Európai Tanács hírei

2016. szeptember 12., hétfő
Valletta
11.45 Találkozó Joseph Muscat miniszterelnökkel
Madrid
16.30 Találkozó Mariano Rajoy miniszterelnökkel

2016. szeptember 13., kedd
Varsó
09.00 Találkozó Beata Szydło miniszterelnökkel
Budapest
15.35 Találkozó Orbán Viktor miniszterelnökkel

2016. szeptember 14., szerda
Telefonbeszélgetés Lars Løkke Rasmussen dán miniszterelnökkel és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnökkel

2016. szeptember 15., csütörtök
Bratislava (Pozsony)
18.45 Munkavacsora Andrej Kiska szlovák államfővel, Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, Andrej Dankóval, a Nemzeti Tanács elnökével, Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével és Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével

2016. szeptember 16., péntek
Bratislava (Pozsony)
A 27 állam-, illetve kormányfő nem hivatalos ülése
09.30 Az állam-, illetve kormányfők fogadása Robert Fico szlovák miniszterelnökkel közösen
10.00 Első munkaülés
12.45 Csoportkép
13.00 Nem hivatalos munkaebéd
16.00 Második munkaülés
18.30 Sajtókonferencia

Az EU–Albánia Stabilizációs és Társulási Tanács nyolcadik ülésére 2016. szeptember 8-án került sor.

A Stabilizációs és Társulási Tanács megállapította, hogy a Bizottság az Albániáról szóló 2015. évi jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az ország további eredményeket ért el, amelyek révén közelebb került a tagság politikai kritériumainak teljesítéséhez, és általánosságban stabil előrehaladás figyelhető meg a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges öt fő prioritás terén.

A Stabilizációs és Társulási Tanács nyugtázta az Általános Ügyek Tanácsa 2015. december 15-i ülésén elfogadott következtetéseket, amelyekben a Tanács elismerte, hogy Albánia továbbra is elkötelezett a reformprogram mellett. A Tanács az ülésen hangsúlyozta, hogy az igazságügyi reform kulcsfontosságú ahhoz, hogy Albánia előbbre lépjen az uniós csatlakozási folyamatban, és az alakíthatja az egyéb reformokat is.

A Stabilizációs és Társulási Tanács megerősítette, hogy Albánia összességében véve jó ütemben hajtotta végre a közigazgatási reformintézkedéseket. Az EU üdvözölte, hogy júliusban egyhangúlag elfogadtak egy sor alkotmánymódosítást, amelyek célja az igazságszolgáltatási rendszer alapvető és átfogó reformja. A Stabilizációs és Társulási Tanács nyugtázta, hogy a közelmúltban elfogadásra került a bírák és ügyészek átvilágításáról szóló törvény, ami komoly előrelépést jelent az igazságügyi reform megvalósításában. Folytatni kell a reform gyors végrehajtását. Az EU üdvözölte továbbá, hogy Albánia újabb lépéseket tett a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban.

A Stabilizációs és Társulási Tanács üdvözölte, hogy Albánia folyamatos és aktív résztvevője a regionális kezdeményezéseknek és struktúráknak Délkelet-Európában, továbbá hogy jószomszédi kapcsolatokat tart fenn, és konstruktív regionális álláspontot képvisel. Az EU elismerte, hogy Albánia proaktív és konstruktív partnerként lépett fel a régióban, és hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy Albánia elkötelezte magát a térségben való – többek között kétoldalú egyezmények megkötésén keresztül történő – pozitív szerepvállalás, valamint a regionális együttműködés további előmozdítása mellett. Az EU újólag hangsúlyozta, hogy a jószomszédi kapcsolatok és a regionális stabilitás a stabilizációs és társulási folyamat alapvető elemei.

A Stabilizációs és Társulási Tanács üdvözölte, hogy Albánia teljes mértékben csatlakozik a tanácsi határozatokhoz és a közös kül- és biztonságpolitika terén elfogadott nyilatkozatokhoz.

Az ülés elnöke Edi Rama, Albánia miniszterelnöke volt. Az uniós küldöttséget Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. Az albán küldöttség tagja volt Ditmir Bushati külügyminiszter, Klajda Gjosha, az európai integrációért felelős miniszter, valamint az ellenzék képviseletében Majlinda Bregu, az albán parlament európai integrációs bizottságának elnöke.

Az uniós tagállamok kormányai 2016. szeptember 7-én tizennégy bírát neveztek ki a Törvényszékhez és egy főtanácsnokot a Bírósághoz.

A tizennégy törvényszéki kinevezésből hét a Törvényszék bírói karának háromévente esedékes részleges megújításához kapcsolódik. Hat kinevezésre a Törvényszék 2015-ben jóváhagyott reformjával összefüggésben került sor, egy kinevezésre pedig egy bíró lemondását követően.

A bírói kar részleges megújításának keretében a következő személyeket nevezték ki bíróvá a 2022. augusztus 31-ig tartó időszakra:

• Berke Barna (Magyarország)
• Ricardo da Silva Passos (Portugália)
• Octavia Spineanu-Matei (Románia)
• Csehi Zoltán (Magyarország)
• Konsztandínosz Iliópulosz (Görögország)
• Ána Markulí (Ciprus)
• Dean Spielmann (Luxemburg)

A 2016-ban esedékes részleges megújítás teljesítéséhez még két bírót kell kinevezni (Lengyelországból és Szlovákiából).

A törvényszéki reform részeként a tagállamok kormányai a következő személyeket nevezték ki bíróvá:

a reform első szakasza keretében a 2019. augusztus 31-ig tartó időszakra

• Jan Passer (Cseh Köztársaság)

a reform második szakasza keretében

• Alexander Kornezov (Bulgária)
• Ezio Perillo (Olaszország)
• René Barents (Hollandia)
• Maria José Costeira (Portugália)
• Jesper Svenningsen (Dánia)

Az első két bíró megbízatása 2019. augusztus 31-én jár le, az utolsó három bíró hivatali ideje pedig 2022. augusztus 31-én.

A törvényszéki reform második szakaszának teljesítéséhez még két bírót kell kinevezni (Írországból és Belgiumból).

Carl Wetter lemondó törvényszéki bíró helyére a tagállamok kormányai Ulf Öberget (Svédország) nevezték ki a 2019. augusztus 31-ig tartó időszakra.

A tagállamok kormányai Evgeni Tancsevet (Bulgária) a Bíróság főtanácsnokává nevezték ki a 2021. október 6-ig tartó időszakra. Ezzel befejeződött a Bíróság 2015-ben esedékes részleges megújítása.

