You are here

Biztonságpolitika

Eljárást indítottak egy idős házaspárt megmérgező pár ellen

Biztonságpiac - Sun, 07/26/2020 - 07:35
Emberölés kísérletének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság egy pár ellen, mert begyógyszerezett egy idős házaspárt, aminek következtében a 85 éves férfi meghalt.

A kapitányság pénteki, a rendőrség honlapján közzétett közleménye szerint a dunaújvárosi férfit feleségével együtt magatehetetlen állapotban szállították kórházba február 23-án, a férfi a kezelés ellenére március elején elhunyt. A rendőrség közigazgatási eljárást indított a férfi rendkívüli halála miatt, mert – tekintettel arra, hogy a két idős beteg egyszerre, hasonló panaszokkal került kórházba – felmerült a lehetősége, hogy a férfi halálának oka mérgezés lehet – írták.

Az idős házaspár dédunokája a Dunaújvárosi Rendőrkapitányságon feljelentetést tett arról, hogy február 23. óta a dédnagyszülei bankszámlájáról több millió forintot emeltek le ismeretlenek, és több alkalommal vásároltak a kártyával játékboltokban, éttermekben. Az idős házaspár otthonában tartott készpénzből szintén több millió forint tűnt el 2019 októberében.

A nyomozók eljutottak egy 26 éves ócsai nőhöz és annak 58 éves dunaújvárosi élettársához, akik a házaspárral szoros kapcsolatban álltak. A gyanú szerint az elkövetők február 23. előtt több alkalommal nagy mennyiségű gyógyszert adtak a két idős embernek, hogy az a halálukat okozza.

A nőt a nyomozók szerdán elfogták, őrizetbe vették, előre kitervelten, aljas indokból vagy célból, több ember sérelmére, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, és kezdeményezték letartóztatását. Az 58 éves férfi a rendőri intézkedésről tudomást szerezve megszökött, ellene elfogadóparancsot adtak ki a nyomozók – olvasható a közleményben.

The post Eljárást indítottak egy idős házaspárt megmérgező pár ellen appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Nem szabadulhat még a gólyatábori fotós, aki hat éve megerőszakolt egy lányt

Biztonságpiac - Sun, 07/26/2020 - 07:33
A Kecskeméti Törvényszék másodfokú tanácsa szerint nem bocsátható feltételes szabadságra az a fotós, aki hat éve megerőszakolt egy lányt az Eötvös Loránd Tudományegyetem fonyódligeti gólyatáborában.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint a férfit korábban erőszakos közösülés miatt egy alkalommal felfüggesztett, egy alkalommal pedig végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A férfi 2014 augusztusában fotósként dolgozott a fonyódligeti gólyatáborban, ahol a vád szerint egyik hajnalban megtámadott, fojtogatott, ököllel vert, megöléssel fenyegetett és megerőszakolt egy budapesti elsőéves hallgatót. A történtekről fotókat is készített, ezekkel akarta zsarolni áldozatát.

A harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla 2016. június 22-én jogerősen kilenc év börtönre ítélte az akkor 40 éves budapesti férfit, aki jelenleg az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben tölti büntetését. A Kecskeméti Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája 2020 júniusában az elítéltet – kifogástalan magatartására tekintettel – feltételes szabadságra bocsátotta.

A döntés ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség büntetés-végrehajtási ügyésze fellebbezést nyújtott be, mivel az ügyészség álláspontja szerint a bíróság nem vette figyelembe “az elkövetett bűncselekmény jellegét, annak kiemelkedő tárgyi súlyát, az elkövetés módját, valamint az elítélt előéletét, azt, hogy korábbi büntetései sem tartották vissza újabb nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetésétől”.

Mindezek miatt a szankció érvényesítése nem valósulna meg, másrészt az elítélt személyisége, előélete miatt fennállhat a bűnismétlés lehetősége. A Kecskeméti Törvényszék másodfokú tanácsa helyt adott az ügyészi fellebbezésnek, kiemelkedően fontosnak értékelve azt a tényt, hogy az elítélt esetében a korábbi büntetések nem bírtak kellő visszatartó erővel. Így a mellőzte a bíróság a gólyatáborban szexuális erőszakot elkövető fotós feltételes szabadságra bocsátását.

The post Nem szabadulhat még a gólyatábori fotós, aki hat éve megerőszakolt egy lányt appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Rémes, amit Harry herceggel és a családjával művel a bulvársajtó

Biztonságpiac - Sun, 07/26/2020 - 06:35
Jogi lépéseket tett az Egyesült Államokban Harry herceg és felesége, Meghan hercegnő a gyermekükről készített állítólagos drónfelvételek miatt.

A sussexi hercegi pár a magánélet megsértésére hivatkozva nyújtotta be keresetét csütörtökön Los Angelesben, azt állítva, hogy egy ismeretlen személy fényképeket készített a 14 hónapos Archie-ról a család otthonában a koronavírus-járvány idején – írja a BBC hírportálja. Harry és Meghan jelenleg Los Angelesben él, miután március végén gyakorlatilag kivonultak a brit királyi családból.

“Kaliforniában minden embert megillet a magánélethez való jog az otthonában. Ezt pedig se drónnak, se helikopternek, se telefotó-objektíveknek nincs joga megsérteni” – mondta Michael Kump, a hercegi pár ügyvédje.

A kereset szerint Harryéket állandóan lesifotósok követik, a paparazzók felkutatták a pár Los Angeles-i otthonát, ahol helikopterekkel köröznek és lyukakat vágnak a biztonsági kerítésbe. A hercegi párnak nem ez az első hivatalos fellépése az általa korábban “tolakodónak” nevezett bulvársajtó ellen. Meghan korábban a magánélethez való jog megsértése és szerzői jogsértés miatt indított pert a Mail on Sunday és a Mail Online kiadója ellen, amely tagadja a vádakat.

Áprilisban a házaspár bejelentette, hogy minden kapcsolatot megszakít a brit bulvársajtó legnagyobb példányszámú lapjaival.

