Biztonságpolitika

Porkoláb Imre kiemelte: a sugárhajtású ProTAR drónt kifejezetten katonai alkalmazásra fejlesztették ki, a védelmi célú, pilóta nélküli repülőrendszer a hadsereg légvédelmi képességének fejlesztésére hivatott. Az új technológia a nemzetközi piacon is megállja a helyét – tette hozzá.

Mint mondta, az új fejlesztés mérföldkő a honvédség megújulása terén, olcsóbb és komolyabb teljesítményű, mint elődei. Felidézte: a rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese a hadiipar volt, ezért 2010-ben újra kellett indítani az ágazat fejlesztését.

A hadiipari fejlesztések számos, mindennapi használatra alkalmas eszköz és technológia fejlődéséhez járulnak hozzá, így a mindennapjainkra is hatással vannak – mondta, példaként említve az internet használatát. Rámutatott: a jelenlegi nemzetközi helyzetben kiemelten fontos a légtérvédelem, ezen belül pedig felértékelődik a drónok használata.

Molnár Zsolt, a fejlesztést végrehajtó Rotors & Cams Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az akár 500 km/órával kötelékben is repülni képes, 68 kilogrammos drónnal valós körülmények között szimulálhatóak a támadó repülőgépek. Repülési magassága a 6000 métert, üzemideje a 60 percet, kommunikációs hatótávolsága a 75 kilométert is eléri – közölte. Jelezte, a berendezés három részből áll: a légijárműből, a katapultból és a földi irányítóállomásból.

Blénessy László, a 4iG vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy társaságuk az informatika, a távközlés és a védelmi technológia területén hajt végre fejlesztéseket, szavai szerint az új drón mindhárom területet magába foglaló technológiai fejlesztés eredménye.

The post Porkoláb: a haderőfejlesztés a védelmi ipar kiépítésével lehet sikeres appeared first on .

A lengyel államügyészség és a Belbiztonsági Ügynökség (ABW) által folytatott nyomozás keretében letartóztatott férfi katonai létesítményeket és tengeri kikötőket figyelt meg, és az orosz fél rendszeres fizetésben részesítette – írta meg Kaminski.

Ügyészségi közlemény szerint a Lengyelországban 2019 óta élő férfit szervezett bűnözői csoportban való részvétellel, és külföldi hírszerzés javára folytatott, Lengyelország érdekeit sértő tevékenységgel gyanúsították meg, amiért tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A bíróság jóváhagyta a gyanúsított három hónapos letartóztatását.

A kémcsoport első tagjainak letartóztatásáról a lengyel belügyi tárca március közepén számolt be. Az ügyben folytatódik a nyomozás annak érdekében, hogy a kémcsoport tevékenységének részleteit kiderítsék, és leleplezzék a hálózat minden tagját.

Korábbi közlések szerint a kémcsoport többek között vasútvonalak megfigyelésével, a NATO-val és Lengyelországgal szemben folytatott ellenséges propaganda terjesztésével foglalkozott, és szabotázsakciókat is előkészített.

The post Lengyelországban egy orosz kémcsoport újabb tagját vettél őrizetbe appeared first on .

Meg kell mutatni, hogy a nemzetközi közösség szándéka, hogy megakadályozza Észak-Korea atomfegyverhez jutását erősebb, mint Phenjan nukleáris fejlesztések iránti eltökéltsége – szögezte le hétfőn az AP hírügynökségnek adott interjújában Jun Szok Jol, aki a tervek szerint részt vesz a NATO ma kezdődő, két napra tervezett vilniusi csúcstalálkozóján.

A sajtónak adott írásbeli nyilatkozatában az államfő elmondta, a csúcson szorgalmazni fogja a nemzetközi összefogást „Észak-Koreai törvénytelen cselekedetei ellen”, hozzátéve, hogy a NATO és Szöul közötti új megállapodás 11 területen tesz lehetővé együttműködést, beleértve a kiberbiztonságot is.

„A béke akkor a legbiztosabb, ha erős hatalom és elrettentés áll mögötte. Az Észak-Korea elleni szigorú nemzetközi szankciókkal meg lehet előzni (Phenjan) nukleáris fejlesztéseit és rakétaprogramját” – fogalmazott az elnök aláhúzva, hogy a litván fővárosban Joe Biden amerikai elnökkel és Kisida Fumio japán miniszterelnökkel is egyeztet majd.

„Ahogy az Európában történő események jelentős hatással bírnak az indiai- és csendes-óceáni térségre, úgy az indiai- és csendes-óceáni térségben zajló események is erőteljesen kihatnak európai országokra” – tette hozzá. Az ukrajnai háború megmutatta, hogy egyetlen térség biztonsági válsága is globális hatással bírhat. A dél-koreai elnököt japán, ausztrál és új-zélandi vezetőkkel együtt hívták meg a csúcstalálkozóra.

Mindeközben hétfőn Phenjan azt vetette az Egyesült Államok szemére, hogy amerikai gépek sértették meg az észak-koreai légteret, a kommunista ország védelmi tárcájának szóvivője a KCNA észak-koreai állami hírügynökségnek pedig kiemelte, „az amerikai provokáció” csak közelebb viszi a Koreai-félszigetet a nukleáris konfliktushoz. Hozzátette: Phenjan „visszafogja magát”, de a légterét megsértő gépeket le fogják lőni.

A KCNA közleményében emellett nukleáris zsarolásnak nevezik azon washingtoni tervet, mely stratégiai nukleáris felszerelést küldene a térségbe, kiemelve: „ha bármi történne”, azért egyedül az Egyesült Államok viseli a felelősséget. Dél-Korea és az amerikai hadsereg idén már több közös hadgyakorlatot rendezett a félszigetnél, júniusban pedig a dél-koreai Puszanba érkezett az Egyesült Államok egy nukleáris meghajtású tengeralattjárója is.

The post Az észak-koreai nukleáris fejlesztések elleni fellépést sürgetett a dél-korea appeared first on .

Az elnök a CNN hírtelevíziónak kijelentette ugyanakkor, hogy miközben az ukrán NATO-tagságról szóló vita a szövetségen belül korai, az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is eljuttatják a biztonsági támogatást és fegyverzetet Volodimir Zelenszkij elnökhöz és haderejéhez, ami ahhoz szükséges, hogy az ország be tudja fejezni a háborút Oroszországgal.

„Nem gondolom, hogy egyhangú egyetértés van a NATO-n belül most arról, hogy befogadjuk-e Ukrajnát a NATO családjába, vagy nem” – fogalmazott, és hozzátette: a szövetség „határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy megvédje a NATO területének minden centiméterét… Amennyiben egy jelenleg zajló háborúról van szó, akkor mindannyian háborúba lépünk, háborúba lépünk Oroszországgal, ha az volna a helyzet”, hogy Ukrajna a NATO tagja – hangsúlyozta Biden.

