Biztonságpolitika

A dán külügyi intézetben volt hetekkel korábban Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter, ahol a dán német kapcsolatok mellett kifejtette véleményét a német védelempolitikáról, a balti és a fekete tengeri kihívásokról, vagy Németország és az EU helyéről a globális nemzetközi rendszerben. Jó, nem tudom, hogy tényleg elmondta-e ezeket, de a DIIS weboldala szerint ezek voltak a kérdések.


AKK, ahogy Németoban hívják, tegnap Magyarországon járt, hogy gondolom itt egyszerre tárgyalt védelmi miniszterként és a CSU/CDU egyik vezetőjeként. Benkő védelmi miniszterrel volt közös sajtótájékoztató, ahol két újdonságot találtam. Még mielőtt ezt kiemelném, el kell mondanom, hogy mennyire szegényes volt a figyelem. Csak az MTI beszámolóját találtam, és a honvédelmi sajtó klipjét. Utóbbi információ tartalma még szegényesebb, és ellentmond a MTI hírnek (a NATO vállalásról nem szól, a EU harccsoport vállalást pedig 2025-re teszi). Nem tudom ki volt ott ezen, én sajnos nem kaptam meghívót (persze ráfoghatjuk, hogy nem vagyok sajtó, de engem legalább érdekel :)

A HM videoból viszont egy dolog kiderül, ami persze követve az eseményeket egyébként is magátóol értetődő. Benkő miniszter úr mellett egyik oldalon a tolmács, másik oldalon Maróth Gáspár kormánybiztos ült, akinek ha jól látom épp tegnap hosszabbították meg megbíztatását két évvel a Védelmi Beszerzési Ügynökség élén. Maróth jelenléte - és a német delegáció összetételét nem ismerem - alátámasztja azt, amivel az Info rádió egyébként is megosztotta az MTI hírt és amit a miniszter úr is elmondott. Hogy a védelmi beszerzések Németországból még nem álltak meg, számíthatunk folytatásra.

Visszatérve a konkrétumokra, ezt az egy bekezdést találtam csak: A német védelmi miniszter örömét fejezte ki, hogy a két ország 2023-ban közösen alakítja a magas készültségű összhaderőnemi köteléket (VJTF), s hogy 2025-ben az EU-harccsoportban is együtt fognak működni. Ezek is mutatják, hogy a két ország komolyan veszi a NATO-n és az EU-n belüli védelmi kötelezettségeit.

Magyarország idáig távolt maradt a NATO ukrajnai válság után létrehozott, a NATO Készültségi Erők "lándzsahegyét" jelentő VJTF-től. Gondolom ezt sok NATO tag nem nézte jó szemmel, de nekünk a határ volt fontos. A VJTF egy összhaderőnemi dandárnyi erő, amelynek egyes egységei 72 órás készenlétben vannak. 2016 óta létezik, idáig egy kb 10-20 fős CIMIC csoportot adtunk bele. Elég vékony, nem?

Nem tudom 2023ig lesz-e e más részvételünk, de ha ez a német miniszter szájából így hangzott el, akkor 2023-ra elég izmos részvételt kell felmutatni. A harckocsik még nem lesznek itt, a tüzérek sem, úgy hogy én valami lövész századra+különleges erőkre+támogató erőkre tippelek. Egy lövészzászlóaljat szerintem még nem tudunk  kiállítani. Bár az is tény, hogy a VJTF erők otthon maradnak készenlétben, de mindig van valahol Europában egy nagy közös összekovácsoló hadgyakorlat, ahova ki kell menni a technikával együtt (tavaly ez Norvégia volt és a magyar katonák odáig autóztak).

Az EU harccsoport említése is érdekes. Idáig két különböző harcsoportban vagyunk benne, a sokat reklámozott V4-es ben, és az olasz vezetésű ex MLF, jelenleg DECI névre hallgatóban. Épp 2019 második felében adtunk készültséget V4-es keretekben és 2023-ig még szerintem lesz még egy készültség adás valamelyik keretben.

Újabb hatvanhárom speciális gépjármű állt a katasztrófavédelem szolgálatába, az új eszközöket Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője adta át.

Az ünnepségen Kontrát azt mondta, ez már a sokadik hasonló esemény; részben uniós, részben nemzeti forrásból fejlesztik az OKF járműparkját. Az átadott járművek megkönnyítik a hivatásos tűzoltók és az önkéntes mentőszervezetek munkáját, így hozzájárulnak az élet- és vagyonbiztonsághoz – hangoztatta az államtitkár. Az államtitkár azt mondta, hogy remélhetőleg kevés katasztrófavédelmi beavatkozásra lesz majd szükség, de amikor mégis cselekedni kell, rendelkezésre fog állni a megfelelő felszerelés.

Bartók Péter, az OKF gazdasági főigazgató-helyettese közölte, hogy idén ünneplik a tűzoltóság százötvenedik születésnapját. Így a járműveket ajándéknak is lehet tekinteni – tette hozzá. Erdőtűz oltására szolgáló eszközökre összesen több mint 6,1 milliárd forintot költöttek az utóbbi időben, a mostani szakaszban 1,6 milliárdot.

A már megvalósult beszerzésekkel jelentősen nőtt a beavatkozások hatékonysága, magasabb szintű védelmet nyújtanak mind az állampolgároknak, mind a környezetnek. A szerdai átadással azonban nem értek a fejlesztések végére – hangoztatta Bartók.



Az esemény meghívójában azt írták, hogy a hatvanhárom új speciális járművet hivatásos tűzoltók és önkéntes szervezetek használják majd beavatkozásaik során. A katasztrófavédelem hatodik éve dolgozik azon, hogy korszerűsítse, egyúttal egységesebbé tegye járműparkját. Több európai uniós projekt is forrást biztosít ehhez, ezeknek köszönhetően megújulnak az árvíz- és lakosságvédelmi feladatok, a vezetésirányítási műveletek, az üzemanyagtöltési feladatok elvégzését, valamint az erdőtűz oltását szolgáló berendezések.

