Biztonságpolitika

Az ukrán tárcavezető szavai szerint az újabb fegyverszállítmány már úton van Ukrajna felé. A miniszter megjegyezte: Spanyolország azon döntése, hogy Hawk rendszereket ad Ukrajnának, jelzés volt más országok számára, hogy ők is elkezdjék keresni a lehetőségét Hawk rendszerek Ukrajnába történő szállításának. “Pontosan ezt kértük Spanyolországtól, ez segít megvédeni polgári infrastruktúránkat” – hangsúlyozta Kuleba.

Az Aspide rendszereket stratégiai létesítmények, például ipari vállalatok, repülőterek, tengeri kikötők védelmére tervezték. Réteges légvédelmi rendszer részeként is működhetnek, mivel képesek adatokat cserélni más típusú légvédelmi rendszerekkel. A Hawk légvédelmi rendszer az Egyesült Államokban gyártott Patriot rakétavédelmi rendszer előfutára – írta beszámolójában az Ukrajinszka Pravda. A hírportál hozzátette, az Egyesült Államok is fontolgatja ilyen rendszerek átadását Ukrajnának.

The post Orosz agresszió: Spanyolország újabb fegyvereket ad Ukrajnának appeared first on .

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési értesülés szerint az orosz hadsereg tisztikarán belül már szeptemberben aggályokat keltett, hogy a nem sokkal korábban mozgósított tartalékosok közül többen fegyver nélkül érkeztek Ukrajnába.

Az elemzés szerint nyilvánosan hozzáférhető fotók utalnak arra, hogy azok a mozgósított tartalékosok, akiknek jutott fegyver, rendszerint AKM típusú karabélyokat kapnak. Ezt a fegyvertípust 1959-ben rendszeresítették az orosz hadseregben – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A hírszerzési értesülés szerint e fegyverek közül sok alig működőképes a tárolás rossz körülményei miatt. Ráadásul ehhez a fegyvertípushoz 7,62 milliméteres lőszer való, jóllehet a reguláris orosz haderő egységeinek zömét AK-74M vagy AK-12 típusú fegyverekkel szerelték fel, amelyekhez 5,45 milliméteres lőszer kell.

A tartalékosok integrálása a hivatásos egységekbe és az ukrajnai harcok veteránjai közé mindezek alapján azzal jár, hogy az orosz fegyveres erők logisztikai szakértőinek egységes lőszertípus helyett kétféle muníciót kell eljuttatniuk a frontra, és ez valószínűleg tovább terheli az egyébként is feszes orosz logisztikai rendszert – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett elemzésében.

The post Brit katonai hírszerzés: gyengén felszerelt orosz tartalékosok a fronton appeared first on .

A nyilatkozat szerint Aliyev és Pasinján megállapodott abban, hogy lemond az erő alkalmazásáról, és a kérdéseket a szuverenitás elismerése alapján oldják meg. A három vezető hangsúlyozta az Örményország és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás aktív előkészítésének fontosságát. A felek megállapodtak, hogy folytatják a kölcsönösen elfogadható megoldások keresését, amihez Moszkva minden lehetséges segítséget kész megadni.

A felek megerősítették elkötelezettségüket a Jereván és Baku közötti kapcsolatok átfogó normalizálására vonatkozó megállapodások betartása mellett. Az azeri és az örmény vezető üdvözölte Oroszország készségét a kapcsolatok normalizálásának előmozdítására. A felek megállapították, hogy az orosz békefenntartók kulcsfontosságú szerepet játszanak a régió biztonságának megteremtésében.

Putyin a tárgyalásokat követően, kamerák előtt nyilatkozva, két tárgyalópartnerével egy kerekasztalnál ülve elismerte, hogy a szakértői szinten kidolgozott közös nyilatkozatból néhány dolgot végül ki kellett hagyni. Ugyanakkor hasznosnak minősítette a találkozót, amely szerinte “megteremti a feltételeket a helyzet egészének rendezése felé teendő további lépésekhez”. Az orosz elnök beszámolója szerint a háromoldalú találkozó több mint két órán át tartott. Előtte külön-külön is több mint két órán át tárgyalt az örmény és az azeri vezetővel.

“Az Oroszországi Föderáció mindent megtesz az Örményország és Azerbajdzsán közötti végleges rendezés érdekében” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy a felek megállapodtak a kapcsolattartás és a párbeszéd folytatásában, és tovább keresik a konfliktus lezárásához szükséges megoldásokat. Putyin szerint Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán megmutatta, hogy képes megegyezni a jövőről és hangsúlyozta, hogy a régióban élő összes nép érdekelt a kapcsolatok normalizálásában.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. Az terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult. A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szembenálló felek között azóta is voltak villongások.

The post Örmény-azeri konfliktus: Putyin a béke angyala szerepébe lépne appeared first on .

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az ukrán gabona fekete-tengeri szállításáról szóló kezdeményezés keretében két párhuzamos dokumentumot írtak alá. Az első Ukrajna, az ENSZ és Törökország között jött létre. Kijelentette, hogy e három aláíró fél egyike sem közölte, hogy le akarná állítani a gabonaszállítási megállapodást. “Ezért úgy folytatjuk tovább, ahogy megbeszéltük” – szögezte le az államfő.

A második dokumentumot Oroszország, Törökország és az ENSZ írta alá. Zelenszkij megjegyezte, nem hallott arról, hogy ezt az ENSZ vagy Törökország megsértette volna, hiszen ezek az aláíró felek nem érdekeltek abban, hogy Afrikát és Ázsiát éhínség sújtsa.

“Ha Oroszország azt mondja, hogy kilép a gabonaegyezményből, az azt jelenti, hogy az utóbbi három fél által megkötött egyezségből lép ki, azaz megszegi az ENSZ-szel és Törökországgal aláírt megállapodását” – magyarázta Zelenszkij.

“Biztos vagyok benne, és hiszünk abban, hogy a partnerek le tudják csillapítani az Oroszországi Föderáció retorikáját. Mi a magunk részéről folytatjuk a gabonaegyezmény teljesítését. Azért, mert tudjuk, hogy stabilitást hozunk a világban, és az élelmiszerpiacokon” – tette hozzá Zelenszkij.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy hétfőn 12 hajó 354,5 ezer tonna mezőgazdasági termékkel a fedélzetén indult útnak Ukrajna déli kikötőiből Afrika, Ázsia és Európa országai felé, miután Oroszország bejelentette a “gabonaszerződés” felfüggesztését. Az ENSZ, Törökország és Ukrajna eközben hétfőn egyeztette 14 további gabonaszállító hajó útitervét a török vizeken.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság kora este azt jelentette, hogy az orosz erők eltaláltak két kikötői polgári vontatóhajót a dél-ukrajnai Ocsakiv irányában. Ezek a hajók rendszerint gabonaszállító uszályok vontatását végezik. A támadás következtében a civil hajók legénységéből ketten meghaltak, egy megsérült, egynek pedig nyoma veszett.

The post Orosz agresszió: Ukrajna folytatja a gabonaegyezményben vállaltak teljesítését appeared first on .

“A hajóforgalom a biztonsági folyosóban elfogadhatatlan, mivel az ukrán vezetés és az ukrán fegyveres erők parancsnoksága arra használja fel, hogy harci műveleteket hajtson végre az Oroszországi Föderáció ellen” – áll a közleményben. A moszkvai katonai tárca szerint lehetetlen bármely objektum biztonságát szavatolni a gabonafolyosón, amíg Kijev nem hagy fel annak katonai célú felhasználásával. A közlemény hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lép ki a “fekete-tengeri kezdeményezésből”, hanem felfüggeszti a megállapodásokat.

“Számítunk a nemzetközi szervezet (az ENSZ) segítségére abban, hogy garanciákat kapjunk Ukrajnától arra, hogy a humanitárius folyosót és a mezőgazdasági termékek exportjára kijelölt ukrán kikötőket nem használja fel az Oroszországi Föderáció elleni katonai akciókra” – állt az orosz védelmi minisztérium közleményében.