A G20-ak vezetői a 2016. szeptember 4-én és 5-én Hangcsouban tartott találkozójukon nyilatkozatot fogadtak el, melynek témái a következők:

• a G20-ak növekedési programjának megerősítése
• innovatív növekedési elképzelések és szakpolitikák kidolgozása
• a nyitott világgazdaság megteremtése
• annak biztosítása, hogy a növekedés eredményeiből minden ország és minden nép részesüljön

A nyilatkozat ezen kívül a migrációs és menekültügyi válsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel, illetve az éghajlatváltozással foglalkozik.

2016. szeptember 4., vasárnap
G20-csúcstalálkozó – Hangcsou, Kína
(helyi idő szerint)
12.00 Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója
14.30 Találkozó Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel
15.00 Hszi Csin-ping elnök hivatalos köszöntője
15.15 Csoportkép
15.30 Nyitóünnepség
15.40 I. munkaértekezlet
18:30 Hivatalos fogadás Hszi Csin-ping elnök és felesége részéről
18:50 Csoportkép a vezetőkről és házastársaikról

2016. szeptember 5., hétfő
G20-csúcstalálkozó – Hangcsou, Kína
(helyi idő szerint)
10.00 Munkaértekezletek
15.35 Felszólalás az V. munkaértekezleten
17.05 Záróünnepség
18.00 Találkozó Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel

2016. szeptember 6., kedd
Telefonbeszélgetés Alékszisz Cíprasz görög miniszterelnökkel, Juha Sipilä finn miniszterelnökkel és Klaus Iohannis román elnökkel

2016. szeptember 7., szerda
Dublin (helyi idő szerint)
12.30 Találkozó Enda Kenny ír miniszterelnökkel

2016. szeptember 8., csütörtök
London (helyi idő szerint)
09.00 Találkozó Theresa May miniszterelnökkel
Riga (helyi idő szerint)
16.15 Találkozó Māris Kučinskis miniszterelnökkel

2016. szeptember 9., péntek
Vilnius (helyi idő szerint)
10.00 Találkozó Dalia Grybauskaitė elnökkel
Tallinn (helyi idő szerint)
13.45 Találkozó Taavi Rõivas miniszterelnökkel
Stockholm
16.30 Találkozó Stefan Löfven miniszterelnökkel

Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket azokról a legfontosabb kérdésekről, amelyeknek megvitatására a G20-ak szeptember 4-5-i hangcsoui csúcstalálkozóján kerül majd sor.

1. A G20-csoportnak továbbra is szerepet kell vállalnia a nemzetközi menekültválság kezelésében

Továbbra is elsődleges fontosságú, hogy a korábban soha nem tapasztalt mértékű migrációs és menekültválságra olyan átfogó, globális válasz szülessen, amely közös felelősségvállalással törekszik a válságnak és a válság kiváltó okainak a megoldására. Sürgetni fogjuk a G20-csoportot, hogy továbbra is támogassák a nemzetközi erőfeszítéseket, így segítve elő, hogy az ENSZ soron következő, a menekültek és migránsok tömeges mozgásával foglalkozó csúcstalálkozóján, valamint a Barack Obama elnökletével rendezendő menekültügyi csúcstalálkozón sikeres eredmények szülessenek. Felhívást fogunk intézni a részt vevő felekhez a humanitárius és fejlesztési támogatások növelése, a migránsok áttelepítésének fokozása, a menekülteknek és a befogadó közösségeknek nemzetközi pénzügyi intézményeken keresztül nyújtott támogatás növelése, valamint az irreguláris migráció megfékezése érdekében. A G20-csoport rendelkezik az ahhoz szükséges tapasztalattal, hogy gyakorlati segítséget tudjon nyújtani a kereskedelmen, a fejlesztési együttműködésen, valamint a menekültek oktatásban való részvételének és a munkaerőpiacra való belépésének lehetővé tételén keresztül.

2. A foglalkoztatás növelésének, a növekedés fokozásának és a beruházások bővítésének továbbra is a G20-ak legfontosabb céljai között kell szerepelnie

Jóllehet már megkezdődött a válságot követő gazdasági fellendülés, a globális kilátások továbbra is bizonytalanok, és sokan vannak, akik még nem élvezhetik a növekedés előnyeit. Ezért a csúcstalálkozón hangsúlyozni fogjuk, mennyire fontos, hogy hitelt érdemlően tudjuk megjeleníteni a minden rendelkezésre álló – monetáris, költségvetési és strukturális – szakpolitikai eszközt mozgósító, fenntartható és inkluzív növekedés előnyeit.

Ebben a tekintetben fontos célunk a G20-ak hangcsoui cselekvési tervének elfogadása és a növekedési stratégiák naprakésszé tétele. Fel fogunk szólítani e stratégiák végrehajtásának gyorsítására, szem előtt tartva a G20-aknak a brisbane-i csúcstalálkozón megfogalmazott célját, miszerint 2018-ig 2 %-kal fokozni kell a globális növekedést. Ezzel összefüggésben üdvözöljük a G20-csoport „strukturális reformokra vonatkozó megerősített programját”, amely a strukturális reformok előrehaladásának mérését lehetővé tevő alapelveket és mutatókat tartalmaz. Törekedni fogunk az államháztartások növekedést ösztönző jellegének és hatékonyságának fokozásával kapcsolatos munka előbbrevitelére. A csúcstalálkozó keretében kezdetét veszi majd az innovációval, az új ipari forradalommal és a digitális gazdasággal kapcsolatos együttműködés is.

Üdvözölni fogjuk továbbá a G20-ak által az infrastrukturális beruházások előmozdítása terén elért jelentős eredményeket. Az EU és a G20-ak beruházási prioritásai között erős szinergiák állnak fenn. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap jó ütemben halad annak a célnak a teljesítése felé, hogy 2018 közepéig legalább 315 milliárd eurót mozgósítson a reálgazdaságba történő új beruházásokra. Az eddig előirányzott új beruházások értéke már túllépte a 100 milliárd eurót.

Annak érdekében, hogy a világ népességének minél nagyobb része élvezhesse a gazdasági növekedés előnyeit és csökkenjen az egyenlőtlenség, folytatni fogjuk a foglalkoztatási tervek végrehajtását, különös figyelmet fordítva a fiatalok és a nők foglalkoztatására. Emellett a vállalkozói kedv elősegítésére, a tisztes munka előmozdítására, a tanulószerződéses gyakorlati képzések támogatására és a munkavállalók megfelelő képességekkel való felruházására irányuló intézkedéseket is mérlegelni fogunk.

