Biztonságpolitika

A beszámolók szerint a kétnapos razzia utáni távozáskor kitört tűzharcban életét vesztette a huszonhárom éves David Jehuda Jichák őrmester, a ciszjordániai Bét-El telepesfalu lakója. A biztonságiak utolsó egysége hajnali kettőre hagyta el a Ciszjordánia északi részén található Dzsenínt, és ezzel véget ért a táborban végrehajtott katonai művelet, melyben a hadsereg szerint legkevesebb tizennyolc palesztin fegyveres vesztette életét.

A műveletet kétnapos harcok után zárták le az izraeli biztonságiak. Az akció során több mint háromszáz palesztin gyanúsítottat hallgattak ki, s közülük harmincat letartóztattak.

Megsemmisítettek több mint ezer robbanószerkezetet, és részben használhatatlanná tettek több tucat fegyvergyártó műhelyt. Lefoglaltak tíz házi készítésű pokolgépet, huszonnégy M16-os gépkarabélyt, nyolc pisztolyt és több száz töltényt, elkoboztak „terrorista célokat szolgáló” több százezer sékelt (több tízmillió forintot), és több tucat kilogramm robbanóanyag készítéséhez elegendő vegyi anyagot.

A dzseníni kivonulás idején a Gázai övezetből öt rakétát indítottak a szomszédos izraeli területekre. A lövedékeket elfogta a Vaskupola légvédelmi rendszer, de a lehulló repeszdarabok kisebb károkat okoztak egy lakóházban az övezettől két-három kilométerre fekvő Szderot városban. A ház lakói az óvóhelyen tartózkodtak, és emberéletben nem esett kár. Válaszul az izraeli hadsereg légiereje csapásokat mért a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet föld alatti fegyverkészítő műhelyére a katonai szóvivő jelentése szerint.

The post Elhagyta az izraeli hadsereg a dzseníni menekülttábort, újabb áldozatok appeared first on .

A közlemény szerint a másfél hónapos vizsgálat során megállapították, hogy a személyzet túlnyomó többsége – köztük azok, akik minősített nemzetbiztossági információkhoz férnek hozzá – megfelel a biztonsági folyamatoknak és eljárásoknak, és tisztában van az információbiztonság jelentőségével abban, hogy a védelmi minisztérium meg tudjon felelni feladatának.

Az amerikai védelmi tárcához tartozó védelmi erőknél ugyanakkor több intézkedést is elrendeltek a vizsgálat nyomán. Ezek közé tartozik a létező előírások megfelelő betartatása, az elszámoltathatósági eljárások alkalmazása a Pentagon szervezetének legalacsonyabb szintjéig, valamint a hiányosságok megszüntetésére új szabályokat is előírtak. A jelentés nyomán a minisztérium vezetése elvárja a különböző védelmi szervezetektől, hogy felülvizsgálják és módosítsák az eljárásokat, folyamatokat a minősített információkkal foglalkozó egységeknél az akkreditációra, nyilvántartásokra, valamint adatkezelésre vonatkozóan.

A vizsgálat során egy külön bizottság nézte át a Pentagonhoz tartozó minden szervezeti egység adatvédelmi és biztonsági gyakorlatát, emellett a dolgozóknak ki kellett tölteniük egy ötven kérdésből álló, önbevalláson és önértékelésen alapuló kérdőívet.

Áprilisban a szövetségi hatóságok letartóztatták a Nemzeti Gárda 21 éves adatelemzőjét, Jack Teixera-t, aki hosszú időn keresztül tett hozzáférhetővé egy internetes közösség tagjai számára szigorúan titkos katonai dokumentumokat. Teixera-nak a legmagasabb szintű biztonsági minősítésű adatok eléréséhez volt felhatalmazása beosztása miatt.

Lloyd Austin védelmi miniszter az eset nyomán rendelte el a működésbiztonsági szabályok felülvizsgálatát az általa vezetett Pentagonon belül.

The post A Pentagon megelégelte az információ-szivárgást appeared first on .

A houstoni rendőrség tájékoztatása szerint a Rudolph Farias nevű férfira még csütörtök este találtak rá a rendőrök és a tűzoltóság, miután bejelentést kaptak egy houstoni templom előtt a földön fekvő eszméletlen emberről. A jelenleg 25 éves férfit kórházba szállították, állapota azonban egyelőre nem tette lehetővé, hogy kikérdezzék, és kiderüljön, hol volt eddig.

Farias édesanyjának elmondása szerint fia jelenleg nem képes kommunikálni. Farias 17 éves volt, amikor 2015. március 6-án bejelentették az eltűnését, miután sétálni vitte két kutyáját a család északkelet-houstoni otthonának közelében. A houstoni rendőrség és egy civil kutató- és mentőcsapat is kereste, de nem találták meg. A kutyák később előkerültek.

Az civil mentők akkori beszámolója szerint Farias depresszióban és szorongásban szenvedett, eltűnésekor pedig feltehetően zavarodott lehetett, mert nem szedte a gyógyszereit. Emellett asztmás volt, és jobb lábára enyhén sántított.

A rendőrség közlése szerint Farias családja 2018 szeptemberében bejelentést tett arról, hogy egyik rokonuk háza mögött látni vélték a fiút, a helyszínre érkező rendőrök azonban nem találták ott, és csütörtöki felbukkanásáig eltűnt személyként tartották nyilván.

The post Nyolc év után került elő egy eltűnt tinédzser Texasban appeared first on .

A székelyföldi megye önkormányzata a közleményében tudatta, hogy az úzvölgyi katonatemetőbe törvénytelenül felállított betonkeresztek csütörtöki, június 29-i eltávolítása után másnap közös találkozót tartottak az érintett hatóságok. Mint írták, ezen a Bákó és Hargita megyei prefektúra, a Hargita megyei önkormányzat vezetői, a székelyföldi Csíkszentmárton és a moldvai Dormánfalva polgármestere vett részt, hogy párbeszédet folytassanak az elesett hősökre való civilizált emlékezés biztosításáról.

„A jelenlévők a törvények tiszteletben tartására szólítottak fel, és felszólítottak minden olyan tüntetés elkerülésére, amely nemzetiségtől függetlenül sérti a hősöknek kijáró tisztelet megadását” – áll a keddi közleményben, melynek írói leszögezik, hogy támogatják a hősök emlékére rendezett eseményeket, de ezeknek tiszteletben kell tartani az elesettek áldozatvállalását.

„A jelenlévők közös megegyezésre jutottak abban is, hogy minden nemzetnek, amely Úzvölgyében harcolt, legyen kijelölt helye, ahol a jövőben megemlékezéseket tartanak” – zárul a közlemény.

A pénteki találkozó előzménye, hogy Mihai Tarnoveanu, a katonatemető betonkeresztjeinél több megemlékezést is szervező Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet vezetője előző nap bejelentette, hogy az eltávolított ötven betonkereszt helyett 150-et állítanak fel a sírkertben. Azt írta, hogy július 8-án 18 órától híveivel „helyreállítja az igazságot” Úzvölgyében.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett település sírkertjéből csütörtökre, június 29-ére virradóra távolították el a törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát.

Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.

The post Külön emlékhelyeket alakítanának ki a különböző nemzetiségű katonahősöknek Úzvölgyében appeared first on .

A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap NATO-forrásai szerint a tagállamok azt remélték, hogy már a szövetség jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján sikerül megállapodásra jutni a jelenlegi főtitkár, a tisztségében a héten egy évvel meghosszabbított Jens Stoltenberg utódjáról, de egyelőre nem sikerült közös jelöltet találni.

Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, Németország volt védelmi miniszterét igyekszik rávenni a NATO-főtitkári tisztség elvállalására – írta NATO-illetékeseket idézve a brit lap. A Daily Telegraph forrásai szerint Biden és von der Leyen között az elmúlt években szoros munkakapcsolat alakult ki, és ennek révén erőteljessé vált a transzatlanti együttműködés Kína, az ukrajnai háború és az éghajlatváltozás ügyében.

A lapnak nyilatkozó illetékesek szerint az Európai Bizottság elnöke mindemellett most már elsősorban az Egyesült Államok hírszerzési tájékoztatásaira hagyatkozik, miután az európai szolgálatok „elszámították magukat” az Ukrajna elleni orosz agresszió esélyének megítélésében.

A The Daily Telegraph forrásai szerint Ursula von der Leyen NATO-főtitkári kinevezését valószínűleg támogatná Emmanuel Macron francia elnök is, aki – az amerikai kormányhoz hasonlóan – ellenezte a tisztségre korábban esélyesnek tartott Ben Wallace brit védelmi miniszter jelölését.

Sunak: a NATO-nak hosszú távra kell vállalnia Ukrajna támogatását
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint a jövő heti NATO-csúcson a szövetségnek Ukrajna hosszú távú támogatására kell kötelezettséget vállalnia. Sunak elmondta: a NATO-szövetségesek már tárgyalnak egy olyan biztonsági megállapodásról, amelynek célja Oroszország elrettentése az újabb agresszióktól „hosszabb távon”. A miniszterelnök szerint előnyös lenne ennek érdekében egy olyan többoldalú deklaráció, amely demonstrálná, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás hosszú időtávlatra szól, mert ezzel lehet erőteljes üzenetben tudatni Putyinnal, hogy Ukrajnában kifejtett erőfeszítései hiábavalók. A NATO-szövetségesek meg akarják mutatni, hogy a területi sérthetetlenség elvét és az ENSZ Alapokmányát védelmező „tettre kész országok koalíciója” nem fordít hátat Ukrajnának, hanem továbbra is megadja neki a kellő támogatást és ellátja az önvédelemhez szükséges eszközökkel – fogalmazott a brit kormányfő.

