Európai Tanács hírei

A Tanács 2016. július 26-án határozatot fogadott el az EU Tanácsának soros elnökségét 2030-ig betöltő tagállamok sorrendjének módosításáról.

Miután az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy 2017 második felében nem vállalja a soros elnökséget, a Tanács úgy határozott, hogy 2017. július 1-jétől minden tagállam a korábbi ütemezéshez képest fél évvel korábban látja majd el a soros elnöki teendőket.

A határozat értelmében továbbá Horvátország – amely az eredeti határozat időpontjában még nem volt tagállam – szintén soros elnök lesz 2020. januártól júniusig.

A Tanács soros elnökségét betöltő tagállamok új sorrendje 2030-ig érvényes (a korábbi határozat csak a 2020 júniusáig tartó időszakról rendelkezett) az alábbiak szerint:

Máltajanuár–június2017Észtországjúlius–december2017Bulgáriajanuár–június2018Ausztriajúlius–december2018Romániajanuár–június2019Finnországjúlius–december2019Horvátországjanuár–június2020Németországjúlius–december2020Portugáliajanuár–június2021Szlovéniajúlius–december2021Franciaországjanuár–június2022Cseh Köztársaságjúlius–december2022Svédországjanuár–június2023Spanyolországjúlius–december2023Belgiumjanuár–június2024Magyarországjúlius–december2024Lengyelországjanuár–június2025Dániajúlius–december2025Ciprusjanuár–június2026Írországjúlius–december2026Litvániajanuár–június2027Görögországjúlius–december2027Olaszországjanuár–június2028Lettországjúlius–december2028Luxemburgjanuár–június2029Hollandiajúlius–december2029Szlovákiajanuár–június2030Máltajúlius–december2030

A Tanácsnak az elnökséget 2031. január 1-jétől betöltő tagállamok sorrendjéről 2029. december 31-ig kell határoznia.

A vezetők ismét határozottan és egyértelműen elítélték a terrorizmus minden formáját és megnyilvánulását, függetlenül attól, hogy ki, hol és milyen célból követi el.

Egy év telt el azóta, hogy Bécsben létrejött az Irán nukleáris programjáról szóló, történelmi jelentőségű megállapodás, és az Európai Unió örömmel állapítja meg, hogy az átfogó közös cselekvési terv végrehajtása folyamatban van. Ez azt bizonyítja, hogy politikai akarattal, kitartással és többoldalú diplomáciával még a legnehezebb problémára is működőképes megoldást lehet találni.

Az Európai Unió a megállapodás teljes időtartama alatt továbbra is aktívan fogja támogatni a cselekvési terv teljes körű és hatékony végrehajtását, valamint az ENSZ BT 2231. sz. határozatát. Az Európai Unió és tagállamai hangsúlyozzák, hogy Iránnak szigorúan be kell tartania a cselekvési terv értelmében fennálló valamennyi kötelezettségvállalását, és a jövőben is maradéktalanul és a határidőket tiszteletben tartva együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Ezenkívül felszólítják Iránt, hogy tartózkodjon az ENSZ BT 2231. sz. határozatával össze nem egyeztethető tevékenységektől. Az Európai Unió megerősíti, hogy támogatja a főképviselőnek a megállapodás alapján létrehozott vegyes bizottságban betöltött koordinációs szerepét, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség támogatására szólít fel, hogy az figyelemmel kísérhesse és ellenőrizhesse Irán nukleáris vonatkozású kötelezettségvállalásainak teljesítését. A bizalom helyreállításához elengedhetetlen, hogy a felek megfeleljenek a vállalásaiknak, és ugyanez szükséges az Európai Unió és tagállamai, valamint Irán közötti kapcsolatok fokozatos, ám tartós javulásához is, amint azt a Külügyek Tanácsa a 2015. júliusi ülésén kijelentette.

Az Európai Unió nyugtázza, hogy a cselekvési terv értelmében fennálló, szankciókhoz kötött vállalások az elfogadott végrehajtási tervnek megfelelően teljesültek. A végrehajtás napján, azaz 2016. január 16-án, miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrizte, hogy Irán teljesítette a nukleáris vonatkozású vállalásait, sor került a nukleáris vonatkozású gazdasági és pénzügyi szankciók feloldására. Ugyanezen a napon megjelent a szankciók feloldásáról szóló általános tájékoztató[1], mivel az uniós üzleti szereplőknek világosan kell látniuk az új szabályozási helyzetet. Az Európai Uniónak érdeke, hogy a nukleáris vonatkozású gazdasági és pénzügyi szankciók feloldása előnyöket jelentsen az iráni nép számára.

Az Európai Unió elismeri, hogy a szankciók feloldásával kapcsolatban egyértelmű helyzetet kellett teremteni ahhoz, hogy az európai bankok és vállalkozások teljeskörűen újraindíthassák az iráni tevékenységüket. Ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy széles körű tájékoztatást nyújtott azzal kapcsolatban, hogy mely szankciók szűntek meg és melyek maradtak érvényben. Az EU változatlanul aktívan együttműködik a magánszektorral, és a cselekvési tervben érintett feleket is arra ösztönzi, hogy folytassák ilyen irányú erőfeszítéseiket. A szankciók feloldása akkor szolgálhat maradéktalanul Irán előnyére, ha az ország felszámolja a gazdasági és költségvetési politikájával, az üzleti környezettel és a jogállamisággal kapcsolatos akadályokat. Az Európai Unió és tagállamai készen állnak arra, hogy együttműködjenek Iránnal e területeken és technikai segítséget nyújtsanak, többek között Pénzügyi Akció Munkacsoport követelményeinek való megfeleléshez, továbbá hajlandók mérlegelni a kereskedelem, a projektfinanszírozás és a beruházások megkönnyítését szolgáló exporthitelek nyújtását.

Az Európai Unió újólag kijelenti, hogy elkötelezett az Iránnal fennálló kapcsolatok továbbfejlesztése mellett, különösen olyan területeken, mint a kereskedelem, az energia, az emberi jogok, a polgári nukleáris együttműködés, a migráció, a környezet, a határokon átnyúló fenyegetések, pl. a kábítószerek elleni küzdelem, a humanitárius együttműködés, a közlekedés, a kutatás, az oktatás, a kultúra, valamint a regionális kérdések. Ezzel kapcsolatban nyugtázza a főképviselőnek és a biztosok egy csoportjának teheráni látogatása nyomán kiadott közös zárónyilatkozatot. Az Európai Unió a fokozatos kötelezettségvállalások olyan stratégiáját támogatja, amely átfogó hatályú, kölcsönös érdekek esetén együttműködő jellegű, a különbségeket tekintve kritikus, a gyakorlatban pedig konstruktív. Ennek részeként az Európai Unió képviseletet kíván nyitni Iránban.

A cselekvési terv a régió egészét szolgálja, és olyan továbbfejlesztett regionális együttműködésre teremt lehetőséget, amelyet minden félnek meg kell ragadnia. Az Európai Unió felszólítja a feleket, hogy törekedjenek az együttműködő jellegű regionális környezetre és a feszültségek enyhítésére. Az Európai Unió újólag megerősíti, hogy kész hozzájárulni a régió helyzetének tényleges javításához.

[1] Tájékoztató az átfogó közös cselekvési terv keretében feloldandó uniós szankciókról

Átfogó közös cselekvési terv és korlátozó intézkedések

A Tanács 2016. július 12-én azt állapította meg, hogy Portugália és Spanyolország nem tett hathatós intézkedéseket azoknak a tanácsi ajánlásoknak a nyomán, amelyek a két országban fennálló túlzott hiány kiigazítását célzó intézkedésekre vonatkoztak.

A Tanács megerősítette, hogy a két ország a javasolt határidőig nem fogja a GDP 3%-a alá – vagyis a költségvetési hiányra vonatkozó uniós referenciaérték alá – csökkenteni a deficitjét. Megállapította továbbá, hogy a két ország által végzett költségvetési kiigazítás messze elmarad az ajánlottaktól.

A Tanács határozatai a túlzotthiány-eljárás értelmében szankciókat vonnak maguk után, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke (8) bekezdésével összhangban.

A Bizottságnak 20 napja van arra, hogy további tanácsi határozatokat javasoljon a bírságok kiszabására vonatkozóan. A bírságoknak a GDP 0,2%-át kell kitenniük, de az összeg csökkentése érdekében Portugália és Spanyolország indoklással ellátott kérelmet nyújthat be. A Tanácsnak 10 napja lesz a bírságok jóváhagyására.

„Biztos vagyok benne, hogy okos, intelligens megoldást találunk” – jelentette ki Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere és egyben a Tanács elnöke.

