Biztonságpolitika

Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken – közölte Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján.

A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.

Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: “a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”. Sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.

A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.

A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat-1 mindkét és az Északi Áramlat-2 egyik vezetékszálában. A Der Tagesspigel német lap kedden azt írta, a német szövetségi kormány szerint “célzott támadás” okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.

Kreml: sürgősen ki kell vizsgálni, mi történt az Északi Áramlat vezetékeivel
A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő. Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte a “rendkívül aggasztó hírt”, hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett. “Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt” – hangoztatta a szóvivő. Peszkov sem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet.

 

The post Uniós szóvivő: még korai találgatni, mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken appeared first on .

“Célzott támadás” okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a német szövetségi kormány szakértői szerint – jelentette a Der Tagesspiegel.

A berlini lap a hírportálján biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

A körülmények – időzítés, érintett vezetékek, a nyomásvesztés mértéke – alapján kizárólag olyan “forgatókönyv” tűnik elképzelhetőnek, amely “célzott támadásról” szól – mondta a Der Tagesspiegelnek egy meg nem nevezett szakértő, aki egy szövetségi hatóság képviseletében vizsgálja az esetet.

Tengermederben fektetett földgázvezetékek ellen “célzott támadást” végrehajtani komoly feladat, a művelethez különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók kellenek – magyarázták a lap forrásai, kifejtve, hogy a támadók kilétét illetően két lehetőség tűnik valószínűnek.

Meglehet, hogy a támadásért Ukrajna vagy az orosz támadás ellen védekező ország valamely támogatója felelős. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy úgynevezett hamiszászlós művelet, “önmerénylet” történt, vagyis orosz egységek hajtották végre a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban csökkent.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Nap közben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.

 

The post Berlin szerint “célzott támadás” okozhatott szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken appeared first on .

Rendőrségi ellenőrzéseket vezet be Csehország a Szlovákiával közös 27 volt határátkelőhelyen, hogy korlátozzák az illegális bevándorlást – jelentette be Vít Rakusan belügyminiszter.

Az intézkedés egyelőre tíz napig tart, 17 közúti, hét vasúti, valamint három folyami átkelőt érint, és szerda éjfélkor lép érvénybe. Az államhatár átlépése más helyeken nem lesz lehetséges, s a hatóságok ellenőrizni fogják az úgynevezett zöld határt is – olvasható a közleményben. Kivételt képeznek a mezőgazdasági és erdei munkások, vadászok vagy halászok, akik munkájukat a határvidéken végzik.

A cseh rendőrség az év eleje óta 12 ezer illegális bevándorlót vett őrizetbe, ami jelentősen magasabb szám, mint 2015-ben, amikor Európán menekültek tömegei söpörtek végig. Százhuszonöt embercsempészt is őrizetbe vettek, ami szintén többszöröse az elmúlt évek átlagának.

“Természetesen nem tudjuk hermetikusan lezárni a 251 kilométer hosszú államhatárt, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy korlátozzuk az illegális határátlépéseket” – jelentette ki Martin Vondrásek cseh rendőrfőkapitány. “Nem célunk az egyszerű polgárok életének megnehezítése” – tette hozzá.

Az akcióban ötszáz rendőr és hatvan vámtisztviselő vesz részt, az ellenőrök az egyes helyeken 12 órás műszakokban váltják majd egymást. A költségeket a rendőrség húszmillió koronára (332 millió forint) becsülte. Az ellenőrzések ideiglenes visszaállítását a cseh-szlovák határon hétfőn este hagyta jóvá a cseh kormány.

“Néhányszor tárgyaltam a szlovák belügyminiszterrel, és kértem a szlovák felet, hogy teljesítse a nemzetközi szerződésben foglaltakat. Őszintén mondhatom, hogy nem értünk el olyan sikereket a diplomáciai lépésekkel, mint amilyenre számítottunk” – nyilatkozott a cseh belügyminiszter. Állítása szerint hivatala már értesítette a határellenőrzések visszaállításáról Roman Mikulec szlovák belügyminisztert.

 

The post Csehország ellenőrizni fogja a szlovák határátkelőket appeared first on .

Orosz-algériai közös hadgyakorlatot tartanak a tervek szerint Algéria területén novemberben, a marokkói határ közelében – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Zaharova szerint a Sivatagi pajzs-2022 kódnevű szárazföldi terrorellenes hadgyakorlatot november 16-28. között tervezik megtartani a Hamakir lőtéren, az Algériával folyó katonai együttműködés jóváhagyott programjával összhangban. A szóvivő megjegyezte, hogy “mint minden katonai gyakorlat, amelyen az Oroszországi Föderáció részt vesz, ez sem irányul harmadik fél ellen”.

Az orosz fegyveres erők déli katonai körzetének sajtószolgálata szerint az eseményen az Észak-Kaukázusban állomásozó gépesített lövészalakulatok mintegy nyolcvan katonája és ugyanennyi algériai katona vesz részt. Az első orosz-algériai taktikai hadgyakorlatot 2021 októberében tartották az észak-oszétiai Tarszkojéban, a két hadsereg mintegy kétszáz katonájának és negyven haditechnikai eszközének részvételével.

Az orosz déli katonai körzet idei kiképzési programjában Algéria, Egyiptom, Kazahsztán és Pakisztán fegyveres erőivel tartandó közös hadgyakorlatok szerepelnek.

 

The post Orosz-algériai hadgyakorlat készül a marokkói határ közelében appeared first on .

Harkiv megye területének már csupán hat százaléka maradt orosz megszállás alatt – jelentette ki Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója egy keddi tévéműsorban, egyúttal megerősítette, hogy az ukrán hadsereg visszafoglalta Kupjanszk-Vuzlovij települést az Oszkil folyó balpartján.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók közléseiből készített összeállításában kiemelte, hogy a luhanszki régióban az ukrán katonák hét településnél verték vissza az orosz csapatok rohamát, eközben azonban az orosz erők továbbra is támadásokat hajtottak végre az ország déli és keleti részén lévő települések ellen.

Donyeck megyében hétfő este Kramatorszkra és Szlovjanszkra mértek csapást az oroszok, négy helyi lakos sérült meg. Hétfőn három civil vesztette életét és 13-an sebesültek meg a régióban az orosz támadások következtében. Harkiv megyében több települést masszívan ágyúztak az orosz erők, a Pervomajszke elleni támadás halálos áldozatainak száma nyolcra nőtt, életét vesztette egy 15 éves gyerek is. A kupjanszki járásban öt sérültet szállítottak kórházba.

A déli Herszon megyében a helyzet továbbra is rendkívül feszült, heves harcok folynak. Az orosz erők több települést ágyúztak. A viszokopilljai kistérségben többen megsérültek, számuk azonban nem ismert. Az ukrán déli műveleti parancsokság jelentése szerint az ukrán légierő kilenc csapást hajtott végre, a rakéta- és tüzérségi egységek 310 feladatot teljesítettek. Csapást mértek Beriszlav térségében ellenséges fegyverek és felszerelések koncentrációs területére, megerősítették az Antonyivszkij híd tűz alatt tartását, és lehetetlenné tették az átkelőhely használatát a Nova Kahovkánál.

