Biztonságpolitika

A schengeni járőrcsoport nevű egység munkáját a napokban mutatták be. A határőrizetért felelős német szövetségi rendőrség és a cseh állami rendőrség első közös egysége április elején kezdett dolgozni, kétévi előkészület után, amelyet a tagállami határokon átívelő biztonsági együttműködés erősítését szolgáló európai uniós program támogatásával finanszíroztak.

Az egyelőre 16 rendőrből álló csoport valamennyi tagja kétnyelvű: németül és csehül is beszélnek. Központjuk Csehországban, Hradek nad Nissou település rendőrőrsén van, a járőrözéshez német és cseh rendőrautókat használnak.

A csoport tagjait kiemelték korábbi egységükből, így önállóan szervezik meg munkájukat, amelyben mindkét rendőri szervezet adataira támaszkodhatnak. A németországi Zittau és a csehországi Liberec által határolt régióban, azaz a német-cseh-lengyel hármashatár térségében dolgoznak. Ez a vidék a Németországba irányuló embercsempészet és illegális migráció egyik központjának számít. Tavaly 18 ezer illegális határátlépést regisztráltak, ami háromszoros növekedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest, és 630 embercsempészt fogtak el 2022-ben.

Német hírportálok beszámolói szerint a német és a cseh rendőrök egy éjszakai műveletről érkeztek a keddi bemutatóra. A műveletben egy ukrán csempészt fogtak el, aki hat szíriai embert juttatott be illegálisan Németországba. Elmondták: előfordul, hogy a csempészek 9-11 embert zsúfolnak be egy autóba. Ismert a csomagleadásos módszer is, amikor a csempészek még cseh területen kiteszik ügyfeleiket, akiknek gyalog kell átkelniük a határon. Jellemző az is, hogy röviddel az átkelés után parancsolják ki őket járműjükből. Ilyenkor gyakran a környéken várakozó, beavatott családtagok veszik fel az érkezőket.

A német szövetségi rendőrség és a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) legutóbbi adatai szerint az utóbbi hónapokban erősödött a Németországba irányuló illegális migráció, amelynek három fő útvonala van. Az első a balkáni migrációs útvonal, amelyen kissé csökken a nyomás: míg tavaly 136 százalékkal nőtt a Németországot a Balkánon keresztül elérők száma, idén február végéig 28 százalékkal csökkent.

A második a Földközi-tenger középső medencéjén keresztül vezet, és a líbiai-tunéziai térségből Olaszországba átkelő, majd onnan Németországba továbbutazó menedékkérők száma nagyságrendekkel emelkedett: idén február végéig 21 ezren érkeztek ezen az útvonalon, ami 255 százalékos növekedést jelent. Új fejlemény továbbá, hogy egyre több afgán állampolgár használja a Törökországból Olaszországba vezető tengeri útvonalat – állapította meg a német rendőrség egy elemzésében, amelyet a napokban ismertetett a Bild című német napilap.

Kiemelték, hogy ismét egyre nagyobb a jelentősége a harmadik, keleti migrációs útvonalnak. A menedékkérők ezen az útvonalon Oroszországon, Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül érkeznek Németországba. A tavalyi év azonos időszakához képest február 28-ig 141 százalékkal nőtt az ezen útvonalon érkező migránsok száma.

Egyre több szíriai, afganisztáni és iraki menedékkérő irataiban szerepel oroszországi beutazási bélyegző, amivel kapcsolatban ugyan nincsenek arra utaló „konkrét adatok”, hogy Moszkva ismét menedékkérők révén igyekezne nyomást gyakorolni, az viszont kijelenthető, hogy az orosz hatósági szervek nem lépnek fel aktívan az illegális migráció ellen – ismertette a Bild a szövetségi rendőrség elemzését.

A BAMF-hoz tavaly 226 467 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, ez 52 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 148 233-hoz képest. Ennél több kérelmet Németország újraegyesítése óta csak öt alkalommal regisztráltak: a legutóbbi nagyobb menekülthullám éveiben, 2015-2016-ban, és a délszláv háború idején, az 1991-1993-as időszakban. Az orosz támadás ellen védekező Ukrajnából nagyjából egymillió ember menekült Németországba, ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kaptak. Velük együtt 2022-ben minden korábbinál többen érkeztek Németországba a menekültügyi rendszer révén.

The post Együtt járőröznek német és cseh rendőrök a német-cseh-lengyel határvidéken appeared first on .

A Boris Johnson volt miniszterelnök vezette, kettővel ezelőtti brit kormány tavaly áprilisban jelentette be, hogy új migrációs egyezményt kötött Ruanda kormányával. E megállapodás – amely tartalmaz egy 120 millió fontos brit gazdaságfinanszírozási csomagot is Ruanda számára – lehetővé teszi, hogy mindazokat, akik illegálisan lépnek brit területre és ezután menedékjogért folyamodnak, a brit hatóságok áttelepíthessék a közép-afrikai országba.

Az egyezménynek nincs felső számbeli korlátja. London szerint Ruandának megvannak a kapacitásai akár több tízezer ember letelepítésére a következő években. A brit kormány azzal indokolta a megállapodást, hogy az „innovatív megközelítés” biztonságos és törvényes lehetőséget teremt a menedékkérvényezésre, ugyanakkor felborítja az embercsempész bűnszervezetek üzleti modelljét, mivel a brit menedékjogi rendszert kihasználni kívánó gazdasági bevándorlók nem maradnak Nagy-Britanniában.

