Európai Tanács hírei

A Tanács 2016. július 1-jén 2017. január 31-ig meghosszabbította az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat.

A szankciókat az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezették be 2014. július 31-én, eredetileg egyéves időtartamra. A pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányuló szankciók 2014 szeptemberében további intézkedésekkel egészültek ki.

Az uniós vezetők az Európai Tanács 2015. március 19-i ülésén megállapodtak arról, hogy a szankciók időtartamát a minszki megállapodások 2015. december 31-re előirányzott teljes körű végrehajtásához kötik.

Mivel Oroszország 2015. december 31-ig nem hajtotta végre maradéktalanul a minszki megállapodásokat, a Tanács 2016. július 31-ig meghosszabbította a szankciók érvényességét. A minszki megállapodások végrehajtásának újabb értékelését követően a Tanács úgy határozott, hogy további hat hónappal – azaz 2017. január 31-ig – meghosszabbítja a szóban forgó szankciókat.

A Tanács határozatával meghosszabbított gazdasági szankciók mindenekelőtt:

• korlátozzák az elsődleges és másodlagos uniós tőkepiaci forráshoz jutást 5, többségében állami tulajdonban lévő orosz pénzügyi intézmény, valamint azoknak az EU-n kívüli székhellyel rendelkező, többségi állami tulajdonú leányvállalatai esetében, illetve 3 jelentős orosz energiacég és 3 orosz védelmi vállalat vonatkozásában
• fegyverkiviteli és -behozatali tilalmat rendelnek el
• megtiltják a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelét
• korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz

E gazdasági szankciókon túl az EU egyéb intézkedéseket is bevezetett az ukrajnai válság nyomán, többek között:

• célzott egyedi korlátozó intézkedéseket, nevezetesen vízumtilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását. Jelenleg 146 személy és 37 szervezet ellen van érvényben ilyen szankció 2016. szeptember 15-ig
• a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása nyomán hozott korlátozó intézkedéseket, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak és jelen állás szerint 2017. június 23-ig vannak érvényben

A Tanács írásbeli eljárás útján, egyhangúlag fogadta el a határozatot. Az egyhangúság minden esetben követelmény a korlátozó intézkedések meghosszabbításáról szóló határozatok elfogadásakor.

A Tanács 2016. június 24-én jóváhagyta a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet végrehajtásáról szóló előző évi jelentést.

Dokumentumokhoz való hozzáférés tárgyában 2015 során 2784 alapkérelmet és 24 megerősítő kérelmet nyújtottak be a Tanácshoz, amelyek 12 102 dokumentum vizsgálatát tették szükségessé. Az alapkérelmi szakaszban 9277 dokumentumhoz biztosítottak teljes körű hozzáférést, 1094 dokumentumhoz pedig részleges hozzáférést adtak. 1073 dokumentum esetében a Tanács megtagadta a hozzáférést.

A jelentés tárgyidőszakában a Tanács 8670 jogalkotási dokumentumot
adott ki, amelyek közül 3115 már a kibocsátásakor nyilvános volt. Az 5555 fennmaradó, LIMITE minősítésű (közvetlenül nem elérhető) jogalkotási dokumentum közül kérelem alapján 4683 dokumentumot – azaz 84%-ot – tett nyilvánosan elérhetővé;

Az alapkérelmi szakaszban a hozzáférés elutasításának okaként elsősorban a Tanács döntéshozatali eljárásának védelmét (587 eset, 45%), illetve a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelmét (244 eset, 19%) és a közérdek közbiztonság tekintetében való védelmét (47 eset, 4%) nevezték meg. Az esetek 28%-ában, azaz 362 esetben több kivétel együttes alkalmazása alapján tagadták meg a dokumentumokhoz való hozzáférést. A részleges hozzáférés indokaként leggyakrabban a személyes adatok védelmére hivatkoztak (317 eset, 29%).

Üdvözlöm Önöket! A mai napon 27 uniós vezető arról tárgyalt, hogy milyen következményekkel jár majd az egyesült királysági népszavazás Európa számára. Közös történelmünk e komoly pillanatához méltóan nyugodt és komoly megbeszélést folytattunk. Egy dolog mindenképpen nyilvánvaló. A vezetők határozottan kiálltak amellett, hogy a 27 országnak meg kell őriznie egységét és szoros együttműködését.

Továbbra is egyetértettünk abban, hogy Nagy-Britanniának rendezett módon kell kilépnie az Európai Unióból, és az erről szóló tárgyalások csak azt követően kezdődhetnek meg, hogy az ország hivatalosan is bejelentette ilyen irányú szándékát. Reméljük, hogy az Egyesült Királyság a jövőben is szorosan együttműködő partnerünk marad. A brit kormány feladata, hogy bejelentse az Európai Tanácsnak az Egyesült Királyság kilépési szándékát az EU-ból. A vezetők semmi kétséget sem hagytak afelől, hogy az ország csak abban az esetben lehet jelen továbbra is az egységes piacon, ha mind a négy szabadságot elfogadja, tehát a szabad mozgáshoz való jogot is. „A la carte” egységes piac nem lesz.

Tárgyaltunk arról is, hogy túl sok európai polgár elégedetlen a dolgok jelenlegi menetével, és többet vár tőlünk. Sokan emlékeztettek arra, hogy Európa évtizedeken keresztül reményt nyújtott, és nekünk az a dolgunk, hogy elérjük, hogy az emberek újra így érezzenek.