The post Rémes, amit Harry herceggel és a családjával művel a bulvársajtó appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Már megint terrortámadás megakadályozásáról számolt be az FSZB

Biztonságpiac - Sun, 07/26/2020 - 05:35
Az Iszlám Állam terrorszervezet egy négyfős csoportjának felszámolásával a rendvédelmi erők tagjai ellen irányuló támadást sikerült megakadályozni a kaukázusi Kabard- és Balkárföldön – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint a négy körözött terrorista, akire az Oroszországhoz tartozó köztársaság csegemi járásának egy erdős területén bukkantak rá, megpróbált ellenállást tanúsítani, és a tűzharcban életét vesztette. Egy géppisztoly, egy karabély és két pisztoly volt náluk.

Konspiratív lakásukon a székvárosban, Nalcsikban egy házilag összeszerelt robbanószerkezetre és továbbiak elkészítéséhez szükséges anyagokra bukkantak. A hatóságok kommunikációs eszközöket foglaltak le, amelyen megtalálták a terroristáknak az Iszlám Állam fegyvereseivel való levelezését, egyebek között a tervezett terrortámadásról.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója júliusban közölte, hogy Oroszországban az elmúlt tíz év során csaknem 160, tavaly pedig 43 terrorcselekményt sikerült megakadályozni.

The post Már megint terrortámadás megakadályozásáról számolt be az FSZB appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Megérkezett Tatára az első négy Leopard harckocsi

Biztonságpiac - Sun, 07/26/2020 - 04:35
Átvette az első négy Leopard 2A4HU típusú harckocsit a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) harcjárműgyártótól Benkő Tibor honvédelmi miniszter a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában pénteken. A harckocsikat Frank Haun, a KMW vezérigazgatója adta át.

Benkő hangsúlyozta, hogy az új eszközökkel a Magyar Honvédség megkezdi páncélos fegyvernemének fejlesztését a XXI. század követelményeinek megfelelően. Az új páncélosok a negyven éve rendszerben lévő orosz T-72-eseket váltják le. A honvédelmi miniszter elmondta, szeptembertől év végéig havonta két Leopard 2A4HU érkezik Tatára, így 12 ilyen járművel rendelkezik majd a Magyar Honvédség. Hozzátette: 2023-tól már a legkorszerűbb, 2A7HU típusú páncélosokat használhatják a katonák.

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka korszakváltó eseménynek nevezte a KMW által felújított Leopardok Magyarországra érkezését, majd elmondta, a Magyar Honvédség célja, hogy a világ egyik legmodernebb eszközének számító Leopard 2A7HU harckocsival lássa el a 11. Harckocsi zászlóaljat. A parancsnok kiemelte, 2A4HU típus jelenti azt a lépcsőfokot, mely biztosítja a zökkenőmentes áttérést. A most érkezett harckocsik a Leopardok jellegzetességeinek megismerését, a katonák átképzését szolgálják.

A gyártó cég által tartott kiképzés a tatai laktanyában szeptember és december között valósul meg, majd az osztrák védelmi minisztériummal kötött együttműködési megállapodás értelmében az állomány szimulátoros képzéssel sajátíthatja el a típus tökéletes vezetését és kezelését. Frank Haun, a KMW vezérigazgatója elmondta, az Európai Unió 15 országában rendszeresítették a Leopardokat. A három éven belül Tatára érkező 2A7HU páncélosokkal Magyarország Németországhoz és Dániához hasonló harckocsizó képességekkel rendelkezik majd.

A Leopard 2 német harckocsi a Bundeswehr fő harckocsitípusa, a Krauss-Maffei-Wegmann cég gyártja. Valamennyi modellt ellátták digitális tűzvezető rendszerrel, lézeres célkeresővel, a lövegcsővel párhuzamosított géppuskával és éjjellátó készülékkel. A harckocsi fő fegyverzete a Rheinmetall 120 mm-es űrméretű, sima csövű harckocsiágyú, amelyet kétsíkú lövegstabilizátorral láttak el. A harckocsi két géppuskával rendelkezik, személyzete négy fő.

The post Megérkezett Tatára az első négy Leopard harckocsi appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

A republikánus többségű szenátus Trumpnak nem tetsző törvényjavaslatot szavazott meg

Biztonságpiac - Sat, 07/25/2020 - 08:35
Az amerikai szenátus elfogadta a 740 milliárd dolláros védelmi törvényjavaslatot, amely tartalmazza a konföderációs személyiségekről elnevezett katonai támaszpontok névváltoztatását is.

A republikánus többségű szenátus 86:14 arányban szavazta meg a jogszabályt, vagyis több republikánus politikus a demokratákkal együtt voksolt, annak ellenére, hogy Donald Trump jelezte: megvétózza a törvényt, amennyiben tartalmazza a támaszpontok névváltoztatását.

A demokrata párti többségű képviselőház szerdán fogadta el a maga védelmi költségvetési törvényét, amely külön záradékban rendelkezik a vitatott támaszpontok nevének megváltoztatásáról. Tíz amerikai katonai támaszpontot ugyanis – valamennyi a déli tagállamokban található – a konföderációs időszak tábornokairól és személyiségeiről neveztek el. A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) idején a déli tagállamok szövetsége volt, és ma sok amerikai szemében a rabszolgatartó időszak jelképe.

Miután a szövetségi törvényhozás mindkét háza megszavazta a maga védelmi költségvetési törvényjavaslatát, az elkövetkező hetekben a törvényhozók egyeztetnek és összefésülik a végleges változatot, amelyről ismét voksolnak majd. A törvényt ezt követően terjesztik Trump elé aláírásra.

A két törvényjavaslat között az egyik lényeges különbség, hogy a szenátus által elfogadott jogszabály nem tartalmazza a németországi amerikai csapatlétszám csökkentésének visszavonását.

Az elnök korábban jelezte, hogy megvétózza a törvényt, ha az előírja a katonai támaszpontok névváltoztatását. Trump szerint ugyanis a konföderációs korszakra emlékeztető nevek, emlékművek, szobrok szintén az amerikai történelem részei.

The post A republikánus többségű szenátus Trumpnak nem tetsző törvényjavaslatot szavazott meg appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Putyin a nemzeti gárda vezérőrnagyává nevezte ki Kadirov csecsen vezetőt

Biztonságpiac - Sat, 07/25/2020 - 07:33
Az orosz nemzeti gárda (Roszgvargyija) vezérőrnagyává nevezte ki Ramzan Kadirov csecsen vezetőt Vlagyimir Putyin.