A brit belügyminiszter kijelentette: meggyőződése, hogy Ruanda biztonságos ország a Nagy-Britanniából áttelepítendő illegális bevándorlók számára. Arra a riporteri felvetésre, hogy a ruandai hatóságok nemrégiben éles lőszert használtak az élelmiszerellátásuk csökkentése ellen tiltakozó külföldi menekültek ellen és tizenkét embert megöltek, Braverman úgy válaszolt, hogy az eset 2018-ban történt, „mi pedig 2023-ra és még tovább tervezünk”. Hozzátette: a londoni felsőbíróság is alaposan megvizsgálta az egyezményt, amelyet törvényesnek talált, és szintén biztonságos célországnak minősítette Ruandát.

A londoni felsőbíróság decemberi végzésében valóban jogszerűnek ítélte a Nagy-Britanniában menedékjogért folyamodó illegális határátlépők áttelepítését Ruandába, és a megállapodásnak azt az elemét is, hogy menedékjogi folyamodványaikról az afrikai országban szülessen döntés. A határozat kimondta, hogy az áttelepítési program nem sérti az ENSZ menekültügyi egyezményét, sem az emberi jogi törvényeket. Az egyezményt bírósági útra terelő emberi jogi szervezetek előzőleg azzal érveltek a londoni felsőbírósághoz beterjesztett keresetükben, hogy Ruandában önkényuralmi rezsim van hatalmon, amely nem riad vissza a kínzástól, sőt a gyilkosságtól sem, ha valaki szembefordul vele.

Braverman ugyanakkor a vasárnapi BBC-műsorban elmondta: Ruanda eddig is százezer menekültet fogadott be a közelebbi térségből, és ők „csakis a hála és a köszönet szavaival beszélnek” a ruandai kormány által érvénybe léptetett letelepítési programról. Arra a felvetésre, hogy az ENSZ megállapítása szerint Ruanda nem biztonságos ország, a brit belügyminiszter azzal reagált, hogy „a londoni felsőbíróság szerint viszont az”. London arra hivatkozva kötötte az áttelepítési megállapodást Ruandával, hogy minden évben több ezren próbálnak illegálisan átjutni az európai kontinensről a La Manche-csatornán a brit partokra, többnyire embercsempészek által szervezett csoportokban, amelyek gumicsónakokkal kelnek útra.

Tavaly 45 ezren próbáltak így bejutni Nagy-Britanniába, csaknem kétszer annyian, mint egy évvel korábban. A brit kormány érvelése szerint a ruandai áttelepítés kilátása elrettentő erővel hat majd az illegális bevándorlásra.

The post Brit belügyminiszter: biztonságosan áttelepíthetők Ruandába az illegális bevándorlók appeared first on .

Zaporizzsja megye kormányzói hivatala azt közölte, hogy a megyeszékhelyt, Zaporizzsja várost az éjjel érte orosz rakétatámadás. Egy lövedék egy családi házba csapódott be, az apa és 11 éves gyermeke életét vesztette, az anyát sikerült kimenteni a romok alól. A megyei kormányzói hivatal közlése szerint Zaporizzsján kívül még 17 települést ért az elmúlt napon orosz támadás.

Az orosz erők egy rakéta-, négy légicsapást és öt dróntámadást hajtottak végre, valamint 46 alkalommal ágyúzták a megye ukrán ellenőrzés alatti részét. Több tucat lakás, családi ház és melléképület dőlt romba vagy rongálódott meg.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a megyei kormányzói hivatalok közléseiből készített összeállításában azt írta, hogy az orosz erők szombaton Zaporizzsja megyén kívül még hét ukrajnai régió ellen intéztek támadásokat.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei, orosz megszállás alá került Melitopol város polgármestere egy vasárnapi tévéműsorban kijelentette, hogy az elmúlt két hét alatt több mint 15 orosz állás semmisült meg a régió orosz ellenőrzés alatti részében, ezekből hét Melitopolban. Szavai szerint kétszer „történt valami” a helyi repülőtéren és egyszer a mozdonydepóban. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy április 2-án a melitopoli mozdonydepóban robbanások történtek.

The post Orosz agresszió: újabb támadások Zaporizzsja megye ellen appeared first on .

Az igazságügyi minisztérium helyi idő szerint pénteken adott ki közleményt, amely szerint egyeztetnek a védelmi minisztériummal, és saját vizsgálatot indítottak. Ezt megelőzően a védelmi tárca helyettes szóvivője közleményében azt írta, hogy a Pentagonnak tudomása van a közösségi médiában megjelentekről, és vizsgálja az ügyet. Sabrina Singh ugyanakkor a dokumentumok hitelességét illetően nem bocsátkozott részletekbe.

A több közösségi médium felületein, köztük a Twitteren és Telegram oldalain megjelent katonai dokumentumok olyan amerikai és NATO-tervekről szólnak, amelyek az ukrán haderő támogatásának, utánpótlásának és megerősítésének elképzeléseit részletezik, valamint a háborús veszteségeket összesítik. Az ügyről elsőként beszámoló The New York Times címu napilap péntek éjszaka arról adott hírt, hogy újabb, ezúttal a Közel-Keletet és Kínát is érintő dokumentumok is megjelentek a közösségi médiaoldalakon. Az iratok 2023. február 23. és március 1. közötti keltezésűek.

