Biztonságpolitika

Közép-Amerika az elmúlt évtizedekben elsősorban a folyamatos polgárháborúk, majd bandaháborúk következtében vált ismertté. Az 1990-es években lezajlott demokratikus megújulást követően azonban nem köszöntött be béke a térségben, ugyanis felütötte fejét a szervezett bűnözés. A biztonsági helyzet romlásában két – eredetileg az Egyesült Államokban létrejött – bűnszervezet játszik meghatározó szerepet: a Mara Salvatrucha (MS-13) és a Barrio 18 (M-18). Az új évezred elején a bűnszervezetek a büntetlenséget és a korrupciót kihasználva virágkorukat élték. El Salvadorban 2003-ban kerültek elfogadásra az úgynevezett Mano Dura (Vasököl) törvények, amelyek értelmében a rendőri és katonai fellépés segítségével próbáltak meg sikereket elérni. Az intézkedések eredményei azonban vitathatók. Közel két évtizeddel később viszont a salvadori kormány újfent a korábbi eszközökhöz nyúlt: a fellángoló erőszakra erőszakkal válaszoltak.

A cikk először ismerteti a Vasököl törvények megszületését, majd a 2022 márciusában bejelentett szükségállapotot vizsgálja, középpontba állítva az előzményeket, a jelenlegi állapotokat és a várható következményeket.

A Vasököl törvények megszületése

2003 júliusában Francisco Flores elnök jelentette be, hogy az eddigieknél keményebb módon szükséges fellépni a bűnszervezetekkel szemben, aminek a keretét a Mano Dura törvények jelentették. A törvények értelmében bárkit letartóztathattak, aki gyanúsnak tűnt. Több ezer salvadori fiatal került börtönbe amiatt, hogy látható helyen tetoválást viselt, gyanúsan viselkedett (tiltott szervezkedés, társulás vádjával) vagy bandák kézjeleit használta az utcán. A Mano Dura értelmében 2-5 éves börtönbüntetést lehetett kiszabni azokra a 12 évnél idősebb személyekre, akiket a már említett kritériumok alapján bűnösnek találtak. Ennek következtében 2003 és 2004 között mintegy 20.000 bandatagot tartóztattak le, azonban 95%-uk szabadon távozott bizonyítékok hiányában. Még 2003-ban a salvadori Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek ítélte a törvényt, mondván, hogy sérti az ENSZ gyermekek jogairól szóló ajánlását. A törvény értelmében a gyerekekre is úgy tekintettek, mint a felnőttekre, így ugyanolyan mértékű büntetésben részesültek, illetve sérült az ártatlanság vélelmének intézménye is.

2004-ben Antonio Saca választási sikere után került bevezetésre a Súper Mano Dura (Szuper Vasököl). Az új törvény értelmében a bűnszervezeti tagság súlyosbító tényezőnek minősült egy bűncselekmény tárgyalásakor. 3-tól 5 évig terjedő börtönbüntetést lehetett kiszabni arra a személyre, akiről bebizonyosodott, hogy bandatag. Akiről pedig kiderült, hogy vezető tisztséget tölt be, arra 6-9 éves börtönbüntetés várt.

A szigorú fellépés azonban nem hozta meg a kívánt eredményeket. Mivel a két rivális banda (MS-13 és M-18) tagjait külön börtönökben helyezték el, – aminek következtében a tagok és a vezetők ugyan azokba az intézményekbe kerültek – így sokkal könnyebben tudtak új, hatékonyabb stratégiákat kidolgozni. Új szabályokat dolgoztak ki (tetoválások betiltása) és új illegális tevekénységekbe is belekezdtek (emberrablás, védelmi pénzek gyűjtése). A bandák sokkal szervezettebbé és jobban irányíthatóvá váltak a Vasököl törvények bevezetése után.

Láthatjuk tehát, hogy a Mano Dura törvények nem teljesítették be azokat az elképzeléseket, amelyeket az ország vezetői megálmodtak. A kemény katonai fellépés, a sok esetben indokolatlan letartóztatások, illetve a megtorló politika sikertelennek bizonyult.

A 2022-es tavaszi események

Mielőtt megismernénk, hogy mi vezetett el a szükségállapot bevezetéséhez, fontos említést tenni a 2021-es évről, illetve 2022 februárjáról. A 2021-es évet illetően megállapítható, hogy csökkent a gyilkosságok száma az országban, mivel ekkor 1.140 gyilkosság történt El Salvadorban, ami 200-zal kevesebb, mint 2020-ban. Azonban fontos megemlíteni egy másik adatot is, ami beárnyékolja ezt a képet. Miközben a gyilkosságok száma csökkent, addig az eltűnt személyek száma jelentősen nőtt. 2021. január 1. és szeptember 30. között 936 bejelentés érkezett eltűnt személyekről, miközben ez idő alatt „mindössze” 899 gyilkosság történt. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a gyilkosságok száma valójában nem, vagy csak igen kis mértékben csökken. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy miért ne csökkenne, ha a hivatalos adatok arra mutatnak? A válasz az, hogy a holttesteket a bandák elrejtik az utcákról a hatóságok elől, akik így nem, vagy csak igen nehezen találják meg azokat. Ez történt 2022 februárjában is, amikor a fővárostól nem messze, Nuevo Cuscatlán városában a hatóságok egy tömegsírba rejtve találtak meg 26 holttestet. Az előző feltevést támasztja alá az is, hogy az ország elnöke, Nayib Bukele nem hivatalos megegyezést kötött a bandákkal. Ennek értelmében a bűnözők elrejtik a holttesteket, amiket a rendőrség a lehető legkisebb erőkkel próbál megkeresni, így – főleg, ha nem is találják meg – mind az emberölések száma, mind pedig a gyilkossági ráta alacsony marad.

2022 márciusában azonban háromnapos vérontás vette kezdetét az országban. Március 25-én 14, március 26-án 62, míg 27-én 11 embert gyilkoltak meg. A 72 óra leforgása alatt elkövetett 87 gyilkosság hosszú idő óta a legtöbb, továbbá a március 26-án meggyilkolt 62 ember az elmúlt két évtized legmagasabb értéke egy napra vetítve. Fontos megjegyezni, hogy a bandák a vérontás során kerülték a nyílt összetűzést a kormánnyal, azaz egy rendőrt, katonát vagy politikai személyt sem gyilkoltak meg. Az áldozatok többségében egyszerű utcai árusok, buszon utazók vagy éppen bevásárló emberek voltak. Ez újfent arra enged következtetni, hogy létezik egy megegyezés a bandák és a kormány között, azonban a kormány valamit nem szeretne megadni a bűnözőknek, így ők gyilkosságokkal próbálják azt kierőszakolni. Nayib Bukele a vérontás harmadik napján azonnali intézkedéseket vezetett be: harminc napos szükségállapotot hirdetett, ami azonban számos alapvető jog korlátozásával jár együtt. Ennek értelmében felfüggesztésre került a gyülekezéshez való jog, a letartóztatás okáról történő tájékoztatás, a hallgatáshoz való jog, az ügyvédi segítség őrizet alatt történő igénybevétele, illetve az a követelmény, hogy az őrizetbe vett személyeket 72 órán belül bíró elé állítsák (15 napra hosszabbították meg). Emellett Bukele elnök bejelentette, hogy a fogvatartott bandatagoknak a nap 24 órájában a cellájukban kell tartózkodni, tilos bárminemű szabadtéri tevékenység, továbbá mostantól csak napi kétszer kapnak enni, hogy kevesebb pénzt kelljen étkeztetésre fordítani. Emellett az elnök visszatért a korábban már megismert Vasököl intézkedésekhez: rendőröket és katonákat vezényelt az utcára, illetve bárkit letartóztathattak a hatóságok, aki gyanúsnak tűnt. Az utóbbi intézkedést azonban nem részletezték, tehát nem derül ki, hogy mi számít gyanús viselkedésnek vagy ki tekinthető feltételezhetően bandatagnak.

Április elején az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa aggodalmát fejezte ki a salvadori szükségállapot bevezetésével kapcsolatban. Megállapítása szerint az egyes polgári szabadságjogok korlátozása, illetve a rendőrség és a katonaság megjelenése szükségtelen és túlzott erőszakalkalmazásnak tekinthető. Hangsúlyozza továbbá, hogy két hét leforgása alatt közel 6.000 állítólagos bandatag letartóztatására került sor, azonban ezek letartóztatási engedély nélkül történtek, mindemellett egyes jelentések szerint az elfogott személyek kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódban részesültek. 2022. április 5-én a salvadori törvényhozás új jogszabályokat léptetett érvénybe. Ezek értelmében arra a személyre, akiről bebizonyosodik, hogy vezető pozíciót tölt be egy bűnszervezetben, 40-45 éves börtönbüntetés vár a korábbi 6-9 év helyett. A bűnszervezeti tagság büntetési tétele is megváltozott, a korábbi 3-5 éves börtönbüntetés helyett az új törvény értelmében 20-30 évre kerülhet rács mögé egy bandatag. Ami azonban igazán aggasztó, és az ENSZ is kifejezte fenntartásait, az az a tétel, miszerint 10 éves börtönbüntetésre ítélhető az a 12 évnél nem fiatalabb személy, akiről bebizonyosodik, hogy bandatag. Az új törvény értelmében 12-16 éves kor között 10 éves, míg 16 év felett 20 éves börtönbüntetés szabható ki azon fiatalkorúakra, akik feltételezetten bandatagok.

