Biztonságpolitika

Snoeck a belga közszolgálati média egyik rádióadásban elmondta: ebben az évben a biztonsági szolgálatoknak már intézkedniük kellett egy támadási kísérlettel kapcsolatban a brüsszeli metróvonalak ellen, amelyről utóbb kiderült, hogy félrevezetés volt. „Továbbá a február közepén tartott Miss Belgium szépségversenyen a hatóságok őrizetbe vetettek egy férfit, aki fegyveres támadásra készült” – tette hozzá.

Mint mondta, a terrortámadási kísérleteket a belga rendőrség általában meghiúsítja, de felhívta a figyelmet, hogy a hatóságok továbbra is a terrorizmust tekintik az első számú biztonsági kihívásnak. A rendőrfőkapitány elmondta, hogy a szövetségi rendőrségen belül a terrorizmus elleni szolgálatokat évek óta érő nagy megterhelés miatt a személyzet egy részét más egységekhez irányítják át.

A belga terrorelhárító egység jelenleg több mint hétszáz potenciális terroristát tart megfigyelés alatt. Közülük 624-en dzsihadisták, 64-en a jobboldali és 14-en a baloldali szélsőséghez tartoznak.

The post Belga szövetségi rendőrfőkapitány: nem szűnt meg a terrorfenyegetettség appeared first on .

„Van közöttünk haditechnikai együttműködés (Kínával), nem titkoljuk. Minden átlátható, nincs ebben semmi titok. Katonai együttműködés is van közöttünk, gyakorlatokat tartunk. (…) Mindezt folytatjuk, minden átlátható, de ez nem katonai szövetség” – mondta Putyin.

Putyin, meg nem nevezett nyugati elemzőkre és politológusokra hivatkozva kifogásolta, hogy a Nyugat ezzel szemben „új tengelyeket épít”, hasonlóan ahhoz, ahogy azt „Németország és Olaszország fasiszta rezsimje, illetve a militarista Japán” tette a 30-as években. Nehezményezte a „globális NATO” létrehozására irányuló törekvéseket, amelybe Új-Zélandot, Ausztráliát és Dél-Koreát is be akarják vonni. Emlékeztetett rá, hogy az év elején brit-japán megállapodás jött létre a katonai együttműködésről.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok „maga alatt vágja a fát” azzal, hogy egyes országok, köztük Oroszország számára akadályozza a dollár használatát az elszámolásban, és rámutatott, hogy ilyen célokra a nemzeti fizetőeszközök is megfelelnek, köztük a jüan is. Putyin szerint „nem a szkeptikusok, hanem az irigyek” állítják azt, hogy Moszkva Peking befolyása alá kerülhet. Rámutatott, hogy az európai gazdaság függősége sokkal nagyobb Kínától, mint az oroszé.

Elmondta, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásának idején – a kandallónál, tea mellett a Kremlben folytatott négyszemközti tárgyalásuk során – részletesen kifejtette ukrajnai rendezési tervét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azzal kapcsolatban, hogy a két vezető eszmecseréje terven felül elhúzódott, azt hangoztatta, hogy ez a közöttük fennálló bizalom és a tárgyalások tartalmas mivoltának jele volt.

1. Minden ország szuverenitását tiszteletben tartják.
2. A hidegháborús mentalitás elhagyása.
3. Az ellenségeskedés beszüntetése.
4. A béketárgyalások folytatása.
5. A humanitárius válság megoldása.
6. A civilek és a hadifoglyok védelme.
7. Az atomerőművek biztonságban tartása.
8. A stratégiai kockázatok csökkentése.
9. Gabonaexport elősegítése.
10. Az egyoldalú szankciók leállítása.
11. Az ipari és ellátási láncok stabilan tartása.
12. A konfliktus utáni újjáépítés elősegítése.

Putyin a nyugati országokat az ukrajnai konfliktus „felbujtóinak és uszítóinak” nevezte, megismételve álláspontját, miszerint a válságot az általuk támogatott 2014-es „fegyveres alkotmányellenes puccs” indította el. „Meg kellett védenünk a Krím lakosságát, és végül valamilyen formában támogatást kellett nyújtanunk a Donyec-medencének is” – mondta, hozzátéve, hogy a Nyugat „a vörös, sőt a bordó vonalat is átlépi” azzal, hogy fegyvert szállít „a kijevi rezsimnek”.

Az elnök szerint a Nyugat titokban, éjszaka szállítja a fegyvereket, amelyeket az orosz hadsereg megpróbál a folyamat közben megsemmisíteni. Elismerte, hogy „olykor sikerül, olykor nem”, hozzátéve, hogy „senkinek ne legyen kétsége afelől”, hogy Moszkva nem fogla a szállításokat „közönyösen, ölbe tett kézzel” szemlélni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Londonban éppen az orosz-kínai csúcsra időzítve jelentették be a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek Ukrajnába szállításának szándékát. Elmondta, hogy Oroszországnak van mivel válaszolnia, és több százezer ilyen lövedékkel rendelkezik. „Egyelőre nem vetjük be őket” – mondta. Putyin elutasította a brit állítást, miszerint a gyengített uránt tartalmazó lőszerek bevetésének nincsenek káros következményei.

„Ez nyilvánvalóan nem így van. Tény, hogy valóban nem minősülnek tömegpusztító fegyvernek. Ez igaz. De a (páncéltörésre használt) szegényített urániumlövedék (.) magjából mégis úgynevezett sugárzó port keletkezik, és ebben az értelemben mindenképpen a legveszélyesebb fegyverek közé tartozik” – mondta. Emlékeztetett rá, hogy a volt Jugoszláviában és Irakban, ahol ilyen lőszereket vetettek be, a helyi lakosok körében a rákos megbetegedések száma a sokszorosára nőtt. Rámutatott, hogy az ukrán fegyveres erők olyan övezetben vetnék be a gyengített urániumot, ahol olyanok élnek, akiket Kijev a sajátjainak tekint, a termőföldet is megfertőzve.

