You are here

Európai Tanács hírei

Subscribe to Európai Tanács hírei feed
Updated: 1 month 3 weeks ago

Donald Tusk elnök heti munkaprogramja

Mon, 03/10/2016 - 11:43

2016. október 5., szerda
Brüsszeli konferencia Afganisztánról

9.00 Nyitóbeszéd
10.30 Csoportkép

2016. október 6., csütörtök
14.00 Találkozó Antoni Martí andorrai miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
15.00 Telefonbeszélgetés Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel

Líbia: az EU hat hónappal meghosszabbította a szankciókat

Mon, 03/10/2016 - 11:42

A helyzet súlyosságára tekintettel a Tanács 2016. szeptember 30-án hat hónappal meghosszabbította a Líbiával szembeni, három személyt érintő szankciókat.


A Tanács 2016. április 1-jén a következő három személyt vette fel a Líbiával szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe: Agila Saleh, a képviselők tanácsának elnöke a képviselőházban; Khalifa Ghwell, a nemzetközi szinten el nem ismert általános nemzeti kongresszus miniszterelnöke és védelmi minisztere; valamint Nuri Abu Sahmain, a nemzetközi szinten el nem ismert általános nemzeti kongresszus elnöke. E három személy akadályozza a 2015. december 17-i líbiai politikai megállapodás végrehajtását és a líbiai nemzeti egységkormány létrejöttét.

A Tanácsot továbbra is aggodalommal tölti el a líbiai helyzet, különösen azok a cselekmények, amelyek veszélyeztetik az ország békéjét, biztonságát és stabilitását, illetve hátráltatják vagy aláássák a líbiai politikai átmenet sikeres megvalósítását.

Az EU és Afganisztán közösen rendezi az Afganisztánnal foglalkozó brüsszeli konferenciát (2016. október 4–5.)

Tue, 27/09/2016 - 17:20

Az Európai Unió és az afgán kormány közös szervezésében kerül megrendezésre 2016. október 4–5-én az Afganisztánnal foglalkozó brüsszeli konferencia, amelyen mintegy 70 ország és 20 nemzetközi szervezet, illetve ügynökség vesz majd részt.

A konferencián olyan realisztikus reformprogramot kívánnak jóváhagyni, amelynek segítségével megvalósíthatók az afgán kormány elképzelései, illetve amely biztosítja a nemzetközi közösség folytatódó politikai és pénzügyi támogatását a következő négy év során a politikai és gazdasági stabilitás, az államépítés és a fejlesztés érdekében.

A konferencia védnöke Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Asraf Gáni, Afganisztán elnöke lesz, aki az eseményt megnyitja majd.


Az ország stabilizálása szempontjából elengedhetetlen a következő négy évben nyújtandó pénzügyi támogatás biztosítása, valamint – az új afgán nemzeti fejlesztési keretrendszerre építve – a segélyhatékonyság javítása. A fejlesztés és a biztonság egymással kölcsönösen összefüggő kihívások, amelyeket valódi politikai támogatással lehet csak megoldani. Ehhez szükség van a nemzetközi közösség és mindenekelőtt az Afganisztánnal szomszédos országok bevonására is, a béke és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés irányába mutató, kialakulóban lévő regionális konszenzusra építve.

„Az afgán népnek békére és stabilitásra van szüksége, és mindannyiunknak, így az Európai Uniónak is határozott érdeke, hogy támogassuk őket ebben” – jelentette ki Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. „Afganisztán bizonyította, hogy komoly kihívások közepette is eltökélten halad a demokrácia és a fejlődés útján. A nemzetközi közösségnek – élén velünk, az Európai Unióval – továbbra is támogatnia kell az afgán nép jólétre és békére törekvését, nemcsak pénzügyileg, de politikailag is. Ez a közösen rendezett konferencia kiváló alkalmat nyújt erre.”

A konferencia társelnökei az EU részéről a főképviselő, valamint Neven Mimica, az Európai Bizottság fejlesztési együttműködésért felelős biztosa lesznek.

Afganisztán részéről Szalahuddin Rabbani külügyminiszter és Eklil Hakimi pénzügyminiszter látja majd el a társelnöki feladatokat. Dr. Abdullah Abdullah afgán kormányfő is részt vesz a konferencián. Eklil Hakimi miniszter így nyilatkozott: „Az afgán kormány várakozással tekint a konferencia elé, ahol megoszthatjuk nemzetközi partnereinkkel arra vonatkozó terveinket, hogy hogyan tehetjük önállóvá a népünket. Örömmel számolunk be emellett a 2014 óta elért eredményeinkről is. A brüsszeli konferencia jó alkalom arra Afganisztán és partnerei számára, hogy megerősítsék elkötelezettségüket egy olyan közös jövőkép mellett, melyben Afganisztánban béke, stabilitás és jólét honol.”

Október 4-én, a konferencia alkalmával megrendezésre kerül a nők társadalmi szerepvállalásáról, valamint a regionális integrációról szóló magas szintű rendezvény is.

Kolumbia: az EU felfüggesztette a FARC elleni szankciókat

Mon, 26/09/2016 - 16:00

Az EU 2016. szeptember 27-én felfüggesztette a kolumbiai forradalmi fegyveres erőkkel (Fuerzas armadas revolucionarias de Colombia – FARC) szembeni korlátozó intézkedések alkalmazását. A döntésre azt követően került sor, hogy a kolumbiai kormány és a FARC 2016. szeptember 26-án hivatalosan aláírta a kolumbiai békemegállapodást.


A szervezet 2002 júniusa óta szerepel azon az uniós jegyzéken, amely a terrorcselekményekben részt vevő és ezért korlátozó intézkedésekkel sújtott személyeket, csoportokat és szervezeteket tartalmazza. A korlátozó intézkedéseket a 2001/931/KKBP közös álláspont határozza meg. Közéjük tartozik a terrorcselekményekben érintett személyek, csoportok és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztása, továbbá az is, hogy uniós személyek és szervezetek nem bocsáthatnak e személyek, csoportok és szervezetek rendelkezésére pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat.

A kolumbiai kormány és a FARC között 2016. augusztus 25-én létrejött megállapodás több mint 50 évnyi fegyveres konfliktusnak vetett véget. Az ünnepélyes aláírásra 2016. szeptember 26-án Cartagenában kerül sor.

A FARC elleni szankciók felfüggesztéséről szóló határozatot a Tanács írásbeli eljárással fogadta el. A jogi aktusok a Hivatalos Lap 2016. szeptember 27-i számában jelennek meg.

Donald Tusk elnök heti munkaprogramja

Mon, 26/09/2016 - 11:42

2016. szeptember 24., szombat
Bécs

11.30 Részvétel a balkáni útvonalon zajló migrációról szóló csúcstalálkozón

2016. szeptember 27, kedd
10.30 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

2016. szeptember 28., szerda
Kijev
Munkavacsora Petro Porosenko államfővel

2016. szeptember 29., csütörtök
Kijev

(helyi idő)
(az időpont még nem ismert) Találkozó Volodimir Hrojszman miniszterelnökkel
15.00 Részvétel a Babij Jar-i mészárlás 75. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen

Federica Mogherini főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata Dél-Szudánról

Thu, 22/09/2016 - 10:40

A júliusi dél-szudáni események még mindig éreztetik hatásukat. A júliusi összecsapások során több százan vesztették életüket és számos esetben brutális szexuális erőszakot követtek el. A felelősöket bíróság elé kell állítani. Az EU azt kéri, hogy indítsanak vizsgálatot a legutóbbi dél-szudáni összecsapások során elkövetett valamennyi bűncselekményre vonatkozóan annak érdekében, hogy az elkövetőket felelősségre vonják. Ezzel összefüggésben az EU ismételten a Dél-Szudánnal foglalkozó vegyes bíróság azonnali felállítására szólít fel.

Üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2304 (2016) sz. határozatát, amellyel a BT 2016. december 15-ig meghosszabbította az ENSZ dél-szudáni missziójának (UNMISS) megbízatását, és engedélyt adott arra, hogy az UNMISS részeként regionális védelmi erőt telepítsenek az országba azzal a feladattal, hogy biztonságos környezetet teremtsen. A regionális védelmi erő gyors telepítése fontos lépés a dél-szudáni béke és stabilitás biztosítása felé.

Az EU üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának szeptember 2–4-i jubai látogatását követően kiadott közös közleményben a dél-szudáni átmeneti nemzeti egységkormány tanúbizonyságot tett együttműködési szándékáról. Az átmeneti kormánynak maradéktalanul teljesítenie kell a közös közleményben tett vállalásait, többek között együtt kell működnie az UNMISS-szel és a regionális védelmi erővel.

Az EU nagyra értékeli, hogy az Afrikai Unió és a Kormányközi Fejlesztési Hatóság folyamatosan nyitott a párbeszédre erről a kérdésről, valamint hogy a Dél-Szudánnal szomszédos országok felelősségteljesen léptek fel a közelmúltbeli események során. Az EU ismételten felszólít minden dél-szudáni felet, hogy jóhiszeműen hajtsák végre a konfliktus rendezéséről szóló megállapodást. Az EU továbbra is kész korlátozó intézkedéseket bevezetni minden olyan személlyel szemben, aki aláássa a dél-szudáni békefolyamatot, továbbá – megjegyezve, hogy az EU régóta fegyverembargót tart fenn Dél-Szudánnal szemben – támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon döntését, hogy amennyiben továbbra is akadályozzák az UNMISS-t feladatai ellátásában, fontolóra fogja venni újabb korlátozó intézkedések, egyebek mellett fegyverembargó bevezetését.

Az EU emlékeztet a humanitárius tevékenység függetlenségére és semlegességére, valamint arra, hogy ilyen támogatásra kizárólag a dél-szudáni lakosság legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportjainak hatalmas szükségletei alapján kerül sor. Az EU felszólítja az átmeneti nemzeti egységkormányt, hogy teljesítse a nemzetközi humanitárius jog szerinti azon kötelezettségét, hogy elősegítse a humanitárius segítségnek a konfliktus által érintett valamennyi dél-szudánihoz való gyors és akadálytalan eljuttatását, függetlenül azok etnikai, törzsi és politikai hovatartozásától, továbbá hogy maradéktalanul tiszteletben tartsa a humanitárius segítséget nyújtó szervezetek és azok személyzete jogait.

A Tanács következtetései Bosznia-Hercegovina Európai Unióhoz való csatlakozása iránti kérelméről

Wed, 21/09/2016 - 11:00

A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el:

„1. Dragan Čović, Bosznia-Hercegovina államelnökségének elnöke 2016. február 15-én benyújtotta Bosznia-Hercegovina európai uniós tagságára irányuló kérelmét. A Tanács úgy határozott, hogy végrehajtja az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkében megállapított eljárást. A Bizottság ennek megfelelően felkérést kap véleménye benyújtására.

2. Emlékeztetve a 2006. december 14–15-i Európai Tanács következtetéseiben foglalt megújított bővítési konszenzusra, a Tanács újólag megerősíti, hogy az Európai Unió jelenti a Nyugat-Balkán jövőjét. Ismételten kijelenti, hogy minden ország esetében a koppenhágai kritériumok, valamint a stabilitási és társulási folyamat feltételeinek teljesítése érdekében tett egyéni erőfeszítésektől függ, hogy az ország hogyan halad az Európai Unió felé vezető úton.

3. Megismételvén egyes korábbi tanácsi következtetésekben, különösen a 2015. december 15-i tanácsi következtetésekben foglaltakat, valamint azon korábbi kijelentését, mely szerint egyértelműen elkötelezett Bosznia-Hercegovina mint önálló, egységes és szuverén ország uniós perspektívája iránt, a Tanács üdvözli a bosznia-hercegovinai hatóságok minden szintjén elfogadott reformprogram végrehajtása terén elért jelentős eredményeket. A Tanács felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy állampolgárai javát szolgálva, valamint az Európai Unióval, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és a nemzetközi partnerekkel, továbbá a civil társadalommal szoros együttműködésben, a bosznia-hercegovinai hatóságok által elfogadott cselekvési tervben szereplő ütemezés szerint folytassa a reformprogram tényleges végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseit. Ennek az eddigiekhez hasonlóan a társadalmi-gazdasági reformok mellett ki kell terjednie a jogállamiságra és a közigazgatásra irányuló reformokra is. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is tegyen jelentést a reformprogram végrehajtásáról, beleértve a koordinációs mechanizmust is. A Tanács arra kéri a Bizottságot, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozási kérelemére vonatkozó véleménye kialakításakor fordítson különleges figyelmet a Sejdić-Finci ügyben hozott ítélet végrehajtására.

4. A Tanács üdvözli a stabilizációs és társulási megállapodás Horvátország uniós csatlakozására figyelemmel való kiigazításáról szóló jegyzőkönyv parafálását. Ha Bosznia-Hercegovina eltökélten kíván törekedni az uniós integrációra, akkor ehhez hozzátartozik a stabilizációs és társulási megállapodásnak, ezen belül a kiigazításnak a teljes körű végrehajtása is.

5. A Tanács ezenfelül üdvözli, hogy megállapodás született az uniós kérdésekkel foglalkozó koordinációs mechanizmus létrehozásáról. Felkéri a bosznia-hercegovinai szerveket valamennyi kormányzati szinten, hogy biztosítsák a mechanizmus tényleges gyakorlati megvalósítását, mely fontos lépés a funkcionalitás és a hatékonyság javítása irányában.”

Terrorizmus elleni küzdelem: az EU megerősíti az ISIL/Dáis és az al-Kaida elleni jogi arzenálját

Tue, 20/09/2016 - 18:01

2016. szeptember 20-án a Tanács olyan jogi keretet fogadott el, amely első alkalommal teszi lehetővé az EU számára, hogy autonóm módon szankciókat alkalmazzon az ISIL/Dáis és az al-Kaida, valamint hozzájuk kapcsolódó vagy őket támogató személyek és szervezetek ellen. Ez idáig csak olyan személyek és szervezetek ellen volt lehetséges szankciókat alkalmazni, akiket az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy valamely önállóan eljáró uniós tagállam jegyzékbe vett.


