Gambia’s announcement this week that it would rejoin the International Criminal Court sends a strong message of support for the court and victims of grave international crimes. Along with Burundi – and its soaring human rights violations in the past year – South Africa is now the outlier on ICC exit.
ExpandThe Permanent Premises of the International Criminal Court in The Hague, Netherlands.
© 2016 UN Photo/Rick BajornasGambia’s decision to rejoin the ICC reflects shifting priorities under newly elected President Adama Barrow, who will be inaugurated tomorrow. The departure of his predecessor, Yahya Jammeh, who left for exile on January 21 after initially refusing to accept his December election defeat, ended two decades of repressive rule.
Gambia’s decision – along with numerous expressions of support from African ICC members since South Africa first announced its withdrawal in October – belie rhetoric that Africa is headed for a mass departure from the ICC.
Botswana, Burkina Faso, Côte d’Ivoire, Democratic Republic of Congo, Ghana, Lesotho, Mali, Malawi, Nigeria, Senegal, Sierra Leone, Tanzania, Tunisia, and Zambia are among those that have reaffirmed their support for the ICC. A number of these countries, joined by Liberia and Cape Verde, also pushed back against adoption of a so-called “ICC withdrawal strategy” at the African Union summit in January.
Gambia’s decision reflects the new government’s recognition of the important role that the court plays. The ICC is the only permanent court that has the potential to offer redress to victims of the worst crimes when national courts are unable or unwilling to prosecute.
Despite persistent claims by some African leaders that the ICC targets Africa, most ICC investigations in the continent have been opened as a result of requests from African governments themselves, or the United Nations Security Council, and offer redress for African victims.
The ICC faces steep challenges, particularly expanding its reach to crimes committed in a number of the most powerful countries. But the court still represents a rare hope for victims around the world at a time when horrific crimes continue to be perpetrated with impunity in many countries.
After years of playing a leading role on the court, South Africa opted to curtail access to the ICC for victims, instead of working to expand the ICC’s reach. This is real loss – as the Nigerian foreign minister said around the AU summit, the ICC has “an important role to play in holding leaders accountable.”
In December 2016, a rebel group in the Central African Republic executed at least 32 civilians and captured fighters after clashes with another rebel group in the Ouaka province. In the town of Bakala, rebels from the Union for Peace in the Central African Republic (l'Union pour la Paix en Centrafrique, UPC) on December 12 executed 25 people after calling them to a school for an alleged meeting. Earlier that day, UPC fighters executed seven men who were returning from a nearby gold mine. At least 29 other civilians have been killed in fighting around Bakala since late November.
A Kreml nem érez csalódást az orosz-amerikai kapcsolatok alakulása miatt Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta, e kapcsolatokat pedig csak a két ország vezetőjének találkozója után lehet felülvizsgálni – jelentette ki pénteken Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője.
“Nem viselünk rózsaszín szemüveget, soha nem tápláltunk illúziókat, így nincs miben csalódnunk” – mondta újságíróknak Peszkov. A szóvivő arra a kérdésre válaszolt, vajon a Kreml csalódott-e, amiért nincs javulás az orosz-amerikai kapcsolatokban Donald Trump beiktatása óta, aki kampányában az Oroszországgal való kapcsolatok újjáépítését ígérte. ”Eddig még nem történt lényegi kapcsolatfelvétel a két államfő között. Nem tudni, ez mikor történik meg. Várhatóan csak miután tárgyalnak, derül majd ki, hogy milyen fontosabb nézetkülönbségek maradnak, és hol lehet együttműködési területeket találni” – mondta a szóvivő.
Az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai “Donyecki Népköztársaság” vezetőjének, Alekszandr Zaharcsenkónak a kijelentésére reagálva, aki szerint katonai úton lehet felszabadítani a Donyec-medencének az ukrán hadsereg által ellenőrzött körzeteit, a Kreml-szóvivő kijelentette: az ilyen kijelentések nem felelnek meg a kelet-ukrajnai rendezésről aláírt minszki megállapodásoknak, de érzelmi alapon meg lehet őket magyarázni. A szóvivő szerint “az ukrán hadsereg provokatív és agresszív lépései miatt” alakult ki az utóbbi időben feszültség a frontvonalon.
“Oroszország, mint a minszki megállapodásokat szavatoló állam, mindent megtett, megtesz, és a jövőben is meg fog tenni, hogy megakadályozza a konfliktus kiéleződését, és békés mederbe terelje azt” – hangsúlyozta Peszkov.
A szóvivő kérdésre válaszolva cáfolta, hogy két éve “kényszerítették” volna a parlamenti képviselőket, hogy a dél-ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolása mellett szavazzanak.
Marija Makszakova, az orosz alsóház (duma) képviselője, az Egységes Oroszország frakció volt tagja korábban elmondta, hogy saját maga külföldön volt, ezért nem szavazott az egyesülés mellett, de véleménye szerint a szavazás közben törvénysértések történtek. Makszakova és férje, Gyenyisz Voronyenkov volt parlamenti képviselő jelenleg Ukrajnában tartózkodnak.
Kárpátaljai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetsége (KFMVSZ) néven érdekvédelmi szervezet alakult február 17-én Beregszászban. A KFMVSZ az immár húszéves Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) kezdeményezésére a vidékünk fiatalabb korosztályához tartozó kis- és középvállalkozók összefogása érdekében jött létre.
Az alakuló ülés Radvánszky Ferenc mezőkaszonyi református lelkipásztor áldásával kezdődött: „Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje”. (I Korintus 1:18) A kereszt az ég és föld összekötésének jelképe, s általa megsokszorozódhatnak az áldások: az isteni segítséggel olyan munkát is el tud végezni az ember, melyre önmagában képtelen lenne.
Nemzeti imádságunk eléneklése után elsőként a KMVSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Virág László elmondta, szeretnék, ha lenne utánpótlása a szövetségnek, és fontos segíteni a kezdő vállalkozókat.
Jelen volt a rendezvényen Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is. Beszédében összegezte a 2016-os esztendőt, mely a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve volt, s így számos pályázati lehetőség állt a kárpátaljaiak rendelkezésére. Az adottakkal sokan éltek, s őket a későbbiekben sem hagyják magukra: a többi között kedvezményes hitelt is kaphatnak 2017 folyamán.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság nevében Kota György kormánybiztosi koordinátor köszöntötte a vendégeket. Kota György biztosította a résztvevőket, hogy a magyar kormánynak nagyon fontos minden helyi vállalkozó, így továbbra is számíthatnak az anyaország segítségére.
Az eseményen felszólalt továbbá Orosz Ildikó, a rendezvénynek otthont adó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektor asszonya; Szakács Zoltán, Magyarország Beregszászi Konzulátusának kereskedelmi attaséja; Bocskai István marketing szakértő; Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke.
A rendezvény további részében Pataki Gábor, a KMVSZ alelnöke ismertette az új szervezet céljait, feladatait, majd az ülésen részt vevők megválasztották annak elöljáróit. A KFMVSZ elnöki tisztségét ezentúl Huszár Péter tölti be. Alelnökként Pataki Gábor és Huszár Andrea tevékenykedik majd. A régiók elnöki feladatait Illár József, Peleskey Viktor és Bucsela Enikő látják el.
Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma