Biztonságpolitika

Az Afganisztánban maradt németek, helyi segítőik és családtagjaik kimentésére készül a német hadsereg (Bundeswehr).

Az ntv hírtelevízió információi szerint a hadsereg nagyszabású műveletet tervez, akár tízezer embert is kimenthetnek az egyre inkább a szélsőséges iszlamista tálibok ellenőrzése alá kerülő ázsiai országból.

Eddig a németek mellett csak a Bundeswehr afgán segítői és családtagjaik, nagyjából 2500 ember kimenekítését tervezték. Az új terv szerint a külügyminisztérium, a német segélyszervezetek és más szervezetek, köztük médiumok helyi munkatársait – például tolmácsokat vagy az újságírók helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező segítőit, az úgynevezett fixereket – is Németországba szállítják családostul, mert életveszélyben vannak.

A tálibok már több ilyen embert, köztük a német sajtó munkáját segítő afgánokat is megöltek, amiért együttműködtek külföldiekkel.

Angela Merkel az akcióról szombaton egyeztetett Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszterrel, Heiko Maas külügyminiszterrel és Horst Seehofer belügyminiszterrel.

A Bild am Sonntag című vasárnapi lap szerint a művelet már hétfőn elkezdődhet. Központja az üzbegisztáni főváros, Taskent lesz, ahonnan a légierő (Luftwaffe) szállítógépei Kabulba repülnek. A tálibok bosszúja elől kimenekítendő afgánok és a német állampolgárok biztonságról a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász egységei gondoskodnak. Taskentből a kimenekítettek charterjáratokkal jutnak majd el Németországba.

A Bundeswehr a szövetségi parlament (Bundestag) ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére azonban a már Kabult fenyegető tálibok előretörése miatt nincs idő, ezért a Bundestag utólag ad majd felhatalmazást a küldetésre.

Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

Az afganisztáni biztonsági helyzet május óta romlik a tálibok offenzívája miatt. A lázadók a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Szombaton a tálibok Kunár és Paktia tartomány székhelyét is elfoglalták, így már 22 tartományi székhely van a kezükön Afganisztán 34 tartományából, és az ország területének több mint kétharmadát tartják ellenőrzésük alatt.

The post Afganisztáni mentőakcióra készül a német hadsereg appeared first on .

Mire lehetnek jók az árnyékolt elektronikai kábelek korszerű változatai? Miben rejlik az alkalmazásuk hozzáadott értéke? Illetve mi mindenre érdemes figyelni annak érdekében, hogy az árnyékolt elektronikai kábel hosszabb távon is kiszolgálja az igényeket? A cikkből kiderülnek a válaszok.

Mitől árnyékolt az árnyékolt elektronikai kábel?

Az árnyékolt elektronikai kábel megnevezésének a kulcsa leginkább az összetételében rejlik. Attól lesz árnyékolt, hogy a kábel gyártásakor egy plusz réteg is beépítésre kerül. Nyilván ennek a plusz rétegnek kiemelt funkciója is van, másképp nem beszélhetnénk árnyékolt elektronikai kábelről.

A plusz rétegnek köszönhetően viszont a különféle elektromos eszközök összekötése és használata alacsonyabb zajszint mellett működhet. Mindezzel együtt az árnyékolt kábel magasabb minőséget, jobb ellenállást és fokozottabb teljesítményt jelenthet.

Úgyhogy értelemszerűen nem is a véletlen műve az, hogy a professzionális villanyszerelők előszeretettel alkalmazzák. Rövidesen rátérünk persze a felhasználás lehetőségeire is.

Hol és milyen körülmények között hasznosítható leginkább az árnyékolt elektronikai kábel?

Plusz rugalmasságot és lehetőséget biztosíthat az árnyékolt elektronikai kábelek hasznosítását illetően, hogy igény szerint akár a száraz, akár a nedves helyiségekben is bátran használhatók. Vagyis szóba jöhet a hasznosításuk a háztartási körülmények mellett akár a professzionális, ipari körülmények között is.

Egyébként nem ritkán az utóbbi hasznosítási mód kerül megvalósításra a gyakorlatban. Az Elektrikstore.hu-nál beszerezhető árnyékolt elektronikai kábelek például egytől egyig kiválóan alkalmasak arra, hogy a segítségükkel megoldott legyen a mérés-, az irányítás- vagy a szabályozástechnika berendezéseinek az összekötése.

Méghozzá nemcsak átmeneti jelleggel és kétes minőségben. Elvégre az árnyékolt elektronikai kábelek hasznosításának az egyik legfontosabb hozzáadott értéke pontosan abban rejlik, hogy tartós megoldást kínálnak felhasználói szempontból.

Amivel az árnyékolt elektronikai kábelek alkalmazása kapcsán nem árt számolni

Már a használat első másodperceiben is tapasztalható, hogy az árnyékolt elektronikai kábelek modern változatai meglehetősen hajlékonyak. Ez a fajta rugalmasság persze megkönnyíti a munkát, ugyanakkor túlzásba nem érdemes esni ebben a tekintetben.

Merthogy az árnyékolt elektronikai kábelek rövid és hosszabb távon is az aránylag kisebb mechanikai igénybevétellel szemben lesznek ellenállók. Vagyis erősen javasolt figyelni arra, hogy tartós és erőteljes mozgatásnak ne legyenek kitéve.

Amennyiben a felsorolt szempontok mindegyikére sikerül figyelni, és a korszerű árnyékolt elektronikai kábeleket rendeltetésszerűen alkalmazzuk, akkor jó eséllyel maradéktalanul kiszolgálhatják az igényeinket.

The post Mi mindenre hasznosítható az árnyékolt elektronikai kábel? appeared first on .

Izrael visszahívta Varsóból nagykövetségének (ügyvivő) vezetőjét az elkobzott lengyelországi ingatlanok visszaszolgáltatását akadályozó törvény miatt – jelentette a The Times of Israel hírportál.

Jaír Lapid külügyminiszter antiszemitának és erkölcstelennek nevezte Twitter-fiókjának szombat esti bejegyzésében az új lengyel törvényt, amely a második világháború előtti lengyelországi ingatlanok visszaszolgáltatását nehezíti.

