Biztonságpolitika

A lengyel kormányzati honlapon elérhető közleményben Zaryn tudatta: a lengyel titkosszolgálatok megállapították az oroszok által megszállt területeken található táborok, börtönök helyét. Ezt a közleményben műholdas felvételekkel, konkrét földrajzi adatok megjelölésével illusztrálták.

Az ukránok “átvilágítását” és ellenőrzését célzó eljárások során az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kihallgatja az érintetteket, megvizsgálja a tőlük elkobozott tárgyakat, ezen belül adathordozókat, valamint a közösségi médiában található bejegyzéseiket, esetleges harci sebesüléseiket és tetoválásaikat is – írta Zaryn.

Hozzátette: akármilyen gyanú esetén az illető “akár halálos kimenetelű megtorlás céljává válik”: kínvallatásnak teszik ki, ukránellenes nyilatkozatokra kényszerítik, illetve politikai kirakatperekben a bíróság elé kerülhet. Ha viszont nem találnak gyanús jelt, a vizsgálat következménye kényszerbesorolás lehet az orosz fegyveres erőkbe.

Az Oroszország által alkalmazott módszer tömeges méretű – olvasható a közleményben, mely szerint a több mint 1,5 millió ellenőrzött közül azokat, akik átmentek a “szűrőn”, az Orosz Föderációba deportálták.

Zaryn szerint Moszkva a háború kezdete óta “az ukrán társadalom és az ukrán nemzet ellen irányuló lépéseket foganatosít, ezen belül tömeges megtorlást, bebörtönzéseket, kínzásokat, deportálásokat”, mindennek a célja pedig az ukrán ellenállás megtörése.

Az Ukrajna megszállt területein elhelyezett börtönrendszert a közlemény szerint az oroszok a helyi hatóságok volt épületeiben alakították ki. “Ott, ahol nem sikerült felhasználni az agresszió nyomán átvett épületeket, a szűrőhelyeket sátortáborok formájában szervezik meg” – állította Zaryn.

The post Orosz agresszió: több mint másfél millió ukránt deportáltak az oroszok appeared first on .

Szlovákia légterének védelmét Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter júniusban kérte Csehországtól, és hasonló kérést intézett a lengyel kormányhoz is. Petr Fiala cseh miniszterelnök már korábban jelezte, hogy kormánya pozitív választ ad Pozsony kérésre, és Varsó is közölte, kész a segítségnyújtásra.

A szlovák miniszter korábbi nyilatkozata szerint Csehország, Szlovákia és Lengyelország közös projektjéről van szó. “Nagyon hálás vagyok azért, hogy a csehek és a lengyelek hajlandóak felelősséget vállalni légterünk védelméért” – jelentette ki Nad. A szlovák légtér védelmének részleteit a közeljövőben közös nyilatkozatban rögzíti és pontosítja a három ország – jegyezte meg a cseh védelmi tárca.

Szlovákia az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után előkészületeket tett arra, hogy mihamarabb befejezze az orosz gyártmányú MiG-29-es vadászgépek használatát hadseregében. Az orosz gépeket amerikai vadászgépek váltanák fel, de ezeket a hozzáférhető információk szerint csak két év múlva kapja meg Szlovákia.

Szlovákia négy évvel ezelőtt tizeennégy darab F-16-os vadászgépet rendelt az Egyesült Államoktól. Az eredeti tervek szerint Pozsonynak az első gépeket már idén meg kellett volna kapnia, de az Egyesült Államok jelezte, hogy alkatrészhiány miatt a szállítások késni fognak.

The post F-16: alkatrészhiány miatt nem tud szállítani Szlovákiának az USA appeared first on .

Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy az idén az elmúlt tíz év átlagát messze meghaladó számú tűzeset történt Magyarországon. Február 1-je óta 11 ezer szabadtéri tűzesetnél kellett beavatkozniuk a tűzoltóknak és több mint 47 ezer hektáron pusztítottak a lángok – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben már két alkalommal is kihirdették az országos tűzgyújtási tilalmat, amely július 2. óta jelenleg is hatályban van.