Putyin bejelentette, hogy Moszkva harcászati nukleáris fegyverek állomásoztatásáról állapodott meg Minszkkel. Mint mondta, ez a lépés nem sértené meg az atomsorompó-egyezményt, és utalt rá, hogy az Egyesült Államok évtizedek óta állomásoztat nukleáris fegyvereket európai szövetséges országok területén.

Azt is közölte, hogy Oroszország július 1-jéig befejezi a nukleáris eszközök tárolására szolgáló létesítmény építését Fehéroroszországban, megjegyezve, hogy Moszkva nem engedi át a felettük való ellenőrzést Minszknek. Elmondta, hogy tíz, taktikai atomfegyver szállítására alkalmas repülőgép állomásozik a szomszédos ország területén, amelynek Moszkva már több, erre szintén képes Iszkander rakétarendszert adott át.

Putyin arról is szólt, hogy amíg a szövetségesei 420-440 harckocsit fognak leszállítani Ukrajnának, addig az orosz hadiipar több mint 1600 új ilyen eszközt fog gyártani. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg tankjainak száma összességében háromszorosan fogja meghaladni az ukránét.

Az orosz elnök kommentálta 17 uniós ország és Norvégia megállapodását is, amelynek alapján a következő 12 hónapban egymillió tüzérségi lőszert szállítanak le Ukrajnának. Elmondta, hogy a gyorsan bővülő orosz hadiipar ugyanezen időszak alatt háromszor annyit lesz képes előállítani. Putyin szerint amíg az Egyesült Államok havonta 14-15 ezer lövedéket gyárt, addig az ukrán fegyveres erők a konfliktus során naponta akár 5 ezer lövedéket is felhasználnak.

The post Nincs katonai szövetség Oroszország és Kína között appeared first on .

A NATO-főtitkár Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta: Finnország és Svédország csatlakozása erősebbé teszi a NATO-t, és megmutatja, hogy a szövetség ajtaja továbbra is nyitva áll.

„Üdvözlöm, hogy Törökország és Magyarország kész ratifikálni Finnország NATO-tagságát, és remélem, hogy ezt mindketten gyorsan meg is teszik, ahogy a lehető leghamarabb ratifikálják Svédország csatlakozását is” – fogalmazott.

Azon 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó nemzeti termékük (GDP) két százalékához, a főtitkár üdvözölte a tagállamok és köztük Norvégia erőfeszítéseit, ami – mint mondta – lehetőséget biztosít „új és fontos képességekbe való befektetésekhez a közös biztonság szavatolása érdekében”. Stoltenberg üdvözölte Norvégia Ukrajnának nyújtott támogatását, és hangsúlyozta: továbbra is fenn kell tartani a Kijevnek szánt támogatást, hogy képes legyen ellenállni Oroszország jogtalan agressziójának.

Gahr Störe egyebek mellett annak fontosságáról beszélt, hogy szavatolják a létfontosságú infrastruktúrák védelmét, és méltatta a NATO hozzájárulását a tagállamok ez irányú törekvéseihez. Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékával kapcsolatban azt mondta: szomszédos országként Norvégia határozottan támogatja felvételüket a szövetségbe. „Úgy gondoljuk, hogy a NATO történetében egyetlen ország sem tett még annyit, mint ez a két ország, hogy megfeleljen a tagsági feltételeknek” – fogalmazott.

A norvég kormányfő reményét fejezte ki, hogy Finnország és Svédország csatlakozásának ratifikálása a júniusban tervezett vilniusi NATO-csúcstalálkozóig befejeződik.

The post A NATO-főtitkár a norvég miniszterelnökkel együtt reménykedik appeared first on .

„Történelmünk legsötétebb időszakára emlékeztet ez a háborús bűncselekmény” – jelentette ki. Mint mondta, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel együttműködve nemzetközi összefogást kezdeményez a hazatérésükhöz szükséges támogatásért. Véleménye szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa Putyin ellen teljes mértékben indokolt, mivel a 16 ezer gyermekből eddig csak 300-an tértek vissza szülőföldjükre. Felhívta a figyelmet, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a gyermekek hollétének felkutatása érdekében, ehhez az ENSZ illetékes szervei is segítséget fognak nyújtani.

Von der Leyen elmondta továbbá, hogy a héten újabb 1,5 milliárd eurós támogatást folyósítottak Ukrajnának, hogy fenntartsák az államháztartás és az infrastruktúra működését. Üdvözölte az uniós szintű megállapodást, amelynek értelmében az EU egy éven belül 1 millió lőszert biztosít az ukrán erőknek. Felhívta a figyelmet, hogy a cél érdekében meg kell növelni az európai lőszergyártási kapacitást.

„A tagállamok vezetői megvitatták, hogy ezen a téren hogyan lehet ebben a lehető leggyorsabban előre haladni. A bizottság hamarosan olyan jogi javaslattal fog előállni, amely lehetővé teszi az ipari lőszergyártás felgyorsítását” – jelentette be.

Az ukrajnai gabonaexport felgyorsítását elősegíteni hivatott szolidaritási folyosókat az elnök nagy sikernek nevezete, de felhívta a figyelmet, hogy az európai gazdáknak negatív piaci következményekkel kell szembenézniük emiatt. „Sok gabona érkezik az európai piacra, és ez hatással van az árakra. Azok a frontországok, amelyek a legtöbbet segítenek a szolidaritási folyosók működtetésében, nem szenvedhetnek hátrányt. Első lépésként több mint 56 millió eurót mozgósítottunk a mezőgazdasági vésztartalékból. De ez nem elég, így megvizsgáljuk, hogyan növelhetnénk ezt a támogatást az érintett termelők számára” — hangsúlyozta.

