Oroszország és FÁK

Végrehajtotta szűzrepülését az új orosz utasszállító repülőgép. az MC-21-es (orosz jelzéssel MSz-21-es).

A kéthajtóműves, rövid és közepes hatótávolságú gépek alaptípusa 180-200 utas szállítására alkalmas. Orosz tervek szerint ezek lépnek a szovjet gyártmányú Tu-134-esek, Tu-154-esek, Tu-204-esek és a hasonló polgári repülőgéptípusok helyébe.

Az Irkut repülőgépgyártó vállalat tervei szerint 2020-tól évi 20, 2023-tól pedig 70 ilyen repülőgépet bocsátanak majd ki. Az első MSz-21-300-asokat a legnagyobb orosz légitársaságnál, az Aeroflotnál állítják üzembe.

Az utasszállító szűzrepülését eredetileg áprilisra tervezték, de azt a statikai és egyéb tesztek eredményeire hivatkozva elhalasztották.

A repülőgép tavaly júniusi, irkutszki bemutatóján Dmitrij Medvegyev miniszterelnök kijelentette: az MC-21-es megjelenése annak a jele, hogy Oroszország nem fog eltűnni a világ repülőgépgyártásának felső ligájából. Szavai szerint az új utasszállító műszaki szintje meghaladja “az összes jelenleg repülő repülőgépét”.

Szakértők úgy vélik, hogy az új orosz gép az Airbus A-320-as és a Boeing-737-es vetélytársa lehet.

A kaukázusi államban lépett fel a legendás együttes, a tengerparti Batumi mellett levő Black Sea Arénában 10 ezren voltak kíváncsiak a fellépésükre.

Meghívásukra a Check In Georgia kormányzati program keretein belül került sor és ez volt az együttes jubileumi turnéjának második állomása (Oroszország lesz a következő). Grúz sajtóforrások szerint 2 millió dollár volt a fellépti díjuk.

Az orosz belügyminisztérium zárt számítógépes rendszerét támadta meg a WCry (más néven WannaCry vagy WannaCryptor) vírus, teljesen megbénítva több megye hálózatát.

Eddigi adatok szerint közel 60 ezer számítógép fertőződött meg oly módon, hogy a felhasználót egy üzenet fogadja, hogy minden adat titkosításra került és azok „feloldásáért” fizetni kell egy megadott határidőn belül, ellenkező esetben a gép tartalmát megsemmisítik vagy nyilvánosságra hozzák.

Az orosz mellett ukrán és tajvani rendszereket is támadtak.

Update: A vírus megtámadta az orosz központi nyomozóhivatal gépeit, valamint elterjedt az orosz Megafon mobilszolgáltató, a portugál telekommunikációs cég, valamint brit kórházak rendszerében.

 

Az egyik legrangosabb nemzetközi kémiaversenyen 20 nemzet 120 diákja vett részt. A Nemzetközi Mengyelejev Diákolimpiát Kazahsztánban, Asztana városában rendezték 2017. április 22-30. között. Az 51. alkalommal szervezett versenyen 20 nemzet 120 diákja vett részt. A magyarok 4 ezüst és 2 bronzérmet szereztek.

Az eredmények:
Stenczel Tamás, Török Ignác Gimnázium, Gödöllő (tanárai: Karasz Gyöngyi és Kalocsai Ottó) – ezüstérem
Bajczi Levente, Török Ignác Gimnázium, Gödöllő (tanárai: Karasz Gyöngyi és Kalocsai Ottó) – ezüstérem
Arany Eszter, Lovassy László Gimnázium, Veszprém (tanára: Kiss Zoltán) – ezüstérem
Turi Soma, ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, Budapest (tanára: Borissza Endre) – ezüstérem
Sajgó Mátyás, Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc (tanára: Endrész Gyöngyi) – bronzérem
Kalapos Péter, ELTE Trefort Ágoston Gimnázium, Budapest (tanára: Kutrovácz László) – bronzérem

A Mengyelejev Olimpia a szovjet kémiaversenyek utódja, de már nem csupán a volt Szovjetunió országai vesznek részt rajta. Több, mint százan érkeznek, jellemzően két tucatnyi országból. 2012 óta, amikor először vett részt magyar csapat Mengyelejev Olimpián, minden magyar diák éremmel tér jellemzően haza.