Közlése szerint a legnagyobb szabadtéri tűz a Hortobágyon pusztított július 19-én, amikor 750 hektárnyi területen égett a növényzet. A lángokat 110 tűzoltó és 28 jármű bevetésével négy nap alatt sikerült megfékezni. A legnagyobb erőket, 180 tűzoltó és 48 jármű bevetését egy Kiskunhalas közelében július 21-én keletkezett szabadtéri tűz igényelte – ismertette. Az államtitkár arra kért mindenkit, hogy tanúsítson felelős magatartást. Ügyeljen arra mindenki, hogy ne dobjon el égő csikket, a tűz fellobbanását segítő üveg- vagy fémtárgyat, és tartsa be a tűzgyújtási tilalom szabályait.

Fülep Zoltán tűzoltó ezredes a tűzesetek nagyságrendjének érzékeltetésére elmondta, hogy az elmúlt év egészében 7 ezer hektáron pusztított szabadtéri tűz, miközben az idén, csak július 25-ig, már több mint 47 ezer hektáron. Ez nagy megterhelést jelent a katasztrófavédelem munkatársai számára, és a járműparkot is amortizálja – tette hozzá.

Ezért ő is felelős magatartásra szólította fel a lakosságot a tűzek megelőzése érdekében. Ugyan a kerti grillezés, bográcsozás nem tiltott, de arra kérnek mindenkit, hogy egyetlen másodpercre se hagyja magára a tüzet, és lehetőség szerint ott se égessenek zöldhulladékot, ahol ezt az önkormányzat engedélyezi – mondta Fülep. Azt is közölték, hogy az idén eddig szabad területen keletkezett tűz miatt hét ember meghalt, 55-en pedig megsérültek.

The post A szabadtéri tüzek veszélyére hívták fel a figyelmet appeared first on .

A rendőrség honlapján közzétett közlemény szerint a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, illetve az Európai Unió területére.

Ennek érdekében ajánlottak fel támogatást a nyugat-balkáni országoknak. A tájékoztatás szerint a magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek, valamint az illegális bevándorlók előállításában.

A 29 fős északmacedón kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – jelezték.

A magyar rendőrök nemcsak a határ közvetlen közelében szolgálnak majd, hanem a mélységi területeken haladó utakon is. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel, hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával támogatja az érintett határszakasz védelmét – tették hozzá.

The post Menekültválság: újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába appeared first on .

Az úgynevezett normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország 2015 februárjában hozta tető alá a második minszki megállapodást, és a szankciók időtartamát az Európai Tanács annak teljes körű végrehajtásához kötötte. Mivel a végrehajtás még mindig várat magára, az Európai Unió Tanácsa további hat hónapra meghosszabbították a szankciókat – írták.

A korlátozó intézkedéséket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd az év szeptemberében megerősítette azokat. A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak. Kiterjednek a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Keddi közleményében az uniós Tanács hozzátette: az EU a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Felszólítja Moszkvát, hogy haladéktalanul hagyjon fel a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni, válogatás nélküli támadásokkal, és haladéktalanul és feltétel nélkül vonja ki csapatait és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről.

Az Európai Unió megingathatatlanul elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogának gyakorlásában, valamint egy békés, demokratikus és virágzó jövő építésében. Elkötelezett továbbá amellett, hogy megerősítse Ukrajna azon képességét, hogy a megtámadott ország meg tudja védeni területi egységét és önállóságát – tették hozzá.

The post Az EU meghosszabbította az Oroszország elleni gazdasági szankciókat appeared first on .

A vádirat szerint az amerikai-brit-magyar állampolgárságú vádlott 2019 decemberében rokonlátogatásra érkezett Budapestre – írta az ügyészség. A férfi 2020. február 7-én az esti órákban egy ismerősével szórakozni indult. Az éjszaka folyamán több belvárosi szórakozóhelyen is megfordultak, és a vádlott nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott.