A források magas színvonalú technikai eszközrendszer kialakítását teszik lehetővé, amellyel az egységek költséghatékonyan és környezetkímélő módon képesek dolgozni az állampolgárok biztonságáért, akár klímaváltozás okozta hirtelen kialakuló veszélyhelyzet esetén is – fogalmaztak.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) egyik projektje keretében huszonegy erdőtüzes gyorsbeavatkozású, három többcélú és két üzemanyagtöltő járművet szereztek be. Egy másik KEHOP-os forrásból huszonkilenc logisztikai, árvíz- és lakosságvédelmi, valamint vezetésirányítási gépjárművet vásároltak. Mindezek mellett a katasztrófavédelem saját forrásból nyolc duplakabinos terepjáróval támogatja a tűzoltási, műszaki mentési, tűzvizsgálati és hatósági tevékenységet.

The post Hatvanhárom speciális járművet kapott a katasztrófavédelem appeared first on Biztonságpiac.hu.

Hiperszonikus fegyverek hordozására alkalmas F-15EX típusú vadászgépeket rendelt meg az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon a Boeing cégtől – közölte az amerikai repülőgépgyártó vállalat.

A tájékoztatás szerint a légierő már megkötötte az első részletében 1,2 milliárd dollárról szóló szerződést az óriáscéggel, ennek keretében nyolc ilyen korszerű gépet gyártanak le St. Louisban lévő üzemükben, Missouri középnyugati álamban. Az F-15EX típus több fegyver hordozására képes, mint osztályának bármelyik képviselője, és alkalmas mintegy hét méter hosszú és 3,2 tonnányi súlyú hiperszonikus fegyver indítására is – derült ki a közleményből.

Megállapodás született ezen kívül arról is egy határidő nélküli, 23 milliárd dollár értékű szerződés keretében, hogy meg nem határozott mennyiségben fognak repülőgépeket leszállítani az említett típusból. A tervek 144 vadászgép legyártását helyezik kilátásba.

Egy, az amerikai légierő honlapjára kitett közlemény szerint az első nyolc, ilyen típusú vadászgép a floridai Eglin légitámaszponton állomásozik majd, ahol kísérletekben vesznek részt. A tervek szerint az első két gépet 2021 második felében gyártják le, többi hatot 2023-ban. Ezek a gépek fogják majd leváltani a korábbi, F-15C/D típusokat az amerikai légierőnél.

A National Interest című, konzervatív amerikai külpolitikai folyóirat azt írta, hogy az új típusú vadászgép a többi korszerűbb géptől, beleértve az F-35-t is, abban különbözik, hogy sebessége meghaladhatja a háromszoros hangsebességet, a 3 Mach-ot. Ez lehetővé teszi azt, hogy kezdeti gyorsulást teremtsen a hiperszonikus fegyver indításához.

Az egyik legkorszerűbb vadászgép, az F-35 azért nem alkalmas hiperszonikus fegyver hordozására, mert egyrészt sebessége kétszer kisebb a létrehozandó típusnál, másrészt pedig az említett méretű fegyver nem férne el fegyverhordozón – derült ki az írásból.

The post Szuperszónikus fegyverek: oda az orosz előnynek… már ha volt ilyen appeared first on Biztonságpiac.hu.

Kiskorú veszélyeztetése miatt vádat emeltek egy besenyőtelki házaspár tagjai ellen, mert évekig nem járatták rendszeresen iskolába gyermeküket – közölte a Heves megyei főügyész helyettese.

Kalmár Gyula közölte: a vádirat szerint a többgyerekes középkorú párnak 2008-ban született egy kislánya, akit 2016-ban írattak általános iskolába. A gyermek abban a tanévben 594 óráról hiányzott igazolatlanul, ezért osztályt kellett ismételnie. A következő tanévben 640, a 2018/2019-esben pedig 682 órát mulasztott, ezért kétszer megint osztályt kellett ismételnie.

Az iskola folyamatos jelzései, a családsegítő felhívásai nem értek célt a szülőknél, akik magatartásukkal súlyosan veszélyeztették a kislányt. A gyermeket a gyámhatóság már 2014-ben védelembe vette, de ez sem volt elegendő a tankötelezettség teljesítésének biztosításához – tette hozzá a főügyész-helyettes.

A Füzesabonyi Járási Ügyészség kiskorú veszélyeztetésének bűntettével vádolja a szülőket, és felfüggesztett börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását, emellett foglalkozástól, illetve meghatározott tevékenységektől történő eltiltást, valamint pártfogó felügyelet elrendelését indítványozza.

The post Vádat emeltek a szülők ellen, mert nem járatták iskolába gyereküket appeared first on Biztonságpiac.hu.

Hazatérhet Nagy-Britanniába és brit bíróság előtt követelheti vissza brit állampolgárságát az a nő, aki öt éve, még gyerekként két barátnőjével Nagy-Britanniából Szíriába utazott, és ott csatlakozott az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez.

A világszerte komoly feltűnést keltő ügy egyik döntő mozzanataként Sajid Javid akkori brit belügyminiszter tavaly februárban megvonta a brit állampolgárságot a jelenleg húszéves, Londonban született Shamima Begumtól, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Begum édesanyja brit-bangladesi kettős állampolgár, és az ő révén lányának is van a brit mellett bangladesi állampolgársága.