Az éjjel és a reggeli órákban orosz támadás érte az északkeleti Szumi megyét, délen Odessza és Mikolajiv, keleten pedig még Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyét is. Ezekből a régiókból civil áldozatokat nem jelentettek. Az ukrán vezérkar reggeli jelentése szerint az orosz erők az elmúlt napban három légvédelmi rendszert és mintegy 550 katonát veszítettek. A kijevi katonai vezetés összesítése szerint Ukrajnában eddig hozzávetőleg 57 750 orosz katona halt meg.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy a légvédelem megsemmisítette mind a három iráni gyártású kamikaze drónt, amellyel az orosz erők csapást próbáltak mérni Mikolajiv megyére.

Közben Kijevbe látogatott Catherine Colonna francia külügyminiszter, hogy országa támogatásáról biztosítsa Ukrajnát. Tárcája a Twitteren arról tájékoztatott, hogy a napokban Ukrajnába érkeztek a francia csendőrség bűnügyi kutatási intézetének szakértői, akik segítenek a Harkiv megyei Izjumban az orosz csapatok által elkövetett háborús bűntettek kivizsgálásában. Colonna bemutatta a francia szakértőket az ukrán főügyésznek. “Franciaország Ukrajna mellett áll a büntetéselkerülés elleni harcban” – húzta alá a francia külügyminisztérium.

Az ukrán vezérkar jelentésében közölte azt is, hogy Herszon megye orosz megszállás alatti része teljesen le van zárva a ki- és beutazás elől. A jelentés szerint a zaporizzsjai atomerőműben továbbra is feszült a helyzet. Az erőmű alkalmazottai nem akarnak együttműködni az oroszokkal, és el akarják hagyni az orosz megszállás alá került területet. Az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálata közleményében arról írt, hogy a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar városból az oroszok nem engedik kiutazni az ott lakókat.

Közben változások léptek életbe Ukrajnában az államhatár átlépésére vonatkozó szabályokban: ezentúl korlátlan számú alkalommal hagyhatják el az országot a fogyatékkal élőket kísérő katonakorú férfiak – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

Vadim Bojcsenko, az orosz megszállás alá került Mariupol polgármestere sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy több mint tízezer mariupoli férfi kaphat behívót az orosz hadseregbe. A mariupoli városi tanács közzétett egy mobiltelefonos képernyőfotót, amelynek tanúsága szerint a mariupoliak sms-ben kapnak orosz nyelvű felszólítást, hogy szeptember 29-én jelentkezzenek a lakhelyük szerinti toborzóirodában.

 

The post Orosz agresszió: Harkiv megyének csupán a hat százaléka maradt orosz kézen appeared first on .

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A közlemény szerint a hűvösebb és csapadékosabb időjárás miatt lecsökkent az erdőtűz kockázata, így az utolsó két megyében is feloldják a tűzgyújtási tilalmat.

Egyben bejelentették, hogy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével Magyarország teljes területén megszűnik a fokozottan tűzveszélyes időszak. A tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról általánosságban a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak.

 

The post Megszűnik a tűzgyújtási tilalom az egész országban appeared first on .

Lemondott pártvezetői tisztségéről Julien Bayou, a francia ellenzéki Zöldek főtitkára, miután volt párja zaklatással vádolta meg.

“Ma reggel bejelentettem a Zöldek tagságának a lemondásomat a főtitkári tisztségről” – írta közleményében Julien Bayou, aki jelezte azt is, hogy pártjának nemzetgyűlési frakcióvezetői posztját is elhagyja, de képviselő marad. Az ellenzéki politikust morális zaklatással vádolta meg volt élettársa a Zöldek vezető politikusainak beszámolói szerint, de feljelentést senki nem tett, és hivatalos rendőrségi vizsgálat sem folyik az ügyben.

A pártnak a szexuális zaklatásokkal és erőszakkal kapcsolatos gyanúkat vizsgáló csoportja már júliusban elkezdett vizsgálódni az ügyben, de az csak a múlt héten kapott nyilvánosságot. A párt egyik feminista képviselője, Sandrine Rousseau ugyanis azzal vádolta meg a pártvezetőt, hogy “viselkedése megtöri a nők erkölcsi egészségét”. A képviselőnő elmondta: hosszan beszélgetett Bayou “teljesen depressziós” volt élettársával, s azt is állította, hogy a pártvezető megalázó viselkedésétől korábban több nő is szenvedett.

Vasárnap a pártnak a tavaszi elnökválasztáson indított jelöltje, Yannick Jadot is azt kérte a pártvezetőtől, hogy a belső vizsgálat nyugalma érdekében vonuljon vissza a pártvezetői székből. Bayou hivatalosan a párt decemberi kongresszusán válik meg a pártvezetőségtől.

Az ügy azután robbant ki, hogy a ellenzéki baloldali szövetség vezető erejét képező, radikális baloldali Engedetlen Franciaország egyik vezető politikusa beismerte, hogy bántalmazta a feleségét, akivel válófélben vannak. A pártszövetséget vezető Jean-Luc Mélenchon jobbkezének számító Adrien Quatennens szeptember 18-án lemondott koordinátori-szóvivői posztjáról, miután nyilvánosságra került egy egy évvel ezelőtti feljelentés, amely szerint egy veszekedés során megpofozta a feleségét.

 

The post Párkapcsolati zaklatási vádak miatt újabb ellenzéki politikus mondott le Franciaországban appeared first on .

Fegyveres támadás történt hétfőn az Oroszországi Föderációhoz tartozó Udmurtföld fővárosa, Izsevszk 88-as számú iskolájában, több gyerek életét vesztette – közölte Alekszandr Brecsalov, a köztársaság vezetője.

Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság szóvivője elmondta, hogy a támadó hat felnőttet – köztük a biztonsági őrt – és hét gyereket ölt meg, mielőtt magával is végzett. A támadásban emellett 14 gyerek és hét felnőtt is megsebesült. Petrenko szerint a símaszkot viselő támadó, a 34 éves Artyom Kazancev helyi lakos, az iskola egykori tanulója volt. Fekete trikóján náci jelképek voltak, a hatóságok dolgoznak annak megállapításán, hogy valóban szélsőséges ideológia követője volt-e. Brecsalov közölte, hogy Kazancev elmeorvosi megfigyelés alatt állt.

A támadónál két, éles lőszer kilövésére alkalmassá tett traumatikus pisztoly és tíz darab, egyenként kilenc lőszert tartalmazó tár volt. A tárakra piros betűkkel a “gyűlölet” szót írták fel orosz nyelven. Az iskolát, amelynek a honlapja szerint 982 tanulója és 80 tanára volt, kiürítették. A helyszínre kiszálltak a különleges szolgálatok munkatársai és 14 mentőcsoport. A sérülteket kórházba szállították.