A férfi a hajnali órákban, miközben hazafelé tartott, az V. kerületi Károlyi kert mellett, az úttesten áttérve, megindult a túloldalon, a járdán sétáló 25 éves francia férfi irányába. A vádlott futva közelítette meg a sértettet, majd amikor odaért hozzá, kétszer arcon ütötte és a nála lévő késsel, egy határozott mozdulattal mellkason szúrta. A francia férfi a helyszínen életét vesztette, életét az azonnali orvosi segítség sem menthette volna meg – tették hozzá. Az ügyészség közlése szerint a támadás után a vádlott futva távozott a helyszínről.

A Fővárosi Főügyészség a letartóztatásban lévő 28 éves férfival szemben emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot, és végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza.

The post Vádat emeltek egy Budapesten megölt francia férfi gyilkosa ellen appeared first on .

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a január 25. és április 25. között tartott Silver Axe művelet – amelyben több EU-szervezet is részt vett – a kikötőkre, a repülőterekre és a szárazföldi határátkelőhelyekre összpontosított. A hatóságok immár az online piactereket is figyelemmel kísérték, az online vásárolt termékek átvételéhez megadott kiszállítási címek felkeresése számos felderítéséhez vezetett – közölték.

Az Euorpol arra hívta fel a figyelmet, hogy növekszik a hamisított növényvédő szerek behozatala mellett az illegális vegyi anyagok gyártása is az Európai Unióban. A nem engedélyezett összetevőket csak az előállítás végső szakaszában használják fel, majd a szereket ismert márkák nevével címkézik fel, mielőtt a feketepiaccon értékesítik őket – írták.

Közölték: a hatóságok az illegális növényvédő szerek, gyomirtó szerek, rovarölő szerek és gombaölő szerek kereskedelmének növekedését főként Európa déli országaiban és a Fekete-tenger térségében észlelték. Noha a Törökországból származó illegális növényvédő szerek behozatala erősödött, Kína továbbra is az első számú származási ország – írták.

Az uniós tagállamok között a műveletben részt vett Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. Bekapcsolódtak unión kívüli országok is: Brazília, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kolumbia, Norvégia és Ukrajna.

Ez volt hetedik Silver Axe, a korábbiak során 4921 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le az illetékes hatóságok – tették hozzá.

The post Europol: illegális növényvédő szerekkel kereskedőkre csaptak le 31 országban appeared first on .

Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: múlt héten csütörtök este a két ország miniszterelnöki egyeztetését követően vette fel a kapcsolatot a szlovén vezérkarfőnök-helyettessel, és másnap reggel már indult is a két MI-17-es helikopter Szolnokról és Pápáról a szomszédos országba.

A műszaki személyzettel együtt összesen 13 katona utazott Szlovéniába, aki pénteken egy rövid eligazítás után meg is kezdte a munkát. Csaknem harminc órát repültek és mintegy hatszáz tonna vizet szállítottak. Ruszin-Szendi tájékoztatása szerint a tűz oltásában több nemzet is részt vett, akikkel az együttműködés könnyen és professzionálisan ment, de a munkákat az állandó füst, tűz és hő, valamint a magas levegő-hőmérséklet is nehezítette.

A honvédség parancsnoka hozzátette: Magyarországon ilyen tűzoltási feladatokat kevésszer kell végrehajtaniuk, de gyakorolják, és kiképzett, tapasztalt személyzet áll rendelkezésre. A katonák bizonyították maguknak és a magyaroknak, illetve a szomszédos nemzeteknek is, hogy a Magyar Honvédségre lehet számítani – fogalmazott Ruszin-Szendi.

Arról is beszélt: hétfőn Belgiumban egy NATO-egyeztetésen vett részt, szeptemberben pedig nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek Magyarországon, ahol azt is bemutatják, hogy nemcsak a katasztrófavédelmi feladatokra, hanem a háborús helyzetre is felkészült Magyarország.

A műsorban a rendkívüli hőség miatti vízellátási problémákra is kitértek, erről Ruszin-Szendi elmondta: a honvédség vízszállító autói készenlétben vannak, és már segítettek is a lakosság ellátásában. A katonák víztisztító képességgel rendelkeznek és zacskós vizet is tudnak előállítani, “tucatszámra vannak” nyolc és tíz köbméteres szállítóautóik – jelezte.