Portugália

A hónapok óta tartó állampapírpiaci nyomást követően Portugália 2011 áprilisban segítséget kért a nemzetközi hitelezőktől. Az ország 78 milliárd eurós hitelcsomagot kapott az EU-tól, az euróövezettől és az IMF-től. A Tanács az országot sújtó recesszió fényében 2012 októberében egy évvel, 2014-ig meghosszabbította a portugál költségvetési hiány korrigálására vonatkozó határidőt.

A gazdasági kilátások tovább romlottak, és Portugália költségvetési hiánya 2012-ben elérte a GDP 6,4%-át. A Tanács 2013 júniusában még egy évvel – 2015-ig – meghosszabbította a hiány megszüntetésére megállapított határidőt. Államháztartási hiánycélként 2013-ra a GDP 5,5%-át, 2014-re a GDP 4,0%-át, 2015-re pedig a GDP 2,5%-át szabta meg, ami GDP-arányosan a strukturális egyenleg 0,6%, 1,4%, illetve 0,5%-os javulásának felel meg.

Portugália gazdasági kiigazítási programja 2014 júniusában zárult le.

2015-ben azonban az államháztartási hiány a GDP 4,4%-át tette ki, és ezzel az ország a hiány megszüntetésére megszabott határidőt nem tartotta be. A hiánytúllépés fő oka a pénzügyi szektornak nyújtott támogatás (konkrétan a Banif szanálása) volt, de a hiány az egyszeri intézkedések nélkül is meghaladta volna a 3%-ot. A Bizottság a GDP 1,1%-ára teszi a portugál strukturális egyenleg kumulatív javulását a 2013 és 2015 közötti időszakban, ami jelentősen elmarad a Tanács által javasolt 2,5%-tól. Sőt, a potenciális kibocsátásnövekedés módosított értékének, valamint a többletbevételek és bevételkiesések fényében az egyenlegváltozás enyhén negatív.

Összességében elmondható, hogy a portugál államháztartási hiány csökkentésének hátterében 2014 júniusa óta a gazdasági élénkülés és az alacsony kamatkörnyezet által lehetővé tett alacsony kamatkiadások állnak. Az ország államadóssága többé-kevésbé stabilizálódott. 2013 végén a GDP 129,2%-át, 2014-ben a GDP 130,2%-át, 2015-ben pedig a GDP 129,0%-át tette ki a Bizottság 2016 tavaszi gazdasági előrejelzése szerint.

A Tanács megállapította, hogy a Portugália által a 2013. júniusi ajánlás nyomán tett lépések nem voltak elegendőek. Portugália az előírt 2015-ös határidőig nem szüntette meg a túlzott hiányt, és az általa végzett költségvetési kiigazítás jelentős mértékben elmarad a Tanács által ajánlottól.

Spanyolország

Spanyolország esetében a túlzotthiány-eljárás 2009 áprilisában kezdődött, amikor a Tanács ajánlásában a hiány 2012-ig történő megszüntetésére szólította fel a spanyol kormányt.

A Tanács azonban 2009 decemberében 2013-ig meghosszabbította a határidőt. A Bizottság előrejelzése ugyanis azt mutatta, hogy a spanyolországi hiány 2009-ben az előző becsléshez képest 5 százalékponttal nagyobb lesz, eléri a GDP 11,2 %-át.

A Tanács 2012 júliusában a gazdasági körülmények újbóli romlását figyelembe véve még egy évvel – 2014-ig – meghosszabbította a határidőt. A Bizottság számításai azt jelezték, hogy a spanyol államháztartási hiány 2012-ben a korábban várt 5,3 % helyett a GDP 6,3 %-át teszi majd ki.

Szintén 2012 júliusában az euróövezeti tagállamok megállapodtak arról, hogy 100 milliárd euró összegű hitelt nyújtanak a spanyol pénzügyi szolgáltatási ágazat feltőkésítésére.

A Tanács 2013 júniusában megállapította, hogy Spanyolország eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a hiány megszüntetésére vonatkozó határidő további két évvel meghosszabbítható, ezért 2016-ig új határidőt szabott. A Tanács államháztartási hiánycélként 2013-ra a GDP 6,5%-ának, 2014-re 5,8%-ának, 2015-re 4,2%-ának és 2016-re 2,8%-át szabta meg, ami GDP-arányosan a strukturális egyenleg a 1,1%, 0,8%, 0,8%, illetve 1,2%-os javulásának felelt meg.

Spanyolország 2014 januárjában lezárta a pénzintézetek feltőkésítésére irányuló pénzügyi támogatási programot. Közel 38,9 milliárd eurót fordított a bankok feltőkésítésére, illetve további körülbelül 2,5 milliárd euróval emelte az ország szanálási vagyonkezelő társaságának tőkéjét.

Spanyolország költségvetési hiánya 2014-ben a GDP 5,9 %-át, 2015-ben pedig a GDP 5,1 %-át tette ki, azaz meghaladta a Tanács által meghatározott közbenső célokat. A 2015. évi lazább költségvetési politika jelentős hatást gyakorolt a költségvetési eredményre. A strukturális egyenleg kumulatív javulása a 2013 és 2015 közötti időszakban a GDP 0,6%-ának felelt meg, ami jelentősen elmarad a Tanács által javasolt 2,7%-tól. Sőt, a potenciális kibocsátásnövekedés módosított értékének, valamint a többletbevételek és bevételkiesések fényében az egyenleg javulása még alacsonyabb mértékű.

2013 és 2015 között az alacsony, sőt negatív infláció megnehezítette a költségvetési célok elérését, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozta a vártnál magasabb reál GDP-növekedés. Az alacsony kamatkörnyezet szintén segítette az országban a hiány csökkentését. A Bizottság 2016. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2016-ban a GDP 3,9 %-a, 2017-ben pedig 3,1 %-a lesz. Következésképpen Spanyolország 2016-ban valószínűleg nem tudja megvalósítani a túlzott hiány előírt kiigazítását. A GDP-arányos államadósság kismértékben, a 2014. évi 99,3 %-ról 2015-ben 99,2 %-ra csökkent a pénzügyi eszközök értékesítésének köszönhetően. A Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése szerint az államadósság-ráta 2016-ban várhatóan a GDP 100,3 %-ára nő, majd ezt követően csökkenni fog.

A Tanács megállapította, hogy a Spanyolország által a 2013. júniusi ajánlás nyomán tett lépések nem volt elegendőek. Spanyolország 2015-ben nem érte el az államháztartási hiányra vonatkozó közbenső célt, és az előrejelzés szerint 2016-ig nem tudja az előírtak szerint megszüntetni a túlzott hiányt. Az általa végzett költségvetési kiigazítás jelentős mértékben elmarad a Tanács által ajánlottól, ráadásul a költségvetési irányvonal 2015-ben expanzív volt.

Az Európai Unió és Monaco 2016. július 12-én a magánmegtakarításokkal kapcsolatos adóügyi megfelelésre irányuló megállapodást írt alá.

A megállapodás kötelezővé teszi az EU tagállamai és Monaco közötti automatikus információcserét, így segíti az adókijátszás elleni fellépés hatékonyságának növelésére irányuló törekvéseket.

Ily módon lehetővé válik, hogy ezeknek az országoknak az adóhatóságai a határokon túl is hozzáférhessenek az egymás lakosainak pénzügyi számláit érintő információkhoz.

A megállapodás korszerűsítése

A megállapodás korszerűsíti a 2004. évi megállapodást, amely biztosította, hogy Monaco a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló tanácsi irányelvvel egyenértékű rendelkezéseket alkalmazzon. A megállapodások célja annak megakadályozása, hogy az adózók olyan, jövedelmet vagy vagyont megtestesítő tőkét rejtsenek el, amelyre vonatkozóan az adót nem fizették meg. Ennek érdekében bővül a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcsere köre.

A megállapodást Brüsszelben írták alá a felek:

• az EU nevében Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács soros elnöke;
• Monaco nevében Serge Telle államiniszter.

Jelen volt továbbá és szintén aláírta a megállapodást Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyi, valamint adó- és vámügyi biztos.

A Tanács 2016. július 12-én fogadta el a megállapodásnak az EU nevében történő aláírására való felhatalmazásról szóló határozatot.

Az EU és az OECD

A megállapodás biztosítja, hogy Monaco az EU-ban hatályos intézkedésekkel egyenértékű, az eddigieknél szigorúbb intézkedéseket alkalmazzon. A 2004-es megállapodás a megtakarítások adóztatásáról szóló uniós irányelven alapult, az említett irányelvet azonban hatályon kívül helyezték. A 2003/48/EK irányelv hatályon kívül helyezésére 2015 novemberében azért került sor, hogy megszűnjön az említett irányelv és az adókijátszás megelőzésére irányuló szigorúbb rendelkezéseket tartalmazó 2014/107/EU irányelv közötti átfedés.

A megállapodás továbbá megfelel a pénzügyiszámla-információk automatikus cseréjére vonatkozó, 2014. évi nemzetközi OECD-standardnak.

