Biztonságpolitika

A következő napokban a főváros Duna menti területein, Győr-Moson-Sopron megyében Csorna térségében, néhány Veszprém és Vas megyei településen, a Csepel-sziget térségében, valamint Baja és Mohács környékén irtják a szúnyogokat – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A munkát platós gépjárművekre rögzített szúnyogirtó berendezésekkel végzik, általában este és éjszaka. A tervezett időpontok megtalálhatók a katasztrófavédelem honlapján. Mivel esős vagy szeles időben nem lehet a kezeléseket elvégezni, olyankor a meghirdetett időpontot követő két nap valamelyikén történik a szúnyoggyérítés – írták.

A közlemény szerint az Alföld jelentős részét érintő aszály miatt továbbra is kevés a szúnyog Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. “Érezhető ártalom” csak a nyugati országrészben, a Duna mentén, és esőzések után kisebb területeken alakult ki az elmúlt hetekben.

A csípőszúnyogok megfelelő hőmérsékletű állóvizekben képesek kifejlődni, amelyek lehetnek állandó tavak, mocsaras területek, kisebb vízmegállások, pocsolyák, ház körül összegyűlt vizek, de akár faodúban lévő víz is elegendő egyes fajok számára. Az állandó tavakban a rovarok természetes ellenségei ellensúlyozzák a szaporodásukat, így extrém szúnyoginvázió nagyobb esőzések vagy árvíz után az ideiglenes vizekben tud kialakulni – olvasható az OKF közleményében.

 

The post Húszezer hektáron folytatódik a szúnyogok elleni védekezés appeared first on .

Putyin számára még az elődjeinél is fontosabb, hogy egyenrangú hatalomként kezeljék, és Ukrajna pedig azért kulcskérdés, mert Oroszország számára az egykori Szovjetunió 1989-es felbomlása stratégiai katasztrófa, és nem tudja elfogadni, hogy a Berlin és Oroszország közti terület egésze a NATO része lett – fogalmazott Henry Kissinger, az Egyesült Államok 99 éves, volt külügyminisztere a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjúban, amelyben a többi között az ukrajnai háborúról és a Közel-Keletről is szó esett.

Kissinger – aki Richard Nixon republikánus elnök külügyminisztere volt – kifejtette: a mai napig számos politikus fordul hozzá tanácsért, s már számos kötete jelent meg történelmi-politikai témában. Legutóbbi kötete hat politikai szereplő arculatát és különböző metódusait mutatja be. A Der Spiegel újságírójának kérdésére hangsúlyozta, hogy ezek nem “követendő példák”.

“Nem receptkönyvet írtam a nemzetközi kapcsolatokhoz” – fogalmazott Kissinger, s hozzátette: minden krízishelyzet más, hiszen minden országnak más történelme van. “A világban mindig van konfliktus, ez nem újdonság, de mindig lehet tanulni mások helyzetéből”. Szerinte például Putyin leginkább Nyikita Szergejevics Hruscsovra, a Szovjetunió volt vezetőjére hasonlít elődei közül. Hruscsov ugyanis – így Kissinger – arra vágyott, hogy figyeljenek rá és őt egyenrangú félként, országát pedig egyenrangú nagyhatalomként kezeljék. Putyin azonban, Kissinger szerint, “kevésbé impulzív, mint Hruscsov volt, de sokkal sértődöttebb és kimértebb”.

A kérdésre, miszerint – filozófiailag is, de leginkább Ukrajnára vonatkozóan – jobbnak látja-e az erőviszonyok stabilitását szem előtt tartani a “normatív erkölcsi alapelvekkel” szemben, Kissinger az úgynevezett status quo ante példáját húzta elő, mint a háború lehetséges lezárását. Ez azt jelenti, hogy a megtámadott ország a területének 93 százalékát megőrzi, ami jelzi, hogy az ország elleni agresszió nem volt sikeres. A maradék hét százalék tárgyalási alap, s Ukrajna esetében ezt a február 24-ei frontvonal állapotához kellene mérni: eszerint a keleti-ukrajnai Donyec-medence és a Krím-félsziget képezné az egyeztetések tárgyát.

Ezeken a területeken ugyan kérdéses volna a tűzszünet megvalósíthatósága, fogalmazott Kissinger, ám emlékeztetett arra, hogy Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is hasonlóan gondolkodott a háború kimeneteléről. A The Financial Times brit napilapnak nyilatkozva az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy a status quo visszanyerése “hatalmas győzelem” lenne Ukrajna számára, s diplomáciai eszközökkel harcolnának tovább a kérdéses térségekért.

Kissinger méltatta a szuverenitás fontosságát is, amely szerine az ukrajnai a háborúban is jól érzékelhető, szerinte ugyanis “Putyin egyértelműen alábecsülte, hogy milyen mértékű ellenállással találja majd szemben magát”.

Mint fogalmazott, a szuverenitás eszméjén alapultak az európai nemzetközi viszonyok is, és ebből fejlődött ki a nemzetközi jog legalitása. De aláhúzta azt is, hogy a jelenlegi helyzetben a szuverenitás alapelve “mindent elsöprővé” vált. “Ez pedig már csak a kulturális különbségek miatt is problémás lehet, hiszen a jelenlegi helyzetben is látható, hogy nem csak a világban, de régiónként is eltérő hierarchikus értékrendek léteznek” – fogalmazott.

A volt politikus ugyanakkor aggodalmát fejezte ki Joe Biden amerikai elnök március végi kijelentését illetően, miszerint “Putyin nem maradhat hatalmon”. Kissinger szerint ez “nem volt körültekintő mondat”. Ugyanígy aggasztja őt Irán nukleáris fegyverkezési programja is. A kérdésre, miszerint tart-e attól, hogy a Közel-Keleten nukleáris fegyverkezési verseny alakul ki, Kissinger azt felelte: ő attól tart, hogy be is vetik azokat.

“Amint Irán nukleáris hatalommá válik, az olyan országok, mint Egyiptom vagy Törökország, úgy érezhetik majd, hogy követniük kell Teherán példáját. Tekintve a térség országainak egymás közti kapcsolatait, valamint közös kapcsolataikat Izraellel, a helyzet még bizonytalanabbá válhat” – fogalmazott.

Biden egyébként a szombaton Szaúd-Arábiában, a közel-keleti országokkal tartott tárgyalásain kijelentette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy megakadályozza Irán nukleáris hatalommá válását.

Kissinger a fennálló ukrán-orosz konfliktushoz kapcsolódóan kijelentette, hogy támogatja ugyan a NATO és az Egyesült Államok orosz agresszió letörésére irányuló törekvéseit, s megérti, hogy Ukrajna további kisegítést és eligazítást kér, de bárhogyan is alakuljon az ukrajnai helyzet, Oroszoroszág és Európa viszonyát is rendezni kell.