“Tekintettel arra, hogy a megállapodás – az ukrán kikötőkből történő biztonságos gabona- és élelmiszerszállításra vonatkozó kezdeményezés – aláírása és végrehajtása António Guterres ENSZ-főtitkár közvetítésével történt, közöltük vele és az ENSZ Biztonsági Tanácsával álláspontunkat” – közölte a minisztérium.

A gabonaegyezményben való orosz részvétel felfüggesztése nyomán kialakult helyzetet hétfő délután telefonon vitatta meg hétfőn Szergej Sojgu orosz és Hulusi Akar török védelmi miniszter. Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács hétfői ülésén azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz saját intézkedéseket hozni a Fekete-tengeren az engedélye nélkül áthaladó hajók ellenőrzésére.

A diplomata elmondta: Oroszország abból indul ki, hogy a Fekete-tengeren keresztül történő gabonaexportról szóló megállapodásokat nem szabad a részvétele nélkül végrehajtani és az orosz részvétel híján meghozott döntések és intézkedések pedig Moszkvát nem kötelezik semmire. Álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy az ukrán fél katonai felforgató célokra használja a fekete-tengeri humanitárius folyosót.

Az idén július 22-én Isztambulban Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ által megkötött gabonaszállítási egyezmény keretében 397 hajón több mint 9 millió tonna gabona hagyhatta el biztonságban a fekete-tengeri ukrajnai kikötőket, aminek hatására csökkentek az élelmiszerárak a világpiacon. A megállapodás november végén járna le, de Moszkva a szombaton Szevasztopol térségében végrehajtott ukrán légi és tengeri dróntámadásra hivatkozva felfüggesztette a részvételét benne.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz fekete-tengeri flotta hajóit szombaton megtámadó drónoknak legalább az egyikét a megállapodás alapján megnyitott gabonaszállító folyosó területéről, egy ukrán vagy nyugati használatban lévő civil hajóról indíthatták el.

The post Orosz agresszió: Moszkva felfüggeszti a forgalmat a fekete-tengeri gabonafolyosón appeared first on .

A száraz nyári időszakban fellobbanó, majd rövid időn belül nagy területen tovább terjedő tüzek megfékezésében idén is fontos szerep jutott a honvédség helikoptereinek. A légi tűzoltó képességre nem csak itthon, de külföldön is szükség volt, mivel Szlovéniában az ország történetének legnagyobb tüze pusztított. A Magyar Honvédség szerepvállalásába, a négynapos művelet mozzanataiba Remzső Zsolt őrnagy, oktató-gépparancsnok, és Klement Zsolt őrnagy, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Repülő Műszaki Zászlóaljának megbízott zászlóalj-parancsnoka adott betekintést.

[...] Bővebben!

A rendőrség bejelentette, hogy a vizsgálat eddigi adatai szerint a 66 éves Andrew Leak követte el az akciót, amelyben a belügyminisztériumi intézmény két alkalmazottja könnyebben megsérült. Leak, aki a dél-angliai High Wycombe városában élt, szemtanúk beszámolói szerint két vagy három Molotov-koktélt dobott vasárnap a bevándorlási és menedékjogi ügyeket intéző központ épületére az angliai kikötővárosban.

A támadó egy fehér gépkocsival érkezett a helyszínre, majd miután az épületre hajította a házilagos gyújtóeszközöket, egy közeli üzemanyagtöltő állomásra hajtott tovább, ahol öngyilkosságot követett el. Az épületben keletkezett kisebb tüzet a tűzoltók néhány perc alatt eloltották. Az ügyet eddig a kenti rendőrség vizsgálta, de keddtől a Scotland Yard terrorelhárító szolgálatának délkelet-angliai ügyosztálya vette át a nyomozás irányítását.

Az erről szóló bejelentés hangsúlyozza, hogy az incidenst, amelyben az elkövető kezdetleges gyújtóeszközöket használt, a hatóságok nem minősítették terrorcselekménynek. A közlemény megfogalmazása szerint azonban a támadás jogi minősítése folyamatos elbírálás alatt áll. A terrorelhárító szolgálat szerint az egyértelműnek tűnik, hogy a támadás indítéka valamiféle gyűlölet vezérelte indulat volt, bár ez sem jelenti feltétlenül, hogy az akció megfelel a terrorcselekménnyé nyilvánítás kritériumainak.

A tájékoztatás szerint az elkövetőként azonosított férfi otthonában házkutatást tartottak, és a rendőrség számos olyan tárgyat lefoglalt, amelyek “érdekesek lehetnek” a vizsgálat szempontjából. A terrorelhárító ügyosztály szerint ugyanakkor jelenleg semmi nem utal arra, hogy az elkövető idős brit férfi mellett mások is részesei lettek volna az akciónak, és nincs semmiféle arra utaló jel sem, hogy a támadó lakóhelyének körzetében vagy Doverben bármilyen további, szélesebb körű fenyegetéstől kellene tartani.

Nagy-Britanniába évente több tízezren próbálnak illegálisan átjutni a kontinensről a La Manche-csatornán át, többnyire embercsempészek által szervezett csoportokban, amelyek gumicsónakokkal kelnek útra. Tavaly novemberben 31 ember, köztük öt nő és egy gyermek a tengerbe fulladt, amikor gumicsónakkal próbáltak átkelni a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába, és a csónak az átkelési kísérlet közben elsüllyedt. A brit kormány ezután új, szigorú törvények előkészítésébe kezdett az illegális bevándorlás megfékezésére. Ennek alapján életfogytiglani börtönnel lesznek sújthatók azoknak a hajóknak a vezetői, amelyekkel az embercsempészek a Nagy-Britanniába illegálisan bejutni próbálókat szállítják az európai kontinensről a brit partok felé.

The post A terrorelhárítás vizsgálja a doveri menekültközpont elleni támadást appeared first on .

A szóvivő szavai szerint az éjjel megsemmisített hat drón közül hármat az ukrán légierő a dnyipropetrovszki régióban, hármat pedig Poltava megyében lőtt le. Hozzátette, hogy néhány viszont becsapódott. Az ukrán fél szerint az oroszok már több mint négyszáz ilyen típusú drónt használtak fel, amelyből több mint háromszázat semmisítettek meg az ukrán erők. Oroszország legalább 2000-2500 Sahíd drónt rendelt Irántól – tette hozzá Ihnat.

A szóvivő elmondta, hogy Oroszország Irántól ballisztikus rakétákat is készül beszerezni, ezeket valószínűleg Ukrajna északi határán helyezik el, ahonnan egész Ukrajnára fenyegetést jelentenek. Elismerte, hogy Ukrajna nem képes hatékonyan védekezni ezekkel a rakétákkal szemben. “Elméletileg le lehet lőni őket, de valójában nagyon nehéz azokkal az eszközökkel, amelyek nekünk vannak. Légvédelmünk van, ami nem rakétavédelem” – fogalmazott a szóvivő. Hozzátette, hogy Moszkva Iszkander-M típusú ballisztikus rakétákat akar vásárolni Irántól.

Az orosz hiperszonikus Kinzsal rakéták Fehéroroszországba telepítése Ihnat szerint nem jelent fordulatot a háborúban. “A MiG-31K repülőgép egy ilyen rakétát tud szállítani a törzséhez rögzítve. Ukrajna bármely pontját fenyegetheti, olyan csapást mérhet, amelyre nehéz lesz válaszolni. Nem számít viszont, hol van a gép. A Fehéroroszország területén való jelenléte nem több, mint a nyugat-európai országokkal szembeni kardcsörtetés” – fejtette ki a szóvivő.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság keddi jelentésében arról számolt be, hogy az ukrán légierő csapást mért egy orosz katonai csoportosulásra a Mikolajiv megyében lévő Sznihurivka térségében. Az ukrán tüzérek és rakétacsapatok az elmúlt napban mintegy 180 tűzfeladatot hajtottak végre a déli országrészben, aminek következtében a parancsnokság információi szerint 21 orosz katona halt meg. Az orosz erők hétfőn hevesen támadták Mikolajiv megyében Bastanka térségét, a herszoni régióban pedig a frontvonal mentén lévő Beriszlav környékén az ukrán erők által a nemrég felszabadított településeket. Hétfő este az ukrán légvédelmi erők megsemmisítettek két ellenséges Ka-52 (Aligator) típusú támadóhelikoptert.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint hétfőn mintegy 650 orosz katona vesztette életét Ukrajnában, velük együtt 72 470-re emelkedett az orosz hadsereg emberveszteségének száma.