Az EU hasonló megállapodást írt alá Svájccal 2015. május 27-én, Liechtensteinnel 2015. október 28-án, San Marinóval 2015. december 8-án és Andorrával 2016. február 12-én. Az EU jóváhagyta a megállapodás megkötését Svájccal és Liechtensteinnel 2015. december 8-án, illetve San Marinóval 2016. április 16-án.

Alkalmazási kör

A megállapodás célja, hogy korlátozza azon lehetőségeket, amikor az adózó az eszközök áthelyezése révén próbálja elkerülni az adóhatóságnak történő bevallást. A megosztandó információk nemcsak olyan bevételekre vonatkoznak, mint a kamatok és osztalékok, hanem a számlaegyenlegekre és a pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételre is kiterjednek.

A megállapodás az alábbi előnyökkel jár a tagállamok és Monaco adóhatóságai számára:

• pontosan és egyértelműen meg tudják határozni az érintett adózókat;
• az adójogszabályaikból adódó feladatokat a határokon átnyúló helyzetekben is el tudják látni, illetve azokat be tudják tartatni;
• fel tudják mérni az adókijátszás elkövetésének valószínűségét;
• el tudják kerülni a szükségtelen további vizsgálatokat.

Az EU-nak és Monacónak időben meg kell erősítenie, illetve jóvá kell hagynia a megállapodást, hogy az hatályba léphessen. A felek arra fognak törekedni, hogy a megállapodás 2017. január 1-jén hatályba léphessen.

A Tanács 2016. július 12-én új szabályokat fogadott el a nagyvállalatok által széleskörűen alkalmazott, az adókötelezettség csökkentésére irányuló gyakorlatokkal kapcsolatban.

Ez az irányelv annak a 2016. januári bizottsági javaslatcsomagnak az egyik eleme, amelynek célja a vállalati adókikerülés megakadályozását célzó szabályok megerősítése. A javaslatcsomag alapját az OECD 2015. évi ajánlásai képezik, amelyek az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni fellépés jegyében születtek, és amelyeket a G20-csoport vezetői 2015 novemberében jóváhagytak.

„Az új irányelv célja a belföldi társaságiadó-alapok védelme a belső piac működését közvetlenül érintő agresszív adótervezési gyakorlatokkal szemben”, jelentette ki Peter Kažimír, Szlovákia pénzügyminisztere, a Tanács elnöke. „Elfogadása tehát fontos lépés, amely jelzi, hogy az ilyen gyakorlatok elleni küzdelmet nemcsak közös prioritásunknak, hanem közösen vállalt feladatunknak is tekintjük.”

Az irányelv mindenekelőtt az olyan helyzeteket hivatott orvosolni, amelyekben a vállalatok – főként a multinacionális vállalatcsoportok – a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva igyekeznek csökkenti az adókötelezettségüket. Sok adófizető és kkv érzi úgy, hogy egyes multinacionális vállalatcsoportok az indokoltnál kevesebb adót fizetnek, és ezáltal az adóverseny torzul az uniós belső piacon. Az irányelv ezekre az aggodalmakra kíván reagálni.

Az öt terület, amelyet az új rendelkezések érintenek

Az irányelv minden olyan adózóra alkalmazandó, aki vagy amely társasági adó alanya valamely tagállamban, ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalatok leányvállalatait is, és adókikerülés elleni szabályokat állapít meg a következő öt területet érintő helyzetekre vonatkozóan:

• Kamatlevonás-korlátozási szabály. A multinacionális vállalatcsoportok gyakran szándékosan olyan államba, illetve területre helyezik át az adósságaikat, amelyekben kedvezőbbek a kamatlevonási szabályok. Az irányelv ennek a gyakorlatnak a visszaszorítását célozza azáltal, hogy korlátozza azt a kamatösszeget, amelynek levonására egy adózó egy adott adóévben jogosult.
• A tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok. Céljuk az adóalap-erózió megakadályozása a kiindulási államban. A társaságiadó-alanyok ugyanis megpróbálhatják olyan módon is csökkenteni adófizetési kötelezettségeiket, hogy adóügyi illetőségüket és/vagy eszközeiket – kizárólag agresszív adótervezési célokból – másik államba, illetve területre helyezik át.
• Visszaélés elleni általános szabály. E szabály célja, hogy orvosolja azokat az esetleges hiányosságokat, amelyek az egyes országok által a visszaélések ellen hozott konkrét szabályokban fordulhatnak elő, és ezáltal segítse az adóhatóságokat annak megakadályozásában, hogy az adózók visszaélések révén jussanak adóelőnyhöz.
• Az ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályok. Összesített adókötelezettségük csökkentése érdekében a vállalatcsoportok – ellenőrzött leányvállalataikon keresztül – gyakran nagy összegű nyereséget helyeznek át alacsony adómértéket alkalmazó államokba, illetve területekre. Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabály értelmében azonban az alacsony adót fizető, ellenőrzött külföldi leányvállalat jövedelmét az – általában magasabb adót fizető – anyavállalatnál kell elszámolni.
• A hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekkel kapcsolatos szabályok. A társaságiadó-alanyok gyakran a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva igyekeznek csökkenti az összesített adókötelezettségüket, például kettős levonás alkalmazásával.

Közös uniós megközelítés

Az irányelv révén biztosítható lesz az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedéseinek koordinált módon történő végrehajtása az Unióban, többek között abban a hat tagállamban is, amelyek nem tagjai az OECD-nek.

Az irányelv a fentiekben említett öt területből háromban az OECD ajánlásait veszi át. E három terület a kamatlevonás-korlátozási szabályok, az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok és a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekkel kapcsolatos szabályok területe. A másik két terület, azaz a visszaélés elleni általános szabály és a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok területe az uniós közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó 2011-es javaslat adókikerülésre irányuló rendelkezéseire alapul.

Végrehajtás

Az irányelv elfogadására a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén, vita nélkül került sor. A politikai megállapodás 2016. június 17-én, egyszerűsített írásbeli eljárást követően született meg.

A tagállamoknak 2018. december 31-ig át kell majd ültetniük az irányelvet nemzeti törvényi és rendeleti rendelkezéseikbe, a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok kivételével, amelyek esetében az átültetés határideje 2019. december 31. Azok a tagállamok, amelyek a kamatlevonás-korlátozási szabályokkal azonos hatékonyságú, célzott szabályokkal rendelkeznek, addig – de legkésőbb 2024. január 1-jéig – alkalmazhatják azokat, amíg az OECD megállapodásra nem jut a minimumstandardra vonatkozóan.

Egyéb kezdeményezések

A 2016. januári adókikerülés elleni csomag többi elemével kapcsolatban is folytatódik a munka. A Tanács május 25-én jóváhagyta:

• a multinacionális vállalatok adózásával kapcsolatos információcseréről szóló irányelvet;
• az adózás átláthatóságának a harmadik országokkal kapcsolatos szempontjairól szóló következtetéseket.

Az adókikerülés elleni csomagot több 2015-ös uniós kezdeményezés előzte meg. E kezdeményezések közé tartozott a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatokkal kapcsolatos, 2015 decemberében elfogadott irányelv.

Az Európai Tanács 2014 decemberében jelezte, hogy „sürgősen elő kell mozdítani az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket mind globális, mind uniós szinten”.

A Tanács 2016. július 12-én ajánlásokat adott ki a tagállamok gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és költségvetési politikai tervei kapcsán.

A Tanács ezzel lezárta a 2016. évi európai szemesztert, a szakpolitikák nyomonkövetését célzó évenkénti folyamatot. Az Európai Tanács a júniusi ülésén hagyta jóvá az ajánlásokat.

„Érdeklődve várjuk az országspecifikus ajánlásoknak az elkövetkező hónapokban való hatékony végrehajtását” – jelentette ki Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács soros elnöke.

Az Európai Tanács 2016 márciusában az alábbi prioritásokat hagyta jóvá:

• a beruházások újraindítása;
• az európai gazdaságok korszerűsítését célzó strukturális reformok végrehajtása;
• felelős költségvetési politikák folytatása

A szakpolitikák nyomon követése

Az európai szemeszter keretében évenként egy-egy körülbelül féléves periódusban egyidejűleg figyelemmel kísérik a tagállamok költségvetési, gazdasági és foglalkoztatási politikáját.

