Biztonságpolitika

Zelenszkij korábban többször figyelmeztette a Kremlt, hogy Ukrajna újabb területeinek annektálása esetén végképp lehetetlenné válnak a tárgyalások. Múlt pénteken az ukrán elnök, Ruszlan Sztefancsuk házelnök és Denisz Smihal miniszterelnök aláírta Ukrajna gyorsított eljárásban történő NATO-csatlakozási kérelmét.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó közölte: hamarosan az ukrán erők erőteljes ellentámadásba lendülnek a régióban is, ezért evakuálásra fogják felszólítani a megye lakosait, és azt tanácsolják nekik, hogy ne töltsék a telet nagyvárosban. “Az olyan nagyvárosokban, mint Rubizsne, Liszicsanszk és Szeverodoneck, az orosz megszállás felszámolása után sem engedjük be szabadon az embereket. Lehetetlen ott a fűtést biztosítani a lakásokban, mert minden elromlott. A fűtés helyreállítása minden anyagi lehetőség mellett is több hónapig tart. Talán az emberek visszatérhetnek, hogy megnézzék a lakásukat, de lehetetlen ott maradni télre” – magyarázta a kormányzó.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – arra mutattak rá, hogy Putyin az orosz védelmi minisztériumban végrehajtott személyi cserékkel próbálja áthárítani a felelősséget az orosz hadsereg Harkiv megyei közelmúltbeli és várható kudarcaiért. A független intézet emlékeztetett arra, hogy új parancsnokot neveztek ki az orosz védelmi minisztérium nyugati katonai körzetébe: Roman Berdnyikov altábornagy váltotta Alekszandr Zsuravlevet ezen a poszton. Az ISW értékelése szerint a nyugati katonai körzet egységei az elmúlt hónapokban főként a harkivi régió északkeleti részén hajtottak végre műveleteket, de egyértelműen konkrét parancsok nélkül. Zsuravlevet egy ideje nem látták. Putyin az utóbbi két hétben leváltotta a nyugati erők két parancsnokát is. Az elemzők nem tartják kizártnak, hogy Putyin megpróbálja Berdnyikovra hárítani a felelősséget a várható újabb orosz veszteségekért Harkiv és esetleg Luhanszk régióban.

Az ukrán katonai hírszerzés értesülései szerint Oroszországban felkészítik a rendőröket a katonai mozgósítás ellen várható újabb tiltakozások elfojtására. A hírszerzés szerint továbbá a mozgósítottakat nem tudják elszállásolni, élelmezni, ruházni és illetménnyel ellátni. Példaként említette meg, hogy az omszki harckocsiüzem területén eredetileg csak hatezer ember elhelyezését tervezték, de már szeptember végéig kilencezret vittek be oda. A hírek szerint október 1-jéig további kétezer mozgósított érkezett oda, így végképp nincs elég hely. Ezenfelül a katonák között vannak betegek, akik nem kapnak megfelelő ellátást. A mozgósítás során nehézségekbe ütközik már a kiértesítés is, az emberek kikapcsolják kaputelefonjukat, csengetésre nem nyitnak ajtót. “Ennek eredményeként például szeptember 27-én 170 idézésből csak 16-ot, szeptember 28-án pedig 180-ból tízet tudtak kézbesíteni” – jelentette az ukrán hírszerzés.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában arról adott hírt, hogy hétfő este az orosz erők csapást mértek a Mikolajiv megyei Ocsakiv város melletti tengeri területre, a harkovi régióban lévő Kupjanszk egyik kórházára, az éjjel Harkiv városra, a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopolra, valamint a donyecki régióban Kramatorszkra és Kosztyantinyivkára. A Nyikopol elleni orosz támadásban négy helyi lakos sebesült meg, a Harkivra mért rakétacsapás következtében pedig egy ember meghalt, Kramatorszkban ketten szenvedtek sérüléseket. Az elmúlt napon Donyeck megyében egy civil vesztette életét és ketten sérültek meg.

Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentése szerint az elmúlt napban az orosz hadsereg 370 katonát, 44 harckocsit, 27 páncélozott járművet, két rakéta-sorozatvetőt, egy repülőgépet és egy légvédelmi rendszert veszített. A kijevi katonai vezetés összesítése alapján eddig mintegy 60 800 orosz katona halt meg Ukrajnában.

Közben újabb Herszon megyei települések felszabadításáról tettek ki ukrán katonák videofelvételeket a közösségi oldalakra. Ezek szerint az ukrán erők visszavették Davigyiv Bridet, Sztaroszillját és Velika Olekszandrivkát is, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. Hétfőn Zelenszkij két település, Arhanhelszke és Miroljubivka felszabadítását erősítette meg az orosz megszállás alól.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij rendeletet ki arról, hogy “lehetetlen Putyinnal tárgyalni” appeared first on .

Baerbock Varsóban Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel tárgyalt, napirenden szerepelt az ukrajnai helyzet is. A közös sajtóértekezleten a német diplomácia vezetője aláhúzta: az európai közösség együtt lép fel az ellen, hogy Oroszország “Európa és értékei elleni háborút folytat Ukrajnában”.