Az 1981-ben kelt brit állampolgársági törvény lehetővé teszi a brit állampolgárság megvonását, ha a mindenkori belügyminiszter úgy ítéli meg, hogy ez a lépés a közjó érdekében áll. A brit kormány ugyanakkor a London által is aláírt nemzetközi jogi kötelezettségek alapján senkit nem tehet hontalanná, vagyis a brit állampolgárság nem vonható meg olyanoktól, akiknek nincs más állampolgárságuk.

A bangladesi kormány már Javid tavalyi határozatának másnapján közölte Londonnal, hogy Begum nem bangladesi állampolgár, és “fel sem merülhet” annak a lehetősége, hogy valaha is beutazzon Bangladesbe. Begum jogi képviselője keresetet nyújtott be a londoni fellebbviteli bírósághoz annak elérésére, hogy a fiatal nő visszatérhessen Nagy-Britanniába és rendezett körülmények között, jogi úton követelhesse vissza brit állampolgárságát.

A bírói fórum határozatában helyt adott a keresetnek, kimondva, hogy Begumnak Szíriából nem volt lehetősége megfelelő jogorvoslatra a miniszteri döntés ellen. A végzés szerint a nő hazatérhet Nagy-Britanniába és bírósági eljárást kezdhet állampolgárságának helyreállítása végett. A brit belügyminisztérium nyilatkozatában “csalódást keltőnek” nevezte a határozatot, és közölte, hogy fellebbezést nyújt be.

Begum jelenleg egy kelet-szíriai menekülttáborban él, és többször jelezte, hogy szeretne hazatérni Londonba. A nőt a The Times című konzervatív brit napilap kutatta fel és készített vele óriási vihart kavaró interjút tavaly februárban. Begum, akinek ügye azóta is a brit sajtó figyelmének középpontjában áll, az interjúban elmondta: Szíriában férjhez ment az Iszlám Állam egy holland fegyvereséhez, akitől két gyermeke született, de mindkettő meghalt, főleg alultápláltságból eredő betegségekben. Begum az interjú készítésének idején harmadik terhességének kilencedik hónapjában járt, és nem sokkal később fia született, aki egybehangzó és több forrásból megerősített londoni médiabeszámolók szerint azóta szintén meghalt.

Az akkor 15 éves Begum és két barátnője, a szintén 15 éves Amira Abase és a 16 esztendős Kadiza Sultana 2015 februárjában a londoni Gatwick repülőtérről kíséret nélkül Törökországba utazott, onnan átjutottak Szíriába és ott csatlakoztak mindhárman az Iszlám Államhoz. Az ügy annak idején komoly feltűnést keltett Nagy-Britanniában, és számos bírálat érte a brit hatóságokat, amiért a három fiatal lány akadálytalanul Szíriába utazhatott.

A tavalyi Times-interjúban Begum elmondta, hogy az Iszlám Állam mindhármuknak “férjet szerzett”, ám Sultana nem sokkal később egy légitámadásban életét vesztette, és mindkét barátnőjének férje is meghalt a harcokban. Elmondta azt is, hogy az ő férje egy szíriai ellenzéki fegyveres csoportnak megadta magát, azóta nem hallott felőle.

The post Hazatérhet és perelhet az Iszlám Állam-tagsága miatt brit állampolgárságától megfosztott nő appeared first on Biztonságpiac.hu.

Az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette csütörtökön az EU és az Egyesült Államok között létrejött, a személyes adatok továbbítását lehetővé tevő adatvédelmi megállapodást.

A Facebook közösségi portált érintő ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság kimondta, hogy a nemzeti törvényhozóknak szigorúbb intézkedéseket kell tenniük a felhasználói adatok továbbítása terén a magánélet védelme érdekében.

A bírák aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az úgynevezett adatvédelmi pajzs rendelkezései alapján továbbított adatok “nem korlátozódnak a feltétlenül szükséges információkra” az uniós állampolgárok adatainak amerikai feldolgozásakor. Mint emlékeztettek, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint az érzékeny adatok csak akkor továbbíthatók valamely unión kívüli országba, ha az adott ország ezen adatok számára megfelelő védelmi szintet biztosít. Az adatok továbbítása csak akkor lehetséges, ha az érintettek érvényesíthető jogokkal és hatékony jogorvoslati lehetőségekkel rendelkeznek.

A bíróság ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy a személyes adatok védelméről szóló amerikai korlátozások nincsenek úgy szabályozva, hogy megfeleljenek az uniós jogban a feltétlenül szükséges mértékű arányosság elve követelményeinek. Az említett amerikai szabályozásból semmilyen módon nem derül ki, hogy léteznének a személyes adatok továbbítását, felhasználását és tanulmányozását érintően a nem amerikaiak számára szóló garanciák.

Kijelentették, az adattovábbítás szabályait felügyelő hatóságok kötelesek felfüggeszteni vagy megtiltani a személyes adatok unión kívüli országba irányuló továbbítását, ha úgy vélik, hogy az általános adatvédelmi kikötéseket ebben az országban nem tartják be vagy nem lehet őket ott tiszteletben tartani. Illetve akkor, hogy a továbbított adatok védelme, amelyet az uniós jog megkövetel, más eszközzel nem biztosítható.

Mindezek ismeretében az uniós bíróság kimondta: az Egyesült Államokkal kötött, személyes adatok átadásáról szóló megállapodást semmisnek kell tekinteni, mert az adatvédelmi rendelet nem biztosít az érintetek számára jogorvoslati lehetőséget olyan szerv előtt, amely az uniós jogban megkövetelt garanciákkal lényegében azonos biztosítékokat nyújtana. Illetve nem hatalmazzák fel az illetékes ombudsmant arra, hogy az amerikai hírszerzési szervezetekkel szemben kötelező erejű határozatokat hozzon.

A bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a személyes adatok unión kívüli országokban működő vállalatoknak való továbbítására vonatkozó, az általános szerződési feltételekről szóló európai bizottsági határozat továbbra is érvényes. Ez azt jelenti, hogy az adatátvitel folytatódó ellenőrzése mellett az EU-nak és az Egyesült Államoknak új rendszert kell kidolgozni, amely biztosítja, hogy az európaiak adatai ugyanolyan védelemben részesüljenek az Egyesült Államokban, mint az unióban.

Az Európai Bizottság azonnal felveszi a kapcsolatot amerikai partnereivel, hogy konstruktív és intenzív munkát kezdeményezzen egy megerősített és tartós adatvédelmi mechanizmus kidolgozása érdekében – közölte Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. Reynders hangsúlyozta, az Európai Bizottság tanulmányozni fogja a bíróság ítéletét, és fontolóra veszi, hogy miként lehetne még biztonságosabbá tenni az uniós állampolgárok adatainak továbbítását az Egyesült Államokba. Elmondta, az uniós bizottság már a bírósági határozat meghozatala előtt számos új forgatókönyvet készített az uniós adatvédelmi pajzs megújítására. Az ítélet remények szerint megvilágítja, hogy a szabályozás mely pontjain kell szigorítani az alapvető jogok megerősítéséhez.

The post Az uniós bíróság érvénytelenítette az Egyesült Államokkal kötött, személyes adatok átadásáról szóló megállapodást appeared first on Biztonságpiac.hu.

Három év börtönre ítélte a Szolnoki Járásbíróság nem jogerősen azt a férfit, aki a veszélyhelyzet idején sértegette, bántalmazni akarta az őt ellátó kórházi dolgozókat – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség.

A távmeghallgatással lefolytatott bizonyítási eljárás után a bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt és három év börtönre ítélte, és elrendelte három felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének végrehajtását is – közölték.

A vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A közlemény szerint a férfi április 19-én súlyosan ittas állapotban felhívta a mentőket, hogy koronavírusra jellemző tüneteket észlel magán. A mentők kórházba vitték, ahol több egészségügyi dolgozó rászólt, hogy tartsa be a kötelező egymás közötti távolságot. A férfi erre trágár szavakkal illette a kórház személyzetét, agresszíven viselkedett, az őt csillapítani igyekvő egyik beteghordót ököllel próbálta megütni. A sértettnek aztán sikerült a vádlottat földre teperni és a biztonsági szolgálat segítségével a rendőrök megérkezéséig a helyszínen tartani – írták.

A beteghordó közfeladatot ellátó személynek minősül – hívta fel a figyelmet a főügyészség.

The post Börtönre ítélték a veszélyhelyzet idején kórházi dolgozókra támadó férfit appeared first on Biztonságpiac.hu.

A Nemzetközi Bíróság Katar javára döntött a több éve az állam ellen folyó légibojkott ügyében, amelyet az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Bahrein és Egyiptom rendelt el 2017 júniusában – tudatta kedden a hágai székhelyű testület, az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsődleges bírói szerve az államok közti vitákban.

A bírák egyöntetűen elutasították a négy bojkottáló ország fellebbezését az ENSZ szakintézménye, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által hozott határozat ellen, miszerint e testületnek van joghatósága arra, hogy az adott ügyben eljárjon. Ezzel megnyílt az út az előtt, hogy az ICAO hozzon hatályos döntést az ügyben.

Katar közlekedési és kommunikációs minisztere üdvözölte a bíróság döntését: “Biztosak vagyunk abban, hogy az ICAO törvénytelennek fogja minősíteni a Katart sújtó intézkedéseket. Ez a döntés is azt igazolja, hogy a bojkottáló országok figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jogi eljárásokat” – jelentette ki.

Az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Bahrein és Egyiptom bojkottot rendelt el Katar ellen 2017 júniusában, megszakítva az általuk a terrorizmus támogatásával vádolt Katarral fenntartott diplomáciai és közlekedési kapcsolataikat. A bojkott részeként mind a négy állam kitiltotta légteréből az állami tulajdonban lévő Qatar Airways gépeit, így a légitársaság kénytelen volt bezárni irodáit az érintett országokban.

A katari kormány 2018 júniusában perelte be az Egyesült Arab Emírségeket az ENSZ Nemzetközi Bíróságánál az emberi jogok megsértése miatt. A dohai kormány szerint az Egyesült Arab Emírségek számos, a katariakat hátrányosan megkülönböztető intézkedést hozott, közöttük az emírségekből való kitiltást, az oda történő belépést, illetve az országon való átutazást, az emírségek állampolgárainak Katar elhagyására való felszólítását és az emírségek légterének és tengeri kikötőinek lezárását a katari légi és vízi járművek előtt.

Katar szerint ezek az intézkedések sértik a faji megkülönböztetésről szóló ENSZ-egyezmény előírásait, köztük az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmának elvét. Katar és az Egyesült Arab Emírségek részese az egyezménynek, Szaúd-Arábia, Bahrein és Egyiptom viszont nem.

The post A hágai Nemzetközi Bíróság Katar javára döntött az ellene folyó légibojkott ügyében appeared first on Biztonságpiac.hu.

Kína szankciókkal sújtja a Lockheed Martin amerikai fegyvergyártó céget, amiért részt vett az Egyesült Államok és Tajvan közötti, legutóbbi fegyverszállítás ügyletben – számolt be a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján az ügyről elmondta: Kína határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok fegyvereket adjon el Tajvannak. Washingtont továbbá az egy Kína elvének tiszteletben tartására szólította fel. “Az Egyesült Államoknak fel kellene függesztenie katonai kapcsolatait Tajvannal, beleértve a fegyvereladásokat is, hogy ne rombolja tovább a kínai-amerikai kapcsolatokat, valamint a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását” – fogalmazott Csao.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Tajvan mindazonáltal jelentős amerikai támogatást élvez, annak ellenére, hogy a két fél között nincsen hivatalos diplomáciai kapcsolat. Az Egyesült Államok Tajvan első számú fegyverbeszállítója és kulcsfontosságú partnere.