3. Folytatni kell a nemzetközi adózási átláthatóság, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén folyó munkát

A G20-csoportnak ismételten fel kell szólítania minden országot és területet, hogy legkésőbb 2018-ig minden érdekelt partnerrel indítsák meg az automatikus információcserére vonatkozó nemzetközi standard szerinti információcserét; tartsák be az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló többoldalú egyezmény rendelkezéseit; valamint csatlakozzanak az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos átfogó keretrendszerhez. A júniusban véglegesített adókikerülés elleni csomag, valamint a „panamai dokumentumokban” feltárt problémák nyomán előkészített újabb intézkedések révén az EU élen jár ebben a folyamatban. Egyértelmű nemzetközi kritériumokat kell meghatározni, amelyek alapján azonosítani lehet a nem együttműködő országokat és területeket, ezzel szilárdan megalapozva ezen országok és területek szélesebb körű, közös uniós jegyzékét, melyet 2017-ig kell elfogadni. A csúcstalálkozó utáni következő fontos lépésként a globális fórum elő fogja terjeszteni a Pénzügyi Akció Munkacsoporttal (FATF) együttműködésben kidolgozott, a tényleges tulajdonos azonosításával kapcsolatos javaslatait.

Közösen kell felvennünk a harcot a terrorizmus finanszírozása ellen. A G20-csoport már eddig is fontos lépéseket tett ezen a téren, és folytatnia kell ezt a munkát. Arra fogjuk ösztönözni a Pénzügyi Akció Munkacsoportot, hogy teljeskörűen hajtsa végre a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó stratégiáját, és tegyen lépéseket a Munkacsoport és az ahhoz hasonló regionális szervek hálózatának hatékonyabb működése érdekében.

4. Ellenállóképes nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszerre van szükség

A pénzügyi szabályozási reformnak továbbra is kiemelt kérdésként kell szerepelnie a G20-ak napirendjén. A Bázel III. keretrendszer tervezett finomításait részletes hatásvizsgálatnak kell alávetni; fontos szempont, hogy a világ egyetlen nagy régiójában se növekedjenek jelentős mértékben a tőkekövetelmények. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak a szabályozási biztonság szavatolása érdekében 2016 végéig le kell zárnia az ezzel kapcsolatos munkáját, amelyet mi is támogatunk. Ami a központi szerződő felek kérdését illeti, folytatnunk kell a szanálásra vonatkozó keretrendszerrel kapcsolatos munkát. A G20-csoportnak emellett alapos elemzést kell készítenie a jóváhagyott pénzügyi reformok együttes hatásairól, és gondoskodnia kell arról, hogy a reformok összhangban legyenek a G20-ak átfogó céljaival. Továbbra is kiemelt fontosságú kérdés a teljes veszteségelnyelő képesség következetes alkalmazása, a határokon átnyúló szanálás esetén folytatandó hatékony együttműködés, valamint a tőzsdén kívüli származtatott termékekre vonatkozó reform véglegesítése.

A nemzetközi pénzügyi struktúra tekintetében különösen fontos, hogy a vezetők megerősítsék elkötelezettségüket az erős, megfelelő forrásokkal ellátott és hatékony eszközökkel rendelkező Nemzetközi Valutaalap fenntartása mellett.

5. A G20-csoportnak fel kell lépnie a nyitott kereskedelem és beruházás érdekében

A G20-ak megbeszélést fognak folytatni arról, hogy miként lehet megfordítani a kereskedelem és a külföldi befektetések növekedése terén bekövetkezett lassulást. Ez azt jelenti, hogy új lendületet kell adni a piacok megnyitására és az egyenlő versenyfeltételek biztosítására irányuló törekvéseknek, meg kell ismertetni a polgárokkal a kereskedelem előnyeit, és választ kell adni az ezzel kapcsolatos aggodalmaikra is. A G20-csoport különös felelősséggel bír a multilaterális kereskedelmi rendszer megerősítése tekintetében. Ezért hathatós iránymutatást kell nyújtania a jövőbeli globális kereskedelmi és beruházási ütemtervre vonatkozóan. A protekcionizmussal szembeni fellépésre vonatkozó kötelezettségvállalást meg kell újítani és a gyakorlatban is meg kell valósítani. Sürgős és eredményes cselekvésre van szükség az acéliparban és egyéb ágazatokban fennálló kapacitásfelesleg leépítése érdekében, többek között az annak kialakulását eredményező támogatások és más piactorzító intézkedések felszámolása révén. A Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodását még ebben az évben ratifikálni, majd teljeskörűen alkalmazni kell. Ideje olyan új kérdésekről is megbeszéléseket kezdeni a WTO keretében, mint a digitális kereskedelem, a beruházások vagy a kiviteli korlátozások. A beruházások területére vonatkozó nagyobb szakpolitikai koherenciához vezető első lépésként jóvá fogjuk hagyni a G20-aknak a globális beruházási politikára vonatkozó irányelveit.

A G20-aknak továbbá el kell ismerniük, hogy a WTO-elvekkel összhangban álló plurilaterális, regionális és kétoldalú kereskedelmi megállapodások jelentős mértékben hozzájárultak a kereskedelem liberalizációjához és a szabályalkotáshoz. Elvárjuk, hogy a G20-csoport erőteljesen lépjen fel a környezetvédelmi termékekről szóló megállapodás 2016-ban történő megkötése érdekében, hiszen ez nem csupán a globális gazdasági növekedés, hanem a környezetvédelem szempontjából is előnyös.

6. Előre kell lépni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, valamint a párizsi éghajlatváltozási megállapodás végrehajtása terén

A csúcstalálkozó jóvá fogja hagyni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel kapcsolatos G20-as cselekvési tervet, amely meghatározza majd a G20-aknak a szegénység csökkentéséhez és a fenntartható fejlődéshez való kollektív hozzájárulásait. A csúcstalálkozó lehetőséget ad majd a párizsi éghajlatváltozási megállapodás gyors ratifikálásához és végrehajtásához szükséges lendület fenntartására is. A G20-csoportnak folytatnia kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem finanszírozásával, a fenntartható energiával, valamint a nem hatékony fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások fokozatos leépítésével kapcsolatos munkát. Támogatnia kell továbbá, hogy még ebben az évben megállapodás szülessen a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások stabilizálását célzó hatékony, globális, piaci alapú mechanizmusról, valamint a Montreali Jegyzőkönyv alapján a fluorozott szénhidrogének kibocsátásának fokozatos megszüntetéséről.

Elkötelezettek vagyunk annak előmozdítása mellett, hogy a hangcsoui csúcstalálkozó újabb fontos mérföldkő legyen a világszintű gazdasági fellendülés megerősítése terén. Az EU érdeklődéssel várja a G20-partnerekkel a legfontosabb nemzetközi kihívásokról folytatandó megbeszéléseket Hangcsouban.

A Politikai és Biztonsági Bizottság 2016. augusztus 30-án felhatalmazást adott arra, hogy az EUNAVFOR MED Sophia művelet megkezdje további két támogató feladatát, melyek a következők:

• a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzése
• az ENSZ-fegyverembargó végrehajtásának elősegítése a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren

Ennek az uniós tengeri műveletnek a célja, hogy ellehetetlenítse az embercsempészek és emberkereskedők üzletszerű tevékenységét a Földközi-tenger déli-középső részén. A Tanács 2016. június 20-án úgy határozott, hogy ezzel a két támogató feladattal kibővíti a művelet megbízatását.