“Zaporizzsja, Herszon, Donyeck és Luhanszk megye, valamint természetesen a Krím félsziget is Ukrajna részét képezik” – húzta alá Baerbock, hozzátéve: “nem hagyjuk válasz nélkül, hogy Putyin elrabolja Ukrajna földjét”. Megerősítette: az Európai Unió (EU) egy újabb – immár a nyolcadik – szankciócsomagot készít elő, ennek célja az, hogy a szankciók “ott csapódjanak le az orosz rezsimre, ahol ez igazán érezhető, elsősorban az olajból származó bevételekben”.

Az orosz parlament felsőháza kedden ratifikálta a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való “csatlakozásáról” szóló szerződéseket, előzőleg a szóban forgó területeken az EU által illegitimnek minősített népszavazásokat tartottak. Rau a sajtókonferencián közölte: Baerbockkal egyetértettek abban, hogy a háborúnak Ukrajna területi egysége teljes körű visszaállításával kell befejeződnie, felelősségre kell vonni a háborús bűnösöket, valamint Oroszországnak ki kell fizetnie a háborús jóvátételt Ukrajnának.

A két miniszter egyetértett abban is, hogy Ukrajnának anyagi támogatást kell nyújtani az orosz támadások visszaverésében – számolt be Rau. Az orosz atomfegyverek esetleges ukrajnai bevetésére vonatkozó újságírói kérdésre Rau azt mondta, hogy Moszkva az ilyen fenyegetésekkel “pszichológiai áttörésre törekszik” az EU-ban és a NATO-ban. Mindazonáltal Lengyelországban tudják, hogy “az orosz fenyegetéseket soha nem szabad alábecsülni” – tette hozzá. Szerinte a NATO “a helyzetnek megfelelően fog cselekedni”.

Baerbock úgy értékelte: komolyan kell venni az atomfegyver bevetéséről szóló orosz nyilatkozatokat. Egyúttal zsarolási kísérletnek nevezte ezeket, hozzátéve, hogy Putyin nem először folyamodik ilyen “felelőtlen fenyegetésekhez”.

The post Orosz agresszió: Baerbock – az Oroszország által elcsatolt területek Ukrajna részét képezik appeared first on .

Aki az online kitöltést választja, a https://belepes.nepszamlalas2022.hu/ zárt rendszeren keresztül, kizárólag a háztartás címére levélben kézbesített egyedi “belépési kód” segítségével tud adatokat szolgáltatni – írták a police.hu oldalon. Felhívták a figyelmet arra, hogy az oldalra belépéskor mindenki győződjön meg róla, hogy a weboldal biztonságos, az URL előtt szerepel a https:// kitétel vagy egy zöld lakat, mellette a “biztonságos” kifejezés.

Legyen gyanús, ha például csak a személyes adataira, anyagi helyzetére, netán a bankszámlája adataira kérdeznek rá. A népszámlálással kapcsolatos kérdőívek online kitöltése körülbelül 30 percet vesz igénybe, ezért legyen gyanús, ha néhány adat kitöltésével véget is ér az adatszolgáltatás. Ebben az esetben senki ne mentse, küldje el a megadott információkat. Ha valaki úgy látja, hogy minden óvintézkedése ellenére becsapták, megkárosították, tegyen feljelentést a lakhely szerinti illetékes rendőrkapitányságon, de személyesen is tehet bejelentést bármely rendőri szervnél vagy telefonon, a 112-es segélyhívószámon – olvasható a police.hu oldalon.

A Központi Statisztikai Hivatal október 1. és november 28. között Magyarországon a teljes népességre kiterjedő népszámlálást végez. Az első szakaszban 2022. október 1. és október 16. között a lakosok interneten tölthetik ki a kérdőíveket, ezt követően számlálóbiztosok keresik fel a háztartásokat. Akik nem élnek ezekkel a lehetőségekkel, november 21. és november 28. között a település jegyzőjénél jelentkezve tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

A kérdőívet ki kell tölteni mindenkiről, aki Magyarországon él, azokról is, akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak, továbbá a külföldi állampolgárokról is, ha legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodnak.

The post Népszámlálás: az online kitöltéshez tett közzé ajánlást az ORFK appeared first on .

A világ magánnyomozóinak képviselői október 7-én Budapesten tartják az IKD XIII. Kongresszusát. A házigazda a Magyar Detektív Szövetség (MDSZ), a legrégebbi és legnagyobb magánnyomozói érdekszövetség Magyarországon. A több mint hetven részvevő előadásokat hallgathat majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakembereitől, illetve megvitatják majd a magánnyomozás-képzés és az adatvédelem aktuális kérdéseit.

A 27 szövetséget tömörítő, bécsi székhelyű IKD az új elnökségét is ezen a kongresszuson fogja megválasztani — áll az MDSZ közleményében.

