Biztonságpolitika

Eltűntek Nápolyban a camorra bűnszervezet jelképeinek számító külvárosi lakótelepi betonházakat. Az utolsó épület lebontását a napokban fejezték be.

Robbantás helyett markológépekkel végezték az alakja miatt Zöld Vitorlának nevezett hatalmas épület lebontását. Több mint ötvenezer köbméter betont bontottak le emeletről emeletre. A februárban megkezdett munkát az utóbbi hónapokban a koronavírus-járvány lassította.

A Nápoly szegényebb külvárosi negyedeként ismert Scampia városrészben 1962 és 1975 között építették a hét épülettömböt, amelyben több ezren laktak. Az akkori építészeti irányzat szerint a nagy méretű épületek az urbanizációt hirdették, egy kisebb várost képezve a nagyváros peremén. A széles alapzatú és felfele keskenyedő épületek azonban a helyi bűnözés jelképeivé váltak: zegzugos rendszerük, folyosóhálózatuk és az ott élők összetartása lezárt erődrendszerré alakította a lakótelepet, amely a hatóságok számára is megközelíthetetlenné vált.

Az épületegyüttes a nápolyi kábítószer-kereskedelem egyik elosztó központja lett, búvóhely a körözött bűnözők számára, és a tornyok tetejéről a környező területet is ellenőrizni lehetett. A Le Vele-ben játszódott Roberto Saviano írónak a camorra életét bemutató, Gomorra című regénye, majd az ebből készült filmsorozat is.

Az épületek bontása 1997-ben kezdődött az első lakóházzal. A hétből egyetlen épületet hagytak meg, amelyet közigazgatási-szolgáltatási központtá alakítanak át. Nyolcszáz családot költöztettek más lakóhelyre.

Legkevesebb négy ember meghalt, 97 pedig megsérült pénteken Törökországban, azután, hogy egyelőre ismeretlen okból robbanássorozat indult be egy tűzijátékgyárban az északnyugati Sakarya tartományban, Hendek város közelében – közölte Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter.

Koca a sérülteket illetően egyetlen súlyos esetről számolt be, és azt is elmondta, hogy a 97 emberből 16 már elhagyhatta a kórházat. Közölte: az üzemnek 186 alkalmazottja van, közülük húszan nem mentek munkába pénteken, 15-en pedig a robbanás előtt távoztak a létesítményből. Azon újságírói felvetésre, hogy akkor mintegy 40-45 ember sorsáról még nem tudnak a hatóságok, Koca igennel válaszolt.

Az NTV török hírtelevízió korábbi jelentése szerint először három nagyobb detonáció rázta meg a létesítményt, azóta pedig már számtalan kisebb robbanás követte egymást. Az NTV helyszíni tudósítójának tanúsága szerint az épületkomplexum felől továbbra is robbanások hangja hallható. Koca a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az eset következtében szén-dioxid, szén-monoxid és kén-dioxid szabadult a levegőbe, majd arra intette a közelben lakókat, hogy viseljenek maszkot, sőt ha lehetséges, ne mozduljanak ki otthonról, és az ablakokat se nyissák ki.

A mentési munkálatokban a katasztrófavédelem, az országos mentőszolgálat, a tűzoltóság és a csendőrség egységei is részt vesznek, köztük egy repülő és több helikopter. A robbanások nyomán felcsapó lángokat a tűzoltók időközben ellenőrzésük alá vonták. Hendek polgármestere, Turgut Babaoglu az NTV-nek előzőleg azt nyilatkozta, hogy a koronavírus-járvány miatt a gyár nem értékesítette a tűzijátékokat, így a raktárak tele voltak. A hírtelevízió úgy értesült, hogy a létesítményben 110 tonna robbanóanyagot tároltak.

Az egészségügyi miniszter mellett a helyszínen tartózkodik Süleyman Soylu belügyminiszter és Zehra Zümrüt Selcuk család-, munka- és szociális ügyi miniszter is.

Bevezetés

Észak-Korea, vagy hivatalos nevén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (a továbbiakban: KNDK) egy kifejezetten zárkózott, a mai napig sztálinista elveket valló kelet-ázsiai ország, amely több szempontból is fenyegetést jelent szomszédjai számára Az utóbbi pár évben megszaporodott számú rakétakísérleteik nyugtalanságra adnak okot, de a fennálló információhiány miatt is a hírszerzők célkeresztjébe került az ország.

Mind Dél-Korea, mind az USA figyelemmel követi az eseményeket a diktatúrában. Az idei év eddig nem telt eseménymentesen a diktatúrában, a KNDK kvázi a figyelem középpontjába került az elmúlt hónapokban: egyrészről a már említett rakétatesztekkel, másrészről a koronavírus-járványra adott sajátos válaszával, illetve Kim Dzsongun rejtélyes eltűnésével. Cikkemben ezt a három eseménycsoportot fogom körüljárni.

Tárgyalás

Keljfel-Hwasong 

Észak-Korea leginkább rakétakísérleteivel hívta fel magára a figyelmet az elmúlt években. Olyan interkontinentális hordozórakétákat teszteltek és tesztelnek azóta is, amelyek nukleáris tölteteket képesek eljuttatni Dél-Koreába, Japánba és az USA-ba, illetve a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztése is napirenden van, illetve rövid hatótávolságú rendszerekkel is folynak kísérletek.

Észak-Korea jelenleg 27 különböző típusú rakétával rendelkezik, amelyek egy része még fejlesztés alatt áll, hatótávolságuk 40 kilométertől 13 ezer kilométerig terjed, de 10 ezer kilométer az a távolság, amelyet a legnagyobb hatótávú működő egység tud fedezni. Az ország egyébként egészen régóta foglalkozik ballisztikus rakéták fejlesztésével, már van egy elavult koncepció is az arzenáljukban. Ennek ellenére nem kérdéses, hogy Kim Dzsongun vezetése alatt több rakétakísérletet hajtottak végre, mint elődei alatt összesen és a nukleáris robbanófejek fejlesztése is új erőre kapott 2011 óta.

A Hwasong-15 interkontinentális ballisztikus rakéta. (Forrás: Missile Threat)

2017 volt az az év, amikor tetőzött a tesztkilövések száma, ekkor 25 alkalommal indítottak rakétát, de már 2014-ben is igen magas volt ez a szám (18). A kísérletek száma az ezt követő években sem csökkent, viszont 2018-ban egyetlen kilövés sem történt.

2017-ben a már említett legnagyobb hatótávolságú rakétát, a Hwasong-15-öt is tesztelték. A 13 ezer kilométerre kilőtt töltetekkel az Egyesült Államok szárazföldi területeinek egészét tudnák fenyegetni. A 2017. november 28-i tesztkilövés alkalmával a rakéta 4500 kilométeres magasságot ért el és az indítás helyétől 960 kilométerre távolodott el. Ezekből az adatokból szakértői számításokkal állapították meg a 13 ezer kilométeres hatótávolságot, de feltételezhető, hogy a teszt során nem a valódi nukleáris robbanófej súlyával terhelték a rakétát, így valójában kisebb távolságon belül hatékony. Phenjan hivatalos közleménye szerint a Hwasong-15 egy szuper nehéz töltet szállítására is alkalmas, de akár több kisebb töltettel és penetrációs eszközökkel is felszerelhető.