Amint Önök is tudják, a 27 vezetőnek ez volt a brit népszavazást követő első ülése, tehát még túl korai lenne bármilyen következtetést levonni. Egyelőre csak elkezdtük a 27 tagú EU jövőjére vonatkozó politikai elemzést, a tárgyalásokat pedig a szeptember 16-án Pozsonyban tartandó következő ülésünkön folytatjuk. Köszönöm a figyelmüket.

A Tanács 2016. június 28-án következtetéseketfogadott el a FLEGT (erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelme) cselekvési terv és az uniós fa- és fatermékpiaci rendelet értékeléséről.

A következtetésekben a Tanács kiemeli, hogy ezek az eszközök pozitívan járultak hozzá ahhoz, hogy csökkenjen az illegálisan kitermelt faanyagok uniós behozatala és növekedjen a polgárok és a piaci szereplők tájékozottságaaz illegális fakitermelésről.

Felszólítja továbbá a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy tegyenek még többet e jelenség felszámolása érdekében, hogy fenntartható erdőgazdálkodás valósulhasson meg világszerte.

A Tanács 2016. június 28-án következtetéseketfogadott el az élelmiszer-veszteségről és az élelmiszer-hulladékról.

Évente az összes élelmiszer mintegy harmada elvész vagy hulladékká válik. A Tanács a következtetéseiben ismertet több olyan kezdeményezést, amely azt célozza, hogy a jövőben csökkenjen az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék mennyisége. Ezen intézkedések között a Tanács felkérte a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a probléma jobb megértése érdekében javítsák a nyomon követést és az adatgyűjtést, valamint, hogy a jövőben elfogadásra kerülő uniós jogszabályokban helyezzék középpontba az élelmiszer-veszteség és -hulladék képződésének megelőzését és a biomassza jobb hasznosítását, továbbá, hogy segítsék elő a nem értékesített élelmiszeripari termékek karitatív célokra való adományozását.

Noha a Tanács következtetéseiben támogatja a jelenlegi uniós kezdeményezéseket, sürgeti is a Bizottságot, hogy terjessze ki tevékenységei körét az élelmiszer-veszteségre.

A Tanács az elnökség kompromisszumos szövege alapján általános megközelítést fogadott el a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről.

A tanácsi megállapodás egyensúlyt teremt egyrészt az uniós vizeken kívüli fenntartható és átlátható halászati tevékenységek iránti elkötelezettség, másrészt a megbízható adminisztratív eljárások – különösen az engedélyezés – iránti igény között.

„A Tanács által jóváhagyott szöveg fokozza a külső vizeken végzett halászati tevékenységek átláthatóságát, megnehezíti a közös halászati politika szabályainak megkerülését és egyúttal csökkenti az adminisztratív terheket.”

Martijn van Dam, holland mezőgazdasági miniszter, a Tanács elnöke

A külső vizeken halászó flottákról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat az uniós halászhajók uniós vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeire és a harmadik országbeli halászhajók uniós vizeken folytatott halászati tevékenységeire vonatkozó engedélyezési rendszer átalakítását irányozza elő.

A fő cél annak biztosítása, hogy az uniós hajók tiszteletben tartsák a közös halászati politika alapvető elveit – például a fenntarthatóságot vagy a jogellenes halászat elleni küzdelmet – az uniós vizeken és azokon kívül egyaránt. Ennek érdekében a rendeletjavaslat világos és pontos szabályokat ír elő az uniós vizeken kívül halászó minden uniós hajó engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozóan, függetlenül attól, hogy a halászati tevékenységre hol kerül sor.

Egyszerűbb és szélesebb körű szabályozás

A Tanács az általános megközelítésében megerősíti a rendelet hatályának jelentős kiszélesítését, kiterjesztve azt olyan területekre, mint a harmadik országbeli magánengedélyek, a halászhajók bérbeadása és a közös halászati politika reformjából eredő „átlobogózás”. Emellett jóváhagyja a Bizottság megközelítését egy olyan közös adatbázis létrehozására vonatkozóan, amellyel tovább javítható a külső vizeken folytatott halászati tevékenység átláthatósága és egyszerűsíthető az ellenőrzés.

Egyszerűsített engedélyezési eljárások

Az uniós vizeken kívül folytatott halászathoz az uniós hajóknak engedélyt kell beszerezniük az érintett harmadik országtól vagy nemzetközi halászati gazdálkodási szervezettől, illetve megállapodást kell kötniük azokkal. Ezenkívül az uniós hajóknak most már a lobogó szerinti tagállamuk engedélyére is szükségük van.

A Tanács az általános megközelítésében változtatásokat vezet be a különböző engedélyezési eljárások tekintetében az adminisztratív terhek csökkentése és a jogbiztonság fokozása céljából, illetve azért, hogy egyenlő bánásmódot biztosítson a belső és a külső vizeken halászó flották számára, és lerövidítse a kérelmezőnek adandó válasz határidejét.

Módosított jelentéstételi kötelezettségek

A Tanács módosítja a jelentéstételi kötelezettségeket annak érdekében, hogy azok kiegészítsék a halászati megállapodások alapján már létező meglévő csatornákat és gyakorlatokat.

A külső vizeken halászó flottákról szóló rendeletjavaslat kiegészíti az ellenőrzési rendeletet, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendeletet, amelyek a KHP alapvető végrehajtási pillérei.

A Bizottság 2015 decemberében küldte meg a javaslatát, a Tanács munkacsoportja pedig 2016 januárjában kezdte meg annak vizsgálatát.