Az Európai Tanács minden évben a márciusi ülésén fogalmazza meg szakpolitikai iránymutatásait, amelyek alapján a tagállamok az év áprilisában benyújtják

• a gazdasági és foglalkoztatáspolitikájukra vonatkozó nemzeti reformprogramjukat – ezekben középtávú makrogazdasági forgatókönyveket vázolnak, rövid távon pedig a foglalkoztatást és növekedést célzó „Európa 2020” stratégia végrehajtására vonatkozó nemzeti célkitűzéseket fogalmaznak meg, feltárják a növekedés fő akadályait, és a növekedést elősegítő kezdeményezésekre vonatkozó intézkedéseket határoznak meg;
• a költségvetési politikájukra vonatkozó stabilitási vagy konvergenciaprogramjukat. Az euróövezetbe tartozó országok stabilitási programot nyújtanak be, a többi tagállam pedig konvergenciaprogramot. E programokban a tagállamok ismertetik középtávú költségvetési céljaikat, a várható gazdasági fejleményekkel kapcsolatos főbb feltételezéseiket, a költségvetési és gazdaságpolitikai intézkedéseket, továbbá elemzik, hogy a feltételezésekhez képest bekövetkező változások várhatóan hogyan befolyásolják majd a költségvetési és az adóssághelyzetet.

A Tanács ezt követően országspecifikus ajánlásokat fogad el. Amennyiben ajánlásai eltérnek a Bizottság által javasoltaktól, a Tanács azokhoz magyarázatot is fűz.

Ajánlások

2016-ban a 28 uniós tagállamból 27 tagállam számára készült országspecifikus ajánlás. A párhuzamosságok elkerülése érdekében Görögországról nem készül ilyen ajánlás, mivel makrogazdasági kiigazítási programban vesz részt.

A Tanács 2016 márciusában külön ajánlást fogadott el az euróövezet egészének gazdaságpolititikájáról is. Az előző évekhez képest erre most korábban került sor annak érdekében, hogy az euróövezetbe tartozó tagállamokra vonatkozó ajánlások jóváhagyásakor fokozottabban figyelembe lehessen venni az euróövezet egészét érintő szempontokat.

Az ajánlásokat a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén fogadták el.

A Tanács következtetéseket fogadott el a válságot követő bankreformok véglegesítéséről.

A reformot a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, a felügyeleti hatóságok fóruma végezte el, melynek célja az együttműködés megerősítése és a bankfelügyelet javítása világszerte.

„AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:

ISMÉTELTEN TÁMOGATÁSÁT FEJEZI KI a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság arra irányuló munkája iránt, hogy 2016 végéig tökéletesítse a Bázel III. keret elemeit annak érdekében, hogy biztosítsa a szabályozási biztonságot, valamint a keret koherenciáját és hatékonyságát, megőrizve ugyanakkor a banki szabályozás kockázatérzékenységét;

HANGSÚLYOZZA, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak egy átfogó és átlátható, kvantitatív jellegű hatásvizsgálat alapján értékelnie kell ezen reformcsomag kialakítását és kalibrációját, figyelembe véve a csomag átfogó kalibrációján belül a különféle banki modellekre, illetve az egyes joghatóságokon belül gyakorolt hatásainak megoszlását is;

KIJELENTI, hogy a reformcsomag várhatóan nem eredményezi a bankszektorra vonatkozó átfogó tőkekövetelmények jelentős növekedését, ezért nem okoz jelentős különbséget a világ egyes régiói számára.”

2016. július 12., kedd
Peking, Kína (helyi idő szerint)
18. EU–KÍNA csúcstalálkozó
14.55 Li Ko-csiang miniszterelnök üdvözlőbeszéde
15.00 Nyitóbeszéd a 18. EU–Kína csúcstalálkozón

17.20 Hszi Csin-ping elnök üdvözlőbeszéde
17.30 A Hszi Csin-ping elnökkel való találkozót megelőző nyitóbeszéd

2016. július 13., szerda
Peking, Kína (helyi idő szerint)
18. EU–KÍNA csúcstalálkozó
11.30 Munkaebéd, házigazda: Li Ko-csiang miniszterelnök
13.30 Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója a 18. EU–Kína csúcstalálkozót követően (az Unió pekingi küldöttsége)

2016. július 14., csütörtök
Ulánbátor, Mongólia (helyi idő szerint)
12.30 munkaebéd Cahiagín Elbegdorzs mongol elnökkel, Jean-Claude Juncker elnökkel és Federica Mogherini főképviselővel

2016. július 15., péntek
Ulánbátor, Mongólia (helyi idő szerint)
11. ASEM-CSÚCSTALÁLKOZÓ
(az időpont még megerősítésre vár) Cahiagín Elbegdordzs mongol elnök hivatalos üdvözlőbeszéde
9.00 A csúcstalálkozó nyitóünnepsége
9.15 Találkozó az érintett felekkel (ASEP, AEPF, AEBF, model ASEM)
9.30 Első plenáris ülés – „Két évtizednyi partnerség: áttekintés és perspektíva”
10.15 Találkozó Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnökkel
11.30 Második plenáris ülés – „Az ASEM-partnerség ösztönzése a nagyobb mértékű összekapcsolódás céljából”
12.30 Találkozó Pak Kunhje koreai elnökkel
13.40 Csoportkép
14.00 Közös ebéd
14.40 Találkozó Abe Sinzó japán miniszterelnökkel, majd sajtónyilatkozatok
16.00 Az ASEM 20. évfordulójának megünneplése
18.30 Vacsora, házigazda: Cahiagín Elbegdordzs elnök

2016. július 16., szombat
Ulánbátor, Mongólia (helyi idő szerint)
11. ASEM-CSÚCSTALÁLKOZÓ
8.30 Csoportkép
8.40 Zártkörű ülés
11.50 Záróünnepség
12.40 Sajtókonferencia

Az Európai Unió újólag hangsúlyozza hogy továbbra is szilárdan elkötelezett a kétállami megoldás és az egymást követő tanácsi következtetésekben szereplő, ezt célzó meglévő stratégiák mellett. Emellett kiemeli azt is, hogy aggályosnak tartja a kétállami megoldással szembeni fenyegetések fokozódását.

Ezért az Európai Unió üdvözli a közel-keleti kvartett jelentésének közzétételét és támogatja a benne szereplő ajánlásokat, amelyek hozzájárulnak a kétállami megoldás feltételeinek megteremtéséhez. Az EU aggodalommal szemléli a térségbeli események alakulását és felszólítja a feleket, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a kvartettel és az egyéb érintett felekkel és maradéktalanul hajtsák végre az ajánlásokat. Az ajánlások végrehajtása bizonyítaná a békés megoldás melletti valódi elkötelezettséget, hogy a végső jogállással kapcsolatos kérdések rendezése céljából helyre lehessen állítani a kölcsönös bizalmat és meg lehessen teremteni a közvetlen és érdemi tárgyalások feltételeit. Az EU készen áll, hogy támogassa a feleket ebben a folyamatban. E tekintetben az EU hangsúlyozza, hogy szoros koordináció mellett intézkedéseket kell hozni a közel-keleti békekezdeményezésről tartott 2016. június 3-i párizsi miniszteri találkozó nyomán, a június 20-i következtetésekben megjelölt nemzetközi konferencia megrendezése céljából. Az EU támogatja továbbá, hogy az átfogó béke megteremtésének célkitűzésével további párbeszédre kerüljön sor az arab békekezdeményezés alapján.

A kétállami megoldáson alapuló igazságos és tartós béke megvalósításának előmozdítása érdekében az EU folytatja az együttműködést izraeli és palesztin partnereivel, továbbá a kvartettel, valamint a régióbeli és a régión túli egyéb érdekelt felekkel.

A Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság szorosabbra fűzi az együttműködését annak érdekében, hogy jobban szolgálja az európai polgárok és vállalkozások érdekeit. Ez a fő célja a Tanács által 2016. március 15-én elfogadott, a jogalkotás minőségének javításáról szóló megállapodásnak.

„Ez a megállapodás nem csupán az uniós intézmények működéséről szól, hanem nagyon is kézzelfogható előnyöket biztosít a polgároknak és a vállalkozásoknak. A megállapodásnak köszönhetően nemcsak a jogszabályok értelmezése és végrehajtása lesz egyszerűbb, hanem a polgárok, a vállalkozások és az igazgatási szervek élete is könnyebbé válik” – jelentette ki Bert Koenders hollland külügyminiszter, a Tanács elnöke.