Megérkezett Az ígéret című film előzetese, méghozzá magyar felirattal. A Christian Bale főszereplésével készülő film egy kifejezetten kényes témát dolgoz fel, méghozzá az örmény népirtásét.

A filmet a témában viszonylag jártas Terry George írja, aki a Hotel Ruandával című, szintén népirtással kapcsolatos filmmel lett ismert. Az ígéret egy szerelmi háromszögön keresztül mutatja be az örmény nép tragédiáját, amiben egy örmény orvostanhallgató, egy francia nő és egy amerikai újságíró között alakul ki kellemetlen párkapcsolati viszály.

Ez nem egy amerikai műsor orosz változata, hanem az orosz főváros fejlesztési terve, mely szervesen illeszkedik Moszkva területének növeléséhez. A városi önkormányzat ugyanis első menetben 4.456 lakóépület felújításáról vagy bontásáról döntött, mindegyikük a hruscsovkának nevezett kategóriába sorolható. Az ötszintes, egy típusra gyártott épületek a volt szovjet főtitkár idején terjedtek el, majd az építkezések folytatódtak az utód, Leonyid Brezsnyev idején is. Mára ezek az épületek műszakilag teljesen amortizálódtak, egy részük menthetetlen.

A bontásra ítélt házak lakóit Moszkva mellé költöztetik véglegesen, ezzel elősegítve a főváros belső területein tapasztalható túlzsúfoltság csökkentését. A programra kizárólag pályázni lehet, melynek feltétele, hogy a lakók kétharmada támogassa azt.

 

Magyarországon forgatják jövőre a Doktor Zsivágó alkotójáról, Borisz Paszternákról és titkos szerelméről szóló filmsorozatot. Az alapnak számító és a Budapesti Könyvfesztiválra kiadott regényt a Nobel-díjas író húgának unokája, Anna Pasternak írta Lara – Zsivágó doktor eltitkolt szerelme címmel.

Ez egy hatrészes tévésorozat lesz, amelyet a világszerte nagy sikert aratott Downton Abbey című sorozat alkotói készítenek. Budapest mellett nem csak a remek filmes háttér, de az is szólt, hogy az oroszországi forgatás drágább, ráadásul a briteknek vízum is kell a beutazáshoz és az ottani munkához.

Olga Ivinszkaja, egy irodalmi újság szerkesztője 1946-ban ismerkedett meg Borisz Paszternakkal, akit akkor már jó ideje foglalkoztatott élete fő műve, a Zsivágó doktor. A találkozásból nagyon hamar szerelem lett, és Olga rövidesen Paszternak mindennapjainak fontos, nélkülözhetetlen szereplőjévé vált. A lángra gyúló szerelem ellenére Paszternak nem akarta elhagyni feleségét, Zinajdát. Úgy őrlődött a két nő között, mint a regénybeli Zsivágó doktor felesége és szeretője között. Embert próbáló, pokoli időkben éltek a XX. század Szovjetuniójában, és a rezsim őket sem kímélte – egy embertelen hatalom torz világában lehetséges csak, hogy Olgának pusztán a Paszternakhoz fűződő viszonya miatt a Gulag borzalmait is el kellett viselnie. A már addig is abszurd történet Olga szabadulása és a regény elkészülte után képtelen, krimibe illő események láncolatával folytatódott. A tébolyult világban Olga hűsége, kitartása, támogató szerelme egyetlen pillanatra sem ingott meg. Ha kellett, kéziratot gépelt, máskor kiadókkal tárgyalt, fordított Paszternak helyett, vagy pénzcsempészésben működött közre, hogy a hazájában némaságra ítélt szerző a külföldi jogdíjakból fenntarthassa magát. A Paszternak család által sokáig meg- és letagadott Olga Ivinszkajának állít emléket a kötet szerzője, Borisz Paszternak húgának unokája, aki Olgában nem a lenézett csábítót, hanem az odaadó és szenvedélyes, a szerelméért emberfeletti önfeláldozásra is kész nőt látja. Anna Paszternak könyve az Olga által annyira áhított elismerés és elfogadás őszinte, kései gesztusa, amit a történet egyik fontos és aktív szereplője, Olga Ivinszkaja lánya, Irina még megérhetett.

