You are here

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Subscribe to Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) feed Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)
Kárpátaljai magyar hírportál
Updated: 3 weeks 3 hours ago

134 éve született IV. Károly, az utolsó magyar király

Tue, 17/08/2021 - 18:55

134 éve, 1887. augusztus 17-én született IV. Károly, Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója. Második visszatérési kísérlete után az antanthatalmak Madeira szigetére szállították, ahol szegény körülmények között élt a spanyolnátha miatt bekövetkezett haláláig. Boldoggá avatására 2004. október 3-án került sor.

Magyarország és I. Károlyként az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója 1887. augusztus 17-én született Károly Ferenc József Lajos Hubert György Mária néven. Apja Ottó Ferenc főherceg, I. Ferenc József unokaöccse, anyja Mária Jozefa szász királyi hercegnő volt.

Katolikus neveltetésben részesült, Bécsben a bencések középiskolájában tanult, majd Prágában folytatott jogi-közgazdasági tanulmányokat. Katonai pályafutását 1903-ban kezdte meg, a soknemzetiségű Monarchia szinte minden nyelvén részesült oktatásban. 1911-ben vette feleségül Bourbon-Pármai Zitát, a Habsburg-házban ritka szerelmi házasságból nyolc gyerek született.

Károlyt nem nevelték uralkodónak, és ő sem számított arra, hogy az válik belőle. Apja 1906-ban bekövetkezett halála után azonban egyre előrébb került a trónöröklési sorban: két nagybátyja közül az egyiket rangon aluli házassága miatt a családból is kitagadták, a másik, az immár trónörökös Ferenc Ferdinánd főherceg szintén rangon alul házasodott, s ezért kénytelen volt lemondani gyermekei trónigényéről.

Ferenc Ferdinándot 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták (a Monarchia egy hónappal később hadat üzent Szerbiának, amivel megkezdődött az első világháború), s Ferenc József 1916. november 21-i halála után a 29 éves Károly ült a recsegő-ropogó birodalom trónjára.

Magyarország apostoli királyává 1916. december 30-án koronázták meg. Az ország és egész Budapest ünnepelt, a háború közepette is fényűző rendezvényekre került sor. A nap az Országgyűlés két házának ülésével kezdődött, majd a képviselők átvonultak a budai Várba, a ceremónia színhelyéül szolgáló Mátyás-templomba, amely előtt már összegyűltek a megyék és városok küldöttségei. Ezután érkezett meg a koronázási menet, élén egy huszárszázaddal, majd a főváros küldöttségével, mögöttük lovagolt Tisza István miniszterelnök.

A királyi pár és és a négyéves Ottó trónörökös nyolclovas hintón érkezett, Károly díszmagyart viselt, Zita királyné arannyal és gyönggyel hímzett bársonyruhában, hajában gyémántos diadémmal lépett alattvalói elé, a négyéves Ottót bársonymentébe öltöztették, fejébe magyaros csákót nyomtak. A menet ágyúdörgés és harangzúgás közepette, a koronázások történetében először (és utoljára) nem az osztrák, hanem a magyar Himnusz hangjaira vonult be a templomba, ahol az oltárra helyezték a koronázási jelvényeket.

A szertartás az évszázados hagyományok szerint zajlott le: Csernoch János esztergomi érsek, hercegprímás a király jobb karját szentelt olajjal felkente. Ezután Károly vállára borították Szent István palástját, és elkezdődött a szentmise. Az esztergomi érsek kivonta Szent István kardját, amellyel felövezte a királyt, aki megtette a szokásos négy vágást, majd hüvelyébe rejtette a fegyvert.

Ezt követően az esztergomi érsek és az ez alkalommal „királyhelyettesi”, azaz nádori tisztséget ellátó Tisza István kormányfő a király fejére tették a Szent Koronát, miközben a főpapok kinyújtott kézzel áldást mondtak. (A korona túl nagy volt Károly fejére, ezért ki kellett bélelni, de erre már korábban is volt példa.) Az új uralkodó megkapta a jogart és az országalmát is, majd elfoglalta a trónt, és felzúgott az „Éljen a király!” kiáltás.

Ezután került sor Zita királyné megkoronázására, majd a szertartás végeztével a király a koronával a fején a Szentháromság téren felállított emelvényen nyilvánosan letette a koronázási esküt, majd ismét elénekelték a Himnuszt. A király lóra szállt, és a menettel a Szent György térre vonult, ahol fellovagolt a 63 vármegye földjéből emelt koronázási dombra, megtette a négy kardcsapást a négy világtáj felé, jelképezve, hogy bárhonnan jöjjön is támadás, megvédi az országot.

Ezt követte a hagyományos ebéd, amellyel a koronázás véget ért, a király este családjával visszautazott Bécsbe. A Szent Koronát még három napig közszemlére tették, de a háború miatt a szokásos népünnepély elmaradt, inkább a szegényeknek főztek az ingyenkonyhákon.

Károly mindössze két évig uralkodott. Békeidőben valószínűleg kiváló király lett volna, de a háború viszontagságai közepette nem tudta egyben tartani birodalmát. Az első világháborúban katonai vereséget szenvedő Osztrák-Magyar Monarchia 1918 novemberében szétesett. Károly belátva helyzetének tarthatatlanságát november 11-én lemondott az osztrák, majd két nappal később a magyar államügyekben való részvételéről, de trónigényét fenntartotta.

Svájci emigrációjából két alkalommal – először 1921. március 27. és április 5. között, majd október 20-23-án – tett sikertelen kísérletet a magyar trón visszaszerzésére. A második királypuccs bukása után, mivel továbbra sem volt hajlandó lemondani a trónról, az antanthatalmak családjával a távoli Madeira szigetére vitték.

Itt szerény körülmények között élt 1922. április 1-jén spanyolnátha miatt bekövetkezett haláláig, nyolcadik gyermekének születését már nem érte meg. Magyarországon a nemzetgyűlés 1921. november 6-án mondta ki a Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztását. Károly elsőszülöttje, az európai politikai életben tevékenyen részt vevő Habsburg Ottó személyes trónigényéről az osztrák trónra 1961-ben mondott le.

A „békecsászár” méltósággal és panasz nélkül viselte hányattatásait, ezért halála után nem sokkal kezdeményezték boldoggá avatását, amelyre 2004. október 3-án került sor.

Forrás: MTI

The post 134 éve született IV. Károly, az utolsó magyar király appeared first on Kárpátalja.ma.

Román szakember: az oltottaknál 14-szer ritkább a halálos kimenetelű megbetegedés valószínűsége

Tue, 17/08/2021 - 18:28

Az oltatlanokhoz képest tízszer kisebb a koronavírus-fertőzés valószínűsége azoknál, akik legalább két hete megkapták a védőoltás második adagját, a halálos kimenetelű megbetegedés valószínűsége pedig 14-szer kisebb – jelentette ki kedden a romániai oltási kampány koordinátora egy friss statisztikai tanulmány eredményeit ismertetve.