Nem csak az új törvények tekinthetők aggasztónak El Salvadorban. Április 24-én jóváhagyták, hogy további 30 nappal meghosszabbították a szükségállapotot az országban. Számos salvadori család azonban aggodalmát fejezte ki Bukele intézkedéseivel kapcsolatban. Egyre több olyan hír lát napvilágot, miszerint ártatlan embereket is letartóztatnak bármiféle indoklás nélkül, ám azokat, akiknek a családjuk nyíltan felszólal a letartóztatás ellen az esetek döntő többségében szabadon engedik. 5 hét alatt közel 25.000 személyt tartóztattak le az országban, akiket Bukele bandatagnak titulál, viszont beismerte, hogy voltak olyanok is az elfogott személyek között, akikről kiderült, hogy nincs közük bűnszervezetekhez. Utóbbi eseteket egyszerű hibaként állította be az elnök.

2022 május 26-án érkezett az újabb bejelentés, miszerint további 30 nappal meghosszabbították a szükségállapotot az országban. A bejelentés napjáig közel 35.000 állítólagos bandatagot tartóztattak le, azonban a lakosság beszámolói szerint ezek közül nagyon sok történt önkényes módon, kizárólag az adott személy kinézete vagy tartózkodási helye alapján. Gustavo Villatoro, az ország igazságügyi és közbiztonságért felelős minisztere úgy nyilatkozott, hogy „a háború a bandák ellen addig fog tartani, amíg az szükséges, és a közvélemény követeli. Szembe fogunk szállni azzal a jelenséggel, amit a bandák okoznak az országban, és addig fogunk harcolni, amíg ki nem irtjuk őket az ország területéről”. Kérdéses azonban, hogy a lakosság meddig tűri majd a jogszerűtlen letartóztatásokat és az erőszakos rendőri és katonai fellépést. A lakosság egyértelműen szeretné, ha csökkennének a bandák által elkövetett gyilkosságok, azonban a kormány által alkalmazott erőszakot és önkényes kormányzást is elítélik.

Lehetséges következmények

A Mano Dura törvények a 2000-es évek elején nem értek el kézzelfogható eredményt, sőt a bandák megerősödéséhez és a jobb szervezettséghez vezettek. A bandatagok bebörtönzése után, az intézményeket átalakították műveleti központokká és toborzó bázisokká. A jelenlegi intézkedések sikerességét gátolhatja, hogy a salvadori börtönök már 2021 decemberében a maximális kapacitás 136%-án működtek. Annak érdekében, hogy az embertelen körülményeket, az esetleges lázadásokat és a túlzsúfoltság miatt bekövetkező elhalálozásokat elkerüljék a börtönökben, szükséges új létesítmények építése. Ez azonban jelentős anyagi következményekkel jár, továbbá az új intézményekben is biztosítani kell a fogvatartottak számára a mindennapi étkezést, valamint az alapvető emberi körülményeket és szükségleteket. Abban az esetben, ha a május 26-i adatok alapján, a 35.000 letartóztatott személyt bebörtönzik, akkor közel 70.000 fogvatartott lesz az országban, ami a büntetésvégrehajtási rendszer kapacitásának a kétszeresét jelentené.  Továbbá fontos megjegyezni azt is, hogy a bebörtönzés már korábban sem vezetett sikerhez. Valószínűsíthető, hogy a bandák most is alkalmazkodnának a kialakult helyzethez és kialakítanák azokat a szükséges túlélési stratégiákat és új szabályokat, amelyekkel hatékonyan fent tudnák tartani működésüket. Fontos kérdés továbbá az is, hogy a salvadori lakosság türelme meddig fog tartani az erőszakos kormányzati fellépésekkel kapcsolatban. A törvénytelen letartóztatások következtében számos ártatlan személy is áldozattá vált, ami az elégedetlenséget növelte. Érdemes megemlíteni még a nemzetközi közösség, elsősorban az ENSZ szerepét is, amely már korábban is ellenezte és bírálta az új salvadori törvényeket. Kérdéses, hogy egy esetleges közös fellépés milyen módon befolyásolná Nayib Bukelét és kormányát a kialakult helyzet kezelésében. Végezetül pedig lehetséges következményként említhető a márciusi erőszakhullám megismétlése, abban az esetben, ha nem sikerül valamilyen megegyezést kialakítani a bűnszervezetek és a kormány között.

Bárhogyan alakul majd a jelenlegi helyzet az országban, érdemes lesz figyelemmel követni a további változásokat, legyen szó az MS-13 vagy az M-18 helyzetéről és stratégiájáról vagy az ország elnökének, Nayib Bukelének a sorsáról.

 

Írta: Szigeti Kristóf

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Szükségállapot El Salvadorban – a Vasököl törvények visszatérése bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Lezárta a Cirkon hiperszonikus cirkálórakéta tesztciklusát az Admiral Gorskov fregatt, megerősítve az új fegyver felkészültségét – jelentette ki Alekszandr Moiszejev tengernagy, az északi flotta parancsnoka szerdán Szeveromorszkban.

Moiszejev emlékeztetett rá a múlt hét végén: egy, a Barents-tengerről indított Cirkon hiperszonikus robotrepülőgép egy mintegy ezer kilométer távolságban lévő célpontot ért el a Fehér-tengeren. A TASZSZ hírügynökség orosz hadiipari forrásra hivatkozva kedden azt írta, hogy ezzel a rakéta tengerfelszíni hordozóról végrehajtott tesztelése lezárult.

A tengernagy azt is bejelentette szerdán, hogy az északi flotta még idén hadrendbe állítja az Admiral Golovko fregattot, amely a hiperszonikus tengeri fegyverek első szabványos hordozója lesz. A hadihajó a 22 350-es projekt harmadik fregattja az Admiral Gorskov és az Admiral Kaszatonov mellett. Ennek az osztálynak a fő csapásmérő fegyvere jelenleg a Kalibr-NK rakétarendszer.

Putyin 2019. február 20-án a Szövetségi Gyűléshez (a parlament két házához) intézett beszédében azt mondta, hogy a Cirkon rakéta képes elérni a hangsebesség kilencszeresét, a hatótávolsága pedig meghaladja az ezer kilométert. A fegyver beszerzéséről 2021. augusztus 24-én, az Armija-2021 haditechnikai fórumon írt alá szerződést az orosz védelmi minisztérium a KTRV vállalattal.

A Cirkonokat tesztelő orosz északi flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein lép fel az orosz érdekek érvényesítéséért. Az északi flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

 

The post Lezárult az orosz Cirkon hiperszonikus fegyver tesztelése appeared first on .

Az orosz erők légicsapást mértek a Donyec-medencében lévő Luhanszk megyei Szeverodoneck városra, és eltaláltak egy salétromsavas tartályt egy vegyi üzem területén – közölte Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Facebookon.

A tisztségviselő felhívta a térség lakosait, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket, és készítsenek szódaoldattal átitatott védőmaszkokat. Emellett azt tanácsolta Szeverodoneck lakóinak, hogy kövessék figyelemmel a szél irányát. Emlékeztetett arra, hogy a salétromsav belélegezve, lenyelve, valamint a bőrrel és a nyálkahártyákkal érintkezve veszélyes. A sav gőze irritálja a légutakat, enyhe mérgezés esetén hörghurut, az alsó légutak enyhe gyulladása, szédülés, álmosság jelei mutatkoznak, míg súlyos mérgezés esetén tüdőödéma is felléphet.

A késő délutáni órákban Hajdaj arról adott hírt Facebook-bejegyzésében, hogy az orosz csapatok Szeverodoneck nagyobb részét ellenőrzésük alá vonták, de kiemelte, hogy a várost nem sikerült bekeríteniük. Hétfő éjjel a kormányzó már beszámolt arról, hogy a 2014 óta megyeszékhelyként működő városba még beljebb nyomultak az orosz csapatok és már a belvárosi utcákon folynak a harcok.

“A regionális központban a pusztítás szintje a rubizsneihez és a popasznaihoz közelít. A város létfontosságú infrastruktúrája közel száz százalékban megsemmisült, a lakásállomány kilencven százaléka károsodott, hatvan százaléka már nem helyreállítható. Az ágyúzások miatt lehetetlen humanitárius segélyszállítmányokat eljuttatni a városba, illetve embereket evakuálni onnan” – írta legújabb bejegyzésében a kormányzó.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben kijelentette, hogy Ukrajna nem fog sietni területei visszafoglalásával, ha ez több tízezer áldozatot követel, hanem megvárja a szükséges fegyvereket. Ezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet Kijevben Zuzana Caputová szlovák államfővel közösen tartott. Megjegyezte, hogy a mára már a 2014 óta tartó harcok miatt lakatlanná vált települések Kijev számára “nem jelentenek prioritást”. Hangsúlyozta, hogy Kelet-Ukrajnában a “megfelelő fegyverek hiánya miatt nehéz az ukrán hadseregnek”, miközben Oroszország és a velük együttműködő szakadárok a térségben összpontosították a legtöbb fegyverzetet és a legnagyobb személyi állományt. Az ukrán elnök egyúttal biztosított afelől, hogy Ukrajna visszaszerzi az egész területet, amely történelmileg és minden nemzetközi jogszabály szerint hozzá tartozik.

Harkiv megyében eközben több, mint tíz órán keresztül lőtték az orosz erők Zolocsin települést, egy idős nő életét vesztette, egy másik nő pedig megsebesült – közölte Viktor Kovalenko, a kistérség vezetője.