Az EU-nak ezentúl lehetősége lesz utazási tilalmat kiszabni olyan személyekre, illetve vagyoni eszközök befagyasztását elrendelni olyan személyekkel és szervezetekkel szemben, amelyekről megállapították, hogy összeköttetésben állnak az ISIL-lel (Dáissal) / az al-Kaidával. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban lévő minden vagyoni eszközük befagyasztásra kerül, és hogy uniós személyek és szervezetek számára is tilos lesz pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek rendelkezésére bocsátani.

Az intézkedések olyan személyeket és szervezeteket céloznak, akik részt vettek terrorista támadások tervezésében vagy végrehajtásában, pénzügyi támogatást nyújtottak az ISIL (Dáis) és az al-Kaida számára, illetve olajjal vagy fegyverekkel látták el őket, vagy az általuk nyújtott terrorista-kiképzésben részesültek. Személyeket vagy szervezeteket olyan tevékenységek miatt is jegyzékbe lehet venni, mint a toborzás, az említett szervezeteket támogató cselekedetek és tevékenységek ösztönzése vagy nyilvános kiprovokálása, közreműködés az emberi jogok súlyos megsértésében az EU területén kívül, beleértve az emberrablást, az erőszakos közösülést, a szexuális erőszakot, a kényszerházasságot és a rabszolgaságra kényszerítést.

Az EU-nak lehetősége lesz arra is, hogy korlátozó intézkedéseket szabjon ki olyan személyekre, akik az EU területén kívül, illetve az EU területére utaznak, illetve szándékoznak utazni abból a célból, hogy támogassák az ISIL-t (Dáist) és az al-Kaidát, illetve az általuk nyújtott kiképzésben részesüljenek. Ezek az intézkedések mindenekelőtt az úgynevezett „külföldi harcosokat” fogják célozni. Mindezek eredményeként az EU minden olyan személyt jegyzékbe tud majd venni, aki teljesíti a kritériumokat – beleértve azokat az uniós polgárokat is, akik az EU területén kívül támogatták ezeket a szervezeteket, majd visszatértek. Az utazási tilalom révén megakadályozható, hogy a jegyzékbe vett személyek beutazzanak bármely uniós tagállamba. A jegyzékbe vett uniós polgárok esetében tehát az utazási tilalommal elejét lehet venni annak, hogy az illető beutazzon az állampolgársága szerinti tagállamtól eltérő uniós tagállamba.

Miután megállapodás jön létre a tagállamok által tett jegyzékbe vételi javaslatokról, az érintett személyek és szervezetek jegyzékbe vételére egyhangúlag elfogadott tanácsi határozat és tanácsi rendelet formájában fog sor kerülni.

Emberi jogok és demokrácia: elfogadták az EU 2015. évi éves jelentését

Tue, 20/09/2016 - 16:40

A Tanács elfogadta „Az EU 2015. évi éves jelentése az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban” című dokumentumnak az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó részét, amely kiegészíti a jelentés 2016. június 20-án közzétett tematikus részét.


Az EU 2015-ben is kitartott az emberi jogok, valamint a befogadó és demokratikus társadalmi berendezkedés védelme és előmozdítása mellett. A 2015. évi éves jelentés bemutatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Unió Federica Mogherini főképviselő, Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője és az uniós küldöttségek globális hálózata révén az emberi jogok egyetemességének nemzetközi előmozdítása érdekében világszerte kifejtett. A jelentésnek az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó része országonként rövid áttekintést nyújt az emberi jogi helyzetről és beszámol az EU által helyben nyújtott szakpolitikai támogatásról.

A Tanács támogatja a nemzeti termelékenységi testületek létrehozását

Tue, 20/09/2016 - 12:40

A Tanács 2016. szeptember 20-án ajánlást adott ki, amelyben arra szólítja fel az euróövezet tagállamait, hogy hozzanak létre nemzeti termelékenységi testületeket.

Ezek a testületek azokat a folyamatokat és szakpolitikákat fogják elemezni, amelyek befolyásolhatják a termelékenységet és a versenyképességet. Független elemzéseket fognak készíteni, és meg fogják erősíteni a nemzeti szintű szakpolitikai párbeszédet.

Mindez hozzájárul majd a fenntartható gazdasági növekedést és a konvergenciát célzó reformok megvalósításához.


A századforduló óta jelentősen csökkent mind az euróövezet, mind az EU egészének potenciális gazdasági növekedése. Ez a tendencia különösen a teljes tényezőtermelékenység csökkenésének következtében alakult ki. 2008 óta emellett a beruházások visszaesése is gyengíti a növekedést.

A jövőben a gazdasági növekedés biztosításához a termelékenységet kell fokozni. Ehhez olyan kiegyensúlyozott szakpolitikákra van szükség, amelyek támogatják az innovációt, fejlesztik a készségeket, csökkentik a munkaerő- és termékpiacok merevségét és jobb forráselosztást eredményeznek.

A termelékenységi testületek által végzett kutatás és elemzések ösztönözni fogják a EU gazdasági és monetáris uniójának zökkenőmentes működését elősegítő folyamatokat.

Az öt elnök jelentése

Az ajánlás annak a 2015. októberi bizottsági intézkedéscsomagnak a része, amely az EU gazdasági és monetáris uniójának (GMU) további fejlesztéséről szóló, ún. öt elnök jelentését ülteti át a gyakorlatba.

Az ajánlást 2016. június 28-án az Európai Tanács is jóváhagyta.

Az öt elnök jelentését az Európai Bizottság elnöke készítette az Európai Tanács, az eurócsoport, az Európai Központi Bank és az Európai Parlament elnökével szoros együttműködésben. A jelentést 2015 júniusában terjesztették az Európai Tanács elé.

Feladatok

Az ajánlástervezet felszólít minden tagállamot arra, hogy hozzon létre nemzeti testületeket a következő feladatkörök ellátására:

  • a termelékenységi és versenyképességi folyamatok azonosítása és elemzése;
  • e terület szakpolitikai kihívásainak független elemzése.

Az euróövezeti tagállamoknak szóló ajánlás az euróövezeten kívüli tagállamokat is hasonló testületek felállítására ösztönzi. Emellett arra szólítja fel a termelékenységi testületeket, hogy folytassanak párbeszédet és osszák meg a legjobb gyakorlatokat, valamint szükség esetén végezzenek közös elemzéseket.

Kommunikáció és tájékoztatás

Az ajánlás úgy rendelkezik, hogy a testületeknek a közigazgatási szervektől függetlenül kell működniük a nyilvánosság tájékoztatása, a testület vezetőségének kinevezésével kapcsolatos eljárások, valamint az információhoz való hozzáférés tekintetében. Főszabályként a testületek által készített elemzéseket nyilvánosságra kell hozni.

A testületek által – többek között az éves jelentések formájában – biztosított független szakértői elemzéseket a tagállamok és a Bizottság felhasználják majd az európai szemeszter éves szakpolitikai nyomon követési eljárása során.

A miniszterek vita nélkül fogadták el az ajánlást az Általános Ügyek Tanácsának ülésén.

Az EU adóügyi megállapodást hagyott jóvá Andorrával

Tue, 20/09/2016 - 12:40

A Tanács 2016. szeptember 20-án jóváhagyta az Andorrával való adóügyi megállapodás megkötését, amelynek célja, hogy a magánmegtakarítók jobban megfeleljenek az adószabályoknak.