Miután meggyőződtek arról, hogy a szükséges feltételek teljesültek, a Politikai és Biztonsági Bizottság keretében ülésező uniós nagykövetek augusztus 30-án döntést hoztak az új feladatok megkezdésének jóváhagyásáról.

A legitim líbiai hatóságok kérték az Uniót, hogy nyújtson segítséget a líbiai parti őrség és haditengerészet kapacitásépítéséhez és képzéséhez. A támogatás célja, hogy a parti őrség és a haditengerészet eredményesebben tudjon fellépni a Líbiában zajló embercsempészet és emberkereskedelem ellen, valamint kutatási és mentési tevékenységet folytasson, ezzel életeket mentsen és fokozza Líbia felségvizeinek biztonságát. Ennek a feladatnak a végrehajtását egyes uniós tagállamok önkéntes hozzájárulásaiból fogják finanszírozni, az Athena mechanizmuson keresztül.

Ha Líbia biztonságosabb és stabilabb országgá válik, ez nagyban hozzájárul majd ahhoz is, hogy az embercsempész- és emberkereskedő-hálózatok ellehetetlenítésére irányuló erőfeszítéseket siker koronázza. Az ENSZ BT 2292 (2016) sz. határozata alapján végzett művelet elősegíti egyrészt az információmegosztást, másrészt pedig az ENSZ-fegyverembargó végrehajtását a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren. Ezek révén javulni fog a tengeri helyzettel kapcsolatos általános tájékozottság, és csökkenni fog a Dáis és más terrorista csoportok felé irányuló fegyverszállítás.

Az EUNAVFOR MED Sophia műveletet az EU 2015. június 22-én indította. A művelet aktív szakasza 2015 októberében kezdődött. Ennek a szakasznak a célja az embercsempészek, illetve emberkereskedők által használt vagy gyaníthatóan használt hajók azonosítása, feltartóztatása és megsemmisítése. A művelet a kezdetek óta több mint 255 hajó semlegesítéséhez, valamint 87 feltételezett embercsempész és emberkereskedő letartóztatásához járult hozzá, akiket átadtak az olasz hatóságoknak. Több mint 22 000 ember életét sikerült megmenteni, emellett a művelet támogatást nyújtott más szervezeteknek több mint 36 000 személy megmentésében.

A műveleti parancsnoki tisztet az olasz Enrico Credendino ellentengernagy tölti be. A művelet parancsnokságának székhelye Rómában található.

2016. augusztus 30-án az olasz Vincenzo Tagliaferri magas rangú rendőrtisztet nevezték ki az Európai Unió líbiai polgári missziójának (EUBAM Líbia) vezetőjévé. Vincenzo Tagliaferri 2016. szeptember 1-jén foglalja el hivatalát, amelyet Antti Juhani Hartikainentől vesz át.

Az EU átfogó megközelítés keretében támogatja, hogy Líbiában olyan átalakulási folyamat menjen végbe, amelynek eredményeként egy demokratikus, stabil és virágzó ország jön létre. Az EUBAM Líbia megbízatása e megközelítés keretébe ágyazódva egy olyan jövőbeli, lehetséges uniós misszió megtervezésével egészül ki, amely a bűnügyi igazságszolgáltatás, a migráció, a határbiztonság és a terrorizmus elleni küzdelem területén ad majd tanácsot és segít a kapacitásépítésben.

A kinevezésről szóló határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta.

2016. augusztus 30., kedd
Telefonbeszélgetés António Costa portugál miniszterelnökkel és Níkosz Anasztasziádisz ciprusi elnökkel
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont)

2016. augusztus 31., szerda
Telefonbeszélgetés Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel és Tihomir Orešković horvát miniszterelnökkel
10.00 Találkozó Charles Michel belga miniszterelnökkel (Val Duchesse kastély)
Párizs
18.30 Találkozó François Hollande elnökkel

2016. szeptember 1., csütörtök
Telefonbeszélgetés Miror Cerar szlovén miniszterelnökkel
Luxembourg
12.15 Találkozó Xavier Bettel miniszterelnökkel, utána sajtónyilatkozatok

2016. szeptember 2., péntek
Telefonbeszélgetés Mark Rutte holland miniszterelnökkel és Christian Kern osztrák kancellárral
11.30 Találkozó Robert Fico szlovák miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. szeptember 4., vasárnap
G20-csúcstalálkozó – Hangcsou, Kína
(helyi idő szerint)
12.00 Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója
15.00 Hszi Csin-ping elnök hivatalos köszöntője
15.15 Csoportkép
15.30 Nyitóünnepség
15.40 I. munkaértekezlet
18:30 Hivatalos fogadás Hszi Csin-ping elnök és felesége részéről
18:50 Csoportkép a vezetőkről és házastársaikról

2016. szeptember 5., hétfő
G20-csúcstalálkozó – Hangcsou, Kína
(helyi idő szerint)
10.00 Munkaértekezletek
15.35 Felszólalás az V. munkaértekezleten
17.05 záróünnepség

A Tanács 2016. április 28-án jóváhagyta az Unió belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatásainak javítását célzó új szabályokat, valamint az elnökség és az Európai Parlament között április 19-én létrejött megállapodást.

„A tárgyalásokon mindvégig az utasok érdekeit tartottuk szem előtt. Az Európai Parlamenttel nagyratörő megállapodást sikerült elérnünk. E csomagnak köszönhetően javulni fog a vasúti szolgáltatások színvonala és hatékonysága.”

Sharon Dijksma, Hollandia infrastrukturális és környezetvédelmi minisztere

A negyedik vasúti csomag piaci pilléreként ismert módosított szabályok következtében nyitottá válik a tagállamok belföldi vasúti személyszállítási piaca. A vasúti társaságoknak – a közszolgáltatási szerződések sérelme nélkül – Unió-szerte megkülönböztetésmentes hozzáférésük lesz a vasúthálózathoz. Ez azt jelenti, hogy az új szereplők számára könnyebb lesz a piacra jutás és a szolgáltatásnyújtás. A közszolgáltatási szerződések odaítéléséhez általános szabályként versenyeztetéses ajánlattételi eljárást fognak alkalmazni, jóllehet még mindig van lehetőség eltérni ettől.

A szolgáltatás színvonala – így például a menetidő tartása és a járatsűrűség – nagyobb súllyal esik majd latba az ilyen szerződések odaítélése során. A közszolgáltatási szerződéseket illetően – amelyek jelenleg az Unión belüli vasúti utazások több mint 90%-át fedik le – továbbra is lesz lehetőség a közvetlen odaítélésre, feltéve, ha az a szolgáltatás színvonalának vagy a költséghatékonyságnak a javulását eredményezi.