The post Budapesten találkoznak a világ magánnyomozói appeared first on .

Jánky Judit közölte: az öt román férfi a galántai Samsung-gyárból Piacenzába tartó kamion rakományát szemelte ki zsákmánynak. November 24-én két lengyel rendszámú gépkocsival, GPS-jeladó segítségével követték a kamiont Galántától Lentiig.

A pihenőhely közelben várakoztak addig, míg a sofőr elaludt, majd felnyitották a kamion csomagterét. Egy kisteherautóra hét raklapnyi, 121 okostévét pakoltak át, amelyek értéke csaknem 18 millió forint volt. A vádlottak ezután egy budakalászi családi ház garázsában parkoltatták a lopott holmit.

A társaságot két nappal később Zalában, az M7-es autópálya sormási pihenőhelyén fogták el, és a járművükön lévő 120 televíziót lefoglalták, így az általuk okozott kár nagyrészt megtérült. A Lenti Járási Ügyészség a letartóztatásban lévő vádlottak ellen jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt emelt vádat.

The post Kamionról lopott okostévéket egy román bűnszervezet appeared first on .

Az igazságügyi miniszter ellen azért indult másfél évvel ezelőtt nyomozás, mert a 2020 nyári kinevezését követően vizsgálatot indított a pénzügyi visszaéléseket vizsgáló országos ügyészség három vizsgálóbírója ellen, amiért több sztárügyvéd, köztük a jelenlegi tárcavezető híváslistáit is átvizsgálták, amikor megpróbálták azonosítani, hogy ki értesítette Nicolas Sarkozy volt államfőt arról, hogy az egyik ellene folyó vizsgálatban lehallgatják a mobiltelefonját. Az informátort nem tudták azonosítani. Az exelnököt és ügyvédjét azóta egy év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, de mindketten fellebbeztek a döntés ellen.

Dupond-Moretti ellen 2020 januárban indított eljárást a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság (CJR) a három, általa vizsgálat alá vont vizsgálóbíró és egy korrupcióellenes szervezet, az Anticor kezdeményezésére, akik szerint összeférhetetlen a miniszter vizsgálódása korábbi ügyvédi tevékenységével.

A testület megalapozottnak tartotta a vádakat, ezért elrendelte a pert a tárcavezető ügyében.

“Mint ahogy sajnos arra számítottunk, a pert elrendelte a vizsgálati bizottság. Azonnal fellebbeztünk a semmítőszéknél. Ezzel a rendelet nem létezik többet” – mondta Christophe Ingrain és Rémi Lorrain, a miniszter ügyvédei a CJR döntését követően. A tárcavezető nem volt jelent a döntés kihirdetésekor. Eric Dupond-Moretti korábban jelezte, hogy nem áll szándékában lemondani, szerinte a köztársasági elnök és a miniszterelnök feladata eldönteni, hogy a posztján maradhat-e.

The post A francia igazságügyi miniszternek bíróság elé kell állnia appeared first on .

Michel, a kétnaposra tervezett, csütörtökön kezdődő prágai csúcs meghívólevelében hangsúlyozta: az ukrajnai háború folytatódik. A Kreml felelőtlen lépései, köztük a mozgósítás, Ukrajna újabb területeinek jogellenes annektálására tett kísérlet, a színlelt és kényszer alatt tartott népszavazások az elcsatolt területeken a helyzet további elmérgesedéséhez vezetett – hangsúlyozza a belga politikus.

“E fejlemények fényében egységesen és határozottan kell fellépnünk, miközben szolidaritásunk továbbra is megingathatatlan marad Ukrajnával és népével” – fogalmazott. Közölte, a Prágában tervezett találkozón a tagállami vezetők meg fogják vitatni, hogy az EU miként nyújthat továbbra is erős gazdasági, katonai, politikai és pénzügyi támogatást Ukrajnának. Meg fogják vizsgálni emellett azt is, hogyan lehet a még jobban védeni a létfontosságú európai infrastruktúrát.

“Elsődleges célunk annak biztosítása, hogy szavatoljuk az ellátás biztonságát és a megfizethető energiát háztartásaink és vállalkozásaink számára, különösen a téli hideg közeledtével” – fogalmazott Michel, aki a kihívásokra adandó elsődleges szempontok között a magas energiaárak kezelését, illetve a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést említette.

Közölte továbbá azt is, hogy a csúcstalálkozó alkalmat biztosít az Európai Tanács júniusi ülésén, a uniós országok mellett Európa számos országának részvételével létrehozott Európai Politikai Közösség ülésének megtartására is. Szavai szerint a tanácskozás célja, hogy összehozza az európai kontinens országait, és platformot biztosítson a politikai koordinációhoz. Elő kívánja mozdítani a politikai párbeszédet és az együttműködést az olyan közös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, mint Európa biztonságának, stabilitásának és jólétének megerősítése – mondta.

A tervezett eszmecserék során lehetőség lesz megvitatni olyan témákat, mint a béke és a biztonság, a gazdasági és energiahelyzet, az éghajlat, valamint a migráció és a mobilitás – tette hozzá meghívólevelében az Európai Tanács elnöke.