The post Kína szankciókkal sújt egy amerikai fegyvergyártót tajvani fegyvereladása miatt appeared first on Biztonságpiac.hu.

A Magyar Közút Zrt. munkatársai közül 17-en haltak meg munkaterületeken a figyelmetlen autósok miatt 2000 óta – ismertette a cég szóvivője.

Pécsi Norbert Sándor elmondta, “Nem véletlen” címmel közlekedésbiztonsági akciót indítottak, hogy felhívják a figyelmet a közutakon és mellettük kialakított munkaterületek biztonságára. A kampányra azért is szükség van, mert megint mélyre süllyedt a közlekedési morál az országban – fogalmazott. Hozzátette, 2018-ban fél éven belül két munkatársukat is elvesztették az M0-ás autóúton. Folyamatosan próbálják felhívni a figyelmet a problémára, de azóta sem telik el úgy hét, hogy ne történjen valamilyen baleset a munkaterületeken – emelte ki.

Szólt arról is, hogy készítettek egy felmérést a közutasok körében, amelynek eredménye szerint nyolcvan százalékukat érte már valamilyen abúzus, 25 százalékukat pedig fizikailag is bántalmazták.

The post Az elmúlt húsz évben tizenheten haltak meg a közúti munkaterületeken appeared first on Biztonságpiac.hu.

Recep Tayyip Erdogan és Donald Trump arról állapodott meg, hogy országaik szövetségesként szorosabban összedolgoznak Líbia tartós stabilitásának érdekében – közölte a török államfői hivatal kommunikációs igazgatósága.

Erdogan és Trump legutóbb június első felében beszélt egymással telefonon, és ezután a török elnök azt mondta, hogy szerinte a tárgyaláson elért megállapodások “új korszakot” nyithatnak Líbiában. Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő hetekkel később úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok vonakodik meghatározó szerepet vállalni a líbiai konfliktusban.

Törökország Líbiában a Tripoliban székelő, nemzetközileg elismert egységkormánynak nyújt katonai támogatást, amely a közelmúltban lehetővé tette, hogy megváltozzon a hatalmi erőegyensúly az észak-afrikai országban. Ennek következtében az ország déli és keleti felét uraló Halífa Haftar tábornok 14 hónapon át tartó offenzívája Tripoli ellen összeomlott, és a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök vezette kormány hadserege erőfölénybe került a hadúr csapataival szemben. Haftar erőit mások mellett Oroszország segíti.

Líbia 2011-ben, Moammer Kadhafi diktátor megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba.

Erdogan és Trump keddi telefonbeszélgetésén egyetértett abban is, hogy jó lenne, ha a török-amerikai kereskedelmi forgalom elérné a százmilliárd dollárt, valamint további kétoldalú témákról és regionális fejleményekről is egyeztettek.

The post Erdogan és Trump összedoldolgozik: Libiának most már biztosan jó lesz appeared first on Biztonságpiac.hu.

Többrendbeli minősített lopás miatt emelt vádat a Kecskeméti Járási Ügyészség hét Pest megyei férfi ellen, akik sorozatos betörésekkel több mint 215 millió forintot zsákmányoltak – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

A tájékoztatás szerint a hét férfi 2016 és 2018 májusa között 63 alkalommal tört be éjjelente településszéli telephelyekre Bács-Kiskun és Pest megyében, illetve egyszer Németországban. A bűnözői csoport tagjai bútorszéfeket, lemezszekrényeket törtek fel vagy vittek magukkal, de számítástechnikai, műszaki eszközöket és egyéb értékeket is zsákmányoltak.

Egy táblagépen lévő GPS-alkalmazással kiválasztott helyszíneket a betörés előtti napokban feltérképezték. A feladatokat megosztották, így egyesek behatoltak a telephelyre, míg a többiek figyelték a környéket, és walkie-talkie készüléken tartották a kapcsolatot. A helyszínekre külföldi rendszámú autókkal mentek, a betörések során sötét ruhát, maszkot és kesztyűt viseltek, a telephelyek irodáiban lévő kamerákat letakarták vagy elfordították.

A bűncselekmények során szerzett pénzt egymás között egyenlően osztották szét. A bűnszövetség tagjait a rendőrök 2018. május 16-án fogták el. Öt vádlott esetében az is kiderült, hogy kokaint fogyasztottak, ezért őket kábítószer birtoklásával is vádolja az ügyészség. Három férfi bűnügyi felügyelet alatt áll, négyen szabadlábon védekeznek. A hét vádlott összesen 86 bűncselekményt követett el, amelyek közül a legsúlyosabb a jelentős értékre bűnszövetségben, üzletszerűen és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás.

A vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság dönt.

The post Szabadlábon védekezhet a kétszázmillió forintot zsákmányoló hét fős tolvajbanda többsége appeared first on Biztonságpiac.hu.

A koronavírus-járvány idején bebizonyosodott, hogy a Magyar Honvédség, a katonák nem csak a fegyverekhez értenek, nem csak háborús feladatokra, béketeremtésre alkalmasak – jelentette ki Benkő Tibor. 

A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a honvédség mintegy kétezer katonája segítette a járvány elleni védekezést. 105 létfontosságú magyar vállalatnál honvédelmi irányító törzsek koordinálták a munkát. A 108 egészségügyi és szociális intézményben szolgálatot teljesítő kórházparancsnok közül 51 katona volt. Országszerte 1034 idősotthon fertőtlenítését végezték el. Mindemellett a katonák előszűrő sátrakat építettek, járőröztek, segítették a határvédelmet, a humanitárius korridor biztosítását, továbbá őrzés-védelmi feladatokat is elláttak.

