A Külföldi Magyar Cserkészszövetség augusztus 20-án, este kilenc órakor szervezi meg a Magyar Szolidaritás Tüze alkalmat.
Az 1933-as gödöllői jamboree idején a Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak.
2003 augusztusában, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította ezt a kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpát-medencében és a föld minden magyarok által lakott részein fellángoltak a tábortüzek, vagy gyertyácskák. A szervezők idén nyáron újra megszervezik a Magyar Szolidaritás Tüze alkalmat. A kezdeményezéshez még lehet csatlakozni.
A gyertyaláng vagy a tábortűz mindenhol a helyi időszámítás szerint, augusztus 20-án este 21.00 órakor lobbanjon fel a nemzetközi dátumvonaltól nyugatra, tehát New Zealand, Ausztrália vonalától keljen útra és végig kísérve augusztus 20-át, Honoluluban aludjék ki.
Így, amikor Budapesten felröppennek a Szent István napi tűzijáték első rakétái, a Magyar Szolidaritás Lángja már 11-12 órája van úton a világban. Nincs olyan időzónája a Földnek, ahol nem élnének cserkészek illetve más magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás – olvasható a Külföldi Magyar Cserkészszövetség közleményében.
Mint a szervezők megjegyezték: a világot bejáró láng a szétszórtságunkra és az együttérzésünkre emlékeztet. A trianoni határokon kívüli és az otthoni magyarság egy napra a világ minden pontján legalább lélekben egymásra talál. Ha módjában áll, tisztelettel felkérjük a felhívás közlésére, illetve terjesztésére – hangsúlyozták a szervezők.
A görögországi helyzet alakulása révén súlyos válságba jutott az Európai Unió – véli az Európai Parlament (EP) elnöke, aki szerint irányváltásra van szükség, el kell indulni a közös uniós kormány kialakítása felé. Sajtóinformációk szerint a Nemzetközi Valutaalap csak reális terv esetén venne részt a pénzügyi mentésben.
Martin Schulz a német Sternben szerdán megjelenő interjúból a hírmagazin honlapján kedden közölt részletek szerint elmondta, hogy a felelősségi körök, kompetenciák egyértelmű elhatárolására van szükség. „A központi, fontos európai kérdések megoldását nem szabad többé a nemzetállami kormányfőkre bízni. Ehhez közös intézményekre van szükségünk, és egyszer szükségünk lesz egy európai kormányra” – mondta a német szociáldemokrata politikus. Hozzátette, hogy a világkereskedelem, az éghajlatváltozás, a migráció, az adókerülés és a monetáris politika ügyeivel egyetlen nemzetállam sem tud egyedül megbirkózni.
Az EP német szociáldemokrata elnöke szerint az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a nemzetállami vonatkozásokat helyezik előtérbe, a közös intézmények rovására. „Ami jó, az nemzeti, ami pedig rossz, az európai. Rendre a nemzeti érdek nyer elsőbbséget. Helmut Kohl (volt német kancellár) és Francois Mitterrand (volt francia elnök) ezt soha nem engedte volna meg. Kohl minden pórusából a közös európai politika iránti elkötelezettség áradt” – mondta Martin Schulz.
„Egy másféle EU-t akarnak”
A július elején tartott görögországi népszavazás – amelyen a többség elutasította a nemzetközi hitelezők akkori ajánlatát – „talán egy jókor érkezett figyelmeztetés volt”, hiszen a felmérések azt mutatják, hogy a görögök többsége hazájuk euróövezeti tagságának megőrzését szeretné, a népszavazáson leadott voksokkal pedig azt fejezték ki, hogy „egy másféle EU-t akarnak” – fejtette ki az EP elnöke, rámutatva, hogy „sokan már nem kapcsolják össze az Európa-eszmét az Európai Unióval”.
Martin Schulz védelmébe vette Angela Merkelt azokkal a vádakkal szemben, amelyek szerint a német kancellár a Görögországgal kapcsolatban követett politikájával meg akarja osztani az Európai Uniót. „Merkel soha nem tartozott a Görögország-gyalázók közé, a célja mindig is az volt, hogy Görögország az euróövezetben maradhasson” – mondta az EP elnöke, hozzátéve, hogy Görögországban elkerülhetetlenek a szerkezeti reformok.
„Kétségtelenül súlyos válságban vagyunk” – mondta Schulz az utóbbi napok fejleményeiről. „Ilyen sok frusztráció, csalódottság és kölcsönös meg nem értés ekkora intenzitással még nekem is új, pedig már régen a szakmában vagyok” – mondta a német politikus. Ugyanakkor „Európa nincs a halálán” – tette hozzá.
Martin Schulz a Sternnek azt is elmondta, hogy mit jegyzett fel naplójába a hétfőn reggel véget ért euróövezeti csúcstalálkozó után, amelyen 17 órai tárgyalással jutottak megállapodásra egy újabb görög támogatási program feltételeiről. „Egy kis időre bepillantottunk a szakadékba. Megláttuk, hogy milyen pusztító ereje van a bizalmatlanságnak. Miután ezt felismertük, találtunk egy közös megoldást, amely mindenkinek jó Európában” – áll Martin Schulz naplójában.
Az IMF-nek kételyei vannak?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csak abban az esetben tud részt venni a Görögországnak nyújtandó harmadik pénzügyi mentőcsomag biztosításában, ha az európai uniós hitelezők egyértelmű tervet készítenek az ország adósságának kezelésére – jelentette ki az IMF egy meg nem nevezett magas rangú tisztségviselője, amikor kedden Washingtonban újságíróknak nyilatkozott.