A parlamenti jóváhagyás után szombaton a lengyel államfő elé került törvénymódosítás értelmében harminc év elmúltával nem lehetne kétségbe vonni a közigazgatási eljárások során hozott döntéseket, ezen belül az akár évtizedekkel ezelőtt – például a holokauszt idején – elkobzott vagyonról szólókat sem.

Andrzej Duda lengyel államfő szombaton bejelentette, hogy az amerikai és az izraeli ellenkezés dacára aláírja az új szabályozást.

Korábban a holokauszt-túlélők gyermekeként született Antony Blinken amerikai külügyminiszter is tiltakozott a lengyel jogszabály miatt. Az amerikai, valamint az izraeli fél ugyanis úgy értelmezi a törvénymódosítást, hogy az csorbítja a holokauszt-túlélők jogait, lehetetlenné téve számukra és utódjaik számára a háború során elkobzott vagyonuk visszaszerzését.

“Lengyelország nem először hagyott jóvá antiszemita és erkölcstelen törvényt. Utasítottam a varsói nagykövetség vezetőjét, hogy haladéktalanul térjen vissza Izraelbe határozatlan idejű egyeztetésre” – írta Lapíd, és azt is bejelentette, hogy a további válaszlépésekről egyeztetni fognak az amerikai diplomáciával.

Az új nagykövetnek hamarosan át kellett volna vennie hivatalát Varsóban, de a jeruzsálemi külügyminisztérium egylőre nem indítja őt útnak, meghatározatlan ideig nem foglalhatja el állomáshelyét. Jelen pillanatban már nincs ott a volt nagykövet sem, ügyvivő vezeti a képviseletet, őt most visszarendelték.

“Lengyelország ma este antidemokratikus, nem liberális országgá vált, amely nem tiszteli az emberi történelem legnagyobb tragédiáját. Soha nem szabad hallgatnunk. Izrael és a zsidó nép bizonyosan nem fog hallgatni” – írta Lapid.

“Szégyenletes döntés ez, a holokauszt emlékének gyalázatos megvetése” – nyilatkozta Naftali Bennett a törvényről. “Izrael súlyos lépésnek tekinti egy olyan törvény jóváhagyását, amely megakadályozza, hogy a zsidók kártérítést kapjanak a holokauszt idején tőlük eltulajdonított vagyontárgyakért, és sajnálja, hogy Lengyelország úgy dönt, hogy továbbra is kárt okoz azoknak, akik mindent elveszítettek” – tette hozzá Bennett.

“Holokauszt-túlélők fiaként mélyen nyugtalanít a Lengyelországban elfogadott törvény, amely hatékonyan megakadályozza az igazságszolgáltatást a holokauszt áldozatai és családjaik számára” – nyilatkozta Beni Ganz védelmi miniszter.

“A vagyon-visszaszolgáltatás kicsi, de jelentős részt jelent a túlélők jogérvényesítésében, valamint a világ egyik legnagyobb népirtásában elhunytak elismerésében” – tette hozzá Ganz, és felszólította Izrael nemzetközi partnereit, hogy egyhangúlag ítéljék el a lengyel lépést.

The post Izrael visszahívta Varsóból nagykövetségének vezetőjét appeared first on .

Lezuhant az orosz légierő egyik, az erdőtüzek oltására kivezényelt repülőgépe szombaton Törökországban. A katasztrófa körülményeivel kapcsolatban részletek egyelőre nem ismeretesek.

Vlagyimir Putyin posztumusz Bátorságrenddel tüntette ki a tűzoltógép személyzetét. Az orosz védelmi minisztérium -Adana környékén leszállás közben hegynek ütközött- Be-200-as kétéltű repülőgépén öt orosz katona és három török állampolgár tartózkodott.

A Bátorságrenddel kitüntetett öt orosz tiszt között volt Jevgenyij Kuznyecov ezredes, a haditengerészet pilótája, aki részese volt a tűzoltógép arktiszi berepülésének, egyebek között egy, a Ferenc József földön végrehajtott leszállásnak. Kuznyecov ismert volt Oroszországban amiatt, hogy főszereplője volt a 2016-ban készült az Utánégető, Visszatérés című dokumentumfilmnek, a film egy krími repülőezredről szólt, amely a Szovjetunió széthullása után Ukrajnához került.

A szerencsétlenül járt Be-200-ast július 8-án vezényelték Törökországba az erdőtüzek elleni küzdelem támogatásra. Az orosz katonai tárca szakértői bizottságot küldött a helyszínre a baleset okának tisztázására.

Törökországot immár több mint két hete sújtják az erdőtüzek, legkevesebb 270 helyen lobbantak fel a lángok, szerte az ország területén – derült ki korábban az Anadolu török állami hírügynökség jelentéséből.

The post Putyin kitüntette a Törökországban lezuhant orosz tűzoltógép személyzetét appeared first on .

Lezárták pénteken az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washington DC-ben található Joint Base Anacostia-Bolling katonai támaszpontot, miután egy fegyveres személyt észleltek – jelentette az amerikai sajtó.

A létesítmény Facebook-oldalán közzétett első bejegyzésben azt írták, hogy a lezárást a bázis déli oldalán észlelt “feltehetően fegyveres személy” miatt rendelték el. A leírás szerint a keresett személy “közepes testalkatú afroamerikai férfi, akinél Gucci márkájú táska van”.

“Ha összetalálkozik az illetővel és biztonságban el tud menekülni, akkor fusson el! Ha nem tud biztonságban elfutni, akkor rejtőzzék el! Zárja be az ajtót, kapcsolja le a villanyt, halkítsa le a mobiltelefonját, és maradjon csendben!” – állt a támaszpont első bejegyzésében.

Később a létesítmény a közösségi oldalon újabb tájékoztatót tett közzé, amelyben azt írták, hogy a hatóságok két embert keresnek: “az egyikük átlagos testalkatú, raszta frizurát viselő afroamerikai férfi, kék farmernadrágban, a másikuk szintén afroamerikai férfi, aki zöld nadrágot és fehér felsőt visel, és ő lehet, hogy megsebesült”.