A Volga menti szövetségi körzethez tartozó, mintegy egyharmadrészt a finnugor csoporthoz tartozó udmurtok lakta köztársaságban háromnapos gyászt hirdettek ki, a régió vezetőjének keddre tervezett beiktatását elhalasztották. Az ügyben az SZK központi apparátusa indított büntetőeljárást.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az elkövető egy neonáci csoport tagja lehetett, és terrorcselekménynek nevezte az incidenst. Közölte: Putyin mély részvétét fejezte ki mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket, gyermekeiket ebben a tragédiában, és gyógyulást kívánt azoknak, akik megsérültek ebben az embertelen terrorcselekményben. Közölte, hogy a történtek után felülvizsgálják az iskolák biztonságát garantáló intézkedések hatékonyságát.

Elmondta, hogy az államfő telefonon beszélt a köztársasági vezetővel, Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettessel, Mihail Murasko egészségügyi miniszterrel és Szergej Kravcovval, az oktatási minisztérium vezetőjével, aki Izsevszkbe utazott. A városba repülőgéppel sürgősen orvosokból, pszichológusokból, idegsebészekből és más szakemberekből álló csoport indult. Megígérte, hogy a kormányzat a hozzátartozók szociális problémáival is foglalkozni fog.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szeptember 6-án közölte, hogy a tömeggyilkosság ideológiáját valló Columbine terrormozgalom és a Mániákusok: Gyilkosságkultusz radikális ukrajnai csoport 187 orosz állampolgárságú követője ellen nyomozati eljárást indított Oroszország 46 régiójában. A nagyszabású akció célpontjai a Columbine internetes közösségeinek tagjai és adminisztrátorai, valamint az MKU tagjai voltak. Harminc embertől hidegfegyvert, valamint terrorista és szélsőséges propagandaanyagokat tartalmazó kommunikációs eszközöket, ukrán szélsőséges csoportok tagjaival folytatott levelezést, valamint erőszakcselekményekről készült fotó- és videofelvételeket foglaltak le. Arra is találtak útmutatást, hogy miként lehet rögtönzött robbanó- és gyújtószerkezetekkel támadást intézni az orosz kormányzati, oktatási és közlekedési infrastruktúra létesítményei ellen.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára 2020 áprilisában kijelentette, hogy a fiatalok körében “fokozott érdeklődés” mutatkozik a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és a Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban az FSZB igazgatója is volt, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amelyben két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.

A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.

 

The post Fegyveres támadás történt egy udmurtföldi iskolában appeared first on .

Megkezdődött a Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Mahamat Szaid Abdel Kani, a Közép-afrikai Köztársaság korábbi lázadóvezérének pere, akit emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel vádolnak – közölte a hágai székhelyű bíróság.

Mahamat Szaid Abdel Kanit a közép-afrikai hatóságok 2021 januárjában adták át a nemzetközi bíróságnak. 2013-ban elkövetett bűncselekmények miatt 2019-ben kiadott elfogatóparancs alapján vették őrizetbe. A Nemzetközi Büntetőbíróság közleménye szerint alapos a gyanú, hogy a Közép-afrikai Köztársaságban tevékenykedő Seleka milícia egyik vezetőjeként ismert 51 éves férfi kínzásért, üldözésért, emberek eltüntetéséért és egyéb embertelen cselekményekért felelős.

Mint közölték, a tárgyalás a vádak felolvasásával kezdődött, Kani azonban nem vallotta magát bűnösnek minden vádpontban. Az ügyészség várhatóan 43 tanút hív be. Az áldozatok jogi képviselője észrevételeket nyújthat be, a védelemnek pedig lehetősége lesz arra, hogy előadhassa álláspontját, és tanúkat hívhasson be. A bíróság csak akkor ítél el valakit, ha teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a vádak minden kétséget kizáróan igaznak bizonyultak – tették hozzá.

A Közép-afrikai Köztársaságban 2013-ban szabadult el a jórészt felekezeti köntösbe bujtatott erőszak, miután Francois Bozizé államfőt eltávolították a hatalomból. A főleg muszlimokból álló Selekával a jórészt keresztény tagságú anti-Balaka milícia vette fel a harcot, amelynek több vezetője szintén a vádlottak padján ül a Nemzetközi Büntetőbíróságon.

A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.

 

The post Megkezdődött a háborús bűnökkel vádolt közép-afrikai lázadóvezér pere a Nemzetközi Büntetőbíróságon appeared first on .

Az online szerencsejátékok óriási előnyöket kínálnak a hagyományos szerencsejátékokkal szemben. Azonban vannak hátrányai is, amelyek között a legfontosabb a személyes és banki adatok védelmének esetleges hiánya. Az internet elterjedésével gyakorlatilag egyidős problémáról van szó, hiszen minden internetes rendszer, ahol pénzátutalás és adatátvitel történik, ott előfordulhat az adatok illetéktelen kezekbe kerülése. Számítógépes bűnözők és adathalászok specializálódtak arra, hogy az interneten keresztül különböző személyes adatokat, belépési adatokat, felhasználói nevet, jelszavakat és különböző kódokat megszerezzenek és illegálisan más felhasználók fiókjához, egyenlegéhez hozzáférjenek. Az internetes bűnözés megjelenésével szinte egyidőben a különböző internetes szolgáltatók is elkezdtek különböző védekezési mechanizmusokat kidolgozni. A versenyfutás természetesen örökké folytatódni fog, de az elmúlt évtizedekben megjelentek olyan biztonsági megoldások, amelyek széles lakosságnak biztosították a biztonságos internetes szolgáltatásokat.

Adatvédelem: jogi és technikai eszközök

Az adatvédelem egyik eleme az informatikai, technikai megoldások, amelyek megakadályozzák, hogy illetéktelen személyek jussanak hozzá a személyes adatokhoz. A másik védelmi eszköz a jogszabályok és törvények. A személyes adatok védelmét különböző országok saját nemzeti jog és az európai jog keretén belül oldják meg, és törvényeket és jogszabályokat alkottak, amelyek részletesen szabályozták az interneten és az online szerencsejáték üzletágban elérhető személyes adatok védelmét. Az online szerencsejáték szolgáltatóknak szigorú követelményeknek kel megfelelniük, hogy megszerezzék a műkődési engedélyüket. A jogi szabályozás összhangban van a pénzmosás és csalásmegelőzésre vonatkozó jogszabályokkal. Európában az egyik legfontosabb szerv az Európai Játék és Fogadási Szövetség gondoskodik a jogi védelemről, amely egy adatvédelmi kódexben foglalta össze a szerencsejáték-szolgáltatókra vonatkozó adatvédelmi jogszabályokat. A fenti szervezet egy brüsszeli székhelyű kereskedési szervezet, amely számos vezető online szerencsejáték és sportfogadás szolgáltatót képvisel Európában és az Egyesült Királyságban. A jogi szabályozás különböző adatfeldolgozási folyamatokra terjed ki, mint például számviteli adatok, amelyek szerződések teljesítéséhez szükséges, a felelősségteljes játéknak való megfeleléssel kapcsolatos követelmények, és a játékosok egészségével és biztonságával kapcsolatos lépések.

Milyen adatokat dolgoznak fel a játékszolgáltatók?