Mi, a 27 tagállam állam-, illetve kormányfői, valamint az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke, mély sajnálattal fogadjuk az Egyesült Királyságban tartott népszavazás eredményét, ám tiszteletben tartjuk a brit nép többsége által kifejezett akaratot. Mindaddig, amíg az Egyesült Királyság ki nem lép az Európai Unióból, az uniós jog továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, mind a jogok, mind a kötelezettségek tekintetében.

A Tanács 2016. június 27-én irányelvet fogadott el, amelynek célja, hogy a nemzeti hozzáadottértékadó-szabályok harmonizálásával fokozzák az utalványokkal végzett ügyletek tekintetében a jogbiztonságot.

Az irányelvvel a Tanács csökkenteni kívánja a nemzeti adószabályok közötti eltérésekből fakadó kockázatot. Ezen eltérések kettős adóztatáshoz, nem adóztatáshoz, illetve egyéb nemkívánatos következményekhez vezethetnek. Ilyen nemkívánatos következmények akkor fordulhatnak elő, ha az utalványt nem a kibocsátó tagállamban használják fel, és főként, ha kereskednek az utalványokkal.

Az utalványok egyre népszerűbbek és többféle formában léteznek. Vannak köztük például telefonos feltöltőkártyák, ajándékutalványok, valamint termékek, illetve szolgáltatások árkedvezményes megvásárlására használható kuponok.

Az irányelv hatálya a 2012-es bizottsági javaslathoz képest szűkebb. A Tanács meghatározza az egycélú és a többcélú utalványok fogalmát, továbbá mindkét típus esetében szabályokat rögzít az ügyletek adóköteles értékének megállapításához.

A tagállamoknak 2018. december 31-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti törvényeikbe és rendeleteikbe. Az irányelv rendelkezései csak az e dátumot követően kibocsátott utalványok esetében alkalmazandók.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács vita nélkül elfogadta az irányelvet.

Nem kérdéses, hogy az Egyesült Királyságban tartott népszavazás negatív kimenetele miatt az Európai Tanács ülését javarészt a politikai következmények megvitatásának kell szentelnünk. Szeretnék kellő teret hagyni ezeknek a megbeszéléseknek, mind David Cameron miniszterelnökkel, mind külön a 27 állam-, illetve kormányfővel.

Ugyanakkor foglalkoznunk kell a többi tervezett napirendi ponttal is, így a migrációs válság kezelésével, az egységes piaci stratégia előbbrevitelével a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése érdekében, valamint biztonságunk növelésével a NATO-val való szorosabb együttműködés révén. Valójában most minden eddiginél fontosabb, hogy megfeleljünk ezeknek a kihívásoknak.

Jövő heti munkánkat konkrétan a következőképpen tervezem. Kedden, az Európai Parlament elnökével tartott szokásos eszmecserét követően meghallgatjuk a NATO főtitkárának rövid beszámolóját az EU és a NATO közötti együttműködésről, majd az EBB elnökét a déli szomszédságot és a nyugat-balkáni országokat érintő kezdeményezésről. Végül javasolni fogom, hogy fogadjuk el a következtetések teljes szövegét. Tekintettel a Tanácsban folytatott jó előkészítő munkára, ennek várhatóan nem lesz akadálya.

Ezt követően megtartjuk munkavacsoránkat, ahol David Cameron miniszterelnök beszámol a népszavazást követően országában kialakult helyzetről, majd eszmecserét folytatunk. Ezzel véget is ér keddi ülésünk.

Szerdán 27 állam-, illetve kormányfővel nem hivatalos tanácskozást folytatunk a „Brexit” gyakorlati és politikai következményeiről. Először is áttekintjük a Szerződés 50. cikkében leírt ún. „szétválási folyamatot”. Másodsorban pedig megkezdjük a tárgyalásokat az Európai Unió jövőjéről 27 tagállammal.

Júniusi ülésükön az uniós vezetők megvitatták az Egyesült Királyságban tartott népszavazás eredményét. Emellett következtéseket fogadtak el a migráció, a külkapcsolatok, illetve a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások témájában.

2016. június 17-én a Tanács 2017. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálására válaszul bevezetett korlátozó intézkedések hatályát.

Az intézkedések uniós személyekre és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak. Területi hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik. A szankciók értelmében tilos:

• a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba;
• a Krímbe és Szevasztopolba irányuló beruházás: ez azt jelenti, hogy európai személyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem szervezeteket a Krím-félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak kapcsolódó szolgáltatásokat;
• a turisztikai szolgáltatások nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten;
• a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges bizonyos termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére vagy a félszigeten történő felhasználás céljából. Az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, brókertevékenységre, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is tilalom vonatkozik.

Amint azt az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a 2016. március 13-án tett nyilatkozatában kimondta, az EU továbbra is elítéli a Krím és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, és változatlanul elkötelezett el nem ismerési politikájának maradéktalan végrehajtása mellett.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. június 15-én megállapodott a pénzpiaci alapokról szóló rendelettervezetre vonatkozó tanácsi tárgyalási álláspontról. Az irányelv célja, hogy a pénzpiaci alapok ellenállóbbá váljanak a pénzügyi sokkhatásokkal szemben.

A rendelettervezet a rövid távú finanszírozási piac zökkenőmentes működését hivatott biztosítani, fenntartva ezzel a pénzpiaci alapoknak a gazdaság finanszírozásában betöltött alapvető szerepét.