Az ukrán katonai hírszerzés kedden a Telegramon videofelvételt tett közé arról, hogyan szállítottak helikopterekkel fegyvereket és lőszereket a mariupoli Azovsztalban lévő ukrán katonáknak. “Az égetően szükséges fegyverek és lőszerek Mariupol védőihez eljuttatása érdekében az ukrán fegyveres erők helikopter-pilótái és az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának különleges erői egyedülállóan összetett hadműveletet hajtottak végre” – kommentálta a videót a hírszerzés.

Leváltották Sztanyiszlav Pozdnyakovot az Európai Vívószövetség éléről
Az Európai Vívószövetség (EFC) rendkívüli kongresszusán leváltották posztjáról Sztanyiszlav Pozdnyakov elnököt. Az online ülésen a 45 tagországból 37 vett részt, és a szavazáson 23-an voksoltak az orosz sportvezető eltávolítása mellett, tízen ellene, négyen tartózkodtak. Az EFC végrehajtó bizottsága már áprilisban megvonta a bizalmat Pozdnyakovtól, a kongresszus ezt a döntést szentesítette Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Az új vezető megválasztásáig a lengyel főtitkár, Jacek Slupski látja el az elnöki feladatokat. A legendás, négyszeres olimpiai bajnok kardvívó – aki 2018-tól az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke – 2016-tól vezette az európai szövetséget.

The post Orosz agresszió: a hódító csapatok eltrafáltak egy salétromsavas tartályt Szeverodoneckben appeared first on .

Támogatóan nyilatkozott Catherine Colonna új francia külügyminiszter arról a lengyel törekvésről, amely a NATO keleti szárnya erősítését célozza az ukrajnai háború okán.

A Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Colonna, utalva “a drámai orosz agresszióra” Ukrajnában, nélkülözhetetlennek nevezte Franciaország és Lengyelország együttműködését az Európai Unión (EU) és a NATO-n belül. Kulcsfontosságúnak minősítette Lengyelország szerepét a NATO pozícióinak erősítésében a szövetség keleti szárnyán. “Franciaország a lengyelek mellett áll ki ezekben a törekvésekben” – hangsúlyozta.

A varsói kormány egyebek mellett a 10,5 ezer fős amerikai katonai jelenlét állandóvá tételét szorgalmazza a NATO keleti szárnya megerősítésének keretében. Előző napi ukrajnai látogatásáról beszámolva Colonna aláhúzta az Európai Unió “kollektív elszántságát” Ukrajna gazdasági, pénzügyi és katonai támogatásában.

Rau a sajtóértekezleten kiemelte annak politikai fontosságát, hogy Colonna Kijev után Varsóba látogatott. “Nincs ma a világon fontosabb ügy a kiprovokálatlan és megalapozatlan orosz agresszió elleni ukrán védelmi harcnál ” – fogalmazott a lengyel diplomácia vezetője.

Az ukrajnai háborút vízválasztó pillanatnak nevezte Európa történelmében. “E tapasztalat következtében már semmi sem lesz olyan, mint a háború előtt volt, sem intézményi, sem politikai szempontból” – vélekedett Rau.

A lengyel külügyminiszter felszólította Franciaországot, hogy támogassa Ukrajna uniós tagjelölti státuszát. Azzal érvelt emellett, hogy az ukrán integrációs folyamatban szerepelt vállalva Párizs kihasználja “nagy stratégiai esélyét arra, hogy visszaállítsa aktív közép- és kelet-európai jelenlétét”.

A francia forradalom jelszavaira utalva a lengyel külügyminiszter hangsúlyozta: aki ma nem akar a politika peremére sodródni, annak “teljes politikai erejével ki kell állnia a szabadságért, az egyenlőségért és a nemzetek közötti testvériségért küzdő Ukrajna mellett”.

Rau méltatta Franciaország szerepvállalását az ukrajnai fegyver-szállításokban, és reményét fejezte ki, hogy nőni fog az Ukrajnának szállított francia katonai felszerelések mennyisége.

 

The post Orosz agresszió: A francia külügyminiszter támogatja a lengyel törekvést a NATO keleti szárnya erősítésére appeared first on .

Szélsőséges egyesület létrehozásával vádolták meg Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, mondván, az egyesület tevékenysége a tisztviselők és oligarchák elleni gyűlöletkeltésre irányult.

Erről kedden jelent meg Navalnijnak tulajdonított bejegyzés a közösségi médiában. A bebörtönzött politikus posztja szerint 15 év “megbízható stabil bunker” vár még rá, a csalás és bíróság megsértése címen már kiszabott kilenc év fegyházbüntetésén felül. A News.ru hírportál megjegyezte, hogy az orosz büntető törvénykönyv vonatkozó 282. cikkének 1. bekezdése szerint a maximálisan kiszabható szabadságvesztés időtartama ezen vád alapján tíz év.

“Ma ismét idevágtázott a nyomozó, és hivatalosan ismertette a vádat ellenem egy új ügyben. Kiderült, hogy szélsőséges csoportot hoztam létre, hogy gyűlöletet szítsak a hivatalnokok és oligarchák ellen” – szólt a politikus bejegyzése. A moszkvai városi bíróság május 24-én helybenhagyta Navalnij kilencéves börtönbüntetését. Jelenleg Vlagyimir megyében, a 2. számú büntetőtelepen tölti büntetését. Az ítéletet a moszkvai Lefortovo bíróság március 22-én hozta meg. Az ügyészség 13 év börtönbüntetést és 1,2 millió rubel pénzbüntetést kért az ellenzéki politikusra.

A tárgyalásán két esetet egyesítettek. Az első eljárást azon a címen indították ellene, hogy a 2018-as elnökválasztási kampány alatt, egyebek között az általa alapított – és Oroszországban betiltott – Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) és munkatársai bankszámláján keresztül összegyűjtött 588 millió rubelnyi (jelenlegi árfolyamon csaknem 3,5 milliárd forintnyi) adományt, holott tudatában volt annak, hogy egy korábbi gazdasági bűncselekményben (az úgynevezett Kirovlesz-ügyben) történt elmarasztalása miatt el fogják tiltani a részvételtől. Ebből az összegből a vádirat szerint 356 millió rubelt (több mint 2,1 milliárd forintot) jogellenesen a saját céljaira költött el. Az ügynek négy adományozó a károsultja.

A második ügyet egy békebírónak, egy ügyésznek és egy tanúnak az “igazságszolgáltatás tekintélyét sértő” sértegetése címén indították. Navalnij abban a perben tanúsított kifogásolt magatartást amelyben egy veterán rágalmazása címén tavaly februárban 850 ezer rubelre (több mint ötmillió forintra) megbírságolták

The post Navalnijt oligarchák és hivatalnokok elleni gyűlöletkeltéssel vádolták meg appeared first on .

Az Észak-Macedóniába induló 72. magyar rendőri kontingens tagjait búcsúztatta Czukor Gergely alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Határrendészeti Főosztályának osztályvezetője.

Az ORFK a rendőrség honlapján közölte: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy az illegális bevándorlókat megakadályozza a Magyarországra, illetve az Európai Unió területére bejutásban. Ennek érdekében ajánlottak fel támogatást a nyugat-balkáni országok részére. A tájékoztatás szerint a magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek, valamint az illegális menekültek előállításában.

A 29 fős észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – tették hozzá. Azt írták: a magyar rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében szolgálnak majd, hanem a mélységi területeken levő utakon is. A kontingens terepjárókkal, kézi éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával támogatja az érintett határszakasz védelmét – jelezték.

 

The post Menekültválság: újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába appeared first on .

A csernobili atomerőmű erősen sugárszennyezett zónájának akna- és lőszermentesítéséhez nyújtanak segítséget képzéssel és eszközökkel magyar tűzszerészek – közölte a Készenléti Rendőrség.

Azt írták: a csernobili atomerőmű környékéről kivonuló orosz csapatok több helyen aknákat és robbanócsapdákat, valamint nagy mennyiségű lőszert, illetve robbanóeszközt hagytak maguk után. Ezért elkerülhetetlenné vált a terület akna- és lőszermentesítése, azonban a megbolygatott radioaktív porral szennyezett talaj miatt ez különleges feladatot jelent a szakembereknek.

Az Európai Bizottság Belbiztonsági és Migrációs Főigazgatósága kereste meg a Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálat által működtetett Közép-európai CBRN-E Kiképző Központot, hogy osszák meg ismereteiket az ukrán rendőrség tűzszerészeivel. Emellett az ukrán rendőrség kérésére a magyar tűzszerészek a Bombaadat Központok Nemzetközi Munkacsoportjának tagjaként is technikai támogatást nyújtanak – tették hozzá.

A tájékoztatás szerint a belügyminiszter az országos rendőrfőkapitány javaslatával egyetértve feladatként határozta meg a képzési támogatás nyújtását, humanitárius segítségnyújtás részeként védőeszközök és sugárfelderítésre alkalmas berendezések biztosítását, valamint a más tagországok által technikai támogatásként felajánlott segélyek koordinálását, és azok eljuttatását az ukrán rendőrség tűzszerészeinek.

A csernobili zónába induló első segélyszállítmányt múlt héten adták át a beregsurányi közúti határátkelőhelyen – közölték. Itt az ukrán tűzszerészek és a Caritas munkatársai egyéni sugárzásmérő dozimétereket, sugárszennyeződés ellen védelmet nyújtó légzőkészülékeket, maszkokat, ruhákat és az ezekhez tartozó kiegészítőket vettek át. A következő szállítmányhoz további hat ország ajánlott fel eszközöket – jelezték.