Petro Andruscsenko, a Donyeck megyei Mariupol polgármesterének tanácsadója arról adott hírt, hogy a Volnovaha településen lévő Ahmatar szállodát találat érte, és tíz orosz katonai haditechnikai eszköz semmisült meg. A tanácsadó közlése szerint az orosz oldalon harcoló csecsenek szállásolták el magukat a hotelben.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára azt írta, hogy Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője a “fő ideológusa és lobbistája” az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak. Megjegyezte, hogy Kirijeko a Roszatom orosz atomenergetikai konszernnél végzett munkája révén jól eligazodik az energetikai szférában. Danyilov kijelentette, hogy Ukrajna név szerint tudja, kinek és miért kell felelnie a háborús bűntettekért Oroszországban.

The post Orosz agresszió: több mint háromszáz iráni drónt lőttek le eddig appeared first on .

Az eset 2021. október 24-én Nógrádsipeken történt, ahol megyei III. osztályú bajnoki mérkőzést játszott a hazai csapat a ludányhalásziak ellen, és a meccs lefújása után a játékosok között szóváltás alakult ki – írták a közleményben. A vitát a nógrádsipekiek egyik játékosa próbálta csitítani, amikor az egyik szurkoló odalépett hozzá és lefejelte; a focista orrcsonttörést szenvedett. A büntetett előéletű vádlottnak a sportrendezvényen tanúsított kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartásáért is felelnie kell a bíróság előtt.

Vele szemben súlyos testi sértés bűntette és nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntette miatt emeltek vádat. Az ügyészség börtönbüntetést és közügyektől való eltiltást indítványozott, továbbá azt is, hogy a szurkolót tiltsák el a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyrendszerében megrendezett sportrendezvények látogatásától. Hozzátették: arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség egy év hat hónap börtönbüntetés, két év közügyektől eltiltás, valamint 1 év sportrendezvények látogatásától eltiltás kiszabására tett mértékes indítványt a vádiratban.

Mivel a vádlott a bűncselekményt egy korábbi felfüggesztett fogházbüntetés próbaideje alatt követte el, elítélése esetén annak az egy év időtartamú szabadságvesztésnek a végrehajtását is el kell rendelni.

The post Focistát bántalmazó szurkoló ellen emeltek vádat appeared first on .

Némedi-Varga Éva közölte, a pótkeréktároló lett gyanús a pénzügyőröknek, amikor a szerb sofőrt és utasát ellenőrizték. Kiderült, hogy az egész autót kibélelték kábítószerrel.

A pótkerék helyéről, a küszöbökből, az oldalsó oszlopból és egyéb gyári karosszérianyúlványokból átlátszó műanyag vákuumcsomagokban csaknem 52 kilogramm zöldes-barnás növényi törmelék – a gyorsteszt szerint kannabisz – került elő – tudatta az alezredes.

A NAV munkatársai a kábítószergyanús anyagot és a szerb járművezetőt átadták a rendőrségnek.

The post Több mint fél mázsa drogot találtak a pénzügyőrök Röszkén appeared first on .

Denisz Smihal miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy az orosz erők támadása tíz régiót – azaz az ország csaknem felét – érintette, 18 javarészt energetikai létesítményben tettek károkat. Ukrajna hét régiójában több száz település maradt áram nélkül. Szavai szerint a következmények sokkal súlyosabban is lehettek volna, de az ukrán légvédelem a kilőtt több mint ötven rakétából 44-et a levegőben megsemmisített.

Smihal kiemelte, hogy a javítócsapatok teljes kapacitással dolgoznak az áramszolgáltatás helyreállításán. Jelenleg még nem állt helyre az áramszolgáltatás helyenként a kijevi, a zaporizzsjai, a dnyipropetrovszki és a harkivi régióban. Ismételten arra kérte a lakosságot, hogy spóroljanak az árammal.

A főváros, Kijev vezetése közölte, hogy a légvédelemnek köszönhetően a fővárost nem érte egyetlen találat sem, ugyanakkor a kijevi térség helyzete miatt áram- és vízkimaradások vannak a városban. A fővárosi vízművek arról tájékoztatott, hogy a fővárosban kialakult rendkívüli helyzet miatt a fogyasztók 80 százalékánál megszakadt a vezetékes ivóvízellátás, de már dolgoznak a szolgáltatás helyreállításán.

Később Vitalij Klicsko polgármester bejelentette az áramellátás részleges helyreállítását a főváros északkelti külső részén, Brovari mellett fekvő Desznyanszki kerületben. Azt ígérte hogy három-négy órán belül helyreállítják a vízellátást Kijevben a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján és részben a jobb parton is.

Az ukrán légierő jelentése szerint a rakétákat az orosz erők a Kaszpi-tenger északi részéről és az oroszországi rosztovi területről indított Tu-95-ös és Tu-160-as repülőgépekről lőtték ki.

Közben az ukrán vezérkar hétfői harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában az elmúlt napon több mint hatszáz katonát veszített. Velük együtt megközelítőleg eddig 71 820 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 2686 orosz harckocsit, 275 repülőgépet és 253 helikoptert.

The post Orosz agresszió: többen megsérültek a reggeli tömeges orosz támadásban appeared first on .

A XXI. században a háborúk már nem korlátozódnak kizárólag a fizikai térre, hanem ma már a kibertérben is legalább olyan mértékű és jelentőségű háború zajlik. A 2016. júliusában Varsóban tartott csúcstalálkozóján a NATO hadszíntérré nyilvánította a kiberteret, mely beigazolta az addigi véleményeket, álláspontokat, miszerint a kibertér kiemelt jelentőséggel bíró színtere az államok között kialakult konfliktusokban, diplomáciában. Ebből kifolyólag a mai modern világban a katonai műveletek megkerülhetetlen színterévé vált a kibertér, melynek köszönhetően a különböző műveletek egyszerre több dimenzióban, több területen képesek futni, ezért sokan hibrid hadviselésnek nevezik a mai modernkori hadviselés formáját.

Fontos megjegyezni, hogy a kibertámadások számában és intenzitásában növekedés tapasztalható az elmúlt években, melynek egyik legnagyobb oka az, hogy a mai napig nincs teljes mértékben letisztázva, jogszabályokban rögzítve, hogy milyen tevékenységet lehet végezni a kibertérben és mely az a határ, amikor már kibertámadásról, kiberhadviselésről beszélhetünk. A hadviselésről alkotott képet elsőként az Észtország ellen, 2007-ben indított kibertámadás alakította át végérvényesen, amikor is (feltehetően) Oroszország megtámadta és megbénította Észtország közigazgatási rendszerét a kibertéren keresztül. Ez a támadás volt az, amikor is a közvélemény megismerhette, megtapasztalhatta, mi mindent el lehet érni egy kibertérből indított támadással és mi mindenre lehet képes egy összehangolt kibertámadás. Az első katonai konfliktus, mely hibrid formában ötvözte a kiberteret, illetve a hagyományos értelemben vett fizikai teret, a 2008-ban kirobbant orosz-grúz háború tekinthető. Az orosz hackerek még a fizikai térben kirobbant fegyveres konfliktus előtt támadásokat intéztek grúz állami weboldalak ellen, melynek célja az volt, hogy rombolják a grúz állam megítélését a külföldi államok vonatkozásában. A támadások mellett a másik cél a lakosság dezinformálása, félretájékoztatása volt, melyet a kommunikációs csatornák blokkolásával igyekeztek elérni. Fontos kiemelni, hogy Grúzia akkoriban nem rendelkezett fejlett informatikai hálózattal, ezért ezek az információs műveletek nem tudtak akkora kárt okozni, mint mondjuk Észtország esetében, mely rendkívül fejlett informatikai kiépítettségéről volt ismert.

