Európai Tanács hírei

A Tanács jóváhagyta „A biztonsági ágazat reformjának támogatását szolgáló uniós stratégiai keret elemei” című közös közleményt. A Tanács az összes uniós szereplőt a biztonsági ágazat reformjára vonatkozó uniós keret mielőbbi végrehajtására szólította fel.

A biztonsági ágazat reformja hozzájárul a biztonsági ágazat valódi demokratikus ellenőrzésének és elszámoltathatóságának megalapozásához, ezért minden helyzetben – így a stabil helyzetekben is – releváns, mivel a konfliktusfolyamatok egésze során javítja az irányítást és a humánbiztonságot.

A biztonsági ágazat reformja a konfliktusmegelőzés egyik lényeges eleme, mivel a reformfolyamatok során figyelmet fordítanak a lehetséges válságtényezőkre; kulcsszerepet játszik továbbá a válságkezelésben, a konfliktust követő stabilizációban, a békeépítésben, valamint az államépítésben is, mivel helyreállítja a biztonsági intézmények elszámoltatható működését és a lakosság számára nyújtott biztonsági szolgáltatások hatékonyságát, így megteremti a fenntartható fejlődéshez és a békéhez szükséges feltételeket.

A Tanács 2016. november 14-én egyhangúlag megállapodott az Atlanti-óceán északkeleti részének uniós és nemzetközi vizeiben élő mélytengeri halállományokra vonatkozó 2017. és 2018. évi teljes kifogható mennyiségekről és kvótákról. A negállapodás a következő fajok állományait érinti: mélytengeri cápák, fekete abroncshal, gránátoshal, észak-atlanti gránátoshal, tízujjú nyálkásfejűhal, nagyszemű vörösdurbincs és ezüstös tengericompó.

A mélytengeri fajok sérülékenységére figyelemmel, valamint túlhalászatuk megelőzése érdekében a Tanács úgy határozott, hogy az állományok túlnyomó többsége esetében csökkenti a vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket.

„Mai határozatunkkal újabb lépést tettünk a mélytengeri halállományok fenntartható kezelése felé. A következő két évben néhány esetben még tovább kell csökkentenünk a kifogható mennyiségeket, hogy az érintett állományok megújulhassanak és halászatuk hosszú távon is fenntartható legyen. Tengereink egészsége és halászaink jövője a tét.”

A jogász-nyelvész szakértők véglegesítik a rendeletet, aminek elfogadása ezt követően „A” napirendi pontként szerepel majd a Tanács egyik soron következő ülésének napirendjén. A rendeletet 2017. január 1-jétől kell majd alkalmazni.

Az egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségekről szóló javasolt rendelet (lásd lejjebb a Bizottság javaslatára mutató linket) megállapítja, hogy az uniós halászflottákra mely fogási korlátozások vonatkoznak az Atlanti-óceán északkeleti részének uniós és nemzetközi vizeiben élő, kereskedelmi szempontból legjelentősebb mélytengeri fajok tekintetében.

A mélytengeri halállományok a kontinentális talapzat fő halászati területein kívül eső vizekből kifogott állományok. Az Atlanti-óceán északkeleti részén ezek az állományok az összes kifogott hal mintegy 1%-át teszik ki.

A mélytengeri állományok halászatát az Európai Unió 2003 óta szabályozza: fajonként és területenként előírja a teljes kifogható mennyiségeket (TAC), és meghatározza az Atlanti-óceán északkeleti részén alkalmazható legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést. A mélytengeri fajokra vonatkozó halászati lehetőségekről kétévente születik döntés, mégpedig a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, valamint a közös halászati politika (KHP) reformjáról szóló 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően.

Az említett tudományos szakvéleményeket a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) fogalmazza meg; a mélytengeri halállományok biológiai helyzetéről szóló legújabb áttekintést 2016 júniusában tette közzé.

A javaslat emellett a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2016 júliusában elvégzett mélyrehatóbb vizsgálatán alapuló elemeket is magában foglal.

A megreformált közös halászati politika keretében a halászati lehetőségeket az elővigyázatosság elve alapján kell megállapítani, és törekedni kell arra, hogy a halászott fajok állományméretét a maximális fenntartható hozamot eredményező szinten tartsák vagy arra a szintre állítsák helyre.

Az Európa Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikke (3) bekezdésének értelmében a Tanács feladata, hogy a közös halászati politika keretében elfogadja a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedéseket.

A Tanács 2016. november 14-én módosító rendeletet fogadott el a halálbüntetés, kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árukról.

A megállapodással lehetővé válik az 1236/2005/EK rendelet módosítása a 2006-os hatálybalépés óta történtek fényében. A módosító rendelet megváltoztatja a kiviteli ellenőrzésekre vonatkozó jelenlegi szabályokat, új ellenőrzéseket ír elő a brókertevékenységek és a technikai segítségnyújtás tekintetében, egyes áruk esetében tilalmat vezet be a reklámtevékenységekre, továbbá módosítja a más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés fogalmának meghatározását. A cél annak megelőzése, hogy harmadik országokban az Unióból származó áruk felhasználásával megsértsék az emberi jogokat.

A kínzás és a rossz bánásmód tilalmáról az ENSZ emberi jogi egyezményei rendelkeznek. Az EU szintjén az Alapjogi Charta tiltja a halálbüntetést, és előírja, hogy „senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni”. Az EU továbbá arra törekszik, hogy a világ minden táján előmozdítsa az alapvető jogok tiszteletben tartását.

Az 1236/2005/EK rendelet tiltja az olyan eszközök és áruk kivitelét és behozatalát, amelyek kizárólag kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására használhatók fel. A rendelet II. melléklete tartalmazza ezen áruk jegyzékét.

A rendelet különleges engedélyekhez köti azoknak az eszközöknek és áruknak a kivitelét, amelyek ilyen tiltott célokra is felhasználhatók, de jogszerű alkalmazási területeik is vannak. Az ilyen áruk kivitelét eseti alapon kell értékelni, az érintett áruk jegyzéke pedig a rendelet III. és IIIA. mellékletében található.

2011 decemberében úgy módosították a rendeletet, hogy hatálya kiterjedjen a méreginjekcióval végrehajtott kivégzések során alkalmazható anyagok kivitelére is.

Az új rendelet lehetővé teszi, hogy általános engedély alapján lehessen árukat kivinni az olyan országokba, amelyek részes felei a halálbüntetésre vonatkozó nemzetközi egyezményeknek. Ehhez arra van szükség, hogy az adott országban minden bűncselekmény tekintetében el legyen törölve a halálbüntetés, az árukat pedig tilos más országokba reexportálni.

Az új rendelet tilalom alá vonja a II. mellékletben felsorolt, behozatali és kiviteli tilalom hatálya alá tartozó eszközökkel kapcsolatos brókertevékenységet is, oly módon, hogy a tilalom kiterjedjen az EU területén kívül található áruk transzferjére is. Megtiltja továbbá a brókerszolgáltatások nyújtását abban az esetben, ha a brókernek tudomása van arról, hogy a III. vagy a IIIA. mellékletben felsorolt árukat kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására szánhatják.

A rendelet értelmében tilos (a III. vagy a IIIA. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos) technikai segítséget nyújtani abban az esetben, ha az érintett eszközt vélhetően kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására szánják.

A rendelet emellett oly módon módosítja a más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés fogalmának meghatározását, hogy az összhangban legyen az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával.

A szöveg emellett egy sürgősségi eljárásról is rendelkezik arra az estre, ha új áruknak a piacon való megjelenése miatt szükségessé válik a rendelet mellékleteinek mielőbbi módosítása.

Az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás értelmében a jóváhagyott szöveg:

• előzetes engedélyezési rendszert vezet be a III. és IIIA. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos brókertevékenységre és technikai segítségnyújtásra vonatkozóan
• megtiltja a II. mellékletben felsorolt áruk tranzitját, illetve a III. és IIIA. mellékletben felsorolt áruk tranzitját is, amennyiben a gazdasági szereplő információval rendelkezik azoknak a rendeltetési hely szerinti országban való felhasználásáról
• megtiltja a II. mellékletben felsorolt áruk kiállításokon és kereskedelmi vásárokon történő reklámozását és hirdetését
• rendelkezik egy koordinációs csoport felállításáról, amely fórumként fog szolgálni ahhoz, hogy a tagállamok és a Bizottság szakértői információcserét folytassanak az adminisztratív gyakorlatokról, és amelynek keretében meg lehet vitatni a rendelet értelmezésével, végrehajtásával, illetve a rendelettel kapcsolatos fejleményekkel összefüggő kérdéseket

A Tanács 2016. november 14-én felvett 17 minisztert és a szíriai jegybank elnökét a szíriai szankciós listára, azaz a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe amiatt, hogy e személyek felelősek a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve összeköttetésben állnak ilyen személyekkel.