The post Állítólag a Fehér Ház von der Leyent szeretné NATO-főtitkárnak appeared first on .

A közlemény szerint az új ügynökség felváltja az unió Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) működését. Az ügynökség székhelye továbbra is Lisszabonban lesz.

Közölték, a tiltott kábítószerek és a kábítószer-kereskedelem jelentős károkat okoznak a társadalmaknak, gyakran az erőszakos szervezett bűnözés kiváltó okai, és egyszerre jelentenek nemzeti és globális biztonsági kockázatot. Új ügynökségének köszönhetően az EU a jövőben felkészültebb lesz e kihívások kezelésére.

Az ügynökség fő feladatai közé tartozik a vonatkozó adatok gyűjtése, nyomon követése, elemzése és terjesztése. Előrejelzéssel, kockázatértékeléssel és ajánlásokkal segíti majd a tagállamok jobb felkészültségét, valamint a kábítószerrel kapcsolatos kihívások leküzdését célzó kompetenciafejlesztést. Az elfogadott rendelet megerősíti továbbá az ügynökség szerepét a nemzetközi együttműködés területén. Az ügynökség tehát unión kívüli országokat is bevonhat a munkájába.

A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontját 1993-ban hozták létre Lisszabonban. Célja, hogy tényszerű, összehasonlítható információkat nyújtson a kábítószerekről, a kábítószer-függőségről és azok következményeiről az EU és a tagállamok számára, illetve segítse a politikai döntéshozatalt, és iránymutatást nyújtson a kábítószerek kezelésére irányuló kezdeményezésekhez – tájékoztatott az uniós tanács.

The post Az uniós tanács jóváhagyta az EU új kábítószerügyi ügynökségének létrehozását appeared first on .

Az ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó járatát 2020. január 8-án tévedésből lőtte le az iráni légvédelem 176 emberrel a fedélzetén. Többségük iráni és kanadai állampolgár volt. Irán azzal magyarázta a tévedést, hogy hadereje riadókészültségben volt egy esetleges amerikai támadás miatt, nem sokkal korábban ugyanis Teherán rakétákkal támadott olyan iraki támaszpontokat, ahol amerikai katonák állomásoztak. Egy iráni bíróság idén áprilisban többéves börtönbüntetésre ítélte fegyveres erők az ügyben vétkes tíz tagját.

Az Irán ellen pert indító négy ország azonban „átláthatatlan látszateljárásnak” nevezte az iráni pert, és azt szeretné elérni a hágai bíróságnál, hogy a testület kimondja, Irán jogtalanul lőtte le az ukrán utasszállítót, és kötelezze Teheránt bocsánatkérésre és kárpótlás megfizetésére.

A szerdán közzétett bírósági beadvány szerint az Egyesült Királyság, Kanada, Svédország és Ukrajna azzal érvel, hogy Irán „elmulasztotta megtenni a jogellenes és szándékos bűncselekmények elkövetésének megakadályozására irányuló minden lehetséges intézkedést, és a pártatlan eljárás lefolytatását a nemzetközi joggal összhangban”.

A beadvány szerint Irán visszatartotta vagy megsemmisítette a bizonyítékokat, más országokat és a Forradalmi Gárda alacsony rangú személyzetét hibáztatta, továbbá megfenyegette és zaklatta az áldozatok családtagjait, illetve nem jelentette be az incidens részleteit az ENSZ szakosított intézményének, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek.

A múlt héten Irán eljárást indított Kanada ellen a nemzetközi törvényszéken, amiért az lehetővé tette, hogy az állítólagos terrortámadások áldozatai kártérítést követeljenek Teherántól. Irán kérelmében egy 2022-es kanadai bírósági ítéletre hivatkozik, amely több mint 80 millió dolláros kártérítést ítélt meg annak hat ember családjának, akik a repülőgép lelövése során vesztették életüket.

„Kanada egy sor jogalkotási, végrehajtási és bírósági intézkedést fogadott el és hajtott végre Iránnal és annak állami szemben, megsértve ezzel nemzetközi kötelezettségeit” – áll bírósághoz benyújtott iráni keresetben.

The post Négy ország perli Iránt az ukrán utasszállító repülőgép 2020-as lelövése miatt appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a rendőröket egy túlságosan hangos családi rendezvény miatt hívták ki. Megjelenésüket többen ellenségesen fogadták, ezért újabb bejelentésre már megerősített rendőri erőket küldtek a helyszínre.

Egy nő – többek bátorítása mellett – megragadta az egyik rendőr ruháját, rángatni kezdte és azt kiabálta, hogy „ide nem jöttök be”, miközben a férje a kaput belülről rugdosva fenyegette a rendőröket. Amikor a ház tulajdonosát akarták a rendőrök a szolgálati gépkocsihoz vinni, az ingatlan udvarán álló mintegy húszfős társaság különböző tárgyakat dobált feléjük; a társaság tagjai ezután elindultak, azt ordibálva, hogy „megdöglötök, megölünk benneteket!”. A rendőrök könnygázzal tudták csak a támadókat távol tartani maguktól.

Pár óra elteltével az egyik ittas férfi és három hozzátartozója autóval a rendőrkapitányság épületéhez ment, hogy az intézkedés miatt kérdőre vonja a rendőröket. A nyomozó ügyészség a rendőrökre támadó öt férfit és egy nőt gyanúsítottként hallgatta ki hivatalos személy elleni, csoportosan elkövetett erőszak miatt és indítványozta letartóztatásukat. A bíróság végzése nem végleges – olvasható a közleményben.

The post Intézkedő rendőrökre támadó borsodi család hat tagját tartóztatták le appeared first on .

A kritikus infrastruktúrák ellenállóképességét vizsgáló EU-NATO munkacsoport tagjai végső értékelő jelentésükben kijelentették: az Európai Uniónak és a NATO-nak közös érdeke, hogy megelőzzék az alapvető szolgáltatásokat nyújtó és a gazdaságokat támogató létfontosságú infrastruktúrák zavarait.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy a katonai tevékenységek jelentős mértékben támaszkodnak a polgári energiahálózatokra, ezért az energetikai infrastruktúrában bekövetkező zavarok szélesebb körű hatással járhatnak. A megújuló energiaforrások növekvő használata és a villamosítás erősítheti az ellenállóképesség erősödését, mivel növeli a források sokféleségét, a gazdasági autonómiát, valamint csökkenti az egyetlen központi rendszertől való függést – írták. Mivel azonban a megújuló energia jelentős mértékben származik unión kívülről, kizárólagos használata továbbra is kiszolgáltatottságot eredményezhet, és az ellátási lánc sebezhetőségét is magában hordozza.

Figyelmeztettek arra is, hogy a közlekedési infrastruktúra, beleértve a repülőtereket és a tengeri kikötőket, a digitalizáció előrehaladásával kibertámadásoknak van kitéve, amelyek jelentős gazdasági károkat és zavarokat okozhatnak a katonaság ellátásában és a szállításban.

Az információs és kommunikációs szolgáltatások nyújtásához az infrastruktúra széles skálájára van szükség, a föld alatti és tenger alatti száloptikai kábelektől a műholdakig. A tenger alatti kábelekre és az 5G hálózatokra való támaszkodás nagy kockázatot jelent a korlátozott javítási képességek és a fokozott sebezhetőség miatt – emelték ki. Ezek a rendszerek ki vannak téve a véletlen és szándékosan okozott zavaroknak, melyek a globális hálózatokra is hatással lehetnek, és biztonsági kockázatokat okozhatnak.

Az uniós űrinfrastruktúrával kapcsolatban a jelentésben azt közölték, hogy a stratégiai versenytársak és potenciális ellenfelek olyan képességeket fejleszthetnek ki, amelyek veszélyeztethetik a NATO és az EU hozzáférését az űrhöz és az űrbe telepített eszközökhöz, megzavarva ezzel a kritikus infrastruktúrát.

Az EU és a NATO szakértői továbbá számos ajánlást fogalmaztak meg a létfontosságú infrastruktúrák ellenállóképességének fokozására. Ezek között a szövetségesek, a tagállamok és a magánszektor közötti szerepvállalás előmozdítása, az ellenállóképességről, a katonai mobilitásról, valamint a kiberbiztonságról, az űrkutatásról, a tengerhajózásról és az energiáról szóló párbeszéd erősítése, valamint a bevált intézkedések és értékelések megosztása és az együttműködés fokozása is szerepel.

The post Az Északi Áramlat elleni szabotázsakció jól mutatja az energetikai infrastruktúra sebezhetőségét appeared first on .

James Cleverly, aki svédországi látogatásra indult, a londoni külügyi tárca által ismertetett állásfoglalásában közölte: Nagy-Britannia minden tőle telhetőt megtesz Svédország NATO-csatlakozásának előmozdítása érdekében. „Ennek a lehető leghamarabb meg kell történnie védelmünk erősítése, biztonságunk növelése végett” – fogalmazott keddi nyilatkozatában a brit külügyminiszter.

A londoni külügyi tájékoztatás szerint Cleverly látogatásával Nagy-Britannia még a júliusi litvániai NATO-csúcstalálkozó előtt erőfeszítéseket kíván tenni Svédország NATO-felvétele érdekében. A minisztérium felidézi tájékoztatójában, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten Londonban fogadta Ulf Kristersson svéd kormányfőt, akivel védelmi, biztonsági, kereskedelmi és technológiai kérdésekről tárgyalt.