A jogszabályok pontosan rendelkeznek arról, hogy milyen adatokat kérhetnek el az ügyfelektől és dolgozhatnak fel a játékszolgáltatók. Az általános alapelv az, hogy csak a legszükségesebb adatokat igényelhetik és dolgozhatják fel a szolgáltatók. Például a játékos egészségi állapotára vonatkozó adatokat kizárólag a játékos írásos beleegyezésével dolgozhatja fel a szolgáltató.

Hogyan védhetik meg az adataikat a játékosok?

Bár látszólag a játékosok nem részesei az általuk szolgáltatott adatok feldolgozásának, mégis nagy szerepet játszhatnak abban, hogy gondoskodjanak az adataik biztonságáról. A legfontosabb annak megértése, hogy a piacon különböző szolgáltatók találhatók. Habár minden játékszolgáltató profitorientált tevékenységet végez, mégis óriási különbség lehet abban, hogy hogyan végzik ezt a tevékenységet. Az igényes és felelősségteljes szolgáltatók a játékosok bizalmának megszerzését tűzték ki céljuknak, ezért mindent elkövetnek, hogy a játékosok minőségi szolgáltatásban részesüljenek. Ennek része a játékosok adatainak védelme. Azonban a megfelelő minőségű adatvédelem kiépítése komoly anyagi beruházást igényel, ami bizonyos esetben visszatartó erő lehet a szolgáltatóknál. Sok kezdő és kevésbé ismert online kaszinó, azonban nem szándékozik komoly beruházásokat végrehajtani, hanem gyorsan a komolyabb profit megszerzését tűzi ki célul. Azaz nem költenek nagyobb összegeket a technikai védelem kiépítésére, ezért az ilyen weboldalak komoly biztonsági kockázatot jelentenek a játékosoknak. Azaz a játékosok látszólag nehéz helyzetbe kerültek, mert nagyon sokan kínálnak online szerencsejáték-szolgáltatásokat, de ezek között vannak biztonságos és kevésbé biztonságos szolgáltatók is.

Engedélyek, tanúsítványok és felügyeleti szervek

Mégis hogyan választhatják ki a biztonságos szolgáltatókat a játékosok? A feliratkozás előtt alaposan tanulmányozniuk kell a kiszemelt szolgáltatót, és el kell róla olvasni minden elérhető jellemzést. Továbbá érdemes a játékoldalakat elemző összehasonlító oldalakat is tanulmányozni, ahol különösen a biztonsági kockázatokra kell figyelni. Fontos szem előtt tartaniuk a játékosoknak, hogy a megbízható weboldalak rendelkeznek a megfelelő engedélyekkel és tanúsítványokkal, amelyek igazolják a megfelelő szintű adatvédelmet. Az engedélyeket és tanúsítványokat különböző felügyeleti szervek adják ki, ezért fontos ismerni azt is, hogy melyik felügyeleti szervek számítanak elismertnek a piacon. Az online szerencsejátékok egy jelentős része Máltán, Cipruson vagy Curacaon bejegyzett felügyelettel rendelkezik. A biztonságos működésnek az egyik legfontosabb követelménye a technikai fejlettség. A technikai fejlettséget az eCogra tanúsítvánnyal igazolhatja a szolgáltató. Az eCogra a eCommerce Online Gaming Registration and Assurance rövidítése és egy londoni felügyeleti hatóságot rejt, amely az online szerencsejáték-szolgáltatók által használt szoftverek és adatvédelmi biztonságot teszteli. A 2003-ban alapított szervezet mára gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált az online szerencsejáték piacon és számos díjat nyert el az Egyesült Királyságban.

Játékosok visszajelzései

Továbbá van néhány nagyszerű szabály, amely gyakorlatilag útmutatásként szolgálhat a játékosok számára, ha a biztonságos szolgáltatókat akarják kiválasztani. Érdemes elolvasni az összes játékosok által írt visszajelzéseket. Ha például egy játékos arról ír, hogy kifizetési gondja volt egy szolgáltatónál vagy az adatai illetéktelen kezekbe kerültek, akkor természetesen ennél a szolgáltatónál nem szabad feliratkoznia. Azonban a szolgáltatók egy jó részénél nem lehet ilyen tiszta képet kapni arról, hogy biztonságos-e. Bizonyos visszajelzések pozitívok, addig más visszajelzések negatívak. Ebben az esetben dönthetünk úgy, hogy jobb a biztonság mellett maradni, és biztos, ami biztos alapon nem iratkozunk fel az oldalra. Egyszerűen arra kell gondolnunk, hogy rengeteg szolgáltató van a piacon és biztos, hogy találni fogunk olyan szolgáltatót, amely egyben biztonságos és a tetszésünket is elnyeri.

A szerencsejáték a legtöbb ember számára a szórakozás egyik formája. Azonban vannak olyanok, akiknek veszélyt jelenthet. A mértéktelen játék játékfüggőség kialakulásához vezethet, amelynek számos negatív következménye van. A felelős játékos csak annyit költ szerencsejátékra, amennyit megengedhet magának, hiszen tudja, hogy a nyerés a véletlen műve, és nem létezik biztos szisztéma. Akkortól tekintünk betegnek egy játékost, amikor a túlzásba vitt szerencsejáték már életviteli problémákat okoz, tehát hátráltatja a munkát vagy a tanulást, rombolja a családi kapcsolatokat. Magában a játékban pedig az jelzi a függőséget, ha az illető már nem tudja kontrollálni, mennyi idejét és pénzét viszi el ez a tevékenység. A játékfüggőség súlyos betegség, aminek a kialakulásához genetikai tényezők és a személyiség különböző jellemzői is hozzájárulnak.

Hova fordulhat segítségért?
Ha úgy érzi, hogy játékfüggőségi problémákkal küzd vagy kérdései vannak a témában, legyen akár érintett vagy családtag, forduljon szakemberhez. Az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékével és a Pro Psychologia Alapítvánnnyal együtt Segélytelefon szolgáltatást működtet. Szerencsejátékkal összefüggő problémák, kritikus helyzetek kezelése esetén ingyenesen, anonim módon hívható hétköznapokon 15.00- 19.00 között a 06-21-262-0603 telefonszámon. A szolgáltatás igénybe vehető és elérhető a szerencse@ppk.elte.hu e-mail címen, valamint az „ELTE Szerencsejátékos Segélyszolgálat” Skype azonosító segítségével is. A Segélytelefon információs vonala: 06-1-411-6778.

The post Hogyan játszhat online szerencsejátékokkal úgy, hogy közben az adatai biztonságban vannak? appeared first on .



Tüzet nyitott egy mozgósított helyi lakos hétfőn az Irkutszk megyei Uszt-Ilimszk város katonai sorozóirodában, súlyosan megsebesítve a járási katonai biztost.

Igor Kobzev, az irkutszki régió kormányzója közölte, hogy Alekszandr Jeliszejev járási katonai biztos rendkívül súlyos állapotban kezelik az intenzív osztályon. Az első jelentések szerint a tiszt életét vesztette.

A támadót – sajtóforrások szerint Ruszlan Zinyin 25 éves helyi munkanélküli lakost – őrizetbe vették. Az orosz nemzeti gárda szerint a gyanúsítottnak nem volt fegyvertartási engedélye és Zinyin nem volt hivatalosan bejegyzett fegyverbirtokos sem. Egy szemtanú szerint mielőtt lőni kezdett, azt mondta: “most menjünk haza mindannyian”.