 

The post Orosz agresszió: Csernobili akna- és lőszermentesítésben segítenek a magyar tűzszerészek appeared first on .

Háborús bűntett gyanújával eljárást indított a francia terrorelhárítási ügyészség egy francia újságíró halála ügyében, akit az ukrajnai Luhanszk megyei Szeverodoneck közelében öltek meg az orosz erők, amikor humanitárius buszon utazó civileket kísért. Ezzel nyolcra emelkedett az orosz támadás kezdte óta Ukrajnában megölt újságírók száma – tudatta a párizsi vádhatóság.

“Frédéric Leclerc-Imhoff újságíróként volt Ukrajnában azért, hogy megmutassa a háború valóságát. Az orosz bombák elöl menekülni kényszerülő civilekkel utazott egy humanitárius buszon, amikor halálosan megsebesült” – jelentette be hétfőn a Twitteren Emmanuel Macron francia államfő a tudósító halálhírét.

A legnézettebb francia hírtelevízió, a BFM 32 éves tudósítója hat éve dolgozott a csatornánál, ez volt a második riportútja Ukrajnában.

Catherine Colonna külügyminiszter szintén a Twitteren erősítette meg, hogy a riporter a humanitárius művelet ellen indított orosz bombázásban vesztette életét, “miközben tájékoztatási munkáját végezte”.

A tárcavezető “átlátható vizsgálatot követel a lehető leggyorsabban a tragédia körülményeinek feltárására”. Colonna az AFP francia hírügynökségnek jelezte: azt kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, hogy “tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy az ukrán hatóságok segítsenek, és lehetővé tegyék az újságíró holttestének hazajuttatását a családjához, a lehető leggyorsabban”.

A luhanszki régió vezetése azt közölte, hogyLeclerc-Imhoff védősisakot viselt és a nyakánál sérült meg. A BFM hírtévé információi szerint a riporter “lövedékdarabtól” sebesült meg. A stáb másik tagja, Maxime Brandstaetter könnyebben megsérült a támadásban, az ő evakuálását már szervezi a televíziós csatorna.

A francia terrorelhárítási ügyészség a fegyveres harcokban egy, a nemzetközi jog által védett személy életének szándékos veszélyeztetése, a konfliktusban közvetlenül nem érintett emberek elleni szándékos támadás, valamint humanitárius küldetés keretében használt jármű, és az abban utazók elleni szándékos támadás gyanújával indított eljárást.

 

The post Orosz agresszió: eljárás indult Párizsban a Luhanszk megyében megölt francia újságíró ügyében appeared first on .

Zord

Mindent meg kell tenni az Oroszország által Ukrajnában indított háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtése és a felelősök bíróság elé állítása érdekében – jelentette ki Ladislav Hamran, az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős ügynökség, az Eurojust elnöke.

Hamran, a szintén hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészi hivatalával közösen tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett: Litvánia, Lengyelország és Ukrajna az Eurojust támogatásával március végén hozott létre közös nyomozócsoportot, hogy felderítse az Ukrajnában február 24. óta tartó háborúban állítólagosan elkövetett nemzetközi bűncselekményeket. A Nemzetközi Büntetőbíróság április végén csatlakozott a kezdeményezéshez.

Az Eurojust elnöke közölte: Észtország, Lettország és Szlovákia főügyészei kedden Hágában megállapodást írtak alá arról, hogy országaik csatlakoznak a közös nyomozócsoporthoz. A megállapodás lehetővé teszi a szoros együttműködést, valamint az információk és a bizonyítékok hatékony és gyors megosztását – mondta Hamran. Közölte továbbá, hogy az Eurojust operatív, elemzési, jogi és pénzügyi támogatással továbbra is támogatja a közös nyomozócsoport partnereit, emellett segíti a résztvevő országok nemzeti hatóságai közötti koordinációt és együttműködést is.

Karim Khan, az ICC főügyésze reményét fejezte ki, hogy a három uniós tagország csatlakozását követően más országok is részt kívánnak venni a közös nyomozócsoport munkájában. Kiemelte: hivatalának célja a nemzetközi igazságügyi együttműködés megkönnyítése, valamint az, hogy felgyorsítsa a határon átnyúló nyomozásokat és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság részes államaiban.

Közölte azt is, hogy a közös nyomozócsoport azon dolgozik, hogy önálló irodát nyisson Kijevben az állítólagosan elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására.

Iryna Venediktova ukrán főügyész a sajtótájékoztatón kijelentette: elengedhetetlen az Európai Unió támogatása és együttműködése, ugyanis – mint mondta – a közös nyomozócsoportnak “minden egyes nap” újabb eseteket kell kivizsgálnia. Tájékoztatása szerint naponta mintegy két-, háromszáz újabb feltételezett nemzetközi bűneset, valamint ez idáig több, mint 600 gyanúsított, köztük magas rangú orosz politikusok és katonatisztek kerültek a nyomozócsoport látókörébe. Elmondta, hogy a közös nyomozócsoport ez idáig mintegy 15 ezer ügyben kezdett vizsgálatot és nyolcvan embert tartanak fogva feltételezett háborús bűnök feltételezett elkövetése miatt.

 

The post Eurojust: felelősségre kell vonni az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények elkövetőit appeared first on .

A vizsgált 22 kakaós bevonatú, natúr túrórúd közül hat esetében indított hatósági eljárást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az élelmiszer-vállalkozókkal szemben kiszabott bírságok összege közel 800 ezer forint – közölte a Nébih.

A Szupermenta terméktesztprogramban a népszerű desszertkészítményt vizsgálták, közöttük 15 túródesszert és 7 tejalapú desszertkészítmény termék szerepelt.

Az élelmiszerbiztonsági és -minőségi vizsgálatok során a mikrobiológiai vizsgálatokon túl ellenőrizték egyebek közt a termékek tartósítószer-, cukor- és laktóztartalmát is. Három termékben a szorbinsav mennyisége meghaladta az adalékanyagokról szóló rendeletben meghatározott felső határértéket, emiatt a gyártónak élelmiszer-ellenőrzési bírságot kell fizetnie. Négy terméknél akadtak jelölési hibák. Gond volt többek között a tápértékjelöléssel, valamint az összetett összetevők feltüntetésével.

Közölték: három termék esetében a jelölési hibák miatt, két terméknél minőségi hiba miatt, valamint 1 terméknél jelölési és minőségi hiba miatt indult eljárás. Arra is kötelezték a cégeket, hogy javítsák ki a feltárt hibákat.

A Szupermenta terméktesztek egyik legnépszerűbb mozzanata a kedveltségi vizsgálat, melyen ezúttal is szakértő és laikus kóstolók pontozták a termékeket. Értékelésük alapján a 15 túródesszert közül a dobogó legfelső fokára a Pöttyös Túró Rudi állhatott, a második helyen a Pilos Túródesszert végzett, míg a harmadik helyet a Pöttyös Óriás Rudi laktózmentes érdemelte ki. A hét tejalapú desszertkészítmény versenyében az első holtversenyben a Milfina Rudi és a CBA Piros Rudi lett, második a Sissy Rudi, harmadik helyen pedig a S-Budget Rudi végzett.

A részletes vizsgálati eredmények elérhetők a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán.

 

The post Jelölési és minőségi hibákat talált a túrórudaknál a Nébih appeared first on .

Aláírta Magyarország fegyveres védelmének tervét Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka.

Az ország fegyveres védelmi tervének illeszkednie kell az ország védelmi tervébe – közölte Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka a közmédiával a helyszínen. Hozzátette: a Magyar Honvédség a legkisebb incidenstől a teljes háborús helyzetig elemzi azokat a kihívásokat, amelyek az országot érhetik. A mindenkori köztársasági elnöknek meg kell ismernie, és el kell látnia kézjegyével a dokumentumot – hangsúlyozta a tábornok.

Kun Szabó István vezérőrnagy, a köztársasági elnök főhadsegédje kiemelte: az aláírás valódi aktualitását az adja, hogy 2020-ban elfogadták a nemzeti biztonsági stratégiát, a következő évben pedig a nemzeti katonai stratégiát. Ennek figyelembevételével vizsgálták felül a védelmi tervet – tette hozzá.

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy a Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, továbbá a nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása. Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.

A terv tartalmazza a Magyar Honvédség feladatait a törvényes rend fenntartásában, a kritikus infrastruktúra és a kibertér védelmében. A tervet a honvédelmi miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök hagyja jóvá.

 

The post Novák Katalin aláírta az ország fegyveres védelmének tervét appeared first on .

Felszámolt egy pénzmosással foglalkozó bűnszervezetet a rendőrség; a bűnügyben 44 gyanúsított van, 407 bankszámlát zároltak és 678 millió forint készpénzt foglaltak le – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Azt írták: bűnszervezetben, különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosás és más bűncselekmények gyanúja miatt két éve indított eljárást a BRFK.

A nyomozás adatai szerint a bűnszervezetet egy Magyarországon élő 48 éves, izraeli állampolgárságú férfi irányította, és szervezőkön keresztül, strómanok közreműködésével alapítottak vagy vásároltak cégeket. Ezek a cégek nem végeztek valódi gazdasági tevékenységet, csak a nevükre nyitott forint- és euróbankszámlákra volt szükség, hogy azokra a világ minden tájáról különféle online elkövetett – jellemzően úgynevezett számlaváltós- és kriptovaluta-befektetésekkel kapcsolatos – csalásokból származó pénzeket utaljanak – írták.