Hangsúlyozta: különösen fontosnak tartja, hogy Ukrajnában visszaálljon a háború előtti rend. Az erőviszonyok egyensúlyának jelenleg megborulása szerinte nem csak lokális, hanem globális problémává “nőtte ki” magát, és kérdésessé vált, hogy Oroszország képes lesz-e koherens kapcsolatot fenntartani Európával.

 

The post Kissinger már a pszichológiához (IS) appeared first on .

A koronavírus-járvány előtt az volt a megszokott, hogy a katonai repülésben eltöltött évek után számos pilóta a légitársaságok felé fordult, hogy pályafutását a civil életben folytassa. Aztán jött 2020 tavasza, a járvány, és a sorrend megfordult: munka nélkül maradt, tapasztalt közforgalmi pilóták jelentkeztek, hogy katonai szállító repülőgép-vezetők legyenek. Így volt ez Magyarországon is és a honvédség A319-esein ma több olyan tapasztalt pilóta repül, aki korábban kereskedelmi gépeket vezetett.

Aki valaha is foglalkozott a magyar repülés történetével, annak ismerősen cseng Szentgyörgyi Dezső neve. A Magyar Királyi Honvéd Légierő legeredményesebb vadászpilótája a háborút túlélte, 1971-ben egy Il-18-as kapitányaként, a Malév koppenhágai járatának teljesítése során vesztette életét. Fia szintén pilóta lett, a polgári repülést választotta. Unokája is közforgalmi pilótaként repült, amíg a két évvel ezelőtt kezdődött világjárvány miatt váltani kényszerült - nagygépes tapasztalatát immár a katonai repülésben, a szállítórepülő század gépein hasznosítja. Szentgyörgyi Dezső századossal az indíttatásról, a gyerekkorát meghatározó élményekről, a közforgalmi pilóták mindennapjairól, és a koronavírus-járvány okozta pályamódosításról a nagyapja nevét viselő kecskeméti repülőbázison, a Dongó század egykori fészkében, a szállítópilóták által használt épületben beszélgettünk.

[...] Bővebben!

Megérkeztek Ukrajnába az első, nagy hatótávolságú M270-es típusú rakétasorozatvető rendszerek – jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

A tárcavezető köszönetet mondott Ukrajna partnereinek, és hozzáfűzte, hogy “az ellenségnek nem lesz kegyelem”. Szavai szerint az M270-es “jó társaság lesz a HIMARS számára a csatatéren”. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy június elején Nagy-Britannia bejelentette: M270 rakétasorozatvetőket bocsát Ukrajna rendelkezésére. Ezek a rakétarendszerek akár 80 kilométer távolságból is képesek célba találni – tette hozzá a hírportál.

Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője közben egy tévéműsorban közölte, hogy az amerikai HIMARS rakétarendszereknek köszönhetően az ukrán hadsereg már több mint harminc orosz katonai logisztikai létesítményt semmisített meg.

A szóvivő azt is kijelentette, hogy az orosz erők a csapásoknak csak 30 százalékát hajtják végre ukrán katonai célpontok ellen, a fennmaradó 70 százalék esetében békés városokat lőnek. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az ukrán hadsereg a biztonsági szolgálattal együttműködve két orosz Szu-25-ös harci repülőgépet lelőtt a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye fölött.

Az ukrán fegyveres erők 80. légideszant rohamdandárja a Facebookon arról számolt be, hogy megsemmisítették az orosz hadsereg öt harckocsiját és kilenc gyalogsági harcjárművét. A támadásról videófelvételt is közzétettek, azt azonban nem árulták el, hogy hol semmisítették meg az orosz haditechnikát. Ezzel kapcsolatosan annyit hoztak nyilvánosságra, hogy az ország keleti részében tűzharc közben lőtték ki a katonai járműveket.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az ukrán katonák visszaverték az orosz erők rohamműveleteit több helyütt Harkiv, illetve Donyeck irányában. A vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint már hozzávetőleg 38 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában.

Az ukrán oldalon harcoló nemzetközi légió közben megerősítette, hogy életét vesztette egy brit állampolgár, aki Donyeck megyében esett orosz fogságba. Paul Urey nem vett részt harci cselekményekben Ukrajnában. “Humanitárius tevékenységet folytatott, mint ahogy azt a Presidium Network nevű szervezet is megerősítette, amelynek munkatársa volt” – fűzte hozzá a nemzetközi légió sajtószolgálata. Urey egy másik brit férfival együtt áprilisban esett orosz fogságba Zaporizzsja megyében – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. Az önkényesen kikiáltott, szakadár “Donyecki Népköztársaság” azt közölte, hogy a brit férfi július 10-én hunyt el “stressz által kiváltott betegségben”, és állításuk szerint kapott orvosi segítséget – írta az ukrán hírportál.

 

The post Orosz agresszió: Nagy hatótávolságú nyugati rakéta-sorozatvetők érkeztek Ukrajnába appeared first on .

Tovább emelkedik a rendőrök és a katonák bére, valamint megállapították a határvadászok bérét is – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK).

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy az elhúzódó háború és a déli határon erősen fokozódó migrációs nyomás miatt a kormány az ország védelmének megerősítéséről döntött. Most Magyarország biztonsága az első, és azoknak a rendőröknek, katonáknak és határvadászoknak a megbecsülése, akik a magyar emberek védelmét választják hivatásuknak – fogalmaztak. Hozzátették: a kormány ezért tovább emeli a rendőrök és a katonák bérét, valamint megállapította a határvadászok bérét is.

A rendőrök és katonák újabb béremelése két lépcsőben valósul meg: idén szeptemberben, majd 2024 januárjában. A legutóbbi béremelés januárban történt, akkor tíz százalékkal nőtt az rendőrök és katonák illetménye, majd februárban hat havi fegyverpénzt is kaptak, amellyel a kormány a járvány elleni védekezésért és a határvédelemért tett szolgálataikat ismerte el – emlékeztettek.

A kormány mostani döntése értelmében a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai illetménye átlagosan bruttó 116 916 forinttal emelkedik az első ütemben. A hivatásos béremelés első része szeptember 1-jével lép életbe, a fennmaradó 2024 január 1-jével.

A mostani emelés a tiszthelyettesi állománynál átlagosan 30-44 százalék közötti, a tiszteknél átlagosan 18-25 százalékos bérfejlesztést jelent. A jelentős változást jól érzékelteti a pályakezdő illetmények növekedése, hiszen 2022 szeptember 1-jével a tiszthelyettesek az eddigi 267 ezer forint helyett 384 ezer forintos, a pályakezdő tisztek az eddigi 393 ezer forint helyett 510 ezer forintos illetménnyel kezdhetik meg pályafutásukat – ismertették.