Valeriu Gheorghita katonaorvos heti sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy a valószínűségeket a romániai járvány harmadik hulláma – a február 1. és május 30. közötti időszak – idején regisztrált adatok feldolgozása alapján számították ki. Az oltási kampányt koordináló bizottság (CNCAV) megvizsgálta, hány egy vagy két dózissal beoltott ember kapta el mégis a fertőzést, mennyi idővel a vakcina felvétele után, és közülük hányan kerültek kórházba, intenzív terápiára és hányan haltak meg. Ezeket számokat az adott időpontban olyan beoltottak számához viszonyították, akiket ugyanannyi idővel korábban immunizáltak, majd összehasonlították a beoltatlanoknál mért arányokkal.

A vizsgált három hónap idején 25 845 beoltott embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést Romániában. Őket négy különböző idősávba sorolva megállapították, hogy az első adag vakcina (két hét után) 16,3 százalékkal óv meg a fertőzéstől, és 67 százalékban a kórházi kezelést igénylő Sars-Cov-2 betegségtől.

Külön vizsgálták, milyen a vakcinák hatékonysága az első dózis után több mint két héttel, a második dózis utáni első két hétben, és milyen több mint két héttel a második dózis felvétele után. A legmagasabb értékeket ez utóbbi kategóriánál mutatták ki. Megállapították, hogy a teljes oltottság után több mint két héttel a vakcina az esetek 90,2 százalékban véd meg a megfertőződés, 92,8 százalékban a kórházi kezelést igénylő megbetegedés, és 93,2 százalékban a halálos kimenetelű fertőzés ellen.

Forrás: MTI

The post Román szakember: az oltottaknál 14-szer ritkább a halálos kimenetelű megbetegedés valószínűsége appeared first on Kárpátalja.ma.

Lezuhant egy Il-122V katonai szállítógép Moszkva közelében

Tue, 17/08/2021 - 18:05

Gyakorlórepülés közben lezuhant az Il-122V típusú könnyű katonai szállítógép prototípusa a Moszkva megyei Kubinka közelében – közölte kedden az orosz Egyesült Repülőgépipari Vállalat (OAK).

A három tagú legénység életét vesztette. A gép parancsnoka Nyikolaj Kuimov, az Il Nyrt. vezető pilótája, első osztályú berepülő pilóta, Oroszország Hőse volt. Egy, az orosz médiában közzétett, szemtanú által készített mobiltelefonos felvétel tanúsága szerint a leszállni készülő repülő, amelynek jobboldali hajtóműve már a levegőben kigyulladt, jobbra billent, majd egy erdőbe csapódva felrobbant. A gép mintegy másfél kilométerrel a leszállópálya előtt zuhant le.

A TASZSZ hírügynökség szerint a pilóta igyekezett elkormányozni a repülőgépet a lakott területektől. A földön a baleset sérülést és anyagi kárt nem okozott. Az OAK közölte, hogy a történtek kivizsgálására szakértői bizottság alakul, Oleg Bocsarov ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes irányításával.

Az Il-112V az első katonai szállítógép, amelyet már a posztszovjet időszakban fejlesztettek ki Oroszországban. A típust 2003-ban a moszkvai védelmi tárca legjobb szállítógép-projektnek minősítette, ám a katonák 2010-2011-ben lemondtak a fejlesztésről és az ukrán An-140-es beszerzése mellett döntöttek.

A kísérleti és konstruktőri munkálatokról és az első prototípusok legyártásáról szóló szerződést végül 2014-ben, a Moszkva és Kijev közötti konfliktus kirobbanása után írták alá. A gép szűzrepülése 2019. március 30-én történt meg, a repülőt akkor is Nyikolaj Kuimov irányította.

A tervek szerint ennek a típusnak kell átvennie majd az elavult An-24-esek és An-26-osok helyét. Kedden az új gép egyetlen repülésképes prototípusa semmisült meg, amely múlt pénteken érkezett Voronyezsből Kubinkába a pénteken megkezdődő Armija-2021 nemzetközi haditechnikai fórumra.

A repülőgép hossza 24,15, szárnyfesztávolsága pedig 27,15 méter. Maximális felszállótömege 21 tonna, beleértve az öt tonnát elérő hasznos terhet. Az Il-112V utazósebessége óránként 450-500 kilométer.

A TASZSZ egyébként kedden közölte, hogy Moszkvában elhunyt Andrej Juraszov, az Il-76-os és az Il-78-as repülőgépek főkonstruktőre. Juraszov 59 éves volt.

Forrás: MTI

The post Lezuhant egy Il-122V katonai szállítógép Moszkva közelében appeared first on Kárpátalja.ma.

Gyengül a hrivnya szerdán

Tue, 17/08/2021 - 17:48

Gyengülni fog szerdán, augusztus 18-án a hrivnya értéke Ukrajna Nemzeti Bankjának információi szerint. A dollárral és az euróval szemben is gyengülni fog az ukrán valuta, írta az UNIAN hírügynökség.

Holnap a hrivnya a dollárral szemben 3 kopijkával, az euróval ellenben 2 kopijkával gyengül.

A hivatalos valutaárfolyam szerint kedden 1 dollár értéke 26 hrivnya 65 kopijka, 1 euróé pedig 31 hrivnya 36 kopijka. A bankközi devizapiacon a dollár 26 hrivnya 64 kopijka/26 hrivnya 66 kopijka, az euró 31 hrivnya 33 kopijka/31 hrivnya 36 kopijka. Szerdán 1 dollár 26 hrivnya 68 kopijka, 1 euró pedig 31 hrivnya 38 kopijka lesz.

Kárpátalja.ma

The post Gyengül a hrivnya szerdán appeared first on Kárpátalja.ma.

Újabb erdőtűz ütött ki Athén mellett

Tue, 17/08/2021 - 17:39

Újabb erdőtűz pusztított kedden Görögországban, Athéntól északnyugatra tűzoltók százai küzdenek a lángokkal, egyre több faluból kell kitelepíteni az embereket.

A helyi sajtó jelentése szerint egy kilométer hosszú tűzfal közeledik Vilia település felé. Az oltást helikopterek és repülőgépek is segítik. A környéken hétfőn kezdtek terjedni a lángok, röviddel azután, hogy a fővárostól délkeletre is újabb erdőtűz ütötte fel a fejét.

Augusztusban több száz erdő- és bozóttűz pusztított Görögországban. A lángok gyors terjedését a szélsőséges hőség és szárazság segítette elő. A hatóságok néhány esetben gyújtogatást gyanítanak az erdőtüzek hátterében, ezzel a gyanúval kedden két embert is őrizetbe vettek.

Hétfő este óta 44 új helyen észleltek lángokat. Ezeken kívül két helyen küzdenek a tűzoltók továbbra is kiterjedtebb tüzekkel: Évia szigetén és egy nemzeti park területén Athéntól északra.

Forrás: MTI

The post Újabb erdőtűz ütött ki Athén mellett appeared first on Kárpátalja.ma.

Újszülöttekkel kereskedő bűnszervezetet lepleztek le Kijevben

Tue, 17/08/2021 - 17:08

Újszülött gyermekekkel kereskedő bűnszervezetet leplezett le az ukrán rendőrség Kijevben – adta hírül kedden Ihor Klimenko országos rendőrfőnök a Facebookon.