A kinevezéséről Kadirov a napokban számolt be a VKontaktye közösségi oldalon. Közölte, hogy vigyázzállásban hallgatta, ahogy Putyin személyesen olvasta be neki a kinevezési parancsot, és ismét “az elnök hűséges gyalogoskatonájának” nevezte magát, kifejezve készségét arra, hogy a legnehezebb parancsot is végrehajtsa “bármelyik kontinensen”. Köszönetet mondott Viktor Zolotov hadseregtábornoknak, az orosz nemzeti gárda igazgatójának, amiért a belügyminisztérium kötelékéből átvette az általa vezényelt fegyveres testülethez.

2009-ben Dmitrij Medvegyev akkori elnök Kadirovot rendőr vezérőrnaggyá nevezte ki. Az újdonsült gárdatábornok a VKontaktye-bejegyzésében azt is elmagyarázta, hogy az a két golyószóró, amelyekkel az amerikai beutazási “feketelistára” való felkerülése után a Telegramon általa megosztott fotón pózolt, a nemzeti gárda szigorúan őrzött fegyverzetéhez tartoznak. Állítása szerint a felvétel egy ellenőrzés idején készült, ezért nem kell “aggódni”.

A képaláírásnak az amerikai külügyminiszterhez intézett üzenete így szólt: “Pompeo, felvesszük a harcot! Ezután érdekesebb lesz (a játék)!” Kadirov a szövegre most nem adott magyarázatot. Az amerikai diplomáciai tárca hétfőn közölte, hogy Kadirov a feleségével és a két legidősebb lányával egyetemben nem kaphat beutazó vízumot az Egyesült Államokba, mert “durván megsértette” az emberi jogokat Csecsenföldön. Kadirov még aznap közzétette a golyószórós felvételt, majd kedden meghívta a szülőfalujába Mike Pompeo amerikai külügyminisztert.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő egyébként csütörtökön az oroszellenes amerikai politika folytatásának nevezte a csecsen vezető ellen meghirdetett szanckciót.

A 43 éves Kadirov azt követően került hatalomra, hogy 2004-ben egy bombamerényletben életét vesztette az apja, Ahmad Kadirov, aki addig Csecsenföld elnöke volt. A csecsen vezető, aki kilencvenes évek közepén az apjával együtt még a szakadárok oldalán harcolt, mind otthon, mind külföldön keményen fellép a dzsihadisták és a csecsen függetlenségpártiak ellen.

A 2016-ban belföldi rendfenntartásra létrehozott, mintegy 340 ezer fős Roszgvagyija az orosz biztonsági tanács közvetlen alárendeltségébe tartozik. Feladata egyebek között a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc, valamint a tömegoszlatás.

A volt belügyi egységeket, valamint különleges és őralakulatokat magába tömörítő nemzeti gárda négy éve történt felállításával egyébként Putyin szakértői vélemény szerint megfosztotta Kadirovot a csecsenföldi belügyi “magánhadseregétől”. A Roszgvargyija egységeit ugyanis nem nemzetiségi alapon állították fel és azok a belügyminisztérium helyi (területi és köztársasági) szerveinek fennhatósága alól kikerülve a katonai körzetekbe tagozódtak be.

The post Putyin a nemzeti gárda vezérőrnagyává nevezte ki Kadirov csecsen vezetőt appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Peking elrendelte a csengtui amerikai konzulátus bezárását

Biztonságpiac - Sat, 07/25/2020 - 06:33
Peking felszólította Washingtont a délnyugat-kínai Csengtuban létesített amerikai konzulátus bezárására – adta hírül a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna.

A kínai külügyminisztérium közlése szerint a lépéssel arra kívántak válaszolni, hogy az Egyesült Államok kedden váratlanul elrendelte Kína houstoni főkonzulátusának bezárását. “A Kína által foganasított intézkedés jogos és szükséges válasz az Egyesült Államok indokolatlan lépésére” – áll a kínai tárca közleményében. Amerikai tisztségviselők a houstoni konzulátust kémkedéssel vádolták, az amerikai külügyminisztérium pedig amerikai szellemi tulajdon, valamint amerikaiak személyes adatainak védelmével indokolta a kínai külképviselet bezáratását.

Caj-Vej, Kína Houstonban állomásozó főkonzulja azonban a bizonyítékok hiányára mutatott rá a vádakkal kapcsolatban. A Politico amerikai híroldalnak csütörtökön nyilatkozó Caj elmondta: konzulátusa “további értesítésig” nyitva marad, vagyis a jelek szerint nem tervezik betartani a helyi idő szerint pénteken délután 4 óráig kijelölt határidőt.

A kínai külügyminisztérium már szerdán jelezte, hogy ellenlépésre készül, és politikai provokációnak nevezte az amerikai intézkedést. A pénteki közleményben úgy fogalmaznak: “a kínai-amerikai kapcsolatok jelenleg nem Kína reményei szerint alakulnak, és ezért az Egyesült Államok a felelős”. A kínai külügyi tárca emiatt ismételten felszólította Washingtont, hogy azonnali hatállyal vonja vissza “hibás döntését”, és teremtsen megfelelő körülményeket ahhoz, hogy a kétoldali kapcsolatok helyreállhassanak. A közleményből nem derül ki, hogy a csengtui amerikai konzulátus bezárásának mikorra szabtak határidőt. A csengtui konzulátus hatáskörébe tartozik egyebek mellett a tibeti kérdés is.

Az Egyesült Államok a pekingi nagykövetség mellett a dél-kínai Kantonban (Kuangcsou), Sanghajban, valamint az északkeleti Senjangban működtet konzulátusokat. Kínának pedig a houstoni mellett San Franciscóban, Los Angelesben, Chicagóban és New Yorkban állomásoznak konzulátusai, Washingtonban pedig a nagykövetsége.