The post Hazatértek a szlovén erdőtűz oltásában részt vevő magyar katonák appeared first on .

Elmondta, hogy az elhúzódó ukrajnai háború és a nyomában járó európai gazdasági válság, valamint a fokozódó migrációs nyomás miatt a következő években különös figyelmet kell fordítani Magyarország biztonságának és szuverenitásának megvédésére.

A kormányon belül működő Védelmi Tanácsnak ebben kiemelkedő szerepe lesz, hiszen ez a testület foglalkozik majd többek között a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a közbiztonsággal, a határrendészettel, a honvédelemmel, a menekültüggyel, a katasztrófavédelemmel, a terrorelhárítással valamint a védelmi fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztésekkel és jelentésekkel.

A Védelmi Tanács a kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma, elnöke a miniszterelnök, titkára a nemzetbiztonsági főtanácsadó. A Védelmi Tanács tagja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter valamint a miniszterelnök által kijelölt tagként a nemzetbiztonsági főtanácsadó. A Védelmi Tanács ülésén állandó meghívottként részt vesz a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára.

A Védelmi Tanács szükség szerint, de legalább kéthetente ülésezik, rendkívüli ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti.

A német külügyminiszter szerint fel kellene gyorsítani a fegyverszállításokat
Fel kellene gyorsítani és jobban kellene egyeztetni az Ukrajnának nyújtott külföldi támogatásokat, beleértve a fegyverszállításokat is – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter Prágában Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel megtartott közös sajtótájékoztatóján. Baerbock megerősítette: az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítások terén folytatódik az a német-cseh együttműködés, amelyről május elején állapodott meg Olaf Scholz német kancellár és Petr Fiala cseh kormányfő. A megállapodás szerint Csehország szovjet gyártmányú fegyvereket küld Ukrajnának, s ezért Németország modern német gyártmányú fegyvereket ad a cseheknek. A prágai sajtóban megjelent értesülések szerint a csehek helikoptereket és tankokat küldtek az ukránoknak, s ezért 15 Leopard 2A4 típusú német harckocsit kapnak. A német miniszter megjegyezte: Berlin ezt a cseh-német gyakorlatot szívesen alkalmazná más országok esetében is.

The post Orosz agresszió: Megalakult a Védelmi Tanács appeared first on .

A közlemény szerint az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) Truck & Bus elnevezéssel hirdetett fokozott ellenőrzést, amelyhez a magyar rendőrség is csatlakozott. A rendőrök az ellenőrzött járművek esetében 918 alkalommal állapítottak meg jogsértést. Azonnali közlekedési korlátozást 3 nehézteher-gépkocsinál rendelt el.

A tehergépkocsik ellenőrzése során vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt 67 alkalommal, a jármű- és rakománybiztonsággal kapcsolatban 131 esetben, míg az okmányokkal kapcsolatos jogsértések miatt 74 alkalommal kellett intézkedni. A tehergépkocsi-vezetők ellenőrzése során 9 esetben merült fel alkoholfogyasztás gyanúja, 132 alkalommal a jármű vezetője, illetve utasa nem használta a biztonsági övet, 169 jármű vezetője túllépte a megengedett legnagyobb sebességet – ismertették.

Az autóbuszok esetén vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt tíz alkalommal, a jármű- és rakománybiztonsággal kapcsolatban két esetben, míg az okmányokkal kapcsolatos jogsértések miatt öt alkalommal kellett intézkedni. Az ellenőrzött autóbuszok vezetői közül egy nem használta a biztonsági övet, illetve hatan túllépték a megengedett legnagyobb sebességet – tudatta az ORFK.

The post Fokozottan ellenőrizte a teherautókat és a buszokat a rendőrség appeared first on .

A KMKSZ honlapján kedden megjelent nyilatkozatban rámutatnak, hogy a törvénytervezet gyakorlatilag megegyezik az egy esztendővel ezelőtt közzétett változattal, azonban amíg “az előző célja a kisebbségi jogok garantálása volt, a jelenlegi már csak a kisebbségi jogokkal kapcsolatos társadalmi viszonyok sajátosságait kívánja meghatározni”.