Amerikai kormányzati illetékesek közölték, hogy olyan katonai összefoglalókról lehet szó, amelyek a vezérkaron belül napi rendszerességgel készülnek, de nem nyilvános felhasználásra. A tájékoztatás szerint ugyan minősített adatokról lehet szó, de azok tényleges hírszerzési értéke csekély, valamint az azokban szereplő számadatokat megváltoztathatták.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal főtanácsadója szerint a kiszivárogtatás mögött Oroszország áll, de a megjelent adatoknak semmi közük Ukrajna valós terveihez. Hozzátette, hogy az csak porhintés, hiszen ha Oroszország tényleg valós katonai előkészületekről szóló információhoz jutott volna hozzá, akkor az nem kerül nyilvánosságra.

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban úgy reagált, hogy Oroszországnak semmi kétsége nincs afelől, hogy az Egyesült Államok és a NATO közvetett és közvetlen módon beavatkozik Ukrajna és Oroszország konfliktusába, és ez a beavatkozás egyre növekszik.

The post Az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított a kiszivárgott katonai iratok ügyében appeared first on .

A hivatal arról is tájékoztatott, hogy az elmúlt nap alatt az orosz erők 46 alkalommal 258 különböző fajta lövedékkel lőtték a megyeszékhelyet, Herszont és a régiót. Előző nap hét civil lakos sérült meg a támadásokban. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy pénteken az ukrán erők lelőttek egy Szu-25-ös orosz csatarepülőgépet a Donyeck melletti Marjinka településnél.

Az ukrán katonai vezetés pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában meghaladta a 177 ezret. Az ukrán erők egyebek mellett eddig több mint 300 orosz repülőgépet, 3633 harckocsit és 2722 tüzérségi rendszert semmisítettek meg.

The post Orosz agresszió: a pztyini erők tűz alá vették Herszon megyét appeared first on .

A hajnali zavargásoknál kevésbé hevesen, de ismét összetűzések voltak szerda éjjel Jeruzsálem óvárosában a Templom-hegyen, az Al-Aksza mecsetnél. Az izraeli rendőrség jelentése szerint eltávolítottak több tucat palesztin fiatalt a mecsetből, akik kövekkel és petárdákkal barikádozzák el magukat, hogy ott töltsék az éjszakát, és „megvédjék” a muzulmán vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyét.

A palesztinok megpróbálták bezárni a mecset ajtaját, hogy elbarikádozzák magukat és megakadályozzák, hogy a hívők elhagyják a mecsetet. Az izraeli biztonságiak ennek elejét vették, és a rendőrség közleménye szerint „segítettek a hívőknek távozni”. A palesztinok beszámolói szerint viszont az izraeli rendőrök erőszakkal űzték ki őket, gumilövedékeket és sokkoló gránátokat vetettek be a mecsetnél a palesztinok ellen, letartóztatásokról és sérülésekről adtak hírt.

A palesztin terrorszervezetek ismét rakétákat indítottak szerdán este a Gázai övezetből a nyolcnapos pészah ünnep kezdetén a széderestét ünneplő izraeli települések ellen. Egy rakéta még Gázában, egy másik pedig a Gázát Izraeltől elválasztó biztonsági kerítés közelében csapódott be, sérülés vagy anyagi kár nem történt. Csütörtök hajnalban újabb öt rakétát lőttek ki Izrael felé, de ezek sem okoztak veszteségeket.

„Ez a válasz a jeruzsálemi eseményekre. Vezetőségünk egy órát ad az ellenségnek, hogy elhagyja az Al-Aksza mecset udvarát, különben megismételjük a műveletet” – vállalta magára az Iszlám Dzsihád katonai ága, az Al-Kudsz Brigádok a felelősséget a rakétatűzért. Szerda este több, arab kisebbség lakta izraeli településen, Umm al-Fahemben, Baka al Garbijjában, Kafr Kanában, Szakhninban és Sfaramban tiltakozó meneteket tartottak az Al-Aksza mecsetben előző éjjel történt rendőri erőszak ellen.

Muhammad Mahmúd ügyvéd, a sziluani Vadi Hilva információs központ szakembere arról számolt be, hogy szerda délután az izraeli hatóságok szabadon engedtek 379, hajnalban őrizetbe vett palesztint azzal a feltétellel, hogy nem mehetnek a jeruzsálemi óváros és az Al-Aksza a közelébe. Hatvanegy, szerda hajnalban az Al-Aksza mecsetnél letartóztatott palesztint továbbra is fogva tartanak a nyomozás befejezéséig.

Idén már csaknem száz palesztint öltek meg Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. 2004 óta tavaly volt a legmagasabb a halálos áldozatok száma a palesztin területeken, megközelítette a százötvenet. Izraeliek elleni palesztin támadásokban tizenöt embert öltek meg ugyanebben az időszakban.

Izrael azt állítja, hogy a palesztin áldozatok többsége fegyveres volt. Az izraeli hivatalos közlések szerint a katonai rajtaütések célja a palesztin fegyveres szervezetek felszámolása és a jövőbeli terrortámadások meghiúsítása. A palesztin tisztségviselők viszont úgy nyilatkoztak, hogy a razziákban Ciszjordánia 55 éve tartó, határozatlan idejű izraeli megszállásának megszilárdítását látják.