A két ország kapcsolatai az elmúlt időszakban jelentősen megromlottak. Az Egyesült Államok Kínát teszi felelőssé a koronavírus-világjárványért, és rendszeresen megvádolja szellemi tulajdon ellopásával, a hongkongi autonómia korlátozásával és a muszlim vallású ujgur népcsoport emberi jogainak megsértésével. További ütközőpontokat jelent Tajvan, illetve Kínának a Dél-Kínai-tengert illető területi követelései.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy csütörtöki beszédében arra szólította fel az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy működjenek együtt az amerikai kormányzattal a Kínai Kommunista Párt “magatartásának” megváltoztatása érdekében. A kínai állami sajtó a Kínával szembeni amerikai fellépést javarészt az elnökválasztási kampány részeként értelmezi, és Kína társadalmi működésének, illetve politikai szándékainak félreértését látja benne. A Peking szócsövének tartott Global Times vezércikkben úgy fogalmazott: “az Egyesült Államok a hetvenes évek elejétől áll kapcsolatban Kínával, és abban bízott, hogy a kapcsolatok révén kialakult piacgazdaság robbanásszerű fejlődése végül Kína politikai liberalizációjához vezet majd, ám csalódnia kellett”. A kínai kormányzat kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza, hogy Kína nem törekszik hegemóniára, és nem kívánja megváltoztatni az Egyesült Államokat.

The post Peking elrendelte a csengtui amerikai konzulátus bezárását appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Az NKE több képzésére is négyszáz feletti a ponthatár

Biztonságpiac - Sat, 07/25/2020 - 05:33
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) több képzésére is négyszáz feletti a ponthatár – közölte az intézmény a honlapján csütörtök este, a felvételi ponthatárok kihirdetése után.

Az egyetem közleménye szerint több mint 1700 elsőéves kezdheti meg náluk a tanévet szeptemberben. Ismertették: a legtöbben, 907-en az államtudományi és nemzetközi tanulmányok kar képzéseire jutottak be. A kar képzési kínálatában meghirdetett, de időközben a hadtudományi és honvédtisztképző karra átkerült nemzetközi biztonság- és védelempolitika, valamint a nemzetközi igazgatási nappali alapszakokra volt a legnehezebb bejutni, előbbire 445, utóbbira 415 pontot kellett összegyűjteniük a jelentkezőknek.

A rendészettudományi karra ötszázötvenhat felvételizőt vettek fel, a pontszámok alapján a nappali alapszakokon a bűnügyi szak volt a legnépszerűbb: a bűnüldözési szakirányra 434, a gazdasági nyomozóira 411 pont volt a határ – írták. A közlemény szerint a rendészeti szak közrendvédelmi rendőr szakirányára 390 pont kellett a bejutáshoz, az igazgatásrendészeti és közlekedésrendészeti szakirányokon 352, illetve 353 pontra volt szükség.

A katasztrófavédelmi nappali alapképzések közül az iparbiztonsági szakirányra kellett a legmagasabb pontszám.

A hadtudományi és honvédtisztképző kar nappali képzései közül az állami légiközlekedési szak állami légijármű-vezető, valamint a katonai repülőműszaki szakirányain volt a legmagasabb a felvételi pontszám, de népszerű volt a felvételizőknél például a katonai vezetői és a katonai logisztika szak is – tették hozzá.

A víztudományi karon a nappali képzések közül az építőmérnöki szakon volt a legmagasabb a pontszám – olvasható a közleményben.

The post Az NKE több képzésére is négyszáz feletti a ponthatár appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Kreml: a hadászati stabiltásról tárgyalt Putyin és Trump

Biztonságpiac - Sat, 07/25/2020 - 04:33
A hadászati stabilitásról és a fegyverzetellenőrzésről tárgyalt egymással telefonon Vlagyimir Putyin és Donald Trump, különös tekintettel Oroszország és az Egyesült Államok felelősségére a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának ügyében – közölte a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint a felek megerősítették a hadászati témadófegyverek csökkentéséről és korlátozásáról szóló egyezményről folytatott konzultációk aktualitását. Putyin és Trump hangsúlyozta annak az orosz kezdeményezésnek a fontosságát, amely szorgalmazza, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának vezetői vitassák meg a nemzetközi biztonság problémáinak széles körét.

Szó esett az iráni nukleáris program körül kialakult helyzetről, és hangsúlyt kapott a nukleáris fegyverek leterjedése elleni kollektív erőfeszítések szükségessége. A Kreml által konstruktívnak és tartalmasnak minősített eszmecsere során a felek kölcsönösen kifejezték készségüket a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlesztésére és pozitívan értékelték a koronavírus-fertőzés terjedése elleni harcban való együttműködést.

A két elnök felköszöntötte egymást a Szojuz-Apollo szovjet-amerikai közös űrrepülés 45. évfordulója alkalmából és megállapodott a kétoldalú kapcsolattartás több szinten való folytatásáról.

The post Kreml: a hadászati stabiltásról tárgyalt Putyin és Trump appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Több száz holttestet exhumáltak egy horvátországi tömegsírból

Biztonságpiac - Fri, 07/24/2020 - 16:35
A második világháborúban partizánok által lemészárolt több mint nyolcszáz ember holttestét exhumálták a szlovén határ melletti, nyugat-horvátországi Jazovka Jama-i tömegsírból – közölte a védelmi minisztérium.

Az áldozatok többsége a második világháborúban harcoló, fogságba esett horvát domobran (honvédek) és usztasa katona volt, de voltak köztük egészségügyi dolgozók és apácák is, akiket a partizánok 1943-1945 között több zágrábi kórházból hurcoltak el, sebesült katonákkal együtt.

A tömegsírra Mladen Kuka károlyvárosi (Karlovas) barlangász bukkant rá, és 14 év titokban végzett kutatása után felfedezését 1989-ben hozta nyilvánosságra. Tíz évvel később, 1999-ben barlangászok Zarko Danilovic patológus segítségével elkezdték nyilvántartásba venni a holttesteket, anélkül, hogy a felszínre hozták volna őket. A negyven méter mély gödörben az első maradványokat a nyílástól harminc méterre találták meg. A kutatások szerint az áldozatokat megkötözték és többségüket tarkón lőtték. Ugyanakkor nem egyszerre végezték ki mindnyájukat, egyeseket az 1943-as krasicai csata után, másokat 1945 májusában, a háború befejeztével mészároltak le.