A megállapodás kötelezővé teszi az EU tagállamai és Andorra közötti automatikus információcserét, így segíti az adókijátszás elleni fellépést.

Az automatikus információcserével lehetővé válik, hogy ezeknek az országoknak az adóhatóságai a határokon túl is hozzáférhessenek a másik ország lakosainak pénzügyi számláit érintő információkhoz.

A megállapodás korszerűsíti a 2004. évi megállapodást, amely arra kötelezte Andorrát, hogy a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló tanácsi irányelvvel egyenértékű rendelkezéseket alkalmazzon. A megállapodás megakadályozza, hogy az adózók olyan, jövedelmet vagy vagyont megtestesítő tőkét rejtsenek el, amelyre vonatkozóan az adót még nem fizették meg. Ennek érdekében bővül a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcsere köre.

A megállapodást 2016. február 12-én írták alá. A megállapodást a tagállamok képviselői a Bel- és Igazságügyi Tanács (szeptember 20-i) ülésén vita nélküli napirendi pontként hagyták jóvá.

Az EU meghosszabbította a szankciókat Burundival szemben

Mon, 19/09/2016 - 17:20

A Tanács 2016. szeptember 29-én úgy  határozott, hogy meghosszabbítja a Burundival szembeni korlátozó intézkedéseket, amelyek így 2017. október 31-ig érvényben maradnak. Az intézkedések konkrétan utazási tilalmat és a pénzeszközök befagyasztását jelentik négy olyan személy esetében írják elő, akik tetteikkel veszélyeztetik a demokráciát, illetve akadályozzák a jelenlegi válság politikai rendezését Burundiban. Ilyen tettnek minősülhetnek az erőszakos cselekmények, az elnyomás, illetve az erőszak szítása, valamint az emberi jogok súlyos megsértése.

Az EU több ízben is felszólította valamennyi felet, hogy tartózkodjanak az erőszakos cselekményektől és ítéljék el azokat. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy kialakuljanak és tartósan fennmaradjanak azok a feltételek, amelyek elősegítik, hogy sikerüljön politikai megoldást találni a válságra.

A Tanács úgy ítélte meg, hogy mivel a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintett négy személy helyzetét illetően nem történt pozitív változás, indokolt a szankciók meghosszabbítása.

Az érintett személyek nevét és jegyzékbe vételük okait a Hivatalos Lapban kihirdetett 2015. október 1-jei határozat melléklete tartalmazza.

Julian King a biztonsági unióért felelős új biztos

Mon, 19/09/2016 - 16:21

A Tanács 2016. szeptember 19-én Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével egyetértésben Julian Kinget nevezte ki a biztonsági unióért felelős új biztosi posztra. A kinevezés a Bizottság hátralévő hivatali idejére, azaz a 2019. október 31-ig tartó időszakra szól.

Julian King brit állampolgár, 2016 januárja óta az Egyesült Királyság franciaországi nagykövete. Az új biztos a 2016. június 25-én lemondott Jonathan Hillt váltja fel.

Donald Tusk elnök nyilatkozata a pozsonyi csúcstalálkozót követően

Mon, 19/09/2016 - 15:01

Először is kérem engedjék meg, hogy megköszönjem Robert Fico miniszterelnöknek, hogy meghívására itt Pozsonyban (Bratislava) tarthattuk találkozónkat. Köszönettel tartozom Szlovákia népének is, vendégszeretetéért és türelméért. Tudom, hogy a mai biztonsági intézkedések mellett a szervezőknek nincs mindig könnyű feladata, de biztosíthatom Önöket afelől, hogy kiváló munkát végeztek.

Pozsonyi csúcstalálkozónk az első olyan megbeszélés volt, amelyen megvitattuk a 27 tagállamból álló Európai Unió jövőjét, immár az Egyesült Királyság nélkül. Európa számára szomorú nap volt, amikor a brit polgárok a kilépés mellett döntöttek. A népszavazás eredménye őszinte diagnózist kíván. Ezért ma nyíltan beszéltünk egymással arról, hová vezethetők vissza az Európában jelenleg uralkodó politikai helyzet gyökerei. Tagadhatatlan tény, hogy több millió európai érzi úgy: nincs biztonságban. Az emberek aggódnak a mai helyzet miatt, amit a kontroll hiányaként élnek meg, és félelmeiknek adnak hangot a migrációval, a terrorizmussal, és végül, de nem utolsósorban gazdaságaink és társadalmaink jövőjével kapcsolatban.

A mi helyzetértékelésünk józan, de nem kishitű. Mindannyian egyetértünk abban, hogy az Európai Unió nem tökéletes, de abban is, hogy az Uniónál nincs jobb eszközünk a kihívások leküzdésére. Éppen ezért eltökélt szándékunk, hogy korrigáljuk a múltbéli hibákat és 27 ország uniójaként közös megoldásokkal álljunk elő. Ki kell zökkennünk a régi kerékvágásból. Mai megbeszéléseinken egy ütemtervet állítottunk fel: ez az ún. pozsonyi ütemterv megállapítja, hogy mely célok mentén fejlesszük tovább Uniónkat, mely célok vezéreljék munkánkat a jövő tavaszi római találkozóig, ahol majd le szeretnénk zárni ezt a folyamatot.

Hadd említsek meg néhányat a ma megvitatott céljaink közül:

– Nem hagyhatjuk, hogy újrainduljon a migránsok ellenőrzés nélküli beáramlása a tavalyihoz hasonló módon, ezért biztosítanunk kell a külső határok teljes ellenőrzését, és helyre kell állítani a schengeni rendszer rendes működését. Határozott szándékunk, hogy folytassuk az együttműködést Törökországgal és a Nyugat-Balkánnal, emellett pedig migrációs paktumokat kössünk afrikai országokkal.

– A tagállamokat minden szükséges eszközzel támogatnunk kell a belső biztonság garantálásában és a terrorizmus elleni küzdelemben. Ennek kapcsán az egyik legsürgetőbb feladat, hogy fokozzuk az együttműködést és az információcserét a tagállami biztonsági szolgálatok között.

– Meg kell erősítenünk a külső biztonság és védelem terén folytatott uniós együttműködést. Az Európai Tanács a decemberi ülésén határoz majd arról, hogy miként alkalmazhatjuk a legeredményesebben a gyakorlatban a Szerződések kínálta lehetőségeket.

– Mindenki számára ígéretes gazdasági jövőképet kell teremtenünk, ehhez pedig meg kell erősítenünk az egységes piacot és növelnünk kell a beruházásokat.

– Végezetül pedig meg kell őriznünk életformánkat, és jobb lehetőségeket kell biztosítanunk a fiatalok számára. Mindezen célokhoz több nagyon konkrét intézkedést is társítottunk. Ezeket most nem ismertetem részletesen, az ütemtervben mindenki megtalálhatja őket. Hadd említsek csak egyet: több vezető is úgy határozott, hogy haladéktalanul további személyzetet és felszerelést ajánl fel Bulgáriának a Törökországgal közös határa őrizetéhez. Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet ezért az együttműködésért.