Ez a határozat a Tanács 2016. október 17-i következtetései és az Európai Tanács 2016. október 20–21-i következtetései nyomán született. Ezzel a határozattal immár összesen 234 személyre vonatkozik utazási tilalom és eszközbefagyasztás a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásért.

Ezenfelül az EU 69 szervezetet sújt vagyoni eszközök befagyasztával. Általánosabb szinten, a Szíriát sújtó jelenlegi szankciók értelmében többek között olajembargó van érvényben, egyes befektetésekre korlátozások vonatkoznak, a Szíriai Központi Bank eszközei be vannak fagyasztva az EU-n belül, továbbá kiviteli korlátozás vonatkozik azokra a berendezésekre és technológiára, amelyek potenciálisan belső elnyomás céljára alkalmazhatók, illetve amelyek az internet vagy a telefonbeszélgetések ellenőrzésére és lehallgatására szolgálnak. Ezeket az intézkedéseket legutóbb 2016. május 27-én hosszabbították meg, és 2017. június 27-ig vannak érvényben.

Az EU továbbra is eltökélten törekszik arra, hogy a szíriai konfliktus tartósan rendeződjön, mivel nincs katonai megoldása a szíriai polgárháborúnak. Az EU-nak eltökélt szándéka, hogy életeket mentsen, ezért folytatja intenzív humanitárius diplomáciai erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a segély eljusson Aleppóba és mindenhová, ahol arra szükség van, és a sebesülteket kimenekítsék az érintett területekről.

A Tanács által elfogadott jogi aktusok – melyekben szerepel az érintett személyek neve is – a Hivatalos Lap 2016. november 14-i számában jelennek meg.

A Tanács 2016. november 11-én ajánlást tartalmazó végrehajtási határozatot fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy rendkívüli körülmények esetén fenntartsák az ideiglenes belső határellenőrzéseket.

„Végső célunk, hogy a lehető leghamarabb visszatérjünk a rendes schengeni állapotokhoz. Noha ez még várat magára, a helyzet mégis javult. A határellenőrzések meghosszabbítása így mindössze három hónapra szól, és az előző időszakhoz képest intenzívebb jelentéstételi kötelezettség áll majd fenn.”

Az ajánlás elfogadásának napjától Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának legfeljebb három hónapos időtartamon át ajánlott meghosszabbítania az arányos ideiglenes határellenőrzést a következő belső határokon:

• Ausztria az osztrák–magyar és az osztrák–szlovén szárazföldi határon,
• Németország a német–osztrák szárazföldi határon
• Dánia a Németországba kompjáratokat üzemeltető dán kikötőkben és a dán–német szárazföldi határon
• Svédország a déli és nyugati rendőrségi körzetben található svéd kikötőkben és az Öresund hídon
• Norvégia a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben

Az említett ellenőrzések meghosszabbítását megelőzően az érintett tagállamoknak párbeszédet kell folytatniuk a releváns tagállammal (tagállamokkal) annak biztosítása érdekében, hogy csakis ott kerüljön sor belső határellenőrzésre, ahol az szükségesnek és arányosnak minősül. Emellett biztosítaniuk kell, hogy a belső határellenőrzésre csak végső megoldásként kerüljön sor, ha más alternatív intézkedésekkel nem érhető el azonos eredmény.

Az érintett tagállamoknak minderről megfelelően értesíteniük kell a többi tagállamot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot.

A határellenőrzést célzottan kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét tekintve pedig szigorúan a közrendet vagy a belső biztonságot az irreguláris migránsok továbbutazása miatt fenyegető súlyos veszély kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozni.

Az ilyen ellenőrzéseket végző tagállamoknak hetente felül kell vizsgálniuk, hogy az ellenőrzésekre továbbra is szükség van-e, és az ellenőrzések intenzitását az adott veszély mértékéhez kell igazítaniuk, illetve az ellenőrzést adott esetben fokozatosan meg kell szüntetniük. E tagállamoknak havonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak.

Az EU és tagállamai, valamint Ecuador, Kolumbia és Peru 2016. november 11-én aláírták a Kolumbiával és Peruval kötött uniós kereskedelmi megállapodáshoz való ecuadori csatlakozás jegyzőkönyvét. Az aláírásra azt követően került sor, hogy a Tanács határozott a jegyzőkönyv aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról.

A közös cél az, hogy még az év vége előtt lezárjuk az eljárás fennmaradó szakaszait, és így 2017. január 1-jén megkezdődhessen a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása.

A megállapodás megszünteti a magas vámokat, lebontja a kereskedelem technikai akadályait, liberalizálja a szolgáltatások piacait, védelmet biztosít az uniós földrajzi árujelzőknek, és megnyitja a közbeszerzési piacokat. Emellett kötelezettségvállalásokat tartalmaz a munkajogi és környezetvédelmi előírások érvényre juttatása tekintetében, továbbá gyors és hatékony vitarendezési eljárásokról is rendelkezik.

„A mai aláírás nagyon jó hír, és bizonyítja, hogy az EU eredményes munkát végez a számára egyik legfontosabb szakpolitikai területen: a szabad és tisztességes kereskedelem terén.”

2015-ben az EU 13,2%-os részesedéssel Ecuador második legnagyobb külkereskedelmi partnere volt, Ecuador pedig 0,1%-os részesedéssel a 60. helyet foglalta el az EU külkereskedelmi partnereinek sorában. Az EU és Ecuador közötti kereskedelem volumene 2015-ben 4 594 millió EUR volt.

Ecuadornak a megállapodáshoz történő csatlakozásával a felek új piaci lehetőségekhez jutnak főbb exporttermékeiket illetően. Az EU esetében ezek közé tartoznak a gépjárművek, az alkoholtartalmú italok és a gépek, Ecuador esetében pedig a halászati termékek, a banán, a vágott virág és a kakaó.

Ecuador az Andok Közösség elnevezésű regionális integrációban való tagsága alapján csatlakozik a megállapodáshoz, amely az Andok Közösség további tagja, Bolívia számára is nyitva áll aláírásra.

Kolumbiával és Peruval 2012 júniusában írták alá a kereskedelmi megállapodást, amelyet Peruval 2013. március 1., Kolumbiával pedig 2013. augusztus 1. óta alkalmaznak ideiglenesen. Ecuador 2009-ben felfüggesztette az eredeti megállapodás megtárgyalásában való részvételét. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában újrakezdődtek, és 2014 júliusában zárultak le. A megállapodás jogi felülvizsgálata 2015 februárjában fejeződött be.

A Tanács elnöksége, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság 2016. november 7-én az európai beruházási tervről tárgyalt a szociális partnerekkel, kitérve különösen az Európai Stratégiai Beruházási Alapra (ESBA) és a terv harmadik pillérére, amelynek célja a beruházások előtt álló akadályok felszámolása.

Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere, a Tanács elnöke a következőkkel nyitotta meg az ülést: „Az európai gazdaság mérsékelt ütemben, de továbbra is folyamatosan élénkül. A növekedés, a munkahelyteremtés és a fenntarthatóság hosszú távú megőrzése érdekében mind a magán-, mind a közberuházások erősítésére van szükség. Az európai beruházási terv ilyen beruházási lehetőséget kínál. Az ESBA-ban rejlő lehetőségek teljes mértékű kihasználása érdekében javítanunk kell a projektek addicionalitását, előtérbe kell helyeznünk a saját tőkével történő finanszírozást, és biztosítanunk kell a projektek jobb földrajzi kiegyensúlyozottságát. Szakpolitikai intézkedéseink azonban nem érhetnek itt véget. Mindenekelőtt fel kell számolnunk a beruházások előtt álló akadályokat, ha vonzóerőt akarunk jelenteni a szükséges magántőke számára.”

Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke a következőket mondta: „A jelen körülmények között minden szakpolitikai eszközzel, legyen az monetáris, költségvetési vagy strukturális, javítanunk kell Európa gazdasági kilátásait. A szociális partnerekkel folytatott folyamatos párbeszédre és együttműködésre van szükség a helyes egyensúly megteremtése és a szakpolitikák által a reálgazdaságra gyakorolt hatás maximalizálása érdekében, mert így segíthetjük elő a növekedést és a munkahelyteremtést, különös tekintettel a színvonalas munkahelyekre.”