A szövetségi főváros rendőrkapitánysága közölte, hogy tisztjei egy, a katonai bázis közelében hallott lövések ügyében kezdték meg az intézkedést, és ekkor a gyanúsítottak a bázis felé rohantak. A rendőrség beszámolója szerint nincs információjuk arról, hogy bárki áldozatul esett volna a lövöldözésnek.

A Washington délkeleti részén található, 905 hektáros támaszponton a légierő, a tengerészgyalogság és a parti őrség egységei is jelen vannak, valamint itt található a haditengerészet bűnügyi nyomozószolgálatának (NCIS) washingtoni irodája, továbbá a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) székhelye is.

Az elmúlt héten az amerikai védelmi minisztérium, azaz a Pentagon épületét is lezárták, miután az intézmény melletti metró-, és buszállomásnál halálra késeltek egy helyi rendőrt. A gyanúsítottat akkor a rendőrség lelőtte. A férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe.

The post Lezártak egy katonai bázist egy “feltehetően fegyveres személy” miatt Washington DC-ben appeared first on .

A NATO továbbra is elkötelezett az afganisztáni konfliktus politikai megoldása mellett – írta sajtóközleményében Jens Stoltenberg, a brüsszeli székhelyű szervezet főtitkára a szövetség nagyköveteinek pénteki, rendkívüli tanácskozását követően.

Stoltenberg hangsúlyozta: a NATO célja továbbra is az afgán kormány és a biztonsági erők “lehető legnagyobb mértékű” támogatása. Hozzátette, hogy a diplomáciai képviseletek biztonsága elsődleges fontosságú, a szövetség egyelőre fenntartja diplomáciai jelenlétét Kabulban, de szükség esetén megteszi a megfelelő lépéseket

A NATO-főtitkár kiemelte továbbá, hogy a NATO-szövetségeseket mélységes aggodalommal tölti el a tálibok offenzívájával járó nagyfokú erőszak, beleértve a civilek elleni támadásokat, a gyilkosságokat és a súlyos emberi jogi visszaéléseket. “A táliboknak meg kell érteniük, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elismerni őket, ha erőszakkal veszik át az országot” – nyomatékosította.

“Továbbra is folyamatosan értékeljük a helyszíni fejleményeket, és állandó kapcsolatban állunk az afgán hatóságokkal és a nemzetközi közösség többi tagjával” – közölte a főtitkár.

Április 14-én Joe Biden közölte döntését, amely szerint befejezik az amerikai haderők afganisztáni állomásoztatását, véget vetve ezzel az amerikai hadsereg leghosszabb külföldi hadműveletének. A bejelentés óta a dél-ázsiai országban fokozatosan romlik a biztonsági helyzet, a tálibok egyre intenzívebben támadnak, és az ország 34 tartományának felét már bevették. Több nyugati ország közölte, hogy biztonsági okokból átmenetileg bezárja kabuli nagykövetségét, és evakuálja az ott dolgozókat.

The post Stoltenberg még mindig politikai megoldást vizionál Afganisztánban appeared first on .

“Mélyen aggasztó” a tálibok gyors területfoglalása Afganisztánban – mondta pénteki sajtótájékoztatóján John Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője.

“Természetesen aggaszt minket a tálibok előrenyomulásának sebessége” – fogalmazott Kirby. “Ez az a pillanat, amikor az afgánok egyesülhetnek, az ország vezetése és a hadsereg. A végkifejletnek nem kell elkerülhetetlennek lennie” – tette hozzá a szóvivő.

A radikális iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán második legnépesebb városát, Kandahárt, és péntekre Hilmend tartomány fővárosa, Laskargáh is elesett. A tálibok az ország középső részén fekvő Gor tartomány székhelyét, Csagcsaránt is megszerezték. Csütörtökön két tartományi székhely, Gazni és Herát városa került a szélsőségesek kezére. Az elmúlt nyolc napban a tálibok az afgán tartományi székhelyek közel felét már elfoglalták. A nagyvárosok közül már csak Kabul, Mazar-i-Saríf és Dzsalálábád áll a kormányerők felügyelete alatt. A radikális iszlamisták jelenleg a dél-ázsiai ország területének nagyjából kétharmadát ellenőrzik.

Kirby pénteken azt mondta: az afgán főváros “jelenleg nincs közvetlen veszélyhelyzetben, de a tálibok egyértelműen megpróbálják elszigetelni Kabult”. A Pentagon szóvivője hozzátette: “Ez nem különbözik attól, ahogyan az ország más részein cselekedtek, elszigetelték a tartományi fővárosokat, amelyek néha kénytelenek voltak megadni magukat.”

A helyzet alakulása miatt Washington péntekre virradóra bejelentette: háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását. “Komolyan vesszük a helyzetet, és ez az egyik oka annak, hogy ezeket az erőket Kabulba költöztetjük, hogy segítsünk ebben a különleges küldetésben, mert tudjuk, hogy az idő értékes árucikk” – fogalmazott Kirby, aki hozzátette, hogy a bevetésre küldött tengerészgyalogosok egy csoportja már meg is érkezett Kabulba.

A szóvivő szerint az afgán erők továbbra is képesek lennének arra, hogy visszaverjék a tálibok támadásait. “Többen vannak, van légierőjük. Egy alkalmas légierő, amely nem mellesleg többet repül naponta, mint az amerikai. Modern felszereléssel rendelkeznek… Előnyben vannak a kiképzést tekintve, amelyet az elmúlt 20 év alatt nyújtottunk számukra. Megvannak az anyagi, fizikai és kézzelfogható előnyeik. Itt az ideje, hogy kihasználják ezeket az előnyöket” – mondta Kirby.

A szóvivő arról is beszámolt, hogy a Pentagon további 4500-5000 katonát küldött Katarba és Kuvaitba. Közülük ezren Katarban, a korábban az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok vízumkezelését segítik majd. A 82. légideszant hadosztály 3500-4000 katonáját pedig készenléti egységként Kuvaitba telepítették, arra az esetre, ha “még több emberre lenne szükség”, mint a Kabulba tartó 3000 fegyveres – tette hozzá Kirby.