A kibertámadások alkalmazása ma már szinte minden állam eszköztárában megjelenik. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a nehéz bizonyíthatóság miatt bárki könnyedén letagadhatja azt, hogy kibertámadásban vett volna részt vagy adott ki rá parancsot, mely egyfajta kockázatmentességet biztosít a támadó fél számára. Nincs ez másként a 2022. február 24.-én kirobbant orosz-ukrán háború vonatkozásában sem, ahol a hagyományos értelemben vett szárazföldi és légi katonai műveletek mellett a kibertérben is fokozott háború zajlik az államok között. Fontos tisztázni, hogy a két állam között korábban is történtek kiberbiztonsági incidensek, támadások. Elég csak megemlíteni a 2016-ban elterjedt NotPetya nevű rosszindulatú programot, melyet sokan az orosz állam által támogatott kibertámadásnak tartanak. Ennek a zsarolóvírusnak az elsődleges célpontja Ukrajna, azon belül a különböző kormányzati és pénzügyi szervek voltak, azonban a kártékony program az egész világon éreztette hatását a Pennsylvaniától egészen a Tasmániáig. A rosszindulatú program mechanizmusa úgy működött, hogy a megfertőzött eszközön az adatokat letitkosította és bizonyos összegért cserébe-melyet az esetek nagy többségében kriptovalutában kértek a támadók- feloldották (jobb esetben) az adatokon lévő titkosítást. A zsarolóvírus által elért kár becslések szerint meghaladta a 10 milliárd dolláros határt, mely jól reprezentálja, hogy a kibertérből milyen mértékű károkat lehet okozni, melyre minden olyan állam vagy állam által támogatott hackercsoport képes lehet, amely rendelkezik megfelelő kibertámadási kapacitással és infrastruktúrával.

A hibrid háború megértéséhez fontos tisztázni, hogy milyen eszközökkel vívják a kiberháborút a szemben álló felek, illetve mit is értünk pontosak kibertér és kiberhadviselés alatt. A kibertér definícióját a 1139/2013. évi (III. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiája elég pontosan meghatározza, miszerint „A kibertér globálisan összekapcsolt, decentralizált, egyre növekvő elektronikus információs rendszerek, valamint ezen rendszereken keresztül adatok és információk formájában megjelenő társadalmi és gazdasági folyamatok együttesét jelenti”. A kiberhadviselés fogalmának meghatározása a katonai terminológiában következőképpen hangzik: „olyan összehangolt és koordinált tevékenységeket takarnak, amelyek a műveleti biztonság, a katonai megtévesztés, a pszichológiai műveletek, az elektronikai hadviselés és a számítógép-hálózati műveletek különböző akcióival támogatják a harc sikeres megvívását”.

Egy kiberháborúban az első szakasz mindig az információszerzés, amikor is a támadó fél információkat gyűjt a kiválasztott célpont felépítéséről, sebezhetőségeiről. Ez azért is szükséges és fontos, hogy a megindított kibertámadás minél nagyobb eséllyel sikerrel tudjon végbe menni. Manapság a leginkább alkalmazott és elterjedt információszerzési technika a nyílt forrású hírszerzés vagy más néven Open Source Intelligence (a továbbiakban: OSINT). Ennek az információszerzési módszernek a lényege, hogy a támadó fél olyan oldalakból, adatbázisokból, újságokból vagy más nyílt forrásból gyűjt információkat a célpontról, melyek bárki számára ingyenesen hozzáférhetőek. Az orosz-ukrán konfliktusban is nagy szerepet játszik az OSINT, melyet mindkét fél alkalmaz. Ennek eklatáns példája az ukrán kormányzati Diia nevű alkalmazás, mely lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy földrajzi címkével ellátott képeket és videókat küldjenek el az orosz csapatok mozgásáról.

Egy támadás a megismert sebezhetőségekre, sérülékenységekre épít, mely számos módszerrel kivitelezhető. Egyik legelterjedtebb támadási forma rosszindulatú csatolmányok, linkek küldése social engineering technikával ötvözve. Ez a támadás az emberi sebezhetőségre (minden elektronikus információs rendszerben a leggyengébb láncszem az ember) épít, mely, ha sikerül rászednie az adott célpontot, a csatolmányra vagy linkre kattintva a kártékony program lefut, illetve hamis weboldalra irányítja a felhasználót. Ennek számos formája ismert, többek között lehet zsarolóvírus (ransomware), trójai program, kémprogram (spyware) vagy hitelesnek látszó fake weboldalra történő átirányítás.

A másik igen gyakran alkalmazott támadási módszer a túlterheléses vagy szolgáltatásmegtagadással járó támadás (Denial of Service), illetve, ha több számítógép használatával történik, akkor pedig elosztott túlterheléses támadás (Distributed Denial of Service). Manapság az utóbbi a jellemzőbb, melyet többek között a fentebb már említette Észtország ellen is alkalmaztak 2007-ben. A támadási módszer mechanizmusa, hogy ha a támadónak sikerül zombihálózatot kiépítenie- zombi hálózat alatt megfertőzött számítógépek összességét értjük- akkor nagyobb erőforrással képes végrehajtani a támadást. A megfertőzött számítógépek felett általában rosszindulatú programok (malwarek) segítségével veszik át az irányítást a támadók. A zombihálózatot egy zombiszerver koordinálja, mely képes akár több millió számítógépet egyidőben irányítani. A támadás fő célja a nevéből adódóan egy adott digitális szolgáltatás (weboldal, online portál) hozzáférhetetlenné tétele a felhasználók számára. Ezt a két kibertámadási módszert szemléltetésképpen ismertettem azzal a céllal, hogy milyen szofisztikált kivitelezésű és számú módszer áll rendelkezésre egy kiberháború elindításához, lefolytatásához.

A jelenleg is zajló háborúban az orosz kibertámadások elsődleges célpontjai már nem az ukrán kormányzati és pénzügyi elektronikus információs rendszerek, sokkal inkább az ukrán egészségügyi ágazat. Ennek legfőbb oka, hogy az oroszok az ukrán egészségügyi rendszer megtöréséből számos olyan adat, információ kinyerhető, mely a katonai műveletek vonatkozásában relevánsak és fontosak lehetnek. Ilyen adat lehet például az, hogy a háború megkezdése óta (melyet az oroszok mai napig különleges katonai műveletnek neveznek) hány ember veszítette életét, mennyi ember szenved betegségben, az ország mely régióiban volt kiemelkedően nagy az emberveszteség. Ezen információk tudatában az orosz katonai erők (mely az ukránok esetében is igaz lehet) jobban képesek felmérni azt, hogy az adott fronton hozzávetőlegesen mekkora katonai ellenállásra számíthatnak, mely óriási előnyt jelenthet a tervezésben, mint harcászati, mint hadműveleti szinten egyaránt.

Az orosz-ukrán konfliktus kiváló esettanulmányként szolgál arra, hogy bemutassa miként használja mindkét hadviselő állam műveleteiben a modernkori technológiákat, eszközöket. Mindkét fél számára nagyon fontos a saját narratívájának erősítése, hihetővé tétele. Erre kiváló eszközként szolgálnak a közösségi platformok, melyek kiváló lehetőséget biztosítanak bármely állam számára, hogy az általuk megalkotott híreket, információkat juttassák el az emberek számára. Ez azonban azzal a következménnyel jár, hogy a háború menetének objektív megítélése szinte lehetetlen feladat, hiszen mindkét fél a saját szubjektív véleményét mutatja be a külvilág számára, melyek szinte mindig óriási különbségeket mutatnak egymáshoz viszonyítva. Ebből kifolyólag szinte lehetetlen feladat megállapítania egy felhasználónak a hatalmas mennyiségű híranyagból, hogy mi tekinthető valós, hiteles információnak és mi a hamis hír. A közösségi oldalak ilyen célú használata már korábban is megfigyelhető folyamat volt, elég csak megemlíteni például a 2016-os amerikai elnökválasztást, amikor is álhírek terjesztésével próbálták befolyásolni az választás kimenetelét. A közösségi platformok használata összefoglalva tehát kiválóan alkalmas az álhírek terjesztésére, a dezinformálásra, mely a kiberhadviselés fontos eszközeként funkcionál mindkét fél vonatkozásában.