A gyanúsított anyja sajtóforrások szerint elmondta, hogy a mozgósítási értesítést nem is a fia, hanem az ő legjobb barátja kapta, aki korábban nem volt katona, ami a gyanúsítottat “nagyon feldúlta”. Zinyin előzetesen azt mondta a nagymamájának, akinél lakott, hogy önkéntesként megy a sorozóirodába.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az ügyben büntetőeljárást indított.

A Meduza Lettországban szerkesztett ellenzéki hírportál szerint Oroszországban a részleges mozgósítás szerdai bejelentése nyomán újabb gyújtogatási hullám indult a katonai nyilvántartó és sorozóirodák ellen. Szeptember 21. óta legalább 11 ilyen kísérlet történt, és több közigazgatási épületet is megtámadtak. A sorozóirodák felgyújtásának sorozata az Ukrajna elleni invázió elején kezdődött, de az utóbbi időben megritkultak a támadások. A Meduza szerint hat hónap alatt körülbelül húsz eset történt.

Az elmúlt napokban orosz állami médiában is sorra jelentek nyilatkozatok, amelyek elismerték, a részleges mozgósítás során olyan embereknek is küldtek behívót, akiknek a Putyin és Szergej Sojgu védelmi miniszter által meghirdetett kritériumok alapján nem kellett volna. Sojgu szerint a szándék 300 ezer szolgálati és lehetőleg harci tapasztalattal rendelkező tartalékos mozgósítása, a mobilizálás a nappali tagozatos egyetemistákat nem érinti. A védelmi tárca megszabta a tartalékos rendfokozatok szerinti mozgósítás korhatárát is.

“Vannak olyan esetek, amikor a rendeletet megsértik, egyes régiókban a kormányzók aktívan dolgoznak a helyzet orvoslásán. Aktív és nagyon szükséges munkát végeznek ezen a téren hazai újságíróink, valamint a társadalmi szervezetek és a civil szervezetek képviselői. És ez nagyon fontos” – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, kifejezve reményét, hogy a hibákat gyorsan kijavítják.

Több regionális vezető és más hivatalos személy is tett az elmúlt napokban ígéretet a mozgósítás meghirdetett kritériumait megsértő behívások visszavonására. A védelmi tárca közleménye szerint egyébként a részleges mozgósítás első napján tízezren jelentkeztek önként katonai szolgálatra.

Putyin szombaton aláírta a mozgósítás, hadiállapot, harci cselekmények vagy fegyveres konfliktus alatt elkövetett bűncselekmények büntetését megszigorító törvénymódosítás-csomagot. Az új szabályok értelmében egyebek között a dezertálásért, a katonai behívó megtagadásáért, az önkéntes megadásért és az ellenségeskedésben való részvétel megtagadásáért akár 10 évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak.

Peszkov óvatosságra intett a részleges mozgósítás ügyében lábra kapott hamis híresztelésekkel kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy Moszkva nem hozott döntést a határok lezárásáról.

Noha készen áll arra, hogy a hazájáért fegyvert fogjon, így is csak abban az esetben hajlandó Ukrajnába menni Nyikolaj Peszkov, ha erre az orosz elnök kéri meg. A Kreml-szóvivőjének fia erről egy internetes műsorban beszélt. Élő adásban kereste meg ugyanis az egyik politikával foglalkozó orosz YouTube-csatorna műsorvezetője Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének fiát. Dmitrij Nizovcev, a műsor házigazdája katonai tisztviselőnek adta ki magát, majd arra kérte az ifjabbik Peszkovot, hogy másnap délelőtt jelentkezzen a katonai szolgálat miatt az illetékeseknél. A Peszkov gyerek azonban mindezt megtagadta. “Természetesen nem megyek oda holnap. Ha tudja, hogy én vagyok Nyikolaj Peszkov, akkor rá kellene jönnie, mekkora probléma lenne, ha ott lennék. Ezt más szinten oldom meg, általánosságban kell megértenem, mi történik, és milyen jogaim vannak”

 

The post Orosz agresszió: tüzet nyitottak egy sorozótisztre Szibériában appeared first on .

Az ukrán hatóságok két újabb tömegsírt fedeztek fel a Harkiv megyében lévő, orosz megszállás alól felszabadított Izjum városban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az elnök szavai szerint több száz holttest is lehet az újonnan fellelt sírokban. Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy Izjumban elsőként feltárt tömegsírba – amelyben több mint négyszáz holttestet találtak – egész családokat temettek el, akiket megkínoztak és megöltek. “Felnőttek, férfiak és nők, valamint kisgyerekek golyókkal a fejükben. Testük egyes részei eltűntek” – emelte ki az elnök.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZU) hétfőn arról adott hírt, hogy újabb kínzókamrára bukkantak a Harkiv megyei Lipci faluban. Közleményük szerint a luhanszki szakadárok úgynevezett népi milíciája orosz katonákkal együtt a helyiségben kínozta meg azokat a helyi lakosokat, akik nem voltak hajlandók együttműködni velük. A fogvatartottakat innen Oroszországba vitték – tette hozzá az SZBU. A szolgálat fotókat is közzétett a kínzókamráról. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az ukrán hatóságok a mostanit megelőzően már 18 helyet fedeztek fel a harkivi régióban, ahol a megszállók ukrán állampolgárokat kínoztak, és több mint ezer orosz katonát azonosítottak, akik a megszállt területeken követtek el bűncselekményt.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője arról számolt be, hogy helyreállították az áramellátást a Harkiv megyében felszabadított Balaklija városban. Hozzátette, hogy hamarosan Izjumot is összekapcsolják a távvezetékekkel. “A villamos energiával együtt lehetőség nyílik az adminisztratív és banki szolgáltatások gyors visszatérésére, hatékonyan tud dolgozni az önkormányzat és minden egyéb, a polgáraink létfenntartásához szükséges intézmény. Az emberek végre kényelmesen élhetnek majd, nem kell tüzet gyújtaniuk ahhoz, hogy főzzenek vagy fűtsenek” – fogalmazott a tisztségviselő.

Mikola Baksejev, a Harkiv megyei Pervomajszke polgármestere közölte, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a település polgári infrastruktúrájára, a támadásban egy kiskorú lány életét vesztette.

Vitalij Kim, a déli Mikolajiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők hétfő reggel és előző este csapást mértek a régió központja, Mikolajiv város peremvidékén lévő ipari övezetre. Közlése szerint senki sem sérült meg.

Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai adminisztráció szóvivője közölte, hogy az orosz erők drónokkal támadták meg a dél-ukrajnai régiót. Egy drónt megsemmisítettek a légvédelmi erők, kettő viszont eltalált egy katonai infrastrukturális létesítményt, aminek következtében nagy kiterjedésű tűz keletkezett és lőszerek robbantak fel. Hozzátette, hogy megszervezték a civil lakosság kimenekítését a térségből.

Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy az oroszok rakétatámadást hajtottak végre Zaporizzsja város és egy falu ellen a régióban. Hozzátette, hogy az előzetes információk szerint senki sem sérült meg. Az ukrán déli műveleti parancsnokság közölte, hogy az ukrán erők öt orosz lőszerraktárt és három harckocsit semmisítettek meg Herszon és Mikolajiv megyékben.

Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentése szerint Oroszország már több mint 57 ezer katonát veszített el az Ukrajna elleni háborúban, becslése szerint az elmúlt napban mintegy ötszázat. Ezen felül az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 260 orosz repülőgépet, 224 helikoptert, 2290 harckocsit, 4857 páncélozott harcjárművet és 1369 tüzérségi fegyvert.

 

The post Orosz agresszió: két újabb tömegsírt fedeztek fel az ukrán hatóságok Izjumban appeared first on .

Csehországnak be kellene fogadnia a mozgósítás elől menekülő oroszokat – jelentette ki Milos Zeman cseh államfő.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter csütörtökön közölte: azok az oroszok, akik most a mozgósítás elől menekülnek országukból, nem teljesítik a humanitárius vízum kiadásának feltételeit Csehországban. A részleges mozgósítást szerdán rendelte el Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Zeman kijelentette, hogy nem ért egyet a külügyminiszter véleményével. “Úgy vélem, hogy ezeknek az embereknek, hasonlóan mint az ukrajnai menekülteknek, vízumot kellene adnunk” – szögezte le az elnök. “Az a személy, aki most Oroszországból menekül, nem jelent biztonsági veszélyt” – hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a menekülő oroszok vízumainak ügyében az egyes tagállamoknak önállóan kell dönteniük. Az uniós tagállamoknak be kellene engedniük területükre a menedéket kérő oroszokat, majd az egyéni kérelmek alapján kellene döntést hozniuk- jegyezte meg.

Petr Fiala cseh kormányfő a Blesk.cz hírportál vitájában csütörtökön azt mondta, hogy a menekülő oroszok esetleges vízumkérelmét a csehek úgy fogják kezelni, mint minden más vízumkérelmet. Hozzátette: a kormánynak nincsenek olyan információi, amelyek alapján feltételezhető lenne, hogy nagyszámú orosz állampolgár szeretne most vízumot kérni a cseh hatóságoktól.

Csehország az Európai Unió első tagállamaként már február végén leállította a vízumkiadást az orosz állampolgároknak. Az intézkedés, amelyet időközben a fehéroroszokra is kiterjesztettek, továbbra is érvényben van.

 

The post Orosz agresszió: Zeman szerint Csehországnak be kellene fogadnia a mozgósítás elől menekülő oroszokat appeared first on .

Fokozott ellenőrzést tart a rendőrség hétfőtől szombatig a vasúti biztonság érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Közleményükben azt írták: a magyar rendőrség egységes nemzetközi műveletben vesz részt, a Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete (RAILPOL) által koordinált 6. Rail Action Week elnevezésű akcióban.

Rámutattak: az Európai Unió kiemelt hangsúlyt fektet a vasúti közlekedés biztonságának fenntartására és fokozására. Az akció célja, hogy megelőzzék a vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértését, illetve a vasúti jelzőberendezések, a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen eszközök, valamint az utasok tájékoztatására szolgáló eszközök megrongálását.

Az ellenőrzéssel szeretnék megelőzni azt is, hogy az utasok a mozgó vonatokra szálljanak fel, illetve le, valamint megelőznék a vasúti közlekedés folytonosságát veszélyeztető jogellenes és tiltott cselekményeket. Az ellenőrzés hetében a nevelési és oktatási intézményekben a vasúti közlekedés biztonságával foglalkozó előadásokkal hívják fel a figyelmet a vasúti közlekedés veszélyeire.

 

The post Fokozott ellenőrzést tart a rendőrség a héten a vasúti biztonság érdekében appeared first on .

Nagyszabású fogolycsere történt Ukrajna és Oroszország között csütörtökre virradóra: az orosz fél 215 foglyot engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal fémmű védőit, az ukrán pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikust bocsátotta szabadon – közölte az Amerika Hangja orosz nyelvű híroldala és a Meduza orosz ellenzéki portál.

A rijádi külügyminisztérium közlése szerint Oroszország Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg közvetítésével szabadon engedett tíz külföldit is, akiket az ukrajnai harcok során ejtettek fogságba: öt brit, két amerikai, egy marokkói, egy svéd és egy horvát állampolgárt. A repülővel Szaúd-Arábiába szállított külföldiek között van a brit Shaun Pinner és Aidan Aislin, valamint a marokkói Brahim Szaadun is, akit a Donyecki Népköztársaságban zsoldosként ítélt halálra a bíróság.

Az ukrán hatóságok megerősítették a fogolycsere tényét. A történtekről a fősodorhoz tartozó orosz média reggel ukrán és török forrásokra hivatkozva számolt be, az orosz védelmi minisztérium pedig moszkvai idő szerint délben adott ki közleményt, amely szerint 55, Ukrajnában fogva tartott katona tért vissza Oroszországba.

“Bonyolult cseretárgyalási folyamat eredményeként ma éjjel a Kijev által ellenőrzött ukrán területről visszahozták az Oroszországi Föderáció, valamint a donyecki és a luhanszki köztársaság fegyveres erőinek 55, halálos veszélyben fogva tartott katonáját ” – áll a közleményben.

A tárca szerint a szabadon bocsájtot katonák, akiket repülőgépen szállítottak Oroszországba, a védelmi minisztérium kórházaiban kapnak orvosi és pszichológiai segítséget. Módjuk volt kapcsolatba lépni a családjukkal.

Az Ukrajnában hazaárulással vádolt Medvedcsukról, az Ellenzéki Platform – Az Életért elnevezésű betiltott ukrán parlementi párt egyik vezetőjéről a közlemény nem tett említést, a politikus nem szerepelt a hazatért orosz katonákról készült videofelvételeken. Medvedcsuk egyik lányának Putyin a keresztapja.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a védelmi tárca hatáskörébe utalta a fogolycsere kommentálását, amikor megkérdezték tőle, hogy Medvedcsuk is tagja volt-e az Oroszországba érkezett foglyok csoportjának.

Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője megerősítette, hogy Medvedcsukot kiengedték az ukrán börtönből. Méltatta a politikust, akinek kulcsszerepe volt több mint ezer Donyec-medencei hadifogoly kiszabadításában a minszki folyamat keretében és azon kívül. Elmondta, hogy az öt donyecki, egy luhanszki és 49 orosz hadifogolyért cserébe 215 embert adtak át Ukrajnának, köztük “nacionalista zászlóaljak” tagjait, akik szerinte háborús bűnösök.

Pusilin, aki vállalta a felelősséget a foglyok elengedéséről rendelkező parancs aláírásáért, azt mondta: a legfontosabb szempont számára az volt, hogy “a fiainkat mielőbb visszahozzuk”.