A tervezet “a nemzetközi jogban elfogadott nemzeti kisebbségek fogalma helyett a jogi környezetet teljességgel nélkülöző nemzeti közösségek fogalmat használja” – áll a nyilatkozatban.

A KMKSZ úgy értékeli, hogy a törvénytervezet “jelentős jogszűkítést jelent az Alkotmányban és más nemzetközi megállapodásokban rögzített normákhoz, illetve az eddigi gyakorlathoz képest, s a közelmúltban elfogadott oktatási és nyelvtörvényben kodifikált korlátozások megerősítését jelenti a nyelvi, oktatási, média stb. jogok területén”.

Emellett a jogszabálytervezet nem biztosítja a nemzeti szimbólumok szabad használatát, “a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, megnehezíti a kisebbségi szervezetek támogatását, ellehetetleníti a kisebbségi nyelven működő médiumok működését, s kimarad belőle az erőszakos asszimiláció tilalma is”.

A tervezet a kisebbségi jogokat a nemzeti közösségekhez tartozó személyek egyedileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket “bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jog érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is”.

“A tervezet elfogadása a kisebbségek jogi helyzetének további romlásához vezetne” – szögezte le a KMKSZ a nyilatkozatban.

The post Bírálja az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvénytervezet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség appeared first on .

A vádirat szerint a bácsalmási férfiak 2021. április 23-án, éjszaka a házában rontottak rá egy helybeli férfira, akin egy állítólagos tartozást kértek számon. Miközben az idősebb támadó ráült a sértett kezére és pofozni kezdte, fiatalabb társa pocskondiázva őt, a pénzt követelte. Egy kést szegezve a sértett nyakához, közölték a férfival, hogy velük kell mennie, különben szétverik a fejét. Amikor a sértett öltözni kezdett, lerángatták róla a steppelt kabátot, mondván, hogy az most már az övék. Azt is közölték vele, hogy mindaddig nem engedik szabadon, míg nem fizet.

A túlerő, a késsel fenyegetés miatt ellenkezni nem merő férfit ezután átkísérték a fiatalabb vádlott lakóhelyére, ahol az éjszaka folyamán többször kést szegeztek a torkához, az idősebb vádlott ököllel ütlegelte és többször megrúgta a combját is. A sértett menekülni próbált, azonban a bejárati ajtó zárva volt, ráadásul fogvatartói utána eredtek és visszakísérték. Ezután a sértett belátta, hogy nincs esélye menekülésre és arra sem, hogy segítséget hívjon. Kétségbeesésében elárulta, hogy másnap fizetést kap. Idősebb elrablója továbbra is a pénzt követelve, egy fogóval befogta a sértett kisujját és megfenyegette, hogy letépi.

Fenyegetésének azzal adott további nyomatékot, hogy a kését hegyével lefelé a sértett bal combjára tette, majd a másik kezével ráütött. A szúrás átszakította a nadrágot és felületi sérülést okozott a sértettnek. Ezután egy balta fokával kis erővel tarkón ütötte a férfit, míg a balta élét a homlokához nyomta és skalpolással fenyegette. A bántalmazás sorozatnak másnap kora délután az vetett véget, hogy a fiatalabb vádlott javaslatára mindhárman elindultak a sértett lakására pénzért. Útközben azonban a sértett beszaladt egy ismerős ingatlanba és segítséget kért. Látva zaklatottságát, a háziak segítettek neki rendőrt hívni.

Az ügyészség a többszörösen büntetett férfit és társát felfegyverkezve elkövetett emberrablás bűntettével vádolja és ezért velük szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza. A letartóztatásban lévő vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.