The post Pentagon: “mélyen aggasztó” a tálibok gyors területfoglalása appeared first on .

Agyonlőtték Szahar Iszmailt, Jafit Sasa-Biton oktatási miniszter arab kisebbséggel kapcsolatos ügyeinek főtanácsadóját, az Új Remény párt országos listájának 17. helyezettjét Izraelben – jelentette a ynet.

A Karmiel melletti Rámá faluba, Iszmail otthonához kiérkező mentők csak a halál beálltát tudták megállapítani. Az ismeretlen tettes háza közelében, az utcán lőtte le gépfegyverrel az ismert arab közszereplőt, aki korábban a jobboldali Likud pártban, majd Gideon Szaárral együtt távozva az Új Reményben politizált.

Az ötvenéves politikust felesége és hat éves kisfia gyászolja. A rendőrség vizsgálatot indított a gyilkosság ügyében. 2021 eleje óta 74 embert gyilkoltak meg az arab kisebbség körében Izraelben.

Sasa-Biton oktatási miniszterasszony hivatala közleményt adott ki, amely szerint a tárca vezetője megdöbbenéssel fogadta a gyilkosság hírét, és folyamatosan kapcsolatban áll Iszmail családjával. “Az oktatási minisztérium családja osztozik a család súlyos bánatában és gyászában” – írták.

“Szahar Iszmailt, drága, testvérként szeretett barátomat és harcostársamat ma reggel meggyilkolták Rámában. Jószívű, az embereket és az országot szerető, becsületes és bátor vezető, igaz barát volt” – írta Twitter fiókjában régi barátja, Gideon Szaár igazságügyi miniszter, a kormánykoalícióban részt vevő jobboldali Új Remény párt elnöke.

“Nehezen tudom elfogadni, hogy soha többé nem láthatom Szahart örök mosolyával, ahogy tegnapig láthattam. Biztos vagyok benne, hogy az izraeli rendőrség elfogja a gyalázatos gyilkosokat, és bíróság elé állítják őket” – hangsúlyozta Szaár.

Az arab településeken az utóbbi években fokozódott az erőszak, melynek elsősorban a szervezett bűnözés a fő hajtóereje. A rendőrség szerint a tavalyi izraeli lövöldözések több mint 90 százaléka arab közösségekben történt, noha az arab kisebbség Izrael lakosságának csak mintegy ötödét teszi ki.

Az arab izraeliek a rendőrséget hibáztatják, mert szerintük kudarcot vallottak az erős bűnszervezetekkel szemben, és nem törődnek eléggé az arab közösségekben burjánzó erőszakkal, amely magában foglalja a családi viszályokat, a maffiák összecsapását és a nők elleni erőszakot.

The post Agyonlőtték az oktatási miniszter arab főtanácsadóját Izraelben appeared first on .

A nemzeti kormány számára Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első – jelentette ki a honvédelemi miniszter a kormány Facebook-oldalán közzétett videójában.

Az ország védelmi képességét ezért tudatosan erősítik, “hiszen megbízható védelem nélkül nincs se biztonság, se gazdasági fejlődés” – mondta Benkő Tibor, hozzátéve, az ehhez szükséges forrásokat a kormány biztosítja. Így “minden idők legnagyobb haderőfejlesztési programját hajtjuk végre” – hangsúlyozta.

A miniszter azt mondta: új alapokra helyezték a honvédelem ügyét, amelynek eredményeként a nemzeti haderő újjáépül. Erre szükség volt – tette hozzá -, mert az elmúlt évtizedekben vagy a politikai akarat, vagy a gazdasági stabilitás, vagy mindkettő hiánya miatt a Magyar Honvédség “tudatos leépítésének voltunk tanúi”. A jelenlegi biztonsági környezetben, a kiberfenyegetettség, a terrorizmus veszélye és a nagy arányú migráció idején ez megengedhetetlen – hangsúlyozta.

Benkő  szerint a hivatásos és szerződéses katonák mellett az önkéntes tartalékos szolgálatot is elengedhetetlennek tartják. Kiemelten kezelik a hazafias honvédelmi nevelést, a katonai pályára irányítást, megteremtik továbbá annak feltételeit is, hogy a nyugállományú katonákról méltóan gondoskodjanak. A miniszter kitért a magyar hadiipar újraindítására, hangsúlyozva, ez nemcsak az ország védelmi képességét növeli, hanem a gazdasági fejlődés mellett a munkahelyteremtést is segíti.

“Erős, ütőképes, a haza védelme iránt elkötelezett honvédséget építünk, amely mindenkor rendelkezésre áll Magyarország és a magyar emberek biztonságát szolgálva” – jelentette ki Benkő. Üzenetét azzal zárta, a videóját megtekintők bízzanak Magyarország védelmi képességében, katonái felkészültségében.

The post Benkő: Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első appeared first on .

Kényszermunkával és kiskorú veszélyeztetésével vádol a Baranya Megyei Főügyészség egy házaspárt, amelynek tagjai öt nevelt gyermeküket elhanyagolták és szolgasorban tartották – közölte a főügyészség. A férfi ellen szexuális erőszak miatt is vádat emeltek.

A vád szerint az 1 és 12 év közötti gyermekeket 2013 májusában helyezték ki a jelenleg 55 éves férfihoz és 54 éves feleségéhez egy Pécs melletti kistelepülésre.

A letartóztatásban lévő házaspár 2014-től a gyerekeket kihasználta, dolgoztatta: fát kellett gyűjteniük a közeli erdőben, kapáltak, télen havat lapátoltak, ők végezték a házimunkát, az állatok gondozását. A nevelt gyerekek nem kaptak megfelelő élelmet, a vádlottak vér szerinti hozzátartozóinál jóval kevesebb és kevéssé változatos ételeket ehettek – írták.