Klimenko szavai szerint mintegy 70 ezer dollárért árulták az újszülötteket az egyik kijevi szakklinikán külföldieknek. A szervező a klinika vezetője volt, akinek külföldiek hajtották fel a klienseket.

Az illegális ügyleteket úgy valósították meg, hogy külföldi férfiak fiktív házasságot kötöttek ukrán nőkkel, majd béranyát fogadtak. A megszületett gyermekről az ukrán nők rendre lemondtak, az “apák” pedig magukkal vitték az újszülötteket külföldre, egy kelet-ázsiai országba. A rendőrfőnök nem közölte, hogy melyik országba vitték ki a gyermekeket.

A nyomozók Klimenko szavai szerint két évre visszamenőleg dokumentálták az eseteket. A hatóságok megakadályozták három újszülött kivitelét az országból, és átadták őket a gyermekvédelmi szolgálatnak. “Legalább 13 gyermeket viszont már eladtak és kivittek Ukrajnából” – tette hozzá a rendőrfőnök.

“Meggyőződésem, hogy nem ez az utolsó ilyen bűnszervezet, mert az ukrán jogszabályok túlságosan megengedőek ebben a kérdésben. Nagyon vékony ugyanis a határ a béranyaság és a gyermekkereskedelem között” – mutatott rá Klimenko. Hangsúlyozta, hogy a törvényhozóknak kell lépniük ennek visszaszorítása érdekében. “A kérdés szigorúbb jogi szabályozása nélkül nem tudjuk teljesen megakadályozni, hogy ukrán gyerekeket külföldre adjanak el” – fogalmazott Klimenko.

Ukrajnában – ahogy a rendőrfőnök is rámutatott – meglehetősen gyakran fordul elő hasonló eset. Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a hatóságok április végén lepleztek le, szintén az ukrán fővárosban, egy szervezetet, amely úgyszintén újszülötteket adott el külföldieknek, ugyanezzel a módszerrel, azaz fiktív házasságkötéssel és béranya felfogadásával.

Forrás: MTI

The post Újszülöttekkel kereskedő bűnszervezetet lepleztek le Kijevben appeared first on Kárpátalja.ma.

Hogyan gyógyít a só?

Tue, 17/08/2021 - 16:45

A só az egyik legfontosabb, leggyakrabban használt ízesítőszer, emellett fontos szerepe van a tartósításban is. A sóval való gyógyítás, egészségmegőrzés több száz éves múltra nyúlik vissza – mit érdemes tudni róla?

A sóval kapcsolatos hírek általában arról szólnak, hogy túlságosan sokat fogyasztunk belőle, azonban a sónak nagyon fontos szerepe van az egészségünk megőrzésében. Nemcsak azért, mert az ételeink egyik legfontosabb ízesítője, de lényeges szerepe van például a vérnyomás egyensúlyban tartásában is.

Kis mennyiségben tehát szükséges a szervezetünk megfelelő működéséhez, de ehhez általában elegendő az élelmiszerekben található természetes sómennyiség is. Azonban a sót egyéb módokon is felhasználhatjuk az egészségünk megőrzéséhez és a betegségek elleni küzdelemhez.

Már a 12. században is írtak róla

A sónak a többi között antibakteriális, gyulladáscsökkentő és nyákoldó hatást tulajdonítanak. A sóval való kezelés több száz éve létezik, az első feljegyzések a 12. századból származnak róla: szerzetesek természetes sóbarlangokat használtak arra, hogy légúti betegségeket gyógyítsanak, illetve a krónikus légzőszervi betegek, például asztmások állapotán javítsanak.

Kutatások szerint haloterápia, vagyis a sóval való gyógyítás jótékony hatással lehet a légúti betegségben szenvedőkre, például azokra, akik asztmában, krónikus bronchitisben, sinusitisben, COPD-ben, cisztás fibrózisban, szénanáthában szenvednek, vagy krónikus fülgyulladással küzdenek.

A só külsőleg alkalmazva gyógyító hatással bír a pattanásos, ekcémás, neurodermatitiszes vagy pszoriázisos betegek bőrére is. A só emellett energetizáló, regeneráló és erősítő hatással bír, így a haloterápiás kezelés csökkentheti a stressz, a krónikus fejfájás, az enyhe mértékű depresszió, a letargia vagy a hangulatzavarok tüneteit.

Így alkalmazzuk

A haloterápiát különböző módokon alkalmazhatjuk, például sópárlatot vagy “száraz” sós levegőt belélegezve. A sós vizes oldat számos betegség tüneteinek enyhítésére alkalmazható, például az ínyproblémáknál, a torokgyulladásnál vagy torokfájásnál.

Az úgynevezett neti edénybe is sós oldatot tesznek, és ezzel öblítik át az orrüregeket – ez nemcsak a felesleges váladékot távolítja el, de a kórokozókat, polleneket is “kiöblíti”, anélkül, hogy az orrjáratokat kiszárítaná.

Külsőleg alkalmazva a sós bőrradírozás nagyon hatékonyan távolítja el az elhalt hámsejteket, emellett enyhén fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatású. A sós fürdőnek pedig méregtelenítő és bőrszépítő hatásokat tulajdonítanak. A sóterápia (elsősorban a sószobák használata) néhány embernél a szem irritációját okozhatja, illetve fokozott váladékürítéssel, köhögéssel járhat, ez utóbbit azonban jó jelnek tekintik.

A sóterápia nem javasolt azoknak, akik akut tüdő- vagy hörgőbetegségben szenvednek, magas a vérnyomásuk, szívelégtelenségben szenvednek vagy pajzsmirigyproblémájuk van. A krónikus betegségekkel küzdők mindenképpen kérjék ki az orvosuk véleményét, mielőtt sóterápiás kezelésen kívánnak részt venni.

Forrás: HáziPatika.com

The post Hogyan gyógyít a só? appeared first on Kárpátalja.ma.

Egészségügyi Minisztérium: alacsony az oltottság Kárpátalján

Mon, 16/08/2021 - 22:03

Az országban az egyik legkevesebb beoltott Kárpátalján van – közölte Ukrajna Egészségügyi Minisztériuma. Megyénktől Voliny és Ivano-Frankszivszk megyéknek rosszabbak a mutatók, de alacsony az oltottsága Rivne és Odessza megyéknek is.

A mukachevo.net hírportál szerint a fővárosban és Kijev megyében oltották be a legtöbb embert eddig, ezt követi Poltava, Cserkaszi és Csernyihiv megyék.

Kárpátalján tízezer lakosból 897-en vették fel a koronavírus-oltást, míg más megyékben tízezerből ezren, Kijevben pedig 2,5 ezren.

Kárpátalja.ma

The post Egészségügyi Minisztérium: alacsony az oltottság Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

Szeptembertől az Ukrpostán vagy bankon keresztül fizetik ki a nyugdíjakat

Mon, 16/08/2021 - 21:40

Szeptember 1-jétől új módon fizetik ki a nyugdíjasokat: az Ukrpostán vagy bankkártyán keresztül. Erről számolt be Ukrajna szociálpolitikáért felelős minisztériuma.