Hozzátették: a rendkívül szövevényes bűnügy felderítésére külön nyomozócsoport alakult, a budapesti nyomozók munkáját az Europol pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó egysége elemzőkapacitásával és a nemzetközi információcsere elősegítésével támogatta.

A fővárosi rendőrök az europol munkatársaival május 9-én Budapesten és környékén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyszerre 24 helyszínen tartottak kutatást.

Az akcióban 184-en vettek részt, bevetettek nemcsak kábítószer-, hanem különlegesen képzett pénzkereső kutyákat is. Csak ezen a napon 16 embert fogtak el, és hallgattak ki gyanúsítottként; többek között lefoglaltak mintegy 60 ezer eurót, 22 millió forintot, egy luxusautót, kábítószergyanús anyagokat, négy éles és egy gumilövedékes fegyvert, lőszereket, 36 bankkártyát, számos adathordozót, mobiltelefonokat, sim-kártyákat, ékszereket és zálogjegyeket – írták.

A rendőrség közlése szerint később további feltételezett elkövetőket is elfogtak, így az eljárásnak most 44 gyanúsítottja van, közölük tíz szervező, 34 stróman. Hozzátették: a strómanok jellemzően rossz anyagi körülmények között élő emberek, akik minimális anyagi ellenszolgáltatásért cserébe adták át személyes adataikat, esetenként közreműködtek az összegek felvételében és átadásában is. A külföldön elkövetett bűncselekményekről nem rendelkeztek információval, csak azzal az egy emberrel álltak kapcsolatban, aki beszervezte őket.

A pénzmosáshoz felhasznált 94 gazdasági társaság 407 bankszámlájára az eljárás adatai szerint összesen 16,8 milliárd forint érkezett, amelyből a nyomozóknak készpénzben és számlák zárolásával 678 millió forintot sikerült lefoglalni. Hat szervező már letartóztatásba került, egy bűnügyi felügyelet alatt áll.

 

The post Derék rendőreink egy pénzmosodát számoltak fel appeared first on .

A terrorizmus elleni küzdelem jegyében az Európai Unió Külügyi Tanácsa úgy határozott, hogy az afganisztáni és a szomszédos régiókban működő, az al-Kaidához és az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez kapcsolódó csoportot és két vezetőjét felveszi a terrorszervezetek tagjait, valamint a velük összeköttetésben álló természetes vagy jogi személyeket és szervezeteket felsoroló jegyzékébe.

Az uniós tanács hétfői tájékoztatása szerint az intézkedések a Hurrász ad-Dín nevű, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez köthető szíriai terrorista csoportot, annak vezetőjét és vallási vezetőjét célozzák.

A Hurrász ad-Dín az al-Kaida nevében és égisze alatt működik, és részt vesz terrorista műveletek tervezésében. Céljainak elérére táborokat hozott létre Szíriában, hogy terrorista kiképzést biztosítson tagjai számára. Megalakulása óta Európából is számos külföldi terrorista harcos csatlakozott a csoporthoz. Propaganda-tevékenységek révén a szankcionált csoport és vezetői kulcsszerepet játszanak az al-Kaida erőszakos, dzsihádista ideológiájának terjesztésében, terrorcselekmények elkövetésének ösztönzésében.

A Hurrász ad-Dín és két vezetője komoly és folyamatos fenyegetést jelent az Európai Unióra, valamint a regionális és nemzetközi stabilitásra – emelte ki közleményében az uniós tanács.

A hétfői határozattal együtt tíz emberrel és három, terrorizmust támogató szervezettel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések között pénzeszközök és egyéb bevételek befagyasztását kimondó rendelkezések, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések szerepelnek. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható a szervezetek és vezetőik rendelkezésére semmilyen pénzeszköz, pénzügyi eszköz vagy gazdasági forrás.

A jegyzékbe vétel kritériumai között terrorcselekmény végrehajtása, vagy ilyen jellegű cselekmény kísérlete, illetve elősegítése miatt indított büntetőeljárás során kimondott elmarasztaló ítélet szerepel.

Az Európai Unió 2016 szeptembere óta képes önállóan korlátozó intézkedéseket elfogadni az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezettel, valamint a velük kapcsolatban álló személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szemben. Az uniós szankciórendszer független, de kiegészíti azt a rendszert, amely lehetővé teszi a szankciók ENSZ-szintű elfogadását.

 

The post Az EU bővítette a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló szankciós jegyzékét… Oroszország nem került bele appeared first on .

A héten 11 megye 230 településén folytatódik az szúnyogirtási program – közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben az időjárás miatt korábban elmaradt beavatkozásokat pótolják, illetve tovább zajlanak a beavatkozások a Tisza-tónál és Csongrád-Csanád megye folyóparti településein is – tartalmazza a közlemény.

Ugyanakkor, megkezdődik a kifejlett szúnyogok elleni védekezés Baja és Mohács térségében, a Csepel-szigeten és környékén, Budapesten pedig biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen – tették hozzá.

Mint írták: az elmúlt napok változékony időjárása után a felmelegedés hatására várható a vérszívók tömeges megjelenése, ezért a következő napokban folytatódik az intenzív védekezés.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelenlegi esős időszakban a lakosság különösen sokat tehet a szúnyogok elterjedése ellen. Ezért érdemes a ház körül kialakuló kisebb vizeket felszámolni, a csatornákat, árkokat megtisztítani, a vízgyűjtő edényeket hálóval lefedni, a virágcserepekben, vödrökben megálló vizet kiönteni.

A katasztrófavédelem weboldalán a “lakosság – szúnyoggyérítés” menüpontban érhető el a szúnyoggyérítés heti programja – olvasható a közleményben.

 

The post Katasztrófavédelem: 230 településen folytatódik a szúnyogirtás appeared first on .

II. Abdalláh jordán király szerint Oroszország kivonulása Dél-Szíriából olyan hatalmi vákuumot teremtett, amelyet Irán és szövetségesei fognak betölteni, és csak remélni tudja, hogy az Iránnal folytatott párbeszédnek pozitív hatása lesz a szíriai béke helyreállítására – nyilatkozta az uralkodó.

A hasemita királyi udvar YouTube csatornájára is feltöltött interjúban II. Abdalláh jordán királlyal Herbert R. McMaster nyugalmazott amerikai tábornok, Donald Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója (2017-2018) készített interjút a kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Intézetének “Battlegrounds” (Csataterek) című beszélgetős sorozatában.

Amikor McMaster az Irán által jelentett térségbeli fenyegetésről kérdezte beszélgetőpartnerét, az 1982-ben az oxfordi Pembroke College-ban közel-keleti tanulmányokat, 1987-ben pedig a washingtoni Georgetown Egyetemen nemzetközi kapcsolatok tanulmányokat folytató jordán uralkodó azt válaszolta: számos biztonsági kihívással néznek szembe a Közel-Keleten, annak ellenére, hogy folyamatos a párbeszéd Irán, a Perzsa (Arab)-öböl menti országok és Szaúd-Arábia között.

II. Abdalláh kifejtette, hogy a jordán határt rendszeresen megtámadják, és az orosz katonai erők kivonulása Dél-Szíriából “olyan hatalmi vákuumot teremtett, amelyet Irán és szövetségesei fognak betölteni. Sajnos ez a (jordán-szír) határ menti biztonsági helyzet romlásához vezethet”.

A jordán király hozzátette: csak remélni tudja, hogy az Iránnal folytatott amerikai és arab párbeszédnek pozitív hatása lesz a szíriai béke helyreállítására, de “ennek jelenleg nyomát sem látom a terepen”.

 

The post II. Abdalláh: a szíriai orosz kivonulás utáni hatalmi vákuumot Irán és szövetségesei fogják betölteni appeared first on .

Valószínnűleg az eddig ismertnél több a civil áldozatok száma, az orosz erők több, mint 22 ezer embert ölhettek meg Mariupolban a helyi ukrán hatóságok becslése szerint, de számos tény arra mutat, hogy ez a szám még jelentősen emelkedhet – közölte Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei kikötőváros polgármestere.

A szombat óta orosz ellenőrzés alatt álló város ukrán önkormányzata által nyilvánosságra hozott közlemény szerint a város egyik temetőjében a holttesteket több rétegben rakták egymásra, majd táblákkal egyedi temetkezési helynek “álcázták”. A városi tanács értesülései szerint április közepe óta az orosz erők legalább 16 ezer mariupoli lakost temettek tömegsírokba a város peremvidékén fekvő Sztarij Krim, Mangus és Vinohradne falvak közelében is. Még körülbelül ötezer embert temettek el a város alkalmazottai március közepéig, vagyis Mariupol orosz megszállásáig – tette hozzá a tanács, kiemelve, hogy Mariupolban még mindig több ezer holttest van a romok alatt, illetve ideiglenes temetőkben vagy halottasházakban.

Közben Mikola Zsirnov tábornok, az ukrán főváros, Kijev katonai adminisztrációjának vezetője kijelentette: jelenleg semmi jele annak, hogy az orosz csapatok újra megtámadnák Kijevet, a veszély ugyanakkor továbbra is fennáll. Az orosz csapatok március végén, április elején vonultak el a főváros környékéről.