A következő hónapokban további gyakorlati és kézzelfogható döntéseket kell hoznunk. Ennek kapcsán szeretném elismerésemet kifejezni Jean-Claude Junckernek, a Bizottság elnökének azokért a kitűnő kezdeményezésekért, amelyeket az Európai Unió helyzetét értékelő beszédében ismertetett. Ezek közül többet is megvitattunk ma, és bízom abban, hogy minden intézmény együttműködik majd a megvalósításukban.

Zárószóként annyit mondanék még, hogy a pozsonyi ütemterv lesz megbeszéléseink vezérfonala mind a legközelebb októberben, majd decemberben tartandó rendes európai tanácsi üléseken, mind a vallettai, majd római informális találkozó során. Bízom benne, hogy a pozsonyi csúcstalálkozó nyomán sikerül elérnünk, hogy a polgárok újra higgyenek és bízzanak az Európai Unióban. Ez csak akkor valósulhat meg, ha az emberek látják, hogy a tagállamok és az intézmények lojálisan együttműködnek, és teljesítjük ígéreteinket. Ma annyit mondhatok: erre van remény. Köszönöm figyelmüket.

Donald Tusk elnök heti munkaprogramja

Mon, 19/09/2016 - 12:02

ENSZ-közgyűlés, New York

2016. szeptember 18., vasárnap
(helyi idő szerint)
17.00 Találkozó Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral

2016. szeptember 19., hétfő
(helyi idő szerint)
08.30 A jelentős menekült- és migránsáramlások kezeléséről szóló, magas szintű plenáris ülés nyitóünnepsége
09.30 Találkozó Abdelfattáh asz-Szíszi egyiptomi elnökkel
10.00 Találkozó John Key új-zélandi miniszterelnökkel
+/- 13.50 Felszólalás a magas szintű plenáris ülésen
14.30 Találkozó Isza Musztafa koszovói miniszterelnökkel
15.00 Találkozó Erna Solberg norvég miniszterelnökkel
15.30 Találkozó Gjorge Ivanovval, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnökével

2016. szeptember 20. kedd
(helyi idő szerint)
09.00 Az ENSZ 71. közgyűlésének megnyitása
12.00 Találkozó Bakir Izetbegović-csal, Bosznia-Hercegovina elnökségének elnökével
12.30 Találkozó Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnökkel
13.15 Díszebéd, házigazda: Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár
15.30 Csúcstalálkozó a globális menekültválság témájában
(az időpont később lesz megadva) Felszólalás a globális menekültválságról szóló csúcstalálkozón
19.00 Fogadás az ENSZ melletti uniós küldöttségen

2016. szeptember 21. szerda
(helyi idő szerint)
+/- 12.15 Felszólalás az ENSZ 71. közgyűlése keretében tartott vitán
15.30 Találkozó Hajder al-Abádi iraki miniszterelnökkel
16.00 Találkozó Sejk Haszína bangladesi miniszterelnökkel
17.00 Találkozó Pavel Filippel, a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével
17.30 Találkozó Giorgi Kvirikasvili grúz miniszterelnökkel

A pozsonyi nyilatkozat és ütemterv

Fri, 16/09/2016 - 21:44

Az európai projekt szempontjából kritikus időszakban találkozunk ma Pozsonyban (Bratislavában). A 27 tagállam pozsonyi csúcstalálkozójának az a célja, hogy együtt állítsuk fel az Európai Unió jelen állapotának diagnózisát, és megvitassuk közös jövőnket. Az alábbi általános szempontokban mindnyájan egyetértünk.

Donal Tusk elnöknek a pozsonyi csúcstalálkozó előtt küldött levele

Wed, 14/09/2016 - 17:00

Tisztelt Kollégák!

Miután Önök közül sokakkal egyeztettem, a pozsonyi (Bratislava) csúcstalálkozó megfelelőbb előkészítése érdekében hadd osszak meg Önökkel néhány személyes észrevételt. Úgy vélem, fontos, hogy őszintén értékeljük a jelenlegi helyzetet, ugyanis ez biztosíthatja a legjobb alapot közös jövőnk további építéséhez.

I.
A pozsonyi találkozóra történelmi jelentőségű pillanatban kerül sor. 27 uniós vezető tárgyal majd az Unió jövőjéről azt követően, hogy az EU története során először egy tagállam a kilépés mellett döntött. Valamennyien érezzük, hogy ebben a válság sújtotta és konfliktusokkal terhelt időszakban minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy az összetartozás érzése megerősödjön közösségünkben, amely néhány hónap múlva ünnepli fennállásának 60. évfordulóját.

A Brexit nem csupán amiatt jelent kihívást, hogy újfajta kapcsolatokat kell kialakítanunk az Egyesült Királysággal. E tekintetben továbbra is határozottan és egyértelműen kell képviselnünk álláspontunkat, amelynek értelmében a tárgyalások csak a kilépési szándék hivatalos bejelentése után kezdődhetnek meg. A Szerződésnek az Unióból való kilépésre vonatkozó rendelkezései az EU érdekeit védik. A tárgyalások során egyrészről törekednünk kell majd arra, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat alakítsuk ki az Egyesült Királysággal, másrészről azonban tiszteletben kell tartanunk a Szerződést, és higgadtan, következetesen, határozottan és teljes egységben ki kell állnunk amellett, hogy a jogoknak és a kötelezettségeknek egyensúlyban kell lenniük. Ha ezt tesszük, kétség sem férhet majd hozzá, hogy az uniós tagság előnyös a tagországok számára.

II.
Addig is, amíg az Egyesült Királyság kormánya meg nem teszi a tárgyalások elindításához szükséges bejelentést, fel kell mérnünk a Brexit utáni Unió állapotát és kilátásait. Végzetes hiba lenne azt feltételezni, hogy az egyesült királysági népszavazás kedvezőtlen eredménye kizárólag brit problémát jelez, és hogy az Egyesült Királyságban érvényesülő euroszkepticizmus a politika elkorcsosulásának tünete vagy csupán a társadalmi elégedetlenséget kihasználó populisták cinikus játszmája. Való igaz, hogy a kilépéspárti kampány során számtalan hamis érv és elfogadhatatlan általánosítás hangzott el. Ugyanennyire igaz azonban az is, hogy a kilépés melletti szavazás kétségbeesett kísérlet a válaszkeresésre, a politika leglényegét firtató olyan kérdések megválaszolásának módjára, amelyeket európai polgárok milliói naponta tesznek fel maguknak. A polgárok és lakóhelyük biztonságának szavatolását, valamint érdekeik, kulturális örökségük és életmódjuk védelmét illető kérdésekről van szó. Ezekre a kérdésekre akkor is választ kellene találnunk, ha az Egyesült Királyság a maradás mellett döntött volna.

Az európai polgárok tudni szeretnék, hogy a politikai elit képes-e visszaszerezni az irányítást azok felett az események és folyamatok felett, amelyek letaglózzák, elbizonytalanítják és bizonyos esetekben meg is félemlítik őket. Napjainkban sokan – és nem csak az Egyesült Királyságban – úgy gondolják, hogy ha az Európai Unióhoz tartoznak, le kell mondaniuk a stabilitásról és a biztonságról.