Az IMF – amely az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal (EKB) együtt részt vett az első két pénzügyi mentésben – részleteket szeretne arra vonatkozóan, hogy az EU elképzelése szerint a hétfői megállapodás Görögországgal hogyan lesz képes stabilizálni az ország pénzügyeit rövid és hosszú távon, és biztos akar lenni afelől, hogy Athén vissza tudja majd fizetni a hatalmas adósságot.
Az EU és az IMF egyetért abban, hogy Görögországnak 2018 végéig 85 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége, de az unió szerint ehhez kell az IMF mint finanszírozó partner és a program végrehajtásának ellenőre.
A nyilatkozó tisztségviselő szerint a hétfői megállapodás „nem nagyon konkrét”, néhány fontos kérdést nem tisztáztak a felek. „Ez semmi esetre sem egy átfogó, részletes megállapodás” – jelentette ki.
L’Union européenne, comme les Etats-Unis, a prolongé de six mois le gel de ses sanctions contre l'Iran, après l'accord historique sur le programme nucléaire iranien conclu à Vienne le 14 juillet entre les grandes puissances et Téhéran.
La región de Oriente Medio y el Norte de África está pasando por una profunda reconfiguración geopolítica. Desde el comienzo de la primavera árabe en 2011, el área ha pasado de tener grandes esperanzas depositadas en la democratización a una espiral de fragmentación, inseguridad y fragilidad. La competición por hacerse con el poder y la influencia en el mundo árabe tiene cada vez más precedencia sobre el deseo de reforma política. En particular, aquellos Estados que dicen apoyar la democracia se enfrentan a dilemas irreconciliables, dado que buscan al mismo tiempo avanzar con sus intereses geopolíticos. Este nuevo libro de FRIDE esboza los perfiles geopolíticos y las políticas de seis potencias regionales clave (Arabia Saudí, Catar, Egipto, Irán, Israel y Turquía) y siete actores externos influyentes (Alemania, China, Estados Unidos, Francia, Rusia, el Reino Unido y la Unión Europea) y examina cómo sus intereses geopolíticos están afectando las perspectivas de democracia a lo largo de Oriente Medio.
El Sahel es un punto caliente para el cambio climático. Desde 1970, las temperaturas en la zona han aumentado casi 1º C, un ritmo que casi duplica la media mundial. Las precipitaciones son cada vez más variables y las tormentas y sequías más frecuentes, mientras que los Estados frágiles de la región no cuentan con la capacidad necesaria para adaptarse a los cambios relacionados con el clima. Asimismo, las débiles instituciones, la inestabilidad política, la desigualdad y las reclamaciones históricas podrían, junto con el cambio climático, agravar aún más las tensiones existentes o provocar nuevos conflictos. Los actores internacionales pueden ayudar a los Estados del Sahel a afrontar los desafíos relacionados con el clima y el conflicto mediante intervenciones para la construcción de la paz que ayuden a desarrollar una resistencia al cambio climático, así como a través de respuestas que contribuyan a evitar el conflicto.
Mihajlo Motilcsak, a megyei közigazgatási hivatal oktatási és tudományügyi osztályának vezetője július 14-én sajtótájékoztatót tartott az idei külső független tesztelésről – adta hírül a mukachevo.net hírportál.
Idén több mint tízezer kárpátaljai diák vett részt a megmérettetésen. A szám szerint 10 614 diák közül 8 962 jelentkező idén fejezte be középiskolai tanulmányait – közölte Motilcsak.
A vezető beszámolójában elmondta, hogy a kötelező ukrán nyelv és irodalom vizsgán 10 302 diák, azaz a jelentkezők 97 százaléka vett részt.
Francia nyelvből 30-an, német nyelvből 167-en, spanyol nyelvből pedig 5 diák írt külső független tesztet.
Kárpátalján 567 érettségizőt jelöltek éremre. Közülük 400-an, vagyis 70,5 százalékuk nem rontotta le jegyeit a külső független tesztelésen.
Csapon és a Perecsenyi járásban az éremre jelöltek 100 százaléka az elvárásoknak megfelelően teljesített a vizsgákon. Huszton a jelöltek 80 százaléka, a Nagyszőlősi járásban 81, a Munkácsi járásban 92, a Nagybereznai járásban 87, Munkácson 82, Ungváron pedig 86 százalékuk kapta meg az érmet – közölte Mihajlo Motilcsak.
A Beregszászi járásban a jelöltek mindössze 16, az Ilosvai járásban 48, a Rahói járásban pedig 43 százaléka kapott érmet.
Motilcsak arról is beszámolt, hogy Kárpátaljáról huszonhárom diákot zártak ki a külső független tesztelésről mobiltelefon használata miatt.
A huszonhárom személy közül tizennyolcan az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztelésen használták a mobiltelefonjaikat.
Kárpátalja.ma
Suite à une plainte de la Cour européenne de justice, Berlin admet des failles dans les contrôles de sécurité dans les aéroports. Alarmés, gauche et police fédérale appellent à la renationalisation de la sécurité des aéroports.
úlius végéig megkezdődnek Moholon a harmadik körforgalom kiépítésének munkálatai, amely az Adáról Mohol felé vezető ún. A cikk folytatása …
Au terme d’un week-end mouvementé, Jeroen Dijsselbloem, ministre des Finances néerlandais, a été réélu président de l’Eurogroupe par ses homologues de la zone euro.