A Jazovka Jamai-i tömegsírból exhumált földi maradványokat, amelyeket július 13-17. között hoztak a felszínre szakemberek, a zágrábi kriminalisztikai intézetbe szállították, ahol antropológiai vizsgálatnak vetik alá. Ezt követően méltó nyugalomra helyezik őket. Az emléktemető helyszínéről a minisztérium még egyeztet a helyi önkormányzattal és plébániával, valamint azokkal a civil szervezetekkel, amelyek az áldozatok emlékét őrzik.

A tárca közleményében azt írta: a Jazovka Jama-i tömegsírban talált emberi maradványok exhumálását a zágrábi megyei bíróság rendelte el annak a törvénynek az alapján, amely a második világháborúban és az az utáni időszakban elesett katonák felkutatásáról, a katonatemetők létesítéséről, elrendezéséről és fenntartásáról szól.

A nácikkal szimpatizáló horvát alakulatok és a kommunista partizánok között súlyos összecsapások zajlottak a második világháborúban. A háború végén a partizánok véres leszámolásokat hajtottak végre a németekkel és a németekkel szimpatizáló horvátokkal szemben.

A horvát belügyminiszter egy korábbi közlése szerint az országban 840 második világháborús tömegsír van, a szomszédos Szlovéniában hatszáz, Bosznia-Hercegovinában pedig kilencven.

The post Több száz holttestet exhumáltak egy horvátországi tömegsírból appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Annyi az erőszakos bűncselekményekért elítélt tanároknak… Romániában

Biztonságpiac - Fri, 07/24/2020 - 12:10
Nem tölthetnek be pedagógusi, nevelő-oktatói, vezetői, szakirányítói vagy ellenőrző tisztséget a romániai közoktatásban és felsőoktatásban azok, akiket jogerősen elítéltek az oktatói szakma gyakorlása közben személy ellen elkövetett szándékos bűncselekményért – döntötte el a bukaresti szenátus.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által kezdeményezett törvénymódosítást a képviselőház korábban hallgatólagosan (érdemi vita nélkül) elfogadta, a véglegesítésében illetékes szenátus pedig egyhangúlag szavazta meg.

A törvény kezdeményezőinek indoklása szerint Romániában rendszeresen beszámol a média a diákokat bántalmazó, helyzetükkel visszaélő pedagógusokról, és sok esetben az is kiderül, hogy az illető tanárok “visszaesők”, erőszakosságukról a kollégák, az iskola vezetői is tudtak, de eddig nem voltak jogi eszközeik arra, hogy eltávolítsák a pályatévesztett, és erkölcsileg alkalmatlan embereket az oktatási rendszerből.

Az USR eredetileg minden, szabadságvesztéssel sújtott szándékos bűncselekményre kiterjesztette volna az összeférhetetlenséget. Az indoklásban felhozott példák között nemcsak erőszakos cselekmények, hanem okirathamisítás és csalás is szerepeltek. A törvénytervezet a szenátus jogi és oktatási szakbizottságának együttes ülésén nyerte el végső formáját.

A jogszabályban szereplő tiltás érvényét veszti, ha olyan fordulat következik be – az ítélet megsemmisítése, amnesztia, kegyelem – amely megszünteti az ítélet jogkövetkezményeit.

The post Annyi az erőszakos bűncselekményekért elítélt tanároknak… Romániában appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Hatnak az Oroszország elleni szankciók: Putyin visszavett az orosz nemzeti célkitűzésekből

Biztonságpiac - Fri, 07/24/2020 - 08:35
Hat évvel, 2030-ig átütemezte és visszafogta az orosz nemzeti célkitűzéseket a napokban kiadott rendeletében Vlagyimir Putyin.

Az újraválasztását követően, 2018 májusában kiadott fejlesztési célkitűzéseket 2024-ig kellett volna megvalósítani, ha nem jön közbe a Covid-19 világjárvány és az annak következtében kialakult gazdasági visszaesés. A mostani rendelet a két évvel ezelőtt kiadott stratégiai dokumentum helyébe lép.

“Függetlenül a folyó nehézségektől, hosszútávú iránypontjaink változatlanok maradnak” – hangoztatta Putyin egy, a fejlesztés stratégiájáról július 13-án megtartott tanácskozáson, elismerve, hogy figyelembe kell venni a világjárvánnyal és a gazdasági válsággal kapcsolatos tényezőket. Putyin rendelete öt alapvető célt határoz meg: a lakosság, valamint az emberek egészségének és jólétének megóvását, az önmegvalósítás és a tehetség fejlesztésének lehetőségét, a kényelmes és biztonságos életközeg biztosítását, a tisztességes és hatékony munka és a sikeres vállalkozás szavatolását, valamint a digitális átalakulást.

Kikerült a korábbi célkitűzések közül, hogy Oroszországnak a világ öt legnagyobb gazdasága közé kell előlépnie. A mostani elvárás a világátlagnál gyorsabb GDP-növekedés, a makrogazdasági stabilitás megőrzése mellett, a munkára és a vállalkozásra vonatkozó célon belül. Dmitrij Peszkov a vezető ötösbe való feltörekvés szándékának visszavonását a “kedvezőtlen nemzetközi gazdasági konjunktúrával” magyarázta.

A mostani rendelet három 2018-as célkitűzést vont össze a “digitális átalakulás” keretében: 2030-ra a gazdaság kulcságazatainak és a szociális szférának, beleértve az egészségügyet, a közoktatást és az államigazgatást, el kell érniük a “digitális érettséget”. Konkrét kritériumokat ezzel kapcsolatban a dokumentum nem nevezett meg. Nem cél a továbbiakban, hogy Oroszországban ötven százalékra nőjön a technológiai innovációval foglalkozó szervezetek részaránya. A várható 78 éves élettartamot immár nem 2024-re, hanem 2030-ra kell elérni. 2018-ban még úgy tűnt, hogy addigra ez a mutató nyolcvan év lesz Oroszországban.

A mostani célkorrekció értelmében a szegénységi rátát nem 2024-re, hanem 2030-ra kell majd a 2017-as szint felére, a lakosság 6,6 százalékára csökkenteni. Az RBK gazdasági napilap szerint ezen a téren a közbülső célkitűzést a válság előtti utolsó évben, 2019-ben sem sikerült elérni. Az elnöki rendelet új célként nevezte meg a települési szilárdhulladék-feldolgozás fenntartható rendszerének kiépítését, amely száz százalékban biztosítaná a hulladék szelektálását és a felére csökkentené a telepeken tárolandó szemét mennyiségét. Feladat a károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkentése is.