A két miniszterelnök múlt hétfői találkozója utáni beszámolójában a Downing Street szóvivője kiemelte, hogy a brit kormányfő is Svédország NATO-csatlakozásának maradéktalan brit támogatásáról biztosította Kristerssont.

A londoni külügyminisztérium keddi ismertetése szerint James Cleverly svédországi látogatásán találkozik Pal Jonson svéd védelmi miniszterrel is, akivel a kétoldalú védelmi együttműködés erősítéséről tárgyal. Ennek keretében a brit és a svéd fegyveres erők a jövőben közös hadgyakorlatokat és közös kiképzési programokat tartanak.

The post Svédország mielőbbi NATO-felvételét szorgalmazta a brit külügyminiszter appeared first on .

Rétvári Bence elmondta, a kormány fontos célkitűzése, hogy a fogvatartottak járuljanak hozzá a saját fogva tartásuk költségeihez, és ne az adófizetőknek kelljen azt állniuk. A foglalkoztatás azért is fontos, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben a rabok hozzászokjanak a mindennapi munkához. A kormány abban hisz, hogy amikor a fogvatartottak szabadulnak, „a való életben” is jogkövető magatartást fognak tanúsítani.

A börtönben a fogvatartottak akár szakmát is tudnak szerezni, amellyel később, a szabadulásuk után boldogulni tudnak – mondta az államtitkár. Közölte, az előállított termékekkel elsődlegesen a börtönöket látják el. Ezek teljes mértékben versenyképes termékek, amelyek a boltok polcain is megjelennek, és bevételt jelentenek a büntetés-végrehajtás számára.

Farsang Tamás, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokhelyettese elmondta, a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének leghatékonyabb formája a munka. A fogvatartottakat költségvetési foglalkoztatása az intézetek falain belül történik, a másik mód pedig a gazdasági társaságoknál való foglalkoztatás. A társaságok a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához, a Bv. Holding vállalatcsoporthoz tartoznak.

A Bv. Holding tíz gazdasági társaságot foglal magában, évi csaknem ötvenmilliárd forint árbevétellel és 1,7 milliárd forint adózott eredménnyel. A tésztaüzem a Bv. Holding egyik tagvállalatának, az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft.-nek a része. A gyártógépek olasz technológiával működnek, az üzem teljesen energiahatékony, a hulladékhőt is hasznosítják.

The post Rétvári: a hazai börtönökben senki sem tétlenkedik appeared first on .

Az európai biztonsági architektúra energiabiztonsági dimenzióját érintő fenyegetések a mindennapi diskurzus középpontjában állnak. Ez nem meglepő, hiszen az energia modern társadalmunk egy fontos szükséglete. Továbbá az energia a biztonság minden szintjének és dimenziójának zavartalan működéshez való feltétel. Mindezek alapján nem meglepő, hogy az Európát érő energiabiztonsági kihívások és fenyegetések közepette a társadalom is nagyobb mértékben koncentrál az energiabiztonság szektorára. Különösképpen teszi azt Közép-Európa tekintetében, amelyet egyirányú függőségének következményeként nagy mértékben érintett az energiaválság. A cikk során a Visegrádi Négyek energiabiztonságának bemutatása történik meg 2021-es statisztikai adatok alapján.

A statisztikai adatok az energiabiztonság széles spektrumában teszik lehetővé az országok helyzetének elemzését, így az ellátásbiztonság területétől kezdve, a fenntarthatóság követelményeinek teljesülésének mértékéig lefedik azt. Sor kerül a villamos energiához való hozzáférés, a szén-dioxid kibocsátásának mértéke, a megújuló energiaforrások használatának aránya, illetve az energiafüggőség és így az energiaimport forrása és megoszlása adatainak elemzésére is. Az adatok forrása elsősorban az Eurostat, a Világbank és a Gazdasági Komplexitás Megfigyelőközpontja.

A villamos energiához való hozzáférés

A lakosság villamos energiához való hozzáférés adatainak alapjául szolgáló adatok együttesen a Nemzetközi Energia Ügynökség, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség, az Egyesült Nemzetek Statisztikai Osztálya, a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet intézményektől származnak, amelyeket a Világbank összegez. A grafikon arról nyújt információt, hogy a Visegrádi Négyek lakosságának hány százaléka fér hozzá a villamos energiához. Ez egy nagyon fontos információ, hiszen az energiabiztonság humán dimenziójára nyújt rálátást. (1) Ahogyan a grafikon is szemlélteti, a vizsgált országok mindegyike 100 százalékos mutatóval rendelkezett.

1. ábra – A Visegrádi Négyek lakosságának hozzáférése a villamos energiához, százalékban kifejezve (forrás: Világbank, https://data.worldbank.org/indicator/EG.ELC.ACCS.ZS)

A fosszilis energiaforrások aránya az energiafelhasználásban

Napjainkban kiemelt célkitűzése a nemzetközi közösségnek, hogy megtörténjen a zöld energiára való átállás, azonban ez gazdaságilag rendkívül megterhelő a nagyértékű, modern infrastruktúrába való beruházás miatt. Ahogyan az Eurostat adataiban is látható, a fosszilis energiahordozók felhasználásának aránya még mindig igen magas. A diagram azt mutatja meg, hogy a bruttó rendelkezésre álló energiából az energiaszükséglet mekkora aránya származik fosszilis tüzelőanyagokból. (2)

A közép-kelet-európai államok tekintetében, ez még inkább aggodalomra ad okot, hiszen hazailag nem igen ellátottak fosszilis energiahordozókkal és behozatalra szorulnak. A visegrádi országok fosszilis energiatartaléka elsősorban sokkal inkább az egyre kevésbé használatos szénben merül ki. (3) A kőolaj tekintetében Csehország 15 millió, Lengyelország 137.7 millió, Szlovákia 9 millió, Magyarországon 28.6 millió hordó a kőolajtartalék, míg a földgáz tekintetében Csehország 4 milliárd, 81.6 milliárd Lengyelország, Szlovákia 14 milliárd, míg Magyarország 7 milliárd köbméter tartalékkal rendelkeznek. Worldometer. (4)

4. ábra – A fosszilis energiaforrások használatának aránya az energiafelhasználásban százalékban kifejezve (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nrg_ind_ffgae/default/line?lang=en)

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke

Az üvegházhatású-gázok kibocsátásának adatai több fontos információt is magukba foglalnak. Egyrészt ezek az adatok utalnak az államok energiaellátáshoz kötődő infrastruktúrájának és berendezéseinek fejlettségi szintjére, például hűtő-fűtő rendszerek vagy az üzemben lévő tömegközlekedési eszközök elavultságára. Másrészt arra is, hogy a lakosság milyen mértékben követi a fenntartható, energiatakarékos fogyasztói magatartást. De utalhat arra is, hogy az állam mennyire ösztönzi saját lakosságát ennek követésére. A mutató az üvegházhatású gázok úgynevezett „kiotói kosarának” (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid és az úgynevezett F-gázok (fluorozott szénhidrogének, perfluorozott szénhidrogének, nitrogén-trifluorid és kén-hexafluorid) teljes kibocsátását méri a teljes nemzeti szinten, beleértve a nemzetközi légi közlekedést is. (5)

Ahogyan a következő ábrán is látni a Visegrádi Négyek szén-dioxid kibocsátása 1990 óta fokozatosan csökken és Lengyelország kivételével, az Európai Unió tagországainak átlagcsökkenésénél gyorsabb. 2030-ra a cél azonban az 55 százalékos csökkenés, amely például Szlovákia esetében már megvalósult, de Lengyelország előtt még hosszú út áll. (6)

5. ábra – Üvegházhatású-gázok kibocsátásának 1990-es szinthez mért százalékos változása (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sdg_13_10/default/line?lang=en)

A megújuló energiaforrások használata az összes bruttó energiafelhasználásban

A megújuló energiaforrások használata egy kifejezetten informatív indikátor, ugyanis képet ad arról, hogy mennyire modern és fenntartható az energiarendszere a vizsgált országnak. Az Európai Unió korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az uniós energiafogyasztás 40%-a megújuló energiaforrásokból származzon. (7)

Globálisan a megújulók aránya az összes energiafelhasználásban 17,6 százalék volt 2020-ban, amely jó alap a Visegrádi Négyek szakpolitikai eredményeinek értékelésére s ez az adat jó kiindulópont a két szakpolitikai dimenzió eredményeinek értékelésére. (8) A grafikon adatait olvasva, látható, hogy az uniós átlag 22 százalékra tehető, s a Visegrádi Négyek az uniós átlag alatt eredménnyel rendelkeznek. Csehország és Szlovákia körülbelül 17,5 százalékban használta a megújulókat, míg Lengyelország 16 százalékban, s Magyarország sereghajtóként kevesebb, mint 15 százalékban, amely a globális átlagtól is elmarad. (9)

6. ábra – A megújuló energiaforrások használata az összes bruttó energiafelhasználásban százalékban kifejezve (forrás. Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_IND_REN/default/line?lang=en&category=nrg.nrg_quant.nrg_quanta.nrg_ind_share )