A migrációról szólva elmondta, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania a menekültügyi és a visszatérítési eljárásokat, valamint hatékonyabb határigazgatási módszereket kell bevezetnie. Emellett meg kell erősíteni a tengereken a kutatási és mentési kapacitásokat, valamint az embercsempészet elleni küzdelmet.

Von der Leyen az éghajlatváltozással kapcsolatos vezetői tanácskozásról elmondta: az uniós tagállamok tudatában vannak annak, hogy a klímasemlegesség elérésének hosszú távú céljaihoz „azonnal és gyorsan kell cselekedni”. Véleménye szerint ami a zöld átállást illeti, az EU jó úton halad. „Van már Zöld megállapodásunk és szabályozásaink a 2050-re elérendő klímasemlegesség megvalósításához. Tavaly az energiaválság ellenére képesek voltunk arra, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátását 2,5 százalékkal csökkentsük, de még sok munka áll előttünk” – hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság elnöke.

Charles Michel, az Európai Unió tagországinak vezetőit tömörítő tanács elnöke a kétnapos EU-csúcs első munkanapját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az EU egységes az ICC, az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények elszámoltatását célzó munkájának támogatása és azon intézkedése mellett, hogy vizsgálatot folytat az ukrán gyerekek Oroszországba való elhurcolása miatt. A tagállami vezetők üdvözlik, hogy a közösség többek között lőszertámogatást biztosít a megtámadott országnak – mondta a tanácsi elnök, majd hozzátette: uniós szintű együttműködésre van szükség a gyártási kapacitás növeléséhez, a közös beszerzés és a szállítás lebonyolításához.

Michel hangsúlyozta továbbá, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban az elszámoltathatóság és a nemzetközi jog érvényesülésének támogatása mellett fontos az élelmiszerbiztonság fenntartása, valamint az ukrán békeformula támogatása is. Az EU-csúcs vitatémáit sorolva közölte: a klímaváltozás elleni közdelemben az Európai Uniónak vezető szerepet kell vállalnia, amihez a fejlesztések támogatása szükséges a tagállamok ez irányú bátorítása által. Az európai versenyképességről folytatott vitával kapcsolatban azt mondta, a vezetők az adminisztrációs terhek csökkentését valamint az innovációba és a kutatásba való befektetés fontosságát hangsúlyozták. A migrációs helyzet áttekintését szolgáló napirendi ponttal kapcsolatban Michel kiemelte: „sok támogatást kapott” a vezetők részéről az az uniós bizottsági javaslat, hogy felgyorsítják a munkát a migráció külső dimenzióinak kezelése érdekében.

Karl Nehammer osztrák kancellár távozásakor újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a tagállami vezetők egy csoportja támogatta, hogy 2035 után olyan belső égésű motoros autókat lehessen értékesíteni az EU piacán, amelyek e-üzemanyaggal működnek. Ha az EU csak az elektromos járművekre összpontosítana, túlságosan függővé válna Kínától – mondta az osztrák kancellár.

Sanna Marin finn kormányfő az energiaellátásról folytatott vitával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva közölte, országa használ nukleáris energiát a villamosáram előállítására, úgy tartja ugyanis, hogy ez a karbonsemleges energiaforrás alkalmazható a szén, valamint minden más fosszilis energiaforrástól való függetlenedéshez.

The post Von der Leyen: az EU konferenciát szervez az ukrán gyermekek hazatérésének elősegítésére appeared first on .

Jens Stoltenberg a The Guardian című brit napilapnak adott interjúban kifejtette: Ukrajnában felmorzsoló jellegű háború folyik, és emiatt arról is szó van, hogy megvan-e az ipari kapacitás a támogatás fenntartására. Stoltenberg szerint a háború intenzitására jellemző, hogy Ukrajna jelenleg a nyugati gyártókapacitást meghaladó mennyiségű, napi 4-7 ezer tüzérségi lövedéket használ.

Oroszország húszezer tüzérségi lövedéket vet be naponta az ukrajnai hadszíntéren, és önkényuralmi rezsimektől, köztük Irántól és Észak-Koreától próbál még több fegyvert beszerezni – mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára. Hozzátette: Ukrajnát képessé kell tenni támadó hadművelet indítására és területek visszafoglalására. Kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a fegyverszállításokról.

Stoltenberg kijelentette: várakozása szerint a júliusi vilniusi NATO-csúcsértekezleten a szövetségesek kötelezettséget vállalnak arra, hogy hazai össztermékük (GDP) legalább két százalékát védelmi kiadásokra fordítják. A The Guardian felidézi, hogy a NATO minap közzétett éves jelentése szerint a szövetség 30 tagországa közül jelenleg csak hét – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és a három balti köztársaság – teljesíti a két százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt.

Stoltenberg az interjúban a védelmi kiadási célkitűzés teljesítésével azonos fontosságúnak nevezte Kína meggyőzését arról, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak. Ha Kína komoly közvetítői tevékenységet kíván kifejteni az ukrajnai konfliktusban, akkor kísérletet kell tennie „az ukrajnai nézőpont megértésére” is, és közvetlen kapcsolatba kell lépnie Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – mondta a NATO-főtitkár.

Stoltenberg kijelentette, hogy üdvözöl bármilyen békekezdeményezést, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Peking még nem ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót.

The post NATO-főtitkár: Ukrajna hosszú távú támogatására kell felkészülni appeared first on .

A NAV azt közölte, hogy a bűnszervezet úgynevezett körhintacsalással több mint hárommilliárd forint áfát tüntetett el. A láncértékesítésben részt vevő uniós és belföldi partnercégek élére stróman ügyvezetőket ültetek; a termékbeszerzések és értékesítések valójában színlelt gazdasági események voltak, a bűnszervezet vezetőjének „kezei” közül sem a pénz, sem a telefonok nem kerültek ki.