A miniszter kitért arra is, hogy a Magyar Honvédség a gazdaságvédelmi akcióterv munkahelyteremtő programjából is kiveszi a részét. A speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálat bevezetésével háromezer embert akár egy éven keresztül tudnak ily módon foglalkoztatni. Hozzátette: szolgálatuk végén a tartalékosok hosszú távon is választhatják a katonai szolgálatot, de ehhez szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük.

Benkő elmondta, hogy a honvédségnél kiemelten fontos a nyugállományú katonákról való gondoskodás. Ezt segíti az úgynevezett obsitos és veterán program, előbbi valamennyi, hosszabb ideig katonaként szolgált embert érint, utóbbi külön foglalkozik a tűzharcban is részt vett katonákkal. Jelenleg is folynak a tárgyalások a nyugállományú katonák kedvezményeinek, pénzügyi támogatásának megvalósítási lehetőségeiről – ismertette.

A miniszter kiemelte: mindennek az alapja a biztonság. A honvédelemre, a biztonságra mindig kiemelt figyelmet kell fordítani. Ez volt a szemlélet a 2021-es költségvetés tervezésekor.

Benkő hangsúlyozta: egy év alatt harminc százalékkal, 778 milliárd forintra emelkedik a honvédelmi költségvetés, ami 1,66 százalékos GDP-aránynak felel meg. Várhatóan 2024-re elérjük a NATO által elvárt két százalékos mértéket. Folytatódik a haderőfejlesztési program. Még ebben az évben érkezik 12 Leopard 2A4 típusú harckocsi, 4 Zlin típusú kiképző repülő, és év végéig 18 Airbus H-145 M könnyű helikopter lesz már a Magyar Honvédség hadrendjében – tette hozzá.

The post Benkő: a katonák nem csak a fegyverekhez értenek appeared first on Biztonságpiac.hu.

Aknára futott egy orosz-török járőrkonvoj Szíriában, az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentési övezet déli részén, az incidensben három orosz katona könnyebben megsebesült – közölte a moszkvai védelmi tárca.

Egy orosz és egy török páncélozott jármű megsérült az M4-es autópályán. Orosz hírforrások úgy tudják, hogy a robbanásban török katonák is megsebesültek, de számukat nem ismertették. Az értesülést máshonnan nem értesítették meg. A Rosszija 24 orosz hírcsatorna szerint az orosz sérülteket a hmejmími orosz légi támaszpontra szállították, ahol orvosi ellátásban részesültek. Az orosz parancsnokság a török és a szíriai hadsereg segítségével vizsgálatot indított annak a megállapítására, hogy a támadásért melyik fegyveres csoportot terheli a felelősség.

Moszkva és Ankara egymással szembenálló feleket támogat a szíriai konfliktusban, ami már a közvetlen konfrontáció veszélyével fenyegetett a helyszínen. Kettejük megállapodása nyomán márciusban tűzszünet lépett életbe Idlíbben és két ország hadserege közös járőrözésbe kezdett.

Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan telefonbeszélgetése során a két vezető nagyra értékelte a két ország védelmi minisztériumának együttműködését, amely lehetővé tette a helyzet stabilizálását Idlíbben. A megbeszélésen hangsúlyt kapott a szíriai rendezést elősegítő erőfeszítések növelésének fokozása, egyebek között az asztanai formátumban, a július 1-jei orosz-török iráni csúcstalálkozón elért megállapodások alapján.

A szíriai hadsereg kedden arról számolt be, hogy őrizetbe vette a Magariv asz-Szaura csoport három tagját, akik orosz katonai objektumokról gyűjtöttek értesüléseket. A gyanúsítottak elismerték, hogy amerikai kiképzőktől sajátították el a fegyverhasználatot.

The post Aknára futott egy orosz-török járőrkonvoj Szíriában appeared first on Biztonságpiac.hu.

Peking szerint alaptalan vádakat fogalmazott meg Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Kína területi követeléseiről a Dél-kínai-tengeren.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: Kínának nem áll szándékában “tengeri birodalommá” válni, szomszédjait pedig egyenlő félként kezeli. A szóvivő szerint az Egyesült Államok tölt be destabilizáló szerepet a Dél-kínai-tengeren, mert annak ellenére, hogy nem tart igényt a területre, rendszeresen küldi oda hadihajóit. Csao mindazonáltal arra figyelmeztette Washingtont, hogy hiába igyekszik ellenségeskedést kelteni Kína és a térség többi országa között.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

Pompeo hétfőn kiadott közleményében azonban törvénytelennek nevezte Peking területi követeléseit, és úgy vélekedett: Kínának nincs joga arra, hogy kiaknázza a part menti erőforrásokat. Az amerikai külügyminiszter továbbá azzal vádolta meg Kínát, hogy “megfélemlítő propagandát” folytat a térség államai ellen.

Álláspontjának alátámasztásakor az amerikai kormányzat rendszeresen hivatkozik arra a 2016-ban született nemzetközi bírósági döntésre, miszerint Kínának nincs jogi alapja a követelt területek feletti szuverenitásra.

The post Peking szerint Kína nem akar tengeri birodalommá válni… pedig de appeared first on Biztonságpiac.hu.