A megállapodás több szempontból is javítani fogja az uniós jogalkotás folyamatát:

• a Tanács, a Parlament és a Bizottság minden évben megvitatja az EU jogalkotási prioritásait, és közösen kiválasztja közülük a következő évre vonatkozóan a legfontosabbakat. Ezáltal a három intézmény szorosabbra fűzheti az együttműködését annak érdekében, hogy szembenézzen az előttük álló jelentős kihívásokkal
• az új kezdeményezések hatásvizsgálata átfogóbbá válik azáltal, hogy több szempont vehető figyelembe, például a versenyképességre gyakorolt hatás, különösen a kkv-k esetében, az adminisztratív terhek és az uniós szintű intézkedés elmaradásának költsége. Minderre a szubszidiaritás elvének maradéktalan tiszteletben tartásával kerül sor. A cél annak biztosítása, hogy az uniós jogszabályok mindenkor tájékozott döntéshozatalon alapuljanak
• a három intézmény értékelni fogja a hatályos uniós jogszabályokat azok egyszerűsítése, valamint a túlszabályozás és az adminisztratív terhek elkerülése érdekében, aminek keretében évente áttekintést készít e terhekről. Ezáltal biztosítani kívánják, hogy az uniós jogszabályok megfeleljenek a céloknak, de ne hárítsanak szükségtelen terhet a polgárokra, a vállalkozásokra és a közigazgatásra
• a jogalkotási dossziék alakulásáról közös adatbázis fog létrejönni. Ezáltal átláthatóbbá válik a három intézmény tevékenysége, és a nyilvánosság könnyebben követheti nyomon a jogalkotás folyamatát

Következő lépések

A megállapodást mindhárom intézmény elnökének alá kell írnia. A megállapodás ugyanazon a napon hatályba is lép.

A Tanács 2017. június 30-ig meghosszabbította az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójának (EUPOL COPPS) és a rafahi átkelőhelyen működő, a határellenőrzést segítő missziójának (EU BAM Rafah) a megbízatását Ezek a missziók a palesztin államépítés támogatására irányuló szélesebb körű uniós erőfeszítések részeként jöttek létre az izraeli–palesztin konfliktus átfogó, a kétállamos megoldáson alapuló rendezése céljából.

Az EUPOL COPPS 2006 januárja óta támogatja a Palesztin Hatóságot a jövőbeli palesztin állam intézményeinek a rendőrségi tevékenységek és a büntető igazságszolgáltatás területén történő kiépítésében. A biztonsági és az igazságszolgáltatási ágazat reformjához való hozzájárulása révén a misszió támogatja a palesztin nép biztonságának fokozására és a jogállamiság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket. Rodolphe Mauget 2014. július 1. óta vezeti a missziót. A misszió 2016. július 1. és 2017. június 30. közötti tevékenységei számára 10,32 millió EUR összeget irányoztak elő.

A Tanács 2017. június 30-ig meghosszabbította az EU BAM Rafah megbízatását is. A misszió feladata, hogy harmadik félként jelen legyen a rafahi átkelőhelyen, és ezzel hozzájáruljon az izraeli kormány és a Palesztin Hatóság közötti bizalomépítéshez. Ennek részeként támogatja a palesztin fél azon kapacitásának kiépítését, amellyel biztosítható a rafahi határigazgatással kapcsolatos összes teendőjének ellátása. A misszió készen áll arra, hogy mihelyst a politikai és a biztonsági helyzet lehetővé teszi, visszatelepüljön a rafahi átkelőhelyre. Natalina Cea 2015. július 1. óta vezeti a missziót. A misszió költségvetése a 2016. július 1. és 2017. június 30. közötti időszakra 1,54 millió EUR.

Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Képviselők!

Mielőtt rátérnék az egyesült királyságbeli népszavazás politikai következményeinek felvázolására, szeretnék beszámolni önöknek az Európai Tanács júniusi ülésének egyéb eredményeiről, mivel az Unióban nem állhat meg az élet. Az egyesült királyságbeli népszavazás nem mentesíti az Uniót azon feladatának ellátása alól, hogy megoldást találjon a migrációs válságra, amely Európa egészében aláásta a biztonságérzetet. Az EU-nak fokoznia kell az egyre növekvő hibrid és kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességét is. Ennek érdekében határozatot fogadtunk el a NATO-val való szorosabb együttműködésről. Még az egyesült királyságbeli népszavazást megelőző kampányban is csak kevesen kérdőjelezték meg azt, hogy a tagállamok közötti gazdasági integráció kedvező az európai polgároknak, ugyanis munkahelyeket teremt. Emiatt döntöttünk úgy, hogy a digitális és a tőkepiacok tekintetében még szorosabbra fűzzük együttműködésünket. A csúcstalálkozón hozott döntések kedvező hatást fognak gyakorolni az európai polgárok életére, függetlenül attól, hogy az Egyesült Királyság kiválik az Unióból.

A migrációt illetően az uniós vezetők áttekintették a külső határokkal kapcsolatos helyzetet. A migránsok átkelése Törökországból a görög szigetekre mára már szinte teljesen megszűnt. 2015 októberében a térségben még napi 7000 volt a szabálytalan határátlépések száma. Jelenleg napi 50 körüli. E jelentősen alacsonyabb beáramlásnak köszönhetően most már hatékonyan tudjuk igazgatni külső határaink ezen szakaszát. Ez helyre kell, hogy állítsa Európa biztonságérzetét, amire a kezdetektől törekedtünk.

Figyelmünket most áthelyezzük a közép-mediterrán útvonalra, ahol továbbra is túl magas a túlnyomórészt gazdasági migránsok beáramlása, jóllehet az elmúlt két év viszonylatában számuk nem nőtt jelentősen. Az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy újfajta együttműködést alakítanak ki harmadik országokkal, és ennek keretében megfelelő befolyást gyakorolnak az illegális migránsok gyors és tényleges visszaküldésének biztosítása érdekében. A cél egyértelmű: minden illegális gazdasági migránst vissza kell küldeni a származási országába.

A főképviselő már tárgyalásokat folytat ez ügyben az érintett harmadik országokkal. Áttekintettük azt is, hogy mik a tennivalók a líbiai helyzet stabilizálása érdekében.

Üdvözöltük a főképviselő által egy olyan új globális stratégiáról tartott tájékoztatót, amelynek célja iránymutatásul szolgálni az Unió kül- és biztonságpolitikájához.

Az uniós vezetők köszönetüket fejezték ki Mark Rutte miniszterelnöknek a színvonalas holland elnökségért és az elmúlt hat hónapban végzett kemény munkáért. A holland elnökség idején többek között megállapodás jött létre Törökországgal a görög szigetek felé irányuló migrációs hullám megfékezéséről, továbbá politikai megállapodás született az új Európai Határ- és Parti Őrségről. Önöknek pedig szeretném megköszönni azt a felbecsülhetetlen hozzájárulást, amellyel elősegítették, hogy mindezek a kívánt határidőre megvalósulhassanak.

A Brexitet illetően a csúcstalálkozón a megbeszélés nyugodt és megfontolt légkörben zajlott. Az uniós vezetők, tiszteletben tartva az angol nép akaratát, jelezték, tisztában vannak azzal, hogy mindenki – és különösen az Egyesült Királyság – érdekeit most az szolgálja, ha rendezett módon megy végbe a kiválás. David Cameron miniszterelnök kifejtette, hogy miért hagyja az új brit vezetésre az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének aktiválására vonatkozó döntést. Az uniós vezetők megértik, hogy némi időre van szükség, amíg a brit politikai életben lenyugszanak a kedélyek. Ugyanakkor várják azt is, hogy az egyesült királysági kormány minél hamarabb konkretizálja a szándékait.

Az Európai Központi Bank elnökének részvételével áttekintettük továbbá a Brexit utáni gazdasági helyzetet. Mario Draghi újólag biztosított bennünket a nemzetközi pénzügyi intézmények együttműködéséről. Ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy a Brexit miatt jelentősen visszaesik a növekedés az Egyesült Királyságban, ami feltehetően kedvezőtlen tovagyűrűző hatást fog kifejteni az egész világon.

A csúcstalálkozó második napján az uniós vezetők, ezúttal az egyesült királysági miniszterelnök nélkül, nem hivatalos ülésen közös jövőnket vitatták meg. Szeretném hangsúlyozni, hogy az uniós vezetők teljes mértékben eltökéltek a tekintetben, hogy huszonhetekként egységben és szoros együttműködésben maradjanak. Megállapodtunk abban is, hogy az Egyesült Királysággal a tárgyalások csak azt követően kezdődhetnek meg, hogy az ország hivatalosan is bejelentette kilépési szándékát. Most a brit kormányon a sor, hogy az erre vonatkozó értesítést benyújtsa az Európai Tanácsnak.

Reméljük, hogy az Egyesült Királyság a jövőben is szorosan együttműködő partnerünk marad. Mindazonáltal az uniós vezetők egyértelművé tették, hogy az egységes piacon való jelenlét előfeltétele mind a négy szabadság, köztük a szabad mozgáshoz való jog elfogadása. Ezek a szabadságok nem fogják alku tárgyát képezni, és „à la carte” egységes piac sem lesz.

A brit népszavazás óta ez volt a 27 uniós vezető első találkozója. Még túl korai lenne ennél messzebbre mutató következetetéseket levonni a helyzet jövőbeli alakulásáról. De egyértelmű, hogy túl sok európai polgár elégedetlen a jelenlegi – tagállami, illetve európai – helyzettel, és jobb teljesítményt várnak el tőlünk. A csúcstalálkozón az uniós vezetők emlékeztettek arra, hogy Európa évtizedeken keresztül reményt nyújtott, és most a mi felelősségünk, hogy ezt a reményt visszaadjuk nekik. A szlovák elnökség ezért vállalta, hogy informális ülést szervez a 27 uniós vezetőnek szeptember 16-án Pozsonyban. Ezt az alkalmat arra fogjuk használni, hogy folytassuk a politikai elemzést. Köszönöm a figyelmüket!

Mindenekelőtt szeretném megköszönni önöknek a mai ülésen tett felszólalásaikat. Teljesen érthető, hogy az elmúlt napok eseményei rengeteg negatív érzelmet váltottak ki. De nem engedhetjük meg, hogy ezek az érzelmek eluralkodjanak rajtunk. Meg kell őriznünk azt a képességünket, hogy megfontoltan értékeljük a helyzetet, és ésszerű döntéseket hozzunk.

Elsősorban szeretném hangsúlyozni, hogy az EU készen áll arra, hogy akár már most meginduljon az Egyesült Királyság barátságos keretek közötti kiválása. Ennek során ragaszkodni fogunk az EU-t az ilyen helyzetekre is felkészítő Szerződésekben foglaltakhoz. A Szerződések teljesen egyértelműen az EU-t elhagyni kívánó tagállamra bízzák annak a döntésnek a meghozatalát, hogy kezdeményezze a kiválási eljárást. Más szóval ez azt jelenti, hogy nem kényszeríthetjük az Egyesült Királyságra ezt a döntést.

Másodsorban, a kiválási folyamat megindítása előtt nem kezdünk tárgyalásokat az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok kialakítására vonatkozóan. Ezek a jövőbeli kapcsolatok a jogok és a kötelezettségek egyensúlyán fognak alapulni. Szeretném hangsúlyozni, hogy bármilyen érdekellentét esetén az Unió érdekeit fogjuk hatékonyan képviselni.

Harmadsorban, ma számos komoly és kritikus hangvételű észrevétel hangzott el egyes tagállamok vonatkozásában. A tagállamok vezetőivel folytatott megbeszéléseinken mindig hangsúlyozom, hogy az Unió nem létezik az uniós intézmények nélkül. A kialakult helyzetben az uniós intézményeket – így például a Bizottságot és a Parlamentet – érő támadások csak tovább növelik a zavart. A tagállamoknak oda kell figyelniük arra, hogy felhagyjanak azzal, hogy erőtlenséggel és sikertelenséggel vádolják az Uniót és intézményeit. Az egyesült királyságbeli népszavazás azért is zárult kedvezőtlen eredménnyel, mert a politikai elit éveken keresztül negatív és gyakran igazságtalan képet festett az EU-ról. De az Unió nem létezhet a tagállamok nélkül sem. Az Unióban meglévő komoly problémákat nem lehet megoldani a tagállamok akarata ellenére. Az uniós intézmények képviselői esetében is fontosak a felelősségteljes megnyilatkozások. Most minden erőnket egyesítve arra kell koncentrálnunk, hogy egyezségre jussunk közös érdekeinkről és nem arra, hogy – mint valamilyen véget nem érő „hiúság vásárán” – folyamatosan a saját egyéni fontosságunkra hívjuk fel a figyelmet.

2016. július 4., hétfő
13.00 találkozó Mauricio Macri argentin elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. július 5., kedd
Strasbourg
09.15 Beszámoló az Európai Parlamentnek az Európai Tanács 2016. június 28-i üléséről és az EU 27 állam-, illetve kormányfőjének június 29-i nem hivatalos találkozójáról

2016. július 8., péntek
Varsó
EU–USA vezetői találkozó

Rendezvény az EU–NATO együttműködés keretében

NATO-CSÚCSTALÁLKOZÓ
14.30 Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Andrzej Duda lengyel elnök köszöntője
15.15 Csoportkép
20.30 Felszólalás az Észak-atlanti Tanács Andrzej Duda lengyel elnök által szervezett és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár által elnökölt munkavacsoráján

2016. július 9., szombat
Varsó
NATO-CSÚCSTALÁLKOZÓ
09.00 Felszólalás a csúcstalálkozó Afganisztánnal foglalkozó ülésén
12.00 Az Észak-atlanti Tanács ülése

A Tanács és az Európai Parlament 2016. június 30-án ideiglenes megállapodásra jutott a levegőszennyező anyagok kibocsátásainak csökkentését célzó irányelvről. Ez az úgynevezett új NEC-irányelv szigorúbb nemzeti határértékeket állapít meg a 2020-tól 2029-ig tartó, illetve a 2030 utáni időszakra.

„Ez az új irányelv segíti küzdelmünket a levegőszennyezés ellen, amely évente több mint 400 000 ember korai elhalálozását okozza. Egyes szennyező anyagok kibocsátásainak csökkentése jelentős előnyöket eredményez majd egészségügyi szempontból. Nagy örömömre szolgál, hogy sok évnyi tárgyalást követően a holland elnökség utolsó napján sikerült elérnünk ezt a megállapodást, amely mindenki javát szolgálja Európában.”

Sharon Dijksma, holland környezetvédelmi miniszter, a Tanács soros elnöke

Ezen irányelv azt célozza, hogy tovább csökkenjenek a levegőszennyezés egészségügyi kockázatai és környezeti hatásai. Ezen túlmenően arra is hivatott, hogy összhangba hozza az uniós jogot a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal (a Göteborgi Jegyzőkönyv 2012. évi módosítása nyomán).

Szennyező anyagok

Az új irányelv nemzeti határértékeket határoz meg öt szennyező anyag, nevezetesen a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a metántól eltérő illékony szerves vegyületek, az ammónia és a finom szálló por kibocsátásaira vonatkozóan.

Nemzeti kibocsátási határértékek

A 2020-tól 2029-ig tartó időszakban az egyes szennyező anyagokra vonatkozó nemzeti kibocsátási határértékek megegyeznek azokkal a határértékekkel, amelyek alkalmazására a tagállamok a módosított Göteborgi Jegyzőkönyvben már kötelezettséget vállaltak. A 2030 utáni időszakra vonatkozóan most új, szigorúbb határértékekről jött létre megállapodás.

Az új kötelezettségvállalások révén a levegőszennyezés egészségügyi hatása 2030-ra a becslések szerint mintegy 50%-kal csökken (2005-höz képest).

2025-re vonatkozó kibocsátási szintek

Minden tagállamnak meg kell határoznia a 2025-re vonatkozó indikatív kibocsátási szinteket is,. mégpedig a 2030-tól alkalmazandó kibocsátási határértékekhez igazodóan, a lineáris kibocsátáscsökkentés elve alapján. A tagállamoknak azonban lehetőségük lesz arra, hogy nem lineáris kibocsátáscsökkentési pályát kövessenek, ha az eredményesebb.

Ha a tagállamok eltérnek a tervezett pályától, azt meg kell indokolniuk, és ismertetniük kell azokat az intézkedéseket, amelyeket az eltérés megszüntetése érdekében szándékoznak tenni.

Rugalmasság

Az irányelv bizonyos feltételek mellett biztosít némi rugalmasságot a határértékek betartása tekintetében. Például ha valamely tagállam a rendkívül hideg tél vagy száraz nyár miatt egy adott évben nem tudja maradéktalanul teljesíteni kötelezettségvállalásait, lehetősége lesz arra, hogy éves kibocsátásait átlagolja az adott évet megelőző és követő év kibocsátásainak figyelembevételével.

Ütemterv és a következő lépések

A Bizottság 2013 decemberében terjesztette elő a javaslatát a levegőminőségi csomag részeként. E javaslat esetében a rendes jogalkotási eljárást kell követni. Az Európai Parlament 2015 októberében szavazott az irányelvjavaslatot illető álláspontjáról. A Tanács 2015 decemberében általános megközelítést fogadott el az irányelvjavaslatról. Az irányelv Tanács általi elfogadásához minősített többségre van szükség.

A Coreper 2016 júniusában támogatott egy, a Tanács elnöksége által javasolt kompromisszumos szöveget. A szöveget az Európai Parlament június 30-án elvben elfogadta.

Az Európai Parlament várhatóan az ősz folyamán szavaz majd a javaslatról. A szöveget ezt követően benyújtják a Tanácsnak első olvasatban való végleges elfogadásra.

A Tanács és az Európai Parlament 2016. június 30-án megállapodásra jutott a mélytengeri fajok uniós vizeken és a CECAF illetékessége alá tartozó vizeken történő halászatára vonatkozó módosított szabályokról.

A közösen jóváhagyott rendelettervezet célja, hogy úgy biztosítsa a mélytengeri állományok fenntartható kiaknázását, hogy közben csökkenti e halászati tevékenységek környezeti hatását.

A holland elnökség alatt tető alá hozott megállapodást négyéves intenzív politikai és szakértői munka előzte meg, és azt a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) és az Európai Parlament Halászati Bizottságának még jóvá kell hagynia.