Tájékoztattak arról is, hogy nem csak a rendőrök, hanem a katonák bére is tovább nő. A katonák újabb béremelése – a rendőrökhöz hasonlóan – két lépcsőben valósul meg, idén szeptembertől, majd 2024 januárjától jelentős illetményemelésben részesülnek.

Azt írták: 2022-ben a hivatásos, a szerződéses és a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák illetményének megemelésére mintegy 11,2 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. 2023-ban az emelés megtartása érdekében biztosított lesz 49,1 milliárd forint keretösszeg, majd 2024 januárjától az illetményemelésre további 32,8 milliárd forint keretösszeget terveznek be.

Ez azt jelenti, hogy egy kezdő közkatona jelenlegi 280 343 forintos illetménye szeptembertől 399 180 forintra, 2024 januárjától 439 098 forintra, míg egy kezdő őrmester illetménye a jelenlegi 375 064 forintról szeptembertől 421 834 forintra, 2024 januárjától 509 287 forintra emelkedik.

Közölték: a katonákra most a háborúval járó biztonsági kockázatok miatt a honvédelemben van szükség. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elrendelte a Magyar Honvédség harcképessége, reagálóképessége, vezetési rendje készenlétbe helyezésével kapcsolatos egyes előkészítő feladatokat, ennek keretében a tervezettnél több gyakorlatot hajtanak végre.

Emellett a kormány folytatja a haderő-fejlesztését és létrehozta a Honvédelmi Alapot – tették hozzá. Kiemelték: szintén az ország biztonságának megerősítésére létrejön a Határvadász Ezred, amelynek kifejezetten a határvédelem és az illegális migráció elleni védekezés a feladata. A közlemény szerint a déli határ felé irányuló illegális migráció folyamatos, sőt egyre növekszik. A migránsok egyre szervezettebb és erőszakosabb módszerekkel próbálnak bejutni az országba. A háború miatt minden eddiginél nagyobb migrációs hullámokra is fel kell készülni – jelezték.

Arról is beszámoltak, hogy a határőrizeti feladatok ellátására a Készenléti Rendőrség keretein belül létrejön a Határvadász Ezred, amely a tervek szerint négyezer fős lesz, az állomány feltöltése folyamatosan történik majd. A határvadászok kiképzést kapnak, vizsgát és esküt kell tenniük és új, önálló szerződéses jogviszonyban három éves határozott időtartamra szerződtetik őket.

A határvadászok rendőri jogosítványokat kapnak az illegális migránsokkal szembeni fellépésre, fegyverviselésre és rendészeti eszközök alkalmazására jogosultak, továbbá igazoltatnak, elfoghatnak és előállíthatnak, idegenrendészeti intézkedést tehetnek, kép- és hangfelvételeket készíthetnek – írták.

A határvadászra a rendvédelmi hivatásos állomány más tagjaihoz hasonló jogosultságok érvényesek, a feladataik ellátásához szükséges képzés időtartama alatt 300 ezer forint illetményre jogosultak, a határvadász feladatok tényleges megkezdését követően pedig megközelítőleg 400 ezer forint illetményre számíthatnak – közölték.

A KTK tájékoztatása szerint az újabb rendvédelmi és honvédelmi béremelésre és a határvadászokra idén összesen közel 52 milliárd forintot biztosít a kormány.

 

The post KTK: tovább emelkedik a rendőrök és a katonák bére, megállapították a határvadászok bérét is appeared first on .

Importtilalmat javasolt az orosz aranyra az Európai Bizottság pénteken. A testület kezdeményezte a a kettős felhasználású technológiára vonatkozó exportellenőrzés megerősítését és az uniós eszközbefagyasztásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség szigorítását is.

A bizottság sajtóközleménye szerint az új csomag azt is megerősíti, hogy az uniós szankciók semmilyen módon ne irányuljanak a harmadik országok és Oroszország közötti mezőgazdasági termékek kereskedelmére, illetve tisztázza egyes pénzügyi és gazdasági szankciók pontos hatályát.

A pénteken előterjesztett csomag számos rendelkezést pontosít, hogy erősítse a szereplők jogbiztonságát és tagállamok általi végrehajtást, továbbá összehangolja az uniós szankciókat szövetségesei és partnerei szankcióival.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az orosz offenzíva töretlenül folytatódik Ukrajna ellen, ezért van szükség a szankciók hatékonyabb, szigorúbb végrehajtására. Hozzátette, hogy a bizottság a szankciók 2023 januárjáig történő meghosszabbítását javasolja.

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője úgy véli, “az EU-szankciói kemények és kemény hatást gyakorolnak”. Bejelentette, hogy a testület további, a Kremlhez közel álló személyeket javasol felvenni az uniós szankciós listára. A bizottság javaslatát a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

 

The post Orosz agresszió: Importtilalmat javasolt az orosz aranyra az Európai Bizottság appeared first on .

Az Európai Unió és Kijev megállapodást írt alá, amely hozzáférést biztosít Ukrajna számára az egészségügy területén nyújtott uniós finanszírozáshoz – közölte az Európai Bizottság.

A megállapodás lehetővé teszi az ukrán egészségügyi rendszer számára a sürgető szükségletek kielégítését és hozzá fog járulni annak hosszú távú helyreállításához – írták. A program teljes költségvetése a 2021 és 2027 közötti időszakra 5,3 milliárd euró. A megállapodás visszamenőlegesen, 2022. január 1-jétől lép hatályba.

Az ukrán egészségügyi hatóságok mostantól teljes mértékben és ugyanazokkal a feltételekkel használhatják ki az uniós program keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket, mint az uniós tagállamok, valamint Norvégia és Izland.

Az uniós egészségügyi program támogatja a harcok miatt keletkezett károk enyhítését és finanszírozhat olyan ukrán köz- és magánprojekteket, amelyek Ukrajna háború utáni újjáépítését segítik – írták.

 

The post Orosz agresszió: Az EU hozzáférést biztosít Ukrajnának az uniós egészségügyi finanszírozáshoz appeared first on .

Megkezdődött a kerítés lebontása a szlovén-horvát határon pénteken – jelentette az N1 regionális hírtelevízió szlovéniai irodája az internetes oldalán.

Tatjana Bobnar belügyminiszter a helyszínen a kerítés bontásának megkezdésekor kiemelte: “a migráció nem állt le, és nem is fog leállni, a szögesdrót azonban egy teljesen aránytalan intézkedés”. Hozzátette: az idő megmutatta, a kerítés nem tudja megállítani a migrációt, de számos tragédiát okozott már, hiszen megpróbálták megkerülni, és többen a Kolpa folyóba vesztek.