2018-ban végül bekövetkezett az enyhülés és Kim Dzsongun leült tárgyalni Donald Trumppal a Koreai-félsziget atommentesítéséről, az első szingapúri csúcs kecsegtető eredménnyel zárult, azonban a 2019. februárjában megtartott második találkozó nem hozta meg a várt megállapodást, mivel a két fél érdekei nem egyeztek és egyikük sem volt hajlandó engedni. Alig pár nappal később már arról szóltak a hírek, hogy a KNDK helyreállítja az egyik rakétakísérleti telepét Phenjantól 30 kilométerre. Áprilisban már kilövéseket is végrehajtottak, holott Kim ígéretet tett a tesztek és a nukleáris töltetek fejlesztésének felfüggesztésére. 2019-ben végül 20 próbakilövést hajtottak végre, amelyek közül 19 esetben rövid hatótávú ballisztikus rakétákat lőttek ki, egy estben pedig tengeralattjáróról indítottak kísérleti fegyvereket. Ismét fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy semmi sem biztos Észak-Koreával kapcsolatban. A szakértők egyetértenek abban, hogy Észak-Korea több kilövést is elhallgathatott.

A március 20-i rövid hatótávolságú rakéta teszt. (Forrás: Rodong Sinmun)

Idén eddig csak márciusban hajtottak végre teszteket, méghozzá elég sokat. Ezidáig ebben a hónapban végezték a legtöbb kísérletet a rezsim történelmében egy hónap alatt, összesen kilenc rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát indítottak. Az első tesztek március 2-án történtek, utána március 8-án, 20-án és 28-án lőttek ki többnyire KN-24 és KN-25 rövid hatótávolságú rakétákat. Ezek a típusok közül csak KN-24 áll fejlesztés alatt, de a tesztek nagyobb részében a már működőképes KN-25-öt használták, így a kísérletek nagyobb valószínűséggel voltak hadgyakorlatok, amelyek során a kezelőszemélyzetet igyekeztek a rakétarendszerek irányítására felkészíteni.

Ugyanakkor fontos látnunk, hogy a koronavírus-járvány miatt a Koreai Néphadsereg morálja jó eséllyel visszaesett, mivel amerikai források szerint korábban 30 napig nem volt példa semmilyen gyakorlatra. Egy ilyen hosszú szünet után egyértelmű, hogy intenzívebb hadgyakorlatok következnek, mivel így visszaállítható a sereg morálja.

Ri Szongvon, Észak-Korea új külügyminisztere. (Forrás: Korea Pool/ AFP)

2020-ban más külpolitikai szempontból fontos események is történtek a Koreai-félsziget északi részén. Januárban két minisztert váltottak le, egyikük a külügyminiszter, a másik a védelmi miniszter. Ri Jongho külügyminiszter helyére Ri Szongvon, az országegyesítés ügyével foglakozó kormánybizottság vezetője került, védelmi miniszternek pedig Kim Dzsongvan-t nevezték ki. Ri Szongvon új tisztsége azért is érdekes, mert minimális külügyi tapasztalattal rendelkezik, ugyanakkor rendkívül éles nyelvű és makacs. Leghíresebb megnyilvánulása ennek, amikor dél-koreai üzletembereknek kívánta, hogy akadjon torkukon az étel, mert elégedetlen volt a két Korea közti gazdasági kapcsolatok alakulásával.

Utóbbi tulajdonsága Phenjannak azért jöhet jól, mert az esetlegesen újrainduló atom-leszerelési tárgyalásokon lépéselőnybe kerülhet az USA-val suemben, ugyanis Ri Szongvon jó eséllyel nem fogja engedni, hogy Észak-Koreát előnytelen helyzetbe hozzák és képes lesz megvédeni az ország érdekeit a USA-val szemben. Kim Dzsongvanról annyit tudunk, hogy magas rangú tiszt a Koreai Néphadseregben, ahogyan Ri Szongvon is.

Itt a vírus, hol a vírus

A koronavírus-világjárványra Észak-Korea elég gyorsan, már februárban határai teljes lezárásával reagált, illetve Phenjanban látványos korházépítés indult. Ez elméletben megfelelő lépés lenne a fertőzések megelőzésére, azonban a KNDK északi, Kínával közös határán államilag jóváhagyott csempésztevékenység folyik, amelyet nem tudjuk, hogy érint-e a határzárlat. Amennyiben nem, úgy ezeken az útvonalakon könnyedén bejuthatott az országba a járvány.

A hivatalos álláspont szerint Észak-Koreában a mai napig nincsen fertőzött. Az állítás valóságtartalma valószínűleg minimális, nagyon kicsi az esélye, hogy a szomszédos Dél-Koreából, ahol gócpont alakult ki ne kerüljön kórokozó az északi szomszéd területére, de a szintén szomszédos Kína és az előzőekben már említett csempészet sem támasztja alá a diktatúra narratíváját. Március elején a Dél-koreai Hírügynökség híradásai szerint a halottak száma 180, a fertőzés miatt elkülönítettek száma 3700 volt csak a hadsereg soraiban. Forrásuk szerint a vezetés mindent megtett, hogy se információk, se a fertőzés ne kerülhessen ki a fegyveres testületen kívülre.

Április elején még egyetlen Észak-koreai folyóirat sem foglalkozott a járvánnyal, de az ország tisztviselői humanitárius segítséget kértek. Leginkább a járvány kezeléséhez szükséges védőfelszerelések és tesztek képezték a kért csomagok tartalmát. Ezt a tényt is figyelembe véve szinte biztosak lehetünk benne, hogy hamis információt közöl Phenjan hivatalos kommunikációja. Több az országhoz köthető szakértő is aggodalmát fejezte ki, ugyanis az ország egészségügye kifejezetten elmaradott, kvázi nem lenne képes kezelni a járvány komolyabb kitörését.

Bújócska   

Kim Dzsongun, a KNDK  2011 óta regnáló diktátora úgy került áprilisban a figyelem középpontjába, hogy lényegében eltűnt onnan, vagyis hetekig semmi hír nem érkezett róla. Április második fele a vele kapcsolatos találgatásokról szólt a világ sajtójában, nem volt olyan hírportál, amely legalább egy cikket ne tett volna közzé az esetről.

Kim Dzsongun egy korábbi képen. (Forrás: AFP)A folyamat kezdetének április 15-e tekinthető, amikor a vezér nem jelent meg nagyapja, Kim Ir Szen születésnapjának tiszteletére rendezett megemlékezésen, illetve egyéb ilyenkor szokásos tevékenységei is elmaradtak, mint apja, Kim Dzsong Il Kumszuszan-emlékpalotai mauzóleumában tett látogatása. Az akkor aktuális szakértői találgatások még semmi komoly problémát nem sejtettek a háttérben, csupán Phenjan szigorú járványvédelmi intézkedéseivel magyarázták a jelenséget.