„A mélytengeri élőhelyek védelmére vonatkozóan ma létrejött megállapodás értelmében általános tilalom fogja sújtani a fenékvonóhálóval történő mélytengeri halászatot a 800 méternél nagyobb mélységekben, azon területek vonatkozásában pedig, ahol bizonyos feltételek mellett továbbra is engedélyezett marad ez a halászati tevékenység, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmére irányuló rendszer kerül kialakításra. A megállapodás éppen ezért megfelelő egyensúlyt teremt a mélytengeri élőhelyek védelmének szükségessége és a mélytengeri fajok halászok általi felelős kiaknázása között” – jegyezte meg Martijn van Dam, Hollandia mezőgazdasági minisztere és a Tanács elnöke.

A mélytengeri állományok fenntartható hasznosítása és a mélytengeri ökoszisztémák védelmének megerősítése

Az EU mélytengeri halászati rendszere szabályozza azt a kérdést, hogy mely gazdasági szereplők halászhatnak mélytengeri fajokra, valamint azt is meghatározza, hogy a tagállamok milyen feltételek mellett állíthatnak ki mélytengeri halászatra feljogosító halászati engedélyeket.

A módosított szabályokra vonatkozó megállapodás ambiciózus egyensúlyt teremt bizonyos mélytengeri halállományok kereskedelmi célú kiaknázása és ugyanezen állományok fenntarthatóságának biztosítása között.

Ezt úgy éri el, hogy innovatív eszközöket vezet be az állományokkal való gazdálkodás területén. Ezek közé tartozik:

• a 800 méteres mélységi korlát, amely alatt már nem lehetséges a fenékvonóhálóval történő halászat
• a korábbi halászati tevékenységeken alapuló „földrajzi lábnyom” elvének alkalmazása, amelynek értelmében a hajók csak azokon a területeken folytathatnak majd halászati tevékenységet, ahol a referencia-időszak alatt is halászati tevékenységet folytattak
• a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra vonatkozó különleges védelmi intézkedések, amelyeket azon halászati műveletek esetében kell alkalmazni, amelyek során fenékhalászati eszközöket használnak 400 méternél nagyobb mélységekben
• a halászati gazdálkodási tervek keretében alkalmazott rendszeren alapuló megerősített ellenőrzési intézkedések
• további célirányos adatgyűjtési kötelezettségek bevezetése, amelyek célja, hogy teljesebb képet kapjunk a mélytengeri állományokról. Ezek sorában kiemelkedő jelentőséggel bír az a rendelkezés, amelynek értelmében a mind az uniós vizeken, mind a NEAFC illetékessége alá tartozó vizeken fenékvonóhálóval vagy fenékrögzítéses kopoltyúhálóval halászó uniós hajók 20%-án megfigyelői jelenlétet kell biztosítani

Következő lépések

A Coreper felkérést fog kapni a megállapodás jóváhagyására, az Európai Parlament pedig a tervek szerint a Halászati Bizottságának egy későbbi ülésén szavaz majd a kompromisszumos szövegről. Ezt követően ősszel kerül majd sor a Tanács első olvasatban kialakított – és a politikai megállapodást tükröző – álláspontjának a hivatalos elfogadására, valamint a Parlament második olvasatban kialakított – és a Tanács álláspontjával megegyező – álláspontjának az elfogadására.

Ez a menetrend várhatóan lehetővé tenné, hogy az új jogszabály 2016 végéig hatályba lépjen.

Háttérinformációk

A Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) feladata, hogy – mint az e téren illetékes szervezet – halászati gazdálkodási intézkedéseket javasoljon szerződő felei számára az Atlanti-óceán keleti és középső térségének nemzetközi vizein folytatott halászati tevékenységekhez.

A CECAF célja, hogy a halászat és a halászati műveletek megfelelő irányítása és fejlesztése révén a hatáskörébe tartozó területeken előmozdítsa az élő tengeri erőforrások fenntartható hasznosítását.

Az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) feladata, hogy – mint az e téren illetékes szervezet – halászati gazdálkodási intézkedéseket javasoljon szerződő felei számára az Atlanti-óceán északkeleti térségének nemzetközi vizein folytatott halászati tevékenységekhez. A NEAFC szerződő felei: Dánia (a Feröer szigetek és Grönland vonatkozásában), az Európai Unió, Izland, Norvégia és az Oroszországi Föderáció. A NEAFC célja, hogy a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területeken gondoskodjon a halászati erőforrások hosszú távú védelméről és lehető legjobb hasznosításáról, tartós gazdasági, környezeti és társadalmi előnyöket biztosítva ezáltal.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. június 30-án a Tanács részéről jóváhagyta a halálbüntetés, kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árukkal kapcsolatban az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást.

A megállapodással lehetővé válik az 1236/2005/EK rendelet módosítása a 2006-os hatálybalépés óta történtek fényében. Módosulni fognak az exportellenőrzés szabályai, új ellenőrzéseket vezetnek be a brókertevékenységekre és a technikai segítségnyújtásra vonatkozóan, továbbá tiltottá válik bizonyos áruk reklámozása. A cél annak megelőzése, hogy harmadik országokban az unióból származó termékek felhasználásával emberi jogi jogsértéseket kövessenek el.

Az 1236/2005/EK rendeletet módosító új rendelet Parlament általi jóváhagyására várhatóan szeptemberben fog sor kerülni, ezt követően pedig a szöveget elfogadás céljából a Tanács elé fogják terjeszteni. A rendeletről 2016. május 24-én sikerült politikai megállapodásra jutni az Európai Parlamenttel.

A kínzás és a rossz bánásmód tilalmáról az ENSZ emberi jogi egyezményei rendelkeznek. Az EU szintjén az Alapjogi Charta tiltja a halálbüntetést, és előírja, hogy „senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni”. Az EU arra törekszik, hogy a világ minden táján előmozdítsa az alapvető jogok tiszteletben tartását.

Két árukategória

Az 1236/2005/EK rendelet tiltja az olyan eszközök és áruk kivitelét és behozatalát, amelyek kizárólag kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására használhatók fel. A rendelet II. melléklete tartalmazza ezen termékek jegyzékét.

A rendelet különleges engedélyekhez köti azoknak az eszközöknek és áruknak a kivitelét, amelyek ilyen tiltott célokra is felhasználhatók, de jogszerű alkalmazási területeik is vannak. Az ilyen termékek kivitelét eseti alapon kell értékelni, az érintett termékek jegyzéke pedig a rendelet III. és IIIA. mellékletében található.

2011 decemberében úgy módosították a rendeletet, hogy hatálya kiterjedjen a méreginjekcióval végrehajtott kivégzések során alkalmazható anyagok kivitelére is.

Módosítások

Az új rendelet tilalom alá vonja a II. mellékletben felsorolt tiltott eszközökkel kapcsolatos brókertevékenységet oly módon, hogy az kiterjedjen az EU területén kívül található áruk transzferjére is. Megtiltja továbbá a brókerszolgáltatások nyújtását abban az esetben, ha a brókernek tudomása van arról, hogy a III. vagy a IIIA. mellékletben felsorolt árukat kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására szánhatják.

A tervezet értelmében tilos (a III. és IIIA. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos) technikai segítséget nyújtani abban az esetben, ha az érintett eszközt vélhetően kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására szánják.

A szöveg emellett egy sürgősségi eljárásról is rendelkezik arra az estre, ha új áruknak a piacon való megjelenése miatt szükségessé válik a rendelet mellékleteinek mielőbbi módosítása.

Megállapodás az EP-vel

Az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás értelmében a jóváhagyott szöveg:

• a Bizottság által javasolt tilalom helyett előzetes engedélyezési rendszert vezet be a III. és IIIA. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos brókertevékenységre és technikai segítségnyújtásra vonatkozóan;
• megtiltja a II. mellékletben felsorolt áruk tranzitját, illetve megtiltja a III. és IIIA. mellékletben felsorolt áruk tranzitját is, amennyiben a szállítónak tudomása van arról, hogy az árukat kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására szánják;
• megtiltja a II. mellékletben felsorolt áruk kiállításokon és kereskedelmi vásárokon történő reklámozását és hirdetését;
• koordinációs csoport felállításáról rendelkezik, amely fórumként fog szolgálni ahhoz, hogy a tagállamok és a Bizottság szakértői információcserét folytassanak az adminisztratív gyakorlatokról. A csoport a rendelet értelmezésével, továbbfejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket is meg fogja vitatni.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) június 30-án a Tanács nevében megerősítette az Európai Parlamenttel azon irányelvvel kapcsolatban született megállapodást, amely a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy megvádolt, illetve európai elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyek költségmentességhez való jogáról szól.