Az emberek jogosan várják el a vezetőiktől, hogy megvédjék lakóhelyüket és gondoskodjanak a biztonságukról. Ha még tovább erősödik az a meggyőződésük, hogy e feladatunkat nem teljesítettük, más alternatívák után fognak nézni, és biztosak lehetünk benne, hogy találnak is majd ilyet. A történelemből már tudjuk, mindez odáig fajulhat, hogy a polgárok tömegesen megtagadják a szabadságot és azokat az alapvető értékeket, amelyek mentén az Európai Unió létrejött. Elengedhetetlen ezért, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt mind a szabadság és a biztonság igénye, mind a nyitottság és a védelem szükségessége között. Ebben az összefüggésben az elsődleges feladat a külső határaink feletti tényleges kontroll biztosítása, amely egyszerre bír gyakorlati és szimbolikus vonatkozásokkal.

III.
A migrációs válság volt az utolsó csepp a pohárban. A határainkon tavaly eluralkodó káosz és a naponta megjelenő újabb képek arról, ahogyan emberek százezrei haladnak át kontinensünkön ellenőrzés nélkül, sok-sok európaiban veszélyérzetet keltett. És nem kevés időbe telt, míg sikerült uralnunk a helyzetet, többek között a nyugat-balkáni útvonal lezárásával és az EU–Törökország megállapodással. Míg a valódi intézkedés váratott magára, se szeri, se száma nem volt a politikailag korrekt nyilatkozatoknak arról, hogy Európa nem válhat erőddé, Európának nyitottnak kell maradnia. A gyors fellépés elmaradása és az egységes európai stratégia hiánya tovább gyengítette a polgároknak a kormányokba, az intézményekbe és tágabb értelemben a „rendszerbe” vetett hitét, amelyet a pénzügyi válság már eleve megrendített. A bizalom helyreállításának égető szükségességét a Brexit is egyértelműen példázza.

Nincs sok vesztegetni való időnk. A pozsonyi találkozónak fordulópontot kell jelentenie az Unió külső határainak védelme szempontjából. Meg kell mutatnunk a polgárainknak, hogy hajlandóak és képesek vagyunk megóvni őket a 2015-ben tapasztalt káosz megismétlődésétől. Ehhez valamennyi kormány és az összes európai intézmény teljes körű együttműködésére lesz szükség.

IV.
Hasonlóan fontos a terrorizmus elleni hathatós küzdelem. Annak ellenére, hogy ezzel elvben mindannyian egyetértünk, még mindig túl sok a gyakorlati és a jogalkotási akadály. Vissza kell állítani az európai emberek biztonságérzetét. A kérdés az, hogy ki tegye ezt, és mi módon. E területen a főbb eszközök a jövőben is nemzeti hatáskörben maradnak, ugyanakkor a cél érdekében többet tehetnénk és kell is tennünk közösen. Rendőrségeinknek és egyéb szolgálatainknak szorosabban kellene együttműködniük az információcsere és a műveletek terén. Azt is elősegíthetnénk, hogy az internetszolgáltatók könnyebben együtt tudjanak működni a gyűlöletre uszító, illetve,a terrorizmust népszerűsítő internetes tartalmak eltávolítása érdekében. Gondoskodnunk kell arról, hogy a külső határokon mindenkit ellenőrizzünk adatbázisaink lekérdezésével, hogy így a potenciális terroristák ne léphessenek be akadálytalanul az EU területére. Az egyes országokban pedig aktívabban kell fellépnünk a radikalizálódás ellen. Ha ugyanis nem küzdünk valódi eltökéltséggel a terrorista veszélyek ellen, nem fogjuk tudni megfékezni a radikális és egyre agresszívebb magatartást és szemléletet. Ezek a hangok mostanáig csak szűk szeletét határozták meg a politikai és közéleti vitáknak, de manapság egyre merészebbek, és egyre inkább teret nyernek.

A terrorizmussal való könyörtelen leszámolás ígérete a jobboldali szélsőségesek egyik legfontosabb hívószava lett. Emellett az, hogy bizonyos támadásokat minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült megakadályozni, csak vonzóbbá teszi Európa-ellenes és antidemokratikus retorikájukat.

V.
Polgáraink az Európai Uniótól a gazdasági és szociális érdekeik jobb védelmét is elvárják. Napjainkban, a globalizáció korában minden eddiginél szembetűnőbben megnyilvánul az igényük arra, hogy hozzájuthassanak a megfelelő információkhoz, a szabályok tisztességesek legyenek és be is legyenek tartatva, továbbá biztosak lehessenek abban, hogy a vezetőik (azaz a kormányuk és az európai intézmények) mellettük állnak a külső konkurenciával szemben. Vitathatatlan, hogy az európai polgároknak érdeke a szabad kereskedelem és a globális verseny, ahhoz sem férhet azonban kétség, hogy ezek jelentős és gyakorta korábban nem tapasztalt kihívásokkal járnak.

Éppen ezért amellett, hogy tovább dolgozunk a kereskedelmi megállapodások kialakításáért, biztosítanunk kell és meg kell nyugtatnunk polgárainkat és az európai vállalkozásokat afelől, hogy ennek során mindenekelőtt az ő érdekeiket képviseljük és védjük. Elegendő alapja van annak, hogy Európa a globális verseny egyik győztese lehessen, de ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a legfontosabb szereplőknek, azaz a munkavállalóknak, a fogyasztóknak és a vállalkozóknak helyreálljon az őket képviselők iránti bizalma. Ebben a kérdésben az időnek is fontos szerepe van. Ha nem sikerül tető alá hozni a kereskedelmi megállapodásokat (és itt hónapokról, nem évekről van szó), az óhatatlanul azt a benyomást fogja kelteni, hogy a Brexit elindított egy olyan folyamatot, amelynek során kiszorulunk a globális játéktérből. A legjelentősebb résztvevők, ahogyan azt a G20-ak csúcstalálkozója is megerősítette, ma kereskedelmi és gazdasági nagyhatalomként, vonzó partnerként tisztelik Európát és akként tekintenek rá.

VI.
Tisztában vagyok vele, hogy Európa jövője nem csak azon áll vagy bukik, hogy hogyan kezeljük a migrációs válságot, a terrorizmust, illetve a globalizáció ébresztette félelmeket. Döntő fontosságú és elengedhetetlen, hogy helyreállítsuk a biztonság és rend érzését, valamint az uniós polgárok bizalmát a politikai vezetés iránt, továbbá hogy elérjük, hogy az Unió neve egyet jelentsen a védelemmel és stabilitással. De mindez nem elég. Pozsonyban más, éppen ennyire fontos feladatok ütemtervét is meg kell határoznunk, ezek közé tartozik a gazdasági és a társadalmi fejlődés, munkahelyek és lehetőségek teremtése a fiatalok számára, az egységes piac, a digitális menetrend és a beruházások. Az Európai Tanács októberi és decemberi rendes ülésén hivatalos döntéseket kell majd hoznunk ezekben és egyéb kérdésekben. A 27 tagállam nem hivatalos munkáját 2017 telén folytatjuk. Mint már azt bejelentettem, az Unió és Oroszország közötti kapcsolatokkal októberben az Európai Tanács külön ülésen foglalkozik majd. Decemberben visszatérünk arra, hogy hogyan erősíthetnénk meg a védelem terén a gyakorlati együttműködést, annak érdemi jellegét fokozva, ugyanakkor a NATO-val való átfedést elkerülve. Később más fontos kérdéseket is újra elő kell vennünk, így a bankunió kérdését és a gazdasági és monetáris unió további alakítását.