Az európai kkv-k nevében felszólaló Peter Faross, az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetségének főtitkára az alábbiakról tájékoztatott: „A kkv-kra vonatkozó legutóbbi adataink szerény növekedésre és a foglalkoztatás kismértékű javulására utalnak. Mindazonáltal a kkv-k továbbra is visszafogják a beruházásaikat, aminek fő oka az alacsony jövedelmezőség, a bizonytalanság, valamint az innováció és a beruházások finanszírozása terén tapasztalt nehézségek. Ezért az európai beruházási terv kiterjesztésére éppen a megfelelő pillanatban kerül sor, és nem meglepő a kkv-finanszírozási keret iránt jelentkező magas igény. Az ESBA meghosszabbítása alapvetően fontos ahhoz, hogy olyan hosszú távú, a kockázat megosztásával járó pénzügyi eszközöket kínáljunk a kkv-knak, amelyek lehetővé teszik számukra az innovációt és a beruházást, és hogy ezzel erősítsük a jelenlegi fellendülést.”

Az Európai Vállalkozói Szövetség, a BusinessEurope nevében felszólaló Markus J. Beyrer főigazgató a következőket mondta: „Az európai vállalkozások az egyre nagyobb kihívást jelentő nemzetközi környezet ellenére is az európai gazdasági fellendülés folytatódására számítanak. Bár a növekvő európai fogyasztói igények hozzájárulnak a növekedéshez, további intézkedésekre van szükség a világkereskedelem előtt álló akadályok felszámolása és a lassuló világkereskedelem fellendítése érdekében. A beruházások tehát növekednek, ennek ellenére még mindig sok a tennivaló annak érdekében, hogy az uniós beruházási környezet vonzóbbá váljon, és behozzuk a válság előtti időszakhoz képest még mindig jelentős elmaradást. Eddig úgy látszik, hogy az Egyesült Királyság népszavazásának eredménye, melynek értelmében kilépnek az EU-ból, nem ingatta meg az üzleti bizalmat, viszont az EU és az Egyesült Királyság gazdaságának szoros összefonódása miatt továbbra is hosszú távú kockázatot jelent. A két terület közötti gazdasági kapcsolatokat továbbra is a lehető legszorosabban kell tartani, ám ez a döntés nem károsíthatja az egységes piacot. A négy piaci szabadság közötti szemezgetésről szó sem lehet.”

Az Európai Szakszervezetek Szövetsége nevében felszólaló Veronica Nilsson főtitkár-helyettes az alábbiakat emelte ki: „Az elmúlt 40 év során azt várták el a munkavállalóktól, hogy kevesebbért teljesítsenek többet. A 28 tagállam közül 26-ban 1980 óta csökken a béreknek a GDP arányában kifejezett részesedése. A munkavállalóknak versenyképesebbé és rugalmasabbá kellett válniuk, miközben kevesebb védelemben részesülnek. Ennek eredményeképpen pénzügyi, gazdasági és szociális válság alakult ki a túlságosan is pénzügyi szemléletű gazdaságokban. Újra termelődik profit, a munkavállalók helyzete azonban nem rendeződött a válság után. 2009 óta Magyarország, Hollandia, Írország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Románia, Dánia, Portugália, Finnország és Ausztria továbbra is azon uniós országok között van, ahol a bérek és a termelékenység között fennáll a szakadék a bérből élők rovására. Itt az idő, hogy minden európai munkavállaló bére növekedjen.”

Az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja nevében felszólaló Valeria Ronzitti főtitkár a kövekezőkről beszélt: „Az európai gazdaságnak határozott lendületre van szüksége. A válság évei után végre a növekedés és a foglalkoztatás is kedvező módon stabilizálódni látszik. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy szembenézzünk a változó társadalmak jelentette kihívásokkal, amelyek a globalizációhoz, a digitalizálódáshoz, a munkaerőpiacok korszerűsítéséhez és a népesség elöregedéséhez kapcsolódnak. Az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja továbbra is kiáll az erőteljes beruházási politika mellett: ehhez uniós szinten meg kell erősíteni az ESBA-t, tagállami szinten pedig a köz- és magánberuházásokat támogató új intézkedéseket kell hozni, hogy ezáltal fokozzuk a termelékenységet és a foglalkoztatást. Közös céljaink elérése érdekében fel kell oldanunk a költségvetési konszolidáció és a gazdaság ismételt fellendítése közötti paradoxont is. Ez azzal jár, hogy őszintén és ideológiáktól mentesen felül kell vizsgálnunk a stabilitási és növekedési paktumot, hogy teret engedjünk az új állami infrastrukturális beruházásoknak.”

Wilhelm Molterer, az ESBA ügyvezető igazgatója az alábbiakat mondta: „Folytatnunk kell a reálgazdaságba történő beruházás támogatása érdekében tett erőfeszítéseinket, ha javítani kívánjuk az EU gazdasági kilátásait. Az európai beruházási terv, és különösen az ESBA, sikeresen segíti elő a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházásokat. A jelenlegi helyzet szerint az ESBA közel 140 milliárd euró összegű új beruházást mozdít elő a gazdaság összes szektorában. Az EBB független értékelése megerősítette, hogy az ESBA várhatóan teljesíteni fogja az elé tűzött ambiciózus célt, és kiemelte, hogy az európai beruházási terv mindhárom pillére alapvetően fontos. Az ESBA sikeréhez különösen a terv harmadik pillérére kell összpontosítani, azaz mind uniós, mind tagállami szinten fel kell számolni a beruházások előtt álló, még meglévő akadályokat.”

Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek vagy szervezetek álláspontját tükrözik, és nem jelentik együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács állásfoglalását.

2016. november 8-án, a jövő évi uniós költségvetéssel foglalkozó egyeztető bizottság első ülésén a Tanács és az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy a 2017-es uniós költségvetésról való megállapodás érdekében dolgozzon ki kompromisszumos szöveget. Ugyanezen az ülésen a Tanács és a Parlament egymás álláspontját is jobban megismerhette.

„Nyilvánvalóan jó esély van arra, hogy még az egyeztetési időszak november 17-i lezárulta előtt megállapodás szülessen a 2017-es uniós költségvetésről – feltéve, hogy a megbeszélések valóban az egyeztetés szellemében zajlanak majd, egy olyan költségvetés elfogadásának céljával, amely lehetővé teszi a migrációs válság kezelését, a biztonság fokozását, a növekedést és a munkahelyteremtést. Legyünk pragmatikusak és használjuk ki a kínálkozó lehetőséget” – mondta Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke.

Az egyeztető bizottság ülésén az elnökség a Tanács ez évi költségvetésre vonatkozó álláspontjára is emlékeztetett. A Tanács számára fontos, hogy a 2017-es uniós költségvetés

• kellő mozgásteret hagyjon a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret kiadási plafonjain belül, annak érdekében, hogy az EU teljesíteni tudja a váratlan kiadásokat
• megfeleljen a tényleges kifizetési szükségleteknek, annak érdekében, hogy a tagállamoknak ne kelljen szükségtelenül magas összegeket befizetni az uniós költségvetésbe, amikor egyébként is az államháztartásaik konszolidálására kényszerülnek
• összhangban álljon az Európai Stratégiai Beruházási Alap finanszírozására vonatkozó megállapodással, annak érdekében, hogy az EU-nak elegendő mozgástere legyen a kutatással és az egyéb jövőorientált tevékenységekkel kapcsolatos nem várt kiadások fedezésére
• tükrözze az uniós intézményeknek a 2017-re megvalósítandó 5%-os létszámcsökkentéssel kapcsolatos vállalását, hogy ezáltal az EU olyan hiteles szereplőként jelenjen meg, amely betartja ígéreteit

A 2017. évre szóló költségvetési tervezetében a Bizottság azt javasolta, hogy a kötelezettségvállalások összértékét 157,66 milliárd euróban, a kifizetések összértékét pedig 134,90 milliárd euróban állapítsák meg.

A szeptember 12-én elfogadott tanácsi álláspont 156,38 milliárd EUR kötelezettségvállalást és 133,79 milliárd EUR kifizetést irányoz elő.

A Parlament azt kéri, hogy a kötelezettségvállalások teljes összegét emeljék 162,42 milliárd euróra, a kifizetések teljes összegét pedig 138,03 milliárd euróra. Ez a többéves uniós keretet legalább 3,26 milliárd euróval meghaladó teljes kötelezettségvállalást jelentene.