“Tudjuk, hogy az Oroszországi Föderáció használhatja Fehéroroszország területeit is. Kijev, mint főváros, az orosz csapatok kiemelt célpontja. Tekintettel a jelentős mennyiségű emberi és logisztikai erőforrásra Oroszországban, továbbra is fennáll a második offenzíva veszélye” – vélekedett rá a tábornok. Hozzátette: “Naponta szorosan figyelemmel kísérjük az ellenség akcióit. A fenyegetés mindaddig létezik és fennáll, amíg nem győzünk, de Kijev arra készül, hogy megfelelő válaszcsapást mérjen az ellenségre”.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte a Meduza Rigában szerkesztett orosz ellenzéki hírportál egyik hétfői hírét, amelyben Roman Sztarovojt, a kurszki terület kormányzója arról számolt be, hogy Moszkva az Ukrajnával határos régióba nagy számú orosz katonát, valamint tüzérségi fegyvereket és rakétavetőket csoportosított. A kormányzó állítása szerint ezt a helyi lakosság védelmében tették.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó közben arról adott hírt, hogy életét vesztette egy francia újságíró a régióban, amikor az orosz erők tüzet nyitottak a helyi lakosok evakuálására elindított páncélozott autóra. A jármű páncélját az orosz lövedékrepeszek felszakították, az újságíró pedig halálos sérülést szenvedett a nyakán. Az evakuálást egyelőre az ukrán oldal felfüggesztette.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy hétfőtől a régióban egy órával csökkentették a kijárási tilalom időtartamát: mostantól csak este tíz órától lép életbe – míg ezelőtt kilenctől volt érvényben – és reggel hat óráig tart.

Petro Porosenko volt ukrán elnök, az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője mindeközben engedéllyel Lengyelország felé elhagyta Ukrajnát. Elutazása előtt Volodimir Zelenszkij jelenlegi államfőhöz fordult, hogy biztosítsa afelől: az ellenzék a kormányzattal együtt Ukrajna megerősítésén dolgozik. Porosenko, szavai szerint, az Európai Néppárt rotterdami kongresszusára tart.

 

The post Orosz agresszió: valószínűleg az eddig ismertnél több a civil áldozatok száma Mariupolban appeared first on .

Több helyen összecsaptak zsidók és arabok Jeruzsálem óvárosában már a Jeruzsálem-napi zászlós menet előtt – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A jeruzsálemi óvárosban fiatalokból álló csoportok már órákkal a tervezett “zászlótáncoltató” menet előtt izraeli zászlókkal, énekelve-táncolva jártak, és többen közülük arról számoltak be a lapnak, hogy arabok megtámadták, fejbe ütötték őket. Hasonló incidensekről szóltak arab fiatalok is az óvárosban, csak őket zsidó fiatalok ütötték meg a város keleti felének 1967-es elfoglalásának, majd egyesítésének izraeli ünnepén, a Jeruzsálem-napon.

A rendőrség megpróbálja elejét venni az erőszaknak, szétválasztani a csoportokat, már bevetettek tömegoszlató eszközöket, gázsprayt is, és letartóztatták az összecsapások több résztvevőjét.

A videófelvételek tanúsága szerint az egyik helyen az izraeliek azt kiabálták az arabok csoportja felé, hogy Izrael népe él (Am iszrael háj), az arabok pedig Allah akbar (isten a legnagyobb) kiáltással válaszoltak. Emellett a palesztinok között egy olyan videó terjed, melyen zsidó fiatalok megpróbálnak felgyújtani egy palesztin zászlót.

A Jeruzsálem-nap idén kora reggel azzal kezdődött, hogy reggel hét órától különösen sok zsidó látogatta meg a Templom-hegyet, ahol az i.e. X. század elején Salamon király felépítette a zsidók első Szentélyét, majd a babiloni fogságból visszatérve, az i.e. VI. század végén felépítették a második zsidó Szentélyt, melyet a római csapatok i.u. 70-ben leromboltak.

A vizit szabályait imádkozással megszegő zsidókat eltávolították a szent helyről, mert a status quo egyezmény szerint a Templom-hegyen csak muzulmánok imádkozhatnak. Voltak, akik izraeli zászlókat lengettek, és az izraeli himnuszt énekelték a látogatás alatt. Vasárnap délutánra 15 ezer zsidó hívő érkezett a Siratófalhoz is, amely a Templom-hegy nyugati támfala.

Délután a rendőrség közölte, hogy összesen 2600, vagyis rekordszámú zsidó tett sétát vasárnap a Templom-hegyen, arab nevén a Haram al-Sarif teraszon, ahol jelenleg az Al-Aksza-mecset áll, az iszlám vallás harmadik legszentebb helye Mekka és Medina után.

A vasárnap délben tartott kormányülésen Naftali Bennett miniszterelnök arra szólított fel, hogy felelősségteljesen és méltó módon tartsák meg a délutáni zászlós felvonulást.

A kormány múlt pénteken jóváhagyta az évtizedes hagyománynak megfelelő, a Damaszkuszi-kaputól induló útvonalat, noha a palesztinok tiltakoztak ez ellen, és tavaly, Benjamin Netanjahu ideiglenes miniszterelnök az utolsó pillanatban megváltoztatta a menet útját, elkerülve ezt az elsősorban az arabok használta kaput.

“Az izraeli zászló lobogtatása az izraeli fővárosban magától értetődik, így az első pillanattól fogva világos volt válaszunk a kérdésben” – mondta Bennett a döntésről.

Reggel óta több mint háromezer rendőr és határőr – egy részük civil ruhában – próbálja biztosítani a nyugalmat az óváros ütközőpontjain. A ynet értesülése szerint az izraeli hadsereg is megerősítette országszerte a vaskupola egységeket, mert tavaly a Jeruzsálem-napi felvonulás miatt a Hamász rakétákat lőtt Izraelre, és kirobbant a több mint két hétig tartó Falak őrzői-hadművelet.

 

The post Több helyen összecsaptak zsidók és arabok Jeruzsálem óvárosában a zászlós menet előtt appeared first on .

Az Arktisz hosszú ideig marginális kérdés volt az Európai Unió számára. Svédország és Finnország 1995-ös csatlakozása előtt a szervezet nem rendelkezett sem intézményi kerettel, sem eszközökkel ahhoz, hogy ezzel a régióval foglalkozzon. Az 1995-ös év jelentősebb változást hozott, mivel két olyan állam csatlakozott az Unióhoz, amelyek a sarkvidéki együttműködés részei és szoros kapcsolatban állnak más régióbeli államokkal. Nem utolsó sorban pedig ez a bővítés eredményezte az EU és Oroszország közös határát is. Mégis 2008-ig kellett várni az Európai Unió első Arktisszal foglalkozó szakpolitikai dokumentumára. Az Unió tevékenysége elsősorban gazdasági aspektusból értelmezhető – mivel azonban a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kinevezésekor úgy fogalmazott, hogy „Geopolitikai Bizottságot” fog vezetni, így a biztonságpolitikai aspektusok sem elhanyagolhatók. Jelen elemzésben áttekintem, hogyan fejlődött az EU arktiszi politikája 2008-at követően, milyen meghatározó dokumentumok foglalkoznak a térséggel, illetve, hogy az orosz-ukrán háború hogyan érinti az EU ezen speciális szakpolitikáját. Az EU stratégiai megközelítése

Az EU stratégiai szinten sokat foglalkozik a térséggel és különböző stratégiai dokumentumokkal is rendelkezik a témában. 2008-ban az Európai Parlament kiadott egy határozatot Arktiszi Kormányzat néven, amelyben többek között kiemeli az Arktiszt érintő éghajlatváltozást és a régió klímaváltozásának globális hatásait, valamint kifejezi igényét egy különálló, Arktisszal foglalkozó szakpolitika megalkotására. Továbbá felszólítja a Bizottságot, hogy:

• tűzze napirendre az arktiszi biztonság- és energiapolitikát;
• kommunikációjában foglalkozzon a térséggel;
• töltsön be proaktív szerepet az Arktiszon, első lépésként legyen megfigyelő az Arktiszi Tanácsban;
• állítson fel külön a térséggel foglalkozó irodát.

Ezt követően 2008-ban a Bizottság is kiadott egy közleményt a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek „Az Európai Unió és az Északi-sarkvidék” címmel. E dokumentum három fő célt határoz meg a tagállamok és az EU intézményei számára: az Arktisz megőrzését, az erőforrások fenntartható használatát és az Arktisz multilaterális kormányzásának támogatását.

A következő stratégiát 2012-ben adta ki a Bizottság és az Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője. Az előzőhöz hasonlóan ez is három fő célt határoz meg: a kutatás támogatását, a felelősség teljes gazdasági fejlődést és az Arktiszi Államokkal folytatott kapcsolatok fejlesztését. Ez a stratégia követi elődje célkitűzéseit és megtartja a kutatást és a környezetvédelmet, mint az Európai Uniót az Arktisszal összekötő témákat. Míg a 2008-as bizottsági közleményt azért kritizálták, mert több arktiszi szereplőben is azt a benyomást keltette, hogy az Unió be kíván avatkozni az arktiszi államok ügyeibe, addig a 2012-es közleményt épp az ellenkezőjével vádolták, vagyis, hogy feltűnően el akarja kerülni az arktiszi szereplőkkel való konfliktust, és azzal is, hogy közvetett módon elismeri azt, hogy az Unió továbbra sem rendelkezik koherens arktiszi stratégiával.