Az amerikai elnök vasárnap Európába utazott, ahol hétfőn Londonban találkozik III. Károly királlyal és tárgyal Rishi Sunak miniszterelnökkel, majd Vilniusba megy a NATO csúcstalálkozójára, ahonnan Helsinkibe utazik, hogy csütörtökön részt vegyen az Egyesült Államok és az északi országok vezetőinek csúcstalálkozóján.

The post Biden szerint Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra appeared first on .

Azt írták, a terhelt 00 óra 44 perckor személygépkocsiját vezette Budapesten a Róbert Károly körúton – a Váci út irányából a Flórián tér irányába – a belső forgalmi sávban, majd az Árpád híd Népfürdő utcai felhajtójához érve a balra ívelő útkanyarulatban az autóval megcsúszott, és elveszítette uralmát a jármű felett.

Jobbra próbált ellenkormányozni, amelyet követően a személygépkocsi jobbra, az úttestről lesodródva a jobb oldalon telepített, a kerékpárutat elválasztó szalag- és csőkorlátnak ütközött, eközben a szintben kiemelt kerékpárútra is felcsapódott, majd a kiszakadt szalagkorláttal együtt nekiütközött a kerékpárúton vele szemben, Buda irányából Pest irányába közlekedő kerékpárosnak – ismertette a törvényszék a részleteket.

A szalag- és csőkorlátnak, a szintben kiemelt kerékpárútnak és az ott közlekedő kerékpárosnak ütközést követően a személygépkocsi visszacsapódott az úttestre és a tetejére borult, miközben a személygépkocsiból kifröccsenő olaj és fagyálló folyadék rácsapódott a középső forgalmi sávban mögötte érkező személygépkocsira.

Ezt követően a balesetet okozó autó az Árpád hídon – a belső és a középső forgalmi sávban – a tetején csúszott a Flórián tér irányába, majd a szalagkorlátnak ütközés helyétől körülbelül 70 méterre nekiütközött az Árpád hídon vele azonos irányból a belső forgalmi sávban közlekedő személygépkocsinak – részletezték.

A tájékoztatás szerint a balesetben a gyanúsított és egy másik sofőr nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett, míg a kerékpáros a kórházba szállítását követően életét vesztette.

A terhelt cselekménye – bizonyítottság esetén – halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége megállapítására alkalmas – mutattak rá. A bűncselekmény megalapozott gyanúját egyebek között a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetről szóló jelentés, a helyszínrajz, fényképfelvételek és az Országos Mentőszolgálat esetlapjai támasztják alá

A bíróság megállapítása szerint bár a terhelt büntetlen előéletű, az eljárás során beszerzett adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy a balesetet okozó gépjárművet versenyzésre használja. Erre utal az autó egyedi rendszáma, illetve a gépjármű jelentős teljesítménynövelése is. A baleset helyszíne klasszikusan olyan hely, ahol korábban is fordultak már elő közúti gyorsulási versenyek, továbbá a terhelt korábbi jogsértéseinek helyszínei is jellemzően versenyzésre használt helyszínek. Mindezekre figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy a balesetkor a terhelt és egy másik autó vezetője között spontán gyorsulási verseny alakult ki, ennek következtében hunyt el a vétlen kerékpáros – mutatott rá törvényszék.

Az ülésen az is megállapították, hogy a gyanúsított kikapcsolta a fejlett vezetést támogató rendszert (ESP) a gépkocsiban, amelyből a terhelt kockázatot semmibe vevő, felelősséget nem ismerő hozzáállására lehet következtetni. Ez a bűnismétlés veszélyét növelő tényező. Ugyancsak az ezen magatartásra vonatkozó következtetést erősíti az is, hogy a bűncselekmény elkövetésének oka szándékos szabályszegés volt, többszörös sebességtúllépés.

Ezekből arra lehet következtetni, hogy a gyanúsított a KRESZ előírásait figyelmen kívül hagyja, alappal következtethetően semmibe veszi a közlekedési szabályokat. A vele szemben lefolyatott szabálysértési eljárások sem tartották vissza attól, hogy a megalapozott gyanú szerint ismételten közlekedési szabályt szegjen – tudatta a törvényszék.

Mindezek alapján fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt szabadlábon hagyása esetén újabb, szabadságvesztéssel büntetendő közlekedési bűncselekményt követne el, így vele szemben a bűnismétlés veszélyétől alapos okkal lehet tartani.

Döntése során a bírságnak azon sajátos körülményt is figyelembe kellett vennie, hogy a terhelt a bűncselekményt a megalapozott gyanú szerint olyan nagy teljesítményű személygépkocsival követte el, amely egy olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben ő maga minősített befolyással rendelkezik, de a saját tulajdonában is van egy nagy teljesítménnyel bíró személygépkocsi, így a bűnügyi felügyelet elrendelése estén a terhelt rendelkezésére állnának olyan gépjárművek, amelyek a bűnismétlés veszélyét megkönnyítenék.

A bíróság szerint a megalapozott gyanú szerinti bűncselekmény jellege és a terhelt nyomozati iratokból kikövetkeztethetően a közlekedési szabályokat semmibe vevő személyisége a letartóztatás elrendelését teszi szükségessé – szögezték le a közleményben.

The post Fővárosi Törvényszék: elrendelték az Árpád hídon történt baleset okozójának letartóztatását appeared first on .

„Az oroszországi helyzet jóval kevésbé stabil, mint amilyennek tűnt, és nagyon gyorsan bizonytalanná válhat” – vélte Fiala, miután találkozott Jana Cernochová védelmi miniszterrel és Karel Rehkával, a cseh hadsereg vezérkari főnökével. A cseh kormányfő szerint figyelni kell az Oroszországban működő magánhadseregekre, illetve félkatonai szervezetekre is. „Oroszországban magánhadseregek és félkatonai szervezetek léteznek. A helyzet bármikor nagyon bizonytalanná, rendkívül veszélyessé válhat. Ezt nem szabad alábecsülni” — figyelmeztetett Fiala.

A kormányfő, a védelmi miniszter és a vezérkari főnök a találkozón elsősorban az ukrajnai helyzet alakulásáról cseréltek véleményt. A kormányfő a sajtótájékoztatón közölte: Csehország az idén május végéig egyebek között 24 harckocsit, 76 gyalogsági páncélozott járművet és 645 tankelhárító lövedéket küldött Ukrajnának.

A cseh hadsereg raktáraiban továbbra is van olyan technika, amely átadható az orosz támadással küzdő Ukrajnának. A tartalék hadianyag mennyiségét és állapotát Rehka rendszeresen ellenőrzi – mutatott rá újságírók előtt a védelmi miniszter. Fiala elmondta, Csehország az év első öt hónapjában továbbá 16 darab, légvédelmi rendszereknél használható speciális járművet, 144 ezer légvédelmi eszközt, 57 ezer ágyúlövedéket és több más hadianyagot is adott az ukránoknak.