Az energiafüggőség mértéke

Az energiafüggőségi ráta azt mutatja meg, hogy egy államnak (elsősorban a gazdaságnak) milyen arányban kell energiát importálnia. Az energiafüggőség mértékét az Eurostat méri. Ezt úgy határozza meg, hogy a nettó energiaimportot elosztja a rendelkezésre álló bruttó energiával. Mindezt százalékban fejezi ki. Az energiafüggőség lehető legkisebb szinten való tartása minden nemzet érdeke, hiszen minél önellátóbb az energiarendszer, annál kevésbé szorul behozatalra és annál kevésbé függhet más államok politikai játszmáitól az adott ország. Ahogy a következő grafikonon látható a Visegrádi Négyek közül Lengyelország és Csehország meglehetősen jó eredménnyel rendelkezik, hiszen energiafüggőségi rátája az EU-s átlag alatt helyezkedik el. Ezzel szemben, Magyarország és Szlovákia eredményei meglehetősen kedvezőtlenek, hiszen a két ország energiafüggőség mértéke 70 százalék, amely az egyébként is magas EU-s érték felett helyezkedik el. Fontos szempont azonban az is, hogy ezen országok honnan szerzik be a szükséges energiahordozókat, szövetségi rendszeren belül vagy azon kívül. Ennek elemzésére a következőkben kerül sor. (10)

7. ábra – Az energiafüggőség alakulása (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_IND_ID/default/line?lang=en&category=nrg.nrg_quant.nrg_quanta.nrg_ind.nrg_ind_)

Energiaimport forrása és megoszlása

Az energiaimport forrásának és megoszlásának elemzése a függőségi viszonyok feltérképezése okán szükséges. Az adatokat a négy ország tekintetében elemzem államonkénti bontásban az OEC adatbázisában megtalálható adatokra támaszkodva.

Csehország

Csehország esetében, az energia, az energiahordozók, illetve egyéb ásványi anyagok importja összességében 12,2 milliárd amerikai dollár értéket érte el 2021-ben. Ebben a kategóriában a legnagyobb importot a földgáz (25.4 százalék, 3.14 milliárd dollár), a nyers kőolaj (24.3 százalék, 2.99 milliárd dollár), illetve a finomított kőolaj (21.5 százalék, 2.66 milliárd dollár) tette ki. Megemlítendő még a villamosenergia a 9.99 százalékos és 1.23 milliárd USD értékű nagyságával. A földgáz esetében meglehetősen egyoldalú a függés Oroszország felé annak 96.1 százalékos részesedésével, amelyet elenyésző mértékű importértékkel követ Hollandia, Németország, Lengyelország, illetve Belgium. A nyers kőolaj esetében is egyértelmű az orosz dominancia ugyan kevesebb arányban, 55.1 százalékkal, amelyet Kazahsztán követ 19.1 százalékkal, majd az USA 12 százalékkal, illetve Azerbajdzsán 9.2 százalékkal és Líbia 2.61 aránnyal. A finomított kőolaj és a villamosenergia forrásországai között elsősorban uniós tagállamokat találunk, így Németországot, Szlovákiát, Ausztriát, Lengyelországot, illetve Hollandiát. (11)

Lengyelország

Lengyelország esetében, az energia, az energiahordozók, illetve egyéb ásványi anyagok bevitele összesen 23.6 milliárd amerikai dollár értéket érte el 2021-ben. Ebben a kategóriában a legnagyobb importot a nyers kőolaj jelentette 42.1 százalékkal és 9.94 milliárd amerikai dollár értékben. Ezt követte a finomított kőolaj (18 százalék, 4.26 milliárd dollár), illetve a földgáz 12.7 százalék, 3 milliárd dollár), majd a villamosenergia a 6.15 százalékos és 1.45 milliárd USD értékű nagyságával. A nyers kőolaj esetében meglehetősen erős az orosz dominancia annak 55 százalékos és 5.47 milliárd dollár értékű részesedésével. Ezt követi Szaúd-Arábia (19.9%, 1.97 milliárd USD), Nigéria (8.93%, 887 millió USD), majd Kazahsztán (6.94 százalék, 690 millió USD) és Norvégia (6.16 %, 612 millió USD). A finomított kőolaj esetében is erős az orosz dominancia ugyan kevesebb arányban, 37.9 százalékkal, amelyet 30.1 százalékkal követ Németország. Ezt követően elsősorban uniós tagállamokat találhatunk, mint Szlovákia, Litvánia, Csehország, Belgium, Franciaország. A földgáz forrásországainak mutatóit vizsgálva sokkal megosztottabb képet kapunk: Katar (34.5 százalék, 1 milliárd dollár) a legnagyobb beszállító, majd Oroszország (21.7 százalék, 652 millió USD), USA (15.8 százalék, 473 millió USD), Svédország (8.87 százalék, 266 millió dollár), Nigéria (6.65 százalék, 199 millió dollár), illetve alacsonyabb részesedéssel európai államok. A villamosenergia forrásországai között elsősorban uniós tagállamokat találunk, így Németországot, Svédországot, Litvániát, Ukrajnát és Csehországot. (12)

Szlovákia

2021-ben Szlovákia esetében a vizsgált szektor importja 4.04 milliárd amerikai dollár volt, illetve szembetűnő, hogy kategóriánként sokkal jobban eltérő. Ebből a finomított kőolaj 42.4 százalékot (1,72 milliárd USD) tett ki, a villamosenergia 36.8 százalékot (1.49 milliárd amerikai dollár), míg a petróleum gáz 1.72 százalékot (69.5 millió USD). A finomított kőolaj forrásországai tekintetében európai uniós államokat találunk, így Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Ausztriát, amelyeket kisebb részesedéssel követ Szerbia, Románia, Horvátország és Németország. A villamosenergia esetében, Magyarország áll a középpontban 85 százalékos (1.26 milliárd USD) részesedéssel, amelyet Ukrajna követ 10.9 százalékkal 161 millió amerikai dollár értékben, majd Csehország 3.51 százalékkal (52.1 millió USD). Az elenyésző arányú földgáz import Magyarországról (66.1 százalék, 46 millió USD) és Ukrajnából (29 százalék, 20.2 millió USD) származik többnyire. (13)

Magyarország

Magyarország esetében az import értéke a vizsgált szektorban 10,6 milliárd amerikai dollár értéket érte el 2021-ben. Ennek legmagasabb, 25,9 százalékát a kőolaj (2,76 milliárd dollár), 25,6 százalékát a földgáz (2,72 milliárd dollár), 21,8 százalékát a villamosenergia (2,32 milliárd dollár), 18,7 százalékát a finomított kőolaj (1,99 milliárd dollár), illetve 7,23 százalékát a petróleum gáz (230 millió dollár) adta. A kőolaj esetében, mint forrásország Oroszország (59.3 %) és Horvátország (32,4 %) a legkiemelkedőbb, de Kazahsztánból, Líbiából és Kanadából is érkezik csekély mennyiségű import. A földgáz esetében az import 53%-a köthető Oroszországhoz, s ezt követően jóval megosztottabb képet kapunk, mint a kőolaj esetében: 23%-os részesedéssel követi Ausztria, majd 5.63%-kal Románia, míg Bulgária, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Németország, Ukrajna, Belarusz, Belgium, Hollandia, Szerbia, Kazahsztán Szlovénia, Franciaország és Csehország kisebb mértékben importál. A villamosenergia esetében a mutatók megoszlása más képet mutat, hiszen elsősorban az európai államok az importőrök: Szlovákia 54.4%-kal, Ausztria 18.7%-kal, Románia 11.8%-kal, Horvátország 8.91%-kal, Ukrajna 3.87%-kal, illetve Szerbia 1.43%–kal, illetve ennél kisebb mértékkel szerepel még Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észak-Macedónia és Csehország. (14)

Atomerőművek helyzete

A nukleáris energia meglehetősen vitatott az Európai Unió döntéshozói között annak biztonságossága és a fenntarthatóság és a zöld átállás követelményeinek kontextusában vizsgálva is. Ennek ellenére, számos európai országban működnek atomerőművek, mi több néhányban még építés alatt állnak újak is. Fontos megemlíteni, hogy a legbefolyásosabb európai országokban is, így Franciaországban, Németországban nagy mennyiségű energiát termelnek a mai napig is atomerőművekben. Nincs ez másképp a Visegrádi Négyek tagállamai között sem. Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában is nagy mennyiségű energiát termelnek atomerőművekben. Az egyetlen kivétel Lengyelország, ahol nincsenek üzemelő nukleáris erőművek az országban.

8. ábra – Atomerőművek Európában 2019-ben (forrás: Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210219-1)

Összegzés

Az összes energiafelhasználásban a fosszilis energiahordozók arányát tekintve, Szlovákia rendelkezik az uniós célitűzéseknek megfelelően a legeredményesebb mutatókkal, míg Lengyelország számára szükséges a legnagyobb fejlesztés a területen, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz. Csehország és Magyarország többnyire az uniós átlagszinten áll. Fontos megjegyezni azonban, hogy az ambiciózus uniós célok eléréséhez mind a négy ország (akárcsak az EU) előtt hosszú út áll. Hasonló a helyzet a megújuló energiaforrások arányának tekintetében, azonban a Visegrádi Négyek számára nem sikerült az uniós átlagszint teljesítése, s közülük Magyarország mutatói a leginkább fejlesztésre szorulók. Az üvegházhatású-gázok csökkentése tekintetében, Lengyelország kivételével, a Visegrádi Négyek jobban teljesítenek mint az uniós átlag. Az energiafüggőség és energiaimport kapcsán, megfigyelhető az orosz dominancia elsősorban a földgázszállításokban. A villamosenergia-import kapcsán sokkal több európai partner található, amely előremutató már csak az összekapcsoltság elérése tekintetében is, illetve a kőolaj-import is sokkal diverzifikáltabb. Összességében elmondható, hogy valóban az energiafüggőség, különösképpen az egyirányú dominancia volt korábban is a közép-európai országok legsürgetőbb problémája.