A Tanács a 2016. június 17-i ülésén fogja megerősíteni a Coreperben született megállapodást, és felkéri majd az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2015 márciusában hagyta jóvá a parlamenti tárgyalási álláspontot.

Jeroen Dijsselbloem, Hollandia pénzügyminisztere és a Tanács elnöke kijelentette: „A holland elnökség fontosnak tartja, hogy megállapodás szülessen erről a kulcsfontosságú jogszabályról, mert így biztosítható a reálgazdaság rövid távú finanszírozásában fontos szerepet betöltő PPA-ágazat jövőbeli stabilitása és életképessége. Arra számítunk, hogy az ECOFIN Tanács a pénteki ülésén jóváhagyja a Coreperben elért előzetes megállapodást.”

A PPA-k szerepe és típusai

A pénzpiaci alapok (PPA-k) a vállalatok és a kormányzati szervek számára a rövid távú finanszírozás egyik fontos forrását jelentik.

Jelenleg kétféle PPA létezik:

• a változó nettó eszközértékű PPA-k főként a piaci ingadozásokat követik
• az állandó nettó eszközértékű PPA-k részvényvásárlást és rögzített áron történő visszaváltást tesznek lehetővé.

A PPA-k megközelítőleg 1 billió EUR értékű eszközt kezelnek, és főként a készpénztöbblet rövid távú befektetésére használják őket. Fontos eszközt jelentenek a befektetők számára, mivel a likviditás magas szintjének megőrzése mellett lehetővé teszik a fölös készpénzállomány diverzifikálását.

Piaci stresszhelyzet

A 2007–2008-as pénzügyi válság során kiderült ugyanakkor, hogy a PPA-k sérülékenyek lehetnek a sokkhatásokkal szemben, sőt terjeszthetik vagy felerősíthetik a kockázatokat a pénzügyi rendszer egészében. A befektetők hajlamosak arra, hogy kockázat észlelése esetén visszaváltsák a befektetésüket. A visszaváltási kérelmek teljesítése pedig az eszközök gyors értékesítésére kényszerítheti az alapokat. Ez „befektetői pánikot” válthat ki és likviditási válságot idézhet elő a PPA-k körében, ami további kedvezőtlen hatásokat válthat ki a pénzügyi rendszer egyéb részein.

Egységes előírások

A rendelettervezet szabályozza a PPA-k működését, különösen a portfóliójuk összetételét és az eszközeik értékének meghatározását. Ez biztosítja a PPA-k struktúráinak stabilitását és azt, hogy jó hitelminőségű, megfelelően diverzifikált eszközökbe fektessenek.

A rendelettervezet az alapok likviditásának fokozása érdekében is bevezet egységes előírásokat, hogy garantálható legyen, hogy a PPA-k piaci stresszhelyzet esetén teljesíteni tudják a hirtelen érkező visszaváltási kérelmeket. A szöveg emellett egységes szabályokat határoz meg annak érdekében, hogy az alapkezelő kellő ismeretekkel rendelkezzen a befektetőiről, és hogy megfelelő és átlátható tájékoztatást nyújtson a befektetők és a felügyelet számára.

A „továbbterjedési kockázat” további enyhítése érdekében a PPA-k nem kaphatnának harmadik felektől – így például szponzoraiktól – külső támogatást, mivel az ilyen támogatás a nem kötelező jellege miatt instabil piaci helyzet esetén fokozhatná a bizonytalanságot.

Alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k

A rendelettervezet egyik fontos új eleme, hogy létrehozza az „alacsony volatilitású nettó eszközértékű” PPA-k állandó kategóriáját. Ezek a PPA-k fokozatosan fel fogják váltani a legtöbb olyan meglévő, állandó nettó eszközértékű PPA-t, amelyeknek a rendelet hatálybalépését követő 24 hónapon belül alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-kká kellene átalakulniuk. Az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k – korlátozott mértékben és szigorú feltételek mellett – állandó nettó eszközértéket kínálhatnának.

A rendelettervezet csak az olyan állandó nettó eszközértékű PPA-k további működését tenné lehetővé, amelyek:

• eszközeik 99,5%-át állampapír-eszközökbe fektetik, vagy
• kizárólag az EU-n kívüli, meghatározott befektetői körrel rendelkeznek.

Az állandó nettó eszközértékű PPA-k és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k kategóriájára egyaránt szigorúbb likviditási követelmények és olyan biztosítékok vonatkoznának, mint például a „likviditási díjak” és a „visszaváltási korlátok”. Ezeket a követelményeket és biztosítékokat úgy alakítanák ki, hogy megelőzhetők, illetve mérsékelhetők legyenek a hirtelen kialakuló befektetői pánik hatásai.

A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága 2016. június 15-én jóváhagyta az új orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozásról az Európai Parlamenttel május 25-én kialakított megállapodást. A Bizottság kijelentette, hogy támogatni tudja a két társjogalkotó közötti megállapodást.

Ha a megállapodást megerősíti a Parlament ENVI bizottsága, a Tanács miniszteri szinten is jóváhagyja azt. Erre a tervek szerint szeptemberben kerül sor, amint a rendelettervezeteket az összes hivatalos nyelvre lefordították. A szövegek ezt követő jogász-nyelvészi ellenőrzését követően a Tanács és a Parlament valószínűleg az év végén fogadja el a jogszabályokat, amelyeket az orvostechnikai eszközök esetében a kihirdetést követő három év, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök esetében pedig a kihirdetést követő öt év elteltével kell alkalmazni.