Egy osztrák-magyar expedíció fedezte fel 1873-ban azt a Ferenc József-föld nevű szigetcsoportot ahol átadták az orosz hadsereg új katonai repülőterét és egy teljesen önellátó katonai bázist.

A bázis 150 fős személyi állomány elhelyezésére alkalmas úgy, hogy 18 hónapon át képes teljesen elszigetelten és önellátóan is működni a komplexum.

Az Uszpenszkij templom a Tihvini női kolostor területén helyezkedett el 1782 óta. Ez volt Jekatyerinburg utolsó, a 18. századból megmaradt épülete. A templomot pár éve az önkormányzat az egyház tulajdonába adta át, amely a felújítás helyett a bontás mellet döntött.

1723 tavaszán Nagy Péter cár rendelete értelmében az Iszety partján kezdték el Oroszország legnagyobb vasfeldolgozó üzemének építését. A település születésnapjának 1723. november 28-át tekintik, amikor az első vasfeldolgozó üzem megkezdte munkáját. A települést ekkor nevezték el Jekatyerinburgnak I. Katalin cárnő tiszteletére.

Ez az uráli iparvidék bölcsője. 1725-ben itt alapították a Jekatyerinburgi Pénzverő Üzemet, ahol Oroszország pénzérméi készültek egészen az októberi forradalomig.

A XXIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon bemutatták Nareki Szent Gergely „A bánat könyve: Beszélgetés a szív mélyéből Istennel” című művét, melyet a Kairosz Kiadó adott ki Szám László fordításában.

Nareki Szent Gergely művének eredeti címe Siralmas panaszok és az 5. századi Szentírás-fordítástól eltekintve az egyik legkorábbi és leggyakrabban kinyomtatott örmény könyv, amelyet már a középkorban is sokan másoltak és nagyra értékeltek. Azon az ókori nyelven szólalt meg, amely mindmáig az örmény liturgia hivatalos nyelve – olvasható a könyv előszavában.

Nareki Szent Gergely (945/50–1003)
Örmény szerzetes, költő. A Ván-tó déli partján, a hegyekben, a naregi kolostorban nevelkedett, majd ugyanott tanított. Életét aszketikus szemlélődésben élte le. Szentként tisztelték, sírja zarándokhellyé vált. 1002-ben befejezett imakönyve, a Voghperkuthjun (Siralmas panaszok) a misztikus irodalom különlegessége, az örmények között közkedvelt volt, és egyszerűen Nareknek nevezték.
95 fejezetét korai kiadója (valószínűleg napi használatra) 367 részre osztotta. Később derült ki, hogy javarészt ritmikus próza, a 26. énekben pedig (alighanem arab hatásra) az örmény irodalomban először jelent meg a rím.

A legenda szerint hithűsége kivizsgálására egy papi bizottságot küldtek ki, de Gergely céljukat megsejtve asztalhoz ültette őket. Két galambot süttetett, de a vendégek a pénteki böjt megszegése miatt felháborodva tiltakoztak. Erre a szent a galambokhoz fordult: „Keljetek szárnyra, és térjetek vissza dúcotokba” – mire azok életre keltek, és elrepültek. A küldöttek pedig térdre borultak, és a szerzetes bocsánatát kérték.

 

Mint minden évben a bolsevik vezető születési évfordulója körül, most is fellángolt a vita Oroszországban, mit is kéne csinálni vele és továbbra sincs társadalmi egyetértés ebben a kérdésben.

A Levada felmérése szerint a lakosság többsége (58%) eltemetné, míg minden harmadik (31%) meghagyná a Mauzóleumban. Ez nagyjából megfelel a korábbi évek adatainak.