A tárcavezető korábban arról beszélt, hogy Szlovénia megváltoztatja migrációs politikáját, és szolidárisabb lesz a bevándorlókkal. A kerítést ideiglenes megoldásnak szánták, megengedhetetlen, hogy az ország határvédelmének állandó részévé váljon – tette hozzá.

A kerítést a szlovén kormány még 2015-ben emeltette válaszul a migránsválságra, megakadályozandó, hogy az illegális bevándorlók Horvátország felől Szlovéniába juthassanak. A kerítés lebontása a Robert Golob vezette új, baloldali kormány egyik prioritása.

A kerítés 51 kilométeres részét a szlovén hadsereg távolítja el, míg a maradék 143 kilométer kerítést egy ezzel megbízott vállalat számolja fel.

A jobboldali ellenzék szerint a kormány hibát követ el a kerítés eltávolításával, ugyanis a döntést nem előzte meg sem az ország biztonsági helyzetének az elemzése vagy szakértők véleményének a kikérése.

 

The post Menekültválság: Szlovénia megkezdte a kerítés lebontását Horvátországgal közös határán appeared first on .

Rendőri intézkedés közben rosszul lett, és meghalt egy férfi Budapesten pénteken. A rendőrök megpróbálták újraéleszteni, mentőt is hívtak, de a férfi a helyszínen életét vesztette – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A közlemény szerint pénteken 12 óra 32 perckor érkezett bejelentés a rendőrséghez arról, hogy a budapesti VIII. kerületi Baross utcában egy férfi késsel a kezében őrjöng, és betört egy kirakatot. A járőrök igazoltatni próbálták a láthatóan zavart, korábban késsel fenyegetőző embert, majd megbilincselték – tették hozzá.

A rendőrség tájékoztatása szerint az intézkedés közben a harmincéves férfi rosszul lett. A rendőrök megkezdték az újraélesztését, amit a mentők folytattak, de már nem lehetett megmenteni az életét. A rendelkezésre álló adatok szerint az intézkedés arányos, jogszerű és szakszerű volt, a haláleset nem áll összefüggésben a rendőri intézkedéssel – tették hozzá. A férfi fél órával korábban autóval három gépkocsit összetört a VI. kerületben – írták.

 

The post Rendőri intézkedés közben halt meg egy férfi Budapesten appeared first on .

A tagállamoknak gondoskodniuk kell az energiaellátás biztonságáról, ugyanakkor veszélyhelyzetet és ebből eredő intézkedéseket csak akkor hirdethetnek ki, ha egyértelműen fennáll az ellátás megszakadásának veszélye – közölte Kadri Simson.

Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a magyar energia-veszélyhelyzetről közzétett nyilatkozatában azt írta, hogy a Magyarország által szerdán bejelentett energia-veszélyhelyzeti terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek korlátozzák a földgáz és más energiahordozók tagállamok közötti áramlását az unió egységes piacán. Magyarország nem értesítette az Európai Bizottságot ezekről a tervezett intézkedésekről – húzta alá.

Az észt biztos közölte: az Európai Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, hogy jobban megértse, mit fed a veszélyhelyzeti terv, és felmérje, milyen hatást gyakorolnak majd az intézkedések a szomszédos tagállamokra.

Simson emlékeztetett, az EU szilárd jogi keretrendszert léptetett életbe, hogy az ellátásbiztonságot a tagállamok közötti szolidaritás szellemében biztosítsa. A tagállamoknak gondoskodniuk kell az ellátásbiztonságról, ugyanakkor veszélyhelyzetet és ebből eredő intézkedéseket csak akkor lehet kihirdetni, ha egyértelműen fennáll az ellátás megszakadásának veszélye, és ha kihirdetésükről a tagállamok értesítik az Európai Bizottságot, hogy a szomszédos tagállamokat tájékoztathassák, és velük egyeztetés kezdődhessen.

“A határokon átívelő földgázszállításokat érintő egyedi tagállami korlátozások indokolatlanok, és a jelenlegi gázpiaci helyzetben csak súlyosbítják a problémákat” – fogalmazott. Kijelentette: az ellátásbiztonságra vonatkozó hatályos szabályozás értelmében mindegyik uniós tagállamra szolidaritási kötelezettség hárul. Ez azt jelenti, hogy sürgős szükség esetén segíteniük kell a szomszédaiknak, energiával látva el az úgynevezett védett felhasználókat – írta

Kiemelte továbbá: biztosítani kell, hogy azok az intézkedések, amelyek korlátozzák az áruk, ideértve minden energiahordozó-típus uniós piacon belüli kereskedelmét, ne haladják meg a szükséges mértéket, és szigorúan arányosak legyenek. A belső piacon belül csak akkor lehet korlátozni az exportot, ha azt nagyon konkrét ok, például a közrend vagy a közegészség védelme indokolja. A gazdasági okok soha nem minősülnek jogszerű indoknak.

Simson közölte azt is: ahhoz, hogy hatékonyan lehessen reagálni az Oroszországból érkező gázszállítmányok csökkenésére, egységes és összehangolt megközelítésre van szükség uniós szinten, és tiszteletben kell tartani az uniós energiapolitika jogi keretrendszerét és az egységes piaci szabályokat. Az Európai Unió hónapok óta nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a felkészültséget biztosítsa, az Európai Bizottság pedig július 20-án konkrét javaslatokat fog előterjeszteni annak elősegítésére, hogy az EU felkészülten nézzen szembe az idei téllel – tette hozzá az energiaügyi biztos.

 

The post Uniós biztos: energia-veszélyhelyzetet csak az ellátás megszakadásának veszélye esetén lehet kihirdetni appeared first on .

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka biztosított afelől, hogy az ukrán főváros védelmére felállították a csapatokat, így hirtelen nem törhetnek ki ismét harcok Kijev körül. Erről a katonai vezető Bridget Brinkkel, az Egyesült Államok kijevi nagykövetével folytatott találkozóján beszélt, amelyen jelen volt Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is – közölte a tárca sajtószolgálata.

“Február-márciusban harcok folytak Kijev mellett. Sikerült azonban megszerveznünk a főváros megbízható védelmét és kiűzni az ellenséges csapatokat. Jelenleg még tovább erősítjük a védelmet. Megfelelő csapatcsoportokat hoztunk létre a város védelmére, ezért lehetetlen, hogy a harci cselekmények váratlanul áttevődjenek Kijev közelébe” – fogalmazott Zaluzsnij. A főparancsnok szerint most a fő veszélyt az orosz erők rakétacsapásai jelentik, bár az ukrán légvédelem jónéhány rakétájukat lelövi. Emlékeztetett továbbá arra is, hogy mostanra az intenzív harcok java része Donyeck és a Luhanszk megyébe tevődött át.