A tavaly az Ukrajnának szállított cseh hadianyag között 38 harckocsi, 55 gyalogsági páncélozott jármű, többtucatnyi más katonai jármű, több mint 30 ezer pisztoly, 11 ezer puska, több mint 4,2 millió kézifegyverekbe való lőszer, több ezer páncélököl, rakétavető és más fegyver, lőszer illetve hadianyag volt.

The post Petr Fiala: helyes a NATO keleti szárnyának megerősítése appeared first on .

Biden a CNN-nek adott interjúban nehéz döntésnek nevezte a hozzájárulás megadását a vitatott eszközök szállításához, de hozzátette, hogy meggyőzték őt ennek szükségességéről, mert Ukrajnának szüksége van lőszerre az orosz erők elleni támadáshoz. Az ukrán erők „kifogyóban vannak a tüzérségi eszközökből, és nekünk is alacsonyak a készleteink” – magyarázta az elnök, hozzátéve, hogy átmeneti időszakra fogadta el a védelmi minisztérium javaslatát a kazettás eszközök ukrajnai szállítására, ameddig az Egyesült Államok nem lesz képes több 155 milliméteres lőszert legyártani.

Az amerikai védelmi minisztérium illetékese pénteken azt mondta, hogy a vitatott lőszerek szállításának elsődleges oka, hogy segítsenek az ukrán erők számára áttörni az orosz védelmi vonalakon. Colin Cahl, a Pentagon védelempolitikáért felelős államtitkára elismerte, hogy az ukrán ellentámadás „kicsit lassabban halad, mint sokan remélték”.

Előzőleg az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján a lőszerekkel kapcsolatos aggályokról azt mondta, hogy az amerikai adminisztráció egyeztetett a szövetségesek és partnerek képviselőivel.

Jake Sullivan egyebek közt azzal érvelt, hogy Oroszország kazettás lőszert polgári lakosság ellen is bevet, és a háború kezdete óta alkalmaz ilyen eszközöket, az ukrán erők viszont az ország területének védelmében használják majd, és „minimalizálják” a polgári lakosságot fenyegető kockázatot a kazettás bombák bevetése miatt.

Sullivan kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog háborúba keveredni Oroszországgal, és nem bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvert ahhoz, hogy azt saját területén kívül használja fel.

Az amerikai fegyverszállítmány bejelentése előtt az ENSZ főtitkára szóvivő-helyettese útján közölte, hogy továbbra sem támogatja a kazettás lőszerek (cluster munitions) alkalmazását. Farhan Haq elmondta, hogy Antonio Guterres kiáll a kazettás eszközök betiltásáról szóló ENSZ egyezmény mellett (Convention on Cluster Munitions – CCM), amit 15 éve kötöttek, és amelyhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között ugyanakkor nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína.

A DPICM (dual-purpose improved conventional munition), az úgynevezett kazettás lőszer a bevetéskor számos további apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást.

A Fehér Ház pénteki tájékoztatóján Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban a nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy a védelmi szövetség jövő heti csúcstalálkozóján Ukrajna belépéséről nem döntenek majd, de a vilniusi esemény fontos pont lesz az oda vezető úton, és lehetőséget ad a NATO-tagországoknak arra, hogy megvitassák, Ukrajnának milyen reformokra van szüksége ahhoz, hogy teljesítse az elvárásokat.

Sullivan a svéd NATO-tagság kapcsán úgy fogalmazott, hogy a folyamat relatíve hamar lezárul. „Bizonyosak vagyunk abban, hogy a nem túl távoli jövőben megtörténik a belépés, és erről egyhangú döntés születik” – mondta a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.

The post Orosz agresszió: Kiderült miért szállít az USA átmenetileg kazettás lőszert Ukrajnának appeared first on .

Nyitrai az országos polgárőrnap alkalmából jelezte, a lakiteleki országos találkozón a munkájukat önkéntesen végző több mint 65 ezer polgárőrt köszöntötték, akik szabadidejükben a közbiztonság fenntartásán és országunk határvédelmén is dolgoznak. „Magyarország kormánya erkölcsileg és anyagilag is megbecsüli a polgárőröket. Ők számíthatnak Magyarország kormányára. Köszönjük önkéntes és áldozatos munkájukat” — mondta.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke a felvételen arról beszélt, a társadalmi és gazdasági nehézségek ellenére a polgárőrség 2022-ben történelmének legsikeresebb évét zárta. Mindez köszönhető Magyarország kormányának, a kormány támogatásának – tette hozzá. „Az elmúlt évben tízmillió szolgálati órát teljesítettünk. Ebből különösen kiemelkedő a határvédelmi szolgálat, ami hozzájárult az államhatár biztonságához” — mondta.

Petrovszky Dóra polgárőr elmondta, „büszke vagyok rá, hogy ifjú polgárőrként a barátaimmal közösen tehetünk szabadidőnkben egy jó ügy érdekében, a közbiztonságért”. Arra biztatta a fiatalokat, hogy ők is csatlakozzanak a polgárőrséghez.

A partnerség jegyében hamarosan együttműködési megállapodást ír alá a kormány és az Országos Polgárőr Szövetség.

The post Hamarosan együttműködési megállapodást ír alá a kormány és az OPSZ appeared first on .

Mihai Tirnoveanu és társai helyi idő szerint 14 óra körül buszokkal érkeztek meg a Hargita és Bákó megye határán található úzvölgyi katonatemetőhöz – írta helyszíni beszámolójában a székelyföldi hírportál. A 100-150 résztvevő 150 fakeresztet hozott magával, és a június 29-én eltávolított betonkeresztek helyére állítják fel ezeket. Először kimérték a „román parcellát”, majd nagyteljesítményű fúróval és ásókkal elkezdték kiásni a gödröket.

A román csendőrség és rendőrség nagy erőkkel van jelen a helyszínen, de nem avatkozik közbe – írta a hírportál. Marian Stan csendőrkapitány, a Hargita megyei csendőrség szóvivője a Maszolnak elmondta: a csendőrök azért vannak a helyszínen, hogy biztosítsák „a rendet” és a részvevők testi épségét. „Ha történik valami törvényellenes, akkor azt utólag kivizsgáljuk és a felelősöket megbüntetjük” – jelentette ki. Maria Plumbu, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a hírportálnak azt mondta: a rendőrök csupán a csendőrök munkáját segítik, az események az utóbbiak hatáskörébe tartoznak.

A Székelyhon szerint a Nemzet Útja aktivistáival egy ortodox pap is van, aki a helyet és a meglévő, Csíkszentmárton község által állított kereszteket is megáldotta. A résztvevők három román zászlót is kifüggesztettek a temető kapujára. Később egy nagyobb, öt-hat méteres fakeresztet is a helyszínre vittek, azt is fel akarják állítani.