Ami az alkalmazottak létszámát illeti, a Bizottság által az intézmények mindegyike tekintetében egyenlően alkalmazott módszertan szerint 2013 és 2017 között a Tanács és a Bizottság 5,0%-kal csökkenti a létszámtervében szereplő álláshelyei számát; ezzel szemben a Parlament az október 26-án elfogadott álláspontjával még inkább eltávolodott a megállapított célszám elérésétől: az intézmény csupán 2,3%-os létszámcsökkentést irányzott elő.

Az egyeztető bizottság következő ülésére november 16-án kerül sor. Ugyanezen a napon az ECOFIN Tanács (Költségvetés) ülésére is sor kerül majd, hogy a miniszterek iránymutatással szolgálhassanak az elnökség számára a Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz. Amennyiben az egyeztetési időszak végéig, azaz november 17-ig nem jön létre egyezség, a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania 2017-re vonatkozóan. Ha 2017 elején még mindig nem lesz elfogadott költségvetés, csupán a 2016-os költségvetés összegének egy tizenketted része, illetve a Bizottság által 2017-re javasolt költségvetési összeg egy tizenketted része költhető el havonta. A két összeg közül a kisebbet kell figyelembe venni.

Az EFTA gazdasági és pénzügyi miniszterei és az ECOFIN-miniszterek megtartották éves találkozójukat, amelyen a mindkét fél érdeklődésére számot tartó gazdasági, pénzügyi és politikai kérdéseket vitattak meg. Figyelembe véve, hogy Európában a gazdasági élénkülés mérsékelt ütemű, vitájuk középpontjában az állt, hogy mi lenne a megfelelő szakpolitikai stratégia a gazdasági növekedés és foglalkoztatás erősítésére, különös tekintettel arra, hogy miként lehetne lendületet adni a jelenleg visszafogott szintű beruházásoknak szerte a kontinensen.

„Igen hasznos véleménycserét folytattunk izlandi, lichtensteini, norvég és svájci partnereinkkel a jelenlegi európai gazdasági helyzetről és beruházási környezetről. Együttműködésünk megfelelő működése mindkét oldal számára fontos az európai gazdasági növekedés, valamint köz- és magánberuházás előmozdításához.”

Bár a résztvevők jelezték, tisztában vannak vele, hogy az EFTA-országokban a beruházások a válság előttihez közeli szinten vannak, mindannyian egyetértettek az európai beruházások élénkítését célzó szakpolitikák fontosságát illetően. A miniszterek ez ügyben a termelékenység növelésére és a beruházást gátló akadályok felszámolására irányuló strukturális reformokat, a megtakarításokat a beruházási projektek felé terelő, megfelelő pénzügyi szabályozást, valamint az egységes piac teljes körű megvalósítását emelték ki. Úgy ítélték meg, hogy e szakpolitikai törekvések megvalósításában az EU „európai beruházási terve” fontos szerepet tölthet be.

A miniszterek rámutattak az EU és az EFTA-országok gazdasága közötti rendkívüli mértékű kölcsönös függőségre. Az egyik országcsoport gazdasági visszaesése azonnal továbbgyűrűzik Európa más részeire. Az EU és az EFTA államai tehát nem „harmadik országként” tekintenek a másikra, hanem olyan szomszédként, amelynek ugyanazok mind a jelentős gazdasági nehézségei, mind a gazdasági prioritásai. E hozzáállást a Brexit csak még inkább megerősíti.

A Tanács 2016. november 8-án megállapodott arról a javaslatról, amelynek értelmében az adóhatóságok számára engedélyezni kell a hozzáférést a pénzmosás megelőzéséért felelős hatóságok birtokában lévő információkhoz.

A 2018. január 1-jétől alkalmazandó irányelv értelmében a tagállamok kötelesek lesznek engedélyezni a hozzáférést a vállalkozások tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz.

A javaslat azon intézkedések közé tartozik, amelyeket a Bizottság a Panama-iratok 2016. áprilisi napfényre kerülése után 2016 júliusában előterjesztett.

Az EU az elmúlt években jelentős eredményeket ért el az adózás átláthatóságának javítása terén, és megerősítette az együttműködést a tagállami adóhatóságok között. A pénzmosás elleni jogszabályok közelmúltbeli módosításaiban figyelembe vették a pénzmosás és az adókikerülés közötti összefüggéseket, valamint a megelőzés nehézségeit.

A kiszivárogtatásokból, többek között a Panama-iratokból kiderül, hogy igen jelentős összegű offshore alapokat titkoltak el, és ez rámutat arra, hogy mely területeken van szükség további intézkedésekre. Az átláthatóságot szolgáló keretet mind uniós, mind nemzetközi szinten tovább kell erősíteni.

Az adóhatóságoknak elsősorban a közvetítő szervezetek tényleges tulajdonosaival kapcsolatos információkhoz és egyéb releváns ügyfél-átvilágítási információkhoz kell szélesebb körű hozzáféréssel rendelkezniük. Az irányelv révén lehetőségük lesz hozzáférni ezekhez az információkhoz az adózási információk automatikus cseréjére vonatkozó szabályok helyes alkalmazásának figyelemmel kísérésekor.

A 2014/107/EU irányelv előírja, hogy amennyiben egy pénzügyi számla tulajdonosa valamely közvetítő szervezet, a pénzügyi intézmények kötelesek megvizsgálni e szervezetet és jelenteni a tényleges tulajdonost. A rendelkezés alkalmazásának alapja a 2015/849/EU irányelv alapján a pénzmosás megelőzéséért felelős hatóságok birtokában levő információ.

Az ezekhez az információhoz való hozzáférés biztosítani fogja, hogy az adóhatóságok jobb eszközökkel rendelkezzenek a figyelemmel kísérési kötelezettségük teljesítéséhez, tehát eredményesebb lehet az adókikerülés és az adócsalás megelőzése.

A Gazdasági és Pénzügyi Tanács vita nélkül megállapodott a javaslatról. A Tanács azt követően fogadja el az irányelvet, hogy az Európai Parlament véleményt nyilvánított.

Az irányelv elfogadásához a Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangú döntés szükséges a Tanácsban. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. és 115. cikke.)

A Tanács 2016. november 8-án jóváhagyta azt a két bizottsági javaslatot, melyek értelmében az EU 2016-os költségvetését hozzá kell igazítani az EU aktuális prioritásaihoz és tényleges igényeihez.

A költségvetés-módosítási tervezetek elsősorban a migrációs válság kezelésére és a biztonság növelésére biztosítanak kiegészítő forrásokat. Összességében mégis jelentős csökkenést vonnak maguk után az EU ez évi költségvetésének kifizetési oldalán. Ez annak köszönhető, hogy a 2014–2020-as időszakra tervezett bizonyos programok, főként a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területén, nem indultak be még teljes körűen, így a vártnál kevesebb kiadással járnak 2016-ban.

A 2016-ra vonatkozó 4. sz. költségvetés-módosítási tervezet az idei költségvetés kiadási szintjét 7,3 milliárd EUR összeggel csökkenti, 136,6 millárd euróra. Ez a csökkentés a legfrissebb igénybecsléseken alapul, különösen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területét érintve.

Ezzel egyidejűleg, a 2016-ra vonatkozó 4. sz. költségvetés-módosítási tervezet növeli a migrációs válság kezeléséhez nyújtott pénzügyi támogatást. Konkrétan:

• 50 millió EUR összeget biztosít kötelezettségvállalási előirányzatokban és 10 millió EUR összeget kifizetési előirányzatokban Görögország és más tagállamok számára, segítséget nyújtva a menekültek humanitárius szükségleteinek kielégítéséhez
• 130 millió EUR összeget biztosít kötelezettségvállalási előirányzatokban a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap részére, segítséget nyújtva a közszolgálati szervek, az NGO-k és a humanitárius szervezetek számára a menedékkérők elszállásolásához és a migránsok nyelvoktatásához
• 70 millió EUR összeget biztosít kötelezettségvállalási előirányzatokban a Belső Biztonsági Alap részére, segítséget nyújtva a tagállami hatóságok számára a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemhez, valamint hozzájárulva az EU-n belüli magas szintű biztonság megvalósításához

A 2016-ra vonatkozó 4. sz. költségvetés-módosítási tervezet alapján gyorsabban igénybe vehető az Európai Stratégiai Beruházási Alap részére elkülönített 73,9 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat. Ez az alap az EU-ban napjainkban tapasztalható beruházási visszaesést hivatott megfordítani.