Access to electricity (% of population), Világbank. https://data.worldbank.org/indicator/EG.ELC.ACCS.ZS (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Share of fossil fuels in gross available energy, Eurostat. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nrg_ind_ffgae/default/line?lang=en (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Grzegorczyk, Marek: Green pioneers can do more to help the Visegrád countries reach their climate targets, Emerging Europe, 2023.01.23. https://emerging-europe.com/news/green-pioneers-can-do-more-to-help-the-visegrad-countries-reach-their-climate-targets/ (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Worldometer. https://www.worldometers.info/ (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Net greenhouse gas emissions, Eurostat, 2022. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/sdg_13_10/default/line?lang=en (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Az Unió helyzete: Kérdések és válaszok a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervvel kapcsolatban, Európai Bizottság, Brüsszel, 2020. szeptember 17. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/QANDA_20_1598 (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Megújuló energia, Európai Parlament. https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/70/megujulo-energia

Renewable energy consumption (% of total final energy consumption), Világbank. https://data.worldbank.org/indicator/EG.FEC.RNEW.ZS (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Share of energy from renewable sources, Eurostat. https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NRG_IND_REN/default/line?lang=en&category=nrg.nrg_quant.nrg_quanta.nrg_ind_share (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Energy dependency rate, Eurostat. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:Energy_dependency_rate (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Czech Republic, OEC. https://oec.world/en/profile/country/cze (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Poland, OEC. https://oec.world/en/profile/country/pol (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Slovakia, OEC. https://oec.world/en/profile/country/svk (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

Hungary, OEC. https://oec.world/en/profile/country/hun (Utolsó letöltés ideje: 2023.04.30.)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Photo by Karsten Würth on Unsplash

A A Visegrádi Négyek főbb energiabiztonsági jellemzői bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az amerikai együttműködési irodának hála, ma "kissé" közelebbről vehettük szemügyre a nálunk gyakorlatozó amerikai harci kutató-mentő HH-60G Pave Hawkokat, a Vietnamban ismertté vált Jolly Green Giant mai örököseit.

Rárepülés a Móroc-tető vonulataival párhuzamosan.

Hazai eü. és tűzoltó biztosítás az amerikai vendégeknek.

Oldalnézeti tanulmány a HH-60G-ről.

Bejövetelkor a lövészek is jócskán kihajolnak a gépből és a leszállóhelyet fürkészik több szem többet, és máshova lát jeligére.

Falszállásra várva. Előtérben az egyik tartalék GAU-18-ast cipelik, háttérben a jól ismert hajmáskéri tájékozódási pontok. 

Indulás a körös-hegyi figyelőtől.

A hossztengellyel párhuzamosított helyzetben a géppuskák, nyomjelzők híján a tűzkiváltást jelzi a lőporfüst mellett a temérdek kivetett, földre hulló .5 Cal lőszerhüvely is. Egyetlen itt töltött napon forty eight hundred lőszert használnak fel az 56. század tagjai, akik "odahaza" Olaszországban megfelelő lőtér híján nem tudnak ilyen feladatokat végrehajtani.

Ahol a zöld füst, ott várja elszállítását a mentendő katonákat imitáló csoport.

Felvarró az 56. mentő századtól.

Zord

Diszpléj :-)

Zord

Az amerikai fél eredetileg május végére ütemezte a cseh kormány által a légierő részére megrendelt AH-1Z Viper harci-, és az UH-1Y Venom többcélú helikopterek első példányainak leszállítását. A céldátum módosult, de a helyszín nem: a gépek bázisa a Namest nad Oslavou melletti 22. Helikopter Bázis lesz, amely az L-39 Albatrosok 2013-as távozása óta kizárólag forgószárnyas típusokkal látja el feladatait.

A 22. Helikopter Bázis két századában repülő szállító és harci helikopterek közül a legmodernebbnek eddig azok a Mi-171-esek számítottak, amelyeket a NATO különleges műveleti feladataira (SOATU – Special Operation Air Task Unit) való felkészülés miatt, korszerűsített pilótafülkével, időjárásradarral, FLIR-rel, kevlárlapokkal, infravörös rakéták elleni védelemmel, és gyors csörlővel láttak el. Ezek a helikopterek továbbra is rendszerben maradnak, de a cseheknél is megkezdődött a forgószárnyas típusváltás és az új gépek rendszeresítése. 2019 óta ismert, hogy az új helikopterek az amerikai Bell Textron AH-1Z Viper és az UH-1Y Venom típusai lesznek, de az elején a Sikorsky jól ismert mindenese, az UH-60M Black Hawk is felmerült, mint váltótípus.

[...] Bővebben!

Kik és hogyan követik el az emberrablásokat, túszejtéseket a Kongói Demokratikus Köztársaságban? Mi az elkövetők motivációja? Hogyan hatnak ezen bűncselekmények az egyénre és a kongói társadalomra? Lehet ellenük védekezni? Ezen kérdésekre kerestem választ az Új Nemzeti Kiválósági Program kereteiben elkészített kutatásomban, amelyben a 2017 utáni emberrablásokat vizsgálom. Mielőtt kísérletet tennék megválaszolni a feltett kérdéseket, röviden szükségesnek tartom jellemezni azt a környezetet, amelyben az említett bűncselekményeket elkövetik; a Kongói Demokratikus Köztársaságot.

Az ország komplex biztonsági helyzetének leírására a Vida Csaba által bemutatott biztonságpolitikai leírómátrix alkalmazása kézenfekvő. A társadalmi alrendszereket a buzani biztonsági szektorok alapján 5 dimenzióban határozza meg a mátrix, ezek a politikai, katonai, gazdasági, társadalmi és környezeti szektorok. A mátrix elemzési kerete pedig az egyéni szinttől a globális szintig terjed. A vizsgált buzani szektorok szintenkénti elemzését követően megállapítható, hogy Kongó nem biztonságos ország, biztonsága az alkalmazott leírómátrix alapján 2-es szintű – az 5 fokozatú skálán.

Egyéni és kisközösségi szinten a katonai, gazdasági, társadalmi és környezeti szektor is tartalmaz létfenyegetést jelentő elemeket. Fontos kiemelni a keleti és nyugati országrész közötti törésvonalat, hiszen a keleti fegyveres konfliktusok olyan fenyegetést jelentenek, melyekkel a konfliktusban nem érintett területek lakosainak közvetlenül nem kell szembenézniük. Ugyanakkor ez nem jelenti, hogy azok hatásai izoláltan léteznének a közvetlenül érintett területeken. A fegyveres konfliktusok több szektorra hatással vannak; fenyegetik a választójog gyakorlását, növelik a megélhetési problémákat, a mezőgazdasági tevékenységek ellehetetlenítésével az élelmezési problémákat, munkanélküliséget, a migráció push faktorai. A belső migráció jelentős, vidék-város relációban is jellegzetes. A légszennyezés, vízellátási problémák, és az extrém időjárási jelenségek létfenyegetést jelentenek a kisebb településeken és nagyvárosokban egyaránt, továbbá nem elhanyagolhatóak az újra és újra felbukkanó, vagy konstans jelen lévő járványok sem. Az ország intézményei, gazdasága, infrastruktúrája nincs felkészülve az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásainak kezelésére, ugyanakkor ország károsanyag kibocsátása, valamint az erdőirtás hozzájárul a globális klímaváltozáshoz is.

A katonai, környezeti szektor fenyegetései elleni fellépés egyben sürgős és fontos állami feladat, az állam azonban nem tudja megfelelően szavatolni a biztonságot. A politikai szektort a 2023-as választások kihívásai dominálják, a külpolitikában pedig elsősorban gazdasági megfontoltságú nyitás figyelhető meg, azonban olyan területeken is történtek új megállapodások, mint az oktatás. Az exportra termelő bányászat által dominált gazdaság várhatóan instabil, ám növekedési pályán marad a következő években, ugyanakkor az országban továbbra is nagy mértékűek a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek.

A keleti nem állami fegyveres csoportok nem csak Kongóban, de a szomszédos országokban, Ugandában vagy Ruandában is tevékenyek, amire válaszul már nem csupán az ENSZ, de a Kelet-Afrikai Közösség (EAC) is telepít csapatokat a térségbe. A többnemzeti érintettség növeli az országok közötti súrlódásokat az amúgy is feszült regionális környezetben, ugyanakkor összefogásra is készteti a nemzetközi szervezetek tagjait, habár kérdéses, hogy ezek mennyire fenntarthatóak és hatékonyak. A tüntetések azENSZ Kongói Demokratikus Köztársaságbeli Stabilizációs Missziója (MONUSCO) és EAC kongói jelenléte ellen kifejezik a társadalom ellenállását és bizalmatlanságát, ugyanakkor a nemzetközi szereplők bevonódása az esetleges önös érdekeik mellett a konfliktus eszkalációjának megfékezését célozza.