Az EU határozottan elítéli az erőszak fokozódását Aleppóban, a folyamatos bombázást és az ostromokat, amelyek az eddigieknél is jobban veszélyeztetik szíriaiak százezreinek az életét és hátráltatják a nemzetközi közösség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy humanitárius segítséget biztosítson és támogatást nyújtson a konfliktus politikai megoldásához. Az EU emlékeztet arra, hogy a szíriai hatóságok elsődleges felelőssége a szíriai lakosság védelme, és határozottan elítéli a polgári lakosság és infrastruktúra elleni összes támadást, valamint a szíriai rezsim által elkövetett túlzott és aránytalan támadásokat.

Az EU úgy véli, hogy a több mint öt éve tartó szíriai konfliktusnak kizárólag szíriai irányítású politikai átmenettel lehet véget vetni mégpedig abban a formában, amelyet a Szíriát támogató nemzetközi csoport (ISSG) is támogatott, és amely egyhangú megerősítést nyert az ENSZ Biztonsági Tanácsa keretében és megkapta az ENSZ által összehívott megbeszéléseken résztvevők jóváhagyását is. Az EU továbbra is megtesz minden tőle telhetőt a genfi nyilatkozat és a vonatkozó ENSZ BT-határozatok maradéktalan végrehajtása érdekében. A háborúnak nincs katonai megoldása, és az erőszak folyamatos fokozódása súlyosan veszélyezteti e folyamat sikerét.

Az EU támogatja az ISSG társelnökeinek és az ENSZ különleges képviselőjének arra irányuló törekvéseit, hogy a lehető leghamarabb megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy Genfben újraindulhasson a párbeszéd a szíriai felek között. Az EU készen áll arra, hogy teljes körűen és tevékenyen támogassa ezeket a tárgyalásokat, szorosan együttműködve Staffan de Misturával és az ISSG két társelnökével.

Ezért az EU és tagállamai:

– felszólítanak az aleppói harcok azonnali beszüntetésére a sebesültek evakuálása, a segélyek célba juttatása és az alapvető vízellátási és villamosenergia-infrastruktúra helyreállítása érdekében. Az aleppói humanitárius műveleteknek humanitárius célt kell szolgálniuk és maradéktalanul meg kell felelniük a nemzetközi humanitárius elveknek és előírásoknak. Nem képezhetik katonai stratégia részét;

– felszólítják a konfliktusban részt vevő összes felet az összetűzések beszüntetésére, annak biztosítására, hogy minden ostromot feloldjanak, továbbá annak lehetővé tételére, hogy a humanitárius segítség az ország egész területén folyamatosan eljusson a rászorulókhoz;

– felszólítják az összes nemzetközi szereplőt arra, hogy tegyenek eleget az ISSG 2016. május 17-i ülésén vállalt kötelezettségeknek.

Inkluzív és az összes szíriai számára képviseletet biztosító, tényleges politikai átmenet nélkül nem lesz béke Szíriában. Amint megkezdődik az átmenet, az EU és tagállamai azonnali támogatást tudnak majd biztosítani Szíria újjáépítéséhez, továbbá segítséget tudnak nyújtani ahhoz, hogy a menekültek és a belső menekültek visszatérhessenek közösségeikhez.

Donald Tusk elnök a 27-ek szeptember 16-i pozsonyi nem hivatalos ülésének előkészítéseként konzultációt kezdett az európai vezetőkkel. A célja az, hogy a találkozó előtt az összes vezetővel eszmét cseréljen az ülés szervezési és tartalmi kérdéseiről. Már számos augusztusi és szeptemberi eszmecsere időpontját kitűzték és megerősítették, köztük az Angela Merkel kancellárral tartandó munkavacsoráét is. Emellett visszaigazolták többek között a François Hollande elnökkel, a Xavier Bettel miniszterelnökkel, az Enda Kenny miniszterelnökkel, a Theresa May miniszterelnökkel, a Māris Kučinskis miniszterelnökkel, a Dalia Grybauskaitė elnökkel, a Taavi Rõivas miniszterelnökkel, a Stefan Löfven miniszterelnökkel, a Joseph Muscat miniszterelnökkel, a Mariano Rajoy miniszterelnökkel és az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartandó találkozókat is.

A Tanács 2016 augusztus 8-án abban állapodott meg, hogy nem szab ki bírságot Spanyolországra és Portugáliára amiatt, hogy nem hoztak eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kiigazítására.

Egyben megerősítette a túlzotthiány-eljárást mindkét ország tekintetében: új kiigazítási határidőt szabott meg és felszólította őket intézkedések meghozatalára.

A Tanács 2016. július 12-én megállapította, hogy egyik ország sem hozott eredményes intézkedéseket annak érdekében, hogy GDP-arányos költségvetési hiányát az uniós referenciaértéknek számító 3% alá csökkentse. A Tanács határozatai a túlzotthiány-eljárás értelmében szankciókat vontak maguk után, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (8) bekezdésével összhangban. Ilyen esetben a GDP 0,2%-ig terjedő pénzbírság állapítható meg, ám a Bizottság – Spanyolország és Portugália indokolt kérelmeire való tekintettel – 2016. július 27-én azt javasolta, hogy töröljék azokat. A Tanács augusztus 8-án úgy döntött, hogy nem él ellenvetéssel a bizottsági javaslattal szemben.

Az EU költségvetési szabályai ezen felül azt is megkívánják, hogy a Bizottság javasolja a strukturális és beruházási alapok 2017-es előirányzatainak részben vagy teljes egészében történő felfüggesztését. A Bizottság ugyanakkor úgy határozott, hogy a javaslatot később, az Európai Parlamenttel folytatott strukturált párbeszédet követően nyújtja be.

A Tanács az új határidőket az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése alapján határozta meg. Ezek szerint Portugáliának 2016 során, Spanyolországnak pedig 2018-ig kell kiigazítania költségvetési hiányát. A két országnak 2016. október 15-ig hatékony lépéseket kell tennie, és ekkor jelenést kell benyújtaniuk.

A Tanács felszólította Portugáliát, hogy 2016 során a GDP 2,5 %-ára csökkentse költségvetési hiányát. Az országnak ebben az évben a GDP 0,25%-át kitevő konszolidációs intézkedéseket kell meghoznia. Bármilyen rendkívüli többletet a hiány és az államadósság csökkentésére kell felhasználnia, amennyiben pedig a költségvetési kockázatok némelyike megvalósul, Portugáliának készen kell állnia újabb intézkedések meghozatalára.

A konszolidációs intézkedéseknek a költségvetési egyenleg olyan tartós javulásával kell járnia, amely egyben kedvez a gazdasági növekedésnek is.