A NAV nyomozói, bevetési járőrök és iz-egységek, illetve pénzkereső kutya segítségével csaptak le a bűnbandára. Az okozott kár biztosítására nagy összegű készpénzt, 259 befektetési arany- és ezüstérmét foglaltak le, valamint bankszámlákat, ingatlanokat és gépjárműveket zároltak több mint 4 milliárd forint értékben.

Az egyik helyszínen egy illegálisan tartott lőfegyver is előkerült, ebben az ügyben a rendőrség intézkedett. A kihallgatott húsz ember közül tízet őrizetbe vettek, az illetékes bíróság pedig elrendelte letartóztatásukat. Ha bűnösségük bebizonyosodik, akár húsz évet is kaphatnak – áll a közleményben.

The post NAV: hárommilliárdos áfacsalás miatt hallgattak ki húsz embert appeared first on .

Azt írták, hogy a néhány napja elfogott helyi férfi társaival minden ok nélkül kötött bele a rendőrbe és mindenképp azt akarta kiprovokálni, hogy verekedés legyen a vége. A gyanúsított társaival másnap és az azt követő napon is visszament az edzőterembe, és kifejezetten a fiatal rendőrt keresték.

A közlemény szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat ekkor lépett közbe és – a pécsi rendőrkapitányság nyomozóinak segítségével – elfogták a 46 éves gyanúsítottat és 18 éves társát. Miután az idősebb gyanúsított ellen több erőszakos bűncselekmény miatt is eljárást folytatnak, a bíróság elrendelte a letartóztatását – áll a közleményben.

The post Belekötött a rendőrbe, letartóztattak appeared first on .

A román haditengerészet közleménye szerint a Sea Shield 23 fedőnevű, április 2-ig tartó közös műveletben 3400 katona, Románia 30, Bulgária 2 hadihajója, Franciaország, Románia, az Egyesült Államok és Törökország 14 repülőgépe és helikoptere, a román nemzetvédelmi intézmények 15 gyorsnaszádja, továbbá 57 szárazföldi katonai jármű, és tüzérségi eszköz vesz részt. A gyakorlatra katonai búvárokat, valamint nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erőket is mozgósítottak.

A román, lengyel és moldovai tengerészgyalogosok és a román szárazföldi egységek a babadagi lőtéren tartanak éles lövészetet. Jövő héten a polgári lakosság vízi úton történő kimenekítését gyakorolják a Dunán, Mahmudiában, illetve a Fekete-tengeren, a konstancai katonai kikötőben. A hadgyakorlat során a Duna-deltában nyilvános bemutatót is rendeznek, amelynek forgatókönyve szerint a katonáknak egy – már partot ért – ellenséges légideszant egységet kell semlegesíteniük.

A rendszeres Sea Shield hadgyakorlatokkal Románia – a 2016-os NATO-csúcson tett javaslatának szellemében – a szövetség délkeleti szárnyának megerősítéséhez, a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez járul hozzá. Az idei, eddigi legnagyobb román szervezésű haditengerészeti gyakorlatot egy év kihagyás után rendezték meg, miután tavaly – az ukrajnai háború kitörése miatt – nem tartották meg a hadgyakorlatot.

The post Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött a román haditengerészet szervezésében appeared first on .

A kancellár a tagállami állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács március 23-án kezdődő kétnapos értekezletére kidolgozott német álláspontot ismertetve aláhúzta, hogy Németország célja az „irreguláris migráció” visszaszorítása.

Mint mondta, „azt akarjuk, hogy kevesebben kerüljenek embercsempészek kezei közé, és induljanak el életveszélyes utakon” az EU felé, és ezért „meg akarjuk nyitni a reguláris migráció útjait”.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak ukrajnai háborús menekültek érkeznek az EU-ba és Németországba, és az érkezők motivációi sokfélék, a védelmet keresők mellett olyan emberek is vannak, akik „a jobb jövő reményével” jönnek. Ezért éppen ilyen „differenciált” válaszokat kell adni migráció és a menekültügy kérdéseire – fejtette ki Scholz, rámutatva, hogy az Európai Tanács már a februári ülésén is intenzív eszmecserét folytatott minderről és iránymutatást adott a további szabályozási munkához.

Nemzetközi jogi kötelesség megadni a menedékjogot mindazoknak, akik humanitárius okok miatt érkeznek és védelmet kérnek, de „sebesen vissza kell térniük a hazájukba”, akiknek nincs joguk a Németországban maradásra. Ehhez együtt kell működni az úgynevezett származási országokkal, megállapodásokat kell kötni a maradásra nem jogosult emberek visszafogadásáról, amiért cserébe meg lehet teremteni a munkavállalási célú, szabályozott bevándorlás lehetőségét.

Elmondta, Németország már most is a képzett munkaerő hiányával küzd, amiből azonban az a „jó hír” is levezethető, hogy az ország hosszú időre maga mögött hagyja a tömeges munkanélküliség gondját. A következő időszakban arról kell gondoskodni, hogy megfelelő legyen a kínálat a munkaerőpiacon. Ezt szolgálja a szakképzett munkaerő biztosítására kidolgozott kormányzati stratégia, amelynek alapelve, hogy először a hazai forrásokat kell kiaknázni. Ez viszont nem lesz elég, ezért a „legális, reguláris migráció” útjait is meg kell nyitni – mondta a német kancellár.

The post Olaf Scholz: csak európai keretben lehet hatékonyan kezelni a migráció és a menekültügy kihívásait appeared first on .



A tolvajbandát tettenérésüket követően a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) munkatársai közösen fogták el. A közlés szerint közérdekű üzem megzavarása, rongálás és lopás kísérlete miatt folyik büntetőeljárás három férfivel és egy nővel szemben, akiket egy Pest megyei „bűnbanda” tagjaiként fogták el.