A Tanács a Bizottság azon javaslatát is jóváhagyta, melynek értelmében a brit font leértékelődéséből eredő idei bevételkiesést ellensúlyozni kell, mégpedig a bírságokból befolyó bevételekkel. Abban az esetben, ha az árfolyamveszteség szintje meghaladná a bírságokból befolyó bevétel szintjét, a Bizottságnak további lépéseket kell majd tennie, például fel kell használnia a 2016-os költségvetési többletet. Az árfolyamveszteség és -nyereség a jelenlegi költségvetési szabályok rendes velejárói.

A 2016-ra vonatkozó 5. sz. költségvetés-módosítási tervezet beépíti az EU 2016-os költségvetésébe a saját forrásokról szóló új határozat 2014. január 1-jétől kezdődő visszamenőleges hatályú alkalmazásának a hatását. Ennek előzménye, hogy a megerősítési folyamat valamennyi tagállamban lezárult, és a határozat 2016. október 1-jén hatályba lépett. Ez a költségvetés-módosítási tervezet megváltoztatja azt, hogy az egyes tagállamok milyen arányban járulnak hozzá az uniós költségvetés finanszírozásához.

A két költségvetés-módosítási tervezetet az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Az EU felvette az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó intézkedések miatt előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe az Oroszországi Föderáció Állami Dumájának 6 olyan tagját,akiket a jogtalanul annektált Krími Autonóm Köztársaságból és Szevasztopol városából választottak meg.

Az Oroszországi Föderációban – és így a jogtalanul annektált Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában is – 2016. szeptember 18-án választották meg az Állami Duma tagjait. Az EU nem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, következésképpen nem ismeri el a Krím félszigeten tartott választásokat sem.

Az EU az el nem ismerési politikájával összhangban úgy véli, hogy a Krím félszigeten tartott választások eredményeként az Állami Duma tagjává vált személyekkel szemben szankciókat kell bevezetni. A Tanács ezért az alábbi hat személyt vette fel azon személyek listájára, akikkel szemben szankciókat kell bevezetni: Ruslan Ismailovich Balbek, Konstantin Mikhailovich Bakharev, Dmitry Anatolievich Belik, Andrei Dmitrievich Kozenko, Svetlana Borisovna Savchenko és Pavel Valentinovich Shperov.

Ezek a szankciók vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat foglalnak magukban, és mostantól összesen 152 személyre és 37 szervezetre vonatkoznak majd. Az intézkedéseket az EU 2014 márciusában vezette be, és legutóbb 2016 szeptemberében hosszabbította meg, mégpedig 2017. március 15-ig.

A jogi aktusok – köztük az érintett személyek nevét tartalmazó dokumentumok és a jegyzékbe vételüket indokoló nyilatkozatok – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2016. november 9-i kiadásában találhatók.

Az EU több intézkedést is bevezetett az ukrajnai válság nyomán, többek között:

• az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek jelen állás szerint 2017. január 31-ig vannak érvényben;
• a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása nyomán hozott korlátozó intézkedéseket, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak és jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben.

2016. november 7., hétfő
14.00 Találkozó Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével

2016. november 8., kedd
15.00 Találkozó Bakir Izetbegović-csal, Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
16.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása

2016. november 10., csütörtök
10.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
13.45 Találkozó Sauli Niinistövel, Finnország elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. október 30-án Brüsszelben, a 16. EU–Kanada csúcstalálkozón találkozott egymással Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke. Aláírták az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA) és a stratégiai partnerségi megállapodást, és együttes nyilatkozatot adtak ki az EU és Kanada közötti partnerségről.

A Tanács 2016. október 28-án írásbeli eljárással elfogadta a Kanadával való átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásra vonatkozó határozatcsomagot, amely a következőket foglalja magában:

• a megállapodás aláírásáról szóló határozat
• a megállapodás ideiglenes alkalmazásáról szóló határozat
• döntés arra vonatkozóan, hogy a megállapodás megkötésével kapcsolatban kérni kell az Európai Parlament egyetértését

A tagállamok képviselői elfogadtak továbbá egy közös értelmező okmányt is. Ez a Kanadával közösen elfogadott szöveg kötelező értelmezéssel szolgál majd az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban szereplő, konkrét kérdésekre vonatkozó feltételeket illetően.

„Örömömre szolgál, hogy megerősíthetem, hogy az EU kész aláírni a Kanadával való átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást. Az EU kereskedelempolitikájának ez fontos mérföldkövét jelenti, ami egyúttal tanúsítja az iránta való elkötelezettségünket is” – mondta Robert Fico, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Szlovákia miniszterelnöke. „Az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás korszerű és progresszív megállapodás, amely új lehetőségek előtt nyitja meg az ajtót, ugyanakkor védi a fontos érdekeinket. Megvan benne továbbá az ahhoz szükséges potenciál, hogy irányt mutasson a jövőbeli kereskedelmi megállapodások számára.”

A megállapodás eltörli az EU és Kanada között jelenleg fennálló kereskedelmi vámok több mint 99%-át, és szigorú előírásokat tartalmaz a fogyasztók, a környezet és a munkavállalók védelmével kapcsolatban.

A megállapodás az áruk, a szolgáltatások, a közbeszerzések és a beruházások előtti piacnyitás mellett olyan kérdésekről rendelkezik, mint a szellemitulajdon-jog, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, a fenntartható fejlődés, a szabályozási együttműködés, a kölcsönös elismerés, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, a nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködés, a vitarendezés, valamint a kereskedelem technikai akadályai.

A Kanadával folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízást a Tanács 2009-ben fogadta el. Miután 2011 szeptemberében sor került egy tanácsi határozat elfogadására, a megállapodásra irányuló tárgyalások kiegészültek a beruházások védelméről folytatott megbeszélésekkel.

A Bizottság 2016. július 5-én azt javasolta, hogy a megállapodást „vegyes” megállapodásként írják alá és kössék meg. Ez azt jelenti, hogy az Unió részéről azt mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak alá kell írniuk, és valamennyi releváns nemzeti és regionális parlamentnek meg kell azt erősítenie.

Azt követően, hogy az Európai Parlament egyetértését adta a megállapodás megkötéséhez, az ideiglenesen alkalmazásra kerül mindaddig, amíg valamennyi tagállam meg nem erősíti. Az ideiglenes alkalmazás lényegében csak az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó rendelkezéseket érinti.

A Tanács határozatot fogadott el továbbá az EU és Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról is. E megállapodás célja az EU és Kanada közötti politikai párbeszéd és együttműködés intenzívebbé tétele, és megerősíti a közöttünk fennálló kapcsolatokat az olyan területeken, mint például az emberi jogok, a nemzetközi béke és biztonság, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés, valamint a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság.

1. Mi, a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) külügyminiszterei, az Európai Unió külügyminiszterei és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2016. október 25-én és 26-án a Dominikai Köztársaságban tartottuk a csúcstalálkozók közötti, első időközi találkozónkat.

2. Hangsúlyozzuk partnerségünk fontosságát és megerősítjük elkötelezettségünket az állam-, illetve kormányfőink csúcstalálkozóin az 1999. évi Rio de Janeiró-i csúcstalálkozó óta elfogadott valamennyi biregionális nyilatkozat mellett. E nyilatkozatok a nagy jelentőségű ügyekről alkotott közös elképzeléseinket tükrözik.

3. Emlékeztetünk az állam-, illetve kormányfők által 2015 júniusában „Partnerség a következő nemzedékért” címmel elfogadott politikai nyilatkozatban kapott azon megbízatásunkra, hogy kötelezzük el magunkat a biregionális kapcsolatok jövőjének átfogó és inkluzív átgondolása mellett, régóta fennálló biregionális stratégiai partnerségünk elmélyítése érdekében, mely történelmi, kulturális és emberi kötelékeken, a nemzetközi jogon, az ENSZ Alapokmányban foglalt valamennyi cél és alapelv, valamint az emberi jogok és a területi integritás kivétel nélküli és teljes tiszteletben tartásán, illetve közös értékeken és elveken, továbbá egymás tiszteletén és közös érdekeken alapul. Ismételten leszögezzük, hogy elutasítunk minden olyan egyoldalú, extraterritoriális hatású kényszerítő intézkedést, amely ellentétes a nemzetközi joggal, és újólag megerősítjük elkötelezettségünket a vitás kérdések békés rendezése mellett.