Sajtóforrások szerint az Oroszország által elengedett 215 ember közül 124 ukrán tiszt, Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint pedig 108-an a Moszkvában “neonácinak” minősített Azov tagjai, köztük az Azovsztal olyan védelmezői, mint Denisz Prokopenko és Szvjatoszlav Palamar Azov-parancsnok, valamint Dmitro Kozackij Azov-harcos, aki az üzem védőiről készített képeivel vált híressé. Az egyik felvétele Grand Press Photo-díjat kapott.

Kiszabadult a 36. önálló tengerészgyalogos dandár parancsnoka, Szerhij “Volina” Volinszkij és Katerina “Ptaska” Policsuk mentős is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az Azov-parancsnokok szabadon bocsátásában Recep Tayyip Erdogan török elnök közvetített. A felek megállapodtak, hogy az elengedett Azov-tagok a háború végéig török területen maradnak. Zelenszkij élőben közvetített televíziós kapcsolásban beszélt a fogolycsere érintettjeivel.

 

The post Orosz agresszió: fogolycserével szabadultak ki az Azov ezred parancsnokai és Medvedcsuk appeared first on .

Fokozott védelem alá helyezték Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi minisztert, miután közelmúltbeli fenyegetéseket követően az illetékes hatóságok azt az információt szerezték, hogy el akarják rabolni – jelentette a La Libre Belgique.

A francia nyelvű belga napilap tájékoztatása szerint az üggyel összefüggésben három embert szombaton előállítottak Hollandiában, egy további gyanúsított szökésben van. A Hágában elfogott három, 20, 29 és 48 éves holland állampolgár kábítószerbirtoklás miatt ismert a rendőrség előtt. A belga hatóságok kiadatásukat kérték.

A beszámoló szerint csütörtökön két holland rendszámú autóra lettek figyelmesek a miniszer flandriai otthonának közelében. Az autósok és utasaik elmenekültek, miután észrevették, hogy a szomszédok figyelik őket. Péntek reggel a miniszer szomszédja egy, a közlekedést akadályozó, magára hagyott holland rendszámú autóra lett figyelmes. A kiérkező rendőrök egy Kalasnyikov típusú gépfegyvert találtak a csomagtartójában. Feltételezések szerint a gyanúsítottak a miniszter elrablását tervezhették. Az illetékes hatóságok nyomozást rendeltek el.

A Le Soir című belga napilap azt közölte, kábítószerellenes intézkedések indokolhatják az igazságügyi miniszter elleni fenyegetéseket. Van Quickenborne a napilapnak nyilatkozva azt mondta, az érintettek a várttal ellentétes hatást fognak elérni. A bűnözők sarokba szorítva érzik magukat. A helyzet “megerősíti azt a meggyőződésemet, hogy folytatnunk kell a harcot”, a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, a korábbinál több személyzettel és több erőforrással.

Alexander De Croo belga miniszterelnök szombaton közzétett Twitter-üzenetében teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az igazságügyi miniszterrel szembeni fenyegetést, és úgy fogalmazott: “legyen világos: nem fogunk megijedni senkitől. A munka folytatódik”.

Van Quickenborne a közösségi oldalon azt írta: egy “demokráciában, egy jogállamban soha nem hajolunk meg az erőszakkal szemben. Soha”. Az igazságügyi miniszter elítélte a fenyegetést, és kérte, tartsák tiszteletben családját és magánéletüket. A miniszter a következő napokban nem vesz részt hivatalos programokon – közölte a napilap.

 

The post Fenyegetések miatt fokozott védelem alá helyezték a belga igazságügyi minisztert appeared first on .

A részleges oroszországi mozgósítás miatt netán bekövetkező tömeges külföldre távozás esetén Lengyelország összehangolná lépéseit a balti országokkal – közölte Pawel Soloch, a lengyel nemzetbiztonsági iroda (BBN) vezetője.

Solochtól a műsorvezető azt kérdezte, hogy Lengyelországnak be kellene-e engednie az orosz elnök által meghirdetett mozgósítás elől menekülő embereket. A BBN főnöke válaszában elmondta: amennyiben valóban tömegesnek bizonyulna, emberek ezreit érintené a menekülés, az intézkedéseket össze kellene hangolni a térség többi államával, elsősorban a három balti országgal, de Finnországgal is. Soloch “hatásosnak” nevezte a közösségi médiában közzétett fotókat az orosz-finn határon több kilométeres sorokban várakozó fiatalemberekről.

Közölte: Lengyelország egyelőre nem készül a jelenleg érvényes előírások módosítására, a helyzet azonban “dinamikusan változik”.

Utalva arra, hogy szerdai bejelentés szerint a lett hatóságok biztonsági okokból nem adnak ki humanitárius vízumot a mozgósítás elől menekülő orosz állampolgároknak, Soloch leszögezte: Oroszország részéről fennáll a “hibrid tevékenység” és a provokációk kockázata, “dezertálás leple alatt” orosz fegyveres erőkhöz tartozó személyek hatolhatnak be a balti országok területére.

Lettország, Litvánia és Észtország az orosz mozgósítás előtt, hétfőn korlátozta a schengeni térségbe való belépést az uniós vízummal rendelkező, turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal érkező oroszok számára. Később Lengyelország is hasonlóképpen módosította a vonatkozó előírásokat. Fenntartották a mentességet többek között az ellenzékiek számára, valamint humanitárius ügyekben is.

Lengyelország azonban gyakorlatilag már februárban, Ukrajna orosz megtámadása után felfüggesztette a turistavízumok kiadását orosz állampolgárok számára. Az oroszok beutazása már addig is csak rendkívüli esetekben volt lehetséges a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett határátlépési korlátozások miatt.

A lengyel határőrség szerda esti közleménye szerint az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi területtel közös határátkelőkön, valamint a lengyel repülőtereken sem volt tapasztalható a beutazni kívánó orosz állampolgárok számának növekedése.

Moszkva senkit sem fenyeget atomfegyverrel… dehogynem
Oroszország senkit sem fenyeget atomfegyverrel – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. A diplomata szerint Moszkva valójában az ukrajnai “különleges hadműveletbe” való nyugati beavatkozással járó veszélyre figyelmeztetett. Rjabkov arra hívta fel Washington figyelmét, hogy kerülje el azt olyan helyzet kialakulását, amely katonai összecsapáshoz vezethet Oroszország és az Egyesült Államok között. “Tisztázzuk! Senkit sem fenyegetünk a nukleáris fegyverekkel, a használatuk kritériumait a katonai doktrína írja le, és Oroszországnak a 2020. június 2-án elfogadott, a nukleáris elrettentés terén folytatott állami politikájának alapelvei konkretizálják” – mondta Rjabkov. (Érdemes elolvasni a 444.hu cikkét: Rjabkov állításával szemben, ha például az “annektált” területek visszafoglalására tett kísérletet Oroszország létének veszélyeztetésének véli Putyin, máris indulhatnak a nukleáris töltetű rakéták. A -szerk- megj.)

The post Orosz agresszió: a mozgósítás elöli tömeges menekülés esetén Varsó összehangolná lépéseit a balti országokkal appeared first on .

A Győri Ítélőtábla súlyosította annak a pápai nőnek a büntetését, aki magatehetetlen anyját elhanyagolta. Tettét védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölésnek minősítette, és 15 év fegyházbüntetéssel sújtotta – közölte az eredményesen fellebbező Győri Fellebviteli Főügyészség.