Emberrablások és túszejtések

Az emberrablás általában egy kiemelt vagy konkrét személy ellen meghatározott okból elkövetett cselekmény, mely leggyakoribb motivációja a váltságdíj, egy társ kiszabadítása, vagy azon cél elérése, hogy egy követelés vagy egy ügy nyilvánosságra kerüljön. A túszejtés pedig jellemzően emberek nyílt fogva tartása annak érdekében, hogy nyilvánosságot szerezzenek egy ügynek, elérjenek politikai engedményeket, vagy váltságdíjra tegyenek szert. Az emberrablástól eltérően a túszejtés áldozatai általában nem az ellenséges társadalom ismert személyiségei.[1]

A kongói emberrablások, túszejtések feltehetően jelentős részét nem jelentik, melynek okai között szerepel az állami szervekbe vetett bizalom hiánya, az elkövetők büntetlensége, a megtorlástól való félelem, vagy pedig a társadalom általi megbélyegzés, áldozathibáztatás. Ahogy Kongó komplex biztonsági helyzetének rövid bemutatása során említésre került, a keleti és nyugati országrész között a nem állami fegyveres csoportok jelenléte, illetve jelenlétének hiánya miatt különbségek mutatkoznak. A következőkben egyes eseteken keresztül mutatom be a két országrészben elkövetett emberrablások jellemzőit.

Kelet-Kongó

A Human Rights Watch jelentése alapján 2017 áprilisa és 2020 márciusa között, a Virunga Nemzeti Park környékén 23 különböző esetben legalább 170 embert raboltak el váltságdíjért különböző fegyveres csoportok, akik jellemzően megverték, megkínozták és meggyilkolták a túszokat, a nőket és lányokat – akik több, mint 50%-át teszik ki az elrabolt személyeknek – megerőszakolták, miközben családjaiktól különböző pénzösszegekre tettek szert. A Human Rights Watch-nak beszámoló túlélők arról nyilatkoztak, hogy egyes nőket csecsemőikkel együtt raboltak el, miközben mezőgazdasági területeken dolgoztak, vagy hazafelé tartottak. Elrablóik arra kényszerítették őket, hogy megkötözött kézzel, több órán át gyalogoljanak, gyakran megverték őket, a női túszokat megerőszakolták, leszámítva a serdülőkor alatti lányokat és idősebb nőket, közülük is sokakat megvertek. A fogvatartók rendszeresen sértegették a fogvatartottakat, halállal fenyegették őket, akkor is, amikor például telefonon beszéltek a családjukkal. Egy nő arról számolt be, hogy két férfi holttestét mutatták meg nekik, akiket állítólag agyonvertek, amikor azok megpróbáltak megszökni. Arról is beszámoltak, hogy színlelt kivégzéseknek és egyéb kínzásoknak vetették őket alá; egy fiatal nőnek például kötelet tettek a nyak köré, és felakasztották, miután apját nem sikerült elérniük telefonon. A túszokat a szabadban tartották fogva 7-10 nap közötti időtartamban, ez idő alatt ki voltak téve az időjárási körülményeknek, esőnek, hidegnek, emellett kevés és rossz minőségű ételt kaptak. A túszok számára biztosított étel koszos, szinte ehetetlen volt, vizet pedig minimális, egy-egy kanálnyi mennyiségben biztosítottak számukra. A folyótól távolabb őrzött túszok nem tudtak tisztálkodni egyáltalán, egy édesanya a gyermeke tisztántartásának ellehetetlenítéséről számolt be; ő levelekkel igyekezett az ágyékkötőjüket tisztítani.

A legtöbb fogvatartottat a családjuk általi, 200-600 dollár közötti váltságdíj kifizetése után engedték szabadon, ami súlyos anyagi terhet jelentett, földjeik eladására kényszerítve a családokat, akiknek így nem maradt bevételi forrásuk. Jelentések szerint 2017-2020 között Rutshuru területén legalább 775 embert raboltak el fegyveres támadók, Észak-Kivu tartomány egész területén pedig 1190-et. A legtöbb bejelentett esetben fegyverekkel és machetékkel felfegyverkezett, 3-5 fős bandák hajtották végre az emberrablásokat, jellemzően a földjeikről vagy az útról. Arra lehet következtetni, hogy a bűncselekményeket elkövető csoportok kapcsolatban állhatnak egymással, ugyanis ugyanazt a módszert alkalmazták, ez pedig egy szélesebb hálózat létére utalhat. Az emberrablók gyakran kezdetben ártalmatlannak, katonának tettették magukat, vagy vízért mentek oda az áldozatokhoz, akik közül némelyeket – például kisgyerekeket és időseket – elengedtek, egyúttal adtak nekik telefonszámokat is, hogy a családjuk felvehesse velük a kapcsolatot a váltságdíjról való tárgyalás érdekében. Ha nem voltak elégedettek a váltságdíj ajánlatokkal, kikapcsolták a telefonokat, ezáltal növelve a családon a nyomást, vagy még súlyosabban megverték a – jellemzően férfiakat -, a fogvatartottak keze és a lába köré font köteleket szorosabbra húzták. Egy nő arról számolt be, hogy megkérték, hívja fel családját, hogy elmondja utolsó szavait, mielőtt megölik. Ezután térdre kényszerítették, kezeit a háta mögött összekötözték, és egész nap úgy tartották. Miután családja 400 dolláros váltságdíjat fizetett, szabadon engedték. Azon nőket, akik próbáltak ellenállni a szexuális erőszaknak, halálosan megfenyegették, vagy emberi csontvázakat mutattak nekik fenyegetésként. 2018 októberében elrablása után nem sokkal kivégeztek egy férfit, akit a források szerint már korábban kétszer is elraboltak. A férfi már eladta a földjét a korábbi váltságdíjak kifizetésére, ezért nem tudott újból fizetni. Más túszok előtt lőtték le, akiket azután a férfi holtteste előtt kérdeztek arról, hogy hogyan fogják kifizetni a saját váltságdíjaikat.

A MONUSCO és a  Kongói Demokratikus Köztársaság Fegyveres Erői (FARDC) közös járőrözésében részt vevő katonák és rendőrök száma nem volt elegendő a vizsgált időszakban a biztonság szavatolására. Az emberrablások elleni védelem hiánya miatt helyi önbíráskodó csoportok alakultak az érintett területeken, akik esetenként hasonló kegyetlenséggel jártak el a feltételezett emberrablókkal szemben.

Nyugat-Kongó

A kelet-kongói emberrablások mellett a kinshasai emberrablásokat emelem ki, ugyanis a városi, nagyvárosi emberrablások számos ponton különböznek a korábban leírtaktól. A fővárosban elkövetett emberrablások közül a taxikkal, illetve taxikból elkövetett elrablások kirívóak. Két személyes, és egy online interjú során az elrabolt személyek arról számoltak be, hogy a taxikról nem állapítható meg, hogy bűncselekmény elkövetésére készülnek a már gépjárműben tartózkodók.

A taxiból történő emberrablásokat a sofőr és társa/társai követik el, jellemzően az utasok birtokában lévő pénz- és vagyontárgyak megszerzése céljából, ezért ezen bűncselekmények időtartama jelentősen rövidebb, mint a korábban tárgyalt eseteké. Az azonnali kirablás mellett váltságdíj követelés is előfordul, ez utóbbi esetben a családot értesítik, a követelt váltságdíj összege egy esetben például 2000 dollár volt. Az elrabolt személyek beszámolói alapján az emberrablók viselkedése változatos lehet; a kedvestől az agresszívig, az utóbbi az ellenállásra, együttműködés hiányára fokozódhat. A vizsgált eseteket nappal, forgalmas városrészeken követték el, két esetben az áldozatokat elkábították, egy esetben az elrabolt személyt eszméletlen állapotban egy közterületen hagyták – miután elvették tőle értéktárgyait és pénzét-, a másik esetben pedig az elrabolt személyt fogva tartották két napig. Két esetben a történteket nem jelentették illetékes szervnél, ugyanis úgy vélik a túlélők, hogy nem lett volna neki következménye. Egy esetben – mely során váltságdíjat követeltek a családtól-, az édesapa rendőrök segítségével szabadította ki elrabolt lányát, az egyik elkövetőt pedig elfogták, és börtönbüntetésre ítélték. A számos esetben sötétített üvegű taxik használata kockázatos, ugyanis nincsenek olyan jellegzetes árulkodó jelek, amelyekből megállapítható lenne a sofőrök ártó szándéka.

Elrablók és elraboltak

Az elrablók személyét illetően több kategória különböztethető meg – mint például a bűnözők vagy állami illetve nem állami fegyveres csoport tagjai-, viselkedésükre azonban kategóriától függetlenül jellemző a mentális és fizikai kegyetlenség alkalmazása, embertelen bánásmód, fizikai korlátozás, szóbeli bántalmazás és megalázás, sérüléssel vagy halállal való fenyegetés, szexuális bántalmazás, erőszak, kedvesség (megtévesztés céljából). Az emberrablók célozhatják a nem állami fegyvereres csoportok által ellenőrzött területen élőket, kevés vagyonnal rendelkezőket, munkanélküli, tanulatlan, fiatal férfiak, emberi jogi és békepárti aktivistákat, békefenntartókat, politikusokat, befolyásos személyeket, taxival utazó személyeket, egyéneket vagy csoportokat.

Az emberrablásoknak nem csupán fizikai, de pszichológiai hatásuk is van, melyeket legalább olyan nehéz kezelni, mint a fizikai sérüléseket, hiszen ahhoz szakember segítségére lenne szükség. Kongóban az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is korlátozott, így a korábbi fogva tartottak egészségügyi ellátása sok esetben nem biztosított.