Azok, akik nem elégedettek a nyugdíjak postai úton történő kézbesítésével, választhatnak a nyugdíjasok kiszolgálására jogosult 43 bank közül.

A lakcímre való nyugdíj kézbesítésének a jogával az alábbi 4 kategóriába tartozó személyek élhetnek:

  1. Azok, akik a fogyatékosság I. csoportjába sorolhatóak be.
  2. Azok, akik orvosi konzultációs bizottság következtetései szerint nem képesek önfenntartásra, és folyamatos külső ellátásra van szükségük.
  3. Azok, akik elérték a 80. életévüket.
  4. Azok, akik olyan állami szociális segélyben részesülnek, akik nem jogosultak nyugdíjra és gondozási támogatásra.

Azok a személyek, akikre vonatkozik a fent említett 4 kategória bármelyike, választhatnak a lakcímre, illetve a bankkártyára való nyugdíj kézbesíte között, attól függően, hogy melyik kényelmesebb a számukra.

Fontos megjegyezni,  hogy mindazon személyek, akik nem sorolhatóak be a fentebb említett 4 kategóriába, szeptember 1-től csak a nyugdíjasok kiszolgálására jogosult bankok folyószámláin keresztül kaphatják ki a nyugdíjukat.

Akik nem postai úton, hanem a bank nyugdíjprogramjának igénybevételével akarják megkapni a nyugdíjukat, személyi igazolvánnyal, azonosító (identifikációs) kóddal, nyugdíjigazolással kell érkezniük a kiválasztott bankba. A bank nyugdíjkártyát (szociális juttatási kártyát) állít ki, amelyre utalják majd a nyugdíjat.

Azok a személyek, akik még nem választottak felhatalmazott bankot, 2021 szeptember 1-ig tehetik meg ezt. Ha a személy 2021 szeptember 1-ig nem választ bankot, akkor a kártyáját (a fent említett bizonyos kategóriákba tartozó személyek kivételével) az egyik állam által kijelölt bankban nyitják meg. A személy bármikor tetszés szerint igazolhat át egy másik bankhoz.

Azoknak a nyugdíjasoknak, akik már postai úton kapják a kifizetéseket, nem kell további dokumentumokat benyújtaniuk.

Ha egy személy korábban a bankban vette át a nyugdíját, és most az Ukrpostán keresztül szeretné ezt megtenni, akkor írnia kell egy nyilatkozatot a kifizetések átutalásáról (feltüntetve a kiválasztott intézményt, személyi igazolvány számot és az elérhetőségeket), és másolatot kell készítenie a személyi igazolvány oldalairól. A másolatokat alá kell írni, ráírni, hogy “Згідно оригіналу”, vagyis “az eredetivel megegyező”, feltüntetni a személy nevét és a dátumot. A dokumentumokat személyesen, illetve postai úton is be lehet nyújtani.

Korábban az Ukrposta kijelentette, hogy szeptember 1-jétől nem lesz kényszerített átállás a nyugdíjak és támogatások bankkártyákon történő kifizetésére – a postások legalább 2023. január 1-ig továbbra is készpénzben szállíthatják ki a kifizetéseket.

A július 1-jétől bevezetett ukrán létminimum emelése miatt nő a nyugdíj minimuma, a túlórákért járó pótlék és az egyéb juttatások összege. Maryna Lazebna szociálpolitikai miniszter kijelentette, hogy a 75 év feletti ukránok nyugdíjemelését október 1-jére halasztották.

Kárpátalja.ma

The post Szeptembertől az Ukrpostán vagy bankon keresztül fizetik ki a nyugdíjakat appeared first on Kárpátalja.ma.

Kárpátaljai portré: Bakos Kiss Károly

Mon, 16/08/2021 - 21:10

Bakos Kiss Károly kárpátaljai költő, kritikus. 1977-ben született Beregújfaluban. 2005-ben debütált az Együtt hasábjain, ettől kezdve a Hitel, a Kortárs, a Partium és más folyóiratokban is megjelentek költeményei. Első kötete, a Legyen vers 2007-ben jelent meg az Intermix Kiadó gondozásában, 2012-ben szintén ugyanitt a második, Része még címen. A költővé válás útjáról, munkásságáról és a jövőképéről beszélgettünk Bakos Kiss Károly költővel szülőfalujában.

– Hogyan kerültél közel az irodalomhoz?

– Tulajdonképpen ez már a homályba vész, akkor még gyerek voltam. Észrevettem, hogy van egy olyan tulajdonságom, hogy a szavak megfelelő rendbe rendeződnek a nyelvem alatt, gyorsan találok rímeket. Szinte a kezdet kezdetekor éreztem, hogy a magyar nyelvben van egy olyan törvényszerűség, belső szépség, dallam, ami mint a jó zene, úgy tud hatni az emberre.

– Ki inspirált arra, hogy felfedezd ezt a zeneiséget?

– Punykó Máriának az irodalomról vallott nézetrendszere, ahogy viszonyul a művészet ezen ágához, mindenképp inspiratív volt. Költők közül javarészt a XX. századtól, a Nyugatosoktól, napjainkig. A Nyugatosoktól elsősorban Kosztolányi áll hozzám a legközelebb, de Radnóti Miklóst is ide sorolhatom. A kortársak közül nagyon szeretem Parti Nagy Lajost.

– Mennyire volt nehéz érvényesülni a kárpátaljai és az összmagyar irodalmi életben?

– Én elég későn jelentem meg az irodalom színpadán, úgymond meg voltam érkezve, amikor hirtelen megjelentem. Nem volt az olyan hirtelen azért, dolgoztam előtte, csak nem éreztem eléggé jónak az adott teljesítményt. Mint annak idején, amikor kisdiákként írtam a vallásos jellegű dolgokat, felolvastam a templomban, jó volt, de az irodalom mégiscsak több.

– Már ott, a templomban úgy érezted, hogy szeretnél ettől többet?

– Igen. Ha már az ember belekezd, akkor vigye véghez. 

– Mit ragadtál meg ebből?

– Alapvetően azt, hogy azt tanulhattam, amit szerettem volna, amit történetesen itthon nem. Történelem szakos voltam, de érdekelt más is. A Kelet-ázsiai Tanszékre szinte beköltöztünk Lengyel János barátommal. Olyasfajta dolgokat lehetett ott tanulni jeles professzoroktól, amiért érdemes volt.

– Becsatlakoztál az irodalmi életbe mint költő?

– Nem volt ez így konkrétan cél. Nem is értem, ha valaki kárpátaljai, az egyszerre magyar is, tehát teljesen mindegy. A régi határok gyakorlatilag nincsenek.

 – Te éltél a szocializmusban, van képed a régi, kontrasztos világról.

– Persze, hogy van. Az a társadalmi berendezkedési kísérlet, amit kommunizmusnak neveztek, soha nem volt valódi kommunizmus, ezt szögezzük le. Az az államszocialista rendszer, ami létezett, az nem volt a szó szoros értelmében kommunizmus. Társadalmi kísérlet volt, amiről az okosabbja tudhatta már a kezdet kezdetén, hogy kilátástalan.