The post Nyakához kést szegezve rabolták el appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a miniszteri zászlószalag-adományozással egybekötött harckocsizó fegyvernemi napon kiemelte, hogy a kormány haderőfejlesztési programjának köszönhetően több helyszínen nagyszabású épületfelújítási és más infrastrukturális fejlesztések folynak, így a tatai laktanyában is. A jelenlegi helyzetre tekintettel Magyarországnak fel kell gyorsítania a haderőfejlesztést. A kormány által létrehozott honvédelmi alap lehetővé teszi, hogy a háborús infláció és a globális gazdasági nehézségek ellenére az eddiginél erőteljesebben folytatódjon az erre vonatkozó program – hangoztatta a politikus.

Elmondta, hogy 44 új Leopard 2A7 harckocsi kerül Tatára, az első jármű érkezése 2023 júniusában várható; a továbbiak szállítása 2023 és 2025 között valósulhat meg. Hozzátette, hogy a régóta várt 24 PzH 2000 önjáró löveg első darabjai már az idén megérkeznek. Hangsúlyozta, egy modern hadsereg elképzelhetetlen erős, ütőképes páncélos erő nélkül. A helyes haderőszerkezetben a harckocsizó és a gépesített elemek nélkülözhetetlen tényezők a sikerhez – fűzte hozzá.

A miniszter szerint a technikai fejlesztések önmagukban nem sokat érnek, kellenek hozzájuk a jól felkészült, kiképzett és megbecsült katonák. A kormány fontosnak tartja, hogy “a katonák szolgálatát, elkötelezettségét anyagi juttatással is honorálja”, ezért döntött kimagasló arányú illetményemelésről, amely az elmúlt évtizedek legkomolyabb bérfejlesztése – jelezte.

A honvédelmi miniszter kitért arra, hogy “a háború soha nem lehet célunk, a megelőzésre kell koncentrálnunk”. Egyelőre nem látható az orosz-ukrán háború vége, az általa okozott gazdasági válság pedig begyűrűzik a mindennapjainkba – mondta, hozzátéve: meg kell erősíteni az ország biztonságát, mert a békéhez erő kell.

A rendezvényen részt vett Sándor Zsolt, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese.

The post Szalay-Bobrovniczky: fel kell gyorsítani a haderőfejlesztést appeared first on .

Bali Tamás ezredes, a bázisparancsnok helyettese a katonák fogadása után elmondta: 13 magyar katona négynapos tűzoltási feladaton vett részt két Mi-17-es helikopterrel Szlovéniában, ahol jelentős szerepet vállaltak a térségben az elmúlt napokban kialakult és terjedő erdőtüzek oltásában. Hozzátette: a két helikopterrel hattagú gépszemélyzet utazott. Egy gépszemélyzetet két pilóta és a fedélzeti technikus alkot, aki az oltási feladatnál a ballonok merítését és ürítését koordinálja.

Emellett hét emberből álló repülőműszaki csapat vett részt a feladat végrehajtásában, ők a két helikopter folyamatos üzemkész állapotát biztosították – mondta az ezredes, megjegyezve: feladatuk volt emellett azoknak a ballonoknak az üzemkészen tartása, amelyekkel a tűz oltása zajlott. Bali Tamás megjegyezte, a tűzoltás rutinfeladatnak számít, de a szlovéniai tűzoltásban több nemzet vett részt sok – forgószárnyas, illetve merevszárnyú – légi járművel, ugyanabban a légtérben.

Remzső Zsolt őrnagy, a szolnoki bázis Rubik Szállítóhelikopter Zászlóaljának egyik rajparancsnoka elmondta: több hasonló bevetésen voltak már Magyarországon és külföldön egyaránt. A szlovéniai tűzoltást nehezítette, hogy magas hegyek között kellett végrehajtani, ahová a tűzoltók nem juthattak fel, továbbá világháborús bombák robbantak fel a tűz miatt – tette hozzá. A magyarok osztrák, horvát, olasz, román, szerb és szlovák katonákkal együtt oltották a tüzet. Lezárt légtérben, “nagyon komoly” légi forgalom mellett kellett végezniük a vízemeléseket. Sok helyen vízemelő depókat hoztak létre, volt egy folyó is, ahonnan lehetett vizet kiemelni – mondta.

Beszámolt arról, hogy egy-egy alkalommal két tonna vizet is felemeltek és szállítottak a helyszínre, mintegy öt-hat percenként. Ez jelentős segítséget jelentett a tűz oltásában – mondta az őrnagy.