Nem tudom van e valakinek kedve olvasgatni Nyitott Égbolt jelentéseket, de Steffan Watkins kanadai kutató oldalán megteheti. Ez a bizalomerősítő megállapodás, amit még a hidegháború vége felé kötöttek, azért került be a hírekbe, az USA jelezte, hogy kilép belőle. A lényeg, hogy előre meghatározott szempontok és szabályok alapján a részes országok berepülhetnek egy másik ország fölé és fotózhatják a tájat maguk alatt. Oroszok amerikaiakat, magyarok oroszokat, németek lengyeleket, ahogy tetszik.Szigorú protokollok vannak mindenre, és minden útról jelentések készülnek és fényképek, amelyeket minden tagállam megkap. Azaz amit az oroszok fotóznak az USA felett, az megkapják az amcsik is utána, stb. stb.
Az alábbi dokumentum csomag azért érdekes, mert egy kanadai kutató kikérte a kanadai hatóságoktól, az orosz repüléseket Kanada felett, és a  kanadai repüléseket Oroszország felett. És mintegy öt évvel a kérés benyújtása után meg is kapta.
Szenzációs dolgokat tartalmaz? Nem. Fotók vannak benne? Nincsenek. A repült útvonalak koordinátái vannak benne és a két fél megjegyzései az egyes utakkal kapcsolatban. Így a dokumentumok egyszerűen csak bepillantást engednek, hogy ezek a repülések hogyan néznek ki, megmutatják, hogy minden tervezés ellenére milyen kaotikusak tudnak lenni a programok és rávilágítanak pl hogy a kanadaiak mennyire akarták (amikor az oroszokat fogadták), hogy az a repülési program egy jó hangulatú, az együttműködést erősítő program legyen és ezért megtettek mindent. Vagy hogy a kanadaiak mennyire figyelmetlenek voltak, amikor Oroszországban repültek, mert nem vettek figyelembe rendelkezéseket, vagy mert nem vittek magukkal oroszul beszélő személyt a repülésekre. Az a fantasztikus, hogy tényleg minden a legapróbb szintig szabályozva van (pl a helyi nyelvet beszélő kötelező jelentléte a megfigyelő ország részéről).Persze aki nem szokott ilyen anyagokat olvasni, az azon is meglepődhet, hogy a nagypolitika sajtóban megjelenített hangneméhez képest, mennyire normális hangulatú az együttműködés a felek között. És biztos vagyok benne, hogy hasonló hangvételű jelentések születtek a többi NATO ország hatóságai esetében is. Nyilván az hazai relevanciája az lenne, ha most valaki fogná és itthon is kikérné ezeket az anyagokat. Érdekes lenne belőle egy tanulmányt írni, egyáltalán csak megismerni, hogy kik jöttek Magyarországra és mi milyen országokban voltunk megfigyelő repüléseken. Arra emlékszem, hogy Nyitott Égbolt megállapodás elején épp Magyarország és Kanada volt az, amely próbarepülésekkel kidolgozta a megállapodás technikai részleteinek alapjait, és aztán folytattunk közösen is ilyen repüléseket, részben a kanadaiak egyik C-130-asával, részben az egyik An-26-ossal (bár lehet ez már nem a kanadaiakkal közösen volt).

Támogatja a cseh kormány azt a szenátusi javaslatot, hogy a cseh állampolgároknak alkotmányos joga legyen a fegyveres önvédelemre és védelemre – jelentette be Marie Benesová igazságügyi miniszter.

A kormány álláspontja váratlan, mert a témához készült előzetes szakmai háttéranyagokban az áll, hogy a kabinet semleges álláspontra helyezkedik ez ügyben.

“A döntés rendkívül heves vita után született meg” – mondta Benesová újságíróknak, de további részleteket nem árult el. Lubomír Metnar védelmi miniszter rámutatott: a miniszterek egy része – saját magát is beleértve – a heves vita során megváltoztatta korábbi elutasító vagy tartózkodó álláspontját, “tekintettel a biztonsági helyzet alakulására Csehországban”. Részleteket azonban ő sem közölt.

A felsőház javaslata szerint az állampolgárok jogát a fegyveres önvédelemre és védelemre az emberi szabadságjogok listájába foglalnák bele, amely része a cseh alkotmánynak. “A saját, illetve más ember életének fegyveres védelme a törvény által meghatározott feltételek mellett biztosított” – olvasható egyebek között a javaslatban, amelyet az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) szenátori csoportja kezdeményezett, és a felsőház is elfogadott.

Az alkotmánytörvény kibővítésének célja – fejtette ki korábban Martin Cervícek, az ODS szenátori csoportjának elnöke – megakadályozni az Európai Unióban tapasztalható “leszerelési tendenciákat”, illetve azt, hogy az önvédelemhez való jogot egyszerű jogszabállyal korlátozni lehessen a jövőben.

A téma az elmúlt hónapokban a cseh sajtóban és a közéletben is nagyon éles volt. Az egyik oldal szerint a fegyveres önvédelem alapvető emberi jog, míg a másik azt állítja, hogy a jogszabály elfogadása a biztonsági helyzet romlásához fog vezetni az országban. Az alkotmánytörvényt módosító javaslat elfogadásához a parlament mindkét házában háromötödös többségre van szükség.

The post Tiszta Amerika: támogatja a cseh kormány az állampolgárok fegyveres önvédelemhez való jogát appeared first on Biztonságpiac.hu.

Törökország nem megbízható partnere az Európai Uniónak, meg kellene szakítani vele a csatlakozási tárgyalásokat – jelentette ki Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán osztrák sajtójelentések szerint. Karl Nehammer belügyminiszter pedig egy lapinterjúban azt közölte: vannak arra utaló jelek, hogy Törökország állhat a közelmúltban Bécsben lezajlott összetűzések mögött.

Az EU-nak határozott politikát kellene folytatnia Ankarával szemben, szilárd értékek alapján – vélekedett Schallenberg Törökország líbiai háborúja, valamint észak-iraki hadműveletei kapcsán. A külügyminiszter “újabb provokációnak” nevezte azt a tervet, hogy az isztambuli Hagia Sophiát múzeumból mecsetté alakítják át.