– Ez mennyire osztotta meg a magyarságot a véleményed szerint?

– Olyan mértékben volt megosztva – annak ellenére, hogy például újságot, folyóiratot lehetett Magyarországról járatni, viszont a személyes találkozás gyakorlatilag szinte lehetetlen volt –, hogy külön procedúrát jelentett az, hogy valaki innen odamenjen, vagy onnan idejöjjön. A kommunizmus egy mesterséges határt rakott a nemzet testébe, ahogy a békalábas versemben (a Vagyunk című vers – a szerk.) is utaltam rá, hogy körülbelül hogy érezte magát a magyarság.

Bakos Kiss Károly: Vagyunk

– Az elsők között kerültél ki Magyarországra a kilencvenes években. Milyen volt a fogadtatásod?

– Én olyan közegbe kerültem be, ahol egy nemzetben gondolkoztak. Aki megpróbált leruszkizni, azt gyorsan kioktattam magyar nyelvből, nem történt ilyen baleset.

– Mennyi időt töltöttél Magyarországon?

– Megszakításokkal körülbelül tíz évet.

– Milyen szerepet játszott az életedben Budapest?

– Számomra óriási szerepe volt Budapestnek. Egyrészt a kulturális nyíltság, gyakorlatilag azzal foglalkozhattam, amivel csak akartam, a művészet minden ágához hozzá lehetett férni. Akkor még nem volt internet, el kellett menni egy könyvtárba, nem volt elég beírni a Google keresőbe.

– Aztán hazajöttél…

– Így van.

– Mi motivált ebben?

– Végső soron ez adott dolog, mint a hajszínem. Ezzel kellett gazdálkodnom.

– 2007-ben jött a Legyen vers, öt évvel később pedig a Része még. Hogyhogy „csak” ilyen későn jöttek a kötetek, ha szinte a véredben volt a költészet?

– A véremben volt, de nem arra szántam, hogy ezt valaha publikáljam. Egyfajta időtöltés gyanánt írtam.

– Közös köteted jelent meg Lőrinc P. Gabriellával, a Véred tinta/Lelkedben oldalak. Milyen volt együtt dolgozni, mennyire volt nehéz egy másik költő világával összeegyeztetni a tiédet?

– Határozottan jól, ilyesfajta problémám nem volt, sőt, abban az időben az Európa-Magyar Házban dolgoztam mint irodalmi szakreferens, és pont Lőrinc P. Gabriella kapcsán egyfajta lírapedagógiát folytattam. Vári Fábián mondta, hogy lírapedagógus vagyok. Meg is kaptam azt a vádat, hogy állítólag én írom a Lőrinc P. Gabriella verseit, pedig homlokegyenest nem olyanok, mint az én verseim. Én alapvetően rímes-ritmikus, kötött szerkezetű verseket írok – valahogy automatikusan begöndörödik, ilyen lesz és kész –, ő pedig szabadversben utazó, nem szereti a kötött formákat, nem is áll jól neki. Annak idején, amikor megismertettem Vári Fábián Lászlóval, a kezdeti versei rímes-ritmikai szerkezetűek voltak, és nem voltak jók. Akkor derült ki a tehetsége, amikor a kamaszkori szerzeményei kerültek elő. Mondtam, hogy ezek eszméletlenül eredetiek, hagyja a rímelést.

– Te kritikus is vagy. Milyennek tartod a kritikusi munkásságodat?

– Volt már olyan többkötetes, kárpátaljai magyar szerző, akiről írtam, és azóta nem ír. Nem esett neki jól. Azóta nem ír semmit, pedig nem írtam bántó vagy gyilkos dolgot, csupán szóvá tettem, hogy egy többkötetes szerző ne legyen már gyenge József Attila-epigon, ezt le kellene vetkőzni.

– Magaddal szemben is ilyen kritikus vagy?

– Igen.

– Kritikus szemmel nézve Bakos Kiss Károly köteteiről mi a véleményed?

– Biztos nem írnék róla recenziót. Roppant nehéz. Magamról nem szeretek véleményt alkotni, más alkosson rólam véleményt. Elvárom a kritikus ismerőseimtől, hogy írják meg a saját véleményüket, recenziójukat, ne magamnak kelljen magyaráznom a bizonyítványomat.

– 2012 óta mi történt?

– Tulajdonképen semmi, kicsit alábbhagyott a szenvedélyem. Olyan dolog az írás, hogy amikor jönnie kell, úgyis jön. Ha meg nem jön, hiába keresem.

– És most jön?

– Meglátjuk.

– A pandémia hogyan hatott rád? Voltak olyan irodalmárok, akik azt jósolták, hogy majd mindenki megírja a maga pandémia-kötetét. Téged ez hogy érintett?

– Alapvetően szeretek visszavonultan élni, úgyhogy engem a pandémia, mint külsőleges hatás, nem érintett negatív módon. Észre sem vettem.

– A harmadik kötet tervben van?

– Igen, csak össze kellene szednem.

Fotó: Kárpátalja.ma

 – Értesüléseim szerint Magyarországra készülsz…

– Igen. Nem szeretek tervezni, beleugrok a mélybe, aztán úszni kell, ennyi.

– Sok sikert kívánok ehhez az úszáshoz, és remélem, a harmadik kötet is partot ér!

Szabó Kata
Kárpátalja.ma

The post Kárpátaljai portré: Bakos Kiss Károly appeared first on Kárpátalja.ma.

Súlyos börtönbüntetésre ítélték egy iszlamista szervezet négy krími tagját

Mon, 16/08/2021 - 20:38

 Súlyos, 12-től 18 évig terjedő szabadságvesztést rótt ki a Hizb ut-Tahrír al-Iszlami szervezet egy krími sejtjének négy tagjára hétfőn egy katonai bíróság a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városban.

A verdiktet terrorista szervezet alapítása és terrorista szervezetben való részvétel, valamint a erőszakos hatalomátvétel előkészítése címén hirdette ki a déli katonai körzet bírósága. Ruszlan Meszutov és Lenur Halilov 18, Eldar Kantyemirov 12,  Ruszlan Nagajev pedig 12 évi szabadságvesztést kapott. Mind a négyen a félszigeten honos krími tatár etnikumhoz tartoznak.

Az ítélet értelmében Halilov és Meszutov 2018 júniusa és 2019 június között Alustában megalapította a vallási szervezet sejtjét, amelyhez a másik két tag csatlakozott. A négy elítélt a 2019. június 10-én történt őrizetbe vételéig tanácskozásokat, valamint propaganda- és toborzótevékenységet folytatott.

A magát erőszakmentesnek valló, az egykori Szovjetunió területén aktív és a muszlim teokratikus állam megteremtésére törekvő Hizb ut-Tahrír al-Iszlamit Oroszországban terrorszervezetként tartják számon, Ukrajnában viszont szabadon működhet.