Más a helyzet a bolsevik vezető megítélésével: a megkérdezettek mindössze tizede gondol rá negatív értelemben, 44 százalékuk pozitívan látja, míg minden harmadik számára közömbös.

További érdekesség, hogy jelentősen nőtt azok aránya, akik úgy vélik, hogy 40-50 év múlva a történészeken kívül már senki sem fog emlékezni Leninre.

Kazahsztán visszatér az 1940 előtt egy rövid ideig használt latin írásmódhoz. Ez derült ki egy Nurszultan Nazarbajev államfő nevével fémjelzett publicisztikából.

Az átmeneti időben párhuzamosan megmarad a cirill írásmód is. Nazarbajev már tíz éve elrendelte a latinra való áttérést amit nem sokkal később visszavont. Az elnök év végéig adott időt új, egységes ábécé kidolgozására.

A kazah történelemről itt olvashat részletesebben.

Hivatalos adatok szerint majdnem 20 millió orosz, vagyis minden hetedik lakos él a az alacsonyra megállapított létminimum alatt. Most az állami VCIOM közvéleménykutató annak ment utána, mit gondolnak maguk az emberek: mekkora összegre van szükség minimálisan a megélhetéshez és ehhez képest mennyit keresnek és az mire is elég.

Az országos, reprezentatív felmérés szerint a hivatalos  9 889 rubellel (51 ezer forint) szemben a lakosság 15 506 rubelnyi (80 ezer forint) egy főre eső jövedelemről gondolja, hogy az elegendő a létminimumhoz. Ehhez képest a lakosság kétharmada nyilatkozott úgy, hogy jövedelme nem éri el ezt a szintet.

Ugyanakkor mindenki számára mást jelent a szegénység, ezt hivatott elemezni az a kérdés, melyben arra kérték a lakosságot, sorolják be magukat valamely társadalmi csoportba:
Alig-alig jövünk ki, élelemre sem mindig telik – 6%
Élelmet tudunk venni, de ruházatot már csak nehezen – 29%
Élelmiszer és a ruházkodás nem gond, de egy háztartási gép beszerzése már igen – 39%
Gond nélkül megvesszük a háztartási gépeket is, de nagyobb vételt nem engedhetünk meg magunknak – 18%
Nem okoz problémát egy gépkocsi megvásárlása, de többre (lakás, nyaraló) nincs pénz – 4%
Gyakorlatilag bármit meg tudunk venni – 2%

Évek óta belharc keseríti a magyarországi örmény szervezetek életét. Ennek újabb fejezeteként az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület vezetője, Issekutz Sarolta Lázár Jánosnak írt levelében felveti, hogy szervezete kérni fogja a 13, Magyarországon elismert nemzetiség közül az örmény törlését és a magyarörmény felvételét.

Az Országos Örmény Önkormányzat nyílt levélben határolódik el, írásukat változtatás nélkül közöljük:

A HAZA MIGRÁNSAI – ETNOBIZNISZ VS. NEMZETISÉGEK.