The post Hazatértek a szlovéniai erdőtűz eloltásában részt vevő magyar katonák appeared first on .

Az elmúlt évtized horvátországi utazásai során szinte minden évben akadt valami blogra való - repülőgép, hajó, emlékmű, múzeum és egy tengerésztemető egyaránt került az albumokba. A sort most tovább folytatom.

*

Július 9-én szombaton, Pula keleti oldalán kigyulladt egy trafóház. A 10-12 méteres szél a közeli erdő felé terelte a lángokat és a tűz gyorsan elharapózott. Zadarból a légierő három Canadair CL-415-ös tűzoltógépe indult az Isztriára, hogy a földi egységekkel közösen fékezzék meg a tüzet. Ehhez közel öt órára volt szükség, a három amfíbia ennyi ideig ingázott a tűzfészkek és a vízfelvételre kiválasztott tengerszakasz között.

[...] Bővebben!

A Fővárosi Törvényszék 2021 novemberében hirdetett ítéletet a büntetőügyben és a vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak, valamint gyermekpornográfia bűntettében, amelyért őt, mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 16 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, tíz év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyben végleges hatállyal eltiltotta minden olyan foglalkozástól és egyéb tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi, vagy befolyási viszonyban állna.

A megállapított történeti tényállás szerint a vádlott előző szabadságvesztés büntetéséből történt feltételes szabadságra bocsátása ideje alatt, 2019-ben ismerkedett meg egy Kispesten élő nővel és annak 11 éves lányával, majd rendszeresen együtt töltötték a szabadidejüket, illetve a vádlott többször tartózkodott náluk az éjszakai órákban is.

A vádlott ottlétei során a kislány bizalmába férkőzött, több alkalommal szexuális indíttatásból a sértett alsóneműjébe nyúlt, illetve segédeszközt is igénybe vett, emellett a vádlott egy alkalommal a kislányról mobiltelefonjával súlyosan szeméremsértő videófelvételt készített. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazásáért, a védője pedig az ítéleti indokolás ellen élt fellebbezési jogával. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblához előterjesztett indítványával az elsőfokú ítélet helyben hagyását kezdeményezte.

Az ügyészi indítvány eredményre vezetett, mert a fellebbviteli bíróság 2022. július 6-án kihirdetett másodfokú határozatával a vádlottra kiszabott büntetést helybenhagyta, amelyet nyomban foganatosítottak.

The post 16 év szabadságvesztést kapott „a szexuális ragadozó” appeared first on .

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete június végi madridi csúcstalálkozóján hivatalosan meghívta tagjai közé Svédországot és Finnországot. A két csatlakozási jegyzőkönyvet július 5-én fogadták el Brüsszelben.

A jegyzőkönyveket a NATO-tagállamok parlamentjeinek is ratifikálniuk kell. A román kormány múlt héten hagyta jóvá, majd hétfőn Klaus Iohannis államfő a parlament elé terjesztette a két ország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének ratifikálásáról szóló javaslatot. A tervezetet szerdán előbb a képviselőház, majd döntő törvényhozási fórumként a szenátus is megszavazta — írja az Agerpres hírügynökség.

The post NATO: Románia is jóváhagyta a Finn és a Svéd csatlakozást appeared first on .

A vádirati tényállás szerint a két férfi harmadmagával együtt egy éjjeli órán a pénzintézethez hajtottak, a kültéri kamerát elfordították, a riasztót purhabbal befújták, majd távoztak a helyszínről. Fél órával később visszatértek oda, felfeszítették az épület ajtajait, majd a padlóról felfeszítették az oda rögzített széfet is. A 370 ezer forint értékű széfet ezt követően kivitték az autójukhoz és elhajtottak a helyszínről.

A Győri Járási Ügyészség két férfival szemben emelt vádat jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt. Az idősebb férfi többszörös, fia különös visszaeső. Tettükért velük szemben 12 év szabadságvesztés is kiszabható.