„Az új uniós szabályok célja kettős: annak biztosítása, hogy az orvostechnikai eszközök és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök biztonságosak legyenek, egyszersmind lehetővé téve, hogy a betegek indokolatlan késlekedés nélkül innovatív egészségügyi ellátásban részesülhessenek. Ezenfelül elősegítik a növekedés és munkahelyteremtés előmozdítását az EU-ban azzal, hogy a betegek által igényelt eszközök gyártásához megfelelő jogi keretet biztosítanak a gyártóknak” – mondta Edith Schippers holland egészségügyi miniszter, egyben a Tanács elnöke.

Az orvostechnikai eszközök és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök termékek széles körét ölelik fel a ragtapasztoktól a csípőprotézisekig, és a terhességi tesztektől a HIV-tesztekig.

A két új uniós rendelet:

• szigorítja az eszközök forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat, másrészt pedig előírja a már forgalomban lévő eszközök fokozottabb felügyeletét; ez segít garantálni az orvostechnikai eszközök és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök biztonságosságát
• arra vonatkozó kifejezett rendelkezéseket is meghatároz, hogy a gyártók feladata legyen a forgalomba hozott eszközök minőségének, működésének és biztonságosságának a nyomon követése; Ezzel a gyártóknak aggályok felmerülése esetén módjában áll majd gyorsan reagálni, és a naprakész adatok alapján folyamatosan javítani tudják majd eszközeiket
• az egyedi azonosítószámmal javítja az orvostechnikai eszközök nyomonkövethetőségét az ellátási láncban egészen a végfelhasználóig vagy a betegig; ezáltal gyorsan és hatékonyan lehet majd intézkedni, ha biztonságossági probléma merül fel
• központi adatbázist hoz létre, mely átfogó információkkal szolgál majd a betegek, az egészségügyi szakemberek és a nagyközönség számára az EU-ban kapható termékekkel kapcsolatban, hogy döntésüket a kellő információk ismeretében hozhassák meg.

 

2016. június 14., kedd
11.00 Találkozó Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral (hivatalos sajtófotó-alkalom)
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont épület)
17.00 Találkozó Faustin Touaderával, a Közép-afrikai Köztársaság elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. június 16., szerda
9.15 Találkozó Uhuru Kenyatta kenyai elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
10.30 Találkozó Rui Maria de Araújóval, Kelet-Timor miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
13.30 Találkozó Roch Marc Kaboréval, Burkina Faso elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
14.15 Találkozó Hailemariam Desalegn etiópiai miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
16.45 Találkozó a Világbank-csoport elnökével, Jim Yong Kimmel

2016. június 16., csütörtök
Helsinki
12.00 Találkozó Juha Sipilä miniszterelnökkel
13.00 Sajtókonferencia
13.30 Munkaebéd
15.00 Találkozó Sauli Niinistö elnökkel

Az uniós igazságügyi miniszterek június 9-én a kibertérben gyakorolt büntető igazságszolgáltatás további javításáról folytattak megbeszéléseket. Két tanácsi következtetést is elfogadtak, amelyek praktikus intézkedéseket határoznak meg az együttműködés javítása céljából, valamint felvázolják a további lépések menetrendjét.

Ard van der Steur miniszter a holland elnökség nevében a következőket nyilatkozta: „Az, hogy ezeken a területeken sikerül előrelépnünk, segíti a digitális bizonyítékok hatékony beszerzését és biztosítását, ami kiemelten fontos a terrorizmus és a kibertérben elkövetett egyéb bűncselekmények elleni küzdelem fokozása szempontjából.”

A Tanács következtetései a kibertérben gyakorolt büntető igazságszolgáltatás javításáról

A kibertérben gyakorolt büntető igazságszolgáltatás javításáról szóló következtetések konkrét intézkedéseket, illetve nyomon követést irányoznak elő a következő három kiemelt területen:

• a tagállamok kölcsönös jogsegélyének keretében alkalmazott, illetve adott esetben a kibertérrel összefüggő kölcsönös elismerési eljárások egyszerűsítése szabványosított elektronikus űrlapok és eszközök használata révén

• a szolgáltatókkal való együttműködés javítása egy olyan közös keret kidolgozása (pl. harmonizált formanyomtatványok és eszközök használata) révén, melynek segítségével kikérhetők meghatározott kategóriákba tartozó adatok és

• egy elemzési folyamat elindítása, amelynek célja annak feltérképezése, hogy a kibertér esetében milyen kapcsoló elvek alapján állapítható meg végrehajtási joghatóság

Míg a következtetésekben előirányzott intézkedések némelyike azonnal végrehajtható, a többihez további mérlegelésre és politikai iránymutatásra van szükség. Ezért a miniszterek irányadó vitát tartottak a következő két konkrét kérdésről:

• a végrehajtási joghatóságot megalapozó lehetséges tényezők, azaz azok a tényezők, melyek alapján az illetékes hatóságok nyomozást kezdhetnek a kibertérben olyan esetekben, ahol a meglévő keretek nem megfelelőek, például amikor a vonatkozó elektronikus bizonyíték rejtve van, vagy rövid idő alatt az egyik állam joghatóságából egy másik állam joghatósága alá kerül át; és

• az adatok különböző kategóriáinak differenciált kezelése a büntetőeljárások során, azaz annak a kérdése, hogy a nem tartalom-jellegű (előfizetői vagy forgalmi) és a tartalom-jellegű, illetve a valós idejű és a tárolt adatok közötti megkülönböztetés alkalmazása milyen hatással volna a nemzeti jogi keretekre, mely elemek volnának relevánsak egy közös uniós megközelítés kialakításához és milyen intézkedéseket érdemes ezzel összefüggésben fontolóra venni.