A nyomozók a TEK műveleti egységeivel közösen Pilismaróton csaptak le a tettesekre, miközben egy telekommunikációs cég tulajdonában lévő földkábelt vágtak el. Elvinni már nem tudták a kábeleket a rendőrök közbelépése miatt. Mivel a lopással veszélyeztett érték több millió forint lehet, így a társaságnak nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kísérlete miatt kell felelnie.

A négy ember közül két férfit és a nőt a rendőrség egy korábbi üggyel is összefüggésbe hozta. Február 28-án ugyanis Alsónémedi külterületén vágtak ki egy darabot egy földben futó kábelből, ami az ország olajellátásához tartozó csővezeték működésében zavart okozott.

Így hármukat közérdekű üzem megzavarásával és nagyobb kárt okozó rongálással is meggyanúsították a rendőrök. A KR NNI nyomozói a gyanúsítottakat kihallgatásukat követően bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatásukat.

The post Kábeltolvajokat fogtak el Pilismaróton appeared first on .

A II. és III. kerületi ügyészség háromrendbeli fegyveres rablás miatt emelt vádat a jelenleg is letartóztatásban lévő, harminc éves férfival szemben, és vádiratában letöltendő fegyházbüntetést indítványozott.

A vádirat szerint a férfi először 2017. február 19-én, egy XI. kerületi dohányboltba ment be eltakart arccal, fegyvert szegezett az eladóra, és a kasszában lévő pénzt követelte. A fenyegetés hatására a sértett félelmében nem mert megmozdulni, ezért a vádlott átnyúlt a pulton, kivett a pénztárgépből több mint 680 ezer forintot és elmenekült.

A férfi egy hónappal később, március 14-én egy II. kerületi dohányboltot rabolt ki: ebben az esetben is eltakarta az arcát, mielőtt belépett az üzletbe, majd az eladó arcához egy fegyvert tartott, miközben egy zacskót átnyújtva a bevételt követelte. A sértett a kasszában lévő 140 ezer forintot átadta a vádlottnak, aki a pénzzel elmenekült.

A férfi ugyanabban az évben április 22-én egy II. kerületi ékszerboltba ment be, riasztófegyverét az eladó fejéhez tartotta, majd átugrott a pulton, és a nőt a földre rántotta. A sértett megnyomta a pánikgombot és segítségért kiabált, ezért a vádlott befogta a száját, majd amikor a nő menekülni próbált, többször megütötte és megrúgta. Végül az üzletből készpénzt és tört aranyat vitt el, összesen mintegy 2,7 millió forint értékben. A férfi az utolsó rablást követően, már másnap Moszkvába menekült, ahol nemzetközi elfogatóparancs alapján 2021. szeptember 30-án fogták el – közölte a főügyészség.

The post Moszkvában fogták el a rablássorozat elkövetőjét appeared first on .

A többségében szerbek lakta országrész kormánya azt is közölte csütörtök este, hogy mindaddig nem veszik fel újra a kapcsolatot a diplomáciai képviseletekkel, amíg a két érintett ország nem hagy fel azzal, hogy bele akarjon avatkozni Bosznia-Hercegovina belügyeibe, ez a viselkedés ugyanis nem egyeztethető össze az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság Bosznia-Hercegovinával fenntartott hivatalos politikájával.

Csütörtökön Milorad Dodik, az országrész elnöke is arról beszélt, hogy London és Washington negatívan és ellenségesen viselkedik a boszniai szerbekkel szemben, ezért feltehetően meg kell majd szakítani velük a kapcsolatot.

Dodik ellen mind az Egyesült Államok, mind az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be az országrészének elszakadását hirdető retorikájára, korrupcióra és a daytoni békemegállapodás aláásására hivatkozva.

A szarajevói amerikai nagykövetség szerint a kapcsolatok megszakítása „újabb lépést jelent azon a veszélyes úton, amelyet Dodik választott”. Ez az elszigetelődés és az autokrácia felé vezető út, ami pedig nem használ a boszniai Szerb Köztársaságban élőknek. A Twitteren közzétett üzenet szerint Washington továbbra is segíti az ott élőket, ugyanakkor „nem nyújt segítséget egy olyan kormánynak, amely autoriter gyakorlatot alkalmaz saját lakosai ellen, a jó szándékú nemzetközi segítséget pedig alkotmányellenes és Dayton-ellenes tevékenységre fordítja”.

A brit nagykövetség szerint is ártalmas a döntés, ugyanakkor rámutattak, hogy kizárólag Bosznia-Hercegovinának mint államnak van joga arról dönteni, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat egy másik országgal.

Az 1991-1995-ös délszláv háborút az 1995. november 21-én az amerikai Daytonban megkötött keretmegállapodás zárta le, amelyet az akkori Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina vezetői írtak alá. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A bosnyák-horvát föderáció további részekből, kantonokból áll. A daytoni szerződés alapján a két, nagy önállóságot élvező entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze. Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.

The post A boszniai Szerb Köztársaság kormánya megszakította a kapcsolatot London és Washington nagykövetségeivel appeared first on .

Az uniós hozzájárulás egymillió tüzérségi lőszert tenne ki 12 hónap alatt, kétmilliárd euróból – mondta.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor összefogást sürgetett annak érdekében, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus ne vezessen globális bizonytalansághoz, élelmiszerhiányhoz, az árak rendkívüli emelkedéséhez. Hangsúlyozta: Oroszország legtöbb támogatóját elvesztette, a békéhez csak az vezethet, ha Moszkva saját határain belülre vezényli vissza hadseregét.