Kim Dzsongun vonata a műholdas képen Vonszanban. (Forrás: Reuters)

A következő hét elején már arról szóltak a hírek, hogy Kim Dzsongun műtéten esett át, a CNN állítása szerint komplikációk is felléptek. A DailyNK c. napilap híre alátámasztja a teóriát, amelynek értelmében április 12-én a Legfőbb Vezető szív- és érrendszeri beavatkozáson esett át és egy üdülővárosban lábadozott ezt követően. További megerősítése ennek a feltevésnek, hogy azokban a napokban a Phenjanhoz közeli Vonszanban valószínűleg Kim saját speciális vasúti szerelvényét látták műholdas felvételeken. A lap szerint a beavatkozást a vezér életmódja tette szükségessé, a dohányzás, az elhízás és a túl sok munka vezetett kardiovaszkuláris rendszerének kimerüléséhez. Tény az is, hogy nagyapja, valamint apja is szívelégtelenség miatt vesztette életét, tehát örökölhette az erre való hajlamot. A híreket végül Dél-Korea cáfolta, ugyanis nem állt rendelkezésre információ hasonló eseményekről.

Miután Észak-Korea nem adott információt, a diktátor pedig nem jelent meg nyilvánosan a spekuláció új szintre lépett. A különböző elméletek széles spektrumon mozogtak Kim Dzsongun halálától és utódjának keresésétől, egészen a másik végletig, ami szerint végig minden a legnagyobb rendben volt. Biztosat a mai napig nem tudunk, de a kelet-ázsiai ország nem függesztette fel nemzetközi kommunikációját, továbbra is küldött ajándékokat Kim Dzsongun nevében. Mind Dél-Korea, mind az USA cáfolták, hogy szokatlan tevékenységről lenne tudomásuk. Olyan feltevés is szárnyra kapott, hogy a Legfőbb Vezér a COVID-19 által okozott tüdőgyulladás tüneteitől szenved, amivel egy a szív- és érrendszeri műtétében és annak utókezelésben közreműködő kínai orvos fertőzte meg.

Olyan pletykák is terjedtek Dél-koreai körökben, hogy Kim Phjongil, Kim Dzsongun nagybátyja a Kína-párti elit támogatásával magához ragadta a hatalmat, miután a Legfőbb Vezért nem sikerült felébreszteni a kómából. A szóbeszéd szerint Kim Jodzsongot, a diktátor nagyhatalmú húgát letartóztatták ezzel félreállítva őt az útból, illetve Kína tárgyalásokba fogott az Egyesült Államokkal Észak-Korea jövőbeli ellenőrzéséről.

A Dél-koreai vezetés és hírügynökségek szinte minden Kimmel kapcsolatos feltételezést cáfolt, vagy igyekezett cáfolni, ugyanis meglehetősen kevés a kézzelfogható, valóban hiteles információ Észak-Koreával kapcsolatban.

Az állítólagos Kim Dzsongun a május 1-jei gyárlátogatáson. (Forrás: KCNA)

A vezér első nyilvános megjelenésére, több mint két hét után május 1-én történt, amikor megjelent a Sunchon-ban épült új műtrágyagyár megnyitóján. Ő maga vágta át a szalagot, fogadta a munkások lelkes üdvözlését. Húga Kim Jodzsong is vele volt a jeles alkalom során.  Az első olyan esemény, amely valamelyest megerősítette, hogy Kim Dzsongun életben van április 26-án történt. Ezen a napon a KCNA(Korean Central News Agency, Észak-Korea hivatalos központi hírügynöksége) hírt adott a Legfőbb Vezér élő videójáról, amelyben üdvözölte a  Vonszan-Kalma partvidéken dolgozókat. A diktátor egészségesnek tűnik a felvételen, de pontosan nem lehet tudni, hogy mikor vették filmre a képsorokat. Ennek fényében a koreai hírügynökség fellépése egyfajta reakcióként is értelmezhető a spekulációkra, így annak ellenére, hogy hivatalos forrásból származott az információ, továbbra sem kezelték tényként, hogy Kim Dzsongun földi pályafutása nem fejeződött be.

A diktátor nyilvános megjelenése azonban nem szűntette meg a találgatásokat. Május 3-án Jennifer Zeng kínai emberi jogi aktivista Twitter– bejegyzésben hívta fel a figyelmet az „új” és a „régi” Kim Dzsongun közti különbségekre, utalva ezzel arra, hogy a diktátort egy hasonmás helyettesíthette Sunchonban. Rajta kívül feltűntek az apró eltérések más felhasználóknak is. Később azonban kiderült, hogy a képek nagyobb része manipulált, csak ügyes szerkesztésnek köszönhetőek a diszkrepanciák, például a vezér fogazatában tapasztalható különbségek. Egyébként a Legfőbb Vezértől nem áll távol a hasonmások alkalmazása, 2017-ben videofelvétel készült, amelyen saját dublőreivel társalog, így a gyanú bizonyos szinten jogos.

A történet itt véget is érhetne, de Kim Dzsongun ismét eltűnt a kamerák látószögéből és május 1-23-a között, ismét három hétig nem jelent meg nyilvánosan. Május 23-án a Koreai Munkapárt Központi Katonai Bizottságának ülésén elnökölt, ahol új irányelveket fogadtak el a nukleáris elrettentés fokozására. Nem áll rendelkezésre információ arról, hogy Kim hol tartózkodott abban a 22 napban, amíg nem látták nyilvánosan.

Befejezés

Kim Dzsongun kétségkívül a világ egyik azon politikusa, akit a legtöbb titok övez, többek között életkorára vonatkozóan sincsenek pontos adatok. Az áprilisban tapasztalt felszívódás is pontosan ezért eredményezett egy nagy horderejű találgatás- hullámot és ezért kapott ekkora médiavisszhangot az eset. Ugyanakkor nem kizárólagosan ez áll a háttérben, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egy kormányváltás az esetek legnagyobb részében az adott ország politikáját is megváltoztatja. Amennyiben Kim Dzsongun helyére más politikus kerülne, úgy lehetőség nyílna Észak-Korea visszacsatolására a világ vérkeringéséhez, amivel mind az ország, mind a nemzetközi közösség jól járna.

A KNDK kétségkívül a világ legelszigeteltebb állama, éppen ettől válik érdekes témává, ugyanakkor kockázattá is. Bár a mai hírszerzési technikák már elég kifinomultak a sötétben tapogatózás megelőzésére, nem árt az óvatosság az interkontinentális rakétákat fejlesztő, illetve feltehetően atomfegyverrel rendelkező rezsimmel. Bár kicsi a valószínűsége, hogy elhúzódó háború robbanjon ki, amelyben az ország az agresszorként lépne fel, érdemes megfigyelni a jelenlegi nemzetközi kapcsolatainak alakulását, illetve figyelembe venni arzenálja méretét és minőségét.

A fegyverkezés azonban Észak-Korea végéhez is vezethet, ugyanis a gazdaságot a hadseregfejlesztés alá rendelték, ami szinte törvényszerűen egyéb stratégiailag fontos ágazatok hanyatlásához vezetett, mint az egészségügy. Ahogyan az már korábban is taglaltam az ország egészségügye alkalmatlan lenne egy nagyobb járvány kezelésére.

Úgy gondolom, hogy a KNDK továbbra is erős fókuszt fog kapni a világ sajtójában és továbbra is hírszerzői megfigyelés alatt fog állni a jövőben. Nehéz megjósolni, hogy milyen irányba fog változni az ország és a világ viszonya. Nem kizárható a nyitás, de a további izoláció sem.