Az ukrán katonai hírszerzés közben arról számolt be, hogy a déli országrészben lévő, orosz megszállás alá került Herszonban a drámaszínházban építettek ki tüzérségi lőszerraktárt az orosz erők.

“Július 11-ről 12-re virradóra teherautókat rakodtak ki a színház közelében. Jelenleg a színház helyiségeit szigorúan őrzik, a téren és a színház körüli utcákon járőröznek” – írta a hírszerzés a Telegram üzenetküldő alkalmazáson nyilvánosságra hozott közleményében. A titkosszolgálat információi szerint az orosz megszállók készülnek az úgynevezett “népszavazásra” is a régió hovatartozásáról. A megszállt Herszonba Oroszországból politikai stratégák egy csoportját várják, akiket a tervek szerint a Bordo Hotelben helyeznek el szigorú őrzés mellett.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Facebookon azt írta, hogy az oroszok újra akarják indítani az általuk elfoglalt Szeverodoneckben az Azot vegyiüzemet, ami azonban szerinte katasztrófához vezethet a gyártelepet ért károsodások miatt. Hajdaj szavai szerint az orosz propagandamédia a napokban adott hírt arról, hogy újraindítják az üzem működését. “A megszállók szándékosan veszélyeztetik Szeverodoneck lakosságát, és arra kényszerítik őket, hogy menjenek az üzembe dolgozni” – fűzte hozzá a kormányzó.

Hajdaj tájékoztatása szerint az üzemet magába foglaló DF Group vállalat közölte, hogy a gyárterületen bekövetkezett jelentős pusztítás és a megfelelő szakemberek hiánya miatt veszélyes az üzem újraindítása. Az üzem szinte teljes infrastruktúrája megsérült: a vízellátó és vízkezelő rendszerek, az energiaellátó rendszer, a logisztikai és vasúti létesítmények – beleértve a vasúti pályát, a raktárt, az átrakó csomópontokat -, két metanoltároló megsemmisült, négy karbamid- és ammónium-nitrát tároló létesítmény pedig károsodott. Hajdaj szerint az Azot szennyvíztisztító rendszerének tönkretétele ezen felül jelentős károkat okozott Szeverodonecknek, mert a háború előtt a cég biztosította 100 százalékban a város szennyvíztisztítását.

Eközben az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy a nyugat-ukrajnai Vinnicját ért csütörtöki orosz rakétacsapások halálos áldozatainak száma 23-ra nőtt, köztük három gyerek is van. Orvosi segítséget 115-en kértek, 64 sebesült szorult kórházi ellátásra, közülük 34 állapota súlyos, öté válságos. A hatóságok tovább kutatnak túlélők után. Több mint negyven embert keresnek, akik még nem adtak életjelet magukról.

 

The post Orosz agresszió: Az ukrán főparancsnok szerint hirtelen nem törhetnek ki harcok ismét Kijev körül appeared first on .

Az orosz erők rakétacsapást mértek csütörtökön a nyugat-ukrajnai Vinnicja megyeszékhely központjára, az eddigi információk szerint legalább húszan haltak meg, köztük három gyerek és kilencvenen megsebesültek – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál az országos rendőrfőnökre, a főügyészi hivatalra és az ukrán elnöki irodára hivatkozva.

A beszámoló szerint ötvenen súlyos állapotban vannak. Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője kifejtette, hogy az orosz erők több Kalibr típusú rakétát lőttek ki a városra a Fekete-tengeren lévő tengeralattjáróról. Ihor Klimenko közlése szerint három orosz rakéta eltalált egy irodaépületet, a Tisztek Házát és a közeli lakóépületeket. A hatóságok később közölték, hogy az egyik rakéta eltalált egy egészségügyi központot. Szerhij Borzov Vinnicja megyei kormányzó hozzáfűzte, hogy az ukrán légvédelem négy rakétát semlegesített a régió fölött.

Az ügyészség szándékos emberölés, a háborús törvények és szokások megsértése vádjában indított vizsgálatot. A vinnicjai rendőrség mobilpontot hozott létre és forródrótot nyitott a lakossági bejelentések fogadására és az eltűntek felkutatására. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök terrorcselekménynek nevezte a Vinnicja elleni támadást.

A dél-ukrajnai Mikolajivot, az azonos nevű megye székhelyét úgyszintén rakétákkal lőttél az orosz erők. Olekszandr Szenkevics, Mikolajiv polgármestere közölte, hogy az orosz rakéták eltaláltak a város központjában egy szállodát, megrongáltak egy bevásárló- és szórakoztató központot, két oktatási intézményt és egyéb szociális létesítményeket.

A Mikolajiv megyei kormányzói hivatal közlése szerint kilenc rakétát lőttek ki a városra. A találatok következtében az eddigi információk alapján egy ember sérült meg. Később a katasztrófavédelmi szolgálat hozzátette, hogy a városban a rakétacsapások következtében két tűz ütött ki, mindkettőt eloltották. Az Ukrajinszka Pravda az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentéséből azt emelte ki, hogy az ukrán katonák ismét visszaverték az orosz erők rohamműveleteit Donyeck megyében, Szlovjanszk és Bahmut irányában.

 

The post Orosz agresszió: rakétatámadás érte a nyugat-ukrajnai Vinnicját, sok halott appeared first on .

Emmanuel Macron francia elnök szerint Oroszország “háborús fegyverként” használja a gázt, ezért a franciáknak és Európának is fel kell készülnie az orosz gázellátás teljes leállására.

“Oroszország az energiát, az élelmiszerellátást háborús fegyverként használja” – mondta csütörtökön a köztársasági elnök a francia nemzeti ünnepen az országos televíziós csatornáknak adott élő interjúban az ukrajnai háborúnak az energiaellátásra gyakorolt hatásairól feltett kérdésre. “Fel kell készülnünk egy olyan forgatókönyvre, amely szerint teljesen le kell mondanunk az orosz gázról” – tette hozzá.

“Az elmúlt napok igazi változása, és szerintem erről túl keveset beszéltünk, az az orosz döntés, hogy elkezdték elzárni a gázt. Hibrid háborúban vagyunk. És ez nem a szankcióink következménye” – vélte Macron.