A kapura a helyszíni felvételek szerint kifüggesztették a székelyföldi község pénteki önkormányzati döntését a területén található temetők szabályzatáról és a megszegéséért kiróható bírságokról, de a román aktivistákat ez nem gátolta az akcióban. A Hargita megyei önkormányzat közlése szerint a bírság felső határa 2500 lej (194 ezer forint).

Borboly Csaba tanácselnök közölte, hogy ügyészségi feljelentést tett Mihai Tirnoveanu ellen uszítás, rongálás és birtokháborítás miatt. A csíkszeredai bírósági ügyészséghez címzett feljelentést közösségi oldalán is megosztotta, ebben Tirnoveanu pénteki facebookos bejelentésére hivatkozik, melyben a keresztállításon való részvételre, az akció finanszírozására szólította híveit. Hargita megye tanácselnöke azt nyilatkozta, hogy szombaton bűncselekmény történt Úzvölgyében, amelyet az illetékes hatóságoknak ki kell vizsgálniuk. Hozzátette, hogy a fakereszteket Csíkszentmárton községnek el kell távolítania. A tanácselnök kifejezte sajnálkozását amiatt, hogy a nagy erőkkel jelenlévő csendőrség vagy a rendőrség nem akadályozta meg a törvénytelen akciót. A hatóságok azzal indokolták tétlenségüket, hogy nem történt incidens.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere elmondta: a község lakói nem mennek szombaton Úzvölgyébe, nem reagálnak a provokációra. „Bízunk a román igazságszolgáltatásban, és abban, hogy a csendőrség, rendőrség teszi a dolgát” – jelentette ki.

A helyi és megyei vezetés korábban nyomatékosította, hogy csak azokat a rendezvényeket támogatják Úzvölgyében, amelyeken a hősök emléke előtt tisztelegnek, és tiszteletben tartják áldozatukat. A Hargita és Bákó megye határán fekvő, közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó elnéptelenedett település sírkertjéből 2023. június 29-ére virradóra távolították el a korábban törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát.

A moldvai város önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította a temetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a székelyföldi község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. A sírkertben nagy számban az osztrák-magyar hadsereg itt elesett katonái, de német és orosz bakák is nyugszanak.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének a felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.

Csíkszentmárton polgármestere: megtesszük a A székelyföldi Csíkszentmárton megteszi a szükséges jogi lépéseket amiatt, hogy egy román szervezet újabb kereszteket állított fel illegálisan a községhez tartozó úzvölgyi katonatemetőben – közölte Birtalan Sándor. A polgármester azt mondta: a község területén található temetők szabályzatának megszegésére hivatkozva készülnek feljelentést tenni. A Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet aktivistái ugyanis megszegték ezt, amikor szombaton behatoltak a sírkertbe, és illegális keresztállításba kezdtek. Birtalan nehezen nem akarja elhinni, hogy a XXI. században ilyesmi megtörténhet. „Én bízni akarok a törvény erejében, az elmúlt 3,5-4 év is azt bizonyította, hogy a törvénynek érvényt lehet szerezni” – mondta. A polgármester ezzel a korábban kihelyezett betonkeresztek miatt indított és jogerősen megnyert bírósági perekre utalt. Hangsúlyozta: most is a jog szerint fognak eljárni. „Mi a megbékélésben és az egymás mellett élésben szeretünk hinni” – jelentette ki. Hozzátette, hogy készségüket a párbeszédre a román védelmi minisztérium képviselőivel is közölték, amikor június 30-án találkoztak a Bákó megyei hatóságokkal.

The post Úzvölgyi katonatemető: Elkezdték az újabb román keresztek kihelyezését a Nemzet Útja szervezet hívei appeared first on .

A külügyminisztérium sajtóközleménye szerint a szállítmány több fajta precíziós lőszert, rakétákat, légvédelmi és harckocsi-elhárító eszközöket, valamint harci járműveket foglal magába, és olyan DPICM-ek kategóriájába tartozó „rendkívül hatékony tüzérségi eszközöket, amelyeket az Egyesült Államok ezt megelőzően nem küldött Ukrajna számára”. A DPICM (dual-purpose improved conventional munition) úgynevezett kazettás lőszer, amely bevetésekor számos további apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva a pusztító hatást.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a lőszerekkel kapcsolatos aggályokról az amerikai adminisztráció egyeztetett a szövetségeseivel és partnereivel. Jake Sullivan azzal érvelt, hogy miközben Oroszország kazettás lőszert polgári lakosság ellen is bevet, addig az ukrán erők, az ország területének védelmében használják majd, és „minimalizálják” a polgári lakosságot fenyegető kockázatot a kazettás bombák bevetése miatt.

Sullivan kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog háborúba keveredni Oroszországgal, és nem bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvert ahhoz, hogy azt saját területén kívül használja fel.

Az amerikai fegyverszállítmány bejelentése előtt az ENSZ főtitkára szóvivő-helyettese útján közölte, hogy továbbra sem támogatja a kazettás lőszerek (cluster munitions) alkalmazását. Farhan Haq elmondta, hogy Antonio Guterres kiáll a kazettás lőszerek betiltásáról szóló ENSZ-egyezmény mellett (Convention on Cluster Munitions – CCM), amit 15 éve kötöttek, és amelyhez a világ több, mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között nem szerepel az Egyesült Államok, Oroszország és Kína.

The post Orosz agresszió: Az Egyesült Államok kazettás lőszert is küld Ukrajnának az újabb támogatási csomagban appeared first on .

Rétvári Bence szerint, ha nincs a rend fenntartva a rendőrök vagy a velük együttműködő polgárok által, akkor az emberek a szabadságukat nem tudják megélni. „Ha rend van, akkor az erős és a gyenge egyenlő jogokkal rendelkezik, mert az állam, a rendőrség megóvja a gyengét az erősebb önkényeskedésétől, ezért a rend az alaptétele a szabadságnak”. Magyarországon mindenki biztonságban érezheti magát – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, az elmúlt évtizedben harmadára csökkent a bűncselekmények száma és Magyarország a 13. legbiztonságosabb ország a világon.

2010 óta több mint két és félszeresére növekedett az az összeg, amit közbiztonságra, az emberek mindennapi biztonságának megvédésére fordíthat a kormány, és pénteken úgy fogadta el az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, hogy a biztonságra, a magyar emberek védelmére jövőre 168 milliárd forinttal több áll rendelkezésre, mint az idén – emlékeztetett az államtitkár. Rétvári köszönetet mondott a polgárőrök munkájáért, akik az elmúlt évben összesen tízmillió járőrórát, a rendőrökkel és a határvadászokkal közösen pedig 393 ezer járőrözési órát teljesítettek.