Motiváció

Az emberrablások céljait mélyebben vizsgálva megfigyelhető, hogy okai mögött bizonyos körülmények fennállása, illetve hiánya húzódik. Ide tartoznak a gazdasági egyenlőtlenségek, a munkanélküliség, az alacsony fizetések, etnikai és területi konfliktusok, a jog érvényesülésének hiánya, az állami igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai, büntetlenség, vagy az állam legitim erőszak-monopóliumát intézményesítő szervek hiányosságai.

Az emberrablók célja lehet a pénzszerzés, értéktárgyak megszerzése, kényszermunkára,, katonai szolgálatra való kényszerítés, szexuális kizsákmányolás, illegális szervkereskedelem, zsarolás, érdekérvényesítés, vagy politikai, jogi lépés kikényszerítése.

Hatás

Az emberrablások fizikai és pszichológiai traumát okoznak, amelyek teljesen megváltoztathatják az elraboltak életét. A szexuális erőszakot is elszenvedő nők olyan fizikai problémákat említettek például, mint a hüvelyi károsodás, tartós hasi vagy kismedencei fájdalom, szédülés, magas vérnyomás, és a megbetegedésre való nagyobb hajlam. Az erőszak túlélői a poszttraumás stressznek megfelelő mentális tünetekről számoltak be, mint a szorongás, pánikrohamok, gyakori sírás, túlzott éber állapot, rémálmok, „flashback-ek”.

A traumatikus események miatt testi, lelki és szociális zavarok tünetei jelenhetek meg például poszttraumás stressz zavar (PTSD) kereteiben, amely tünetei lehetnek az elkerülés, az introvertáltság és a túlzott idegesség. A hatások egyénenként eltérőek, és azok kialakulásában nagy szerepe van a szubjektíven megélt fenyegetettségnek.[2] A szexuális erőszakot elszenvedett nők stigmatizálással és elutasítással néznek szembe, a közösség, és sok esetben családtagok is megvetéssel tekintenek az elrabolt és megerőszakolt nőkre.[3] A közösség tagjai a fogvatartott szabadulását követően az alapján ítéli meg a személyt, ami történt vele, például többé nem a nevükön nevezik, hanem „elraboltként”. A mentálhigiénés ellátáshoz való hozzáférés a szegénység miatt korlátozott, így a lelki és mentális támogatást inkább a vallási vezetők vállalják magukra, a „pszichológus szerepet” a papok, lelkészek töltik be. A túszok családjai sok esetben eladták földjeiket, ingóságaikat, hitelt vettek fel a váltságdíj kifizetésére, de ha meg is maradtak földjeik, az elrabolt és kiszabadult személyek félnek földjeiket művelni, félelemben élnek. A túszok családtagjai nem bíztak a rendőrségben, elmondásuk szerint a hatóságok nem tesznek semmit, ha tudomást szereznek egy emberrablásról. A legtöbb túszt a rendőrség nem hallgatta ki, miután kiszabadultak.

Társadalmi szinten általános hatás a félelem. Ha a „biztonság” fogalmát félelem vagy aggodalom nélküli állapotként definiáljuk, akkor kijelenthető, hogy az emberrablások és túszejtések fenyegetést jelentenek az általánosan értelmezett biztonságra. Habár itt felmerül a biztonság szubjektív értelmezésének kérdése, nem csupán egyéni, de közösségi-társadalmi szinten is, jelen esetben elmondható, hogy a tárgyalt bűncselekmények nemcsak vélt, de valós fenyegetések. Az elrabolt, fogva tartott, mindeközben agressziót elszenvedő egyéneket megfosztják szabadságuktól, fenyegetéssel, létfenyegetéssel, bizonytalansággal néznek szembe, mindezek pedig befolyásolják a biztonságérzetet és bizalmat.[4] A kongói emberrablások gyakoriságát nem lehet pontosan megállapítani, ugyanis számos esetet nem jelentenek a hatóságoknak. Az eltűnt személyek megtalálására ugyanakkor a közösségi média, vagy a nyomtatott sajtó segítségét is igénybe veszik hozzátartozóik.

Védekezés?

Az emberrablások, túszejtések ellen a legjobb védekezés a megelőzés, amelyre társadalmi szinten alkalmaznak az egyének normákat és rendszabályokat, ilyen a lakókörnyezet gondos megválasztása, az egyedüli, otthonon kívüli tartózkodás vagy mozgás kerülése, idő tisztelete; nem ajánlott bármikor, vagy bármely napszakban (este, éjjel) az otthonon kívül közlekedni, taxihasználat elkerülése, biztonsági őrök felbérlése az otthon védelmére, ápolt külső, francia nyelvismeret, befolyás. A felsorolt gyakorlatokhoz azonban nincs hozzáférése a társadalom egészének, elsősorban a szegénység miatt.

A védekezést segíti a megelőző intézkedések és a lehetőségek pontos ismerete, tudatosítása. Egyes oktatási intézményekben a diákok kapnak információt az emberrablásokról, azonban a gyakorlat nem egységes, és nem biztosított minden intézményben. Az emberrablásokra, túszejtésekre való mentális felkészülés az esemény bekövetkezte esetén csökkentheti annak fizikai, mentális, és lelki hatásait, a bűncselekmények és azok jellemzőinek ismerete növelheti a megelőzés és a túlélés esélyét, a fogság alatti ajánlott és ellenzett viselkedési minták ismerete, stresszkezelési technikák ismerete segíthetik a fogvatartottat.

Az emberrablások célcsoportja meglehetősen széles, társadalmi és vagyoni helyzettől függetlenül szinte bárki áldozattá válhat. Az emberrablásokról, túszejtésekről való kommunikáció és párbeszéd, társadalmi szintű edukáció, mentális egészségről való információátadás, társadalmi szintű szemléletformálás és látókörbővítés mind olyan jó gyakorlatok lehetnek, melyek a védekezést, megelőzést, és a túlélők támogatását szolgálják. Fontosnak tartom a túlélők felszólalását, a megtörtént bűncselekmények nevükön nevezését, hiszen ha nem kerülnek megnevezésre, hogyan lehetne ellenük hatékonyan fellépni?

Összegzés

A Kongói Demokratikus Köztársaságban számos, biztonságot fenyegető tényező jelen van, ezek egyike az emberrablás. Ezen bűncselekmények félelmet keltenek társadalmi szinten, míg egyéni szinten a félelem mellett közöny is megfigyelhető. Ennek egyik oka lehet, hogy nem ritka és egyedi esetek a tárgyalt emberrablások, ugyanakkor az ellenük való védekezés és megelőzés lehetőségei korlátozottak. Annak ellenére, hogy vannak olyan jó gyakorlatok, melyek csökkenthetik az elrablás valószínűségét, ezen gyakorlatokhoz erőforrás hiányában nincs hozzáférése a társadalom jelentős részének. Az emberrablások fizikai és/vagy mentális, lelki traumát okoznak az egyénben, amely kezelésére a lehetőségek korlátozottak; mind az egészségügyi rendszer hiányosságai, mind a társadalom, közösség általános hozzáállása következtében.

Erdős Orsolya írása.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

[A cikk a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-82 kódszámú Új Nemzeti Kiválósági Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Photo by Jose P. Ortiz on Unsplash.

[1] U.S. Army: A Military Guide to Terrorism in the Twenty-First Century. U.S. Army TRADOC G2 Handbook No. 1 (Version 5.0) 2007. 1-7.o. Online elérés: https://irp.fas.org/threat/terrorism/guide.pdf (Letöltés időpontja: 2023.04.13.)

[2] FLACH, Anita, ZIJLMANS, Ad: Psychological Consequences of Being Taken Hostage During Peace Operations. Royal Netherlands Army Behavioural Sciences Division/ Psychotherapy Division, Haag, Netherlands. Online elérés: https://surfsharekit.nl/objectstore/d49b36b8-70d5-4bec-a485-20bfe8cf8976 (Letöltés időpontja: 2023.04.13.)

[3] Human Rights Watch: DR Congo: Gangs Kidnap, Rape in National Park. 2020. Online elérés: https://reliefweb.int/report/democratic-republic-congo/dr-congo-gangs-kidnap-rape-national-park (Letöltés időpontja: 2023.04.21.)

[4] FLACH, Anita, ZIJLMANS, Ad: Psychological Consequences of Being Taken Hostage During Peace Operations. Royal Netherlands Army Behavioural Sciences Division/ Psychotherapy Division, Haag, Netherlands. Online elérés: https://surfsharekit.nl/objectstore/d49b36b8-70d5-4bec-a485-20bfe8cf8976 (Letöltés időpontja: 2023.04.13.)

A Elrabolva – a kongói emberrablások jellemzői bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ha harci kutatás-mentés, akkor kevesen versenyezhetnek az amerikai légierővel, melynek HH-60G Pave Hawk helikopterei bő három évtizeden át voltak a műfaj főszereplői - leváltásuk most van folyamatban az új gyártású HH-60W Jolly Green II típusváltozattal, mely ugyanabból a "madárházból" származik. Csak emlékeztetőül: az itt sokszor emlegetett Dale Zelko (Vega 31) és Dave Goldfein (Hammer 34) is ilyen gépeknek és bátor személyzetüknek köszönheti a hadifogság elkerülését. A méltán ismert forgószárnyasokkal repülő avianói 56. Mentőszázad kijelölt állománya ezen és a következő héten nálunk gyakorol a pápai légibázisra települve, a körös-hegyi lőtéren repülve és lőve.

Mintegy 15 perces "forró" földi idő és lőszerfeltöltés után újabb, szintén negyed órás feladatra indul a körös-hegyi figyelőtől a Pave Hawk géppár.