4. Megerősítjük „A csúcstalálkozókon elfogadott programok és intézkedések értékelése” című dokumentum alapján megfogalmazott következtetéseket és ajánlásokat, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak ehhez a reflexióhoz. Ez az értékelés pozitív hozzájárulásnak bizonyult a sikeres biregionális kezdeményezések feltérképezése, illetve azon területek meghatározása szempontjából, ahol további munkára van szükség, továbbá változtatási javaslatokat tartalmazott a munkamódszereinket illetően, melyeknek köszönhetően konkrétabb és értékesebb eredményeket tudunk majd elérni. Ezeket az ajánlásokat figyelembe kell venni az EU–CELAC cselekvési terv további végrehajtása és alakítása során. Abban is egyetértünk, hogy erősíteni kell az együttműködési programok és a CELAC–EU cselekvési terv közötti koordinációt.

5. Egyetértünk abban, hogy ezen az első időközi találkozónkon – annak érdekében, hogy egy ambiciózusabb, stratégiaibb és kiegyensúlyozottabb társulás kristályosodjon ki, amelynek alapját olyan egyértelműen meghatározott közös érdekek alkotják, amelyek keretét képezik majd biregionális kapcsolatunk jövőbeli alakulásának is – építeni fogunk azokra a következtetésekre, amelyekkel a csúcstalálkozókon elfogadott programok és intézkedések értékeléséről, a biregionális párbeszéd megerősítéséről és a kölcsönös kapcsolatok elmélyítéséről, valamint a fejlesztéssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozásról folytatott megbeszéléseink zárultak.

6. Meggyőződésünk, hogy együtt fontos politikai szerepet tölthetünk be az előttünk álló és az újonnan felmerülő globális kihívások közös kezelésében. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy új lendülettel és nagyobb gyakorisággal folytatjuk a közös biregionális célkitűzéseinken alapuló politikai párbeszédet. Méltányoljuk a biregionális párbeszédet, amely a globális kérdésekkel foglalkozó, nagyszabású nemzetközi konferenciák, csúcstalálkozók és rendkívüli ülések előkészítéseképpen zajlik, így különösen a harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia, az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozója (2015) – amelyen sor került a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a fenntartható fejlesztési célok elfogadására –, továbbá az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája (UNFCCC COP 21), az ENSZ-közgyűlésnek a globális kábítószer-problémáról szóló rendkívüli ülésszaka (UNGASS 2016) – , valamint az ENSZ-közgyűlésnek a menekültek és migránsok tömeges mozgásával foglalkozó magas szintű ülése (2016) kapcsán is. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy – adott esetben – közös céljaink elérése érdekében továbbra is együttműködünk a többoldalú fórumokon, többek között az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 22. konferenciáján, melyre 2016 novemberében kerül sor Marrákesben, valamint a Nyílt Kormányzati Együttműködés 2016. decemberi párizsi csúcstalálkozóján.

7. Üdvözöljük a régóta tartó gazdasági kapcsolataink dinamizmusát, ugyanakkor elismerjük, hogy gazdasági partnerségünknek új lendületre van szüksége. Emlékeztetünk a Santiago de Chilében és Brüsszelben tett korábbi kötelezettségvállalásainkra, melyek értelmében térségeinkben előmozdítjuk a fenntartható fejlődést és az inkluzív gazdasági növekedést, többek között a beruházások növelése és diverzifikálása révén. Elismerjük, hogy a fenntartható és inkluzív fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a gazdasági növekedés a környezeti és társadalmi felelősségvállalást szem előtt tartó szakpolitikai kereten belül valósuljon meg. Országaink számára közös kihívást jelent a termelékenységnövekedés fokozása, és mindannyian nyernénk azzal, ha szorosabbra fűznénk az e téren folytatott együttműködésünket. Javasoljuk egy olyan, katalizáló hatású környezet kialakítását, amely a biregionális kapcsolatoknak a 2015-ben elfogadott brüsszeli EU–CELAC-nyilatkozat 45–49. pontjában meghatározott termelékenységgel kapcsolatos összes aspektusára kiterjed. Ennek megfelelően megbízzuk a CELAC–EU vezető tisztviselőket, hogy egy esetleges, e területen létrehozandó CELAC–EU partnerség céljainak és feltételeinek a feltérképezése céljából több különböző szinten szervezzenek konzultációt az üzleti élet képviselőivel és más érdekelt felekkel, és a következő csúcstalálkozón számoljanak be az eredményről.

8. Elismerjük, hogy adóügyi kérdésekben nyitott, konstruktív párbeszédre és szorosabb együttműködésre van szükség, és megoldást kell találni az adókijátszással, valamint az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos kérdésekre. Elismerjük továbbá, hogy e párbeszédet valamennyi fél oldaláról meg kell erősíteni, és nyugtázzuk, hogy egyes országok már tettek bizonyos vállalásokat az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórum által felügyelt és értékelt standardoknak megfelelően.

9. Hangsúlyozzuk a biregionális együttműködés fokozásának szükségességét, valamint azt, hogy ennek érdekében integrált módon igénybe kell venni minden rendelkezésre álló eszközt. Az EU–CELAC cselekvési terv kialakítása és végrehajtása során figyelembe kell venni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásával kapcsolatos új kihívásokat Ezért megbízzuk a CELAC–EU vezető tisztviselőket, hogy indítsanak el erről a kérdésről egy közös gondolkodási, illetve konzultációs folyamatot valamennyi érintett partnerrel, és 2016 vége előtt ismertessék az első eredményeket annak érdekében, hogy a konzultációk eredményét a 2017. évi csúcstalálkozó elé lehessen terjeszteni. Tekintettel arra, hogy a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) milyen jelentős ösztönző a fenntartható fejlesztési célok eredményes végrehajtása szempontjából, ennek a gondolkodási folyamatnak ki kell terjednie a fokozatosság szempontjára is annak érdekében, hogy megfelelően érvényesüljenek a latin-amerikai és a karibi államok lakosságát érintő kihívások és realitások, valamint a biregionális együttműködésünket érintő esetleges mellékhatások.

10. Elismerjük, hogy a társadalom valamennyi szegmensét és az érintett szervezeteket széles körű részvételre kell ösztönözni, valamint hogy a biregionális kapcsolatok előbbrevitele elkötelezettséget kíván. Biztosítani kívánjuk továbbá az ifjúság és a nők megfelelő képviseletét, valamint meg kívánjuk vizsgálni, hogy – közös stratégiai célkitűzéseink megvalósításának előmozdítása érdekében – partnerségünk hogyan tehető hatékonyabbá, láthatóbbá, fokozottabb részvételen alapulóvá és inkluzívabbá.

11. Üdvözöljük az EU–LAC Alapítvány kormányközi jelleggel működő nemzetközi szervezetté alakulásáról szóló megállapodás aláírását, amelynek révén fontos eszközzel gazdagodtak biregionális kapcsolataink. Elismerjük, hogy a megállapodás alapján nyújtott pénzügyi hozzájárulások önkéntes alapúak, és arra ösztönzünk minden országot, hogy segítsék elő az EU–LAC alapítvány feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, jogi és politikai támogatását.

12. Üdvözöljük a külügyminisztereknek a csúcstalálkozók közötti, ezen első időközi találkozóján született eredményeket, amelyek maguk is hozzájárulnak a stratégiai partnerség erősítéséhez. Az állam-, illetve kormányfőinknek a 2015. évi EU–CELAC csúcstalálkozón született határozata értelmében a csúcstalálkozók között rendszeres, időközi miniszteri találkozókat fogunk tartani a csúcstalálkozókon hozott határozatok átfogó nyomon követésének biztosítása, valamint a két régió közötti rendszeres magas szintű párbeszéd fenntartása érdekében.

13. Elismeréssel adózunk a Dominikai Köztársaságnak e miniszteri találkozó megrendezéséért, amely gazdagította a biregionális menetrendet és lényeges szerepet töltött be abban, hogy jelentős előrelépéseket érhessünk el, valamint jelentősen hozzájárult a 2017 második felében, El Salvadorban megrendezésre kerülő következő CELAC–EU csúcstalálkozó előkészítéséhez.

