kezdett kirajzolódni a háttér.

Ezután jött a trükkösebb rész, a képen szereplő családtagok megfestése. Bár elsőre volt némi kétségünk, hogy a jelzett színek használatával valóban ki fognak-e rajzolódni az egyes egyének, de ezek egy idő után elszálltak.

Lassan kezdtek formát ölteni a ruháink, sőt az arcunk is. Mivel ez egy nehezebb rész volt, ezért azoknak a ruhaneműknek a megfestését, amelyek sok és apró részletet tartalmaztak, inkább a végére hagytuk.

Néhány nap után be is fejeztük a festést

Őszintén szólva kellemesen meglepődtünk azon, hogy az általunk befejezett kép mennyire hasonlít az eredeti fotóra. Szerintünk első pillantásra senki meg nem mondaná róla, hogy számfestés alapján lett elkészítve.

Mivel a készletet a webáruházból kerettel együtt rendeltük, így nem maradt más hátra, mint hogy a kész festményt ebbe belerakjuk, és felakasszuk a falra, hogy a későbbiekben is gyönyörködni tudjunk benne.

Bármennyire is örültünk annak, hogy a kép mostantól az otthonunk falán lóg, kicsit szomorúak voltunk, amikor befejeztünk, mert maga a folyamat rendkívül pihentető volt, felért egyfajta meditatív állapottal, amelyre az utóbbi stresszes időszakban már nagy szükségünk volt.

Olyannyira élveztük azt az énidőt, amiben a festés során volt részünk, hogy mindenképpen szükségünk lesz még egy képre a webáruházból, amit megfesthetünk. Aztán ki tudja, az is lehet, hogy egynél nem fogunk majd megállni.

The post Stresszoldó hobbit keresel? Próbálj ki egy klasszikust: a számfestést! appeared first on .

A kollagén nagyon népszerű napjainkban nemcsak a kozmetikai iparban, de az étrend-kiegészítők világában is, ugyanis számos termék tartalmazza manapság a neki tulajdonított jótékony hatások miatt.

Az anti-aging kozmetikumok sztárja, rengeteg nő használja nap mint nap a ránccsökkentés reményében. De vajon valóban olyan hatékony-e, amilyennek a reklámok állítják, és valóban képes-e bőrfeszesítő és -fiatalító hatást kifejteni? 

Mi az a kollagén?

A kollagén az emberi test építőköveinek tekintett fehérjék egyik típusa, amely többek között a bőr rugalmasságának és feszességének megőrzésében játszik szerepet, a bőr, a haj, a körmök, a csontok, a fogak, a porcok és az izmok fontos alkotóeleme. Előszeretettel használják a nagy kozmetikai márkák, a ránctalanító krémek legfőbb összetevőjeként hirdetik.

Az emberi szervezet maga állítja elő a kollagénfehérjéket, azonban a termelődés üteme a 20-as évek közepétől fokozatosan csökken, és ez az oka a bőröregedés látható jeleinek, a ráncok megjelenésének, a kontúrok megereszkedésének. A kollagéntermelés csökkenésének jeleit fokozatosan érezzük, azonban 35 év felett válik igazán látványossá. Ekkor kapnak szerepet a szépségápolási rutinban az anti-ageing hatóanyagú krémek, szérumok. 

Hatékony-e a kollagén a bőrfiatalításban?

A kollagén tartalmú krémek azt ígérik, hogy hatékonyan tudják pótolni a fehérjéket, így járulva hozzá a bőr feszesítéséhez és fiatalon tartásához. A kollagén hatásait vizsgálva ez valósnak is tűnhet, azonban mégsem működik. Hogy miért? 

A nagy kollagénmolekulák, méretüknél fogva egyrészt nem jutnak be a bőr középső irharétegébe, másrészt az esetleges felszívódás esetén sem tudnak beépülni a rendeltetési helyre a bőr bonyolult kollagénhálózata miatt.

Mit tehetsz?

A legfontosabb, hogy elhagyd azokat az életmódbeli rossz szokásokat, amelyek felgyorsítják a bőr öregedését, roncsolják a meglévő kollagént, gátolják a kollagénszintézist. Kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással sokat tehetsz az öregedés látható jeleinek lassításáért, ahogyan a megfelelő folyadékfogyasztás is kedvezően hat rá. Igyekezz száműzni a stresszt az életedből, vagy legalábbis tanuld meg kezelni valamilyen technika segítségével, rendszeresen aludd ki magad, ne dohányozz, és minél kevesebb alkoholt fogyassz.

Magas kollagén tartalmú ételek, kollagén étrend-kiegészítők étrendbe iktatásával is segítheted a szervezet kollagéntermelését. 

Kozmetikumok, amelyek valóban hatékonyak

Szerencsére léteznek olyan kozmetikumok és módszerek, amelyek megoldást jelenthetnek a bőröregedés ellen. 