2016-ban az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa kiadta „Az Európai Unió Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált politikája” című közleményét. Ez a dokumentum már a bevezetésében leszögezi: „az Európai Uniónak stratégiai érdeke, hogy kulcsszerepet játsszon az északi-sarkvidéki régióban”. Három központi kérdéssel foglalkozik: az éghajlatváltozással, a nemzetközi együttműködéssel és a fenntartható fejlődéssel. Az éghajlatváltozás okozta problémákra válaszul kiemeli a kutatás szerepét, amelybe többek között beletartozik az űrkutatás támogatása is. Emellett további válaszlépésként foglalkozik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiákkal és a környezetvédelemmel is. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatban támogatja az innovációk és az érdekelt felek bevonását. Emellett kiemeli az infrastruktúra-fejlesztés fontosságát és ismételten helyet kap az űrtechnológia kérdésköre, mivel a sarkvidéki tájékozódáshoz szükség lenne egy új műholdrendszerre is. A nemzetközi együttműködés tekintetében pedig kiemeli a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést, külön hangsúlyozva a halászat és a tudomány területét.

Az Európai Bizottság és az Unió Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője 2021-ben ismét kiadott egy közös nyilatkozatot „Nagyobb uniós szerepvállalás a békés, fenntartható és prosperáló Északi-sarkvidék érdekében”. Ez a dokumentum is hasonlóan kezdődik, mint a 2016-os, azzal a különbséggel, hogy megjelenik a geopolitikai érvelés is, illeszkedve Ursula von der Leyen bizottsági elnök elképzeléséhez, mely szerint nagyobb szerepet kéne kapjon a geopolitika az Unió döntéshozatalában. Kiemeli, hogy a térség erőforrásai, illetve az áthaladó tengeri útvonalak miatt helyi és geopolitikai verseny alakulhat ki, amely feszültségek forrása lehet és veszélyezteti az EU érdekeit. Többek között – a dokumentum szerint – ezért is geopolitikai szükségszerűség, hogy az EU részt vegyen az Arktisszal kapcsolatos ügyekben. Három fő célkitűzése van a stratégiának:

1. hozzájárulás a békés párbeszédhez és együttműködéshez a változó geopolitikai környezetben;
2. az éghajlatváltozás okozta változások kezelése;
3. az Északi-sarkvidék fenntartható fejlődésének támogatása.

Az első pontban az EU célul tűzi ki, hogy növelje előrejelzési kapacitását és az Északi-sarkvidék szerepét a külkapcsolatokban, valamint, hogy a regionális együttműködésekre fog támaszkodni. Emellett további fejlesztési irányként adja meg a polgári védelmet, a kutató-mentő együttműködéseket és a permafroszt olvadással kapcsolatos kutatásokat is. Szintén az első célkitűzéssel kapcsolatban a stratégia kiemelt területként kezeli az EU Északi Dimenzióját, a Grönlanddal való együttműködést és a már említett permafroszt olvadás vizsgálatát.

A második pontban az EU célja a saját károsanyag-kibocsátása régióra gyakorolt hatásának jobb megértése és a térséggel való együttműködés mentén történő kezelése. Itt kiemelt terület a Jeges-tengeri halászat szabályozása és a koromkibocsátás csökkentése.

A harmadik pont esetében a kék és zöld átállás ösztönzése az elsődleges cél. Kiemelt területként kezeli az EU az EU-PolarNet-et, az egészséget és rezilienciát, illetve az InvestEu és az Északi-sarkvidék kapcsolatát.

Az EU arktiszi tevékenysége

Áttérve a gyakorlatra, érdemes megemlíteni, hogy – követve a 2008-as parlamenti határozatot – az Európai Unió többször is kísérletet tett az Arktiszi Tanács megfigyelő státuszának elnyerésére. 2008-ban jelentkezését Kanada vétózta meg annak következtében, hogy az Európai Unióba nem lehet fóka alapú termékeket importálni. A döntést először a következő miniszteri találkozóra, 2011-re halasztották, majd ez tovább tolódott 2013-ra. 2013-ig az EU „ad hoc megfigyelő” státusszal rendelkezett az említett nemzetközi szervezetben, majd a 2013-as találkozón megfigyelő státuszt kapott Kína, Japán, Szingapúr, Dél-Korea, Olaszország és India is, amellett, hogy az EU jelentkezését is „megerősítették”, de nem fogadták el – a fókaimport- tilalom okozta – elhúzódó Kanada-EU ellentét következtében. 2013-ban eltörölték az „ad hoc megfigyelő” státuszt, és az EU-nak egy másik, nevezetesen az „állandó vendég” pozíciót ajánlották fel (tehát továbbra sem a kitűzött megfigyelő státuszt), amelyet el is fogadott. Bár 2015-ben Kanada és az EU megállapodást kötött, az Unió továbbra sem kapta meg a hivatalos megfigyelő státuszt, mivel 2014-től Oroszország lett a fő ellenzője ennek a folyamatnak, válaszul az ukrán válságra érkező EU-s szankciókra. Tekintve a jelenlegi helyzetet, a közeljövőben sem várható változás.

A másik kiemelendő EU-s arktiszi tevékenység az Északi Dimenzió, amely egy közös szakpolitika négy egyenrangú fél – az EU, Oroszország, Norvégia és Izland – között. A kezdeményezés 1999-re nyúlik vissza, melyet 2006-ban megújítottak. A partnerség négy fő téma köré épült: környezet, egészség és jólét, szállítás és logisztika, illetve kultúra, és számos sikert ért el.

2001-ben létrejött az Északi Dimenzió Környezeti Partnerség, melynek keretében egymilliárd euró értékben támogattak környezeti és nukleáris hulladékkal kapcsolatos projekteket Oroszországban és Fehéroroszországban. 2003-ban létrejött az Északi Dimenzió Partnerség Közegészségügy és Szociális Jólét terén nevű együttműködés, melyben szakértői csoportok és NGO-k működtek együtt és információcserével, a helyes gyakorlatok megosztásával foglalkoztak. 2009-ben három program is elindult, az Északi Dimenzió Intézmények, az Északi Dimenzió Partnerség Szállítás és Logisztika terén, illetve az Északi Dimenzió Üzleti Tanács. Ezek az egyetemek együttműködését, infrastruktúra fejlesztésekbe való külső támogatás bevonását és az üzleti szféra összeköttetését támogatták. 2010-ben pedig az Északi Dimenzió Partnerség Kultúra terén jött létre, amely pedig a határokon átívelő kulturális programokat és a kultúrát érintő ipart támogatta.  Az orosz-ukrán háború szele azonban ide is elért és 2022. március 22-én az EU kiadott egy közleményt, amely szerint felfüggeszti az Északi Dimenzió keretében az együttműködést Oroszországgal és az Északi Dimenzió megfigyelőjével, Fehéroroszországgal is.

A gazdasági kérdések mellett az Európai Unió jelentős figyelmet fordít az Arktiszt érintő kutatások ösztönzésére is. Az EU-PolarNet 1 elsődleges célja, hogy fejlessze a koordinációt az EU tagországok kutatóintézetei között. A kezdeményezés keretében létrejött egy integrált EU-Sarkvidéki kutatási program is, amely rövid és hosszútávú célokat határozott meg. Fő feladatai a kutatás koordinálása, optimalizálása és az érintett felek bevonása. Az együttműködés 22 partnert foglalt magában. A környező országok intézményei közül részt vesz benne az Osztrák Sarkvidéki Kutató Intézet (Austrian Polar Research Institute), a Bolgár Antarktisz Intézet (Bulgarian Antarctic Institute) és a Lengyel Tudományos Akadémia Geofizikai Intézete (Instytut Geofizyki Polskiej Akademii Nauk). Az EU-PolarNet 2 ezen együttműködés kibővített változata. Saját bevallás szerint ez a legnagyobb sarkvidéki kutató és infrastrukturális konzorcium a világon. A program egyik központi célkitűzése egy Európai Sarkvidéki Koordinációs Iroda létrehozása. Emellett az EU-PolarNet 1 három feladatát is magába foglalja, valamint a kutatás priorizálása, a szakpolitikai tanácsadás és a kommunikáció is a feladatai közé tartoznak. A konzorcium 25 tagot foglal magába 21 országból. Ha a környező országokat nézzük, tagja a Bécsi Egyetem (Universität Wien), a Dél-bohémiai Egyetem (Jihočeská univerzita v České Budějovice), a Sziléziai Egyetem (University of Silesia in Katowice) és a Bolgár Antarktisz Intézet.

Az Arktiszi programok finanszírozása

Központi kérdés a tagországok szempontjából, hogy milyen forrásokból finanszírozza az Unió sarkvidéki programjait. Négy fő csoportba lehet sorolni a pénzügyi forrásokat:

• Kohéziós és vidékfejlesztési programok Észak-Svédország és Észak-Kelet-Finnország számára

Ezek elsősorban a zöld programokat és a digitális átállást támogatják 2021 és 2027 között.

• InvestEU

Lényege, hogy egy helyre szervezze össze az összes befektetéstámogató pénzügyi eszközt, amely jelenleg elérhető az EU-ban. A program 2021-től 2027-ig tart és az előzetes várakozások szerint 650 milliárd euró plusz befektetés elérését tervezik általa. A támogatások négy szakpolitikai csoportot céloznak, ezek a fenntartható infrastruktúra, az innováció és digitalizáció, a kis- és középvállalkozások, illetve a társadalmi befektetések és képességek.