“Véleményem szerint a szankciónk mindenekelőtt az orosz gazdaságot sújtják. Mi nem szeretnénk világháborút. Ezért háború nélkül szeretnénk megállítani ezt a háborút. Ebben a helyzetben az energiaárak már a háború előtt elkezdtek emelkedni, és a háború miatt folytatódott az emelkedés” – hívta fel a figyelmet.

“Mindannyiunknak fel kell arra készülnie, hogy a háború el fog tartani. A nyár és az ősz eleje valószínűleg nagyon kemény lesz” – hangsúlyozta a francia elnök. Bejelentette, hogy az energia- és az élelmiszerárak megemelkedése miatt az állam “energetikai terheléscsökkentő és józansági csomagot” készít elő.

Az elnök szerint a jelenlegi helyzetben “általános mozgósításra” van szükség, “mindenekelőtt az államok, valamennyiünk részéről”.

“Franciaország a modelljének köszönhetően kevéssé függ az orosz gáztól. Európaiként diverzifikálódunk azért, hogy máshonnan szerezzük be a gázt. Norvégia sokat szállít nekünk. Katar, Algéria, az Egyesült Államok is” – emlékeztetett az államfő. Elmondta azt is, hogy őszig Franciaország száz százalékra fogja feltölteni a tárolókapacitásait.

“Mostantól megkérem az állami szerveket és minden vállalatot, amely megteheti, hogy kevesebbet fogyasszon. Programot hozunk létre, és megpróbálunk esténként kevesebbet világítani. Terheléscsökkentő és józansági programot indítunk” – mondta.

A francia forradalom kitörésének 233. évfordulóján a párizsi Champs-Élysées sugárúton megrendezett hagyományos katonai díszszemlét is meghatározta az Európába visszatért háborús hangulat. A felvonulás díszvendégei az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos kilenc közép- és kelet-európai uniós és NATO-tagállam volt: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Magyarország katonái hazájuk lobogóit lengetve vonultak végig a sugárúton, mielőtt a francia haderő egységei mutatkoztak be.

A 6300 katona közül a nyári kánikulában csaknem ötezren gyalog vonultak végig a világ egyik legszebbnek tartott sugárútján. A díszszemlén 64 repülő, egy drón, 25 helikopter, kétszáz ló és 181 szárazföldi jármű is végighaladt a többezres tömeg előtt.

Az ukrajnai háború kezdete óta Franciaország megerősítette a NATO kötelékében mozgósított haderejét: február vége óta mintegy ötszáz katonát állomásoztat Romániában, akik elsősorban felderítő hadműveletek végeznek, s Párizs többször is jelezte, hogy kész növelni a kontingens létszámát. A francia haderő ezenkívül részt vesz szárazföldi és légvédelmi műveletekben Észtországban, a Rafale vadászgépek pedig a lengyel légtér védelmét segítik.

A hollandok bizakodók
A holland országos gázhálózat-kezelő szervezet szerint nem várható téli gázhiány, akkor sem, ha orosz gáz nem áll majd rendelkezésre – írta a Dutchnews hírportál. A Gasunie Transport Services (GTS) tanulmányt készített az orosz gázszállítások teljes leállításának várható hatásairól, és megállapította, hogy az nem feltétlenül vezetne a gázfogyasztás leállítására. A GTS szerint a hollandok a magas árak miatt már 20 százalékkal kevesebb gázt használnak. “Amennyiben ez a tendencia folytatódik, továbbá a szénerőművek teljes kapacitással üzemelnek, és a cseppfolyósított földgáz készletek mértékét megnövelik, illetve a Németországba irányuló gázexportot 35 milliárd köbméterre korlátozzák, akkor “idén télen senkinek sem kell kikapcsolnia a gázt” – írta a hírportál.

Bart Jan Hoevers, a GTS igazgatója, a Dutchnews által idézett sajtóközleményében azt írta, ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor más sürgősségi intézkedésre sem lesz szükség. A Gasunie leányvállalata, az Eems-Energy Terminal a múlt héten két energetikai csoporttal kötött megállapodást cseppfolyósított földgáz szállításáról Hollandiába, csökkentve a függőséget az orosz gáztól. A svéd állami tulajdonban lévő, Hollandiában is kereskedelmi tevékenységet folytató Vattenfall energiaszolgáltató vállalat, a holland sajtónak adott nyilatkozatában rámutatott: a megugró energiaárak miatt sokaknak gondot okoz a számlák fizetése, ezért idén kétszer annyian vettek részt adósságkezelési programokban és 30 százalékkal többen folyamodtak többlépcsős fizetési lehetőségekhez. A holland fogyasztóvédelmi szolgálat a napokban útmutatót tesz közzé azok számára, akiknek gondot okoz a rezsiszámlák kifizetése.

 

The post Macron: Európának fel kell készülnie az orosz gázellátás teljes leállására appeared first on .

A digitális technológia olyan új erő, amely hatalmas változásokat hajt végre az összes iparágban, köztük a biztosítási szektorban is. Ezek a fejlesztések pedig fokozatosan megváltoztatják az ügyfelek és a biztosítók közötti interakciót. 

De milyen előnyökkel jár a kötvénytulajdonos számára, ha a például egy biztosítás szakértő weboldalán keresztül köti meg a szerződését?

Műveletek egyszerűen lebonyolíthatók

A hagyományos ügynöktől való függés megszűnik, az ügyfelek és a biztosító közötti interakciók pedig szűkülnek. Ez az internet segítségével lehetséges, amely megnyitotta a járatot a biztosítótársaság felé az ügyfelek számára. 

A vásárlástól a megújításon át a követelésig szinte minden eljárás leegyszerűsödik az e szolgáltatásokkal kapcsolatos műveletek digitalizálásának köszönhetően.

Követelések automatikus feldolgozása

A biztosítási ágazat digitális átalakulása a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a prediktív elemzés révén hatékonyságának növeléséhez vezetett. A kárigények mostantól azonnal feldolgozhatók, és segítettek a biztosítóknak csökkenteni a „kötvényírás” idejét. Egyes digitális biztosítótársaságok megkövetelik a szerződőtől, hogy töltse fel a biztosított járműben elszenvedett károkról készült képeket, és indítson kárigényt, ami a hagyományos módszerhez képest sokkal gyorsabban megy végbe.

Megfizethető

Általában az online szerződések gyakran 30-70%-kal olcsóbbak, mint az offline csomagok. Ennek az az oka, hogy a biztosítótársaságok csökkenthetik rezsiköltségeiket és megszüntethetik az ügynöki jutalékokat, miközben online kötvényeket értékesítenek.

Kötvény dokumentumainak biztonsága

A biztosítási kötvény dokumentumainak nyomtatott példányait meglehetősen könnyű elveszíteni. A legrosszabb az egészben az, hogy nehézkes folyamat újra kiállítani a másolatot. 