Írta: Patocskai Péter

Terrortámadás elkövetését ösztönző, vagy segítő közel kétezer weboldalt és azoknak felületet biztosító 180 internetes szolgáltatót azonosítottak 17 ország, köztük Magyarország hatóságai – közölte az Európai Unió rendőri együttműködési szervezete, az Europol.

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a terrortámadások elkövetésére ösztönző útmutatók célja, hogy terrorcselekmények előkészítésére vagy elkövetésére ösztönözzön, és ehhez oktatóanyagokat és kiképzési tájékoztatókat bocsátottak rendelkezésre.

A 17 országban – Albániában, Ausztráliában, Belgiumban, Csehországban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Észak-Macedóniában, Portugáliában, Romániában, Szerbiában, Szlovéniában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban – végzett internetes vizsgálatok során egyebek mellett robbanószerek házi elkészítésének kézikönyvei, korábbi terroristák által elkövetett támadások útmutatóit fedezték fel. Az útmutatók némelyike arra vonatkozóan is iránymutatást adott, miként lehet az online térben névtelennek maradni, és hogyan lehet elkerülni, vagy hatástalanítani a hatóságok keresőmotorjait terrorista támadás előkészítésének idején.

A felfedezet dzsihádista, szélsőséges ideológiát terjesztő szervezetekre hivatkozó terrorista tartalmaknak felületet biztosító szolgáltatók ellen eljárást indítottak a szerződési feltételek megsértése miatt – közölték.

Életfogytiglani börtönre ítéltek pénteken egy angol nőt, aki az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet támogatója volt és a londoni Szent Pál-székesegyház felrobbantására szőtt terveket.

A 36 éves, Londonban született Michelle Ramsdennek, aki a Safiyya Shaikh nevet vette fel, a londoni központi büntetőbíróság – utcája után közkeletű nevén az Old Bailey – pénteki végzése alapján legalább 14 évet kell rács mögött töltenie. Shaikh-ot tavaly októberben vették őrizetbe egy kiterjedt elhárítási akció eredményeként.

Akkor került a brit terrorelhárító szolgálatok látókörébe, amikor két hónappal őrizetbe vétele előtt két, magát szintén terrorszimpatizáns házaspárnak kiadó titkosszolgálati tisztnek mondta el részletesen tervét, és tőlük kérte, hogy szerezzenek neki pokolgépet a tervezett merénylethez.

Az ügyészek által a bíróságon bemutatott – Shaikh által egy online portálon a titkosszolgálati tiszteknek továbbított – üzenetekben az volt olvasható, hogy a merénylőjelölt “nagyon sok embert” akart megölni, és ennek elsődleges helyszínéül az anglikanizmus londoni főtemplomát, a Szent Pál székesegyházat szemelte ki.

Az üzenetekből az is kiderült, hogy Shaikh tavaly karácsonykor vagy idén húsvétkor akarta elkövetni a terrorcselekményt. A vádirat szerint fel is kereste a London belvárosában, a City pénzügyi központja mellett emelkedő hatalmas székesegyházat, videót készített róla és ezt elküldte az általa támogatóknak hitt titkosszolgálati ügynököknek.

A videóhoz mellékelt üzenetében közölte, hogy a kupola alatt akarta felrobbantani a pokolgépet, és le akarta rombolni az egész templomot. A Szent Pál székesegyház London anglikán püspökének székhelye, a brit főváros egyik legismertebb nevezetessége. Itt tartotta esküvőjét 1981. július 29-én Károly walesi herceg, a brit trón várományosa, II. Erzsébet királynő fia és a néhai Diana hercegnő.

A tárgyaláson bemutatott bizonyítékokból kiderült, hogy Shaikh egy szállodát is fel akart robbantani, majd öngyilkos pokolgépes merényletet akart elkövetni a londoni metróban. A merénylőjelöltet a rendőrség olyan veszélyesnek ítélte, hogy ügyét a brit elhárítás (MI5) a legsürgősebben felderítendő esetek közé sorolta. Safiyya Shaikh ellen a hatóságok terrorcselekmény végrehajtására tett előkészületek címén emeltek vádat.

Shaikh az Old Bailey eljáró bírói tanácsa előtt elismerte, hogy terrortámadás elkövetésére készült. Kijelentette: tervéhez a Srí Lankán keresztény kegyhelyek és szállodák ellen tavaly húsvétkor elkövetett merényletsorozatból merítette az ötletet. Srí Lankán 2019 húsvét vasárnapján három keresztény templomot és négy szállodát ért robbantásos támadás. A merényletsorozatban 259-en meghaltak, a sérültek száma meghaladta az ötszázat. A kilenc elkövető az Iszlám Állammal kapcsolatban álló egyik helyi iszlamista terrorszervezet tagja volt.

Kinevezték a bevezetett és sokak által kritizált új nemzetbiztonsági törvény betartásáért felelős vezetőket Hongkongban – számolt be a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A pekingi vezetés Luo Huj-mingot, a központi kormányzat hongkongi képviseleti irodájának vezetőjét jelölte ki arra, hogy a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban a város kormányzójának főtanácsadójaként funkcionáljon. A törvény betartásáért felelős, újonnan felállított ügynökséget pedig a keményvonalasnak tartott Cseng Jen-hsziong, a Kínai Kommunista Párt korábbi kuangtungi főtitkára vezeti majd.

Csenget 2011-ben azzal vádolták, hogy lázító hangvételben kommentálta a Kuangtungban fekvő Vukan faluban zajló tüntetéseket, amelyeket a termőföldek kisajátítása hívott életre. Cseng, aki akkor Sanvej város vezető párttisztségviselője volt, egy kormányzati ülésről kiszivárgott videón arról beszélt, hogy a falubeliek bajkeverő szándékkal a külföldi sajtóval játszanak össze. “Előbb fognak disznók repkedni az égben, mint hogy a külföldi sajtóban bízni lehessen” – idézte a SCMP Cseng szavait a videóból.

A kedden életbe lépett törvény értelmében Peking nemzetbiztonsági irodát állít fel Hongkongban, amelynek feladata, hogy felügyelje a hongkongi kormányzat a nemzetbiztonsággal kapcsolatos munkáját, és útmutatást nyújtson számára ezen a téren. Az iroda emellett joghatóságot gyakorol majd az olyan “bonyolultnak” tekintett esetek felett, amelyeknél például külföldi beavatkozás, vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető komoly fenyegetés merülne fel, vagy esetleg a helyi hatóságok nem tudnák hatékonyan betartatni a törvényt.

A városban emellett felállítanak egy nemzetbiztonsági bizottságot, amely Carrie Lam hongkongi kormányzó elnöklete alatt működik majd, és politikák kidolgozását, a fejlemények értékelését, valamint a fontosabb munkák és műveletek koordinálását látja el.

Az új, Hongkongra szabottan kidolgozott jogszabály a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal, vagy külső elemekkel való összejátszást sorolja fel a jogsértések négy kategóriájaként, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. Legszigorúbb büntetésként a törvény minden esetben lehetővé teszi az életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását, ám enyhébb bűncselekményeknél kevesebb mint három évig tartó szabadságvesztést javasol. A törvény ellen számos külföldi kormányzat és nemzetközi szervezet emelt szót, attól tartva, hogy a jogszabály tovább gyengítheti a hongkongi autonómiát.