The post Orosz agresszió: az EU tovább fogja erősíteni a korlátozó intézkedéseit Oroszországgal szemben appeared first on .

A vádirati tényállás szerint az elkövetéskor 17 éves vádlott a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumának tanulója volt. December 5-én, a második tanórán hármas érdemjegyet kapott korábbi matematika dolgozatára, ami annyira felzaklatta, hogy azt mondta osztálytársainak, le fogja szúrni a tanárnőt, de kijelentését a társai nem vették komolyan.

Az ötödik óra (fizika) elején a fiú azt mondta a padtársának, hogy “megvan a terv”, majd azt színlelve, hogy a füzetében szeretne mutatni valamit a tanárnőnek, kiment hozzá, odaadta a füzetét, mögé lépett és bal oldalán, lapockatájékon hátba szúrta. A tanárnő a földre rogyott, a vádlott pedig mellé guggolt és a feje fölé emelt késsel még kétszer lesújtott a nő nyaka és mellkasa felé.

A fiút az egyik osztálytársa fékezte meg, aki elvette tőle a kést. Miután a vádlottól megkérdezte, hogy miért csinálta, azt felelte, hogy “majd ebből tanul, elegem van a tanárnőből”. Az 51 éves tanárnő életveszélyes állapotba került, légmell és vérmell alakult ki nála, bal tüdeje összeesett, több végtagja is sérült.

Máté Kinga elmondta, a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe azt a megállapítást, hogy a vádlott eshetőleges szándékkal követte el a bűncselekményt, ami kizárja az előre kiterveltséget. (Ezt vesd össze azzal, hogy korábban azt mondta osztálytársainak, hogy le fogja szúrni a tanárnőt. De az a kijelentés, hogy “megvan a terv” is erősen cáfolja az eshetőséget…  A -szerk.- megj.) Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője enyhítésért és a minősítés megváltoztatásáért fellebbezett. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért. A vádlott továbbra is bűnügyi felügyelet alatt áll.

The post Öt év börtönnel megúszhatja a tanárát megkéselő diák appeared first on .

Puskásné Sárközi Rita tájékoztatása szerint a két férfi 2020 júniusában együtt italozott a későbbi áldozattal egy komáromi házban, akit egy idő után felszólítottak, hogy maradjon csendben és halkítsa le a zenét. A sértett erre egy vasdarabbal hadonászni kezdett és üvöltözött, mire az egyik férfi ütlegelni kezdte, ezután a sértett bocsánatot kért és kérlelte támadóját, hogy ne bántsa. Az áldozatot elsőként megütő férfi levetette a sértettel az összes ruháját, ököllel ütötte, majd rugdosni kezdte.

A bántalmazáshoz a másik férfit is csatlakozott, a kezére tekert láncfűrészlánccal ütötte a sértettet, majd egy földön lévő autóülésre fektették és szőnyeggel betakarták. Az áldozat még aznap éjszaka meghalt, de csak harmadnap hívtak hozzá mentőt. Az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék az elkövetőket társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte, legkorábban 25 év után bocsáthatók feltételes szabadságra.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész három napot tartott fenn a jognyilatkozat megtételére, a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be felmentésért, illetve enyhítésért.

The post Emberölésért életfogytiglani fegyházra ítéltek két férfit Tatabányán appeared first on .

“A mi célunk ugyanaz a kezdetektől: elviselhetetlenné tenni a háború költségeit Oroszország számára, keményen sújtani a gazdaságát, megakadályozandó az offenzíva finanszírozását” – hangsúlyozta a kormányfő. “Oroszország indította ezt a háborút. Oroszország ösztönzött minket cselekvésre” – hívta fel a figyelmet az uniós szankciók kapcsán a miniszterelnök.

“A szankciók addig fognak tartani, amíg Putyin a konfliktus és a konfrontáció spirálját fokozza. A szankciók feladása Ukrajna feladását jelentené. Az értékeinkről mondanánk le. Oroszországnak vetnénk alá magunkat. Franciaország, a patriotizmus nem jelent feladást. Nem jelent lemondást. Nem jelent alávetettséget” – mondta Borne, aki a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés képviselőihez intézve szavait, miután az ellenzéki jobboldali szuverenista párt ellenzi a Moszkva elleni uniós szankciókat.

“Ezek a szankciók nem tetszenek azoknak, akik nem titkolják csodálatukat egy állítólagos patriotizmus nevében az orosz imperializmus iránt, mégpedig azért, mert azok működnek” – vélte a miniszterelnök. “Az orosz gazdaság jelentősen visszaesett, a GDP idén hat százalékot csökkent. Az orosz infláció megugrott. És Oroszország nem fér hozzá a csúcstechnológiai eszközökhöz” – tette hozzá.