Az online biztosítás esetében viszont a szerződő e-mailben megkapja a dokumentum másolatát. Így még ha elveszíti is a kötvénypapírok nyomtatott példányát, akkor is hozzáférhet ehhez példányhoz az e-mailjéből.

Miért érdemes a Biztosításszakértőt választani?

Egyrészt azért, mert a munkatársaik már több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a biztosítási tanácsadással kapcsolatban. Továbbá náluk nem csupán hangzatos célként van puffogtatva az ügyfél elégedettsége, hanem kiemelten fontosnak tartják az üzleti korrektséget és az egymás iránti tiszteletet. 

Összefoglalva

A biztosítás online vásárlása kényelmes és költséghatékony is egyben. Azzal, hogy egyre többen választják az online biztosítási vásárlás kényelmét, a biztosítók exkluzív ajánlatokat kezdtek el kínálni ezeknek az ügyfeleknek.

Köztük a Biztosításszakértő is, amely megérti, hogy haladni kell a korral, és az ügyfeleinek a legjobbat kell nyújtani a digitális szférából. A weboldalukon nem csupán életbiztosítási kötvények, hanem baleset-, utas-, vagyon- és gépjármű-biztosítás is elérhető. Továbbá az is megtanulható, hogyan szerezhető maximális profit és védelem belőlük.

 

The post Miért érdemes online biztosítást kötni? appeared first on .

Ma kezdődik az ítélkezési szünet a bíróságokon – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH).

Az ítélkezési szünet augusztus 20-áig tart, és ebben az időszakban a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. A polgári eljárásokban – bizonyos kivételektől eltekintve – a megállapított határidőkbe az ítélkezési szünet időszaka nem számít bele. A határidők számításának általános szabályai irányadóak azonban az ítélkezési szünet alatt is a soron kívüli eljárás, az előzetes bizonyítás esetén, illetve egyes végrehajtási perekben és nemperes eljárásokban – ismertették.

Büntető ügyekben a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. A bíróság az ítélkezési szünet ideje alatt is eljár az előállításos ügyekben, valamint a kényszerintézkedések alkalmazása esetén – tették hozzá. Az egyes bíróságokon a kezelőirodák az ítélkezési szünet ideje alatt is nyitva tartanak, ahol az ügyfelek benyújthatják a beadványaikat és betekinthetnek az iratokba. Az egyes bíróságok ügyfélfogadási rendjéről az adott bíróság honlapján lehet tájékozódni – ismertette az OBH.

 

The post Elkezdődött az ítélkezési szünet appeared first on .

Lezuhant egy gyakorlatozó MQ9 Reaper típusú amerikai drón csütörtök délután az erdélyi Aranyosgyéres közelében. A balesetnek nincs áldozata.

A jelentés szerint a drónt amerikai katonák vezérelték egy gyakorlat keretében. A pilóta nélküli repülőgép az aranyosgyéresi légi támaszpont felé tartott, amikor mintegy három kilométerre a leszállópályától a mezőre zuhant, és kigyulladt. Emberek nem tartózkodtak a közelben. A Digi 24 hírtelevízió jelentése szerint az amerikai katonai szervek végzik el az ilyenkor szükséges vizsgálatokat.

A Kolozs megyei légi támaszponton 2020 óta állomásoznak időszakosan MQ-9 Reaper típusú pilóta nélküli repülőgépek a kiszolgáló amerikai egységekkel együtt. A drónok számát a hatóságok nem közölték. Egy nyílt nap keretében 2020 februárjában a sajtónak is bemutatták a gépeket. Adrian Zuckerman, az Amerikai Egyesült Államok akkori bukaresti nagykövete az eseményen azt mondta, hogy az aranyosgyéresi légi támaszpont az egyik legalkalmasabb repülőtér Európában a légierő gyakorlataira, ezért fektetettek ott be több mint 14 millió dollárt a megelőző öt évben.

 

The post Lezuhant egy gyakorlatozó amerikai drón Aranyosgyéres közelében appeared first on .

A haderő készenlétének fokozása a hadseregen belülre vonatkozik, a katonák az “alapmesterségüket”, a fegyverhasználatot és az azzal kapcsolatos csapatmozgást fogják intenzívebben gyakorolni – mondta a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristófot azzal kapcsolatban kérdezték, hogy szerdán utasítást adott a haderő készenlétének fokozására. A miniszter elmondta: a kormánynak és neki mint a honvédelem irányításáért felelős miniszternek a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. Hozzátette: az ország keleti szomszédjában “szűnni nem akaró háború” van, délről pedig embercsempészek által szervezett illegális migránsok egyre agresszívebben jönnek. Az események elé kell vágnunk – indokolta a miniszter, miért adott utasítást a haderő készenlétének fokozására.

Magyarország a béke pártján áll – folytatta – és arra számít, nem fog elérni a magyar határig a háború, de mégis mindent meg kell tenni, hogy erre felkészüljünk. A miniszter hangsúlyozta: az intézkedés a hadseregen belülre vonatkozik, a katonákat érinti. A katonamesterséget is gyakorolni kell, és az elmúlt években a katonák példásan helytálltak ugyan a koronavírusjárvány idején a kórházak biztosításában, az ivóvízszállításban vagy akár a határ mellett, de ezek nem kifejezetten katonai tevékenységek voltak.

Most az változik, hogy a katonák az alapmesterségüket, a fegyverhasználatot és az azzal kapcsolatos csapatmozgást fogják intenzívebben gyakorolni – magyarázta. Megjegyezte: ez azt jelenti, több egyenruhást fognak az emberek látni, az utakon több katonai konvoj lesz látható, és időnként a légierő is hangosabb lesz. Előrelátó és jó döntés volt 2016 körül, hogy a kormány úgy döntött, átgondolt haderőfejlesztésbe kezd, ez mostanra folyamatosan hozza meg a gyümölcsét – fogalmazott.

A haderőfejlesztés eredményeként az elavult, hagyományos, régi technikát folyamatosan váltjk le mind a szárazföldi haderőnemeknél, mind a légvédelemben, mind a páncéltörő képességet illetően, és a légierőt is szisztematikusan, előre meghatározott terv szerint fejlesztik – ismertette.

 

The post Szalay-Bobrovniczky: a haderő készenlétének fokozása a katonákat érinti appeared first on .

Oroszország kétmillió embert vitt ki erőszakkal Ukrajnából, ez része a taktikájának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán egy Szöulban megrendezett nemzetközi Ázsia-konferencián, amelyen videokapcsolás útján szólalt fel.