• Horizon Europe

Az EU egyik kulcsfontosságú kutatást és innovációt támogató programja, 95,5 milliárd euró költségvetéssel. Célja a klímaváltozás elleni harc, az ENSZ Fenntartható Fejlődés céljainak elérése, illetve az EU versenyképességének javítása.

• Connecting Europe Facility illetve a Galileo és Kopernikusz űrprogramok

A Connecting Europe Facility fő célja a munkahelyteremtés és a versenyképesség javítása célzott infrastrukturális befektetéseken keresztül három szektorban: energia, telekommunikáció és közlekedés.

A Galileo Európa globális navigációs műholdrendszere, amely 2016-tól üzemel. Jelenleg három szolgáltatást biztosít: nyílt szolgáltatást, közszféra által szabályozott szolgáltatást (pl.: védelmi szféra, vám, rendőrség), illetve kutató-mentő szolgáltatást. A Galileo rendszer kutató-mentő szolgáltatása kapcsán kiemelendő az AMRO 2021 (Arctic Mass Rescure Operation – Arktiszi Tömeges Mentő Művelet) norvég gyakorlat, mely során 200 utast mentettek ki egy égő hajóról a Galileo rendszer segítségével. A segélykérést követően a rendszernek mindössze 2 perc 20 másodpercre volt szüksége a hajó megtalálására.

A Kopernikusz az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, melynek lényege, hogy figyeli bolygónkat és annak környezetét. Ebbe beletartozik az atmoszféra, a tengeri környezet, a szárazföld, a klíma vizsgálata, illetve a vészhelyzet-kezelés és a biztonsági aspektusok is (határőrizet, tengerfelügyelet és az EU külső fellépésének támogatása). Tekintettel az éghajlatváltozásra, egy ilyen rendszer központi szerepet tölthet be az Arktisz kutatásában és monitorozásában. A Kopernikusz Arktiszi Regionális Újraelemzés célja az első európai regionális atmoszféra-újraelemzés az arktiszi régióban, amely segítségével jobban megérthetjük a klímaváltozást és más régióra jellemző időjárási jelenségeket, mint például a széláramlatokat, amelyek a hajózás és a helyi lakosok számára kiemelt fontossággal bírnak.

Jelentős EU-s szerepvállalás még, hogy 2021-ben az Európai Unió is csatlakozott ahhoz az egyezményhez, amely betiltotta a kizárólagos gazdasági övezeteken kívüli kereskedelmi halászatot a Jeges-tengeren. Ennek az egyezménynek tagja már 2015-től Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada, Dánia és Norvégia, majd később – az Unió mellett – csatlakozott Kína, Japán és a Koreai Köztársaságis.

Az orosz-ukrán háború hatása

Azt a megállapítást, hogy az Európai Unió számára geopolitikai szükségszerűség az arktiszi jelenlét, mi sem támasztja alá jobban, mint az orosz-ukrán háború. Figyelemmel arra, hogy a Jeges-tenger partvidékének több, mint fele orosz terület, az orosz-EU kapcsolatok romlása jelentős kihívás elé támasztja az Uniót. Az említett kapcsolatok az Arktiszon mindig is korlátozottak voltak, még 2014 előtt is, amikor egyébként más területeken szorosan együttműködött a két fél. Az Arktisszal foglalkozó szakpolitikai dokumentumokban is csak minimálisan tettek említést Oroszországról, egyes kutatók ennek az „arktiszi kivétel” nevet adták. Ezt Pami Aalto 2013-ban annak tulajdonította, hogy az Európai Unió nem ismeri el megfelelően Kanada és Oroszország szuverenitását a térségben. Orosz értelmezésben az Európai Unió kihívást jelent a régió hatalmi egyensúlyára és intézményrendszerére, miközben az orosz törekvés az arktiszi nemzetközi rend fenntartása. Ezt a helyzetet követte a 2014-es krími válság, majd pedig a 2022-es háború. Ironikus módon a legnagyobb mértékben – a már idézett 2022-es háború kitörése előtt négy hónappal kiadott – 2021-es közös nyilatkozat foglalkozik Oroszországgal. Ez a dokumentum célul tűzte ki a szorosabb együttműködést a környezetet érintő adatmegosztás és egészségbiztonság területén, valamint kiemelt területként kezelte az Északi Dimenziót. A stratégiai dokumentumoknál maradva a háború másik hatása lehet, hogy megszűnik az „arktiszi kivétel”. Bár eddig az uniós arktiszi stratégiák keveset foglalkoztak Oroszországgal, a háború arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy egy koherens arktiszi orosz politikát alakítson ki.

Oroszország és Fehéroroszország Északi Dimenzióból való kizárása mellett felfüggesztették az az Európai Szomszédsági Eszköz határon átnyúló együttműködési programjaiban való részvételüket is. A határon átnyúló együttműködési intézmények összeomlása leginkább azokat az őslakos törzseket fenyegeti, amelyek területei átnyúlnak a határokon. Az olyan törzsek számára, melyeknek területe a nyugati és az orosz területekre is kiterjed (Sámi, Aleut és Inuit), kifejezetten megnehezítheti a határokon átnyúló, törzsön belüli kapcsolattartást. Ezzel szemben az olyan jogi kötőerővel rendelkező egyezmények, mint amelyek a halászatot szabályozzák, valószínűleg a jövőben is fenn fognak maradni, bár a bizalmatlanság mindenképpen magasabb lesz, mint eddig. Ugyanez igaz az éghajlat- és tengerkutatásokra, megfigyelésekre, amelyek nehezen képzelhetőek el orosz részvétel nélkül.

Bár a háborúnak az Európai Unió energiapolitikájára gyakorolt hatását nehéz megjósolni, néhány gondolatot érdemes szem előtt tartani. Elsőként azt, hogy gyakran beszélnek arról, hogy Európa jelentős mértékben függ az orosz gáztól, azonban arról kevesebb szó esik, hogy Európa mennyire függ az arktiszi erőforrásoktól. 2019-ben az Európai Unió 15,07 millió tonna olyan LNG-t (cseppfolyós gázt) importált, amely az orosz Arktiszról származik és ez 87%-a az orosz arktiszi LNG exportnak. A világ arktiszi olaj- és gázfelhasználásának pedig az Európai Unió  24%-át teszi ki. Másodszor a háború ösztönözheti az Unió zöld átállását és az arktiszi energiaforrásokról való leválását, azonban ezzel párhuzamosan a magas energiaárak gyengítik a klímapolitikáját. További faktor, hogy az orosz Arktisz számos olyan ásvány lelőhelye, amely elengedhetetlen az alacsony károsanyag-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez. Mivel növekszik az igény a megújuló energiára, elektromos közlekedésre és energiahatékonyságra, várhatóan ezen ásványok ára a jövőben emelkedni fog.

Összefoglalva tehát az EU-s tevékenységéből látható, hogy az Unió hosszú idő óta foglalkozik kiemelten a régióval és mind elméleti szinten, mind a gyakorlatban igen aktívnak bizonyult. Kiemelendő, hogy jelentős összegeket fordít az Arktisszal kapcsolatos programokra, melyek között számos terület megtalálható. A régiót érintő kutatási programok nem csak forrást biztosítanak a résztvevőknek, hanem koordinálják is a tevékenységüket, illetve tanácsadással is foglalkoznak, megkönnyítve ezzel a (hatékony) részvételt. Tagadhatatlan, hogy egyes törekvések, mint a megfigyelő státusz megszerzése, távolabb kerültek az orosz-ukrán háború hatására, de ez nem jelenti azt, hogy az Arktisz leértékelődne az EU szemében. Mint ahogy a 2021-es közös nyilatkozat is megállapította, az uniós arktiszi jelenlét geopolitikai szükségszerűség.

Írta: Szalkai Patrik

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Az Európai Unió arktiszi politikájának fejlődése 2008-tól napjainkig és az orosz-ukrán háború hatása bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Néhány év alatt mintegy hetvenmillió forintot keresett az a társaság, amely különböző webfelületeken hirdette magát azzal, hogy egy év alatt érettségihez juttat; eddig mintegy ötszáz sértettről tudni, de az ügynek ennél lehet több kárvallottja is lehet – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI.

A rendőrök két éve nyomoznak egy magyarországi működési engedéllyel nem rendelkező, az Egyesült Királyságban bejegyzett céggel kapcsolatban, amely rendszeresen állított ki érettségi bizonyítványokat, egy vele együttműködő magyar kft. pedig szervezte a toborzásokat és a diákok oktatását – tájékoztatott az NNI.

A hirdetések arról szóltak, hogy náluk érettségi bizonyítvány, különböző szakképesítésekről szóló oklevél, valamint felsőoktatási diploma is szerezhető online oktatással. Az így kiállított angol nyelvű bizonyítványokat, okleveleket, diplomákat már csak honosíttatni kellett ahhoz, hogy adott esetben egy jól fizető állást megpályázhasson vagy továbbtanulhasson vele valaki – tették hozzá.

Az árak személyenként és időszakonként változtak: volt olyan diák, aki éveken keresztül kapcsolatban állt az iskolával, de olyan is, aki alig pár tesztet töltött ki, és már bizonyítványt is kapott. A legkisebb kicsalt összeg hetvenezer forint volt, a legmagasabb pedig 1,5 millió forint.

A rendőrök egyebek mellett nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsították meg a három férfit és a két nőt, akik valamennyien szabadlábon védekeznek.

 

The post Egy év alatt megszerezhető érettségit ígértek csalók appeared first on .