“Az energiaárak növelésével Moszkva jelenleg megpróbálja fenntartani az illúziót. De a tények előttünk vannak. Az orosz propaganda nem tudja elfedni őket. Az orosz gazdaság fuldoklik” – mondta a francia miniszterelnök. Borne azt is bejelentette, hogy a francia diplomácia “a következő hónapokban” gazdasági konferenciát szervez Ukrajna megsegítésére.

“Bejelentem, hogy a következő hónapokban Párizsban gazdasági konferenciát szervezünk az ukrán hatóságokkal a francia vállalatok mobilizálására” – fogalmazott. A francia kormány számításai szerint Ukrajna újjáépítésének költségei jelenleg 350 milliárd euróra rúgnak.

The post Orosz agresszió: Párizs szerint működnek a szankciók, a háború költségeit elviselhetetlenné kell tenni Oroszország számára appeared first on .

A rendőrségi segélyvonalat hajnalban hívta egy bejelentő, hogy a szomszédjában élő nő vérző sérülésekkel kért tőle menedéket és segítséget, mert a férje késsel többször megszúrta, és bár sikerült elmenekülnie, a másfél éves gyermeküket nem tudta magával hozni – írták. A fiatal nő a kiérkező rendőröknek elmondta, hogy férje a gyereket bezárta egy szobába, őt bántalmazta, többször megszúrta, miközben azt kiabálta, hogy mindenkit megkésel, aki be mer menni a házba, és önmagával is végezni fog.

A helyszínre riasztották a Terrorelhárítási Központ egységeit is. A központ főigazgatójának telefonos irányításával a nyíregyházi rendőrök behatoltak a házba,. Az egyik szobába bezárva sértetlenül megtalálták a gyereket, apjára pedig egy másik szobában, önmagának okozott sérülésekkel, eszméletlenül találtak rá.

A mentők a két sérültet kórházba vitték, a férfi ellen emberölés kísérlete miatt indult büntetőeljárás – olvasható a közleményben.

The post Fegyverrel fenyegette meg családját egy férfi Nyírteleken appeared first on .

A szlovák belügyminiszter hangsúlyozta: az illegális migráció problémáját összeurópai szinten kell rendezni. “Mi száz százalékban teljesítjük a schengeni határokhoz kapcsolódó feladatainkat. Ha ezt minden ország megtenné, akkor nem kerülne sor másodlagos migrációra” – jelentette ki Roman Mikulec, akinek a szavait a szlovák közszolgálati hírügynökség, a TASR idézte. Hozzátette: úgy véli, ha Magyarországnak és más országoknak támogatást nyújtanak a schengeni határ védelmében, az segíthet abban, hogy Csehország és Ausztria visszavonja a szlovák határon újonnan bevezetett határellenőrzéseket.

Heger a Csehországban kedden, Ausztriában pedig szerdán bejelentett határellenőrzés kapcsán azt mondta: nem tartja helyesnek ezeket az intézkedéseket, mert “szembemennek Schengennel.”

The post Szlovákia kész segíteni a schengeni határ védelmében Magyarországnak és Szerbiának appeared first on .

A fejlesztés célja, hogy a vonuló készenléti egységet (mentő, tűzoltó, rendőrautó) egy kamerával ellátott drón kísérje a levegőben, lehetőleg az egység előtt haladva. Így előre beláthatóvá válnak a sofőr elől takart területek, és az onnan érkező veszélyekre a sofőr figyelmeztethető – írták a SZTAKI közleményében.

Ezzel megelőzhetőek lesznek az olyan tragédiák, mint amilyen a csepeli májusi mentőbaleset volt, amelyben egy mentőautó és egy személygépkocsi ütközött össze és egy ember meghalt, heten pedig megsérültek. A bemutatóra a zalaegerszegi Járműipari Tesztpályán került sor, ahol a kutatók három közlekedési szituációt modelleztek.

A közlemény szerint az alkalmazott kísérleti drónnal, annak korlátozott sebessége miatt, csak városi tesztekre van lehetőség kis sebesség mellett. A nagyobb sebességű manővereket a kutatók szimulációkban vizsgálják. A kutatók tudomása szerint ez a közlekedésbiztonsági fejlesztés a világon egyedülálló, azonban a rendszer alkalmazásához – a technikai kérdéseken túl – még több jogi és szabályozási kérdést is meg kell oldani.

The post Bemutatták a készenléti egységek vonulását segítő magyar drónt appeared first on .

A közlemények szerint hét ember szabadon bocsátását sikerült elérni, hat amerikai állampolgárét és egy állandó amerikai tartózkodási engedéllyel rendelkező személyét. Közülük öten olajipari szakemberek, akiket egy további társukkal együtt több mint négy évvel ezelőtt vettek őrizetbe a venezuelai hatóságok. Az úgynevezett “CITGO 6”-csoport egyik tagja már idén márciusban hazatérhetett, miután magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselők tárgyaltak Venezuelában.