Az ukrán államfő szavai szerint Ukrajna Oroszországnak csupán az első célpontja, tovább fog menni Európa és Ázsia más országaiba. Ez szerinte Moszkva “stratégiája, a terror pedig a taktikája”. Rámutatott, hogy az orosz taktika több részből tevődik össze: a tüzérség “túszul ejti a városokat”, a rakétaterror, amely kiűzi az embereket a városokból, deportálás, az ukrán kikötők orosz blokádja az ukrán gazdaság gyengítésének céljából, energiaválság okozása és propaganda.

Az ukrán lakosság Oroszországba hurcolásával kapcsolatosan kijelentette, hogy a kétmillió ukrán állampolgár között több százezren gyerekek. “A pontos számukat talán sohasem fogjuk megtudni” – tette hozzá. “Mindezeket a deportált embereket megfosztják a kommunikációtól, elveszik az irataikat, megfélemlítik őket, és megpróbálják Oroszország távoli régióiba szétszórni őket, hogy a lehető legnehezebb legyen hazatérniük szülőföldjükre” – mutatott rá Zelenszkij.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy Oroszország a háború kezdete óta már 2960 rakétát lőtt ki az ukrán városokra. “A rakéták fő célpontjai civil objektumok” – emelte ki. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolt arról, hogy a javarészt orosz megszállás alatt lévő Herszon megye kivételével szerdán Ukrajna minden régiójában légvédelmi riadó volt.

Anatolij Kurtyev, a zaporizzsjai városi tanács titkára a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy a szerdán orosz rakétával eltalált vállalat romjai alatt emberek lehetnek. Az áldozatok száma egyelőre nem ismert, az ukrán hatóságok későbbre ígértek tájékoztatást. Közben az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy már 48 holttestet emeltek ki a Donyeck megyei Csasziv Jar településen annak az ötszintes lakóháznak a romjai alól, amelyet vasárnap ért orosz rakétatalálat. A halottak között egy gyermek van, és kilencen sérültek meg. A mentési munkálatok még mindig tartanak.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán katonák visszaverték az orosz erők rohamát a Harkiv megyei Dermentyijivka település irányába, valamint több előrenyomulási kísérletüket a Donyeck megyei Bahmut irányába.

 

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint kétmillió ukránt deportáltak Oroszországba appeared first on .

Ötven ember ellen emelt vádat hivatalos személy által üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).

A KNYF közleményben ismertette a vádirat lényegét. A vádhatóság szerint a Pest Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósági feladatokat ellátó vizsgaállomásán kormánytisztviselőként dolgozó négy vizsgabiztos és két pénztáros a járművek műszaki vizsgáztatása, a vizsgaszervezés és egyéb adminisztratív feladataik ellátásakor – beosztásukat felhasználva, a 2003-as nyitás után rövid idővel – korrupciós rendszert alakítottak ki, hogy jogtalanul rendszeres jövedelemhez jussanak.

A járművek közúti közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárásaiban meghatalmazottként rendszeresen eljáró ügyintézők – az eljárásokkal érintett járművek számához igazodóan – jogtalan előnyként különböző összegeket fizettek a vizsgabiztosoknak. Ezért gyors és gördülékeny ügyintézést, a hatósági eljárások időpontjainak folyamatos biztosítását, illetve a vizsga alatti kisebb javítások engedélyezését tették lehetővé.

A műszaki vizsgáztatást támogató informatikai rendszer 2009. július 13-ai elindításától csaknem tíz éven keresztül az ügyintézők 55 154 olyan eljárást kezdeményeztek, amely során vesztegetési pénzt adtak a vizsgáztatásért. A tarifa előre meghatározott volt, a kezdeti kétezer forintos összeg eljárásonként ötezerre, majd tízezerre emelkedett.

A pénztárosok és a vizsgabiztosok munkáját egy másik ember is segítette. A vesztegetési pénzeket a vizsgaállomás különböző – kamerával nem megfigyelt – részein vették át az ügyintézőktől, a műszak végén összegyűjtötték, majd a vizsgabiztosokkal maguk között szétosztották. A vizsgabiztosokat 2019 júliusában fogták el a hatóságok. Az ügyészség közleményében külön felhívta a figyelmet, hogy “a hivatalos személynek hivatalos eljárásával kapcsolatban adott minden ajándék és pénz bűncselekményt valósít meg”.

 

The post Ötven ember ellen emeltek vádat műszaki vizsgával kapcsolatos vesztegetés miatt appeared first on .

Utasítást adott a haderő készenlétének fokozására a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette, hogy “korábban soha nem tapasztalt biztonsági kihívások érnek most bennünket”, mint például a szűnni nem akaró háború Magyarország közvetlen szomszédságában vagy az ország déli határait “ostromló erőszakos illegális migránsok”. Ezekre Európa-szerte mindenki reagál. Az Egyesült Királyság a haderő mobilizációját jelentette be, Szlovákia rendkívüli állapotot rendelt el, Lengyelország fokozza a készenlétet – sorolta Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzáfűzve: “nekünk is fel kell vérteznünk magunkat”.

Közölte, “békénk megvédése érdekében” arra utasította Ruszin-Szendi Romuluszt, a Magyar Honvédség parancsnokát, hogy készüljenek fel a haderő készenlétének fokozására. Ez azt jelenti, hogy a katonák a következő hetekben, hónapokban többet, intenzívebben, nagyobb kötelékekben fognak gyakorlatozni az ország több pontján. Felgyorsul a kiképzés, több tartalékost hívnak be – mondta a miniszter.

“Mindezt családjaink, otthonaink védelme érdekében tesszük. Magyarország védelme a Magyar Honvédség feladata. Egy korszerű, a kihívásokra azonnal és hatékonyan reagáló honvédség biztosítja, hogy nyugodtak legyenek a nappalaink, békések az éjszakáink” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky. Hozzátette, hogy “nekünk Magyarország biztonsága az első!”.

Egyre több katonáa lesz a közterületeken
Kettős biztonsági nyomással – az orosz-ukrán háborúval és az illegális bevándorlókkal – indokolta a Magyar Honvédség készenléti fokozatának emelését a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky közölte, hogy Magyarország nem várhatja el senkitől, hogy megvédje; magának kell megteremtenie biztonságát. A magyar hadsereg eddig alacsonyabb intenzitású tevékenységet, békeidőkben szokásos feladatokat végzett. Ezen változtatnak most – mondta. A miniszter közölte: a magasabb készenléti fokozat azt jelenti, hogy a honvédség nagyobb intenzitású gyakorlatozásba kezd. Ebből az állampolgárok annyit érzékelnek majd, hogy egyre több katonát láthatnak a közterületeken.

 

The post A honvédelmi miniszter elrendelte a haderő készenlétének fokozását appeared first on .