Nem jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék pénteken azt a férfit, aki megütött, és késsel több helyen megszúrt egy nőt, majd élve eltemette 2017 áprilisában.

A törvényszék közleménye szerint az elkövető – aki korábban rendőrként dolgozott, a bűncselekmény előtt viszont nem volt számottevő jövedelme – ismerte a sértett volt férjét. Elhatározta, hogy megpróbál pénzt szerezni a nőtől. Megfigyelte a sértett lakóhelyét és szokásait, majd egy parkolóban beült annak autójába, és azt hazudta neki, hogy a volt férje tartozik neki negyvenmillió forinttal.

A férfi elhatározta, hogy megöli a nőt, ezért újabb találkozót kezdeményezett, amelynek során egy erdős területre hajtott, ott kiszállította az autóból a sértettet, többször fejbe ütötte, zsebkéssel háton, mellkason és nyakon szúrta, majd a helyszín közelében élve eltemette. A nő telefonját kikapcsolta, és táskájával, cipőjével együtt eltulajdonította – ismertették a részleteket.

A férfit az ügyészség előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és más bűncselekmény elkövetésével vádolta. A bíróság első fokon nyereségvágyból, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte, feltételes szabadságra leghamarabb harminc év után bocsátható. A bíróság a férfi letartóztatását a másodfokú ítélet kihirdetéséig fenntartotta – olvasható a közleményben.

Kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó szervezett bűnözői csoport 37 tagját fogták el albán és olasz rendőrök, 3,5 tonna marihuánát, kokaint és hasist foglaltak le, amelynek becsült feketepiaci értéke meghaladja a negyvenmillió eurót (mintegy 14 milliárd forint) – közölte az Eurojust.

Az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség tájékoztatása szerint a lefoglalt kábítószermennyiség legalább hétmillió fogyasztó ellátására lett volna elegendő. A beszámoló szerint az olasz és albán származású gyanúsítottak bűnszervezete hosszú ideje volt aktív az európai kábítószer-piacon. Évek óta folytattak csempésztevékenységet a két ország között húzódó tengerszakaszon Albániából Olaszországba, ahol az árut elsősorban a déli Puglia és Basilicata régióba szállították.

Az olasz és az albán hatóságok összehangolt műveletében különféle árukat is legfoglaltak négymillió euró (mintegy 1,4 milliárd forint) értékben, főként Albánia területén. A bűnözői csoport tagjaitól több alkoholos ital-, valamint kávékereskedést, éttermeket, legalább tucatnyi lakást, építési telkeket, valamint nagyértékű autókat, és nagysebességű motorcsónakokat koboztak el.

Az előállítások előzménye, hogy az olasz és az albán hatóságok a bűnözői csoport tagjainak egy részét már egy 2019-es akció során elfogták. Többük ellen az óta elsőfokú bírósági ítélet is született – közölte az Eurojust.

17 éve már, de a LégierőBlogger remélhetőleg sírig tartó tanulási folyamatában meghatározó tapasztalatszerzési lehetőség volt a magyar kontingens "csatolt tagjaként" részt venni a Poznanban megrendezett NATO Air Meet 2003 gyakorlaton, amiért többek között a képen látható repülőkatonáknak - sajnos van, aki már nincs közöttünk - máig hálával tartozom. Ma egy ilyen sajtóhozzáférés teljesen elképzelhetetlen, pedig ha valamivel, hát ilyesmivel lehet a légierő fontosságában hívő, még ha olykor kritikus újságírókat toborozni. Szerencsére azért tanúi lehetünk pozitív kezdeményezéseknek is, amelyek remélhetőleg beérnek. Megadva az újságírónak azt, ami az újságíróé, a szpotternek pedig azt, ami a szpotteré...mert a kettő nagyon nem ugyanaz!

Zord

A választásra jogosultak csaknem 65 százaléka voksolt az orosz alkotmány módosításáról, és a nem végleges eredmények szerint több mint kétharmados többség támogatta a változtatásokat, amelyek egyebek mellett lehetővé teszik, hogy Vlagyimir Putyin 2036-ig elnök maradhasson – közölte az orosz Központi Választási Bizottság.

A leadott szavazatok 65 százalékának feldolgozása alapján az alaptörvény megváltoztatásának támogatottsága 77,15 százalékon állt, 21,89 százalék pedig ellene szavazott. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet exit pollja 71,3 százalékos támogatottságot mért, s a központ 70 százalékos többséget jelzett előre az “igenek” javára. A 85-ből az egyetlen régió, ahol az alkotmánymódosítást leszavazták, a Nyenyec Autonóm Terület volt. Az Interfax hírügynökség szerint a “nem” szavazatok ott 54 százalékos többségbe kerültek.

A módosított alkotmány – amellett, hogy elfogadása esetén konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket vezet be, illetve módosít a hatalmi ágak viszonyán – a hivatalban lévő elnök esetében eltörli az újraválaszthatóság eddigi korlátozását, és újabb két ciklust engedélyez számára.

Putyin elnöki vagy kormányfői minőségben immár húsz éve áll Oroszország élén.

A módosított alaptörvényt a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták. Mivel a változások a kezdeményezők szerint az 1993-as jelcini alkotmány alapvető rendelkezéseit nem érintik, népszavazást kiírni róluk a vonatkozó szabályok értelmében nem lett volna kötelező, Putyin azonban kezdeményezte, hogy tartsanak népi bizalmi szavazást az ügyben.

A 206 módosításról szóló szavazást a Covid-19-járványra hivatkozva, a torlódások elkerülése érdekében egy egész hétre elnyújtották. A voksolást eredetileg április 22-én kellett volna megtartani, és a fertőzésveszély miatt halasztották nyárra.

Hírek szerint számos szabálysértés történt, de a Központi Választási Bizottság szerint a szavazás eredményét befolyásoló jelentős esemény nem volt.

Merényletek megtervezésére, pénzmosásra és kábítószer értékesítésére használt, EncroChat nevű titkosított telefonhálózatot működtető szervezett bűnözői csoportot számoltak fel a holland és a francia hatóságok – közölte az Európai Unió rendőri együttműködési szervezete, az Europol.

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a két ország rendőrsége a titkosított hálózatot működtető és erre alkalmas telefonokat árusító bűnözői csoport tucatnyi tagját állította elő, miután sikerült feltörniük és elolvasniuk a hálózatot használók több millió üzenetét. A bűnözői hálózat a szervereket Franciaországban tárolta.

Az EncroChat június végén üzenetet küldött felhasználóinak arra figyelmeztetve őket, hogy azonnal kapcsolják ki és váljanak meg az eszközöktől, ugyanis szervereiket “kormányzati szervek illegális módon” feltörték.

Az Europol azt közölte, hogy a francia törvény rendelkezéseinek megfelelően, érvényes igazságügyi engedéllyel végzett leleplezés számos erőszakos bűncselekmény és gyilkossági kísérlet megvalósulását, nagyszabású kábítószer-szállítmány célba jutását hiúsította meg. Egyes üzenetek a közeljövőben tervezett erőszakos bűncselekmények elkövetésére irányultak, ezért azonnali intézkedésekre volt szükség. A Hollandiában végzett akciók során 19 kábítószergyártó laboratóriumot számoltak fel, több ezer kilogramm hallucinogén anyagot foglaltak le, és több mint száz embert előállítottak, köztük az ország két legkeresettebb embercsempészét – közölték.