Az Európai Tanács a múlt heti ülésén három fő témával foglalkozott: a migrációval, a kereskedelemmel, valamint Oroszországgal, ezen belül is Oroszország szíriai szerepével

A migráció kérdésével kezdem. Több mint egy éve ez volt az első olyan alkalom, hogy az Európai Tanács nem válságülést tartott e témában. A görög szigetekre 98%-kal kevesebben érkeztek,mint egy évvel korábban. A Földközi-tenger középső térségében húzódó, azaz Afrikából Olaszországba tartó útvonalon érkező irreguláris migránsok száma azonban még mindig rendkívül magas, és nem is igen változott az elmúlt két évben. Ezért megbeszéléseink középpontjában javarészt az Afrikával való együttműködés állt. A vezetők meghallgatták a főképviselő beszámolóját arról, hogy milyen kezdeti eredményeket hoztak azok az erőfeszítések, melyeket az EU a kulcsfontosságú országokkal partnerségben végez a Földközi-tenger középső térségén áthaladó menekültáramlások megfékezésére. Sikerült jó alapokra helyezni az együttműködést Szenegállal, Malival, Nigerrel, Nigériával és Etiópiával az ún. „migrációs paktumokkal” kapcsolatban. Az Európai Tanács decemberben áttekinti az első eredményeket. A cél az, hogy megelőzzük az Olaszországba és Európa többi részébe irányuló illegális migrációt, és biztosítsuk az irreguláris migránsok tényleges visszaküldését.

A vezetők a schengeni rendszer visszaállításáról is tárgyaltak. Célunk továbbra is az, hogy idővel megszűnjenek az ideiglenesen bevezetett belső határellenőrzések. Ehhez azonban a külső határok további megerősítésének kell társulnia. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri és értékeli a helyzetet, és annak alapján tesz majd ajánlásokat.

A közös európai menekültügyi rendszer reformjának kérdése is terítékre került, többek között az, hogy a jövőben hogyan érvényesítsük a szolidaritás és a felelősségvállalás elveit. Megegyeztünk abban, hogy decemberben visszatérünk erre az érzékeny kérdésre, a szlovák elnökség konkrét javaslatai alapján.

Témánk volt Oroszország is. Több vezető elmondta, hogy országa milyen cselekményeket tapasztalt: félretájékoztatási kampányok, kibertámadások, beavatkozás a politikai folyamatokba az EU-n belül és másutt, a légtér megsértése, közösségi konfliktusok szítása Ukrajnában, a Balkánon és másutt a térségben. Az MH17-re vonatkozó vizsgálat fejleményei is zavaró kérdéseket vetnek fel. Ez a realitás: helyzetértékelésünk józan, és nincsenek illúzióink. Nem célunk, hogy kiélezzük a viszonyt Oroszországgal. Egyszerűen csak reagálunk azokra a lépésekre, amelyeket Oroszország tesz, komoly és koncentrált energiát fektetve abba, hogy gyengítse és megossza az EU-t. Tartósan továbbra is arra törekszünk, hogy megtaláljuk az együttélés módját. Ez azt jelenti, hogy ragaszkodunk az értékeinkhez és érdekeinkhez, de nyitva hagyjuk az ajtót a párbeszéd előtt. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy Oroszországgal való viszonyában Európa legnagyobb ereje az egysége. Ezért tehát továbbra is egységet fogunk alkotni.

Szíriát is megvitattuk. Határozottan elítéljük a szíriai rezsim és szövetségesei, különösen Oroszország által végrehajtott támadásokat az aleppói civil lakosság ellen. Az EU felszólítja az érintetteket, hogy vessenek véget az atrocitásoknak és haladéktalanul szüntessék be az összetűzéseket. Felkértük a főképviselőt, hogy folytassa diplomáciai és humanitárius munkáját. Amennyiben tovább folytatódnak az atrocitások, minden lehetőséget mérlegelni fogunk. A szíriai nép érdekében azonnali és tartós tűzszünetet kell bevezetni, és újra meg kell nyitni a légifolyosókat a humanitárius segélyek szállításához.

Megbeszéléseinket a kereskedelem témájával zártuk. Polgáraink körében egyre nő az aggodalom annak kapcsán, hogy az általunk kialkudott kereskedelmi megállapodások valóban az ő érdekeiket szolgálják-e. Attól tartok, hogy a jövőben nem tudunk szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat folytatni, ha nem teszünk tanúbizonyságot arról, hogy komolyan gondoljuk az európai fogyasztók, munkavállalók és vállalatok érdekeinek védelmét. Vitánk során éles választóvonalat húztunk a védelem és a protekcionizmus között. Ennek szellemében a vezetők kifejezték elkötelezettségüket az iránt, hogy a lehető leghamarabb megállapodás jöjjön létre az EU piacvédelmi eszközeinek korszerűsítéséről. Tudom, hogy Önök, az Európai Parlament kész minket támogatni ebben. Azzal bíztuk meg kereskedelmi minisztereinket, hogy lendítsék ki a holtpontról a tárgyalásokat.

Ami a CETA-t illeti, az EU még mindig nem áll készen a Kanadával kötendő megállapodás aláírására. Belgium azonban ma délelőtt is folytatja az egyeztetéseket. Köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik elősegítették ezeket a megbeszéléseket: kiváltképp Martin Schulznak és Jean-Claude Junckernek, akik valódi vezetői képességükről és felelősségérzetükről tettek tanúbizonyságot. Köszönet a segítségükért. De végső soron csak Belgium dönthet a belga álláspontról. Mély benyomást tett rám, ahogy az utolsó órákban is eltökélten igyekeznek megegyezésre jutni. Még mindig remélem, hogy Belgium bebizonyítja, hogy a konszenzusteremtés bajnoka, és így rövidesen véglegesíthetjük a megállapodást. Hálával tartozunk továbbá a kanadai félnek együttműködési készségéért és kitartásáért. Ha nem leszünk képesek megkötni a szabadkereskedelmi megállapodást Kanadával, a legeurópaibb országgal Európán kívül, szoros barátunkkal és szövetségesünkkel, annak nyilvánvaló következményei lesznek Európa világban betöltött pozíciójára nézve. De még korai erről beszélni. Még mindig, ebben a pillanatban is van esély arra, hogy holnap megtartsuk a csúcstalálkozót.

Az Ukrajnával kötött társulási megállapodást, valamint mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást illetően a holland miniszterelnök tájékoztatta az Európai Tanácsot a megerősítés nehézségeiről. Mark Rutte miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a következő napokban igyekszik megoldást találni a holland parlamenttel a vitás kérdésekre. Bármi is lesz a hollandiai vita kimenetele, világos, hogy olyan megoldást kell találnunk, amely a többi 27 tagállam és Ukrajna számára is elfogadható.

Végül hadd mondjam el, hogy örömmel köszöntöttük az Európai Tanács ülésén Theresa May miniszterelnököt, aki megerősítette, hogy az Egyesült Királyság a jövő év március végéig aktiválni fogja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét. Következetesen betartva azon elvünket, hogy a hivatalos értesítésig nem tárgyalunk, a Brexit nem került szóba. Tekintve azonban, hogy Theresa May miniszterelnök megerősítette az 50. cikk jövőbeli aktiválását, hadd idézzem fel az EU-27 június 29-i álláspontját. Szándékunk, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatot alakítsuk ki az Egyesült Királysággal. Egyensúlyt kell teremtenünk a jogok és a kötelezettségek között. Az Egyesült Királyság továbbra is részese lehet az egységes piacnak, ehhez azonban el kell fogadnia mind a négy szabadságot.

Végezetül hadd ejtsek pár szót a 27 uniós vezető részvételével szeptemberben megtartott pozsonyi találkozóról. Nem hivatalos találkozónkon azt vitattuk meg, hogy milyen jövő áll Európa előtt a Brexitről tartott egyesült királysági népszavazás eredményének fényében. A csúcstalálkozón több intézkedést is felvázoltunk az európai polgárok legfőbb aggályainak eloszlatása érdekében, és ezt a pozsonyi ütemtervben rögzítettük. Ezek az aggályok főként a migrációval, a belső és külső biztonsággal és a gazdasági nehézségekkel kapcsolatosak. Most a tagállamokon és az uniós intézményeken a sor, hogy az ütemtervet meg is valósítsák. Ez valójában már meg is kezdődött. Október 5-én az EU ratifikálta az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást. Másnap – rekordidőn belül – megkezdte működését az Európai Határ- és Parti Őrség. Hadd köszönjem meg ezzel kapcsolatban az Európai Parlamentnek a kitűnő, gyors együttműködést. Múlt héten pedig a bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov mondott köszönetet kollégáinak, amiért segítettek országának a Törökországgal közös határok védelmében, a Pozsonyban hozott döntés nyomán. Köszönöm figyelmüket.

A Tanács 2016. október 27-én további 10 személyt vett fel a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe, annak okán, hogy e személyek felelősek a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve összeköttetésben állnak ilyen személyekkel.