Az adatok szerint a férfi a legidősebb – akkor alig több, mint 12 éves – nevelt lányához szexuálisan is közeledett, többször fenyegetéssel vette rá szexuális cselekmény végzésére, annak eltűrésére, ezért az ügyészség vele szemben szexuális erőszak miatt is vádat emelt.

The post Nevelt gyermekeit dolgoztatta egy házaspár Baranya megyében appeared first on .

Az Európai Unióba irányuló illegális határátlépések száma, 2021 első hét hónapjában meghaladta a 82 ezret, ami az előzetes számítások szerint 59 százalékkal több az egy évvel korábban mért adatoknál, a határsértések különösen a közép-mediterrán térségben és a Nyugat-Balkán régiójában növekedtek – közölte csütörtökön az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex).

Júliusban a Frontex 17 300 illegális határátlépést regisztrált, 33 százalékkal többet, mint az előző év azonos hónapjában. A határsértések száma június hónaphoz képest mintegy háromezerrel emelkedett. A szervezet júliusi migrációs adatokat összesítő jelentése kiemeli, hogy az EU keleti határain folyamatosan nő a migrációs nyomás: júliusban több mint háromezer illegális belépést regisztráltak Fehéroroszországból a litván határon, míg a lengyel határon 180, a lett határon pedig kétszáz alkalommal kellett intézkedniük a határvédelmi hatóságoknak.

A közép-mediterrán migrációs útvonalon az idei év első hét hónapjában 96 százalékkal több migráns próbálkozott határsértéssel, mint tavaly ugyanezen időszakban, ugyanakkor a nyugat-mediterrán Spanyolországot is érintő úton 32 százalékkal csökkent az illegális határátlépők száma.

Az illegális migránsok többségükben tunéziaiak, bangladesiek, illetve 67 százalékban algériaiak voltak. A jelentés megjegyzi, hogy az algériai határsértők ilyen magas arányának oka az országban jelenleg is fennálló instabil politikai és gazdasági helyzet lehet, amely egyre több embert késztet arra, hogy megpróbáljon Európába jutni.

A nyugat-balkáni útvonalon júliusban 3600 illegális határátlépést észleltek a hatóságok, 67 százalékkal többet, mint tavaly júliusban. A határátlépési kísérletek száma ezen a szakaszon idén kilencven százalékkal nőtt, összesen 22 600-an próbáltak átjutni Európába. A migránsok többsége Szíriából és Afganisztánból, illetve Marokkóból érkezett.

Idén nőtt a szubszaharai, azaz a Szaharától délre fekvő országokból érkező határsértők száma is: az elmúlt hét hónapban 7350 határsértés történt a nyugat-afrikai útvonal mentén, 130 százalékkal több, mint tavaly.

The post Frontex: nőtt az illegális határátlépések száma a tavalyihoz adatokhoz képest appeared first on .

Korrupciós cselekmény miatt tartóztattak le egy ügyvédet és két társát, akik a legfőbb ügyészre valótlanul hivatkozva kétszázmillió forintért ígértek enyhébb büntetést egy házaspárnak – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség.

A megalapozott gyanú lényege szerint 2021 júniusában egy vállalkozó és alkalmazottja személyes találkozót kezdeményezett egy személlyel, aki ellen nyomozás folyt, és magukat – valótlanul – hivatalos személynek kiadva felajánlották segítségüket. A vállalkozó azt ígérte, hogy ha fizetnek neki 200 millió forintot, letöltendő szabadságvesztés nélkül zárul a férfi és felesége elleni büntetőügy. A vállalkozó arra hivatkozott, hogy a legfőbb ügyész elintézi az ügyet, majd a férfi jelenlétében kihangosított telefonon beszélt egy, a legfőbb ügyész “jobbkezeként” megjelölt személlyel, aki garantálta, hogy az eljárás alatt állóknak nem kell börtönbe vonulnia.

A gyanúsított többször találkozott egy ügyvéddel, aki szintén megerősítette, hogy a vállalkozó képes kedvezően befolyásolni a bíróság döntését, de ehhez védőként őt kell meghatalmazni a folyamatban lévő eljárásban.

A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt nyomoz az ügyben, gyanúsítottként hallgatta ki a befolyásolásra alaptalanul hivatkozó embereket, és indítványozta letartóztatásukat. A vállalkozó már beismerte a bűncselekmény elkövetését, a Fővárosi Törvényszék pedig elrendelte három gyanúsított letartóztatását.

The post Korrupció miatt tartóztattak le egy ügyvédet és két társát appeared first on .

Egy líbiai harcmezőn hátrahagyott tableten talált adatokra hivatkozva tárta fel a leginkább zsoldoscsoportra hasonlító Wagner orosz biztonsági cég működésének részleteit a brit közszolgálati médiacsoport, a BBC.

A tabletet a Wagner csoport egyik tagja hagyhatta el Líbia nyugati részén 2020 tavaszán egy harci övezetben. Az ENSZ támogatását élvező líbiai egységkormány erőivel szemben Halífa Haftar tábornok erőit támogató Wagner csoportról mindeddig kevés közvetlen információ állt rendelkezésre. Titkosan működő szervezet, hivatalosan nem is létezik, de becslések szerint mintegy tízezer közreműködője lehetett a csoportnak az utóbbi hét évben.

A tableten tárolt fájlokhoz – köztük robbanószerkezetek használati útmutatóihoz és felderítő drónok felvételeihez – meglepően könnyen hozzá tudtak férni. Egy térképes alkalmazásban orosz feliratozású katonai térképeket találtak a Tripolitól délre fekvő Ain Zara elhagyatott külvárosáról, ahol a Wagner csoport harcosai 2020 februárja és májusa között tevékenykedtek.

A tablet tulajdonosát a fájlok alapján ugyan nem tudták azonosítani, de a térképekbe tűzve kódnevekre bukkantak, amelyek feltehetően a Wagner csoport tagjaira utalhattak. A BBC munkatársai azonosítani tudtak egy harcost a kódnevek, illetve egy ukrán önkéntesek által összeállított adatbázis és egy kiszivárgott ENSZ-jelentés összevetésével.