Két izraeli nő meghalt, egy súlyosan megsebesült a ciszjordániai Hamra település közelében, Ciszjordánia északi részén, a Jordán-völgyben péntek reggel történt terrortámadásban – közölték izraeli tisztviselők. A Zaka mentőszolgálat jelentése szerint a terrortámadás három áldozata közül ketten a helyszínen életüket vesztették. Az izraeli hadsereg keresi a gyanúsítottakat, akik tüzet nyitottak Hamra telepesfalu közelében az izraeli rendszámú autóra, amely ezt követően összeütközött egy palesztin rendszámú járművel. Az izraeli autóban két húsz év körüli és egy negyven év körüli nő utazott. A halálos lövés a fiatalokat érte, az idősebb nőt helikopterrel szállították életveszélyes állapotban a jeruzsálemi Hadassza kórházba. A palesztinok jelentése szerint két palesztin fegyveres menekült el a helyszínről.

The post Ismét zavargások törtek ki az Al-Aksza mecsetnél appeared first on .

Dobó Dénes, a törvényszék szóvivője a közleményében azt írta: a volt önkéntes területvédelmi szakaszvezetőt mellékbüntetésként hat évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, a férfinak ezenfelül a több mint 3,7 millió forint bűnügyi költséget is meg kell fizetnie. Az ítélet rendelkező részét a katonai tanács elnöke, Szilvási László hadbíró őrnagy nyilvánosan hirdette ki, az indoklás azonban már zárt tárgyaláson hangzott el.

A nyilvánosságot erkölcsi okokból, illetőleg az eljárásban részt vevő sértett védelméért zárták ki. A büntetőügy sértettjének emberi méltósága és személyiségi jogai védelméhez fűződő érdeke jelen esetben meghaladta az eljárás nyilvánosságához fűződő közérdeket – ismertette a zárt tárgyalás indokait közleményében a szóvivő.

A bíróság döntése nem jogerős. A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség súlyosításért fellebbezést jelentett be. A vádlott és védője a büntetés enyhítéséért jelentett be fellebbezést. A büntetőeljárás a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt folytatódik.

Az ügy másodfokú jogerős elbírálásáig a törvényszék fenntartotta a vádlott letartóztatását. Ezt a döntést az ügyész, a vádlott és védője is tudomásul vették, így az végleges – jelezte Dobó.

The post Szexuális erőszak miatt ítélt el a bíróság egy tartalékos katonát appeared first on .

Az Airbus H225-ös helikoptereket idén nyáron veszi át a Magyar Honvédség, a légi járművekre speciális, H-Force elnevezésű fegyverzetrendszert szerelnek – közölte a miniszter. Hozzátette: a világon először a magyar légierőnél vezetik be „ezt a kombinációt, ezzel a fegyverzetrendszerrel”.

Ma itt Várpalotán azt láthattuk, hogy ezeket a nem irányított rakétákat hogyan lőtték ki és találták el pontosan a céljukat – mondta a honvédelmi miniszter.

„Ez egy nagyon modern XXI. századi, a digitális haderőbe illeszkedő komoly fejlesztés”, amely hamarosan a magyar légierőnél működik majd – tette hozzá. Úgy fogalmazott: „A békéhez erő kell, folytatjuk a munkát.”

The post Tesztlövészeten próbálták ki a magyar légierő leendő helikopterét appeared first on .

Kirekesztésükről a szövetségi állam parlamentjének republikánus többsége határozott hosszú vita után.

Justin Jones és Justin Pearson múlt csütörtökön hangosbeszélőn buzdította az ülésterem karzatán összegyűlt tüntetőket, akik a fegyvertartási törvények szigorítását követelték, a Nashville-i iskolai lövöldözés után. A két politikushoz csatlakozott egy harmadik demokrata képviselő, Gloria Johnson is, akinek kizárása a törvényhozásból egy szavazat híján nem kapta meg a szükséges többséget.

A kizárási eljárás idején a Nashville-i törvényhozás épülete előtt és az épületben ismét tüntetők jelentek meg, akik újra a fegyvertartás szigorítása mellett és az eljárás alá vont politikusok mellett tüntettek. Tennessee államban a múlt hétfői, hat halálos áldozatot követelő iskolai lövöldözés nyomán kezdődtek tüntetések, amelyeket részben középiskolai diákok szerveztek a fegyvertartás szigorítása érdekében.

A kizárt képviselők egyike, Justin Pearson demokráciaellenes lépésről beszélt és azt mondta, annak érdekében harcol, hogy gyerekek ne veszítsék életüket fegyveres erőszak miatt.

A republikánus képviselők hangsúlyozták, hogy a képviselők felkelést szítottak múlt heti fellépésükkel, amikor a tüntetők élére állva akadályozták a törvényhozás munkáját. Gino Bulso republikánus képviselő kifogásolta, hogy az érintettek változatlanul nem hajlandók elismerni, hogy hibáztak, és hozzátette, hogy amennyiben a törvényhozás nem lépne a szankciók terén, az felhívás lenne további zendülések elkövetésére az ülésteremben.

Az állami törvényhozás a kizárásról szóló szavazás előtt több törvényt is elfogadott, amely az iskolák biztonságának fokozását célozzák.

A Fehér Ház szóvivője, Karine Jean-Pierre napi sajtótájékoztatóján a kizárásra vonatkozó indítványt sokkolónak, demokráciaellenesnek és példátlannak nevezte.