Több, mint két évtizede tart a magát önjelölt módon „magyarörmény” nemzetiségűnek kinevező, a magyarországi örmény közösséget e hosszú idő alatt megosztani és lejáratni próbáló EÖGYKE  (Erdélyi Örmény Gyökerek) vezetőjének és néhány fős holdudvarának ámokfutása. Színre lépésük legelső pillanatától fogva úgy tűnik egyetlen céljuk, hogy szimpla haszon és hatalomszerzés céljából, Magyarország addig egységes örmény közösségében elhintsék a gyűlölet, a kirekesztés és rasszista felhangokat sem nélkülöző megkülönböztetés mételyét. Az elmúlt két évtized részükről szinte másról sem szólt, mint ellenséges hangvételű beadványokról, alaptalan feljelentések sokaságáról, rosszindulatú és közösségünket sértő pletykák és híresztelések terjesztéséről. Ez a hosszú ideje zajló, hisztériába hajló, egyoldalú gyűlöletkeltés ugyan sosem érte el célját és nem tudta megosztani a hazai örménységet, arra azonban alkalmas volt, hogy közösségünk legaktívabb közéleti szereplőinek és képviselőinek becsületébe gázoljon, hírnevét folyamatosan sározza. A támadások olyan méltatlanok, alpáriak és zsigeriek voltak, hogy arról sokáig igyekeztünk nem tudomást venni, ám legutolsó, Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek címzett levelük túlment minden józan ész határán.  Mélységes a felháborodásunk, hogy az Issekutz Sarolta által fogalmazott levél már-már ellenségként – akikkel szemben fel kell lépni – mutatja be a magyarországi örmény közösség azon részét, akik még ismerik anyanyelvüket, ápolják keresztény hitüket, tartják hagyományaikat, továbbviszik ősi alapú, de élő és nagyon is mai kultúrájukat, működtetik színházukat, vasárnapi örmény iskolába járatják gyermekeiket. Teszik mindezt úgy, hogy elismert tagjai a nemzetközi és kárpát-medencei örmény diaszpóráknak. Tiltakoznunk kell minden elérhető fórumon e veszélyes támadás ellen, mely magyarországi örmény nemzetiségű magyar állampolgárokat bevándorlónak, betelepültnek bélyegez meg, és érvrendszere szerint a nemzetiséghez tartozás joga kizárólag azokat illetheti, akiknek sem kulturális, sem nyelvi vonatkozásban nincs igazi köze az örmény közösséghez. A levél megfogalmazója és aláírói odáig jutottak kirohanásukban, hogy kormányzati intézkedést kérnek a hazai örménység választott országos intézménye ellen, ennek hiányában pedig kezdeményeznék a magyarországi örmény nemzetiség intézményes felszámolását és megszüntetését, új néven létrehozva egy másikat, az értelmezhetetlen magyarörmény nemzetiséget:

” a 13 nemzetiség közül az örmény nemzetiség törlését fogjuk kezdeményezni.” idézet a levélből.

Ez példa nélkül való, saját nemzetiségét megtagadó, valódi közösségét eláruló tett. Ezzel a kirekesztő érveléssel gombamód nőhetnének ki a földből, magyarnémet, magyarruszin, magyarukrán, magyarhorvát, magyarszlovák, magyarszerb, magyarromán, magyarlengyel, magyargörög, magyarbolgár, magyarszlovén, magyarcigány nemzetiségek is, megkérdőjelezve a nemzetiségi jelenlét kulturális és nyelvi alapjait. Elvárják továbbá, hogy az általuk csak bevándorolt örményeknek titulált, valójában az egyetlen, egységes és összetartó, magyarországi örmény diaszpóra közösség – bocsánatot kérjen:

„…elvárjuk, hogy a hazai bevándorolt örmények, a történelmi magyarörményektől nyilvánosan bocsánatot kérjenek!”

De miért is és kitől? Azért mert létezik, él, elismerten működik és nemcsak adminisztratív alapon, hanem szívvel, tehetséggel és lélekkel? Azoktól kérjen bocsánatot, akiket folyton folyvást megzavarnak az etnobiznisz pecsenyéjének sütögetésében? Hogy vég nélkül további források tűnjenek el álprogramok, nyomokban sem örmény vonatkozású, alibi rendezvények feneketlen víznyelőjében.

A jelenség különösen veszélyes, elszomorító és félelemkeltő, hiszen Issekutz Sarolta levele olyan időszakban született, melyben a bevándorló és betelepült szavak egyet jelentenek a migráns fogalmával, s e kifejezéseket szitokszóként, tudatosan használva igyekszik gyűlöletet kelteni egy itt élő, nemzetiséggel szemben, melynek tagjai magyar állampolgárok, büszkék magyar és örmény identitásukra egyaránt.

Felhívjuk Magyarország Kormányának, Magyarország Országgyűlésének, valamint a nemzetiségi szószólók figyelmét, hogy az ötvenes évek hangulatát is kitűnően megidéző feljelentőlevél megszületésével a hazai örmény nemzetiség ellen megengedhetetlen, etnikai alapú, gyűlöletkeltő támadás történt, mely érveinek jellege alapján bármelyik más nemzetiséget is érhette volna, s melyre a címzetteknek megfelelő választ kell adnia.