Ez a határozat a Tanács 2016. október 17-i következtetései és az Európai Tanács 2016. október 20–21-i következtetései nyomán született.

A listára vett újabb személyek között magas rangú katonai tisztségviselők és a rezsimhez kapcsolódó vezető személyiségek is szerepelnek. Ezzel a határozattal immár összesen 217 személyre vonatkozik utazási tilalom és eszközbefagyasztás a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásért.

Ezenfelül az EU 69 szervezetet sújt vagyoni eszközök befagyasztával. Általánosabb szinten, a Szíriát sújtó jelenlegi szankciók értelmében többek között olajembargó van érvényben, egyes befektetésekre korlátozások vonatkoznak, a Szíriai Központi Bank eszközei be vannak fagyasztva az EU-n belül, továbbá kiviteli korlátozás vonatkozik azokra a berendezésekre és technológiára, amelyek potenciálisan belső elnyomás céljára alkalmazhatók, illetve amelyek az internet vagy a telefonbeszélgetések ellenőrzésére és lehallgatására szolgálnak. Ezeket az intézkedéseket legutóbb 2016. május 27-én hosszabbították meg, és 2017. június 27-ig vannak érvényben.

Az EU továbbra is eltökélten törekszik arra, hogy a szíriai konfliktus tartósan rendeződjön, mivel nincs katonai megoldása a szíriai polgárháborúnak. Az EU-nak eltökélt szándéka, hogy életeket mentsen, ezért folytatja intenzív humanitárius diplomáciai erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a segély eljusson Aleppóba és mindenhová, ahol arra szükség van, és a sebesülteket kimenekítsék az érintett területekről.

A Tanács által elfogadott jogi aktusok – melyekben szerepel az érintett személyek neve is – a Hivatalos Lap 2016. október 28-i számában jelennek meg. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.

A Tanács 2016. október 26-án értesítette az Európai Parlamentet, hogy nem tudja elfogadni az EU 2017. évi költségvetéséhez előterjesztett, a Parlament által aznap elfogadott módosításokat.

Ezzel háromhetes egyeztetési időszak veszi kezdetét, melynek során – október 28-tól – a Tanács és a Parlament rendezheti a nézetkülönbségeket.

„Örömmel látom, hogy a Tanács és a Parlament azonos célokra törekszik az EU 2017. évi költségvetése kapcsán: mindkét intézmény képessé akarja tenni az Uniót a migrációs válság kezelésére, a biztonság megerősítésére, valamint a növekedés fellendítésére és új munkahelyek teremtésére. Ennélfogva biztos vagyok abban, hogy meg fogunk tudni egyezni az EU szempontjából a lehető legjobb költségvetésről – egy olyan költségvetésről, amely előnyös az EU adófizetői, az európai polgárok és vállalkozások számára” – nyilatkozott Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke.

A Tanács álláspontja szerint a 2017. évi uniós költségvetésről való egyezségre jutás legfőbb kihívásai az alábbi tényezők tiszteletben tartásával függenek össze:

• a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves uniós pénzügyi keret: a Parlament jóval a többéves keret kiadásokra szabott felső összeghatárát meghaladó kötelezettségvállalási szintet kíván rögzíteni, ez azonban súlyosan veszélyeztetné az EU azon képességét, hogy előre nem látott szükségletekre reagáljon
• a 2017-ben jelentkező kifizetési igények becsült szintje: a Parlament a kifizetések esetében is az igények becsült szintjét meghaladó szintet kívánna rögzíteni, így a tagállamok kénytelenek volnának a szükséges szintet meghaladó hozzájárulásokat befizetni az EU költségvetésébe, miközben maguk is nehézségekkel küzdenek államháztartásuk konszolidálása terén
• a Tanáccsal az Európai Stratégiai Beruházási Alap finanszírozásáról 2015-ben elért megállapodás: a Parlament a megállapodásról való tárgyalások újbóli megnyitását kéri, aminek következtében csökkenne az EU mozgástere a kutatások, illetve egyéb jövőorientált kiadások iránti váratlan igények kielégítése terén
• az EU intézményeinek a 2017-re megvalósítandó 5%-os létszámcsökkentéssel kapcsolatos vállalása: a Parlament jóval e célszint alatti mértékűre korlátozná saját létszámcsökkentését, ez pedig alááshatja a Parlament és általában az Európai Unió hitelességét is
• az egyeztető tárgyalások hatóköre: a Parlament egy csomagként kíván egyeztetni az EU éves költségvetéséről és a többéves uniós pénzügyi keret félidős értékeléséről; ez két olyan dosszié összevonását jelentené, amelyekre nagyon eltérő döntéshozatali eljárások vonatkoznak, és amelyekkel ennélfogva külön tárgyalási folyamat keretében kellene foglalkozni

A 2017. évre szóló költségvetési tervezetében a Bizottság azt javasolta, hogy a kötelezettségvállalások összértékét 157,66 milliárd euróban, a kifizetések összértékét pedig 134,90 milliárd euróban állapítsák meg.

A szeptember 12-én elfogadott tanácsi álláspont 156,38 milliárd EUR kötelezettségvállalást és 133,79 milliárd EUR kifizetést irányoz elő.

A Parlament azt kéri, hogy a kötelezettségvállalások teljes összegét emeljék 162,42 milliárd euróra, a kifizetések teljes összegét pedig 138,03 milliárd euróra. Ez a többéves uniós keretet 3,26 milliárd euróval meghaladó teljes kötelezettségvállalást jelentene.

Ami az alkalmazottak létszámát illeti, a Bizottság által az intézmények mindegyike tekintetében egyenlően alkalmazott módszertan szerint 2013 és 2017 között a Tanács és a Bizottság 5,0%-kal csökkenti a létszámtervében szereplő álláshelyek számát; a Parlament létszámcsökkentése ezzel szemben ugyanazon időszakban az 1,8%-ot fogja elérni. 2013 decemberében mindhárom intézmény vállalta, hogy 2013 és 2017 között 5%-kal csökkenti személyzeti állományát.

Az egyeztetések során szó lesz az 1/2017. sz. módosító indítványról is, amelynek célja a növekedés fellendítését célzó támogatás növelése, a munkahelyteremtés és a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint a költségvetés-tervezetnek a mezőgazdaságra vonatkozó legfrissebb igénybecslések fényében való kiigazítása. Sem a Tanács, sem a Parlament nem alakított még ki álláspontot a módosító indítvánnyal kapcsolatban.

Az egyeztetőbizottság november 8-án és 16-án fog ülésezni. Ez utóbbi ülés alkalmával az ECOFIN Tanács (Költségvetés) ülésére is sor kerül majd, hogy a miniszterek iránymutatással szolgálhassanak az elnökség számára a Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz. Amennyiben az egyeztetési időszak végéig, azaz november 17-ig nem jön létre egyezség, a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania 2017-re vonatkozóan.

Az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) október 25-én Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) megállapodást írt alá az Európai Unió–Latin-Amerika és Karib-térség Alapítvány (EU–LAC Alapítvány) mint nemzetközi szervezet létrehozásáról. A megállapodás az EU, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok külügyminiszterei találkozójának az egyik legfontosabb eredménye.

Az ünnepélyes aláíráson részt vett Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Miguel Vargas a Dominikai Köztársaság külügyminisztere, továbbá jelen voltak az EU és a CELAC-országok külügyminiszterei. A rendezvényen ott volt az EU–LAC alapítvány elnöke, Leonel Fernández is.

Az EU–LAC Alapítványban az Európai Unió és 28 tagállama, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) és 33 tagállama vesz részt az alábbi célokkal:

– a két régió közötti további kölcsönös megismerés és megértés ösztönzése;

– a CELAC–EU biregionális partnerségi folyamat erősítése a civil társadalom fokozott részvételével;

– a két régió, valamint maga a biregionális partnerség kölcsönös láthatóságának javítása.

Az EU–LAC Alapítvány céljai többek között a következő tevékenységek révén valósulnak meg: a vita ösztönzése szemináriumok, konferenciák és publikációk révén; a CELAC–EU csúcstalálkozók témáihoz kapcsolódó rendezvények előmozdítása; biregionális programok indítása és cserék szervezése; tanulmányok ösztönzése és új kapcsolatteremtési lehetőségek kialakítása.

Az EU–LAC Alapítvány székhelye Hamburgban (Németország) található. A 2011-ben létrehozott átmeneti EU–LAC Alapítvány ezzel megszűnik.