Forrás: MTI

The post Súlyos börtönbüntetésre ítélték egy iszlamista szervezet négy krími tagját appeared first on Kárpátalja.ma.

Szlovén kormányfő: az afgán káosz a NATO történetének legnagyobb veresége

Mon, 16/08/2021 - 19:46

Az afganisztáni káosz és a modern fegyverek tálib kézre juttatása “a NATO történetének legnagyobb veresége” – írta Janez Jansa szlovén kormányfő hétfőn a Twitter-oldalán, hozzátéve: Szlovénia mint szövetséges, osztozik a felelősségben.

“Az afgán szövetségesek tálib-terrorra hagyása szégyenletes cselekedet. Mindez egy korszak végének szimbóluma” – írta Jansa a bejegyzésben. A szlovén csapatok május végén vonultak ki Afganisztánból. Ljubljana jelenleg segíteni próbál a szlovén katonákat segítő afgán személyzetnek, amelyek többsége vélhetően Olaszország segítségével már biztonságba került. Szlovénia Olaszországgal közösen vett részt a NATO afgán missziójában – idézte fel a szlovén sajtó.

A NATO áprilisban közölte, hogy szeptember 11-ig kivonja békefenntartóit Afganisztánból. Májusban a radikális iszlamista tálib felkelők átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. A radikális iszlamisták vasárnap bevették a fővárost, Kabult is. Ezelőtt nem sokkal Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott.

Matej Tonin szlovén védelmi miniszter közölte: jelenleg három szlovén állampolgár tartózkodik Afganisztánban, akik kimenekítésén még dolgozik Ljubljana.

 “Rosszul ítéltük meg a helyzetet, és ezen nincs mit szépíteni” – mondta a német külügyminiszter hétfőn Berlinben a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztánról. Heiko Maas tájékoztatóján kiemelte, hogy a kabuli nemzetközi repülőtéren uralkodó állapotokról “rendkívül fájdalmas” és mindenkit mélyen megrázó képek érkeznek. Senki nem tudta megjósolni, hogy “az afgán biztonsági erők milyen sebesen hátrálnak meg és kapitulálnak a tálibok előtt” – mondta a miniszter. “Mi sem láttuk mindezt előre, és egy ilyen napon, mint ez a mai, az őszinteség is azt parancsolja, hogy ezt a legteljesebb mértékben beismerjük” – emelte ki a német diplomácia vezetője.

Kifejtette, hogy a téves helyzetértékelés ügyét fel kell majd dolgozni, de egyelőre a Kabulban rekedt emberek kimentésére kell összpontosítani. Ismertette: elindult a német hadsereg (Bundeswehr) légi művelete, amely azt célozza, hogy a lehető legtöbb embert kimentsék Kabulból a német állampolgárok, afgán munkatársaik és közvetlen családtagjaik közül. Eddig 2500 ilyen afgán állampolgárnak adtak ki vízumot, és 1900-at már elszállítottak az országból – közölte.

A hétfőn indított mentőakciót amerikai támogatással folytatják. A munkában részt vesz a kabuli német nagykövetség dolgozóinak egy szűk csoportja, amely a külképviselet működőképességének fenntartásáért az afgán fővárosban maradt és kitelepült a repülőtérre – mondta Heiko Maas. Közölte, hogy az EU-s külügyminiszterek tanácsa kedden rendkívüli ülést tart az afganisztáni helyzet megvitatására. A német légierő (Luftwaffe) négy szállítógéppel – három Airbus A400M, és egy Airbus A400M típusú repülővel – igyekszik kimenteni embereket Kabulból.

A tervek szerint az Afganisztánnal szomszédos Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe szállítják majd a németeket és a tálibok bosszúja elől menekülő helyi segítőiket, illetve családjukat. A kimentettek charterjáratokkal jutnak majd az üzbég fővárosból Németországba. Német hírportálok értesülései szerint az első német szállítógép – egy A400M-es – hétfő délután érkezett Kabul térségébe, de nem kapott leszállási engedélyt. Ezért a repülőtér felett köröz, arra vár, hogy az amerikai egységek kiürítsék a leszállópályát, amelyet elleptek a Kabulból távozni igyekvő emberek.

Csehország már megkezdte állampolgárai kimenekítését Afganisztánból, a cseh hadsereg első különrepülőgépe 46 személlyel a fedélzetén hétfőn reggel érkezett Prágába. A repülőgép délben vissza is indult Afganisztánba, de miután az amerikaiak időközben lezárták a kabuli nemzetközi repülőteret, a gép kénytelen volt Bakuban landolni – közölte a cseh külügyminisztérium. A különrepülőgép most az azeri fővárosban várakozik, s továbbindulása a kabuli helyzet függvénye.

Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter szerint a mentőakció azonnal folytatódni fog, amint azt a helyzet lehetővé teszi. Azt, hogy hány cseh állampolgárt kell hazahozni Afganisztánból, a prágai hatóságok nem közölték. Lubomír Metnar védelmi miniszter hétfői nyilatkozatában nagyon komolynak minősítette az afganisztáni helyzetet, és hangsúlyozta, a tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy minél hamarabb minél több embert tudjon kimenekíteni Afganisztánból, amely most már szinte teljes mértékben a tálibok ellenőrzése alá került.

Csehország biztonsági okokból már vasárnap a kabuli nemzetközi repülőtérre menekítette az afgán fővárosban dolgozó diplomatáit és családtagjaikat, ahol a cseh katonai rendőrség felügyelete alatt vannak. Prágai értesülések szerint az Afganisztánban dolgozó csehek döntő része szintén a kabuli repülőtéren tartózkodik. A cseh kormány már korábban úgy döntött, hogy támogatást nyújt azoknak az afgánoknak és családjuknak, akik segítették a cseh hadsereg misszióját a nemzetközi erők által 2001-től kezdődően megszállt országban. A programról, amely anyagi segítséggel és szükség esetén menedéknyújtással is számol, két hete döntött a cseh kormány.

Andrej Babis cseh kormányfő az ülés utáni sajtóértekezleten azt mondta: bizalmas anyagról van szó, ezért részleteket nem hozhatnak nyilvánosságra.

A cseh sajtóban megjelent bizalmas értesülések szerint mintegy 30-50 emberről és családtagjaikról van szó.

A külügyminisztérium közölte, hogy az érintett afgánokkal folyamatos kapcsolatban vannak, és többségük szintén a repülőtéren tartózkodik.  Konkrétabb információkat nem közöltek.

Jan Hamácek belügyminiszter bejelentette: a kormány képviselői kedden találkoznak a regionális elöljárókkal és megtárgyalják, hogy mely régió hány afgán menekültet tud befogadni és megfelelő módon elhelyezni. Hamácek szerint több régió már megtette konkrét ajánlatait, s ezeket kell most összehangolni és pontosítani.

A cseh hadsereg 2002-ben kapcsolódott be a NATO afganisztáni békemissziójába. Az elmúlt két évtized alatt összesen 11 500 cseh katona szolgált Afganisztánban. A misszió során 14 cseh katona vesztette életét.

Forrás: MTI

The post Szlovén kormányfő: az afgán káosz a NATO történetének legnagyobb veresége appeared first on Kárpátalja.ma.