A polgárőrök számára a másik ember biztonsága a fontos. A saját szabadidejük részét mások biztonságára szánják, mindig ott vannak, és mindig lehet rájuk számítani – méltatta a polgárőrök munkáját beszédét zárva az államtitkár.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke köszöntőjében elmondta, az elmúlt év volt a legsikeresebb a polgárőrség történetében. A költségvetés meghaladta a 2 milliárd forintot, a polgárőrök 10 millió munkaórát teljesítettek, több tízezer rendezvényt biztosítottak, és sikeresen részt vettek a határvédelemben is – részletezte.

Az ünnepi köszöntők után a fiatal polgárőrök fogadalmi esküt tettek.

The post Rétvári: a kormány hiszi, hogy meg kell teremteni az alapvető biztonságot appeared first on .

Az erdélyi magyar politikai alakulat országos elnöksége állásfoglalásában üdvözli, hogy eltávolították a sírkertből az illegálisan felállított betonkereszteket, de azon meggyőződésének is hangot ad, „hogy az egyetlen és valódi siker a nyílt provokáció, valamint az abból eredő, félelemkeltő és magyarellenes agresszió megelőzése lett volna”.

Az EMSZ a Hargita megyei önkormányzat előző napi közleményére is reagál, mely szerint az érintett helyi és megyei hatóságok, a román védelmi minisztérium képviselői június 30-i találkozójukon megegyeztek, hogy külön emlékhelyeket hoznak létre az Úzvölgyében elesett különböző nemzetiségű katonahősöknek.

„A fent említett tisztségviselők legutóbbi megegyezését elfogadhatatlannak tartjuk. A történelmi tények és a rendelkezésre álló, vonatkozó dokumentumok és források bizonyítják: az úzvölgyi katonatemetőben nem nyugszanak román hősök (kizárólag az osztrák-magyar hadseregben szolgálatot teljesítő és hősi halált halt katonák), így a különböző nemzetek képviselőinek állítandó emlékhely nem lehet más, mint a történelemhamisítás egy újabb eszköze” – szögezte le az EMSZ.

A párt elnöksége úgy értékelt, hogy miközben „a történelem önkényes és egyoldalú átírására tett román állampolitikai törekvések” már ismertek, az „megütközést kelthet”, hogy a mostani próbálkozás Borboly Csaba vezényletével zajlik. „Hargita Megye Tanácsának elnöke nemcsak képtelen volt megelőzni a fizikai atrocitásba torkolló úzvölgyi provokációt, de most arra készül, hogy – a megbékélés hamis jelszava alatt – lenullázza azt az erkölcsi győzelmet, melyet jogi úton sikerült elérni, valamint aktívan részt vesz a történelemhamisítás e minősített esetében” – áll az állásfoglalásban.

Írói leszögezik: az elesett katonák – nemzeti hovatartozástól függetlenül – megérdemlik, hogy emlékműveket állítsanak a tiszteletükre. De csak úgy, hogy „azok ne sértsék más nemzetek önérzetét, valamint ne törekedjen a már létező – és a kollektív emlékezet színtereiként működő – emlékhelyek átértelmezésére”.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett település sírkertjéből június 29-ére virradóra távolították el a törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát. Az úzvölgyi katonatemetőben a Csíkszentmárton község által elvégzett felújítás során állított márványtáblákon is szerepelnek más nemzetiségű, többek között orosz katonák nevei.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019. június 12-i összegzésében azt állította, a sírkert román hatóságok általi, 1926-1927-es átalakítása során ebbe 444 magyar (108 név szerint ismert, 336 ismeretlen), 121 német (43 ismert, 78 ismeretlen), 22 orosz (4 ismert, 18 ismeretlen), 11 román (8 ismert, 3 ismeretlen), három ismert szerb, két-két ismert olasz, illetve osztrák, valamint 242, nemzetiségi szempontból is azonosítatlan katona hamvai kerültek.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) illetékese, Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka pár napra rá, 2019. június 24-én Tusnádfürdőn elmondta: a román hatóságok által románnak tekintett 11 katona közül öt magyar állampolgár volt, így nem lehetett az ellenséges tábor hősi halottja. Megemlítette: a temető korábbi – magyar támogatással végzett – felújítása során kihelyezett 600 fakeresztre olyan jelkép (kardot és sisakot ábrázoló táblácska) került, amely nemzetiségtől függetlenül érvényes valamennyi hősi halált halt katonára.

The post Úzvölgyi katonatemető: Történelemhamisítástól tart az Erdélyi Magyar Szövetség appeared first on .

Hellvig rövid sajtónyilatkozatban hétfőn jelentette be távozását, arra hivatkozva, hogy teljesültek a szolgálat átszervezésével, korszerűsítésével kapcsolatos célkitűzései, szerinte nyolcéves mandátuma idején az SRI egy hatékony, a kommunista Securitate örökségével végleg szakító, regionálisan átszervezett, nemzetközi partnereivel kiválóan együttműködő szolgálattá alakult.

Felidézte, hogy mandátuma idején az SRI átadta az összes, a kommunista titkosszolgálattól örökölt iratot a román átvilágítási testület, a Securitate Irattárát Tanulmányozó Országos Tanácsnak (CNSAS). Megjegyezte: azt remélte, hogy más állami szervek is követni fogják példáját.

A távozó SRI-igazgató szerint „hibás gyakorlat”, hogy Romániában a tisztségben lévők többsége a végsőkig ragaszkodik a hatalomhoz, és adott esetben csak kényszer hatására mond le róla. Úgy vélekedett: a demokrácia szempontjából is „egészségesebb”, ha az SRI-igazgató megbízatása, akinél „jelentős mennyiségű kényes információ gyűlik fel”, záros időtartamú.

Eduard Hellviget, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt alelnökét és európai parlamenti képviselőjét az akkor – a PNL éléről – frissen államfővé választott Klaus Iohannis államfő javaslatára 2015 februárjában választotta meg az SRI igazgatójává a kétkamarás román parlament.

Az elnök hétfőn közleményben tudatta, hogy „tudomásul vette” az igazgató lemondását, ugyanakkor elismeréssel írt arról, hogy Hellvig irányítása alatt a román hírszerzés „visszanyerte hitelét” és a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus elvét, valamint az alkotmányos korlátokat tiszteletben tartó, korszerű nemzetbiztonsági intézménnyé vált.

Iohannis a Románia Csillaga érdemrend parancsnoki fokozatával tüntette ki Hellviget. Az erről szóló – a Marcel Ciolacu miniszterelnök által ellenjegyzett – elnöki rendelet a napokban jelent meg a hivatalos közlönyben.