Közölte továbbá: Németország és az Európai Bizottság közötti tárgyalások „jó úton haladnak”, hogy megoldás szülessen azon uniós jogszabály körüli vitában, amely szerint az unióban 2035-től nem lehetne új, belső égésű motorral hajtott személygépkocsikat és kisteherautókat értékesíteni. Az autógyártó nagyhatalom Németország azt kívánja elérni, hogy az EU 2035 után engedélyezze az e-üzemanyaggal működő új autók értékesítését.

Antonio Guterres az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkára, aki részt vesz az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalákozóján, elmondta, hogy látogatása bizonyítja Európai Unió és az ENSZ közötti kiváló együttműködést.

A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ távolodik a fenntarthatósági célok teljesítésétől, egyre több az éhező, terjed a szegénység, az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások is egyre kevésbé hozzáférhetőek a világ számos részén. Véleménye szerint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (ICCP) legutóbbi jelentése drámai helyzetre világít rá.

„Egyre kilátástalanabb a legfontosabb párizsi klímacél, a 1,5 Celsius-fokos melegedés elérése. Nagy horderejű lépésekre és gyorsított átállási menetrendre van szükség, és ebben a tekintetben számítunk az Európai Unió vezető szerepére” – jelentette ki.

Kaja Kallas észt miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy előrelépést kell tenni agresszió bűntetteivel foglalkozó nemzetközi törvényszék létrehozása érdekében. Mint mondta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Putyin ellen kiadott elfogatóparancs azt mutatja, hogy egyetlen vezető sem kerülheti el az elkövetett bűncselekmények miatti elszámoltatást. Véleménye szerint az EU-nak nem szabad enyhítenie az Oroszország elleni szankciókat.

„Oroszországnak kevesebb bevétele van az olajból, a gazdasági szankciók, az olajárplafon bevezetésével, együtt negatív hatással vannak az orosz gazdaságra és a háborús gépezetüket működtető üzemanyag-ellátási képességére. Folytatunk, kell tehát a szankciós politikát” – hangsúlyozta. Az észt miniszterelnök elismerően nyilatkozott arról, hogy az EU képes volt gyorsan lépni az Ukrajnának szánt lőszerek közös vásárlására és szállítására vonatkozó megállapodás ügyében.

„Az Ukrajnának szánt egymillió tüzérségi lőszer elég nagy mennyiség. Az, hogy elég lesz-e, az attól függ, meddig tart a háború. Ezért továbbra is minden eszközünkre szükségünk van, hogy nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy fejezze be ezt a háborút”– hangsúlyozta.

Az Európai Tanács tagjai kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójukon megvitatják Oroszország Ukrajna elleni háborújával és Ukrajna folytatódó uniós támogatásával kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. A vezetők az első ülésnapon munkaebédet tartanak António Guterres ENSZ-főtitkár részvételével, majd az ukrajnai háborúval foglalkozó vitát megelőzően Volodmir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül mond beszédet.

Az uniós tagországok vezetői továbbá megbeszélést folytatnak majd a versenyképességről, az egységes piacról és a gazdasági helyzetről, az energiaügyekről, a külkapcsolatokról, valamint egyéb témákról, köztük a migrációról.

Varsó csatlakozni fog a közös lőszerbeszerzésről szóló európai uniós megállapodáshoz
Varsó csatlakozni fog az Ukrajna védelmi kapacitásainak növelését célzó közös lőszerbeszerzésről szóló európai uniós megállapodáshoz – jelentette be kedden Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. Müller annak kapcsán nyilatkozott a lengyel közszolgálati televíziónak (TVP), hogy Lengyelország nem szerepel a megállapodást hétfőn aláíró tizenhét uniós tagállam között. A szóvivő közölte: a megállapodás jóváhagyásával összefüggő lengyelországi eljárás folyamatban van. „Mivel az egyik legnagyobb lőszergyártóként mi kedvezményezettjei vagyunk ennek a projektnek, természetesen csatlakozunk hozzá” – tette hozzá. Müller rámutatott: az ukrán hadsereg lőszerszükségleteinek kielégítése az egyik legnagyobb problémát jelenti a harcokban. Ukrajnát a lőszerszállítmányok abban segítik, hogy Oroszországot a lehető legtávolabbra szorítsák vissza a megszállt területektől – húzta alá az államtitkár.

The post EU-csúcs: a tagállami vezetők az Ukrajnának szánt lőszer biztosításáról egyeztetnek appeared first on .

Az emlékezés ma különösen fontos, mert a világ most újra a békétlen arcát mutatja, a közvetlen szomszédságunkban dúló szörnyű háború mellett, egyre súlyosabb méretű újkori népvándorlásnak vagyunk szemtanúi és elszenvedői. Mindezzel együtt szemtanúi vagyunk annak is, hogy Nyugat-Európában egyre riasztóbb méreteket ölt az „eltörlés újkommunista kultúrájának nevében” a vallási türelmetlenség, amely nem kíméli, és egyaránt fenyegeti a magukat zsidó vagy keresztény felekezetekhez vallókat.

Latorcai felidézte: a második zsidó törvény alapján a zsidóknak minősített magyar állampolgárok csak kisegítő munkaszolgálattal tehettek eleget honvédelmi kötelezettségüknek. 1944-ben, a nyilas hatalomátvétel után, több ezer munkaszolgálatost, valamint zsidó polgári személyt – nőket és férfiakat egyaránt – hurcoltak Kőszegre, az úgynevezett „birodalmi védőállás” építésére.

Voltak akiket Budapesten a józsefvárosi pályaudvaron zsúfoltak tehervagonokba, de voltak akiket többnapos gyalogmenetben hajtottak a térségbe. Sokan közülük már az út során életüket veszítették, és voltak akik a nehéz fizikai munka, az éhség, a hideg, és a tisztálkodás lehetőségének hiánya miatt fellépő betegségek, vagy éppen az őrök kegyetlenkedései miatt haltak meg – sorolta.