A jogerős ítélet szerint az 57 éves nő kettesben élt 84 éves anyjával egy pápai házban. Az idős nő szellemi és fizikai állapota folyamatosan romlott, 2019 júliusára önellátásra képtelenné vált. A vádlott az ágyhoz kötött anyját a külvilágtól elszigetelte, senkit nem engedett be a házukba. Előfordult, hogy bántalmazta. Az asszonyt nem mosdatta, ruházatát, ágyneműjét nem cserélte, rothadó fekhelyéről nem mozdította el. A legyengült nőnek emiatt testszerte sebei keletkeztek, amelyeket nem kezeltek.

Az anya 2019. augusztus 2-án leesett az ágyáról, amit a lánya csak 3 nap múlva jelzett egy ismerősének. Ez idő alatt a nő az édesanyját nem mozdította el a földről, ételt, italt nem adott neki. A nő ismerőse is csak rendőri segítséggel tudott bemenni a házba, ahol nagy mennyiségű hulladék és elviselhetetlen higiénés viszonyok voltak.

A kommunikációra már képtelen idős asszonyt kórházba vitték, ahol néhány nap múlva meghalt.

A Veszprémi Törvényszék a nőt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre ítélte. A döntés ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A Győri Ítélőtábla az ügyészség álláspontjával értett egyet, és súlyosabb minősítés mellett 15 év fegyházbüntetést szabott ki a nőre.

 

The post Súlyosbította a táblabíróság a magatehetetlen anyját elhanyagoló pápai nő büntetését appeared first on .

A koronavírus-járvány kezelése elleni radikális tüntetések sorozatához hasonló tiltakozó mozgalom indulhat el Németországban az energiaválság és az általános drágulás miatt a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) belső elemzése szerint — jelentette a Der Tagesspiegel.

A BKA szerint ugyan egyelőre nem tapasztalni erőszakkal, zavargásokkal fenyegető forrongást a német társadalomban, azzal viszont lehet számolni, hogy a járványügyi intézkedések ellen szerveződött tiltakozó mozgalom akcióihoz hasonló tüntetések kezdődnek, ha a lakosság jelentős része a politikai döntések miatt veszélyben érzi az egzisztenciáját vagy ha ténylegesen veszélybe is kerül a megélhetése.

Ilyen helyzetben a szélsőbal és a szélsőjobb is aktivizálhatja magát. Szélsőbaloldali szervezetek blokád alá vehetnek energetikai cégeket vagy a védelmi iparban tevékenykedő vállalatokat, amelyekre az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben fokozott figyelem irányul.

A szélsőjobb akcióinak középpontjában nem intézmények, hanem személyek állhatnak, politikusok, döntéshozók elleni szervezhetnek tüntetéseket.

Mindkét esetben előfordulhatnak bűncselekmények, és az Ukrajna elleni orosz támadással összefüggésben keletkező anyagi nehézségeket szélsőséges iszlamisták is megpróbálhatják kihasználni – áll a legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv elemzésében, amely szerint a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet már fel is szólította követőit, hogy aknázzák ki az “instabil európai politikai helyzetet”.

A szövetségi kormány eddig két, együttvéve bő 30 milliárd eurós intézkedéscsomagot állított össze az energia drágulása és az infláció emelkedése miatt növekvő terhek enyhítésére. Dolgoznak egy újabb, ezúttal 65 milliárd eurós csomagon is, amellyel kapcsolatban Olaf Scholz kancellár kijelentette, hogy “a törvényhozási gépezet beindult”, így “nagyon-nagyon gyorsan” gondoskodnak a rászorulók támogatásáról. Hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell az áram, a távhő és a földgáz árát. A villamos energia esetében a piaci szerkezet átalakítására törekednek, a földgáz esetében pedig felállítottak egy szakértői bizottságot és megkezdték az egyeztetéseket az Európai Unióval és a Németországba földgázt szállító partnerekkel – fejtette ki Scholz.

 

The post Társadalmi feszültség kialakulásától tart a BKA appeared first on .

Az elmúlt évek komoly kihívások elé állították az élelmiszerlánc minden szegmensét, amelyekre reagálnunk kell, így a jövőben az élelmiszerlánc-biztonság felügyeletét az országos főállatorvos miniszteri biztosként irányítja, továbbá az ellátásbiztonság fokozása érdekében új helyettes államtitkár felel az élelmiszergazdasági, -kereskedelmi feladatok erősítéséért – jelentette be az Agrárminisztérium (AM).

Nagy István agrárminiszter felidézte: az elmúlt évek kihívásai rávilágítottak az agrárium stratégiai jelentőségére, egyúttal megmutatták, elkerülhetetlen annak folyamatos és számottevő léptékű fejlesztése. A koronavírus-járvány és a szomszédunkban dúló háború egyaránt az ellátásbiztonság fokozását, míg az egyre agresszívebb állategészségügyi járványok az élelmiszerlánc-biztonság megerősítését teszik szükségessé – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve: mindkét terület magyar emberek és vállalkozások tömegeit állítja nap mint nap komoly próbatétel elé. “Ezért nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük magunknak a lazaságot, hogy akár csak egy-egy hibás vagy szakszerűtlen lépést tegyünk” — szögezte le Nagy.

A tárcavezető a feladatkörök különválasztása és megerősítése érdekében felkérte Bognár Lajos országos főállatorvost, hogy a továbbiakban miniszteri biztosként felügyelje az élelmiszerlánc-biztonság területét, többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakmai irányítójaként segítse azon megelőző, védekező munkák megszervezését, amelyek révén az állattenyésztési ágazat higiéniai és állategészségügyi biztonsága ezentúl sokkal erősebb lábakon állhat. A járványveszélyes helyzetek megelőzésével ugyanis százmilliárdos nagyságrendű kiadástól menekülhet meg a magyar agrárgazdaság – emlékeztetett a miniszter.

Az ellátásbiztonság fokozása érdekében elengedhetetlen az élelmiszergazdaság, és -kereskedelem fejlesztése is – húzta alá a tárcavezető, így a jövőben új, ám már sokat bizonyított szakember, Felkai Beáta Olga látja el a helyettes államtitkári feladatokat. Az Agrárminisztérium számára ugyanis kiemelten fontos, hogy a magyar embereknek e vészterhes időkben se kelljen egy percig se azon aggódniuk, milyen ételt tesznek majd családjuk asztalára – fogalmazott a miniszter.

Az Agrárminisztérium mindenkor keresi és beépíti mindennapjaiba az agráriumot leginkább támogató új szervezeti megoldásokat. Az élelmiszerlánc meghatározó szakmai területeinek mostani különválasztása és fejlesztése a fogyasztók és a gazdasági szereplők – a kistermelőktől és háztájit tartóktól a legnagyobb cégcsoportokig – érdekeit egyaránt szolgálja – hangsúlyozta a tárcavezető a közlemény szerint.

 

The post Az agrártárca megerősíti az élelmiszerlánc-felügyelet rendszerét appeared first on .