Portugália esetében 2009 áprilisában kezdődött a túlzotthiány-eljárás, amikor a Tanács ajánlásában a hiány 2013-ig történő kiigazítására szólította fel a portugál kormányt.

A hónapok óta tartó állampapírpiaci nyomást követően Portugália 2011 áprilisban segítséget kért a nemzetközi hitelezőktől. Az ország 78 milliárd eurós hitelcsomagot kapott az EU-tól, az euróövezettől és az IMF-től. A Tanács az országot sújtó recesszió fényében 2012 októberében egy évvel, 2014-ig meghosszabbította a költségvetési hiány korrigálására vonatkozó határidőt.

A gazdasági kilátások azonban tovább romlottak, és a költségvetési hiány 2012-ben elérte a GDP 6,4%-át. A Tanács 2013 júniusában még egy évvel – 2015-ig – meghosszabbította a hiány megszüntetésére megállapított határidőt. Az államháztartási hiányra vonatkozó célt 2013-re a GDP 5,5%-ának, 2014-ra a GDP 4,0%-ának, míg 2015-re a GDP 2,5%-ának megfelelő szinten tűzte ki.

Portugália gazdasági kiigazítási programja 2014 júniusában zárult le.

Az ország azonban nem tudta tartani a Tanács által meghatározott határidőt, mivel a költségvetési hiánya 2015-ben a GDP 4.4%-a volt. Portugália tehát 2015-re nem igazította ki megfelelő módon a költségvetési hiányát, és pénzügyi eredményei jelentős mértékben elmaradtak a tanácsi ajánlásokban meghatározottaktól.

A 2016-os költségvetésben meghatározott intézkedéseknek köszönhetően Portugália költségvetési hiánya várhatóan a GDP-arányos 3%-os referenciaérték alá fog csökkenni. A gazdasági és költségvetési folyamatok bizonytalansága miatt azonban a referenciaérték ismételt átlépésének biztonsági tűréshatára igen alacsony. A Tanács ezért úgy véli, hogy a hiteles és fenntartható kiigazítási pálya érdekében Portugáliának 2016-ban a GDP 2.5%-ának megfelelő költségvetési hiányt kell elérnie.

A Tanács felszólítása alapján Spanyolországnak 2016-ban a GDP 4,6%-ának, 2017-ben a GDP 3,1%-ának, 2018-ban pedig a GDP 2,2%-ának megfelelő mértékűre kell csökkentenie a költségvetési hiányát. A már meghatározott megtakarításokon felül az országnak mind 2017-ben, mind 2018-ban a GDP 0,5%-át kievő további konszolidációs intézkedéseket kell meghoznia. Bármilyen rendkívüli többletet a hiány és az államadósság csökkentésére kell felhasználnia, amennyiben pedig a költségvetési kockázatok némelyike megvalósul, Spanyolországnak készen kell állnia újabb intézkedések meghozatalára.

A pénzügyi konszolidációs intézkedéseknek az államháztartási egyenleg olyan tartós javulásával kell járnia, amely egyben kedvez a gazdasági növekedésnek is.

Spanyolország esetében a túlzotthiány-eljárás 2009 áprilisában kezdődött, amikor a Tanács ajánlásában a hiány 2012-ig történő megszüntetésére szólította fel a spanyol kormányt.

A Tanács azonban 2009 decemberében 2013-ig meghosszabbította a határidőt. A Bizottság előrejelzése ugyanis azt mutatta, hogy a spanyolországi hiány 2009-ben az előző becsléshez képest 5 százalékponttal nagyobb lesz, és eléri a GDP 11,2 %-át. A Tanács 2012 júliusában a gazdasági körülmények újbóli romlását figyelembe véve még egy évvel – 2014-ig – meghosszabbította a határidőt.

Szintén 2012 júliusában az euróövezeti tagállamok megállapodtak arról, hogy 100 milliárd euró összegű hitelt nyújtanak a spanyol pénzügyi szolgáltatási ágazat feltőkésítésére.

A Tanács 2013 júniusában megállapította, hogy Spanyolország eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a hiány megszüntetésére vonatkozó határidő további két évvel meghosszabbítható, ezért 2016-ig új határidőt szabott. Az államháztartási hiányra vonatkozó célt 2013-ra a GDP 6,5%-ának, 2014-re a GDP 5,8%-ának, 2015-ra a GDP 4,2%-ának, míg 2016-re a GDP 2,8%-ának megfelelő szintben határozta meg.

A spanyol pénzügyi ágazat pénzügyi támogatási programja 2014 januárjában zárult le. Az ország közel 38,9 milliárd eurónyi kölcsönt fordított a bankok feltőkésítésére, illetve további körülbelül 2,5 milliárd euróval emelte az ország szanálási vagyonkezelő társaságának tőkéjét.

Spanyolország költségvetési hiánya azonban 2014-ben a GDP 5,9%-át, 2015-ben pedig a GDP 5,1%-át tette ki, azaz meghaladta a Tanács által meghatározott közbenső célokat. Ezen felül a 2015. évi lazább költségvetési politika jelentős hatást gyakorolt az ország az évi költségvetési eredményre.

Ennek eredményeképpen Spanyolország nem igazította ki a költségvetési hiányt 2016-ban, ahogy azt a Tanács a 2013-as ajánlásaiban meghatározta. A Bizottság 2016. tavaszi frissített gazdasági előrejelzése szerint az ország költségvetési hiánya 2016-ban a GDP 4,6%-át, 2017-ben a GDP 3,3%-át, 2018-ban pedig a GDP 2,7%-át fogja kitenni. A spanyol költségvetési konszolidáció jelentősen elmaradtak a tanácsi ajánlásokhoz képet.

A költségvetési hiány kiigazítására szabott határidő egy évvel történő meghosszabbítása a strukturális egyenleg olyan mértékű korrigálását követelné meg, amely túlságosan kedvezőtlenül hatna a növekedésre. A Tanács ezért helyénvalónak tartja a határidő két évvel történő meghosszabbítását.

A Tanács úgy véli, hogy a hiteles és fenntartható kiigazítási pálya érdekében Spanyolországnak 2016-ban a GDP 4,6%-ának, 2017-ben a GDP 3,1%-ának, 2018-ban pedig a GDP 2,2%-ának megfelelő államháztartási hiányt kell elérnie.

Az Európai Unió és tagállamai az ENSZ Tengerjogi Egyezményének (a továbbiakban: Tengerjogi Egyezmény) szerződő feleiként elismerik a választottbíróság határozatát és elkötelezettek a mellett, hogy a tengerek és az óceánok területén fennmaradjon a nemzetközi jog elvein és a Tengerjogi Egyezményen alapuló jogrend, és hogy a viták rendezése békés úton történjen.