„A holokauszt nemcsak a magyar zsidóság, de az egész magyar társadalom történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Ébren kell tartanunk az emlékét, hogy a jövő nemzedékei a múlt ismeretében ne követhessék el ugyanazokat a szörnyűségeket, amelyek egyszer már megtörténtek” – fogalmazott az államtitkár.

A Kőszeg határában létesített munkatáborban 1944 novembere és 1945 márciusa között 2500 zsidó munkaszolgálatos halt meg. A vasi kisváros lakói – pártok, civil szervezetek, egyházak, a helyi zsidóság képviselői – minden évben megemlékeznek az áldozatokról, idén is lerótták tiszteletüket, elhelyezték az emlékműnél koszorúikat és virágaikat.

The post Latorcai Csaba: hazaárulás volt a magyar zsidók halálba küldése appeared first on .

Újabb fontos állomásához érkezett a Magyar Honvédség forgószárnyas képességfejlesztése: az MH Kiss József 86. Helikopterdandárhoz idén megérkeznek az Airbus H225M közepes többcélú helikopter első példányai. A H145M helikopterek rendszerbe állításának ideje alatt kevesebb szó esett a H225M-mel kapcsolatos fejleményekről, ezért a helikopterdandárnál annak igyekeztem utánajárni, hogy hol tart a felkészülés az új típus fogadására és üzemeltetésére.

A tizenhat helikopter beszerzéséről szóló szerződés 2018. december 14-i aláírását követően több alkalommal jártak magyar szakemberek az Airbus dél-franciaországi gyárában, a Marseille melletti Marignane-ban. Az első magyar gép összeszerelése még 2020-ban elkezdődött és a következő évben került a végszerelő sorra. Végül 2022. november 15-én F-ZWDZ ideiglenes francia lajstrommal emelkedett először a levegőbe és mára már kézzelfogható közelségbe került a H225M hazai érkezésének időpontja.

[...] Bővebben!

Zelenszkij nyilvánosságra hozta, hogy Poszad Pokrovszke faluban járt, ahol szavai szerint sok lakóház és szociális infrastrukturális létesítmény rongálódott meg az orosz támadások következtében. A településen jelenleg zajlik az áram- és vízellátás helyreállítása, és egy orvosi rendelő újjáépítése. Az emberek már elkezdtek visszatérni a faluba – derült ki az elnöki iroda közleményéből. Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy a helyreállítási munkálatok java részét a következő télig befejezik. Az elnök koordinációs értekezletet is tartott a biztonsági kérdésekről, az orosz csapások következményeinek felszámolásáról, és meghallgatta a helyi katonai parancsnokság jelentését a térségbeli hadműveletek helyzetéről. Emellett állami kitüntetéseket adott át a herszoni régió védelmében részt vevő ukrán katonáknak.

Zelenszkij a Donyeck megyei Bahmut közelében járt, ahol úgyszintén katonákat tüntetett ki szolgálatukért, majd munkalátogatást tett a szomszédos Harkiv megyében is.

Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy csütörtöki tévéműsorban kijelentette, hogy az ellentámadás részeként az ukrán hadsereg a herszoni régióban mintegy 20-30 kilométeres övezetet igyekszik megtisztítani az orosz erőktől a Dnyeper (Dnyipro) folyó balpartján. „Azon dolgozunk, hogy az ellenség érezze jelenlétünket, nyomásunkat. Ez azonban meglehetősen nehéz feladat, és bonyolítja, hogy az orosz megszállók civilek között rejtőzködnek, igyekeznek egységeiket és felszerelési bázisukat a helyi lakosok udvaraiban, lakóépületek mögött elrejteni – fejtette ki, hozzátéve, hogy mindennek ellenére az ukrán ellentámadás kellően hatékony. Rámutatott: az ellentámadás elsődleges célja megakadályozni az orosz erőket abban, hogy a bal parti állásaikból lőjék Herszon és Mikolajiv megye lakott területeit.

Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy Bahmutban folytatódnak az utcai harcok, az ukrán határőrök visszaverték a Wagner orosz zsoldoscsoport rohamát. Az orosz támadók veszteségekkel kényszerültek visszavonulni – írták közleményükben. A műveletről a határőrség videofelvételt is közzétett Youtube-csatornáján.

Viktorija Ruban, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat Kijev megyei részlegének szóvivője közölte, hogy befejeződtek a mentési munkálatok a főváros közelében fekvő Rzsiscsiv településen, amelyet szerdára virradó éjjel ért orosz dróntámadás. Tájékoztatása szerint megtalálták a kilencedik helyi lakos holtestét a szétlőtt kollégiumi épület romjai alatt. A halálos áldozatokon felül kilencen sérültek meg a támadás következtében.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 660-nal 168 150-re nőtt az Ukrajnában elesett orosz katonák száma. Az ukrán erők egy nap alatt megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit és húsz drónt.

The post Orosz agresszió: Herszon megyébe látogatott Zelenszkij appeared first on .

A lisszaboni székhelyű EMCDDA 2011 óta vizsgálja az európai kábítószer-használatot a városok szennyvizének elemzése segítségével. Legfrissebb jelentésükhöz tavaly március-áprilisban egy egyhetes időszakban 104 városban vettek szennyvízmintát a kokain, az amfetamin, metiléndioxi-metamfetamin (MDMA), továbbá az ecstasy, a ketamin és a kannabisz használatának mérésére.

Az ügynökség jelentése szerint a flandriai Antwerpen ismét az első helyen áll azon helyek listáján, ahol a legtöbb kokainnyomot találták a szennyvízben. A vizsgált időszakban ebben a városban ezer főre számítva napi átlagban 2381 milligram kokainmaradványt mutattak ki, messze többet, mint a második helyen álló spanyolországi Tarragonában (1611 milligram). A mérések szerint Antwerpenben ötven százalékkal, Brüsszelben és a hollandiai Amszterdamban 28 százalékkal nőtt a kokainfogyasztás 2021-hez képest.