A kiberhadviselésben az álhírek, a dezinformálás mellett kiemelt szerep jut az állami kiberkatonáknak, illetve az állam által támogatott hackercsoportoknak. A félreértés elkerülése végett fontos tisztázni, hogy egy kiberkatona hivatásszerűen, a hadsereg tagjaként, legálisan látja el a feladatát, míg egy hacker vagy hackercsoport sok esetben illegálisan hajtja végre az adott állam által rájuk kiszabott tevékenységet. Az államok ezeket a hackercsoportokat a legtöbb esetben a háttérből irányítják, pénzelik, mivel ezen csoportok nyílt támogatása nem lehetséges jogszabályi vagy etikai okok végett. A hackercsoportok jellemzője, hogy általában Advanced Persistent Threat (a továbbiakban: APT) jellegű támadásokat hajtanak végre, melynek fő ismérve, hogy nem egyből hajtja végre a rosszindulatú tevékenységet, hanem a rendszerben megbújva, hosszabb idő elteltével fejti ki a hatását. Egy ilyen jellegű támadásnak számos célja lehet az anyagi haszonszerzéstől az adatszerzésen át a kémkedésig széles körben alkalmazható. Az APT támadások folyamatosan fennálló, fejlett támadást jelentenek, melyek a legtöbben esetben nem véletlenszerűen, hanem előre kiválasztott célpont ellen irányulnak.

Mindkét hadviselő fél esetében beszélhetünk APT jellegű csoportokról vagy hackercsoportokról, amelyek támogatják a szembenálló feleket. Ukrán oldalon a legismertebb hackercsoport az Anonymous, mely nyíltan az ukránok mellet áll a kiberháborúban. Az Anonymous tagjai világszerte, globálisan megtalálhatóak, mely decentralizáltan működő aktivistaközösségként funkcionál. Ezt kihasználva a hackercsoport a háború kitörése után közvetlenül kampányolni kezdett, hogy a kiberharcosai támadják meg Oroszország információs rendszereit. A támadások fő célpontjai orosz kormányzati weboldalak (köztük a Russia Today hírszolgálat), valamint az oroszvédelmi minisztérium weboldalai voltak. Az Anonymous már korábban, a 2014-es krími konfliktusban is indított hasonló volumenű DDoS támadásokat Oroszország ellen, melynek akkor ugyancsak az volt a célja, hogy offline állapotba helyezzék az orosz állami weboldalakat. Ismertebb csoportok még az AgainstTheWest, illetve a fehérorosz Cyber Partisans, melyek Ukrajnát támogatják.

Orosz oldalon is számos APT csoport jelen van a háborúban. A kettő, talán legismertebb csoport a Cozy Bear (más néven APT 29) és Fancy Bear (más néven APT 28). A két APT csoport legfőbb célja az orosz állami érdekek előmozdítása. A hackercsoportok kiemelt célpontjai között szerepelt korábban Ukrajna, Grúzia, Németország és az Egyesült Államok. Legismertebb támadásaikat 2016-ban hajtották végre, amikor kibertámadást indítottak a Demokrata Nemzeti Bizottság ellen, melynek célja az amerikai elnökválasztás eredményének befolyásolása volt. A Fancy Bear csoport már korábban is intézett kibertámadást Ukrajna, azon belül annak tüzérsége ellen, melynek célja az ukrán hadsereg meggyengítése volt. A Fancy Bear az orosz katonai hírszerzési szolgálat (GRU) kiberkémkedési egységeként hajtja végre támadásait. A Cozy Bear csoport a Fancy Bear csoporttal szemben nem katonai, sokkal inkább civil egységként működik. Hozzájuk köthető többek között a FireEye elleni kibertámadás, melyben a Fancy Bear csoport is érintett volt. Természetesen ezen csoportokon kívül számos más hackercsoport részt vesz orosz oldalon is a kibertérben történő hadviselésben. Az egyik legismertebb ezek közül a Conti nevű csoport, mely számos nagy volumenű ransomware támadást végrehajtott a közelmúltban.

Összességében megállapítható tehát, hogy a mai modern hadviselésben a kibertérnek megkerülhetetlen szerepe van, mely a jövőben nagy valószínűséggel tovább fog erősödni. A kibertérből eredő támadások számának növekedése újabb konfliktusokhoz vezethetnek az államok között, melynek elhárítása és diplomáciai úton történő rendezése nagy kihívást fog jelenteni a jövőben bármelyik ország számára.

Ésik Béla írása.

Ebben a témában közzétett korábbi cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben szereplő képek a flickr.com-ról származnak.

A Modernkori hadviselés az orosz-ukrán konfliktusban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

South Korea is launching a strong entry into the NATO military industry. The ground-breaking arms agreement Seoul has ever made with Poland for tanks, howitzers, and light combat aircraft might total more than $15 billion. The agreement between the Republic of Korea (ROK) and Poland will be keenly watched by other Central European nations, which see South Korea as a possible ally in their own military modernization initiatives, especially in light of Russia’s aggressive territory grab this year. Recent weapons purchases between South Korea and Poland show the country’s potential in the global market for military equipment, and they may open up further prospects, notably in Eastern Europe.

The military danger from North Korea, South Korea’s adversary, has existed for decades. Now, the nation that is home to Samsung Electronics which is the largest manufacturer of smartphones in the world and many other world leading companies, is exerting its technical and military-industrial might on the global weapons market, with its firms securing high-profile agreements. Comprehensive change has occurred since the 1950s, when South Korea was devastated by the Korean War. It has transformed from a primarily agricultural civilization and one of the poorest nations in the world in 1960 to an industrial and technical force with what the World Bank described as the greatest economy on the planet.

South Korea sold $7 billion worth of weapons last year, a record amount for the nation, and this year’s sales are anticipated to be much higher. Military equipment exports are influenced by both pull and push influences. The government and defense industry of the East Asian country are eager to boost exports of military hardware in order to generate income that can be invested in the creation of more sophisticated weapons and solidify their place as one of the top arms producers in the world. Foreign governments also view South Korean military hardware as technologically cutting edge, dependable, and not nearly as expensive as those produced by other countries like the US. A US-built F-35, which costs at least $77 million for a base model, is substantially more expensive than an FA-50 fighter, which is estimated to cost approximately $30 million. South Korean military hardware is thought to be a suitable option for middle-ranked nations, who are frequently needed to make a trade-off between cost and effectiveness. Although it is not the most cutting-edge product available, it is reasonably priced and of high quality.

The Philippines, Iraq, Indonesia, Thailand, Turkey, Senegal, and Peru are among the countries that have purchased South Korean aircraft, both fixed-wing and helicopters, while Argentina, Malaysia, Colombia, and India have shown interest in specific models. Tankers were built for the armed forces of Britain and Norway, while South Korean dockyards developed warships and submarines that later served in the navy of Thailand, the Philippines, and New Zealand.

With sales to countries including India, Australia, Egypt, and Norway, the K9 Thunder is South Korea’s best-selling military ground vehicle. Other nations, including Saudi Arabia, the United Arab Emirates (UAE), Romania, and Great Britain, are apparently interested in purchasing the weaponry. The Turkish Altay tank is based on the K2 tank, which has also been sold to Oman. Australia is testing a K21 infantry fighting vehicle variant and plans to purchase no less than 450 of them to replace its outdated armored personnel carriers. The fast expansion of South Korean weaponry exports contributed to the creation of the phrase “K-Defense.”