Újabb vita alakult ki Zoran Milanovic horvát államfő és Andrej Plenkovic kormányfő között a Katonai Nemzetbiztonsági Hírszerző Ügynökség (VSOA) vezetőjének kinevezése miatt. Az elnök azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy politikai támadást indított az alkotmányos rend és a demokrácia ellen, és Horvátországot vissza akarja vinni abba a korszakba, amikor a titkosszolgálatok a kormánypárt közvetlen irányítása alatt álltak – írta a Jutarnji List című horvát napilap. Az államfő a televízióban közvetített beszédében elmondta: tudomására jutott, hogy a kormány az alkotmánnyal szembe menve a katonai hírszerzést a védelmi minisztérium közvetlen irányítása alá kívánja helyezni. „A Horvát Köztársaság elnökeként és egyben a fegyveres erők legfelsőbb parancsnokaként felszólítom a kormányt, hogy ezt ne tegye, mert kénytelen leszek hatáskörömnek megfelelően reagálni” – fogalmazott beszédében Milanovic, aki kérte a miniszterelnököt, hogy egyeztessenek a VSOA igazgatójelöltjéről, akit az alkotmány szerint az államfő és a kormányfő egyetértésével, a horvát parlament előzetes véleményével kell kinevezni, de Plenkovic ezt elutasította. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy nem hajlandó tárgyalni az államfővel addig, amíg az bocsánatot nem kér tőle a miniszterektől és a kormányzó párttól a Horvát Demokratikus Közösségtől (HDZ) a viselkedése és a folyamatos sértegetései miatt.

The post Lemondott Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat vezetője appeared first on .

Az izraeli kommandósok azokat a merénylőket keresték, akik ezen a héten tüzet nyitottak a Náblusz melletti szamaritánus faluban egy rendőrautóra és egy üzletre. A palesztinok célba vették a letartóztatásukra érkező izraeli biztonságiakat, tűzharc tört ki, melyben életüket vesztették. A helyszínen két lőfegyvert találtak.

A Wafa palesztin hírügynökség szerint az egyik agyonlőtt palesztin a 32 éves Hamza Makbúl, a másik a 34 éves Hejri Sahín volt, mindketten náblusziak. A helyszíni képeken több tucat, a rejtekhelyül szolgáló lakás ajtajába fúródott golyó látható. Éjjel az izraeli hadsereg katonái feltérképezték a csütörtöki, Kedumimban történt merénylet elkövetőjének otthonát, hogy ezzel előkészítsék lerombolását. Eközben a helyi palesztinok kövekkel dobálták őket, s egy izraeli biztonsági könnyebben megsebesült.

Az elmúlt másfél évben jelentősen megnőtt a feszültség az izraeliek és a palesztinok között Ciszjordániában, és a hadsereg éjszakánként gyakran tart razziákat az ottani palesztin településeken palesztin fegyveresek és fegyverek után kutatva. Idén az év eleje óta izraeli és a ciszjordániai palesztin támadásokban 25-en haltak meg.

A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli lap szerint ezen idő alatt 149 ciszjordániai palesztin vesztette életét – többségük az izraeli biztonságiakkal kitört fegyveres összecsapások vagy terrortámadások során, de néhányan közülük civilek voltak, mások pedig tisztázatlan körülmények között haltak meg.

The post Az izraeli hadsereg tűzharcban megölt két palesztin fegyverest Nábluszban appeared first on .

Zelenszkij – előzőleg be nem jelentett – kétnapos látogatásra érkezett Szófiából Prágába. Megérkezése után Petr Pavel cseh államfővel tárgyalt, majd a két politikus sajtótájékoztatót tartott. Fiala hangsúlyozta, hogy Csehország továbbra is kiáll az orosz agresszió ellen védekező Ukrajna mellett, és részt kíván venni Ukrajna újjáépítésében is. A gazdasági kapcsolatok erősítése céljából a jövő héten mintegy harminctagú cseh vállalkozói küldöttség utazik Kijevbe.

A tervezett együttműködést a sajtóértekezlet előtt aláírt cseh-ukrán emlékeztető rögzíti. „Már konkrét projektekről van szó” – jegyezte meg ezzel összefüggésben az ukrán államfő. Zelenszkij ismételten köszönetet mondott a cseh államnak, hogy kiáll Ukrajna mellett, és több százezer ukrán állampolgárnak nyújtott menedéket. A cseh segítség a nagy európai államok segítségéhez mérhető – mutatott rá az ukrán elnök.

Fiala kifejezte reményét, hogy az ukrán elnök személyesen is részt tud venni a NATO jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ami Ukrajna jövőbeni NATO-tagságát illeti, Kijev számolhat Prága támogatásával. „Arra számítok, hogy a szövetség minden tagja támogatni fogja Ukrajna igyekezetét a NATO-tagságra. Csehországgal biztosan számolhat” – szögezte le a cseh kormányfő újságírók előtt.

Zelenszkij kétnapos csehországi látogatása végén találkozik még Milos Vystrcilla, a szenátus, valamint Markéta Pekarová Adamovával, a képviselőház elnökével is, majd elutazik Isztambulba.

The post Csehország további fegyvereket és lőszert szállít Ukrajnának appeared first on .

Andrew Bates újságírók előtt kifejtette, hogy az olyan demonstrációk, amelyeken az eset megtörtént, félelmet kelthetnek, ami akadályozza a muszlim és egyéb vallási kisebbségek tagjait abban, hogy élhessenek a vallás és hit szabadságával.

A svéd NATO-tagsággal kapcsolatban a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem állapít meg időkeretet a belépéshez, de az elnök szeretné, ha minél hamarabb megtörténne.

Elmondta, hogy az amerikai kormányzat véleménye szerint Svédország teljesített minden vállalást, amit tavaly Madridban a NATO csúcstalálkozóján tett, ide értve a terrorellenes intézkedéseket. Hozzátette, hogy Joe Biden elnök reméli, Törökország és Magyarország is támogatni fogja a svéd csatlakozást a védelmi szövetséghez.

The post Az Egyesült Államok szerint a svédországi Korán-égetés sértő cselekedet volt appeared first on .

Azt írták: több mint kétezer, jellemzően második világháborús eredetű katonai robbanótestet és kétezer gyalogsági lőszert kezeltek a tűzszerészek, ezek össztömege meghaladta a 6,7 tonnát. Hozzátették: a legtöbb bejelentés Fejér megyéből érkezett, 169 alkalommal hívták a katonákat feltételezett robbanóeszközhöz, ebből 35 eset igényelt azonnali intézkedést.

Kiemelték: júliusban 128 rendőrségi bejelentéshez vonultak ki a tűzszerészek, ebből 31 esetben volt szükség az állampolgárok biztonsága érdekében soron kívüli intézkedésre. A júliusban előkerült közel 1500 kilogramm súlyú, több mint 300 darab robbanóeszközt és 170 darab gyalogsági lőszert több mint 55 kiló robbanóanyag segítségével semmisítették meg a katonák.