A képviselők kizárását Tennessee állam alkotmánya a szabályok súlyos megsértése esetén lehetővé teszi, de ezzel az eszközzel a XIX. század közepe, a polgárháború óta csak néhány esetben éltek. A képviselői hely visszaszerezhető egy újból kiírt választás útján, amelyen a kizárt képviselő is elindulhat.

The post Zendülésre hivatkozva zárta ki két képviselőjét Tennessee állam törvényhozása appeared first on .

A hivatalos források alapján William Burns, a CIA vezetője Szaúd-Arábiában, a királyság hírszerzésének főnökével, valamint vezető politikusokkal tárgyalt. A látogatás célja és megbeszélések témája a közlések szerint a hírszerzési együttműködés megerősítése volt, valamint „a közös érdekekről” is egyeztettek – olvasható a közleményben.

„Az igazgató megerősítette elköteleződésünket a hírszerzési együttműködés iránt, különös tekintettel a terrorizmus elleni küzdelem terén” – áll az amerikai közleményben.

A találkozóról elsőként beszámoló The Washington Post napilap úgy tudja, hogy a látogatás a hét első felében történt.

Az utazás tényének bejelentése amerikai tisztségviselők részéről egybeesett a szaúdi külügyminiszter pekingi látogatásával, ahol találkozott Irán külügyminiszterével. A konfliktusos viszonyt ápoló Irán és Szaúd-Arábia a közelmúltban kínai közvetítéssel vette fel ismét a diplomáciai kapcsolatokat, szaúdi-iráni külügyminiszteri találkozóra pedig több mint hét éve nem került sor.

Szaúd-Arábia az Egyesült Államok legrégibb és legerősebb szövetségese az arab világban, míg Iránnal szemben szankciók vannak érvényben, és az amerikai kormányzat többször elítélte a teheráni vezetést az emberi jogok többszörös megsértésére hivatkozva.

The post A CIA igazgatója tárgyalt Szaúd-Arábiában appeared first on .

„Bahmut irányában az ellenség folytatja a támadó hadműveleteket, megpróbálja teljesen átvenni az ellenőrzést a város felett, a heves csaták folytatódnak” – írta a vezérkar.

A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre a Donyeck megyei Orihovo-Vaszilivka és Bohdanyivka települések térségében. A frontnak ezen szakaszán az ukrán csapatok mintegy tíz ellenséges támadást vertek vissza. A térségben több mint 15 települést ágyúztak az orosz erők.

A vezérkar kitért arra, az ukrán légvédelem a nap folyamán hat csapást mért orosz csapatösszevonási területekre, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig két orosz élőerő-tömörülést, két üzemanyagraktárt és egy elektronikus hadviselési állomást találtak el. Eközben az orosz hadsereg továbbra is fő erőfeszítéseit a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosította.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők több mint húsz támadást vertek vissza appeared first on .

Kifejtette, hogy a rakétarendszerek képesek rövid hatótávolságú mobil légvédelmet biztosítani a polgári infrastruktúra és az ukrán erők számára robotrepülőgépek, drónok, valamint alacsonyan haladó repülők és helikopterek ellen. Megjegyezte, hogy az Avenger alkalmas az iráni gyártású Sahid kamikaze drónok hatékony felderítésére és megsemmisítésére is. Elmondta, hogy a rendszer működtetéséhez ukrán katonák speciális kiképzést kaptak Németországban. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az Avenger kezelésére kiképzett egyik ukrán katona elmondta, hogy a rendszer Stinger rakétákkal, és egy Browning nehézgéppuskával van felszerelve.

Az Egyesült Államok januárban jelentette be, hogy az újabb, 2,5 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagja részeként nyolc Avenger légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán határőrszolgálat szerdai közleményében arról számolt be, hogy a Donyeck megyei Bahmutban házról házra folynak a harcok, az orosz erők fő erőfeszítéseiket arra összpontosítják, hogy áttörjék az ukrán csapatok védelmi vonalát a város ipari övezetében. Az ott szolgálatot teljesítő határőrök állását a Wagner orosz magánhadsereg egyszerre hat csoportja támadta meg, amit azonban a határőralakulat visszavert. A jelentés szerint 29 orosz katona halt meg, és legalább negyven megsérült.

Az ukrán vezérkar sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a keleti fronton az ukrán erők megsemmisítettek egy K-52-es orosz helikoptert. A vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán erők szerdán több mint negyven orosz támadást vertek vissza. A beszámoló szerint az orosz erők fő erőfeszítéseiket változatlanul a Donyeck megyében lévő Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában indított támadóműveletekre összpontosítják.

The post Orosz agresszió: hadrendbe állították az amerikai Avenger légvédelmi rendszereket appeared first on .

A felnőtt ukrán menekültek mintegy kétharmadát nők, míg a menekültek harmadát gyermekek teszik ki – mondta Pavla Novotná, a tárca migrációs ügyekkel foglalkozó szekciójának igazgatója prágai sajtótájékoztatóján.

Az Ukrajna elleni orosz támadás tavaly februári kezdete óta több mint félmillió ukrán állampolgár kért és kapott ideiglenes menedéket Csehországban. Mintegy kétszázezer rendkívüli engedély hatálya időközben megszűnt, mert a tavaly decemberben elrendelt megújítását az érintettek nem kérték. A minisztérium szerint valószínű, hogy ezek a személyek visszatértek Ukrajnába, vagy egy harmadik országba távoztak.