A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2017 júniusáig mind a három kérdéssel kapcsolatban mutassa be az elért eredményeket.

A Tanács következtetései a számítástechnikai bűnözés elleni európai igazságügyi hálózatról

A következtetésekben a miniszterek hivatalossá teszik és továbbfejlesztik az igazságügyi hatóságok és a számítástechnikai bűnözés területén tevékeny szakértők hálózatát, melyet az Eurojust támogat.

A hálózat célja megkönnyíteni a számítástechnikai bűncselekmények kivizsgálásával és a kapcsolódó büntetőeljárásokkal kapcsolatos szakismeretek, bevált gyakorlatok, valamint egyéb ismeretek és tapasztalatok megosztását.

 Háttérinformációk

A miniszterek 2015 decemberében, majd a 2016. január 26-i amszterdami nem hivatalos miniszteri találkozón is politikai támogatásukat fejezték ki olyan megoldások kidolgozása iránt, melyek lehetővé teszik, hogy hatékony nyomozásokat lehessen folytatni a kibertérben. A 2016. március 22-i brüsszeli terrortámadásokat követően a bel- és igazságügy-miniszterek együttesen hangsúlyozták, hogy e kérdést kiemelten kell kezelni.

Az EU 18 tagállama 2016. június 9-én általános megközelítést fogadott el két olyan rendeletről, melyek célja az olyan házaspárok, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatban élők vagyonjogi rendszereire vonatkozó szabályok meghatározása, ahol a pár két tagja két különböző uniós tagállam állampolgára, és/vagy akik valamely másik uniós tagállamban rendelkeznek tulajdonnal.

A rendeletek célja megállapítani egyrészt azt, hogy a házassági vagyonjogi rendszerek mely bíróság joghatósága és mely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, másrészt azt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatok milyen vagyonjogi hatásokkal bírnak. Ezenfelül megkönnyítik majd az ilyen ügyekben hozott határozatok határokon átnyúló elismerését és végrehajtását is. Világos szabályokat határoznak meg a tekintetben, hogy elhalálozás vagy válás esetén mely jogszabályok alkalmazandók, ezáltal növelik a jogbiztonságot és véget vetnek a több tagállamban párhuzamosan folyó, adott esetben egymásnak ellentmondó eljárásoknak.

A megerősített együttműködésben a következő tizennyolc tagállam vesz részt: Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Finnország és Svédország. A többi tagállam a rendeletek elfogadása után bármikor csatlakozhat. Észtország már jelezte szándékát, hogy a javaslatok elfogadása után részt kíván venni a megerősített együttműködésben.

Ard van der Steur holland igazságügy-miniszter a holland elnökség nevében a következőket nyilatkozta: „A holland elnökség örömmel veszi tudomásul, hogy a Tanácsban jelentős és gyors előrelépés történt afelé, hogy a megerősített együttműködés révén megoldást találjunk a rendeletekkel kapcsolatban kialakult patthelyzetre. Már 18 tagállam részt vesz az együttműködésben. A Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács az elmúlt félévben intenzíven dolgozott a javaslatokon, és reméljük, hogy elfogadásuk után további tagállamok is csatlakoznak majd a megerősített együttműködéshez.”

A rendeletek nem érintik a házasság, illetve az élettársi kapcsolat meglévő jogintézményét: ezeket továbbra is a tagállamok nemzeti joga határozza meg. A javaslatok szövege több garanciát is tartalmaz a nemzeti jogi rendszerek tiszteletben tartására. Nem kötelezik például azon együttműködő tagállamokat, amelyek nemzeti joga nem ismeri el a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét, hogy elismerjék azt, sem pedig arra, hogy vállalják a joghatóságot az ilyen kapcsolatokkal összefüggő ügyekben.

A Tanács a mai napon vita nélkül elfogadta magát a megerősített együttműködést engedélyező határozatot is. A megerősített együttműködésre vonatkozó szabályoknak megfelelően a szavazásban minden tagállam részt vett.

A Tanács a megerősített együttműködésre vonatkozó javaslatot azt követően kapta, hogy 2015. december 3-i ülésén megállapította: nem lehetséges észszerű időn belül uniós szintű egyhangú megállapodást elérni a 2011-ben benyújtott eredeti bizottsági javaslatokról.

Következő lépések

Az általános megközelítés elfogadása után az Európai Parlament egy hónapon belül véleményt nyilvánít a szövegekről. Ezután a 18 részt vevő tagállam hivatalosan is elfogadja a rendeleteket. Erre várhatóan 2016. június végén kerül majd sor.

Háttérinformációk

Az Európai Bizottság 2011-es becslése szerint mintegy 16 millió európai pár életének vannak határokon átnyúló vonatkozásai.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. június 8-án megállapodott az értékpapír-kibocsátási tájékoztatókra vonatkozó új szabályokkal kapcsolatosan a Tanács által képviselendő tárgyalási álláspontról.

A rendelettervezet célja, hogy csökkentse a tulajdon- és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását nehezítő egyik legfontosabb szabályozási akadályt. A tájékoztatók közzétételével kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítésére, illetve lazítására törekszik, mégpedig oly módon, hogy továbbra is biztosított legyen a befektetők megfelelő tájékoztatása.