A leendő irányelv minimumszabályokat határoz meg a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottaknak és vádlottaknak, valamint más személyeknek a büntetőeljárásokban való költségmentességhez fűződő jogára vonatkozóan. Költségmentességet biztosít továbbá az európai elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyek számára azt követően, hogy a körözött személyt letartóztatták a végrehajtó államban.

Ard van der Steur miniszter a holland elnökség nevében a következőket nyilatkozta: „Nagyon örülök, hogy még az elnökségünk ideje alatt politikai megállapodás született. Köszönöm a parlamenti előadónak, Dennis De Jongnak a kiváló együttműködést, amely a kompromisszum megszületéséhez vezetett. Az irányelv elő fogja mozdítani a bizalmat a tagállamok között, és meggyőződésem szerint ez a bizalom a büntetőügyekben folytatott európai együttműködés javulását fogja eredményezni.”

A két intézmény a polgárok jogainak erősítése és a szöveg világosabbá tétele érdekében bizonyos pontokon módosította a Bizottság javaslatát, különösen az alábbiakat illetően:

• az irányelv hatálya, amely az eredeti javaslattal szemben immár nem csupán az ideiglenes, hanem a rendes költségmentességhez való jogra is kiterjed. A rendes költségmentesség azt jelenti, hogy az érintett személy az irányelvben meghatározott feltételek mellett a büntető igazságszolgáltatás valamennyi szakaszában támogatásban részesül, míg az ideiglenes költségmentességhez való jog csak a büntetőeljárás kezdeti, a költségmentességről való végleges döntéshozatalt megelőző időszakára terjedt volna ki;
• az anyagi helyzet vizsgálatának és a megalapozottság vizsgálatának a bevezetése, amely vizsgálatok alapján meghatározható, hogy az adott személy jogosult-e költségmentességre vagy sem. Az anyagi helyzet vizsgálata annak értékelését jelenti, hogy az érintett személy ténylegesen híján van-e a jogi segítségnyújtás költségeinek megfizetéséhez szükséges forrásoknak, a megalapozottsági vizsgálat pedig azt hivatott felmérni, hogy az adott ügy körülményeit tekintve a költségmentesség az igazságtételt szolgálná-e.

A jóváhagyott szöveg most a jogász-nyelvészekhez kerül ellenőrzésre, amelyet követően a Tanács és a Parlament ez év vége felé végleg elfogadja az irányelvet.

Az irányelv 30 hónapos átültetési határidőről rendelkezik.

Az Egyesült Királyság és Írország úgy döntött, hogy nem vesz részt az irányelvben, Dánia pedig eleve nem vesz részt a bel- és igazságügyi jogszabályokban.

Az eljárási jogokról szóló ütemterv

A szóban forgó irányelv az utolsó olyan jogszabály, amelyet a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott személyek eljárási jogainak megerősítéséről szóló, a Tanács által 2009 novemberében elfogadott ütemterv irányoz elő.

Az ütemterv célja annak biztosítása volt, hogy a valamely tagállamban büntetőeljárás alá vont személyek Unió-szerte rendelkezzenek bizonyos minimális eljárási jogokkal. Ez az Európai Unióban működő igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalmat is fokozná, és ezáltal előmozdítaná az olyan eszközök alkalmazását, mint például az európai elfogatóparancs.

Az ütemterv alapján már sor került az alábbi öt egyéb intézkedés elfogadására:

• a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog (2010/64/EU irányelv);
• a tájékoztatáshoz való jog (2012/13/EU irányelv);
• az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog (2013/48/EU irányelv);
• az ártatlanság vélelme ((EU) 2016/343 irányelv); és
• a gyermekekre vonatkozó speciális biztosítékok ((EU) 2016/800 irányelv).

 

A Törökország csatlakozását tárgyaló konferencia tizenkettedik miniszteri szintű megbeszélésére a mai napon került sor Brüsszelben. Az Európai Unió küldöttségét az Európai Unió Tanácsa holland elnökségének nevében Bert Koenders holland külügyminiszter vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. A török küldöttség élén Ömer Çelik európai uniós ügyekért felelős miniszter és főtárgyaló állt, akit Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter és Naci Ağbal pénzügyminiszter kísért.

A konferenciával kezdetét vette a „Pénzügyi és költségvetési rendelkezések” című 33. fejezettel kapcsolatos tárgyalássorozat. Ez a fejezet az uniós költségvetés finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokra (a továbbiakban: saját források) vonatkozó szabályokat tartalmazza. A saját források összetétele a következő: javarészt a vámokat, mezőgazdasági vámokat és cukorilletékeket magukban foglaló úgynevezett tradicionális saját források, amelyeket az Unió nevében a tagállamok szednek be; egy további, héa-alapú forrás; végül pedig az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló forrás. A tagállamoknak rendelkezniük kell a saját források helyes kiszámításának, beszedésének, befizetésének és ellenőrzésének megfelelő koordinációjához és biztosításához elégséges közigazgatási kapacitással. Az e területre vonatkozó uniós vívmányok közvetlenül alkalmazandók, így azokat nem kell átültetni a nemzeti jogba.

A konferencia során az Unió képviselői részvétüket és együttérzésüket fejezték ki Törökország felé a keddi isztambuli terrortámadás miatt, és megerősítették, hogy továbbra is támogatják a terrorizmus elleni küzdelmet. Ismét hangsúlyozták továbbá az EU és Törökország közötti szoros kapcsolatok jelentőségét, rámutatva a több fontos közös érdekű területen – így a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, az energia, a gazdasági ügyek és a kereskedelem terén – folytatott szoros együttműködésre. Az uniós és a törökországi vezetők 2015. november 29-i találkozójának eredményével, valamint a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozattal összhangban az Unió képviselői üdvözölték a csatlakozási folyamat új lendületét, és megerősítették, hogy támogatni kívánják Törökország reformintézkedéseit. E tekintetben újólag hangsúlyozták, hogy e reformintézkedéseket mielőbb meg kell valósítani, különösen a jogállamiság és az alapvető jogok területén. Az uniós küldöttség továbbá emlékeztetett arra, hogy Törökországnak módjában áll felgyorsítania a tárgyalások ütemét, nevezetesen azzal, ha előrelépést ér el a tárgyalási kritériumok teljesítésében, teljesíti a tárgyalási keretben meghatározott követelményeket, valamint tiszteletben tartja az EU-val szembeni szerződéses kötelezettségeit.

A csatlakozási tárgyalások 2005. október 3-i kezdete óta tizenhat fejezetet nyitottak meg, amelyek közül egyet ideiglenesen lezártak.

A 33. fejezet (Pénzügyi és költségvetési rendelkezések) megnyitása

E fejezet tekintetében az Unió alaposan megvizsgálta Törökország felkészültségének általános állapotát. Figyelembe véve Törökország felkészültségének jelenlegi állapotát, továbbá a 2006. december 11-i, a 2014. december 16-i, a 2016. március 18-i és egyéb releváns tanácsi következtetésekkel, valamint az Európai Tanács által jóváhagyott tárgyalási kerettel összhangban – azzal a feltétellel, hogy Törökország további eredményeket ér el a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekről szóló 33. fejezet hatálya alá tartozó uniós vívmányok tekintetében a jogszabályi összehangolás és a végrehajtás terén – az EU képviselői közölték, hogy e fejezet ideiglenes lezárására csak akkor kerülhet sor, ha egyrészt megállapodás születik Törökországnak az uniós költségvetéssel kapcsolatos, pénzügyi ellentételezést és támogatást is tartalmazó átmeneti pénzügyi korrekciós intézkedésekre vonatkozó kérelme tekintetében, másrészt pedig Törökország teljesíti a zárókritériumokkal kapcsolatos főbb elvárásokat, ideértve az alábbiak megvalósulását:

• Törökország valamennyi tagállammal szemben teljesítette a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes, megkülönböztetéstől mentes végrehajtására vonatkozó kötelezettségeit.
• Törökország megerősíti közigazgatási kapacitását és koordinációs struktúráját, és e célból cselekvési tervet fogad el az eljárási szabályok megfelelő előkészítésére és bevezetésére vonatkozóan annak érdekében, hogy a csatlakozástól kezdődően, az uniós vívmányokkal összhangban képes legyen a saját források helyes kiszámítására, előrejelzésére, a saját forrásokkal való elszámolásra, azok beszedésére, befizetésére, ellenőrzésére, valamint az EU számára az ezekkel kapcsolatos jelentéstételre.

Az EU képviselői hangsúlyozták továbbá, hogy külön figyelmet fognak szentelni az uniós álláspontban szereplő valamennyi kérdés nyomon követésére annak érdekében, hogy meggyőződjenek Törökországnak a saját források helyes kiszámításához, előrejelzéséhez, beszedéséhez, befizetéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a saját forrásokkal kapcsolatos szabályok végrehajtására vonatkozóan az EU számára történő jelentéstételhez szükséges közigazgatási kapacitásáról.