A most elengedett hét ember között van egy haditengerészeti veterán, akit 2020-ban tartóztattak le, a hetedik embert az idén januárban vették őrizetbe a venezuelai hatóságok. Az amerikaiak szabadon engedéséért cserébe az amerikai kormány kiadta Nicolas Maduro venezuelai elnök feleségének két unokaöccsét, akik kábítószer-csempészet vádjával voltak börtönben az Egyesült Államokban.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője a CNN-nek elmondta, hogy a szabadon bocsátást megelőzte egy amerikai kormányzati delegáció júniusi látogatása Venezuelában, ami a letartóztatott amerikaiak fogvatartási körülményeit vizsgálta. A közlés szerint az a látogatás volt az előzménye az amerikaiak elengedéséről szóló fogolycsere-megállapodásnak.

The post Fogolycsere keretében hét fogvatartott amerikait adott ki Venezuela appeared first on .

Az izraeli kormány azonnali hatállyal elkülönített 90 millió sékelt (mintegy 11 milliárd forint) fogadásukra, különös tekintettel arra, hogy a bevándorlók nagy része a szokásostól eltérően sietve érkezik Izraelbe, és előzetes felkészülés nélkül hagyta el otthonát. A program gondoskodik az Oroszországból érkező új bevándorlóhullám tagjainak beilleszkedéséről a lakhatás, a munkavállalás, az oktatás és az egészségügyi ellátás területén.

“Vezetésemmel a pénzügyminisztérium nem kíméli az erőforrásokat a visszatérési törvényre jogosult zsidók (legalább egy zsidó nagyszülővel rendelkező emberek) Izraelbe vándorlásának megvalósítására. Ez Izrael stratégiai eszköze, és a növekedés legnagyobb motorja az állam megalakulása óta”- indokolta Avigdor Liberman pénzügyminiszter a kormány döntését.

“Izrael biztonságos és védett otthona a világ összes zsidójának, Izraelbe költözésük felemelő és izgalmas – függetlenül annak okától. A minisztérium biztosítja, hogy minden, ezekben a napokban nehéz körülmények között Izraelbe érkező oroszországi bevándorló megkapja az izraeli társadalomba való optimális és gyors beilleszkedését segítő teljes csomagot”- nyilatkozta Pnina Tamno-Sata bevándorlási és befogadási miniszter, és köszönetet mondott minisztertársainak a program gyors létrehozásáért.

A Izraeli Bevándorlási és Befogadási Minisztérium adatai szerint a háború februári kitörése óta több mint negyvenezren vándoroltak be Izraelbe az érintett országokból, közülük hozzávetőleg 24 ezren Oroszországból, ami az elmúlt két évtized legjelentősebb oroszországi bevándorlási hulláma.

The post Orosz agresszió: az izraeli kormány programot fogadott el az orosz bevándorlók fogadására appeared first on .

Délután fél egyre “Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak” – fogalmazott az államfő.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál magyarázatképpen hozzátette, hogy Limant az orosz csapatok erődített állásként használták a közeli Szlovjanszk elleni támadásokra. Liman ukrán ellenőrzés alá kerülésével a luhanszki régió délnyugati szektorában lévő orosz csapatok ellátását is akadályozhatják, ugyanis a Szvatove településről Kreminnába vezető utat is tűz alatt tarthatják innét – írta a portál.

A brit hírszerzés szerint a stratégiai jelentőségű Liman feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentős politikai kudarc Moszkva számára.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában arról számolt be, hogy az orosz erők vasárnap reggel és előző éjjel ágyúzták Zaporizzsja és Mikolajiv megyeszékhelyeket, továbbá az orosz határ menti ukrán területeket, Herszon megyében pedig változatlanul heves harcok zajlanak. Donyeck megyében egy nap alatt három civil vesztette életét és kilencen sérültek meg, Mikolajiv megyében egy faluban az éjjel ketten vesztették életüket, a többi térségből nem jelentette áldozatokat – írták.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő csatornán az írta, hogy az oroszok árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az országból. Szavai szerint újabb 76 ukrán árvát vittek el Oroszországba. Rajtuk kívül még további 104, a szakadár luhanszki területen lévő szociális intézményekben felügyelet alatt álló gyermeket készülnek átadni orosz nevelőszülőknek – közölte.

Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajnában már több mint hatvanezer katonát veszített el, az elmúlt napban pedig mintegy ötszázat. Szombaton az ukrán erők az oroszok nyolc parancsnoki állását, tíz felszereléskoncentrációs területét, három lőszerraktárát és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerét találták el a jelentés szerint.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról számolt be, hogy részletesen tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Ukrajna tagsági kérelméről, szombaton pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel beszélt telefonon az Ukrajnának nyújtandó további támogatásokról. A kijevi külügyminisztérium sajtószolgálatának közlése szerint az amerikai diplomácia vezetője tájékoztatta ukrán kollégáját az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatos legutóbbi amerikai döntésekről, kiemelve az 1,1 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – arra mutattak rá, hogy Putyinnak valószínűleg fontosabb, hogy a megszálló rezsim délen, a zaporizzsjai és a herszoni régiókban megmaradjon, mint az oroszok helyzetének erősítése a keleti Luhanszk megyében. “Ukrán és orosz források következetesen rámutatnak arra, hogy az orosz csapatok tovább erősítették az orosz pozíciókat Herszon és Zaporizzsja megyékben, annak ellenére, hogy a Harkiv-Izjum front a közelmúltban összeomlott, és az orosz erőket bekerítették Limanban. Azt a döntést, hogy nem erősítik meg Kupjanszkban vagy Limanban a sebezhető arcvonalakat, szinte bizonyosan Putyin, nem pedig a katonai parancsnokság hozta meg, és ez azt mutatja, hogy Putyin sokkal többet törődik a herszoni és a zaporizzsjai régiók stratégiailag fontos területeinek megtartásával, mint Luhanszk megyével” – írták az intézet elemzői.