The defense industry in South Korea is booming, propelled not just by the need to address Pyongyang’s increasing military threats but also by Seoul’s desire to make the nation one of the top exporters of defense equipment globally. Recent statements by President Yoon Suk-yeol, who announced his aim to make his nation one of the world’s top four weapons exporters, showed how committed the government is to aid the industry’s growth. That may sound like a difficult objective for South Korea, which is now the eighth largest defense exporter in the world, but recent deals have shown the nation’s development as more countries look to South Korea to address their pressing defense demands.

One of the crucial pillars of Seoul’s strategy is the continuing promotion of the newest military hardware and innovations created in South Korea, such as sophisticated air, land, unmanned, and missile defense systems. The amount of threat presented by the government in Pyongyang, which not only keeps expanding its arsenal of missiles but also just enacted a legislation enshrining the right to conduct pre-emptive nuclear attacks to protect itself, is the major justification for South Korea’s robust military sector. Due to the fact that this danger is both constant and serious, South Korea is highly motivated to increase its defense self-reliance.

This assistance comes from all levels of government and spans a variety of initiatives, such as an active outward offset policy and initiatives to promote and boost exports in the military sector. The Defense Industry Development Act and the Defense Science and Technology Innovation Promotion Act, both of which went into effect in 2021 and were introduced by Yoon’s predecessor, Moon Jae-in, to achieve what South Korea calls an export-oriented defense industry, provide support for this.

Poland and South Korea

In July, a new player entered the European armaments market, shaking things up. Poland established a partnership with Hyundai Rotem as Germany’s Krauss-Maffei Wegmann was pushing tank improvements to the nation’s European allies.

Deputy Prime Minister Mariusz Baszczak gave his approval on July 27 to the weapons deals with South Korea for the acquisition of weaponry for the Polish Army. One of the most significant and recent Polish defense orders are for K2 tanks, K9 howitzers, and FA-50 aircraft.

On the one hand, Poland is replacing some of the military hardware provided to Ukraine by buying it from South Korea. However, the decision made in Warsaw is more widely seen as being an element of the updated Plan of Technical Modernization of the Polish Armed Forces for 2021–2035, which was earlier approved in October 2019. The successful collaboration between Polish and South Korean industries in the construction of Krab self-propelled howitzers, for which 120 K9 chassis have been licensed-produced in Poland since 2014, contributed to the South Korean offer’s selection. Thanks to a strategic cooperation agreement signed in 2013, South Korea is already the largest Asian investor in Poland. The decision was interesting because it was just the second such weaponry purchase by a NATO member from a non-aligned source. Turkey made a very hotly debated purchase of an air defense system from Russia in 2017.

Poland announced that it will purchase 1,000 K2 Black Panther tanks from Hyundai Rotem, the company’s defense division. The K2 is renowned for its potent 120 mm smoothbore guns, autoloading mechanisms, self-protection against missiles, and a 1,500-horsepower engine viewed as a great complement for its weight of 55 tons with a top speed of 70 kph. Hyundai Rotem also permits clients to make custom enhancements. The order is broken down into two stages: the first will purchase 180 tanks, and delivery will start this year; the second stage contains around 800 tanks that meet the K2PL standard, and in 2026, Polish manufacturers will begin producing K2PL tanks. Additionally, the first stage tanks will be polonized and brought up to K2PL standards. The transaction serves as an example of how South Korean defense firms are growing in Europe, where military expenditure has increased as a result of Russia’s aggression of Ukraine.

Although the unit cost Poland would pay for the K2 has not been made public, several media outlets quoted anonymous sources who estimated it to be 13 million euros ($13 million), as opposed to 19 million euros for the most recent Leopard 2 from Krauss-Maffei Wegmann. The KF51 Panther, manufactured by the German company Rheinmetall and intended to be Europe’s response to Russia’s newest T-14 Armata, was similarly reported in the media to cost 15 million euros per unit.

The proposal to Poland came at a good moment since Warsaw was looking for alternatives after handing Ukraine 250 tanks from the Soviet era. The Leopard 2, the cornerstone of Poland’s and other European NATO tank forces, has been examined by the Poles. However, it is suspected that the Eastern European nation was deterred by the lengthy wait period. Warsaw signed a contract in April to purchase 250 M1A2 Abrams tanks from the United States, but the number of tanks included in the agreement with South Korea was significantly higher.

In July, Poland inked the order that also included 672 Hanwha Defense self-propelled K9 Thunder howitzers and 48 FA-50 light combat planes developed by KAI and Lockheed Martin. The first phase of supplies, including the delivery of 48 howitzers, would start this year, as the Deputy Prime Minister noted. Beginning in 2024, further 600 howitzer deliveries will be made; starting in 2026, Polish factories will manufacture the howitzers. K9 will be outfitted with Polish communication equipment from the start and connected to the integrated Topaz combat management system. The K9 Thunders’ primary weapon is a 155 mm cannon with a 52 caliber barrel that, depending on the ammunition, allows for accurate fire at ranges up to 40 kilometers. K9 armor shields the operator from small-arms and artillery splinters. A 1000 HP diesel engine and automated transmission provide the drive, ensuring great speed and mobility on any surface. The howitzer is 47 tons in weight. In the K9A1 version, a lot of enhancements have been made. The major focus was on boosting situational awareness, extending the effective range of fire to 54 kilometers, and making the crew’s job more comfortable.

To progressively replace Poland’s Soviet-built MiG-29 fighters with a new fleet of contemporary, multi-role aircraft, the FA-50s will begin to be delivered starting in 2023. The Polish Air Force will be greatly strengthened by the FA-50, which are of the same generation as the F-16. The aircraft is a supersonic sophisticated light attack platform that is both economical and effective. It is also fitted with a cutting-edge radar that improves detection abilities and satisfies the demands of light fighters from air forces all over the world. The aircraft will be outfitted with enhanced operating capabilities and the Block 20 standard in accordance with the precise specifications put out by the Polish Air Force.

The framework deal for the delivery of contemporary Korean K239 Chunmoo launchers for the Polish Army was signed on October 19 by Mariusz Baszczak, deputy prime minister and minister of national defense. In accordance with the framework agreement for the purchase of the K239 CHUNMOO multi-lead launchers, 288 launchers will be supplied, of which 18 will include ammunition and be integrated with Polish JELCZ vehicles as early as 2023. Contracts for the delivery of command vehicles, technical support vehicles, ammunition, and technical evacuation vehicles are expected to be given to Polish industrial companies.

Sales around the world

By fostering cooperation between the public and business sectors, South Korea has been looking to raise orders for its armaments from NATO members as Russia’s aggressive action against Ukraine continues to go on. Armed forces representatives from Australia, Estonia, Finland, and Norway visited a Hanwha Defense Corporation plant in Changwon, South Korea, in April to see the production of K9 self-propelled howitzers (SPHs). Customers of K9 come from these four nations. Since 2001, South Korea has been selling the K9 to eight nations, including Turkey, Poland, and India. Its comparably inexpensive costs and performance on par with German-made rival SPHs have earned it significant praise on the global market.

Greece, which believes its sizable fleet of outdated tanks is inadequate against its neighbor and archrival Turkey, is at the top of the list of nations that would be open to the K2. Italy may possibly be a significant market for the K2. Slovakia, Romania, and Bulgaria may all be considered, but in lower proportions. Norway, which currently has a tank fleet made up of 52 outdated Leopard 2A4s, might be the next to make a crucial choice. The Norway, similar to Poland must choose whether to modernize and expand their current fleet or choose the K2. According to reports, brand-new Leopard 2A7+s and K2s landed in Norway in January to undertake winter trials.

An arms export agreement for the homegrown South Korean interceptor missile Cheongung II worth US$3.5 billion was inked with the UAE earlier this year by Korean aerospace and military manufacturer LIG Nex1. This contract was the largest domestic weapons export agreement to history at the time, although Saudi Arabia ultimately elected to acquire an anti-aircraft defense system from Hanwha for over $1 billion in March 2022 and beat the previous record. This is the third significant Middle Eastern transaction that South Korea has made this year, following the sales of K9 to Egypt for upwards of $1,7 billion in arms and the UAE’s acquisition of a variety of Korean surface-to-air missile interceptors valued at around $4 billion. However, six months after it was signed, the pact with Poland resulted in a new record being established.