VII.
A Brexit után ki kell zökkennünk a régi kerékvágásból. E válságból vagy meggyengülten és széthúzva, vagy megizmosodva és még nagyobb egységben kerülhetünk ki. A jövőt tekintve nincs fejünk felett Damoklész kardja, a dolgok alakulása még mindig a mi kezünkben, szívünkben és lelkünkben van. A 27 tagállam gazdasági és kulturális potenciálja, a polgárok tehetsége és képzettsége bőségesen elég ahhoz, hogy higgyünk Európában és abban, hogy képes hatékonyan és biztonságban versenyezni a világgal.

A többi globális hatalomhoz képes hiányosságaink a „kemény politikához”, például a védelem és a végrehajtó hatáskörök területéhez kötődnek. De nem változtatjuk az Európai Uniót egyetlen állammá. Ezért döntő lesz, hogy a tagállamok jobban együttműködjenek egymással, hogy az Unióban meglévő erőket egyesíthessük. Az Önökkel folytatott beszélgetésekből számomra egyértelműen kiviláglik, hogy nem az a kívánatos megoldás, ha új hatásköröket adunk az uniós intézményeknek. A tagállamokban a választópolgárok nagyobb befolyással szeretnének lenni az Unió döntéseire. Ahhoz azonban, hogy elmozdulhassunk ebbe az irányba, a nemzeti kormányoknak változtatniuk kell az Európai Unióhoz való hozzáállásukon.

Ma az EU-t a közös jó helyett a szükséges rossznak állítják be. A „kevesebb hatalmat Brüsszelnek!” jól hangzó politikai kampányszlogen azt jelenti, hogy a tagállamok fővárosaiban kell nagyobb felelősséggel viseltetni az Unió iránt. Az Unió iránti felelősség pedig nem más, mint késznek lenni a saját érdekek egy részéről a köz érdekében lemondani. Azt is jelenti, hogy tartózkodni kell attól, hogy az Uniót folyamatosan vádakkal illessék, melyek egy része indokolt, de legtöbbször pusztán könnyű kibúvót jelentenek a saját kudarcok beismerése alól. A Brexit népszavazás eredménye is részben ezzel magyarázható.

A tagállami érdekek és az Unió prioritásai közötti egészséges egyensúly kulcsa a tagállamok fővárosában található. Az uniós intézményeknek támogatniuk kell a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat, és nem szabad saját prioritásaikat erőltetniük a tagállamokra. Ezt a következtetést is a konzultációimból vontam le.

VIII.
Az egyik oldalon a szkeptikus pesszimisták, a másikon pedig az Unió rajongói: a kettő között elég hely van a realista optimizmus számára, melynek a kritikus diagnózisban kell gyökereznie. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy megakadályozzuk, hogy ez a kritikus szemlélet az elmúlt évekre olyannyira jellemző meddő vádaskodássá fajuljon, vagy hogy mindenki igyekezzen egymást túllicitálni olyan tetszetős szlogenekkel, mint a „jobb Európát”, „kevesebb Európát” vagy „több Európát”. Hiszen jöhet valaki, aki pontot tesz e versengés végére azzal, hogy „soha többé Európát”.

IX.
Nem abban a helyzetben vagyunk, mint Giuseppe Tomasi di Lampedusa regényének, „A párduc”-nak a hősei. Nem kell mindent megváltoztatnunk ahhoz, hogy minden úgy maradjon, ahogy van. Ellenben több dolgot korrigálnunk kell, hogy megőrizhessük azt, ami a legjobb. Ennek érdekében késznek kell lennünk több nehéznek tűnő, de valójában egyszerű döntést meghozni. Nem új szerződésekről vagy eljárási módosításokról van szó. Erős politikai akaratra és képzelőerőre van szükség. Itt az idő, hogy felnőjünk a feladathoz. Nincs más választásunk. Üdvözlettel:

Európai Határ- és Parti Őrség: végleges jóváhagyás

Wed, 14/09/2016 - 14:01

A Tanács 2016. szeptember 14-én véglegesen jóváhagyta az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását. A rendelet elfogadását követően – amelyet a Tanács írásbeli eljárás útján hagyott jóvá – az Európai Határ- és Parti Őrség október közepén megkezdheti tevékenységét.

Robert Kaliňák szlovák belügyminiszter, a Tanács elnöke a következőket mondta: „Örömömre szolgál, hogy a Tanács és a Parlament gyorsan és hatékonyan járt el ebben a fontos kérdésben. Külső határaink igazgatása közvetlenül hatással van Schengeni térség egészére és így a belső határokra is. Az Európai Határ- és Parti Őrség segíteni fog abban, hogy hatékonyabban birkózhassunk meg a jelenleg előttünk álló kihívásokkal. Csak hatékony külső határigazgatással szavatolhatjuk, hogy a Schengeni térségben visszatérhessen az élet a rendes kerékvágásba. Nincs más lehetőség.”

Az Európai Határ- és Parti Őrség fő feladata, hogy segítséget nyújtson a külső határok integrált igazgatásához. Biztosítani fogja a migrációs áramlások hatékony kezelését és gondoskodik az Unió magas szintű biztonságáról. Ezzel egyidejűleg elősegíti majd az Unión belüli szabad mozgás megőrzését, mindeközben teljes körűen tiszteletben tartva az alapvető jogokat.

A szervezetet az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (amely a jelenlegi Frontex helyébe lép kibővített feladatkörrel) és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok alkotják. Tevékenysége középpontjában a határigazgatásra vonatkozó műveleti stratégia kialakítása, valamint a tagállamoktól kapott segítségnyújtás koordinációja áll majd.


Ennek során az alábbi feladatokat látja el:

  • a tagállamok határellenőrzési kapacitásának értékelése a gyenge pontok feltárásával
  • közös műveletek és gyors határvédelmi intervenciók szervezése egyrészt a külső határok ellenőrzésére szolgáló tagállami kapacitások megerősítése, másrészt az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés okozta problémák megoldása érdekében
  • segítségnyújtás a Bizottságnak a támogató csoportok koordinálásához abban az esetben, ha a tagállamok a külső határaikon egyes pontokon aránytalanul nagy migrációs nyomással szembesülnek
  • gyakorlati válaszintézkedések végrehajtása a külső határoknál jelentkező, sürgős intézkedést igénylő helyzetekben
  • technikai és operatív segítségnyújtás a tengeri határőrizeti műveletek keretében végzett, a tengeren bajba jutott személyek felkutatására és megmentésére irányuló műveletek során
  • részvétel egy legalább 1500 határőrt számláló gyorsreagálású állomány létrehozásában
  • az ügynökség számára összekötő tisztviselők kijelölése a tagállamokban
  • visszaküldési tevékenységek és műveletek szervezése, koordinálása és lebonyolítása
  • a tagállamok és harmadik országok közötti operatív együttműködés ösztönzése a határigazgatás területén.