The post Orosz agresszió: kiverték a megszálló csapatokat Limanból appeared first on .

A NAV revizorai a cég telephelyeinek ellenőrzésekor egyáltalán nem találtak őrzés-védelemhez, távfelügyelet ellátáshoz szükséges eszközöket, embereket. A fiktív tevékenységet bizonyította az is, hogy az ellenőrzéssel egyidőben a társaság felbontotta a telephelyeinek, székhelyének őrzésére vonatkozó szerződését, és más céggel sem kötött újat – közölték.

Az őrnaplóban szereplők a vizsgált társaságot nem ismerték, telephelyein, székhelyén sohasem jártak, munkát ott nem végeztek, a naplóban lévő aláírások nem tőlük származtak – tették hozzá.

Az adóellenőrzés a számlázó társaság gazdasági kapcsolatait is megvizsgálta és több cégből álló, őrző-védő, magánnyomozói tevékenység számlázására szolgáló hálózatot tárt fel. Megállapították, hogy a számlázott szolgáltatások fiktívek voltak, a számlákat csak az áfa levonására használták. Ezen kívül más cégtől befogadott bontási és földmunkaszámlák is fiktívnek bizonyultak – írták.

Ezek miatt több mint ötvenmillió forint adókülönbözetet állapítottak meg, 3,5 millió forint késedelmi pótlékot és csaknem 95 millió forint adóbírságot szabtak ki – áll a közleményben. A NAV 150 millió forintos követelés biztosítását rendelte el: zárolták az adózó bankszámláit, 37 gépjárművet és munkagépet foglaltak le, az ingatlanra pedig végrehajtási jogot jegyeztek be.

A cég lemondott fellebbezési jogáról, a több mint ötvenmillió forint adókülönbözetet megfizette, a fennmaradó tartozás rendezésére pedig 24 havi részletfizetést kért – áll a közleményben.

The post NAV: százmilliós adóbírságot szabtak ki egy fiktív őrző-védő cégre appeared first on .

Második világháborús lőszerutánpótlás-konténereket emeltek ki a tűzszerészek a Dunából az 1945-ben felrobbantott Lánchíd eredeti, folyómederbe esett elemeinek romeltakarítása során – közölte a Magyar Honvédség tűzszerész és hadihajós ezrede a Facebook-oldalán.

Azt írták: 1944 karácsonyára bezárult az ostromgyűrű Budapest körül, az utánpótlást pedig légi úton juttatták el ide, ehhez két szükségleszállóhelyet és négy ledobóhelyet jelöltek ki, az egyik a Tabánban volt. Az első szállítmány 1944. december 29-én érkezett meg a levegőből a fővárosba, a mintegy két hónapig tartó ostrom során pedig átlagosan napi 61 légi bevetést hajtottak végre, de csak 1975 tonnányi ellátmányt sikerült így bejuttatni Budapestre. A ledobótartályok közül a lőszeresek ernyője piros, az élelmiszereseké pedig fehér színű volt.

A piros ejtőernyők biztosíthatták azoknak a német lőszerutánpótlás-konténereknek a célba érkezését is, amelyeket a közelmúltban emeltek ki a Dunából az 1945. január 18-án felrobbantott budapesti Lánchíd eredeti, folyómederbe esett elemeinek romeltakarítása során – tették hozzá. Megjegyezték: az egyik konténer több mint 100 kilogrammnyi német Mauser-puskalőszert, a másik pedig nyolc Faustpatrone 2 típusú, ugyancsak német kézi páncéltörő gránátot tartalmazott, szállítható állapotban.

A lőszerutánpótlás-konténereket feltételezhetően a Tabán ledobóhelyre tervezték célba juttatni, de ezek elsodródhattak, és így süllyedhettek a Duna medrébe, ahonnan mintegy nyolc évtized elteltével kerültek ismét napvilágra. A robbanóeszközöket, illetve lőszereket elszállították a helyszínről a tűzszerészek a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére, ahol később megsemmisítik.

A Faustpatrone 2-es kézi páncéltörő gránátokat rejtő lőszerutánpótlás-konténer “remek állapotban maradt meg, így egy kisebb restaurálást követően ezredünk tűzszerész oktatótermébe kerül majd, részét képezve a kiképzendő katonák tananyagának” – írták.