A célkitűzések között szerepel még egyebek között, hogy évi ötmillió orosz családnak javítsák a lakáskörülményeit, hogy legkevesebb 120 millió négyzetméternyi új lakás épüljön, hogy a fizetés- és a nyugdíjemelés ne maradjon el az inflációtól. Az alaptőke-beruházásoknak, valamint a nyersanyagon és energiahordozókon kívüli exportnak hetven százalékkal kell meghaladniuk a 2020-as szintet, az informatikába történő befektetéseknek pedig meg kell négyszereződniük.

A kis- és középvállalatok foglalkoztatottjainak száma el kell, hogy érje a 25 milliót. Cél, hogy Oroszország felemelkedjék a világ tíz legjobb oktatási rendszerével és legtöbb fejlesztésével rendelkező országa közé, és hogy a háztartások 97 százalékának legyen internet-hozzáférése. Tíz év múlva a sportolók arányának hetven, az önkéntesekének pedig 15 százalékra kell emelkednie a lakosságon belül.

Putyin arra utasította a kormányt, hogy október 30-ig hozza összhangba a nemzeti projekteket a direktívájával.

A válság megnyilvánulása az is, hogy az RBK értesülése szerint az orosz pénzügyminisztérium fontolóra vette a kiadások tíz, ezen belül a katonai kiadások öt százalékos csökkentését a 2021 és 2023 közötti időszakban.

The post Hatnak az Oroszország elleni szankciók: Putyin visszavett az orosz nemzeti célkitűzésekből appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Annyi a tolnai a kábítószer-kereskedő bűnbandának

Biztonságpiac - Fri, 07/24/2020 - 07:35
 Több mint száz rendőr csapott le egy kábítószer-kereskedő bűnszervezetre — közölte a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság. A közlemény szerint a rendőrök a Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaival közösen tizenegy helyszínen hat embert fogtak el és állítottak elő.

A majdnem két évig tartó nyomozás eredményeként sikerült feltérképezni a bűnszervezetet, összegyűjteni azokat a terhelő információkat és bizonyítékokat, amelyek alapján őrizetbe vették a hálózatot irányító 54 éves tolnai férfit és a bűnbanda tagjait – tették hozzá.

Az akció során a rendőrök házkutatást tartottak a szervezet tagjai által használt ingatlanokban, valamint gépjárművekben, és jelentős mennyiségű kábítószert, különböző fajtájú új pszichoaktív anyagokat foglaltak le, valamint a kábítószer csomagolásához, értékesítéséhez szükséges eszközöket találtak. A rendőrök a hálózat tagjaitól öt ingatlant vettek zár alá, gépjárműveket, készpénzt és egyéb vagyontárgyakat (elektronikai eszközöket, zongorát, ékszereket), valamint a bűnszervezet vezetőjének üzletrészét foglalták le, csaknem 35 millió forint értékben.

A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai egy 54 éves tolnai, egy 43 éves és egy 20 éves kocsolai, egy 38 éves pincehelyi, egy 41 éves és egy 37 éves dalmandi lakost jelentős mennyiségű kábítószer kereskedelme bűntette elkövetésének, illetve bűnszervezetben, kereskedéssel elkövetett pszichoaktív anyaggal visszaélés megalapozott gyanúja miatt – őrizetbe vételük mellett – gyanúsítottként hallgatták ki.

A banda tagjai akár öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethetők – áll a közleményben. A közlemény szerint a rendőrök a Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaival közösen tizenegy helyszínen hat embert fogtak el és állítottak elő.

Beállítás kiemelt képként

The post Annyi a tolnai a kábítószer-kereskedő bűnbandának appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Az amerikai védelmi miniszter még az idén Kínába kíván látogatni

Biztonságpiac - Fri, 07/24/2020 - 06:35
Még az idén Kínába kíván látogatni Mark Esper amerikai védelmi miniszter, aki ezt azzal indokolta, hogy szeretné javítani a kétoldalú együttműködést.

Esper a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) rendezvényén úgy kedden fogalmazott: szeretné javítani az amerikai-kínai együttműködését “olyan ágazatokban, amelyekben közös érdekeinek vannak”. Hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a “válságkommunikáció szükséges csatornáinak kiépítését”.

“Washington pozitív és gyümölcsöző kapcsolatokat akar Kínával” – hangoztatta a miniszter. Egyben bírálta is Pekinget. Megjegyezte: Kínának “nincs joga, hogy nemzetközi vizekből a saját tengeri birodalmának kizárólagos övezetét” alakítsa ki. Ezzel kapcsolatban utalt egy sor olyan kínai lépésre, amely Washington megítélése szerint káros a Dél-kínai-tenger térségében. Megemlítette azt a korábban már hangoztatott amerikai vádat, miszerint Peking elsüllyesztett egy vietnami halászhajót, felidézte, hogy Peking zaklatott malajziai olajkitermelő vállalatokat, és kínai halászhajókat “küldött” indonéziai vizekre.

Elemzők emlékeztetnek rá, hogy Esper olyan időszakban jelentette be, hogy az Egyesült Államok jó viszonyra törekszik Kínával, amikor Washington egyre gyakrabban és erőteljesebben bírálja az ázsiai ország vezetését.

A Trump-kormányzat többször bírálta Peking törekvéseit a Dél-kínai-tengeren, támogatva a térség többi országát. Donald Trump néhány nappal ezelőtt írta alá azt a törvényt, amely szankciókkal sújtja azokat a tisztségviselőket, akik részt vettek a Hongkongra érvényes új nemzetbiztonsági törvény megalkotásában és gyakorlati megvalósításában. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azt jelentette be, hogy vízumkorlátozásokkal sújtanak kínai technológiai cégeket, köztük a Huawei telekommunikácoós vállalatot, mert “támogatást nyújtanak olyan rezsimeknek, amelyek megsértik az emberi jogokat”.