Jól látszanak a bal oldali - ha helyesen akarunk fogalmazni, ablaklövész - félcolos nehézgéppuskájának löporfüstpamacsai, a földön pedig a becsapódások által felvert por. Nyomjelzőnek nyoma nincs, ami a rejtettség igényét tekintve érthető.

A sziluetten jól láthatóak a legfontosabb Pave Hawk attribútumok: utántöltő csonk, radar, szenzortorony.

A Móroc-tető alatti célterület is kap az GAU-18-as (fedélzeti M2-es) "áldásából". Itt a fő lőirányon történő  rárepülésből...

...itt pedig keresztező irányú rárepülésből.

A tűzcsapások után az egyik gép - a másik fedezete mellett - bemegy menteni, leszállással vagy csörlőzéssel.

Zord

Vannak olyan ablakaink, amelyeken szeretnénk, ha nem látnának be, vagy pedig mi nem szeretnénk látni azt, ami előtte van. Gondolj csak egy csúnya tűzfalra vagy a szomszéd lakás konyhájának ablakára, ami pont a szemed előtt van. Ebben az esetben ma már nagyon könnyű dolgunk van, hiszen számtalan mintában áll rendelkezésünkre fólia, amit néhány mozdulattal feltehetünk az ablakra, s így már el is takarja a kellemetlen látványt, vagy megóv bennünket a kíváncsi tekintetektől.

Az öntapadós fólia telitalálat ezeknek a gondoknak az orvoslására!

Nagyon egyszerűen megoldhatjuk az ablak átlátszóságának megszüntetését, hiszen Fóliás Juci belátás elleni öntapadós ablakfóliái számtalan mintában és színben nyújtanak segítséget erre a problémára.

Ezeket a fóliákat használhatjuk ablaküvegre, ajtóüvegre, üvegasztalra, de akár a zuhanykabinra, szekrényüvegre, belső üveges térelválasztóra, sőt még akár az erkélyüveget is feldobhatjuk vele.

Milyen mintát érdemes választani?

Erre egyetlen helyes válasz van: mindenkinek ízlése szerint. Aki a visszafogottabb színeket, mintákat kedveli, válasszon szolidabbat, például csipkefüggöny mintásat, fehér alapon bambuszmintásat, apró buborékokat, gomolygó füstöt ábrázoló terméket, de minden más minta is megfelel, ami fehér vagy natúr színű.

Ha pedig szeretnél feldobni egy unalmas felületet, akkor nyugodtan vásárolj vidám színekből és mintákból álló terméket, például nagyon vagány a Barcelona színeiben pompázó fólia, az élénk dzsungelmintás öntapadós fólia, de a trópusok élénk színei is világossá és napsütésessé teszik a helyiséget.

Hogyan kell felrakni a belátás elleni fóliát?

Első lépésben tisztítsd meg a felületet, ahová ragasztani szeretnéd, majd mérd le és vágd méretre a fóliát, figyelj arra, hogy néhány mm-rel kisebbre vágd, hiszen az aláspriccelt víz ott fog távozni. Ezután spricceld be tiszta vízzel az ablakot, majd pedig húzd le az ablakfólia hátoldaláról a védőfóliát, és kezdd el felragasztani a felület tetején. 

Vásárolj speciális simítót a művelethez, semmiképpen ne alkalmazz házilagos megoldásokat, például bankkártyát vagy jégkaparót! A simítóval felülről lefelé, majd középről a szélek felé simítsd a fóliát, így szorítsd ki alóla a vizet. Nagyon fontos, hogy minden víz távozzon, ezért igyekezz kiszorítani az összeset a fólia alól.

Az öntapadós termékek kicsit furán működnek, de ne ijedj meg! A víz ugyanis reakcióba lép a ragasztóval, és a fólia gyönyörű mintája helyett egy beopálosodott, nem túl szép felületet kapsz, azonban semmiképpen se csüggedj! Ez ugyanis néhány nap múlva elmúlik, és végre megcsodálhatod munkád eredményét.

A felrakott fólia tartós, hosszú ideig megakadályozza, hogy idegenek bámuljanak be az otthonodba. Ha meguntad, vagy szeretnél másik mintát, akkor ezt a fóliát csak úgy tudod leszedni, hogy utána már sajnos mehet a kukába.

De ne aggódj, gyorsan rendeld meg az új mintát, ami szintén becsülettel fog szolgálni évekig is akár, és gyönyörködhetsz a csodálatos színeiben vagy szolid eleganciájában.

The post Rejtsd el a lakásod a kíváncsiskodó szemek elől! appeared first on .

Bármilyen okból kifolyólag is szeretnénk ott hagyni a régi állásunkat, munkahelyünket, és egy új munkára rátalálni, ami minden tekintetben megfelel az igényeinknek, elvárásainknak, ez nem mindig könnyű.

Sőt, a legtöbb esetben egy nagyon is nehéz, kihívásokkal teli folyamat, melynek során nem szabad elveszítenünk a hitünket abban, hogy a próbálkozásainkat előbb vagy utóbb siker fogja koronázni.

Szerencsére a 21. században sok olyan eszköz, módszer, illetve lehetőség van, ami a segítségünkre válhat. Ebben az írásunkban ezeket fogjuk górcső alá venni.

Keressük fel az állásközvetítő portálokat!

Az újsághirdetések kora már rég lejárt, helyettük sokkal eredményesebbek tudunk lenni, ha az olyan állásközvetítő portálokat használjunk, amint amilyen például a Salgótarjánállás.hu oldal.

Itt tematikusan, az általunk kiválasztott szakmákban, illetve városokban tudunk keresni, ha pedig bármiben segítségre van szükségünk, akkor a SalgotarjanAllas.hu toborzó iroda kapcsolat menüpontja is a rendelkezésünkre áll.

Az ehhez hasonló oldalakat mindenképp érdemes felkeresni, és folyamatosan nyomon követni az itt meghirdetett álláslehetőségeket. Sőt, ha nem akarunk lemaradni a legfrissebb lehetőségekről, akkor iratkozzunk fel a hírlevélre is!

Nézelődjünk Facebook csoportokban!

Bár a Facebook csoportokban nincs lehetőség a strukturált keresésre, ettől függetlenül azokat is érdemes aktívan böngészni. Elvégre ki tudja, lehet, hogy pont itt fogunk rábukkanni egy kihagyhatatlan álláshirdetésre, ami álmaink munkáját rejti.

Böngésszük át a cégek karrieroldalát!

Ha konkrét elképzelésünk van azzal kapcsolatban, hogy milyen munkakörben kívánunk elhelyezkedni, akkor érdemes összeszedni azokat a cégeket, ahol szívesen dolgoznánk. Jó esetben a honlapjukon találunk egy karrieroldalt, ahol fent vannak az aktuálisan nyitott pozíciók. 

Küldjük el a CV-nket szimpatikus cégeknek!

Előfordulhat persze az is, hogy találunk egy-két olyan céget, aminek a tevékenysége, értékrendje megfog minket, viszont nincs karrieroldaluk, vagy ha van, nincs olyan pozíció, ami megfelelő lenne számunkra. Ilyenkor érdemes lehet felvenni velük a kapcsolatot, és megérdeklődni, hogy a jövőben esetleg lesz-e álláslehetőség náluk.

Beszéljünk arról, hogy állást keresünk!

Végül, de nem utolsósorban érdemes kihasználni a saját kapcsolati hálónkban rejlő lehetőségeket is. Nem kell nagy dolgokra gondolni, egy laza baráti beszélgetés során is kiderülhet, hogy valaki az ismertségi körünkből tud egy olyan álláslehetőségről, ami pont jó lenne nekünk. 

Fontos tehát, hogy ne titkoljuk el az elhelyezkedési szándékunkat, beszéljünk róla, amennyit csak tudunk, ki tudja, kihez jut el a híre.

Ezek tehát azok a módszerek, illetve technikák, amiket mindenképp érdemes alkalmazni, ha gyorsan szeretnénk olyan állást találni, ami megfelel az elképzelésünknek. A lényeg, hogy ne adjuk fel, és ragadjunk meg minden lehetőséget a keresésre!

The post Így találhatunk gyorsan állást magunknak appeared first on .

Jens Stoltenberg aláhúzta, a NATO jelenléte Koszovóban azt mutatja, hogy mennyire fontos a katonai szövetség számára a régió békéje és stabilitása. A szövetség támogatja az Európai Unió által megkezdett munkáját, hogy párbeszéd formájában segítse a Szerbia és Koszovó közötti feszültség enyhítését.

A főtitkár reményét fejezte ki, hogy párbeszéd mindkét fél számára megfelelő békés megoldást hozhat. A NATO koszovói missziójával segíti e cél megvalósulását, melynek érdekében nemrégiben fokozta jelenlétét az országban. „Arra biztatjuk a feleket, hogy előremutatóan és egymás iránti tisztelettel köteleződjenek el a megoldást segítő párbeszéd folytatása mellett, és arra, hogy tartózkodjanak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely a feszültség elmérgesedését eredményezheti” – tette hozzá a NATO főtitkára.

Jakov Milatovic azt mondta, országa támogatja a békét hozó párbeszéd fenntartását Belgrád és Pristina között, Montenegró számára ugyanis különösen fontos a régió stabilitása. „A feszültségek enyhítésére szólítunk fel és arra, hogy mindkét fél tartózkodjon a meggondolatlan lépésektől” – tette hozzá a montenegrói elnök.

The post NATO-főtitkár: Belgrád és Pristina felelőssége a régió stabilitásának szavatolása appeared first on .