The post Második világháborús lőszerutánpótlás-konténerek kerültek elő a Dunából appeared first on .

A közlemény szerint a V4 Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoport Parancsnokságának (V4 JLSG HQ) nemzetközi gyakorlatában több mint négyszáz cseh, lengyel, magyar és szlovák katona vesz majd részt.

A gyakorlat célja, hogy “felmérje a V4-országok hadseregeinek képességét a parancsnoki szint biztosítására a közös műveletek logisztikai támogatásának koordinálásához” – áll a közleményben.

A NATO keretében működő V4 JLSG HQ fő feladata a nemzetközi szárazföldi, tengerészeti, légi és különleges erők logisztikai támogatása. A parancsnokság létrehozásáról 2018-ban állapodott meg a négy ország. Teljes készenlétét a testület jövőre éri el. Főparancsnoka a dél-lengyelországi Opole városban állomásozó 10. logisztikai dandár élén álló Maciej Sudak tábornok.

A hadgyakorlatot az opolei dandár területén tartják meg.

The post Lengyelországban tartanak közös parancsnoksági hadgyakorlatot a visegrádi országok október elején appeared first on .

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy újabb orosz csapás érte Mikolajivet, polgári létesítményekben okozva károkat. Az ukrán északi műveleti parancsnokság a Facebookon arról adott hírt, hogy Oroszország csütörtökön a határa menti ukrán területeket is lőtte, Csernyihiv és Szumi megyékben egy óra alatt 55 robbanást jegyeztek fel. A parancsnokság hozzátette, hogy a katonák közül senki sem sebesült meg, áldozatokról a civil lakosság körében nincs információja.

Az elnöki iroda közlése szerint újabb fogolycserét hajtottak végre, amelynek köszönhetően négy tengerészgyalogos és két civil tért vissza Ukrajnába. Azt nem közölték, hogy cserébe hány embert adtak vissza Oroszországnak. Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője biztosított afelől, hogy a fogolycserék folytatódnak. Kiemelte, hogy csak ebben a hónapban ily módon Ukrajna 235 embert szabadított ki.

Az ukrán légierő déli parancsnoksága közölte, hogy Mikolajiv megye fölött lelőttek két orosz Szu-25-ös harci repülőgépet.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy 11 – javarészt Donyeck megyei – településnél verték vissza az orosz erők támadóműveleteit. A nap folyamán az orosz erők négy rakéta- és négy légicsapást hajtottak végre, valamint több mint 28 támadást rakéta-sorozatvetőkkel. Több mint húsz ukrajnai településre mértek csapást, köztük a donyecki régióban Kramatorszkra, Bahmutra, Dnyipropetrovszk megyében Krivij Rihre, Dnyiprora és Nyikopolra. A vezérkari jelentés szerint több mint tíz civil sebesült meg a zelenodolszki hőerőmű elleni csapás következtében.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának főnöke sajtótájékoztatóján közölte: a kijevi katonai vezetés arra számít, hogy a Moszkva által Ukrajna megszállt területein megrendezett népszavazásokat és az oroszországi mozgósításokat követően az oroszok még inkább kiélezik a helyzetet a fronton. Ezt szerinte mindenekelőtt az fogja jellemezni, hogy az orosz erők csapásokat mérnek a létfontosságú infrastruktúrákra, és megpróbálják fokozni a harci tevékenységet Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyék teljes területeinek elfoglalása érdekében.

Az Állami Nyomozó Iroda (DBR) az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) közösen őrizetbe vette az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) három ügynökét a dél-ukrajnai Odesszában. A DBR közleménye szerint megállapítást nyert, hogy ez a három személy aktív felforgató tevékenységet folytatott a városban az Ukrajna elleni orosz háború februári kezdete óta. Egyebek mellett augusztusban, az ukrán függetlenség ünnepnapja előtt kihelyeztek egy lakóépületre egy orosz zászlót azzal a felirattal, hogy “Odessza orosz város”. Majd ezt lefotózták, átadták az orosz állam képviselőinek és az orosz propagandamédiának, amely ezzel indokolta az Ukrajna elleni agressziót – vélik a DBR-nél.

Az SZBU közlése szerint ezt a csoportot egy helyi lakos szervezte, aki 2014 óta nyíltan támogatta Oroszországot, és részt vett a városban zajló oroszbarát politikai eseményekben. “Az árulók információkat gyűjtöttek az Odessza területén található katonai létesítmények elhelyezkedéséről, ukránbarát aktivistákról, és továbbították ezeket az adatokat az agresszornak. Terveket is kidolgoztak egy ügynökhálózat létrehozására az odesszai régió bűnüldöző szerveiben, hogy felforgató tevékenységeket hajtsanak végre az Oroszországi Föderáció javára” – fejtette ki a biztonsági szolgálat.

The post Orosz agresszió: az agresszor csapatai ismét a dél-ukrajnai Mikolajivot lőtték appeared first on .