Az EU nem foglal állást a követelésekkel kapcsolatos szuverenitási kérdésekben. Az EU arra ösztönzi az érintett feleket, hogy békés úton rendezzék a köztük fennálló vitát, tisztázzák követeléseiket, és azokat a nemzetközi jog – beleértve a Tengerjogi Egyezmény keretében végzett munka – tiszteletben tartása mellett és azzal összhangban érvényesítsék.

Az EU emlékeztet arra, hogy a Tengerjogi Egyezményben biztosított vitarendezési mechanizmusok hozzájárulnak a jogi normákon alapuló nemzetközi rend fenntartásához és elősegítéséhez, és elengedhetetlenek a viták rendezéséhez.

Az EU kiemeli továbbá annak alapvető fontosságát, hogy fennmaradjanak a Tengerjogi Egyezménnyel kialakított szabadságok, jogok és kötelezettségek, különösen a hajózás és az átrepülés szabadsága.

Az EU támogatja, hogy mielőbb lezáruljanak az arra irányuló tárgyalások, hogy hatékony magatartási kódex jöjjön létre az ASEAN és Kína között, végrehajtva a Dél-kínai-tenger országainak magatartási kódexéről szóló 2002-es nyilatkozatot.

Emlékeztetve a 2016. március 11-i nyilatkozatára, az EU felszólítja az érintett feleket, hogy tárgyalások és egyéb békés eszközök révén, valamint a feszültségek növekedéséhez valószínűsíthetően hozzájáruló tevékenységektől tartózkodva kezeljék a még fennálló és a helyzettel összefüggő további kérdéseket. Az EU az ASEAN regionális fórum (ARF) tagjaként és az 1976. évi Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződés magas szerződő feleként „a térség békéjének, harmóniájának és stabilitásának előmozdítása érdekében törekedni (kíván továbbá) az együttműködés fokozására”. Az EU következésképpen készen áll az olyan tevékenységek elősegítésére, amelyek hozzájárulnak az érintett felek közötti bizalomépítéshez.

Hangsúlyozva annak fontosságát, hogy minden állam működjön együtt az intenzívebbé váló tengeri forgalom és kotrás miatt már így is veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma védelmében, az EU és tagállamai folytatják a tengerhajózás biztonságára irányuló együttműködéssel foglalkozó magas szintű párbeszédek szervezését, továbbá a közös erőforrásokkal – így például a halászattal – való együttes gazdálkodásra és ezen erőforrások együttes fejlesztésére, valamint a kapacitásépítési intézkedésekre vonatkozó bevált gyakorlatok megosztását.

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e nyilatkozathoz.

* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Az EU és tagállamai felidézik az MH17 számú járat 2014. július 17-én bekövetkezett tragédiáját és ismételten együttérzésüket fejezik ki mindazok felé, akik elvesztették szeretteiket. Megrendülten és mély fájdalommal emlékezünk a két évvel ezelőtt történtekre.

A 2166 sz. ENSZ BT-határozat előírja, hogy az MH17 számú járat lelövéséért közvetve vagy közvetlenül felelős személyeket felelősségre kell vonni és bíróság elé kell állítani. Az EU újólag hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja a közös nyomozócsoport munkáját és az érintett országoknak az eredményes büntetőeljárás érdekében tett erőfeszítéseit. Azon államoknak, amelyeknek módjukban áll a felelősökre irányuló vizsgálatok és büntetőeljárások elősegítése, teljeskörűen együtt kell működniük a folyamatban lévő nyomozás során.

A tagjelölt országok: Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz.

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2016. augusztus 4-én 2017. augusztus 21-igmeghosszabbította az EUBAM Líbia tervezési misszió megbízatását. Emellett 17 millió eurós költségvetést hagyott jóvá a 2016. augusztus 22-től 2017. augusztus 21-ig tartó időszakra.

Az EU átfogó megközelítés keretében támogatja, hogy Líbiában olyan átalakulási folyamat menjen végbe, amelynek eredményeként egy demokratikus, stabil és virágzó ország jön létre. Az EUBAM Líbia megbízatása e megközelítés keretébe ágyazódva egy olyan jövőbeli, lehetséges uniós misszió megtervezésével egészül ki, amely a bűnügyi igazságszolgáltatás, a migráció, a határbiztonság és a terrorizmus elleni küzdelem területén nyújt majd tanácsot és segít a kapacitásépítésben.

Amennyiben Líbiában a jövőben polgári misszió indul, úgy annak mindenképpen központi eleme lesz az irreguláris migráció, az embercsempészet és az emberkereskedelem bűnüldözési szempontjainak kezelése, ezzel párhuzamosan pedig célja lesz a biztonsági ágazat reformját, és ennek részeként a kormányzást szolgáló hosszabb távú erőfeszítések előmozdítása. E polgári misszió elindításához a legitim líbiai hatóságok felkérése szükséges, és az teljes egészében az ő irányításuk alá tartozna.

A polgári tervezési képesség szorosan együttműködik az Egyesült Nemzetek líbiai támogató missziójával és hozzájárul annak erőfeszítéseihez.

Az EU 2016. februárjában módosította az integrált határigazgatást segítő líbiai missziójának (EUBAM Líbia) megbízatását, hogy a súlypontot a polgári tervezési tevékenységekre helyezze át.

A misszió, amelynek székhelye jelenleg Tuniszban található, kapcsolatokat épített ki az érintett líbiai hatóságokkal. A határozatban jóváhagyott missziós költségvetés fedezi a Tuniszban végzett tevékenységek és a székhelyen dolgozó személyzet költségeit, továbbá fedezni fogja a misszió Líbiába alá való áthelyezésének költségeit, amennyiben és amikor azt a biztonsági helyzet lehetővé teszi majd.

A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.

A Tanács 2016. augusztus 4-én Natalija Aposztolovát (Bulgária) nevezte ki az Európai Unió új koszovói különleges képviselőjének(EUKK). Natalija Aposztolova szeptember 1-jétől Samuel Zbogar helyét veszi át a hivatalban.

Natalija Aposztolovát 2016. július 20-án jelölték ki a koszovói EU-iroda vezetőjének.

Az EUKK vezető szerepet tölt be a stabil, életképes, békés, demokratikus és többnemzetiségű Koszovó megteremtésének előmozdításában, egyrészt a térség stabilitásának megszilárdítása, másrészt a regionális együttműködéshez és a Nyugat-Balkán országainak jószomszédi kapcsolatához való hozzájárulás révén. A különleges képviselő egy olyan Koszovó létrejöttét mozdítja elő, amely elkötelezett a jogállamiság, valamint a kisebbségek és a kulturális és vallási örökség védelme mellett.

Az EUKK támogatja Koszovó európai perspektíváját és az EU-hoz történő közeledését, a régió perspektívájával összhangban és a stabilizációs és társulási megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.