Along with these significant agreements, South Korea also agreed to supply Australia with K9 self-propelled howitzers in December of last year. In order to fill the gap between the Collins-class diesel-electric sub Australia wants to replace and the nuclear-powered subs promised by Australia’s alliance with the U.S. and the U.K., South Korean officials recently visited Australia and pledged to build attack submarines within seven years. Furthermore, South Korea may also potentially take action to replenish nations like Canada who have transferred their own weaponry to Ukraine.

In addition to demonstrating the technical worth of its exports, South Korea should keep in mind that the purchase of weapons is always related to the formulation of public policy. It will be necessary for South Korea to show more interest in the security situation in Central and Eastern Europe and to take a more assertive stance toward Russia if defense cooperation with Poland and other nations in the region is to advance.

Written by: Balázs Pál.

Read our previous articles in this subject as well! Click here.

All images from flickr.com

A K-Defense: South Korea’s booming defense industry bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A szóvivő szavai szerint a drónok, vagyis a pilóta nélküli repülőgépek a katonai konfliktusok szerves tényezőjévé váltak. Közölte, hogy várhatóan az ukrán légierő is hamarosan kap Switchblade 600 típusú drónokat. Mint mondta, ezek a legmodernebb típusúak közé tartoznak, nagy a teljesítményük, és remélhetőleg az ukrán harctéren is jól teljesítenek majd.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában kiemelte, hogy az elmúlt nap során az ukrán katonák visszaverték az orosz csapatok támadásait a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében Avgyijivka és Bilohorivka településeknél. A déli Herszon megyében változatlanul heves harcok dúlnak, civilek is áldozatul estek, de számukat nem hozták nyilvánosságra.

Vitalij Kim, a Herszonnal szomszédos Mikolajiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy péntekre virradó éjjel az orosz erők Sz-300-as rakétákkal lőtték a régió központját, Mikolajiv városát, a támadásban egy ember szenvedett könnyebb sérüléseket. Megsemmisült viszont egy háromemeletes adminisztratív épület és károk keletkeztek a közeli többszintes épületekben, valamint egy pékségben is.

A Donyeck megyei kormányzó, Pavlo Kirilenko közölte, hogy az orosz erők ágyúzásai következtében csütörtökön négy helyi lakos életét vesztette a régióban, hárman Bahmutban, egyikük pedig Szvjatohirszk településen. Ezen felül kilencen sérültek meg. Sandriholove településen az ukrán rendfenntartók öt civil holttestére bukkantak, az elhunytak az orosz megszállás alatt vesztették életüket.

Valentin Reznyicsenko, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról számolt be, hogy az orosz erők egész éjjel lőtték Gradokkal és más nehéztüzérségi fegyverekkel Nyikopol térségét. Áldozatokról nem érkezett hír. A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk és az ország középső részében fekvő Poltava megye hatóságai figyelmeztették a lakosságot, hogy a környéken ukrán egységek fognak pénteken gyakorlatozni, ezért robbanások lesznek hallhatók.

Hrisztina Hajovisin, Ukrajna állandó ENSZ-képviselőjének helyettese az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén kijelentette, hogy “Ukrajna soha nem fejlesztett ki, nem gyártott senkivel közösen, és nem tárolt sehol biológiai vagy vegyi fegyvereket”. Közölte, hogy Ukrajna készen áll egy független nemzetközi szakértői csoport fogadására a közegészségügyi laboratóriumok tevékenységének átláthatósága érdekében, miután Oroszország leállítja a támadóháborút és kivonja hadseregét Ukrajna területéről. Hozzátette, hogy Oroszország Ukrajnáról “hazugságokat terjeszt, hogy megteremtse az alapjait egy jövőbeni provokációjának, amelyet biológiai fegyverekkel valósítana meg.”

The post Orosz agresszió: az ukrán erők is használnak kamikáze drónokat appeared first on .

A BTM tájékoztatása szerint kiállítás több egységen keresztül mutatja be azt a világot, amely 1945 után egybeesett a hidegháború időszakában a műanyagjátékok robbanásszerű elterjedésével. Az 1960-as évektől kezdve francia, angol, olasz és amerikai mozifilmeket és tévésorozatokat néztünk. A “tilt, tűr, támogat” rendszerben az épphogy megtűrt hazai kisvállalkozók az eredetileg ezekhez a ‘nyugati’ filmekhez készített amerikai, nyugat-német, francia és olasz játékfigurák másolatait gyártották a fiataloknak.

Mint írják, a kiállítás a játékfigurákat izgalmas és látványos módon mutatja be a különböző korszakokban megjelenő eltérő társadalmi, politikai és kulturális viszonyokat is megjelenítve. A tárlat arról is mesél, hogy miről és hogyan készültek, illetve nem készültek játékfigurák szerte a világban és Magyarországon, hogyan nyomult be a valóság a játéktankok és -katonák világába, és volt-e különbség a mesebeli lovagvilágban vagy az akkoriban nagyon divatos western ihlette játékokban.

A kiállításhoz, amelyen életnagyságú 2D-s tankok, korabeli filmplakátok és különböző terepasztalok is láthatók, számos kísérőprogrammal készülnek: lesznek szubjektív vezetések történészek, művészettörténész, esztéta és közéleti szereplők részvételével, valamint filmklub, tematikus napok és workshopok.

A kiállítást azoknak ajánlják, akik nosztalgiáznának, hiszen gyermekkorukat meghatározták ezek a játékok, amelyeket akár még gyermekeik is örököltek, de azoknak is, akik nem élték át ezt az korszakot, ugyanakkor kedvelik a társadalomtörténet könnyedebb bemutatását. A Kádár (játék)katonái című tárlat egészen március végéig várja a látogatókat a Budavári Palota E épületében.

The post Kádár (játék)katonái címmel nyílt időszaki kiállítás a BTM-ben appeared first on .

Az udvaron és a pincében kannabisznövények sorakoztak az érés és feldolgozás különböző fázisaiban: 17 tő ültetve, 4 tő virágzó állapotban, 13 tő levéltelenítve. A hűtőben 32 gramm speedet találtak a rendőrök. A rendőrök a házkutatást egy időre felfüggesztették, mert az udvar különböző pontjain robbanóanyagokat, robbanószereket találtak – írták. Már órák óta tartott a szemle, amikor a lőszereket és a gránátokat felfedezték, ezért a Készenléti Rendőrség tűzszerészeit riasztották; 98, többségében gyalogsági lőszert és gránátot vittek biztonságos megsemmisítő helyre.

A porta tulajdonosa beismerő vallomást tett. A speedet – állítása szerint – magának vásárolta, mivel munkájából hazatérve éjszakába nyúlóan kellett az ültetvényén dolgoznia, és ez nagyon lefárasztotta. A magról termesztett növények egy részét már leszüretelte, a közeljövőben akarta piacra dobni – olvasható a police.hu oldalon. A férfi fémdetektorral járta a vidéket és az előzetesen, térkép alapján jelölt frontvonalak környékét, az itt-ott talált, főként második világháborús lőszereket, gránátokat hazavitte.

A Ráckevei Rendőrkapitányság az azóta letartóztatott B. Tibor ellen kábítószer birtoklása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, valamint lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatja le a további eljárást.

The post Robbanóanyag és kábítószer került elő egy dömsödi házkutatáskor appeared first on .

A merénylőt Mohammed al-Dzsabarinak hívták, egy hebroni általános iskolában tanított és a Hamász fegyveres szárnyának, az Ezzedin al-Kasszám Brigádoknak volt a tagja a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynetnek az értesülése szerint. A katonai rádió közlése szerint a merénylő gyógyíthatatlan beteg volt, és tisztában volt egészségi állapotával. A merénylet egy palesztin boltban történt, ahol a környéken élő izraeli telepesek is rendszeresen vásároltak.