„Ez olyan fontos reform, amely segíteni fog a finanszírozást igénylő vállalkozásoknak, hogy ki tudjanak lépni az európai tőkepiacokra” – nyilatkozta Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a Tanács elnöke. „A tájékoztató alapvetően fontos eszközt jelent a befektetők számára, ugyanakkor a jogszabályi követelmények nem jelenthetnek szükségtelen akadályokat a tőkebevonás előtt.”

A Tanács a 2016. június 17-i ülésén fogja megerősíteni a Coreper keretében elért megállapodást, és felkéri majd az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. A cél az, hogy a rendeletet első olvasatban el lehessen fogadni.

A tájékoztatókra vonatkozó szabályok reformja egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Bizottság az üzleti környezet javítását célzó 2014-es európai beruházási tervének részeként jelentett be.

Emellett a tőkepiaci unió létrehozására irányuló 2015-ös uniós terv második jelentős építőköve is. A Tanács 2015 decemberében hasonló megállapodást ért el egy olyan javaslatcsomagra vonatkozóan is, amely az európai értékpapírosítási piac fejlesztésének elősegítésére irányul. A tőkepiaci unió teljes körű működése a tervek szerint 2019 végéig megvalósul. A cél a banki finanszírozás mellett a piaci alapú finanszírozás szerepének megerősítése az európai gazdaságban.

A tájékoztatók az adott vállalkozásokról nyújtanak olyan információkat, amelyek alapján a befektetők eldönthetik, hogy vásárolnak-e az általuk kibocsátott vagy forgalmazott értékpapírokból. Jogszabály rendelkezik az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról. A kapcsolódó papírmunka és költségek azonban elriaszthatják az értékpapír-kibocsátástól különösen a kis- és középvállalkozásokat. Ezért a rendelettervezet valamennyi típusú kibocsátóra vonatkozóan a saját konkrét igényeikre szabott közzétételi szabályokat állapít meg, ugyanakkor elősegíti, hogy a tájékoztató a potenciális befektetők számára hasznosabb eszközzé válhasson.

A szöveg egy hatályos irányelvet alakít át rendeletté, és csökkenteni fogja a tagállami végrehajtás során felmerült különbségeket. A tőkepiaci unió céljainak megfelelően az egységes uniós piac egészében megerősíti majd a tájékoztatókra vonatkozó szabályok összhangját.

A javaslat sajátos szabályokat állapít meg egyrészt a kkv-kre, másrészt pedig azokra a szabályozott piacon jegyzett vállalkozásokra vonatkozóan, amelyek másodlagos kibocsátás révén kívánnak további tőkét bevonni.

Emellett célul tűzi ki a tájékoztatókra vonatkozó szabályok és más közzétételi szabályok közötti konvergencia fokozását.

A rendeletet a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)

A Tanács 2016. június 7-én általános megközelítést fogadott el a belvízi hajózásban szükséges szakképesítések elismeréséről szóló irányelvtervezetre vonatkozóan. A Bizottság célja a javaslattal, hogy új szakmai előmeneteli lehetőségeket biztosítson, és hogy ösztönözze az ágazatban dolgozók mobilitását. Az irányelvtervezet közös tanúsítási rendszert hoz létre a személyzet minden tagjára vonatkozóan, a gyakornokoktól a hajóvezetőkig. Az ilyen tanúsítványok tulajdonosai a belvízi hajóutakon Európa-szerte gyakorolhatják hivatásukat.

Melanie Schultz van Haegen-Maas Geesteranus, Hollandia infrastrukturális és környezetvédelmi minisztere, a Tanács ülésének levezető elnöke így nyilatkozott: „Ezzel az új uniós tanúsítvánnyal a belvízi hajók személyzetének tagjai Európa-szerte korlátozás nélkül dolgozhatnak. A személyzet új tagjai úgy kaphatnak ilyen tanúsítványt, ha igazolják, hogy rendelkeznek az európai szinten jóváhagyott széleskörű ismeretekkel és készségekkel. Ez javítja az ágazat munkavállalóinak mobilitási lehetőségeit és hozzájárul a szakképzett személyzet hiányának csökkentéséhez.”

Egységes kompetenciaalapú rendszer a személyzet minden tagja tekintetében

Az ágazatban a szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályok hatálya csak a hajóvezetőkre terjed ki, és az ő esetükben is csak akkor, ha – a Rajna kivételével – a folyókon és a csatornákon teljesítenek szolgálatot. A fedélzeti személyzet többi tagjára a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló horizontális irányelv vonatkozik.

Az irányelvtervezettel egy olyan egységes rendszer jön létre, amely kiterjed a fedélzeti személyzet összes olyan tagjára, aki – a Rajnát is belevéve – az irányelv hatálya alá tartozó uniós belvízi utakon teljesít szolgálatot.

Az ágazat és a tagállamok kérései nyomán az új rendszer az egyéb közlekedési módok esetében alkalmazott kompetenciaalapú keretet hoz létre.