A tableten talált térképeken a kódnevek mellett fekete pontokkal az aknákat is jelzik Ain Zara lakónegyedeiben.

A Wagner csoport két egykori – névtelenül nyilatkozó – tagja a BBC-nek elmondta, hogy a harcosokat nem közvetlenül a zsoldoscsapatba toborozzák, hanem kezdetben rövid távú szerződésekkel veszik fel olajkitermelő munkásként vagy biztonsági őrként. A fizikai teszteket és a biztonsági átvilágításokat követően kerülnek át a dél-oroszországi Krasznodar melletti nem hivatalos kiképzőtáborba, és ezt követően küldhetik őket külföldi bevetésre. A Wagner csoport alkalmazásában szolgálók az átlagfizetésnek akár tízszeresét is megkereshetik.

Líbiai hírszerzési forrásokból a BBC birtokába jutott egy tízoldalas dokumentum is, amelyből következtetni lehet arra, hogy – az eddigi sajtóhírekkel összhangban – a Wagner csoport valóban összefüggésbe hozható Jevgenyij Prigozsin üzletemberrel. Prigozsin határozottan tagadja, hogy köze lenne a szervezethez.

A BBC birtokába jutott dokumentumokon az aláírásnál a DU monogram szerepel, amely Dmitrij Utkinra, az orosz különleges erők egykori ejtőernyősére utal, aki a Wagner csoport alapítója és teljes körű irányítója. A csoport neve onnan ered, hogy a náci Németországért élénken érdeklődő Utkint egykor “Wagnerként” emlegették. Jelenleg a “Kilencedik” kódnéven szerepel a csoporton belül.

Január elején Vlagyimir Putyin egy újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy ha valóban orosz állampolgárok harcolnak Líbiában, akkor azok nem az orosz állam érdekeit képviselik, és nem kapnak pénzt az orosz államtól. Az orosz külügyminisztérium azt közölte, hogy a a Wagner csoporttal kapcsolatos hírek nagyrészt manipulált adatokon alapszanak, és az a céljuk, hogy lejárassák Oroszország líbiai politikáját.

The post Harctéren hagyott tablet alapján sikerült fényt deríteni a Wagner orosz zsoldoscsoport működésének részleteire appeared first on .

Keresőmunkára kiképezhető kutyákat vásárol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); a gazdák augusztus végéig e-mailben jelentkezhetnek – tudatta a hivatal.

A kiképzők 10 és 36 hónap közötti életkorú, kifogástalan egészségi állapotú, oltási könyvvel vagy útlevéllel rendelkező, transzponder számmal vagy chippel ellátott, nem ivartalanított kutyákat várnak. A sikeres keresőkutya-jelöltek a kiválasztás után 21 napos próbaidőt kapnak. Ivartól és fajtától függetlenül bekerülhet a kiképzési programba a négylábú, ha megfelel a kiírás feltételeinek.

A NAV augusztus 25-ig a navkutyabeszerzes@nav.gov.hu e-mail-címen várja a gazdák előzetes ajánlatát, melynek tartalmaznia kell a kutya hívónevét, fajtáját, ivarát és vételárát. Továbbá a gazdának meg kell adnia e-mail-címét, adatait, illetve jeleznie kell azt is, hogy a kutyát magánszemélyként vagy gazdálkodó szervezetként – például egyéni vállalkozóként, kft.-ként – szeretné eladni.

A hivatal a kutyavásár időpontja előtt felveszi a kapcsolatot azokkal az érdeklődőkkel, akiktől ajánlatot kér: ekkor elküldi az ajánlattételi felhívást, és a kutyavásár, valamint a beszerzési eljárás további részleteit is. A kiírás részletes feltételei megtalálhatók a NAV honlapján.

A NAV azt is közölte, hogy jelenleg negyven keresőkutyával dolgoznak, most 13 új kutya beszerzését és szolgálatba állítását tervezik. A képzési idő függ a képzési szakiránytól, az egyfázisú, a bankjegy vagy dohánytermékek, illetve ezek duál képzése 12-14 hetet vesz igénybe. A kábítószer keresésre önálló szakirányként, vagy kombinálva 16 hét alatt képezhető ki megbízhatóan a kutya.

Minden szolgálati kutyához egy kutyavezető tartozik, és a kutya szolgálatból kivonásáig egy párost alkotnak. Minden szolgálati kutya a saját gazdájával, kutyavezetőjével, illetve annak családjával él a saját otthonukban, családi házas környezetben. A szolgálati kutyához a NAV biztosítja az otthonukban elhelyezhető kennelt és kutyaházat, illetve a tartáshoz és ápoláshoz szükséges minden további eszközt.

A szolgálati kutyákat egészségi szempontok, illetve életkoruk miatt vonják ki a szolgálatból, általában 8-10 éves koruk között. Ezek után is a gazdájukkal maradnak, ott tölthetik a megszokott környezetben a “nyugdíjas éveiket” – közölte a NAV.

The post Keresőmunkára kiképezhető kutyákat vásárol a NAV appeared first on .

Felrobbant és leégett egy tűzijáték-lerakat Erdélyben, a Brassó megyei Zernest városban szerda este. A balesetben egy ember meghalt, kettőt pedig füstmérgezéssel vittek kórházba.

A 300 négyzetméteres raktárban mintegy 600 kilogrammnyi tűzveszélyes anyagot tároltak. Az első robbanás nyomán valamennyi tűzijáték sorra felrobbant: a percekig tartó robbanássorozatban a lángok több emeletnyi magasságba csaptak fel és sűrű fekete füst borította be a környéket. A tűzoltók egy órán belül megfékezték a lángokat.

A baleset azért is nagy riadalmat keltett, mert a tüzérségi lőszert is gyártó zernesti fegyvergyár közvetlen közelében történt.

The post Felrobbant egy tűzijáték-lerakat Erdélyben appeared first on .

Az afgán kormányerők fel fogják szabadítani Afganisztán északi területeit a tálibok megszállása alól – fogadkozott Abdul-Rasíd Dosztum marsall, volt afgán alelnök.