Ausztria és Törökország között nemrég diplomáciai feszültség alakult ki azt követően, hogy Bécsben törökök ultranacionalista és szélsőjobboldali csoportja rátámadt kurd és baloldali tüntetőkre. Nehammer emiatt egy lapinterjúban keményen bírálta Törökországot. Kijelentette: találtak arra utaló jeleket, hogy Törökország állhat a zavargások mögött.

Kifejtette: 22 személy került a rendőrség látókörébe, részben török állampolgárok, részben pedig török migrációs hátterű osztrákok; egyikük tagja a szélsőjobboldali Szürke Farkasok elnevezésű szervezetnek. Arról is szót ejtett, hogy a törökök professzionális eszközök segítségével szűrték ki a tüntetés kurd résztvevőit. Hozzátette: a nyomozás felgyorsítása érdekében megbíztak egy munkacsoportot, amely az állambiztonsági hivatal közreműködésével folytatja a munkát.

Leszögezte: diplomáciai síkon is következményei lesznek, ha bebizonyosodik, hogy Törökországnak szerepe volt az eseményekben. Ez egyben azt jelentené, hogy Ankara közvetetten beavatkozást hajtott végre egy EU-tagországban – tette hozzá.

The post Osztrák barátaink a török barátainkat bírálják appeared first on Biztonságpiac.hu.

Azonnali fegyvernyugvásra és önmérsékletre szólította fel Örményországot és Azerbajdzsánt hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, egyben felajánlva Oroszország közvetítését a konfliktusban.

Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint Lavrov a nap folyamán telefonon tárgyalt örmény és azeri hivatali partnerével, Zograb Mnacakanjánnal és Elmar Mammadyarovval. Az orosz külügyminiszter mind nemzeti tárcavezetői, mind az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a hegyi-karabahi konfliktus rendezéséről tárgyaló minszki csoportja társelnöki minőségében felajánlotta a felek közötti közvetítést. (A másik két társelnök az Egyesült Államok és Franciaország.)

Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a minszki csoport tagjai tanúsítsanak felelősségteljes magatartást, és helyzetértékelésükben tartózkodjanak az olyan kijelentésektől, amelyek a feszültség további növekedéséhez vezetnek.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah az 1990-es évek elején – Örményország támogatásával vívott – véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

A vasárnapra virradóra kitört fegyveres összetűzés, amelyért a felek egymást vádolták, nem Hegyi-Karabahnál, hanem a két ország közötti északi határszakaszon, a tartományi székvárostól, Sztyepanakerttől mintegy ötszáz kilométernyire történt.

Az Európai Unió arra szólítja fel az örmény-azeri határon kialakult összecsapásokban részt vevő feleket, hogy hagyjanak fel a fegyverek használatával, tartózkodjanak minden, a feszültséget szító fellépéstől és kijelentéstől, valamint hozzanak azonnali intézkedéseket a helyzet további elmérgesedésének megakadályozására – közölte szóvivője útján a Európai Unió (EU) külügyi szolgálata (EEAS). Az uniós szolgálat nyilatkozatában arra is felszólította a szemben álló feleket, hogy szigorúan tartsák tiszteletben a korábbi tűzszünetre vonatkozó megállapodást, erejüket és erőforrásaikat pedig fordítsák a koronavírus-járvány elleni küzdelemre.

 

The post Lavrov felajánlotta Moszkva közvetítését Jerevánnak és Bakunak, hamár Szíriában bizonyították milyen jól megy ez nekik appeared first on Biztonságpiac.hu.

Hivatalosan is ismertette a vádat az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Ivan Szafronov volt újságíróval, a Roszkoszmosz űrkutatási vállalat sajtótanácsadójával.

Szafronov ártatlannak vallotta magát. Ha a bíróság bűnösnek találja, húsz évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti. Ivan Pavlov, a vádlott ügyvédje szerint Szafronov, aki a Kommerszant című lapnál katonai szakíró volt, majd a Vedomosztyi szerkesztőségében is dolgozott, a VeraCrypt kódoló szoftverrel titkosított államtitkot jelentő információkat szolgáltatott ki a cseh hírszerzésnek. Mint mondta, a hatóságok nem ismertették a bizonyítékaikat, és védence publikációiban nem találtak titkos értesüléseket.

Szafronov “kész lesz vallomást tenni, ha a vád konkretizálódik. Sosem tagadjuk meg az együttműködést az eljárásbeli ellenfeleinkkel” – mondta az ügyvéd.

Pavlov korábban azt mondta, hogy az FSZB szerint Szafronov 2017-ben szolgáltatott ki a cseh polgári hírszerzésnek (UZSI) az afrikai és a közel-keleti orosz fegyverszállításokra vonatkozó adatokat. A lefortovói bíróság előtt hétfőn többtucatnyian gyűltek össze, hogy kifejezzék Szafronov iránti szolidaritásukat. A rendőrök legkevesebb 15, tiltakozó feliratos pólót viselő és plakátot tartó újságírót előállítottak.

Ellenzéki politikusok és sajtóorgánumok állítása szerint Szafronovot korábbi újságírói tevékenysége miatt támadja a hatalom. Az ügy titkosításának feloldását követelő online petíción hétfőre több mint 55 ezer aláírás gyűlt össze.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója szerint ellenben a vád nem áll összefüggésben sem a vádlott mostani, sem korábbi munkakörével. Mint mondta, senkinek sem “tanácsolja”, hogy nyomást gyakoroljon a nyomozásra vagy a bíróságra.A védelem panaszt emelt Szafronov letartóztatása ellen. A moszkvai városi bíróság csütörtökön tárgyalja majd az ügyet.

The post Az FSZB ismertette a vádat a hazaárulással gyanúsított volt orosz újságíróval appeared first on Biztonságpiac.hu.