Kijevben kértek menedéket a Kabulból menekült afgán állampolgárok

Mon, 16/08/2021 - 19:28

 A tálibok uralma alá került Afganisztánból Kijevbe menekített afgán állampolgárok közül kilencen menedéket kértek Ukrajnában – közölte hétfőn Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője.

Demcsenko az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondta, hogy hétfőre virradó éjjel egy repülőgép, 79 fővel a fedélzetén megérkezett Kabulból az ukrán főváros egyik repülőterére. A kimenekítettek között vannak ukránok, fehéroroszok, tádzsikok, horvátok és hollandok, többségük viszont afgán állampolgár.

A szóvivő szavai szerint az afganisztáni állampolgárok közül néhányan már rendelkeznek Ukrajnában tartózkodási engedéllyel, kilencen menekültstátuszért folyamodtak Ukrajnához, egy részük pedig tovább repült a világ más városaiba, főként Isztambulba, Párizsba és Szófiába.

“Azokat, akiknek nincs rokonuk az országban vagy nem volt hová továbbutazniuk Ukrajnából, átadtuk a migrációs szolgálat munkatársainak. A hivatal képviselői gondoskodnak ezután ukrajnai elhelyezésükről, illetve az országban való tartózkodásukkal kapcsolatos teendőkről” – fejtette ki Demcsenko.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Twitteren közölte, hogy az Afganisztánban fokozódó erőszak miatt egy ukrán repülőgépen csaknem 80 embert evakuáltak Kabulból. Hangsúlyozta: Kijev minden erőfeszítést megtesz, hogy biztonságban hazatárjenek Afganisztánból Ukrajna polgárai. Közölte, hogy vasárnap több mint harminc ukránt menekítettek ki Kabulból, akik – mint fogalmazott – hamarosan biztonságban lesznek.

Az Ukrajinszka Pravda pontosította, hogy az éjjel Kijevbe érkezett gépen azokat az ukránokat és más állampolgárságúakat menekítették ki Afganisztánból, akik sürgős evakuálást kértek.

Az ukrán külügyminisztérium adatai szerint még legfeljebb ötven ukrán állampolgár maradt Afganisztánban.

Forrás: MTI

The post Kijevben kértek menedéket a Kabulból menekült afgán állampolgárok appeared first on Kárpátalja.ma.

Halálos baleset történt Szerednyénél

Mon, 16/08/2021 - 19:15

Halálos kimenetelű közúti baleset történt tegnap éjjel az ungvári járási Szerednyénél – közölte a kárpátaljai rendőrség.

Egy VAZ típusú személygépkocsi sofőrje elvesztette az irányítást járműve fölött, és előbb az árokba hajtott, majd felborult, és egy villanyoszlopnak csapódott.

A 29 éves szerednyei sofőr a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben vizsgálatot indítottak.

Kárpátalja.ma

The post Halálos baleset történt Szerednyénél appeared first on Kárpátalja.ma.

Kárpátalja anno: Visk turulmadarai

Mon, 16/08/2021 - 19:05

Nem elírás a többes szám. Visk főterén 100 éven belül két turulmadaras emlékmű is állt.

Az elsőt 1943. július 11-én avatták fel a viski hősök emlékére. Az ünnepség szónoka Padányi Gulyás Jenő országgyűlési képviselő volt.

Mellette beszédet mondott dr. Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter is, akit aznap Visk és Técső díszpolgárává avattak.

A politikus így szólt a jelenlévőkhöz: „Ezt az országot ezer esztendőn keresztül a magyar nép ősi államalkotó és nemzetfenntartó képességei vezették át a történelem viharos évszázadain s ugyanezek a képességek biztosították az összes, később ide bejövő és most ittlakó más ajku népek boldogulását, fejlődését, kultúráját és egész exisztenciáját is. Éppen ezért az a kívánatos, hogy a magyarság itt is és bárhol másutt az országban a hagyományos magyar állam vezetési metódusokkal: megértéssel, szeretettel, békével, türelemmel, jóakarattal és az idősebb testvér meleg érzésével közeledjék a vele együtt élő más nemzetiségű népek felé; de egyben azzal a biztonságos öntudattal és szilárd nyugalommal is, amellyel tiz évszázad küzdelmei és tapasztalatai ezt a magyarságot oly bőven gazdagították. Erőszakra, fenyegetésekre és gyűlölködésekre saját államuk fenntartásában csak gyenge népeknek van szükségük, csak olyan népeknek, amelyeknek nincsen önbizalmuk a maguk elhivatottságukban és örök életében. A magyarság nem tartozik és soha nem is tartozott az ilyen népek közé.”

Egy évvel később a Kárpátaljára bejövő szovjetek lerombolták az emlékművet. Ezt követően több mint fél évszázadon keresztül hiányzott a térről a turulmadár.

Az új szobor (Fotó: www.mapio.net)

2006-ban sikerült elkészíteni az eredeti szobor mintájára az új emlékművet. Stark István építészmérnök tervei alapján Matl Péter szobrászművész alkotta meg a turulmadarat.

A madarat tartó oszlopra 10 emléktábla került, melyeken az első és a második világháborúban hősi halált haltak, valamint a málenykij robotra elhurcoltak neve szerepel. Összesen 215 viski emléke marad így fenn.

Az emlékoszlopra pár hónappal később felkerült Visk címere is.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

The post Kárpátalja anno: Visk turulmadarai appeared first on Kárpátalja.ma.

Beregszászi járási kupa: előnyben a Beregvidék és a Tiszakeresztúri FC

Mon, 16/08/2021 - 18:53

Minimális, egygólos előnyt szerzett idegenben a beregszászi járási labdarúgó-kupa elődöntőjében a Beregvidék FC, miután 1:0-ra győzni tudtak Kígyóson. A másik párharc után a Tiszakeresztúri FC várhatja előnyből a visszavágót, mivel 2:1-re legyőzték hazai pályán az esélyesebbnek tartott Mezőgecsei Baktyanec együttesét.

Beregszászi kistérségi rangadóra került sor Kígyóson, ahol a bajnokság két legeredményesebb csapata lépett pályára egymás ellen. A szoros, kiélezett találkozón a vendég beregszásziak Homa Loránt góljával 1:0-s győzelmet arattak, így nyugodtabban várhatják a hazai visszavágót. Az elődöntő másik összecsapásán a Tiszakeresztúri FC Dudics István góljával szerzett vezetést, amire még válaszoltak a mezőgecseiek, de Balog Máté találatával megnyerték a hazaiak a mérkőzést. Az első mérkőzések után senki sem dőlhet hátra, mindkét párharc visszavágója izgalmasnak ígérkezik. A mérkőzéseket szombaton rendezik.

Beregszászi járási labdarúgó-kupa elődöntő:

Kígyósi FC – Beregvidék FC 0:1

Tiszakeresztúri FC – Mezőgecsei Baktyanec FC 2:1

Kopasz Gyula

Kárpátalja.ma

The post Beregszászi járási kupa: előnyben a Beregvidék és a Tiszakeresztúri FC appeared first on Kárpátalja.ma.