Londonnak viselnie kell majd annak következményeit, hogy zöld utat ad a brit állampolgárság megszerzésére az erre jogosult hongkongiak számára – figyelmeztetett Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő.

Hozzátette: Kína fenntartja a jogot, hogy ellenlépéseket tegyen az Egyesült Királysággal szemben, de részletekbe nem bocsátkozott.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán egyenes utalást tett arra, hogy London elindítja a szükséges folyamatot, miután leszögezte: a kínai kormány által elfogadott és bevezetett nemzetbiztonsági törvény súlyosan megsérti a Hongkong státusát rögzítő, 1984-ben aláírt kínai-brit közös deklarációt. A felajánlás értelmében a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, azzal a céllal, hogy végül brit állampolgárságért folyamodhassanak. A szükséges jogosultsággal közel hárommillió hongkongi rendelkezik.

A kínai külügyi tárca szóvivője csütörtökön Canberrát is arra szólította, hogy ne avatkozzon Kína belügyeibe. A szóvivő ezzel arra reagált, hogy Scott Morrison ausztrál kormányfő csütörtökön kijelentette: Ausztrália is fontolóra veszi, hogy menedéket ad azoknak a hongkongi lakosoknak, akiket fenyeget az új nemzetbiztonsági törvény.

Li-csien úgy fogalmazott: “minden, Kína szuverenitásának, biztonságának és fejlődési érdekeinek aláásását célzó törekvés kudarcra ítéltetett”.

A napokban elfogadott, majd azonnal törvényi erőre lépő nemzetbiztonsági törvény hongkongi demokráciapárti aktivisták, valamint egyes külföldi kormányzatok szerint tovább gyengíti a város autonómiáját, amelyet Peking az “egy ország, két rendszer” elvének megfelelően szavatol a különleges közigazgatási státusú városnak azóta, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Peking mindazonáltal leszögezte, hogy a törvény csak rendzavarók kis csoportja ellen irányul, és a szakadár törekvéseket, a felforgató tevékenységet, a terrorizmust, valamint a külföldi felek Hongkong belügyeibe avatkozását hivatott megakadályozni.

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy IX. kerületi gyorsétterem szakácsa ellen, aki egy gyrosszeletelő késsel sebesítette meg egyik reklamáló vendégét.

A főügyészség azt közölte, hogy a vádirat szerint még 2018. július 16-án este egy baráti társaság tért be a gyorsétterembe, ahol egyiküket a 27 éves szakács nem szolgálta ki. A vendég ezt sérelmezte, a panaszkönyvet kérte, de ezt megtagadták tőle.

A szóváltásba bekapcsolódott a társaság egy másik tagja is – a későbbi sértett – aki azután kifelé menet a pulton talált fóliatekercset a vádlott felé dobta. Erre a szakács egy 35 centiméter pengehosszúságú, a készülő gyroshús vágására használt késsel a sértett fejére csapott, akinek a bal szemöldökétől a tarkójáig csontig hatoló vágott sérülése keletkezett.

Bár a sérülés nyolc napon belül gyógyuló, a sértett életveszélyesen is megsérülhetett volna, ezért a főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntett kísérlete miatt emelt vádat.

A vádlott szabadlábon védekezik, az ügyészség a vádiratban két év, négy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta arra az esetre, ha a bírósági ülésen beismeri tettét és lemond a tárgyalás jogáról – áll a közleményben.

A magyar határ közelében, Nickelsdorfnál tartottak nagyszabású, az illegális bevándorlók elleni fellépést próbáló gyakorlatot az osztrák katonák és a rendőrök.

A gyakorlaton 370 osztrák rendőr és száz katona vett részt. Négy különböző határátlépési kísérlet megakadályozását gyakorolták, drónok és helikopterek, mobilfalak segítségével. A gyakorlaton részt vett Klaudia Tanner honvédelmi miniszter és Karl Nehammer belügyminiszter, aki kijelentette: “a 2015-ben történtek nem ismétlődhetnek meg”, ezért fel kell készülni az esetleges újabb veszélyhelyzetre.

Hangsúlyozta: az EU külső határait védő helyi erők támogatása mellett lényeges a balkáni útvonalon elhelyezkedő államok segítése, valamint Ausztria közetlen határainak védelme. Kiemelte, hogy kiváló az együttműködés a magyar hivatalokkal. A politikus provokatívnak nevezte Törökország viselkedését, amiért politikai okból migránsokat küld az EU külső határaihoz.

Regionális politika – Japán

2020. május 26-án Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videó értekezletet tartott Japán miniszterelnökével, Shinzo Abé-val. A megbeszélés fő témája a koronavírus-járvány elleni védekezés, illetve a gazdasági visszaesés következményeinek elhárítása voltak. A felek kifejezték elkötelezettségüket a járvány elleni védekezésben való mélyreható együttműködés irányában, különösképpen a vírus elleni vakcina kifejlesztésének és a szegényebb országok egészségügyi rendszereinek támogatásának ügyében. A járvány okozta gazdasági károk enyhítése érdekében a vezetők egyetértettek abban, hogy a kereskedelmi láncoknak nyitottnak kell maradniuk, hogy sehol ne szenvedjenek hiányt a legfontosabb termékekből (például orvosi eszközök, mezőgazdasági termékek, nyersanyagok). Ezen kívül a tárgyaló felek bejelentése alapján a jövőben jelentősen bővül a tudományos és technológiai kutatási együttműködés az EU tagországai és Japán között.

Az EU vezetői és Japán miniszterelnöke kifejezték nagyfokú hajlandóságukat az EU-Japán stratégiai együttműködés további folytatására, beleértve a különböző nemzetközi fórumokat is. Emellett a regionális biztonság kérdésköre is felmerült: a felek növelni fogják együttműködésüket az egyes regionális konfliktusok nemzetközi jogi alapon való megoldására.

Abe Sindzó japán miniszterelnök sajtóértekezlete a tokiói kormányfői rezidencián 2020. május 4-én. Itt bejelentette, hogy május 31-ig meghosszabbítja a koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapotot.
(Forrás: MTI/AP pool/Eugene Hoshiko)

Brexit

Az Európai Unió és Nagy-Britannia között az elmúlt hetekben tovább folytatódtak a hosszas tárgyalások, szakértők szerint kevés eredménnyel ahhoz képest, hogy a kiszabott átmeneti időszak lejár június végén. Michel Barnier, az EU Európai Bizottság főtárgyalója sem hiszi, azt hogy a felek sikeresen meg tudnak egyezni a hónap végére, elmondása szerint nagyon távol vannak a politikai nyilatkozatban leírt célok megvalósításától. A helyzetet nehezíti az is, hogy mind az Unió, mind a brit fél ragaszkodik saját érdekeihez, abból pedig nagyon keveset hajlandóak engedni. Azt is érdemes szem előtt tekinteni, hogy az eredeti tervek szerint október végéig meg kell születnie a megállapodásnak, annak érdekében, hogy lezárható legyen az év végéig tartó átmeneti időszak, mely brit kilépést követte. Az Unió emellett nyitottan áll az időszak esetleges meghosszabbítására, Boris Johnson azonban kijelentette, hogy a britek ezt biztosan nem fogják kérvényezni. Véleményét fenntartja, annak ellenére is, hogy a tárgyalások az eredeti tervhez képest nagy lemaradást mutatnak.