A terrorista tüzet nyitott a Kirjat Arba és a szomszédos Hebron város közötti üzletben egy zsidó apára és a fiára, majd a helyszínre érkező orvosokra és biztonsági őrökre lőtt. Al-Dzsabari megölte az izraeli apát, Ronen Hananiát, és megsebesített négy másik embert, köztük egy orvost súlyosan. Az izraeli hadsereg egyik szolgálaton kívüli katonája egy biztonsági emberrel üldözőbe vette, majd lelőtte a merénylőt.

Az izraeli hadsereg már vasárnap hajnalban felmérte al-Dzsabari hebroni otthonát, melyet várhatóan lerombolnak majd a helyi gyakorlatnak megfelelően, elrettentés céljából. Őrizetbe vették a terrorista egyik testvérét, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a támadásban. Al-Dzsabari másik bátyját korábban fogva tartották egy izraeli börtönben, majd szabadulása után a Gázai övezetbe telepítették a Gilad Salit nevű izraeli katona fogolycsere-megállapodásával, 2011-ben.

Al-Dzsabarinak három gyermeke volt, s egy izraeli biztonsági ember azt mondta, hogy végstádiumban lévő rákbeteg volt, és csak néhány napja volt hátra, amikor szombat este végrehajtotta támadását az izraeliek ellen. Az izraeli biztonsági erők idén eddig több mint 130 palesztint öltek meg Ciszjordániában, illetve Kelet-Jeruzsálemben, a legtöbbet 2015 óta. A hadsereg szerint a legtöbbjük fegyveres volt, akik rajtaütésben haltak meg, de életüket vesztették kődobáló fiatalok és vétlen emberek is.

Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta vissza Jordániától Ciszjordániát, ahol több mint 130 települést alakított ki, noha a nemzetközi jog tiltja civilek be- és kitelepítését háborúban elfoglalt területekre. A palesztinok Ciszjordániában és a Gázai övezetben, kelet-jeruzsálemi fővárossal szeretnék létrehozni saját államukat.

The post Végstádiumos palesztin gyilkolt Hebronban appeared first on .

Idén két temetőben is tartanak központi kegyeleti megemlékezést Budapesten: hétfőn a rákoskeresztúri Új köztemető szóróparcellájában, kedden pedig a Farkasréti temetőben. A Farkasréti temető ravatalozóját és az Óbudai temető bejáratánál található kápolnát mindenszentek és halottak napján sötétedéstől kegyeletteljes motívumokkal, fényfestéssel világítják meg.

A rendőrség idén is megkülönböztetett figyelmet fordít a megemlékezés nyugalmát veszélyeztető bűncselekmények és közlekedési balesetek megelőzésére. A biztonságos temetőlátogatás és a forgalom zavartalansága érdekében továbbá a sírkertekben megerősítik a rendészeti szolgálatot, valamint kerületi rendőrök, közterület-felügyelők és polgárőrök is járőröznek.

A Budapesti Közlekedési Központ egyes, temetőket érintő járatokat a szokásosnál sűrűbben indít, emellett rendkívüli járatok is segítik a sírkertek megközelítését. A 3-as metró a hosszú hétvégén a hétköznap napközbeni rend szerint, egész nap Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér, illetve a Göncz Árpád városközpont és Újpest-központ között jár, a Kálvin tér és a Göncz Árpád városközpont között pótlóbusszal lehet utazni.

A hosszú hétvégén az átlagosnál nagyobb forgalom várható, ezért a MÁV-Volán csoport arra kérte az utasokat, hogy időben tervezzék meg utazásukat.

A katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy a kegyeleti gyertyák gyakran tüzet okoznak. Azt kérték, hogy a megemlékezők a szabadban csak mécsestartóban elhelyezett gyertyát gyújtsanak meg, a mécsest a sírtól való távozás előtt oltsák el, és a forró mécsestartókat ne dobják a temető hulladékgyűjtőjébe.

November 1-je, mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja, november 2-a fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává. A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik a halloween, a kóbor lelkek kelta ünnepe.

The post Hosszabb temetői nyitvatartás, fokozott rendőri jelenlét a halottak napján appeared first on .

Sojgu közölte, hogy 82 ezer sorköteles megkapta a kiképzést és az ukrajnai harci övezetben tartózkodik. A tárcavezető szerint 41 ezer katonát aktív alakulatok már állományba vettek. “A 300 ezer fős célt teljesítettük, további mozgósítási cél nincs” – mondta Sojgu Putyinnak a Moszkvához közeli novo-ogarjovói államfői rezidencián, hozzátéve, hogy a behívók kiküldése lezárult.

“Jelenleg 218 ezer mozgósított a gyakorlótéren tökéletesíti a képességeit” – tette hozzá.

Mint mondta, a katonai nyilvántartó és sorozóirodák a továbbiakban csak önkénteseket és szerződéses szolgálatra jelentkezőket toboroznak. Állítása szerint különös figyelmet fordítottak a mozgósított katonák felkészítésére, mielőtt a “különleges katonai művelet” övezetébe küldték őket. A miniszter arról is beszámolt, hogy több mint 27 ezer vállalkozót és a végrehajtó hatalom több mint 1300, különböző szintű tisztségviselőjét mozgósították. Az önkéntesek számát 13 ezerben nevezte meg. Közölte, hogy a “különleges katonai művelet” részvevői mind megkapják a veteránstátust.

A találkozón Putyin hangsúlyozta, hogy csak jól kiképzett, mozgósított katonákat szabad a frontra küldeni. Mind az elnök, mind a miniszter kitért rá, hogy a mozgósítás elején több helyen gondok voltak a katonák a felszerelésével, ellátásával és illetményével kapcsolatban. Sojgu szerint ezeket a problémákat mostanra kiküszöbölték.

The post Orosz agresszió: Sojgu befejezettnek nyilvánított a részleges mozgósítást appeared first on .

Azt írták, hogy az erről szóló kormányrendeletek megjelentek a Magyar Közlönyben, emellett a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a veszélyhelyzet meghosszabbítását célzó törvényjavaslatot is. Mivel a veszélyhelyzetre vonatkozó alaptörvényi szabályok az Országgyűlés májusi döntése értelmében november 1-től megváltoznak, a jelenleg érvényes veszélyhelyzetet szükséges megszüntetni és az új alaptörvényi felhatalmazásoknak megfelelően a veszélyhelyzetet újra ki kell hirdetni.

A különleges jogrend fenntartására továbbra is szükség van, hiszen a Magyarországgal szomszédos Ukrajnában a fegyveres konfliktus és az annak következtében kialakult humanitárius katasztrófa elhúzódik, sőt a háború és a szankciók gazdasági hatásai Magyarországot is rendkívüli helyzet elé állítják – emelték ki.

A veszélyhelyzet fenntartása a kormány számára megteremti a hatékony és gyors döntéshozatal jogi kereteit a háború elől menekülők megsegítéséhez, valamint Magyarország fizikai, gazdasági és energiaellátási biztonságának védelméhez.

A rendeletekre azért van szükség, mert november 1-jén életbe lép az az alkotmánymódosítás, amely a korábbi hat különleges jogrend – rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet – helyett három különleges jogrendet határoz meg: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet. A most megjelent kormányrendeletek ennek megfelelően egyrészt megszüntetik, másrészt az új alkotmányos kereteknek megfelelően, 30 napra újra kihirdetik a háború miatt szükséges veszélyhelyzetet, illetve meghosszabbítják az október 31-én hatályos veszélyhelyzeti rendeletek hatályát, így ezek továbbra is hatályosak és alkalmazhatóak maradnak.

Emellett a kormány él azzal a lehetőséggel, amelyet az Országgyűlés hétfői törvénymódosítása teremtett meg, miszerint a kabinet kezdeményezheti a veszélyhelyzet legfeljebb 180 nappal történő meghosszabbítását, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. Miután a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó háború továbbra is fennáll, a kormány a parlament elé terjeszti a veszélyhelyzet és a veszélyhelyzethez kapcsolódó jogszabályok meghosszabbítását 180 nappal – olvasható a közleményben.

The post A kormány újra kihirdeti a háború miatti veszélyhelyzetet appeared first on .