„A kimutatások arra engednek következtetni, hogy a kokainhasználat továbbra is a nyugat- és dél-európai városokban a legmagasabb, különösen Belgium, Hollandia, Portugália és Spanyolország településein” — közölte az ügynökség.

A kelet-európai városokból vett szennyvízminták többségében korábban alacsony volt a kábítószer szintje, de a legfrissebb adatok a növekedés jeleit mutatják.

Bár a szennyvízelemzések fontosak, nem lehet mindent kikövetkeztetni belőlük – hangsúlyozták a kutatók. Franciaországban például még nem végeztek méréseket, az Egyesült Királyságra vonatkozó kutatási adatok pedig csak Bristolból származnak. Számos kelet-európai országban, például Magyarországon sem végeztek méréseket.

The post A belgiumi Antwerpenben a legmagasabb a kokainhasználók aránya appeared first on .

A minisztérium szerint a vadászgépeket ukrán pilóták vitték át Ukrajnába a szlovák légierő támogatásával. Az átadandó többi gép a következő hetekben repül majd át. A minisztérium szerdán még azt közölte, hogy az Ukrajnának szánt vadászgépek még Szlovákia területén vannak, és átadásuk néhány héten belül fejeződik be.

Eduard Heger miniszterelnök ügyvezető kormánya múlt heti online ülésén döntött arról, hogy Szlovákia – teljes készletét – 13 MiG 29-es vadászgépet és egy Kub légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának. Ennek előzménye, hogy Heger a február eleji brüsszeli európai uniós csúcson, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozóján ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja MiG 29-eseit Ukrajnának.

The post Orosz agresszió: Megérkezett az első négy szlovák MiG 29-es vadászgép Ukrajnába appeared first on .

A közgyűlés elnöksége sajnálatát fejezi ki azon kísérletek miatt, amelyekkel akadályozni próbálják „az általános nemzetközi jog által tiltott cselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot” – írták. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a bíróság választott tisztviselői és munkatársai a közgyűlés teljes támogatását élvezik. Megerősítették, hogy teljes mértékben megbíznak a Nemzetközi Büntetőbíróságban mint független és pártatlan igazságszolgáltatási intézményben.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem iránti kollektív elkötelezettségünket testesíti meg. Felszólítunk minden államot, hogy tartsa tiszteletben a bíróság igazságszolgáltatási és ügyészi függetlenségét” – fogalmaztak.

Az ICC háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt múlt pénteken adott ki elfogatóparancsot Putyin, valamint Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen. Az intézkedés indokaként azt írták: „alapos a gyanú”, hogy Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútumának értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök hétfőn kijelentette: „szörnyű következményei” lesznek a nemzetközi jogra nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének. Medvegyev azt tanácsolta a bíróknak, hogy „nézzék figyelmesen az eget”.

A bíróság alapszabályáról szóló tervezetet 1994-ben fogadták el, és alapokmányát (statútumát) ebből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott konferencián 160 állam részvétele mellett fogadták el. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését. A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió. Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.

The post Támogatják az orosz elnök elfogását kezdeményező Nemzetközi Büntetőbíróságot a működtetésében részes országok appeared first on .

Az állam elleni bűncselekmények ügyében eljáró ügyészség tájékoztatása szerint a rendőr könnyebben megsérült. A feltételezett elkövetőt őrizetbe vették, gyilkossági kísérlet gyanújával indítottak eljárást ellene. Kora reggel hét német tartományban és egy svájci helyszínen, 19 embernél tartottak házkutatást. Az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint rendőrök és katonák is vannak köztük.

A művelet a német biztonsági szervek történetének egyik legnagyobb razziájával függ össze, amelyet tavaly decemberben tartottak háromezer rendőr és terrorelhárító bevetésével tizenegy tartományban, 130 helyszínen. Az eljárás a Birodalmi polgárok (Reichsbürger) nevű mozgalom egy csoportosulása ellen irányul, amelyet államcsíny tervezésével gyanúsítanak. Akkor 25 embert vettek őrizetbe, köztük a szövetségi parlament (Bundestag) egyik ellenzéki pártja, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) két politikusát.

Az első razzia óta a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) vezetésével jelentős mennyiségű lefoglalt anyagot elemeztek, köztük számítógépeket, mobiltelefonokat, adathordozókat, írásos dokumentumokat. Az ügy feltárására Árnyék néven külön nyomozócsoportot is felállítottak, amelyben több mint háromszázan dolgoznak.

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) becslése szerint a Birodalmi polgárok mozgalmához nagyjából 23 ezren tartoznak. A mozgalom lazán szervezett és ideológiailag nem teljesen egységes, tagjait leginkább az ország demokratikus berendezkedésének elutasítása, és így a rendőrségtől az adóhivatalig valamennyi állami intézmény legitimitásának tagadása köti össze.

A legfőbb ügyészség és a BKA figyelmének középpontjában álló csoportosulás a gyanú szerint azt tervezte, hogy a többi között a villamosenergia-ellátó hálózatra mért csapásokkal polgárháborús állapotokat idéz elő, elfoglalja a berlini Reichstagot – a szövetségi parlament, a Bundestag székhelyét – és a szövetségi kormány leváltásával magához ragadja a hatalmat. A végső cél az ország átszervezése az 1871-ben alapított Német Császárság mintájára.

A decemberi házkutatásokon lefoglaltak egyebek mellett száznál is több lőfegyvert, golyóálló mellényeket és egyéb katonai felszereléseket, műholdas telefonokat, bő 170 ezer euró készpénzt, valamint több kilogramm aranyat és ezüstöt.

The post Meglőttek egy rendőrt Németországban appeared first on .