A legtöbb ukrán menekült Prágában (80 ezer) és Közép-Csehországban (45 ezer) él. A legkevesebben, alig tízezren, a közép-morvaországi Zlíni régióban telepedtek le. A menekültek közül mintegy 150 ezren már dolgoznak, többnyire alacsony szakképzettséget igénylő munkahelyeken. A magasabb szakképzettséget megkövetelő munkahelyek betöltését általában a nyelvtudás akadályozza.

A csehországi iskolákat jelenleg több mint hetvenezer ukrán gyermek látogatja. A hatályos szabályok szerint a rendkívüli csehországi tartózkodási engedélyt legfeljebb három évre lehet megszerezni a külföldieknek.

The post Orosz agresszió: Több mint 325 ezer ukrán menekült él Csehországban appeared first on .

Duda a szabad világ alapértékeinek nevezte a szabadságot, az országok szuverenitását, területi integritását, a demokráciát és a szolidaritást. Rámutatott: több államban növekszik az ukrajnai háború okozta fáradtság, és megjelenik „az orosz propaganda és dezinformáció által is táplált kísértés, hogy mindenáron és minél hamarabb tűzszünetet érjenek el”, ennek következtében pedig Ukrajna számára kedvezőtlen békét kössenek Oroszországgal.

A lengyel államfő elutasította a Putyin iránti engedmények politikáját, mely – mint mondta – lényegében kiváltotta a jelenlegi ukrajnai agressziót.

Csak Ukrajna dönthet arról, mely elvek szerint folytat béketárgyalásokat – jelentette ki Duda, hozzátéve: a világ vezetői csak azon feltétel teljesítését kell követelniük Moszkvától, amely értelmében az orosz csapatokat teljesen ki kell vonniuk Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. „Szó sem lehet az ukránok feje fölött folytatott akármilyen tárgyalásról” – hangsúlyozta.

A lengyel-ukrán történelmi kapcsolatok nehéz fejezeteire, köztük a Lengyelország által népirtásnak minősített 1942-1943-as volhíniai mészárlásra utalva Duda kijelentette: a két ország vezetői „nem tartanak az akár a legnehezebb történelmi témákról folytatandó párbeszédről sem”. Hozzátette: a két nemzet közötti kapcsolatokat „az igazságon és a kölcsönös bizalmon fogják építeni”.

Szerinte a nagy nemzetek a történelem döntő pillanataiban képesek „túllépni legnagyobb nézeteltéréseiken, és együtt néznek a jövőbe”.

Zelenszkij a beszédében kiemelte: meg kell oldani mindent, ami a lengyel és az ukrán társadalom érdekei és békéje végett megoldásra vár, a katonai, politikai, gazdasági és energetikai együttműködéstől kezdve egészen „a történészek fáradságos munkájáig”.

A történelmi igazságtételről az ukrán elnök Oroszországra vonatkozóan is beszélt, amikor azon reményének adott hangot, hogy Lengyelország és Ukrajna „közös ellenségét felelősségre vonják Bucsáért és Bikovnyáért, Katynért és Szmolenszkért”. Zelenszkij ezzel egyrészt a jelenlegi ukrajnai háborús bűntettekre utalt, másrészt az 1940 tavaszán a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által a lengyel tiszteken elkövetett katyni mészárlásra, valamint a 2010-es szmolenszki légikatasztrófára is.

A két elnök a Királyi Vár udvarán mondta beszédét, ahol – amint a vár előtti téren is – lengyel és ukrán zászlókat lobogtató tömeg hallgatta meg őket. A beszédekkel lezárult Zelenszkij varsói látogatásának hivatalos programja. Ez volt az ukrán elnök első hivatalos lengyelországi látogatása az ukrajnai háború kitörése óta.

The post Orosz agresszió: Duda szerint nem szabad az ukránok feje fölött tárgyalni a békéről appeared first on .

A legnagyobb értékű – 4,2 milliárd eurós – beszerzés a SHORAD, illetve VSHORAD (rövid és nagyon rövid hatótávolságú) légvédelmi rakétarendszerekre vonatkozik. A MAPN 16 üteget a légierő, kilenc üteget pedig a szárazföldi csapatok felszerelésére szán, a két szakaszban megvalósítandó fegyverbeszerzés első szakasza 2030-ig tartana.

A bukaresti védelmi tárca 2,995 milliárd eurót tervez költeni 298 lánctalpas harckocsi beszerzésére, 1,923 milliárd dolláros költségvetésből a MAPN a szárazföldi csapatok öt zászlóalját látná el egy-egy 155 milliméteres kaliberű önjáró löveggel, megfelelő lőszerrel, illetve logisztikával, és tüzéreket képezne ki.

A védelmi tárca további 372 millió dollárért vásárolna az Egyesült Államokkal kötendő kormányközi megállapodás révén 186 darab AIM-120 AMRAAM típusú, radarvezérlésű, közép-hatótávolságú levegő-levegő rakétát a légierő F-16-os harci gépei számára.

Az ötödik beszerzési program is az F-16-os harci repülőgépek felfegyverzésére irányul: a tárca 239 millió dollárt akar költeni a MAPN 299 rövid hatótávolságú, infravörös vezérlésű AIM-9X SIDEWINDER típusú levegő-levegő rakéta beszerzésére.

Romániában előzetes parlamenti jóváhagyás szükséges a százmillió eurós értéket meghaladó közbeszerzések elindításához, amelyről a MAPN esetében az egyesített védelmi bizottság hivatott dönteni.