Az amerikai igazságügyi tárca vezetője, William Barr a múlt héten, egy michigani üzleti rendezvényen ostorozta azokat az amerikai vállalatokat és szórakoztatóipari cégeket, amelyek szerinte üzleti okokból túlságosan is meghajolnak Kína érdekei előtt. Az amerikai igazságügyi minisztérium egyébként különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy Kína milyen sok diákot és kutatót támogat anyagilag az amerikai egyetemeken. Nemrégiben az ohiói állami egyetemen, májusban pedig a clevelandi klinikán és Arkansas egyetemén tartóztattak le professzorokat azért, mert nem tárták fel Kínától érkező anyagi támogatásukat.

Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója a Hudson Intézetben a napokban Kínát nevezte az Egyesült Államokra leselkedő legfőbb veszélynek, azt állítva, hogy Peking át akarja venni Washington vezető szerepét a világban.

The post Az amerikai védelmi miniszter még az idén Kínába kíván látogatni appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Heten, mint a gonoszok: elítélték a fiatalokat, akik édességért vertek agyon egy idős embert

Biztonságpiac - Fri, 07/24/2020 - 05:35
Hat és 12 év közötti, fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt a Debreceni Törvényszék kedden négy fiatalt, aki édességért, cigarettáért és pár ezer forintért agyonvert egy hajdúhadházi idős férfit. A büntetőügy három további vádlottját javítóintézeti nevelésre ítélték.

A törvényszék a közleményében azt írta: az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondták ki nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés, továbbá rablás és magánlaksértés miatt. A bíróság őt halmazati büntetésül 12 év, fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A másodrendű vádlottat ugyanezen bűntettekért tíz, a harmadrendűt nyolc, a negyedrendűt hat év fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A bíróság az ötöd-, a hatod- és a hetedrendű vádlottat bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében találta bűnösnek, ezért őket négy, illetve három-három év javítóintézeti nevelésre ítélte.

A vádirat szerint a fiatalok rendszeresen jártak a sértetthez, akiről Hajdúhadházon köztudomású volt, hogy otthonában nagyobb mennyiségű élelmiszert, édességet és cigarettát tart, amelyet kis haszonnal értékesít. Az első- és másodrendű vádlott 2019. május elején megbeszélte, hogy kicsalják házából a férfit, leütik, majd édességet és pénzt lopnak a házából. A sértett feleségéről tudták, hogy mozgáskorlátozott, ezért őt nem akarták bántani. (Színtiszta humanizmusból ugye, mert akár agyon is verhették volna. Csak azután nehogy ezért enyhítsék majd a büntetésüket, mondván, hogy ezek a csupa szív gyerekek jóval enyhébb büntetést érdemelnek! A -szerk- megj.)

A két fiú 2019. május 8-án este becsengetett az idős férfihez, majd amikor kiment a kapuhoz, leütötték. A sértett megtántorodott, de volt annyi lélekjelenléte, hogy védekezzen. Ezt látva a két kamasz megijedt és elszaladt a helyszínről. Mivel üres kézzel távoztak, megbeszélték, hogy később újra megpróbálják kirabolni a férfit, de segítséget hívnak. A fiúk néhány nap múlva öt társukkal együtt tértek vissza. Három fiú átugrott a kerítésen, majd a kutyák ugatására a házból kijövő férfit a náluk lévő fakaróval és vascsővel többször fejbeütötték. A sértett összeesett, de a fiatalok tovább ütötték, rúgták. Ezután két fiatal bement a házba, ahol az idős férfi mozgáskorlátozott feleségétől készpénzt követeltek. A megrémült asszony elárulta, hol tartják a pénzüket. A vádlottak ötezer forintot, majd további kutatás után más helyekről még hatezer forintot tulajdonítottak el. Két dobozba ezután csokoládét, chipset, cigarettát, cukorkát és energiaitalt pakoltak, majd távoztak a házból. A vádlottak egy közelben lévő lakatlan házban találkoztak, ott felosztották egymás között a lopott édességet és cigarettát.

Az idős férfi életét vesztette.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosítás miatt, míg a vádlottak, védőik és törvényes képviselőik enyhítés, téves jogi minősítés, az ötöd- és hatodrendű vádlottak felmentéséért fellebbeztek. A bíróság az első-, másod-, harmad-, illetve negyedrendű vádlott letartóztatását fenntartotta.

The post Heten, mint a gonoszok: elítélték a fiatalokat, akik édességért vertek agyon egy idős embert appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Trump nem boldog: bezáratta a houstoni kínai konzulátust

Biztonságpiac - Fri, 07/24/2020 - 04:35
A houstoni kínai konzulátus bezárása egyértelmű üzenet – jelentette ki Kellyanne Conway, a Fehér Ház és Donald Trump tanácsadója.

“Az elnök nagyon egyértelművé tette, nem boldog azzal a ténnyel, hogy a kínai vírust nagyon kevés információval, nagyon kevés tisztességgel és átláthatósággal szabadították ránk és a világra Kínából” — fogalmazott Conway. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok “még mindig nem kap” megfelelő információkat Kínától. “Még mindig nem tudjuk a fertőzések és a halálesetek számát sem” – fűzte hozzá.

Washington kedden éjjel – elemzők és a kínai külügyminisztérium álláspontja szerint – váratlanul rendelte el a texasi Houstonban lévő kínai konzulátus bezárását. A kínaiak 72 órát kaptak a konzulátus kiürítésére.

Az amerikai külügyminisztérium megerősítette a döntést, amelyet azzal indokolt, hogy ennek révén is “megvédi az amerikai szellemi tulajdont és az amerikaiakra vonatkozó magánjellegű információkat”. Morgan Ortagus külügyi szóvivő leszögezte: az Egyesült Államok nem tűri tovább, hogy Kína “megsértse szuverenitásunkat és megfélemlítse népünket, mint ahogyan nem toleráltuk Kína tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát, amerikai munkahelyek ellopását és más ‘kedves’ viselkedését”.

A Dániában tartózkodó amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo újságírók előtt megismételte a Kínával szemben eddig is hangoztatott vádakat, a többi között azt, hogy Kína amerikai és európai szellemi tulajdont lop el, ami “százezrek munkahelyének elvesztését jelenti”.