A világ őslakos népeinek nemzetközi napján együtt ünnepeljük a világ őslakos népeivel kulturális gazdagságukat, valamint egyedülálló hozzájárulásukat a világ kulturális sokszínűségéhez. Az Európai Unió újólag megerősíti elkötelezettségét az őslakos népek jogainak előmozdítása és védelme iránt.

Az őslakos népek jogainak elismerésével kapcsolatos számos pozitív fejlemény ellenére több országban is folyamatosak az őslakos emberijog-védőkkel szemben elkövetett emberi jogi jogsértések, így a gyilkosságok és túlkapások is. Az EU ezért fokozni fogja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy védelmet nyújtson a leginkább kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportok, köztük az őslakos népek nevében fellépő, valamint a földhöz való joggal kapcsolatos kérdésekben aktív emberijog-védők számára.

Az EU emellett az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel összhangban fokozza az őslakos népekkel folytatott együttműködését is. Az EU az év végéig át kívánja tekinteni az őslakos népeket támogató politikáit és tevékenységeit, valamint számba veszi az ezzel kapcsolatos legjobb gyakorlatokat. A kulturális jogoknak az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat szerinti előmozdítása a kultúrák közötti párbeszéd révén történő békeépítésnek is központi eleme, amint az a nemzetközi kulturális kapcsolatokról szóló új európai uniós stratégiában is szerepel. Multilaterális szinten az EU konszenzusos alapon részt vesz az őslakos népek jogairól az ENSZ keretében folyó vitákban.

Ez év júniusában az Amerikai Államok Szervezete elfogadta az őslakos népek jogairól szóló amerikai nyilatkozatot. Az Amerikai Államok Szervezetének történetében ez a nyilatkozat az első olyan eszköz, amely kifejezetten az amerikai kontinens őslakos népeinek jogaival foglalkozik. Az EU elismerését fejezi ki az Amerikai Államok Szervezetének és tagállamainak, valamint az amerikai kontinens őslakos népeinek ehhez az eredményhez. A nyilatkozat új dimenziót nyit az Uniónak az amerikai kontinens partnerországaival fenntartott kapcsolataiban.

A tagjelölt országok: Törökország, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz.

* Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

2016. július 26-án Maria-Cristina Stepanescu magas rangú román diplomatát nevezték ki az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszió, az EUCAP Nesztór misszióvezetőjévé. Maria-Cristina Stepanescu 2016. szeptember 1-jén foglalja el hivatalát, felváltva Simonetta Silvestri megbízott vezetőt.

Ez a polgári KBVP-misszió az Afrika szarva térségben a kalóztevékenység ellen folytatott küzdelemmel kapcsolatos átfogó uniós megközelítés részét képezi , az EU NAVFOR Szomáliával és az EU szomáliai kiképzési missziójával együtt. Az EUCAP Nesztór célja, hogy megerősítse Szomália kapacitását a parti tengereinek hatékony kormányzása terén, hogy elősegítse a kalóztevékenység ellen folytatott küzdelem hatékonyságának javítását. Mindez magában foglalja a parti őrség, a büntető igazságszolgáltatás és a parti rendőrség számára nyújtott tanácsadást, mentorálást és képzést.

Maria-Cristina Stepanescu 2010 februárja óta kirendelt nemzeti szakértő / a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálathoz (CPCC)/EKSZ kirendelt rendőrségi szakértő. Eddigi funkciói: az együttműködési részleg vezetője – egyablakos ügyintézés /a Schengeni Ügyekért Felelős Főosztály (2008–2010); a programfejlesztési és koordinációs részleg vezetője, az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában folytatott rendőri missziója, Szarajevó (2005–2007); a román rendőrség főfelügyelőségének keretében működő kutatási és bűnmegelőzési intézet szakreferense, Belügyminisztérium (2002–2004); A gračanicai rendőrkapitányság fővizsgálója / a pristinai régió embercsempészet, prostitúció, súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó egységének csoportvezetője, az Egyesült Nemzetek koszovói missziója (2000–2002); szakreferens, a román rendőrség főfelügyelősége (1998–2000); hírszerző/nyomozó tiszt, a román rendőrség főfelügyelősége (1994–1998).

A Bukaresti Egyetemen (Románia) szerzett mesterfokozatú diplomát szociológiából/társadalomtudományokból/közösségi igazságszolgáltatásból (2000-2002), valamint a bukaresti (Románia) Alxandra Ioan Cuza Rendőrakadémián szerzett jogi diplomát (1990–1994). Román, angol és francia nyelven beszél.

A határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta.

2016. július 26-án Kirsi Henriksson magas rangú finn diplomatát nevezték ki az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjévé. Kirsi Henriksson 2016. szeptember 1-jén foglalja el hivatalát, felváltva Filip De Ceunincket, aki 2013 óta látja el a misszió vezetésével járó feladatokat.

Az EUCAP Száhel Niger misszió 2012-ben kezdte meg a tevékenységét, és célja, hogy támogassa a nigeri biztonsági ágazat szereplőinek kapacitásépítését. A misszió tanácsadást és képzést nyújt a nigeri hatóságok számára, hogy ezzel segítse őket biztonsági képességeik megerősítésében. Hozzájárul egy integrált, koherens, fenntartható és az emberi jogokon alapuló megközelítés kialakításához a különféle nigeri biztonsági szervezetek között a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén. 2016. július 18-án módosították a misszió megbízatását, amely most már magában foglalja a nigeri központi és helyi hatóságoknak, valamint a biztonsági erőknek nyújtott támogatást azzal a céllal, hogy olyan szakpolitikákat, technikákat és eljárásokat dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik az irreguláris migráció ellenőrzésének javítását, valamint az ellene folytatott küzdelmet.

2014 óta Kirsi Henriksson az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjének helyetteseként dolgozik. Korábban a polgári KBVP területén, a Finn Válságkezelési Központban, a Belügyminisztériumban és a tudományos életben szerzett tapasztalatot. Eddigi funkciói: az EUBAM Líbia megbízott személyzeti vezetője (2014. május–augusztus); a tervezési és értékelési részleg vezetője, EUBAM Líbia (2014); tervező és értékelő tiszt, EUBAM Líbia (2013–2014); jogállamiság-szakértő, bevált gyakorlatokkal foglalkozó és értékelő tiszt, EUJUST LEX-Irak (2010–2011); a fejlesztési részleg vezetője, Finn Válságkezelési Központ (CMC Finland), Belügyminisztérium; kutató, Finn Válságkezelési Központ (Belügyminisztérium; 2007); Kutató és előadó a finnországi Tamperei Egyetem Történelem Tanszékén és az egyetem keretében működő Jean Monnet Kiválósági Központban (1996–2006). Finn, angol, francia, svéd és német nyelven beszél, valamint alapfokú arab nyelvismerettel is rendelkezik.

A határozatot a Politikai és Biztonsági Bizottság hozta.