Az UV sugárzás, a monitorok kék fénye káros a bőrre, gyorsítja a bőröregedést, ezért fontos, hogy egész évben fényvédőt is használj. 

A kollagén boostereket, például bakuchiolt tartalmazó természetes kozmetikumok támogatják a bőr kollagéntermelését, ezáltal feszesítő és ránctalanító hatásúak, de ugyanilyen hatásúak lehetnek a retinolt, C-vitamint, peptideket tartalmazó krémek, szérumok is. 

The post Segít-e a kollagén megtartani az arcbőr feszességét és fiatalságát? appeared first on .

A fellebbviteli bíróság az elsőfokú bíróság december végi ítéletét erősítette meg, amelyhez korábban a vádlottak azzal a panasszal fordultak, hogy megalázó bánásmódot alkalmaznak velük szemben, mivel naponta ruhátlanul le kell térdelniük, hogy a hatóságok megbizonyosodjanak afelől, hogy nem rejtegetnek-e veszélyes tárgyakat a testükben.

A jogszerűtlen eljárás zavarta a vádlottak részvételét a tárgyaláson is: Salah Abdeslam, a hat panaszos egyike nem volt hajlandó megjelenni a törvényszék előtt, amíg a gyakorlatot nem szüntetik meg.

A belga állam a motozást biztonsági okokkal indokolta, ezért fellebbezett a december végi elsőfokú döntés ellen. A fellebbviteli bíróság viszont úgy ítélte meg, hogy a rendőri gyakorlatokról szóló belga törvények egyike sem írja elő a napi rendszerességű testátvizsgálást a rabok bíróságra szállításakor, és a testület véleménye szerint ez az eljárásmód ellentétes az emberi jogok európai egyezményének azon cikkelyével, amely a magánélethez való jogot szabályozza. A bíróság napi, személyenként ezer eurós pénzbüntetést szabott ki az illetékes hatóságokra, amennyiben folytatják ezt a jogellenes műveletet.

A fogvatartottak által szintén kifogásolt sötétítő szemüvegek viseletének kérdésében a bíróság úgy ítélte meg, hogy azok csak a bíróság és a börtön közötti út idejére engedélyezettek, a vádlottakat szállító rendőrautókban.

Stanislas Eskenazi ügyvéd, az egyik vádlott, Mohamed Abrini védője, úgy nyilatkozott a La Libre Belgique című napilapnak, hogy a fellebbviteli bíróság döntésével, „hatalmas pofont” kapott a belga állam, Véleménye szerint „ezzel a bátor ítélettel megerősödött a jogállamiság”. „A védelem nem halogató taktikát vetett be, hanem csak a munkáját végezte, és a bíróság ismét az ő javára döntött” – jelentette ki.

2016. március 22-én Brüsszelben, először a Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd félórával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtott végre öngyilkos merényletet egy dzsihadista csoport. A támadásokban 32-en meghaltak- köztük a három elkövető – és 340-en megsebesültek, köztük két magyar. A történteket az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára. A vádlottak pere tavaly szeptemberben kezdődött meg Brüsszelben.

The post Jogellenesnek ítélték a brüsszeli merényletsorozat vádlottjainak rendszeres testmotozását appeared first on .

A pécsi székhelyű állami erdőgazdálkodási társaság az internetes honlapján megjelent felhívásban közölte: a napokban vegetációnak indult medvehagyma hamarosan ellepi az ország legismertebb medvehagyma-termő területét, a Mecseket. A tavasz hírnökeként jegyzett, jellegzetes fokhagymaillatú, vér- és vesetisztítóként is ismert gyógynövényt előszeretettel szüretelik az erdőjárók, azonban a gyűjtést a jogszabályok értelmében csak korlátozott mennyiségben és területen lehet végezni — hívták fel a figyelmet.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény értelmében állami erdőben – nem védett területen – csak az egyéni szükségleteinek megfelelő, azaz naponta személyenként két kilogrammnyi gomba, gyógynövény – így a medvehagyma levele – gyűjthető külön engedély nélkül. Közölték: amennyiben valaki ennél nagyobb mennyiséget kíván gyűjteni a – hegyek középső és magasabb régióiban, lombos erdőkben, főként a bükkösökben, a hűvösebb északi oldalakon, völgyekben előforduló – növény leveleiből, azt csak az erdőgazdálkodó engedélyével teheti.

Mint írták, a Mecsekerdő Zrt. által kezelt területekre az engedélyt a társaság erdészeteinél lehet megvásárolni, online árverést követően. A tájékozódást és a különböző besorolású területek azonosítását a Mecsekerdő honlapján, a www.mecsekerdo.hu oldalon közzétett, nagyítható térkép segíti.

The post Mecsekerdő: csak nem védett területeken és mennyiségi korlátozással gyűjthető szabadon a medvehagyma appeared first on .