Az ügyészség a vádiratban a beismerés és a tárgyalásról való lemondás esetére arra tett indítványt, hogy a bíróság a vádlottakat öt-öt év szabadságvesztésre ítélje. Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Csornai Járásbíróság fogja meghozni.

The post Elvitték a széfet, 13 millió forint a kár appeared first on .

A Sieci lengyel konzervatív hetilapban jövő héten megjelenő interjú pénteken közzétett részletében Blaszczak közölte: a szerződést 48 FA-50 repülőre és legalább 182 K2 harckocsira fogják megkötni. Sajtóértekezletén a politikus azt is tudatta: az első K2-eseket és K9-eseket még idén leszállítják Lengyelországba, jövőre pedig megérkeznek az első vadászgépek.

A beruházás “ugrásszerűen növeli” Lengyelország védelmi képességeit – fogalmazott Blaszczak. Hozzátette: az időtényező fontos, hiszen a lengyel politikai vezetők “tudatában vannak azon kihívásoknak, amelyekkel Lengyelország az ukrajnai háború miatt, (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) agresszív, az orosz birodalom újjáépítésére törekvő politikája miatt szembesül”.

A felszerelést a szerződésteljesítés első szakaszában Dél-Koreában gyártják, majd Lengyelországban is, ennek részleteiről a lengyel állami fegyvergyártó, a PGZ még tárgyal a dél-koreai partnerekkel – mondta el Blaszczak. Lengyelország az utóbbi időben több ügyletet jelentett be a hadsereg korszerűsítése keretében, több beruházásra az amerikai partnerekkel kötöttek szerződést.

A lengyel parlament március közepén fogadta el a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt. Ennek értelmében a fegyverbeszerzési kiadásokat a költségvetési forrásokon kívül hosszú távú kölcsönökből és kötvényekből is fedezik, egyúttal jövőre a bruttó hazai termék (GDP) három százalékára emelik Lengyelország védelmi kiadásait.

The post Lengyelország dél-koreai vadászgépeket, önjáró lövegeket és harckocsikat szerez be appeared first on .

A jogszabályt még közzé kell tenni a lengyel jogi közlönyben, ezáltal hatályba lép, és az államfő azt követően véglegesíti a ratifikálást. A törvényt Duda a Balti-tenger partján fekvő Gdynia város haditengerészeti kikötőjében tartott rendezvényen írta alá. A lengyel szenátus szerdai ülésén, az alsóház (szejm) pedig már július elején szinte egyhangúlag megszavazta a jogszabálytervezetet.

Duda a gdyniai ünnepségen kiemelte: a két skandináv ország NATO-csatlakozása “óriási mértékben erősíti” a térség biztonságát. A NATO és Oroszország határa jelentősen, mintegy 1600 kilométerrel lesz hosszabb – mutatott rá.

“Vajon ezt akarta Putyin, ez jelenti-e Oroszország győzelmét?” – tette fel a kérdést, utalva az ukrajnai háborúra. A lengyel elnök szerint Moszkva arra számított, hogy az Ukrajna elleni támadással lényegében megosztja a NATO-t, de ennek az ellenkezője történt. A szövetség a kezdetektől fogva egységet mutatott, erkölcsileg és katonailag is támogatja Ukrajnát – hangsúlyozta Duda.

Svédország és Finnország az ukrajnai háború kitörése után, május közepén nyújtotta be a NATO-csatlakozási kérelmet, amelyet a szövetség a június végi madridi csúcstalálkozóján hagyott jóvá. A folyamat véglegesítéséhez viszont az összes tagállam ratifikálása szükséges. A ratifikálás már a 30 NATO-tagállam jelentős részében megtörtént.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön közölte: Ankara augusztusban egyeztetést tart Svédországgal és Finnországgal, és a tanácskozás eredményétől teszi függővé a katonai szövetség bővítésének jóváhagyását. Törökország korábban húzódozott a svéd és a finn tagság jóváhagyásától, kifogásolva, hogy a két országban Ankara által terrorszervezetnek tartott kurd csoportokat támogatnak.

The post A lengyel elnök aláírta a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló törvényt appeared first on .