Románia az ukrajnai háború kitörését követően úgy döntött: 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emeli (a korábbi 2 százalékról) védelmi kiadásait. A 2017-ben indult haderőfejlesztés során a bukaresti védelmi tárca főleg amerikai gyártmányú haditechnikák – Patriot rakétaelhárító rendszerek, HIMARS sorozatvetők és F-16-os harci repülők – beszerzéséről döntött.

The post Tízmilliárd dolláros fegyverkezési programot hagyott jóvá a román parlament appeared first on .

Mint írták, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal egyik járási hivatala március 20-án két kiskorú gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél rendelt elhelyezni. A gyámhivatal előzetes eljárása során felmerült, hogy az apa a határozat végrehajtása során agresszíven léphet fel, ezért rendőri segítséget kértek.

A kormányhivatal felkérésére a polgármesteri hivatalnál megjelenő három rendőr és a kormánytisztviselők a közelben lévő presszónál meglátták az egyik gyermeket és az anyját, akinek kézbesíteni akarták a határozatot. Amikor tájékoztatták az asszonyt, hogy határozat született a gyermek elviteléről, kiabálva trágár szavakkal illette a járási hivatal dolgozóit, majd telefonon odahívta élettársát.

Miközben az egyik kormánytisztviselő az anya tiltakozása ellenére elvitte a gyermeket, megérkezett az apa, aki azt üvöltötte a jogszerűen intézkedő rendőröknek és a járási hivatal munkatársainak, hogy: „engedjétek el, az az én gyerekem, megöllek titeket”. A férfi meg akarta ütni és rúgni az egyik rendőrt, de ő sikeresen védekezett. A rendőr megbilincselni már nem tudta az ellenszegülő férfit, aki ekkor már az élettársát biztosító rendőrökre próbált támadni, de a feléjük irányzott ütések és rúgások sem értek célt.

A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte a többszörösen büntetett előéletű – felfüggesztett szabadságvesztés és folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt álló – férfi őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt.

A bíróság az ügyészség indítványára a gyanúsított letartóztatását – a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt – egy hónapra elrendelte. A végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, amelyet a Szegedi Törvényszék elutasított – áll a közleményben.

The post Már megint rendőrre támadtak, letartóztatásban az elkövető appeared first on .

A tisztségviselő tájékoztatása szerint a kisvárost helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül érte a támadás, az orosz erők lakott területet találtak el. Hozzátette, hogy az első információk szerint a támadók kazettás lövedékeket vetettek be. A helyszínen pirotechnikusok dolgoznak a fel nem robbant lövedékek hatástalanításán.

Jurij Huszjev, az Ukroboronprom ukrán állami hadikonszern vezérigazgatója az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború tavaly februári kezdete óta a vállalat létesítményeit több mint 150 támadás érte, de ennek ellenére még növelték is a gyártást, egyebek között áthelyezéssel, és magáncégekkel való együttműködéssel. Kiemelte, hogy a vállalathoz több mint hatezer új alkalmazottat vettek fel. Szavai szerint mostanra az állami konszern mintegy száz olyan céggel kezdett együttműködést, amelyek korábban nem gyártottak semmit a fegyveres erők számára.

A vezérigazgató elmondta, hogy az állami konszern a haditechnikai eszközök biztonságos helyen történő gyártására és javítására irányuló programot hajt végre, nemcsak a régi szovjet berendezések javítását végzi, hanem a lefoglalt, és a partnerországoktól kapott eszközökét is.

Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában meghaladta a 176 ezret. Az elmúlt nap folyamán az ukrán erők egyebek mellett megsemmisítettek két orosz harckocsit és tíz tüzérségi rendszert.

The post Orosz agresszió: újabb polgári áldozatok appeared first on .

Stoltenberg felhívta a figyelmet: „Kína nem hajlandó elítélni Oroszország agresszióját, visszhangozza az orosz propagandát, és támogatja az orosz gazdaságot, miközben együttesen fokozzák katonai tevékenységüket a csendes-óceáni térségben”.

„Kína és Oroszország egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Alig néhány héttel az ukrajnai invázió előtt aláírtak egy partnerségi megállapodást, amelyben egyértelműen kijelentik, hogy az orosz-kínai partnerségnek nincsenek határai” – mutatott rá.

Véleménye szerint ez szükségessé teszi a szövetség számára, hogy újragondolja Kínával kapcsolatos politikáját, ami magában foglalja a független partnerekkel, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal, Dél-Koreával folyó együttműködést.

A főtitkár kitért Oroszország bejelentésére is arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni Fehéroroszországban. Szerinte ez azt mutatja, hogy a pár nappal korábban Kínával aláírt megállapodása, miszerint az országoknak nem szabad nukleáris fegyvereket határaikon túlra telepíteni, csupán „üres ígéret” volt.

A főtitkár a kétnapos tanácskozást összegezve elmondta: a NATO-tagországok új kötelezettségvállalásokat tettek az ukrán erők folyamatos katonai támogatására vonatkozóan, és megállapodtak abban, hogy egy többéves stratégiai segítségnyújtási programot dolgoznak ki Ukrajna számára. Mint mondta, azt, hogy mikor ér véget a háború, még nem lehet tudni, de fel kell arra készülni, hogy Putyin ne tudja még jobban aláásni az európai biztonságot.