“2001-ben a tálibok északra vonultak és csapdába estek… most is ez a sors vár rájuk” – hangsúlyozta Dosztum, akit a ToloNews afgán hírtelevízió idézett. A marsall a nap folyamán Asraf Gáni elnök társaságában látogatott el Mazari-Sarífba, hogy megszervezzék a tálibok ostromolta város védelmét. Gáni helyi politikusokkal tartott találkozóján a szélsőségesek elleni művelet megindításáról döntött. Az államfő ígéretet tett volt alelnökének, hogy összehangolja vele a katonai tevékenységet.

A 67 éves, üzbég nemzetiségű Dosztum jelentős tényező az afgán politikai színtéren, annak ellenére, hogy háborús bűnökkel vádolják, amelyeket mindig tagadott. A kegyetlenségéről és a szovjet megszállás idején (1979-89) többszöri átállásáról ismert hadúr Gáni alelnöke volt 2014 és 2020 között, 2020 júliusában nevezték ki marsallnak, amely a legmagasabb afgán katonai rang.

A Reuters brit hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő amerikai védelmi tisztségviselő az amerikai hírszerzés adataira hivatkozva azt mondta: a tálibok 30 napon belül körbezárhatják a fővárost, Kabult, és akár 90 napon belül el is foglalhatják. A tisztségviselő szerint erre a következtetésre a radikális iszlamista felkelők gyors előrenyomulásai alapján jutottak. “Ez azonban még nem lefutott ügy” – tette hozzá a forrás, aki szerint az afgán kormányerők még megtörhetik a tálibok lendületét.

Egy magas rangú uniós tisztségviselő keddi közlése szerint a radikális iszlamisták immár Afganisztán területének mintegy 65 százalékát ellenőrzik. Egy nyugati diplomáciai forrás a Reutersnak arról beszélt, hogy a Kabulba vezető utakat elárasztották az erőszak elől menekülő civilek.

Külföldi biztonsági tisztségviselők a brit hírügynökséggel tudatták: külföldi országok próbálják elérni, hogy alkalmazottjaik gyorsan elhagyhassák Kabult. Az egyikük hozzátette: nemzetközi légijáratokat is segítségül kértek ehhez.

Abdul Satar Mirzakval tábornok, a kabuli kormány belügyminisztere az al-Dzsazíra pánarab televíziónak adott interjújában arra szólította fel a tálibokat, hogy “hagyják abba a brutalitást”. Mint fogalmazott: “ne gyilkoljanak, üljünk le szeretettel és találjunk megoldást. Arra kérem őket, hogy ne semmisítsék meg az épületeinket és az eddigi eredményeinket”.

A kormányzati veszteségek okát a belügyminiszter abban látta, hogy a kormányerők nem tudták megőrizni az utak és az országutak feletti ellenőrzést. Sok térség biztonságát ugyanis légi úton kell biztosítani, de amióta az amerikai és a velük szövetséges haderő megkezdte a kivonulást, egyszerűen jóval kevesebb repülőgépük és helikopterük maradt. “A kivonulásukkal, sajnos, az ország 400 térségében kezdődtek meg a harcok” – fogalmazott.

Az al-Dzsazíra idézte Imrán Kán, pakisztáni kormányfőt is. A politikus közölte: a tálibok addig nem folytatják a béketárgyalásokat az afgán kormányzattal, amíg Asraf Gáni az államfő. A pakisztáni politikus szerint a jelen körülmények között nehéznek ígérkezik a politikai rendezés.

Az Egyesült Államok kitart csapatai kivonásának menetrendje mellett – ezt Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője jelentette ki szokásos napi sajtótájékoztatóján Washingtonban. Psaki megismételte, hogy az afgán kormányerők élvezik az Egyesült Államok támogatását ahhoz, hogy visszaverjék a tálibok támadásait.

A tálibok májusban indítottak átfogó offenzívát a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Azóta nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Az elmúlt napokban számos várost elfoglaltak, és a kilenc északi tartomány közül már hétnek a székhelyét ellenőrzik. A kormányerők kezén csak Balh tartomány központja, Mazari-Saríf, illetve Farjáb tartomány székhelye, Maimana maradt.

The post Nem vak, bátor: Észak-Afganisztán felszabadítását ígérte a tálibellenes háború parancsnoka appeared first on .

Oroszországnak folytatott kémkedés gyanúja miatt őrizetbe vették a berlini brit nagykövetség egyik alkalmazottját – közölte a német szövetségi legfőbb ügyészség.

A közleményben a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak David S. néven azonosított férfi a német és a brit szervek közös nyomozása szerint legalább egyszer átadott a munkája révén hozzá került dokumentumokat egy orosz hírszerző szervezet képviselőjének. Szolgálatáért készpénzt kapott, egyelőre ismeretlen összegben.

A brit állampolgárságú nagykövetségi dolgozót kedden fogták el Potsdamban, és átkutatták a lakását.

Alig néhány hónap alatt ez a második orosz vonatkozású kémügy Németországban. Júniusban az augsburgi egyetem egy orosz állampolgárságú munkatársát vették őrizetbe. Az Ilnur N. néven azonosított férfit ugyancsak azzal gyanúsítják, hogy pénzért cserébe a munkájával összefüggő információkat adott át egy orosz hírszerző szolgálatnak. A legfőbb ügyészség gyanúja szerint legalább 2020 októbere óta kémkedett, és elfogásáig legalább háromszor találkozott a szolgálat egyik emberével.

The post Oroszországnak kémkedhetett a berlini brit nagykövetség egyik munkatársa appeared first on .

Az augusztus utolsó hétvégéjén tartandó kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatón látható lesz, hogy a nyolc évvel ezelőtti állapothoz – a legutóbbi kecskeméti repülőnaphoz – képest milyen jelentős fejlesztés történt a honvédségnél – jelentette ki a Magyar Honvédség parancsnoka egy tévéműsorban.

Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: az összes olyan repülőeszközt bemutatják, amely napjainkban repülhet a Magyar Honvédség kötelékében. A magyar mellett további tucatnyi nemzet légi eszközei is felszállnak Kecskeméten a repülőbázis légterébe. A rendezvényen bemutatkoznak a szárazföldi haderőnem eszközei, valamint a tervek szerint meg lehet tekinteni a magyar fejlesztésű fegyvercsalád prototípusát is.

Különböző versenyeket is szerveznek, köztük olyat is, amelynek győztese akár helikopteres repülést is nyerhet – mondta. A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison augusztus 28-29-én tartandó repülőnap programjairól bővebben lehet tájékozódni a repulonap2021.hu oldalon – hangzott el a műsorban.

Ruszin-Szendi azt is elmondta, hogy augusztus 26-án búcsúztatják a közelmúltban elhunyt Furkó Kálmánt, a Magyar Honvédség nyugállományú ezredesét, a magyar kyokushin karate egyik megalapítóját. A vezérőrnagy úgy fogalmazott: Furkó Kálmán “egy ikon, egy példa” volt, ő teremtette meg a magyar katonai közelharc alapjait.

The post Ruszin-Szendi Romulusz: látható lesz a fejlődés a Kecskeméti repülőnapon appeared first on .

Afganisztán romló biztonsági helyzete miatt Németországból egyelőre nem szállítanak vissza a hazájukba az ázsiai országból származó elutasított menedékkérőket – jelentették be Berlinben.

A hazaszállítások felfüggesztéséről Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter döntött – közölte a tárca szóvivője. Ez fordulat a német kormány hozzáállásában, mert a miniszter egy augusztus 5-én kelt és az Európai Bizottságnak címzett levélben a belga, a dán, a görög, a holland és az osztrák belügyminiszterrel együtt még a hazaszállítások folytatása mellett érvelt és kifejtette, hogy a felfüggesztés még több afgánt ösztönözhet arra, hogy hazájából elinduljon az Európai Unió felé.

Időközben tovább erősödött a szélsőséges iszlamista tálibok befolyása Afganisztánban, és erősödött a hazaszállítások leállítására irányuló nyomás a német kormányon. Így például kedden 26 segélyszervezet kérte ezt a berlini vezetéstől egy közös felhívásban.

Az afgán állampolgárok a Németországba érkező menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotják. Az idei első félévben a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) benyújtott 58 927 menedékjogi kérvény 12,9 százalékát adták be afgánok – 7587 fő – akik így a kérvények 44,9 százalékát benyújtó szíriai állampolgárok után a második legnagyobb csoportot tették ki.

Az utóbbi években rendre nagyjából tízezer körül volt az afganisztáni állampolgárok által benyújtott menedékjogi kérelmek száma, tavaly például 9901, 2019-ben pedig 9522. Az elfogadott kérelmek aránya rendre ötven százalék körül van. Az elutasított menedékkérők egy részét hazaszállítják. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint 2016 óta nagyjából ezer afgánt – 2020-ban 137-et, 2019-ben 361-et, 2018-ban 283-at, 2017-ben 121-et, 2016-ban 67-et – szállítottak haza.

A tálibok májusban indítottak offenzívát a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. A 34 tartományi székhelyből kilencet már a tálibok ellenőriznek.

Hollandia hat hónapig nem toloncolja ki a menekültstátuszra nem jogosult afgánokat
A holland ügyvivő kormány úgy döntött, hogy hat hónapig nem toloncol vissza Afganisztánba egyetlen olyan afgán állampolgárt sem, aki nem jogosult a menekültstátuszra – írta az NlTimes holland hírportál szerdán. Ankie Broekers-Knol igazságügyért és belbiztonságért felelős államtitkár úgy indokolta a döntést, hogy az ázsiai országban a kormányellenes tálibok előretörése miatt a helyzet túlságosan veszélyessé vált ahhoz, hogy kitoloncolásokat lehessen végrehajtani. A holland kormány annak ellenére határozott így, hogy a hét elején további öt EU-tagállammal együtt levélben még arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akadályozza meg az illegális afgán menekültek visszaküldését. Az ügyvivő kormányt emiatt a jogvédő szervezetek mellett az ellenzéki és a koalíciós pártok is hevesen bírálták, továbbá az európai uniós tagállamok afganisztáni nagykövetei is a kitoloncolások felfüggesztést javasolták a rendkívüli mértékben romló biztonsági helyzet miatt.

The post Németország és Hollandia felfüggeszti az elutasított afgán menedékkérők hazaszállítását appeared first on .

Az állampolgárok személyiségét és jogait sértő szervezet létrehozásával vádolta meg Alekszej Navalnij ellenzéki politikust az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).

A Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványát (FBK), amelyet júniusban külföldi ügynöknek és szélsőségesnek minősítettek, és ezért betiltottak, Navalnij 2011 óta vezette. Januárban Moszkvában és más orosz városokban a hatóságok által nem engedélyezett tüntetéseket tartottak a Németországból való visszatérésekor letartóztatott Navalnij szabadon bocsátása érdekében. A nyomozók szerint az FBK ezeken a gyűléseken való részvételre buzdított.

Az SZK honlapján szerdán megjelent közlemény szerint Navalnij Leonyid Volkovval, Ivan Zsdanovval és másokkal annak tudatában szólított fel a tervezett tüntetésekre az interneten, hogy tisztában volt azok jogsértő mivoltával, mert a járványügyi korlátozások idején, a hatóságokkal való egyeztetés nélkül szervezték őket.

Elítéltetése esetén Navalnijra 200 ezer rubelig (jelenlegi árfolyamon mintegy 816 ezer forintig) terjedő bírságot vagy három évig terjedő szabadságkorlátozást, szabadságvesztést, illetve kényszermunkát szabhatnak ki.

Az SZK kedden büntetőeljárást indított a Litvániába menekült Volkov és Zsdanov ellen azon a címen, hogy anyagi támogatást gyűjtenek a szélsőségesnek és idegen ügynöknek minősített FBK és a Navalnij Törzsei elnevezésű mozgalom számára.

The post Kicsinálják Navalnijt: újabb koholt vádat emeltek ellene appeared first on .