Thierry Meeus, a brüsszeli Mini Európa szabadtéri makettpark vezérigazgatója mutatja az Európai Unió és Nagy-Britannia határát jelző táblát a park területén 2020. május 19-én, a tavaszi újranyitást követően. Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni Háromoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.
(Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Szankciós politika

Kibertér

A Covid-19 válság alatt tapasztalt megnövekedett kibertámadásokra tekintettel a Tanács egy évvel meghosszabbította az Európai Uniót és annak tagállamait célzó kibertámadások elleni korlátozó intézkedések keretét. A szankciós politika eredményeként az EU. képes lesz továbbra is hatékonyan fellépni olyan nemzetközi szervezetekkel, illetve harmadik államokkal szemben, amelyek fenyegetést jelentenek a Közös Kül- és Biztonságpolitika célkitűzéseire a kibertérben. A korlátozó intézkedések eredményeként az Unió elrettentést gyakorol a külső támadásokkal szemben, valamint reagál az ellene irányuló tevékenységekre. A szankciós keret hatálya alá eső személyekkel és szervezetekkel szemben vagyoni eszközök befagyasztását, és az EU.-ba való beutazási tilalmat rendeltek el, valamint uniós személyeknek és szervezetnek tilos a jegyzékbe vett személyek és szervezetek számára pénzeszközt folyósítani.

Nicaragua

Joseph Borell főképviselő nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki a Nicaraguában zajló emberi jogok megsértése nyomán. A biztonsági és kormányerők továbbra is erőszakos fellépést gyakorolnak a kormány politikai ellenfeleivel, újságírókkal, tüntetőkkel, társadalmi szervezetekkel szemben, így csorbítva a demokrácia alapvető értékeit. A jogállamiság megsértése következtében a Tanács újabb hat főt vett fel a szankciós jegyzékébe, akikkel szemben vagyoni eszközök befagyasztását, valamint beutazási tilalmat rendelt el. Az EU. továbbra is elkötelezett a nicaraguai válság megoldásában, különösen a jelenlegi járványhelyzetre tekintettel, amelyet csak széleskörű nemzetközi összefogás útján lehet megoldani.

Szíria

Az EU. 2021. június 1-ig meghosszabbította az szíriai rezsimmel szembeni korlátozó intézkedéseit. A szankciók hatálya alá esik az olajimport tilalma, befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank uniós pénzeszközeinek befagyasztása, valamint exportkorlátozás olyan technológiák és eszközökre, amelyek alkalmasak a belső elnyomás további fenntartására. A jegyzékben jelenleg 273 természetes személy és 70 szervezet esik a korlátozások alá.

Szomszédságpolitika

Az Európai Unió Tanácsa május 20-án határozatot fogadott el, amely szerint  legfeljebb 3 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást nyújt a tíz bővítési és szomszédsági partner számára annak érdekében, hogy megbirkózzanak a COVID-19 járvány által generált gazdasági válsággal.  A pénzügyi támogatás kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában valósul meg. A támogatásokból a Keleti Partnerség, és a Nyugat Balkán országai mellett részesedik Tunézia és Jordánia is. Az Unió nyújtotta támogatás és a Nemzetközi Valutaalap segítségével az országok képesek lehetnek megfékezni a Covid-19 járvány társadalmi és gazdasági hatásait.

Az Európai Bizottság 122 millió eurót mozgósított a Horizont 2020 kutatási és innovációs programjából a koronavírus járvánnyal kapcsolatos kutatások finanszírozására.  A bejelentés hozzátartozik az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által 2020. május 4-én bejelentett 1,4 milliárdos hozzájáruláshoz a Coronavirus Global Response kezdeményezéshez.

Fehéroroszország

Az Európai Unió Tanácsa május 28-án két határozatot fogadott el a vízumkönnyítési megállapodás és a visszafogadási megállapodás megkötéséről Fehéroroszországgal. A bevezetett rendelkezések megkönnyítik az uniós állampolgárok Fehéroroszországba utazását, és a belarusz állampolgárok belépését az Unió területére. Emellett a döntések értelmében jelentős könnyítések történtek a vízumszerzési eljárásokkal kapcsolatban is. A megállapodás biztosítja az emberi jogok és a nemzetközi eszközökből fakadó egyéb kötelezettségek teljes tiszteletben tartását.

Moldova

Május 4-én Josep Borrell, az EU  kül- és biztonságpolitikai főképviselője telefonos megbeszélést folytatott  a Moldovai Köztársaság külügyminiszterével  Oleg Țulea-val. A megbeszélés során a főképviselő kijelentette, hogy az Európai Unió támogatja a Moldovai Köztársaságot a Covid 19 járvány elleni védekezésben, illetve a járvány társadalmi és gazdasági hatásainak kezelésében. Ezzel kapcsolatban a főképviselő kiemelte az Európai Unió által Moldovának nyújtott támogatásokat, amelyek segítségével az ország képes lehet mérsékelni a járvány hatásait.

 

 

Boris Johnson brit miniszterelnök egyenes utalást tett szerdán arra, hogy London elindítja a brit állampolgárság megszerzését lehetővé tévő folyamatot az erre jogosult hongkongiak számára.

Johnson a londoni alsóház vitanapján felszólalva kijelentette: a kínai kormány által elfogadott és bevezetett nemzetbiztonsági törvény a Hongkong státusát rögzítő, 1984-ben aláírt kínai-brit közös deklaráció egyértelmű és súlyos megsértése. A brit kormányfő szerint a törvény megsérti Hongkong kiterjedt autonómiáját és veszélyezteti a közös deklaráció által védett szabadságjogokat.

Johnson kijelentette: London már korábban világossá tette, hogy ha Kína ezt az utat választja, akkor a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, azzal a céllal, hogy végül brit állampolgárságért folyamodhassanak. A nemzetbiztonsági törvény bevezetése után “éppen ezt fogjuk most tenni” – fogalmazott részletek nélkül a brit miniszterelnök.

Nem sokkal később, szintén az alsóházban Dominic Raab külügyminiszter ezt részletesen kifejtve megerősítette. Raab közölte: a brit kormány hozzákezd a brit tengerentúli státusú hongkongiakkal szembeni kötelezettségeinek teljesítéséhez. A külügyminiszter ismertetése szerint az ilyen státusú hongkongiaknak a brit kormány első lépésként öt évre szóló, korlátozott, de munkavállalásra, illetve tanulmányok folytatására jogosító nagy-britanniai tartózkodási engedélyt ajánl fel. Azok, akik ennek az engedélynek az alapján öt évet eltöltenek Nagy-Britanniában, letelepedett státusért folyamodhatnak, további tizenkét hónap után pedig brit állampolgárságot kérhetnek.

Raab közölte: ez az egyedi, erre az adott helyzetre kidolgozott bevándorlási szabályozás az összes olyan hongkongira vonatkozik, akinek van brit tengerentúli jogi státusa, Hongkongban élő családtagjaikkal együtt. A brit külügyminiszter kijelentette: a nemzetbiztonsági törvény bevezetésével Kína a közös deklarációból eredő, Nagy-Britanniával szembeni nemzetközi kötelezettségeit is megsértette.