Jobb szakmai előmeneteli lehetőségek a belvízi hajózásban

Az új rendszernek köszönhetően a hivatásgyakorlás várhatóan kevesebb akadályba fog ütközni. Javulni fognak a szakmai előmeneteli lehetőségek, ami vonzóbbá fogja tenni a hivatás egészét. Az automatikus kölcsönös elismerés pedig megkönnyíti az elhelyezkedést, bárhol legyen is erre lehetőség. Így a vállalkozások is könnyebben tudnak majd személyzetet toborozni Európa minden részéből. Mivel az ágazatban tevékenykedő vállalkozások jó része inkább kis méretű, a belvízi hajózás iránti érdeklődés növekedése elősegítheti üzleti tevékenységeik kiszélesítését, ami kedvező hatást fejtene ki az ágazat egészére. A kompetenciaalapú képesítések következtében várhatóan javulni fog a biztonság és csökkenni fognak a balesetekből fakadó költségek is.

A CESNI szerepének megerősítése

A belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló irányelvhez hasonlóan ez az irányelvtervezet is szorosan kapcsolódik a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottsághoz (CESNI), amely a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) égisze alatt létrehozott nemzetközi szervezet. A CESNI különféle szabványokat fog kidolgozni az EU és a CCNR számára a szakképesítések vonatkozásában. Mihelyst egy szabvány elfogadásra kerül, az irányelv szövege kiegészül a rá vonatkozó utalással.

A tagállamok eltérő helyzetének figyelembevétele

Az általános megközelítés egy arányossági tényezővel egészíti ki az irányelvet, amely lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyék azon tagállamok helyzetét, ahol kevés a belvízi hajózási tevékenység vagy egyáltalán nincs. Az objektív kritériumok teljesülése esetén az ilyen tagállamoknak nem kell átültetniük az irányelvet vagy annak bizonyos részeit nemzeti jogszabályaikba.

Hogyan válik jogszabállyá?

A ma elfogadott általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A Parlament még nem fogadta el az álláspontját. A két intézmény között megállapodásnak kell születnie a jogszabály szövegéről ahhoz, hogy az hatályba léphessen.

A belföldi hajózási útvonalak fokozottabb használata

A belföldi hajózás különösen költséghatékony és környezetbarát közlekedési mód. Ez az irányelvtervezet az egyik arra irányuló intézkedés, hogy javuljon a belföldi hajózás minősége, és hogy ösztönözzék a használatát, különösen az áruszállításhoz (NAIADES II csomag).

Az EU mali kiképzési missziójának (EUTM Mali) parancsnokává 2016. július 3-i hatállyal a belga állampolgárságú Eric Harvent dandártábornokot nevezték ki. Az új parancsnok Werner Albl dandártábornokot váltja, aki 2015. decemberétől töltötte be ezt a pozíciót.

Az EUTM Mali misszió segítséget nyújt a mali fegyveres erők újjászervezéséhez, amelyek így hatékony és elszámoltatható módon működnek majd, és képesek lesznek hosszú távon garantálni Mali biztonságát, valamint polgári irányítás alatt helyreállítani az ország területi integritását. Az EUTM Mali e célból kiképzést nyújt a mali fegyveres erők egységeinek, és megalapozza a későbbi saját kiképzés lehetőségeit. A misszió emellett tanácsokkal segíti a mali hatóságokat a hadsereg reformjában. A misszió 2013. február 18-án indult, megbízatását pedig nemrégiben 2018. május 18-ig meghosszabbították. Főparancsnoksága a mali Bamakóban található.

A misszió része annak az átfogó uniós megközelítésnek, ami a Száhel-övezet biztonságát és fejlesztését célozza. A régióban két további KBVP-misszió működik: az EUCAP Száhel Mali az alkotmányos és demokratikus rend szavatolásában, a tartós béke feltételeinek megteremtésében és az államhatalomnak az egész ország területén való fenntartásában segíti a mali államot, az EUCAP Száhel Niger pedig a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemhez nyújt támogatást Nigerben.

A Tanács 2016. június 7-én elfogadta azokat a megbízásokat, amelyek alapján a Bizottság átfogó uniós légiközlekedési megállapodásokról szóló tárgyalásokat kezdhet négy fontos partnerrel: a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN), Katarral, az Egyesült Arab Emírségekkel és Törökországgal.

Az ASEAN-nal kötendő megállapodás lehet az EU első olyan légiközlekedési megállapodása, amely egy másik országcsoportosulással jön létre. Az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Törökország légiközlekedési piacai a világ legdinamikusabb és leggyorsabban növekvő légiközlekedési piacai közé tartoznak. A megállapodások mindegyikének az a célja, hogy közös szabályok alapján, az átláthatóság biztosítása mellett lehetővé tegye a piacfejlesztést és a növekedést.

Melanie Schultz van Haegen, Hollandia infrastrukturális és környezetvédelmi minisztere, a Tanács ülésének levezető elnöke így nyilatkozott: „Európa haladó szellemű légiközlekedési politikát folytat egy olyan kiegyensúlyozott megközelítés alapján, amelynek központi eleme a tisztességes és átlátható piaci feltételeken alapuló piacnyitás.”

Az átfogó uniós légiközlekedési megállapodások célja, hogy új üzleti lehetőségek jöjjenek létre, könnyebbé váljon a piacra jutás, valamint biztosítva legyen az átlátható piaci feltételek melletti tisztességes verseny. Céljuk továbbá az is, hogy bővüljenek Európa nemzetközi összeköttetései, az utasok pedig magas színvonalú szolgáltatásban részesüljenek. A légitársaságok, a repülőterek és az utasok számára egyaránt előnyökkel jár majd az, hogy fokozódni fog a szabályozási együttműködés és konvergencia olyan területeken, mint a légi közlekedés biztonsága és védelme, valamint a gazdasági szabályozás.

Az EU és tagállamai nevében a Bizottság folytatja le a tárgyalásokat.