„Ezért lehetővé kell tennünk Ukrajna számára, hogy megvédje magát a jövőbeni agresszióval szemben, ami segíteni fogja az országot az euroatlanti integráció felé vezető úton is” – hangsúlyozta.

Stoltenberg elmondása szerint a hosszú távú segítségnyújtási program magában foglalja az ország védelmi kapacitásainak megerősítését, valamint a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra való áttérés megkönnyítését. Hangsúlyozta: ahhoz hogy Ukrajna a szövetség teljes jogú tagjává váljon, függetlennek és demokratikusnak kell lennie.

„Ha Putyin győz Ukrajnában, az veszélyes üzenetet küld a világ tekintélyelvű vezetőinek arról, hogy céljaikat nyers erővel is elérhetik” – figyelmeztetett. Hozzátette, hogy a NATO továbbra is támogatni fogja az orosz nyomás alatt álló partnerországokat, köztük Moldovát, Georgiát és Bosznia-Hercegovinát.

The post Jens Stoltenberg: történelmi hiba lenne, ha Kína katonailag támogatná Oroszországot appeared first on .

„A segítség értéke, amelyet a hadsereg vezérkari főnökével (Karel Rehka) együtt terveztünk meg mintegy 600-700 millió korona. Nem pénzbeli segítségről, hanem a raktárainkban lévő hadianyagokról van szó” – jelentette ki a tárcavezető újságírók előtt. „Úgynevezett felesleges anyagról van szó, amelyet anélkül küldhetünk Ukrajnába, hogy ezzel veszélyeztetnénk saját védelmi képességeinket” – tette hozzá Jana Cernochová. Hangsúlyozta: nagyon ügyel arra, hogy csak olyan hadianyagot és fegyvereket küldjön Csehország Ukrajnába, amelyet a hadsereg nélkülözni tud, illetve gyorsan képes mással helyettesíteni.

Tekintettel a háborús helyzetre Cernochová nem részletezte, milyen hadianyagról is van szó.

Petr Pavel cseh államfő a Süddeutsche Zeitung nevű német lapnak a közelmúltban azt mondta: Csehország továbbra is segíteni fogja az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajnát, de már nincs sok lehetősége további hadianyagot és fegyvereket küldeni az ukránoknak. Az elnök szerint nagyobb tartalékok még a légvédelmi fegyverek, illetve a lőszer terén vannak.

A prágai sajtóban megjelent nemhivatalos értesülések szerint Csehország eddig több mint ötvenmilliárd korona értékű segélyt küldött Ukrajnába, ebből a kormányzat által küldött segély értéke mintegy 15 milliárd koronát tesz ki. Ennek nagyobbik részét fegyverek és hadianyagok képezték.

Morawiecki és Zelenszkij aláírták a hadfelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot
KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművek és egyéb hadifelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá szerdán Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A két vezető a kétoldalú tárgyalásokat követően látta el kézjegyével a dokumentumot. Morawiecki és Zelenszkij jelenlétében aláírták továbbá a 125 milliméteres harckocsilőszer közös gyártásáról szóló megállapodást, valamint azt a szándéknyilatkozatot is, amely a lengyel cégek részvételéről szól Ukrajna háború utáni újjáépítésében. Morawiecki szombaton közölte, hogy Ukrajna száz új KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművet rendelt Lengyelországtól.

The post Orosz agresszió: Csehország ismét hadianyagot küld Ukrajnának appeared first on .

A főtitkár hangsúlyozta: „egy erős, független Ukrajna létfontosságú az atlanti térség stabilitása szempontjából, a NATO Ukrajna mellett áll, amíg csak szükséges, mert az ország jövője az atlanti családban van”.

Stoltenberg emlékeztetett: a NATO már közel 150 milliárd euró támogatást, ebből 65 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Kijevnek. Felhívta azonban a figyelmet, hogy még „nincs itt az ideje az önelégültségnek”, mert „Putyin változatlan irányt követ Ukrajnával kapcsolatban”, úgy véli, hogy „Oroszország felül tud kerekedni a szövetségesek Ukrajna melletti támogatása ellenére”.

„Ezért a tagállamok fokozzák a fegyverek és a lőszerek gyártását, és teljesítik a kiképzésre és új nehézfegyverzetre vonatkozó ígéreteiket. Üdvözlöm, hogy a külügyminiszterek ma erről bejelentéseket tettek, és a következő napokban és hónapokban még többre számítok” – jelentette ki. Mint mondta, erre építve a NATO többéves támogatási programot fog kidolgozni Ukrajna számára, hogy megerősítse az ország védelmi kapacitásait, valamint az áttérést a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra.

A főtitkár bejelentette, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a júliusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón.

A NATO-bővítésről szólva elmondta, hogy Finnország kedden teljes jogú tagja lett a szövetségnek, ami garantálja saját biztonságát, de egyúttal fejlett védelmi kapacitásával hozzájárul a többi tagállam védelméhez.

Svédország csatlakozásának ratifikálási folyamatával kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy a „patthelyzet megoldódott, sikerült túllendülni a holtponton”. „Folytatjuk a munkát a különböző szinteken, hogy előre tudjunk lépni a svéd csatlakozással kapcsolatban is. Svédország tehát taggá fog válni. Keményen dolgozunk azon, hogy ez minél hamarabb megtörténjen” – jelentette ki.

The post Stoltenberg: a NATO továbbra is elkötelezett „a nyitott ajtók politikája” mellett appeared first on .