Hongkongban – amely 1997-ig brit koronagyarmat volt – jelenleg 350 ezer körüli azoknak a száma, akiknek brit tengerentúli státusuk van, és további 2,5 millió hongkongi jogosult ennek a státusnak és a vele járó különleges útlevéltípusnak a megszerzésére. A brit tengerentúli státus és útlevél birtokosai a jelenlegi brit szabályozás alapján jogosultak brit konzuli segítség és védelem kérvényezésére Nagy-Britannia diplomáciai képviseletein.

Eddig nem volt ugyanakkor automatikus jogosultságuk tartós nagy-britanniai letelepedésre és munkavállalásra, vízum nélkül hat hónapig tartózkodhattak az Egyesült Királyságban és az Európai Unió nem tekinti őket brit állampolgároknak. A brit miniszterelnök és a külügyminiszter szerdai nyilatkozatai alapján London a kínai nemzetbiztonsági törvény elfogadása nyomán ezen a bevándorlási szabályozáson kíván most változtatni.

Ma a KMW müncheni telephelyén tatai katonák társaságában bemutatkozott a magyar Leopard 2A4HU.

Fotó: KMW

Zord

A NATO jóváhagyta az Észtországot, Lettországot, Litvániát és Lengyelországot érintő, Törökország által sokáig ellenzett védelmi tervét – közölte Andrzej Duda lengyel elnök.

Duda az észak-lengyelországi Drawsko Pomorskiéban, a júniusban véget ért Defender-Europe 20 fedőnevű lengyel-amerikai hadgyakorlaton részt vevő katonákkal tartott találkozón jelentette be az észak-atlanti szövetség döntését.

“Hivatalos értesítés érkezett a NATO székhelyéről arról, hogy szövetségi szinten jóváhagyták a Lengyelország és a balti államok biztonságát és védelmi rendszerét erősítő, úgynevezett lépcsőzetes reagáló GRP-tervet (Graduated Response Plan) – jelentette ki Duda. Hozzátette: a decemberi londoni NATO-csúcstalálkozón hozott döntések végleges katonai, úgymond technikai megerősítéséről van szó.

A lengyel nemzetbiztonsági hivatal (BBN) főnöke, Pawel Soloch Twitter-bejegyzésében úgy reagált, hogy a GRP-terv jóváhagyása a londoni csúcs mellett Duda sikere, aki Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalva “megtörte Törökország ellenkezését”. A török vezetés korábban azon az állásponton volt, hogy Ankara nem támogatja a GRP-t, amíg a NATO nem fogadja el azt a török álláspontot, hogy a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű észak-szíriai kurd milícia biztonsági fenyegetést jelent Törökországra. Ankara az YPG-t a Délkelet-Törökországban tevékeny, és nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított, szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségesének tekinti.

A NATO keleti szárnyát érintő GRP-terv tartalma titkos.

Halálosan megfenyegették Karl Nehammer belügyminisztert és Susanne Raab integrációs minisztert a bécsi zavargásokat követően – erről a két tárcavezető beszélt egy bécsi sajtótájékoztatón.

A közösségi médiában tették közzé a halálos fenyegetést Nehammer és Raab ellen. Az indulatokat feltehetően az váltotta ki, hogy mindketten keményen felléptek a zavargások kirobbantásával gyanúsított török nacionalisták ellen. Az Alkotmányvédelmi Hivatal felmérte a kockázatot, és úgy ítélte meg, hogy éjféltől rendőri védelem alá helyezik a két minisztert. A feladatot a Cobra-különítmény egységei látják el. Raab elmondta, hogy nem hagyják megfélemlíteni magukat; továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy felderítsék: milyen befolyást gyakorol Törökország az Ausztriában működő török szervezetekre, illetve az itt élő török lakosságra.

A tárcavezető kiemelte, hogy határozottan fellépnek a radikális politikai iszlám ellen; “dokumentáló központokat” hoznak létre, hogy segítségükkel átvilágítsák a Törökországból finanszírozott radikális iszlám egyesületeket. Nehammer arról beszélt: az osztrák kormány tagjai közül senki sem hagyja, hogy erőszakos elkövetők megfélemlítsék. A belügyminiszter szerint nem fogadható el, hogy szélsőséges politikai eszméket hirdető emberek veszélyeztetik a biztonságot, és hajtanak végre erőszakos cselekedeteket.

Sebastian Kurz kancellár nemrég közzétett videóüzenetében azt mondta: a zavargások egy elhibázott integráció következményei. Leszögezte azt is, hogy a továbbiakban is fellépnek a szabályozatlan és tömeges bevándorlás ellen.

Várhatóan jövő márciusban kezdődik az afroamerikai George Floyd halálát okozó rendőrök pere az egyesült államokbeli Minnesotában – jelentette be Peter Cahill kerületi bíró, miután az ügyben megtartották a vádlottak első meghallgatását.

A 44 éves Derek Chauvint, azt a volt rendőrt, aki csaknem kilenc percen keresztül térdelt Floyd nyakán, s ezzel a férfi halálát okozta május 25-én, narancssárga rabruhában szállították a bíróságra. Chauvin előzetes letartóztatásban van, miután a 1,5 millió dolláros óvadékot nem tudta letenni. Szintén előzetes letartóztatásban van egyik volt társa, míg a Floyd haláltusáját ugyancsak tétlenül végignéző másik két egykori rendőr 750 ezer dolláros óvadék megfizetése után szabadlábon védekezhet.

Chauvin ellen gyilkosság miatt emeltek vádat, három volt kollégája ellen bűnrészesség a vád. Mind a négyüket elbocsátották a rendőrségtől, és akár 40 évig tartó szabadságvesztés is várhat rájuk. Egyelőre nem tudni, hogy bűnösnek vallják-e magukat.

Első bírósági megjelenésük alkalmával Chauvin ügyvédje, Eric Nelson panasszal élt. Mint mondta: több politikus, köztük Minneapolis polgármestere, illetve Donald Trump nyilvánosan kommentálta az ügyet, ami befolyásolhatja a per menetét. Elismerve, hogy “széles közérdeklődésre számot tartó ügyről van szó”, Nelson felvetette, hogy amennyiben továbbra is folytatódik az ügy nyilvános kommentálása, ezek megtiltására fogja kérni a bíróságot.

AZ NBC televízió tudósítása szerint Peter Cahill bíró is aggodalmait fogalmazta meg a széles nyilvánosság miatt, attól tartván, hogy sérülhet a per tisztességes lefolytatásának lehetősége. Kilátásba helyezte, hogy a tárgyalást esetleg nem is Minneapolisban, sőt nem is Minnesota államban tartják majd meg. A bíró 2021. március 8-át jelölte meg a tárgyalás lehetséges kezdeteként.

2020. május 25-én Minneapolisban egy élelmiszerboltból kihívták a rendőrséget, mivel azt gyanították, hogy George Floyd hamis húszdollárosokkal akart fizetni. A büntetett előéletű Floydot Chauvin leszorította az úttestre, megbilincselte, majd a nyakára térdelt. A 46 éves afroamerikai férfi levegőért könyörgött, s a halottkémi jelentés szerint az ötödik percben meghalt. Valaki az utcán mobiltelefonnal rögzítette a rendőri erőszakot, amely így nyilvánosságra került.