Pompeo leszögezte, hogy Washington a továbbiakban egyértelmű elvárásokat fogalmaz majd meg azzal kapcsolatban, hogy milyen “viselkedést” vár el Pekingtől. “Ha ennek nem tesznek majd eleget, akkor lépéseket teszünk az amerikai nép, nemzetbiztonságunk és gazdaságunk, valamint munkahelyeink védelme érdekében” — hangsúlyozta.

Sem az amerikai diplomácia irányítója, sem az amerikai külügyi szóvivő nem tért ki arra, hogy miért éppen a houstoni konzulátust zárták be, Marco Rubio, floridai republikánus szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke ugyanakkor a Fox televízióban azt nyilatkozta, hogy ez a konzulátus volt “a frontvonalban”. “Régóta esedékes volt a bezárás. Az (amerikai) üzletembereket arra használják fel, hogy megpróbálják befolyásolni a kongresszusi tagokat és más politikai vezetőket tagállami és helyi szinten egyaránt” — fogalmazott Rubio.

The post Trump nem boldog: bezáratta a houstoni kínai konzulátust appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Darwin-díjas sofőr: akár ötször is elvehették volna a jogosítványát

Biztonságpiac - Thu, 07/23/2020 - 16:35

Kilencvenhárom büntetőpontot gyűjtött össze egy sofőr a fővárosban az I. kerületi Alagút utca és az V. kerületi Széchenyi utca között – közölte a rendőrség a police.hu honlapon.

A közleményben azt írták, akár ötször is elvehetnék a jogosítványát annak a harmincnégy éves férfinek, aki néhány napja nem állt meg a rendőri jelzésre az Alagút utcában és nagy sebességgel elhajtott. (A rendőrség közleménye feltételes módban szól a jogosítvány elvételéről, ezért az a kérdés, hogy miért nem vonták be a “bátor” sofőr jogosítványát azonnal. A -szerk- megj.)

A sofőr kilenc piros lámpán hajtott át, valamint figyelmen kívül hagyott két behajtani tilos táblát, és tizenegy szabálysértést követett el, mert nem állt meg a rendőri jelzésre, három alkalommal a szembe jövő sávban, három esetben a buszsávban közlekedett, két-két esetben nem állt meg a stop táblánál, és átlépte a záróvonalat.

Ráadásul, amikor a sofőr megállt, kiderült az is, hogy ivott – tették hozzá.

Categories: Biztonságpolitika

Ez a jó sajtó titka: az FSZB-ről csak az FSZB jóváhagyásával jelenhet majd meg információ

Biztonságpiac - Thu, 07/23/2020 - 12:10
Megszavazta harmadik, végleges változatában az orosz parlament alsóháza azt a törvénymódosítást, amely megtiltja a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerveiről szóló anyagok nyílt közlését és terjesztését a testület vezetésének engedélye nélkül.

A szolgálat biztonságának és hírnevének védelmére hivatkozó új szabályozás az FSZB aktív és volt alkalmazottjait az állam- és szolgálati titoktartás mellett “szakmai titoktartásra” is kötelezi. A biztonsági szervek munkájáról szóló, nyílt közlésre szánt anyagokat szakértők fogják előzetesen elbírálni, közlésről pedig a biztonságért területileg illetékes szövetségi szerv vezetője dönt majd. Vonatkozó engedély nélkül az információt közölni és terjeszteni tilos.

Vaszilij Piszkarjov, a parlamenti alsóház biztonsági és korrupcióellenes bizottságának elnöke elmondta, hogy a módosítással sikerült “betömni egy rést”, amelyet eddig nem szabályoztak. Mint mondta, a biztonsági szervek működéséről szóló információ, ha “nem baráti erőkhöz” kerül, fenyegetést jelenthet nemcsak az adott testület, de az egész ország biztonsága szempontjából.

A törvénymódosítást a felsőháznak is jóvá kell még hagynia. (Ne legyen kétségünk, meg fogják szavazni. A -szerk- megj.)

Categories: Biztonságpolitika

Peking brit cégeket fenyeget

Biztonságpiac - Thu, 07/23/2020 - 08:35
Peking tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy London felfüggesztette a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményt, valamint kiterjesztette a fegyverembargót a városra.

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján közölte: a brit döntés a nemzetközi törvényekbe és normákba ütközik, ezért Kína fenntartja magának a jogot arra, hogy ellenlépést tegyen.

Dominic Raab brit külügyminiszter hétfőn jelentette be a döntést, amelyet a Hongkongban június 30-án bevezetett új nemzetbiztonsági törvény miatti kifogásokkal indokolt. Az Egyesült Királyság mellett Ausztrália és Kanada – a brit Nemzetközösség tagjai – júliusban szintén felfüggesztették a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményeiket.

A pekingi vezetés szócsövének tartott Global Times című lap egy hétfői cikkben megfigyelőkre hivatkozva azt írta: ha az Egyesült Királyság továbbra is ellenségesen áll Kínához, elképzelhető, hogy Pekingnek nem marad más választása, mint olyan brit vállalatokra lesújtani, mint az HSBC brit székhelyű befektetési bank, vagy a Jaguar Land Rover brit autógyártó.

Liu Hsziao-ming, Kína nagy-britanniai nagykövete a Twitteren kedden közzétett bejegyzésében arra szólította fel Londont, hogy készüljön fel a következményekre, amennyiben a “rossz úton” halad tovább Hongkongot illetően.

A kínai-brit viszony az elmúlt időszakban egyre feszültebbé vált. A brit kormányzat több alkalommal kritikusan foglalt állást Kínával szemben a koronavírus-járvány kezelését, valamint Hongkong autonómiájának biztosítását illetően. Boris Johnson brit miniszterelnök a hongkongi nemzetbiztonsági törvény bevezetésének fényében a brit állampolgárság megszerzéséhez nyitott utat az arra jogosult, mintegy három millió hongkonginak.

A brit kormányzat a múlt héten jelentette be, hogy a brit távközlési vállalatok 2021-től nem vásárolhatnak a kínai Huawei technológiai óriáscégtől berendezéseket a nagy-britanniai 5G mobilhálózat kiépítéséhez. A Global Times szerint a Huawei kizárása a brit 5G-hálózat kiépítéséből szimbolikus lépés volt, amellyel az Egyesült Királyság jelezte, Kínát potenciálisan ellenséges országnak tartja.

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here

Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.