A parti őrségi feladatok átfogó javításának részeként erősödni fog az illetékes ügynökségek közötti együttműködés. Emiatt az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség feladatköre összhangba került az újonnan létrejövő Európai Határőrségével.

Az Európai Határ- és Parti Őrség azt követően kezdi meg a tevékenységét, hogy a rendelet 2016. október 6-án (azaz húsz nappal a Hivatalos Lapban történő kihirdetése után) hatályba lép. A tartalékállomány és a műszakieszköz-állomány létrehozására vonatkozó rendelkezések két hónappal, a visszaküldésben részt vevő állományokra vonatkozó rendelkezések pedig három hónappal a rendelet többi része után lépnek hatályba.

Az EU meghosszabbította az Ukrajna területi integritásának megsértése miatt bevezetett szankciók hatályát

Wed, 14/09/2016 - 13:41

A Tanács hat hónappal meghosszabbította az Ukrajna területi integritása, szuverenitása és függetlensége ellen irányuló lépések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedések alkalmazását. A szankciókkal a Tanács a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat rendelt el 146 személlyel és 37 szervezettel szemben. A szankciókat 2017. március 15-ig meghosszabbította.

Az intézkedéseket eredetileg 2014 márciusában léptették életbe, és legutóbbi meghosszabbításukra 2016 márciusában került sor. A helyzetértékelés nem indokolta a szankciórendszernek, illetve a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékének a módosítását. Az e személyek és szervezetek jegyzékbe vételére vonatkozó adatokat és indokolásokat szükség szerint aktualizálták.

A jogi aktusok az EU Hivatalos Lapjának 2016. szeptember 16-i számában olvashatók. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.


Az EU egyéb intézkedéseket is bevezetett az ukrajnai válság nyomán, többek között:

– az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek jelen állás szerint 2017. január 31-ig vannak érvényben;

– a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása nyomán hozott korlátozó intézkedéseket, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak és jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben.

A 2017. évi uniós költségvetés: a Tanács álláspontja

Tue, 13/09/2016 - 15:00

A Tanács 2016. szeptember 12-én elfogadta a 2017. évi uniós költségvetés-tervezetre vonatkozó álláspontját. A Tanács legfőképpen azt tartotta szem előtt, hogy a rendelkezésre álló korlátozott pénzügyi forrásokat az EU kiemelt célkitűzéseinek megvalósítására fordítsák. Ezek közé azok az intézkedések tartoznak, amelyek egyrészt a migrációs válságnak és kiváltó okainak a kezelését szolgálják, másrészt elősegítik az európai gazdaság fellendítését és a munkahelyteremtést. Összességében a Tanács arra törekszik, hogy a változatlanul fennálló költségvetési megszorítások közepette fenntartható és hatékony költségvetést állítson össze.

„Úgy vélem, hogy a Tanács álláspontja olyan kiegyensúlyozott megközelítést tükröz, amellyel a jelenlegi körülmények és megszorítások között a lehető leghatékonyabban használhatók fel az uniós költségvetési források. A Tanács a meglévő pénzügyi forrásokat az aktuális prioritásokra kívánja fordítani, elegendő mozgásteret biztosít az előre nem látható esetekre, és a költségvetést a tényleges igényekhez igazítva nem ró szükségtelen terheket a tagállami költségvetésekre. Bízom benne, hogy az Európai Parlamenttel együttműködve fenntartható költségvetést tudunk összeállítani” – jelentette ki Vazil Hudák, a Tanács szlovák elnökségének az EU költségvetéséért felelős főtárgyalója.


Kiemelt célok

A Tanács elfogadta a migrációs válság kezelésével kapcsolatban a Bizottság által javasolt összegeket. Így a 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) kötelezettségvállalási előirányzatai 4,9%-kal, kifizetési előirányzatai pedig 24,4%-kal növekednek 2016-hoz képest. A Tanács a 4. fejezetbe (Globális Európa) tartozó, migrációval kapcsolatos intézkedések – például a migráció kiváltó okainak megszüntetése – tekintetében is elfogadta a Bizottság által előterjesztett javaslatot. Ugyancsak jóváhagyta a humanitárius segítségnyújtásra szánt összegeket.

A gazdasági növekedés elősegítése és a munkahelyteremtés érdekében a Tanács jóváhagyta azt, hogy 2016-hoz viszonyítva majdnem 9%-kalnövekedjenek az 1a. alfejezetben (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért) mind kötelezettségvállalási, mind kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álló források. Az intézkedés olyan eszközöket érint, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap, a vállalkozások versenyképességét segítő uniós program és az Erasmus +.

Megfontolt csökkentések

A kiemelt céloktól eltekintve a Tanács több területen visszafogta a Bizottság által javasolt emeléseket. Különösen azokról a költségvetési sorokról van szó, ahol a Tanács a szakértői elemzések alapján azt állapította meg, hogy a Bizottság túlbecsülte a tényleges igényeket. A jól teljesítő vagy kezdeti eredményeket felmutató programok előirányzatain azonban általában nem változtatott.

A Tanács rendkívül gondosan elemezte az igazgatási kiadásokat is. Felkérte a többi uniós intézményt, hogy tegyenek meg minden annak érdekében, hogy a 2013-as megállapodásnak megfelelően 2017-ig 5%-kal csökkentsék a létszámukat.

Az alábbi táblázat a tanácsi álláspont összefoglalását mutatja

 Megnevezés122/1A 2016. évi költségvetés
(Az 1/2016 és 2/2016 sz. költségvetés-módosítással)
A Tanács álláspontja a 2017. évi költségvetés-tervezetrőlKülönbség
(%)
KöEKiEKöEKiEKöEKiE1.Intelligens és inkluzív növekedés69,866,374,356,1+6,36 %-15,31 %1.a.Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért19,017,420,719,0+8,95 %+8,89 %1.b.Gazdasági, társadalmi és területi kohézió50,848,853,637,1+5,39 %-23,94 %2.Fenntartható növekedés: természeti erőforrások62,555,158,755,0-6,02 %-0,15 %3.Biztonság és uniós polgárság4,13,04,23,8+4,84 %+24,42 %4.Globális Európa9,210,29,39,2+1,74 %-9,22 %5.Igazgatás8,98,99,39,3+3,67 %+3,70 %A többéves pénzügyi keret fejezetei154,5143,5155,8133,4+0,88 %-7,04 %Sürgősségisegély-tartalék0,30,30,30,3+1,94 %+1,94 %Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap0,20,030,20,03+2,00 %-16,67 %Az Európai Unió Szolidaritási Alapja0,050,050,050,05+0,00 %+0,00 %Speciális eszközök0,50,40,50,4+1,78 %+0,26 %Összes előirányzat155,0143,9156,4133,8+0,89 %-7,02 %

milliárd EUR; KöE: kötelezettségvállalási előirányzat; KiE: kifizetési előirányzat

Következő lépések

Ha az Európai Parlament október 27-ig módosításokat fogad el a Tanács álláspontjára vonatkozóan, akkor 2016. október 28-án háromhetes egyeztetési időszak kezdődik. Az egyeztetési eljárás célja, hogy a két intézmény közös álláspontra jusson a költségvetésről. A közös álláspontnak legkésőbb 2016. november 17-ig meg kell születnie.

Pages