Többnyire napos idő lesz holnap

Mon, 16/08/2021 - 18:32

Többnyire napos időre számíthatunk holnap, augusztus 17-én a Kárpátaljai Megyei Hidrometeorológiai Központ előrejelzése szerint. A megyében helyenként futózáporok is előfordulhatnak, ritkábban zivatarok.

A szél északnyugati irányú, 5-10 m/s-os erősségű, ami csapadék esetén erősödhet fel 15-20 m/s-osra. A hőmérséklet éjjel +14 ℃ és +19 ℃ között, nappal +22 ℃ és +27 ℃ között alakul. A hegyvidéken éjjel legfeljebb +11 ℃, nappal +17 ℃ és +19 ℃ közötti értékeket mérhetünk.

Az utakon a látótávolság jó, köd nem várható.

Kárpátalja.ma

The post Többnyire napos idő lesz holnap appeared first on Kárpátalja.ma.

Egy XIII. századi kereszt, a szászok legrégebbi kegytárgya került elő Romániában

Tue, 27/07/2021 - 21:08

Öt évvel az ellopása után a román rendőrség megtalálta azt a XIII. századi keresztet, amely a legenda szerint a romániai szászok legrégebbi kegytárgya – közölte kedden a román média.

A Szeben megyei rendőrség kedden bejelentette, hogy megtalálták egy férfinál azt a keresztet, amelyet 2016-ban loptak el a Szeben megyei Nagydisznód (Cisnadie) település evangélikus templomának múzeumából. A kisméretű kegytárgyat ritkán liturgikus szertartásokon is használták, de többnyire a templom múzeumában őrizték. Az eltűnését 2016 nyarán jelentették, azóta a román hatóságok az Interpol rendszerében is rögzítették az értékes kulturális tárgyak között.

Hétfőn a hatóságoknak sikerült azonosítaniuk azt az 50 éves nagydisznódi férfit, akit a kereszt ellopásával gyanúsítanak, és akinél meg is találták az értékes tárgyat. A rendőrség nem közölt részleteket arról, hogy hol tartotta elrejtve, és mi vezette őket nyomra, a nyomozás még folyamatban van. A műtárgyat már visszaadták a nagydisznódi evangélikus templom múzeumának.

A körmenetekkor használt kereszt a XIII. században készült egy nyugat-európai ötvösműhelyben. A legenda úgy tartja, hogy az első szász telepesek hozták magukkal, így ez a legrégebbi fennmaradt kegytárgya a romániai szászoknak. A keresztet 1911-ben találták meg a nagydisznódi templom mellett levő régi kápolna osszáriumában, azóta őrizték az erdélyi templom múzeumában.

Romániában a szászok és a svábok alkotta német kisebbség létszáma drasztikusan csökkent, a tíz évvel ezelőtti népszámláláskor alig valamivel több mint 36 ezren voltak. A dél-erdélyi szász templomok jelentős része romos állapotban van, szertartásokat ritkán tartanak bennük.

Forrás: mti.hu

The post Egy XIII. századi kereszt, a szászok legrégebbi kegytárgya került elő Romániában appeared first on Kárpátalja.ma.

Az ukrán elnök leváltotta a fegyveres erők főparancsnokát

Tue, 27/07/2021 - 20:11

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök menesztette posztjáról a fegyveres erők főparancsnokát, Ruszlan Homcsakot, akinek a helyére Valerij Zaluzsnijt, a Donyec-medencei konfliktusövezet északi területi operatív parancsnokságának eddigi vezetőjét nevezte ki – jelentette be keddi tájékoztatóján az államfő sajtótitkára.

Homcsak ezentúl a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárának első helyettesi tisztét tölti be.

Szerhij Nyikiforov, elnöki szóvivő szavai szerint Zelenszkij nem kételkedik Homcsak “hazaszeretetében, az esküjéhez való hűségében és a szakmaiságban, de jobb együttműködést szeretne látni a honvédelmi minisztérium és a fegyveres erők között. “Ennek eddig, sajnos, az ellenkezőjét láttuk: konfliktusokat” – tette hozzá a sajtótitkár. Elmondta még, hogy Homcsak új kinevezésével az RNBO titkárának eddigi első helyettese, Mihajlo Koval távozik a posztjáról.

Homcsak 2019. május 21. óta volt az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke, majd 2020. március 27-től nevezte ki Zelenszkij főparancsnoknak. Utóda, Valerij Zaluzsnij az UNIAN hírügynökség ismertetése szerint 2007-től 2009-ig a 24-ik gépesített dandár első parancsnokhelyettese volt a nyugat ukrajnai Lviv megyei Javorivban. Ezt követően 51-ik gépesített dandár katonai parancsnoka lett. 2018-2019 között az Egyesített Erők Műveletének első parancsnokhelyettese volt, majd 2019 decemberében nevezték ki a Donyec-medencei frontvonal északi területi operatív parancsnokságának élére.

2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvény, amely Oroszországot agresszor államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet katonaivá alakult át, és új neve Egyesített Erők Művelete lett.

Az UNIAN megjegyezte, hogy Homcsak leváltásáról és Zaluzsnij kineveséről a tájékoztató idején még nem jelent meg az elnöki rendelet. Újságírói érdeklődésre Zelenszkij sajtótitkára ezt pusztán “technikai kérdésnek” nevezte, és biztosított afelől, hogy a vonatkozó rendeleteket hamarosan közzéteszik.

Forrás: mti.hu

The post Az ukrán elnök leváltotta a fegyveres erők főparancsnokát appeared first on Kárpátalja.ma.

Megváltoztatják az alsó tagozatosok osztályozását Ukrajnában

Tue, 27/07/2021 - 19:53

Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma jóváhagyta az iskolák alsó tagozatos tanulóinak értékeléséről szóló módosításokat. Az erre vonatkozó rendelet szövegét a minisztérium július 26-án tette közzé.

Az egyik legfontosabb módosítás az értékelés kifejezésének megváltoztatása. Az általánosan elfogadott tantárgyi pontozás helyett verbális értékelést javasolnak, amely az eredmények értékelése mellett a diák tanulmányi szintjét is tartalmazhatja. A javaslat szerint a szintértékelés szóban és írásban is kifejezhető.

A tanuló eredményességi szintjének jelölésére betűket ajánlanak. A P jelölné a kezdő (mint pocsatkovij), a Sz az átlagos (mint szerednyij), a D az elégséges (mint dosztatnyij), a V pedig a magas (mint viszokij) szintet.

A javaslat szerint a tanulók értékelése az 1-2. osztályokban szóbelileg, a 3-4. osztályokban szóbelileg vagy szintértékeléssel történik, az adott tanintézmény döntése alapján.

Kihangsúlyozzák továbbá, hogy az osztályzat bizalmas információ, amely csak az adott diákra és szüleire vagy gyámjaira tartozik.

Kárpátalja.ma

The post Megváltoztatják az alsó tagozatosok osztályozását Ukrajnában appeared first on Kárpátalja.ma.

Pages