A bejegyzésben felidézték: júliusban különleges, foszfortöltetű robbanóeszközök kerültek elő a zalai Sárhida településen, egy családi ház kertjében. A tűzszerészek húsz második világháborús eredetű, magyar, nyolc centiméteres, foszfortöltetű aknavetőgránátot ástak elő és szállítottak el.

Nagy mennyiségben kerültek elő robbanóeszközök Balatonfőkajár külterületéről is, vízvezetékásás közben. A tűzszerészek harminc darab 82 milliméteres szovjet aknavetőgránátot, két RPG 40-es, illetve RPG-43-as kézigránátot, három 45 milliméteres űrméret alatti páncéltörő lőszert, egy német T. Mi. 42-es harcjármű elleni aknát és öt kilogramm 7,62 milliméteres pisztolylőszert azonosítottak be, majd az eszközöket elszállították.

A debreceni nemzetközi repülőtér bejáratától körülbelül nolcvan méterre, egy esőelvezető csatorna medertisztítása során tíz kilogramm tömegű francia repeszbomba került elő, amely nem tartalmazott gyújtószerkezetet. A katonák a bombatestet elszállították.

A fővárosban a Szeréna úton markolókanállal emeltek ki egy második világháborús, ötven kilogrammos magyar gyártmányú légibombát, biztosított oldalgyújtó szerkezettel, amelyet a katonák elszállítottak.

Kecskemét-Kadafalva városrészében, a Csalánosi-erdő közelében egy második világháborús eredetű, 7,5 centiméteres német repeszgránát került elő. A robbanóeszköz nem tartalmazott gyújtószerkezetet, a gránátot a katonák a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították.

The post Idén több mint 860 alkalommal riasztották a tűzszerészeket appeared first on .

Az UNIAN ukrán hírügynökség idézte az ukrán belügyminisztérium jelentését, amely szerint péntek reggel bukkantak a tizedik holttestre egy orosz rakéta által korábban megrongált lakóház romjai között. „Most találtuk meg a tizedik holttestet. Egy nőt. A mentők most szabadítják ki az elhunytat a romok közül. Ezzel befejeződik a mentési művelet” – mondta Andrij Szadovij polgármester.

A város első embere szerint a háború kezdete óta ez volt a legsúlyosabb támadás a civil infrastruktúra ellen Lvivben. A támadásban romba dőltek egy nagy lakóháztömb felső emeletei, és összesen 35 épület rongálódott meg.

Lemberg megye kormányzója, Makszim Kozickij közölte, hogy befejeződtek a keresési és mentési munkálatok. „A tegnapi, egy lvivi lakóház elleni rakétatámadás következtében tíz ember vesztette életét. Egy személyt az éjszaka folyamán, egy másikat pedig ma reggel találtak meg. Ezenkívül 42 ember megsérült, közülük 16-an kórházba kerültek. Köszönet a mentés résztvevőinek, köztük az önkénteseknek, akik a felhőszakadás ellenére egész éjszaka nem hagyták abba a keresést” – mondta Kozickij.

A lengyel határtól hetven kilométerre fekvő, eredetileg 720 ezer lakosú, de sok háborús menekültet is befogadó nyugat-ukrajnai városban kétnapos gyászt hirdettek.

Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője elmondta, hogy a Lemberget támadó Kalibr típusú robotrepülőgépek a Fekete-tengerről indulva először Kijev felé repültek, de aztán élesen Lemberg felé fordultak. Az oroszok által indított tíz rakétából hetet sikerült megsemmisíteni a légvédelemnek, három azonban becsapódott a városban.

The post Orosz agresszió: Tovább emelkedett a Lemberget ért orosz rakétacsapás halálos áldozatainak száma appeared first on .

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.

Kül- és biztonságpolitika

A főképviselő és az Európai Bizottság közös közleményt fogadott el, amelyben meghatározza az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok új keretét. Erősebb és modernizált stratégiai partnerséget javasol a megerősített politikai szerepvállalás, a kereskedelem és a befektetések fellendítése, valamint a fenntarthatóbb, tisztességesebb és összekapcsoltabb társadalmak építése révén a Global Gateway beruházások révén.

A július 17-én és 18-án a Brüsszelben tartandó EU–CELAC csúcs előtt kiadott közlemény célja a regionális kapcsolatok fellendítése és megújítása. Számos javaslatot tett a következő kulcsfontosságú területeken:

• megújult politikai partnerség;
• a közös kereskedelmi keretrendszer megerősítése;
• Global Gateway befektetési stratégia bevezetése a tisztességes zöld és digitális átmenet felgyorsítása és az egyenlőtlenségek kezelése érdekében;
• erők egyesítése az igazságszolgáltatás, a polgárok biztonsága és a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében;
• együttműködés a béke és biztonság, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a humanitárius segítségnyújtás előmozdítása érdekében;
• emberek közötti partnerség kiépítése.

Energia- és klímapolitika

Az Európai Unió Modernizációs Alapja 2,4 milliárd eurót folyósított hét kedvezményezett ország 31 projektje számára energiarendszereik korszerűsítéséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az energia, az ipar és a közlekedés területén, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében. Ez az eddigi legnagyobb közös folyósítás, amely lendületet adhat Európa zöld átállásának.

Példák a támogatásban részesült pályázatokra:

• a bulgáriai villamosenergia-elosztó hálózat korszerűsítése a szállítás villamosításának, a tárolók kiépítésének, valamint az energiafogyasztás és -termelés dekarbonizációjának és decentralizálásának felgyorsítása érdekében;
• fotovoltaikus és energiatároló képesség telepítése a horvátországi vízszolgáltatók számára;
• az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás javítása az új épületekben a közszféra számára az ENERGov programon keresztül Csehországban;
• elektromos járművek és a megfelelő töltési infrastruktúra beszerzése Lettországban;
• többlakásos épületek felújítása Litvániában;
• a kapcsolt energiatermelés támogatása a távfűtéshez Lengyelországban;
• megújuló villamosenergia-termelő kapacitások, távfűtés és gázinfrastruktúra a szénnel hajtott energia felváltására Romániában.

Az Európai Bizottság és a főképviselő közös közleményt fogadott el, amelyben meghatározza az EU-s keretet a klímaválságból és környezetrombolásból ered kihívásokra való válaszadáshoz. A közös közlemény négy fő prioritást határoz meg:

• A tervezés, a döntéshozatal és a végrehajtás megerősítése a klíma-biztonság nexus megbízható és hozzáférhető, bizonyítékokon alapuló elemzése révén;
• Az éghajlati és biztonsági kihívásokra adott válasz operacionalizálása az EU külső fellépésében, többek között az éghajlati és biztonsági kapcsolat regionális és nemzeti konfliktuselemzésekbe való integrálása révén;
• A tagállamok polgári és katonai műveletei és az infrastruktúra éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedéseinek fokozása a költségek és a szénlábnyom csökkentése érdekében, a műveleti hatékonyság biztosítása mellett;
• A nemzetközi partnerségek megerősítése többoldalú fórumokon és olyan partnerekkel, mint a NATO, összhangban az EU éghajlatváltozási és környezetvédelmi programjával.

Szomszédságpolitika

Keleti szomszédságpolitika

Az Európai Unió bankja, az Európai Beruházási Bank több mint 50 millió eurós uniós támogatási megállapodást írt alá Ukrajna Állami Helyreállítási és Infrastruktúrafejlesztési Ügynökségével. Az alap támogatja az ügynökséget ideiglenes hidak sürgősségi beszerzésében a mobilitás javítása érdekében, segítve az országot az orosz támadások okozta akadályok leküzdésében azáltal, hogy az ukrán lakosságot összekapcsolják a számukra szükséges segélyekkel és szolgáltatásokkal. Az ukrán nemzeti rendőrség 13 páncélozott járművet kapott az EUAM Ukraine-tól. A járműveket a felszabadított területekre küldték, hogy ezeken a területeken biztonságosabbá tegyék a rendfenntartók munkáját, például hogy megvédjék őket az ellenséges tűztől és a fel nem robbant lövedékektől. Az Európai Beruházási Bank 100 millió eurós új hitelt nyújt Ukrajnának a gyors helyreállítás érdekében, például önkormányzati vagy energetikai infrastruktúra javítására. Ez az EU Ukrajnáért (EU4U) kezdeményezés egyik eleme, amelyet az EBB 2023 márciusában hagyott jóvá, és magában foglalja az EU4Ukraine Alapot és az EBB saját forrásaiból származó 100 millió eurós technikai segítségnyújtási és tanácsadási csomagot is.

Ukrajna mellett, Moldova is kiemelt támogatásban részesült. Június 6-án az EU moldovai köztársasági küldöttsége bejelentette, hogy a 2021-2027 közötti időszakra szóló, EU által finanszírozott Interreg NEXT határon átnyúló együttműködési program keretében 85 millió euró áll a Moldovai Köztársaság és Románia rendelkezésére. A forrásokat a romániai Iași, Galați, Vaslui és Botoșani megyék, valamint a Moldovai Köztársaság egész területén található települések fejlesztésére különítik el. Támogatást kapnak az egészségügyi, oktatási, idegenforgalmi és kulturális, valamint az éghajlatváltozás elleni, a jó kormányzási és a határigazgatási kezdeményezések.

Déli szomszédságpolitika

Az euro-mediterrán partnerek regionális programot indítanak a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésére. A PPRD-Med a partnerországok polgári védelmi intézményeinek fenntartható kapacitásának kiépítésére fog összpontosítani a katasztrófakockázatok megelőzésére, a katasztrófákra való felkészülésre és reagálásra szubregionális és regionális szinten. Erősíteni fogja az összes érintett kormányzati szereplő, a civil társadalom érdekelt felei és a tudományos közösség közötti kapcsolatokat, előmozdítva a nemzeti inkluzív megközelítést a katasztrófamegelőzés, a felkészültség és a reagálás terén. A program javítani fogja a regionális és szubregionális koordinációt, az intézményi együttműködést és az operatív együttműködést a déli szomszédság országai között, valamint az Unió Polgári Védelmi Mechanizmusával.

A 2022 októberében aláírt EU–Marokkó zöld partnerség részeként az Európai Unió küldöttsége 2023. június 5-én és 6-án Rabatba és Casablancába látogatott, hogy erősítse a politikai párbeszédet a marokkói intézményi partnerekkel és a magánszektorral. Ez a párbeszéd a következő kérdésekre összpontosít: energia, mezőgazdaság-víz kapcsolat, zöld és körkörös gazdaság. Mindkét partner fokozza az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy támogassa a dekarbonizált és rugalmas gazdaság felé való átmenetet. Lefektették a szoros együttműködés alapjait az olyan ígéretes ágazatokban, mint a megújuló energiaforrások és a zöld hidrogén.

(Készítette: Mészáros Kinga)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Photo by Christian Lue on Unsplash.

A EU hírfigyelő – 2023. június bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A belügyminiszter menesztése azt követően merült fel, hogy május elején két ámokfutás is történt Szerbiában. Az iskolai, valamint utcai merényleteknek 18 halálos áldozata és 19 sebesültje volt.

Május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában lelőtte kilenc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további öt diákot megsebesített. A fiú pszichiátriai megfigyelés alá került. Az iskolai ámokfutás másnapján egy húsz éves férfi gépkarabéllyal lelőtt kilenc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén. A férfi beismerte tettét, azt mondta, meg akarta félemlíteni a környéken élőket.

A gyilkosságokat követően az ellenzék utcára vonult, és az erőszak ellen névvel rendezett békés tüntetéseket. A tiltakozók követelései között szerepelt a belügyminiszter felelősségének a vizsgálata, visszahívása, valamint a szerbiai biztonsági helyzet elemzése. Az ellenzék kezdeményezésére került a parlament elé Gasic menesztése.

Szerdán a 250 tagú szerbiai parlament 148 képviselője szavazott nemmel a belügyi tárca vezetőjének a visszahívására, míg a javaslatot 37-en támogatták.

A tüntetők az oktatási miniszter lemondását is követelték, mert szerintük a tárcavezető nem megfelelően kezelte az iskolai merényletet és következményeit. Branko Ruzic a lövöldözést követően néhány napon belül le is mondott. A követelések között emellett az is szerepel, hogy hogy sürgősen szabjanak gátat az erőszak népszerűsítésének a médiában és a közösségi térben, váltsák le a médiahatóság tagjait, tiltsák be a gyűlöletet és erőszakot népszerűsítő nyomtatott sajtótermékeket, és vonják meg az országos sugárzási jogot azoktól a televízióktól, amelyek az erőszakot népszerűsítik. Követelik emellett minden erőszakos tartalom betiltását a televízióban.

A tömeggyilkosságok után a szerb kormány több intézkedést is bejelentett, például a büntethetőség alsó korhatárának 14-ről 12 évre történő csökkentését, valamint a fegyvertartási és -viselési szabályozás szigorítását. Emellett május 8. és június 30. között fegyverleadási amnesztia volt érvényben, amelynek ideje alatt bárki leadhatta illegálisan tartott fegyvereit és lőszereit. Ez idő alatt a belügyminisztérium jelentése szerint 82 398 lőfegyvert, 26 485 robbanóeszközt, valamint több mint 4,2 millió darab lőszert adtak le a szerbiai állampolgárok.

A kilencvenes évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt a civil lakosságnál is, Szerbiában száz lakosra átlagosan 40 lőfegyver jut.

The post Nem szavazta meg a belügyminiszter visszahívását a szerb parlament appeared first on .