Tisztelettel
Dr. Serkisian Szeván elnök
Avanesian Alex elnökhelyettes
Akopján Nikogosz  elnökhelyettes

A tavalyi év végére 19,8 millióra nőtt Oroszország azon lakosainak a száma, kiknek jövedelme nem érte el a létminimumot, vagyis minden hetedik orosz számít hivatalosan szegénynek.

A Rosstat, vagyis a központi statisztikai hivatal adataiból az is kiderül, hogy 2006 óta ez a legrosszabb mutató az országban, a legjobb adatok 2012-re datálódnak amikor 15,4 millió ember jövedelme nem érte el a létminimum szintjét. Ez 2016 negyedik negyedévében 9 889 rubel volt, ami 51 ezer forintnak felel meg.

A közel 20 milliónyi szegény között vannak a minimálbéresek is (4,9 milliónyian), ugyanis Oroszországban a legalacsonyabb hivatalos bér (7 500 rubel = 38 800 forint) nem éri el a létminimum összegét.

 

Statisztikai adatok szerint az orosz bruttó átlagjövedelem jelenleg 35 973 rubel, vagyis 186 ezer forint.

Szeverodvinszkben ünnepélyes keretek között vízre bocsátották a Kazány nevű, Yasen típusú negyedik generációs nukleáris tengeralattjárót.

A hajó építése 2009-ben kezdődött és várhatóan jövőre fejeződik be. A 139 méter hosszú Kazány által kilőtt ballisztikus rakéták hatótávolsága 2500 kilométer.

FILE – in this file photo taken on Thursday, July 2, 2009, the Russian nuclear submarine, Yuri Dolgoruky, is seen during sea trials near Arkhangelsk, Russia. The Russian navy said in a statement Friday March 31, 2017, that its submarines have increased combat patrols to the level last seen during the Cold War. (AP Photo/Alexander Zemlianichenko, File)

 

 

Új járatot indít a Wizz Air: a magyar hátterű légitársaság heti két járatot indít Budapestről a kazah fővárosba és vissza, de ha az igények úgy alakulnak, bővíthetik még a kínálatot.

Ezt a cég vezérigazgatója, Váradi József jelentette be hétfőn. Az első gép június 8-án indul majd.

Egy metrószerelvényen elhelyezett pokolgép lépett működésbe két állomás között a szentpétervári metróban. A Szennaja és Tehnologicseszkij insztitut közötti robbantás következtében eddigi adatok szerint 10 ember meghalt, 50-en megsebesültek.

Szemtanúk beszámolói alapján elképzelhető, hogy két robbantás is történt, hivatalos információ egyelőre nincs. Hírügynökségi jelentések szerint egy másik metróállomáson is robbanószert találtak, a pokolgépet sikerült hatástalanítani. Hivatalos bejelentés erről sincs jelenleg.

A teljes szentpétervári metrót lezárták.

Az orvosok becslése szerint állapota súlyos. Ezt erősítette meg a Tass is pár órával ezelőtt.

„Jevgenyij Alekszandrovics súlyos állapotban került kórházba, egyelőre részletekről nem tudok beszámolni.” – közölte a világhírű költő felesége, Marija Novikova a sajtó megkeresésére. „Csak azt tudom mondani, hogy ez nem egy előre ütemezett vizsgálatot jelent.”

A 84. életévében lévő Jevtusenko egyike azoknak, akik élő tanúi lehettek a történelem borzalmainak.

Irkutszk vidékén, Zima nevű településen született a geológus és amatőr költő, Alekszandra Gangnusa gyermekeként. Első verse egy sportújságban (Szovjet Sport) jelent meg. Első verseskötetét 1952-ben sikerült megjelentetnie, s még ugyanebben az évben a Szovjet Írók egyik legfiatalabb tagja lett.

1963-ban Irodalmi Nobel-díjra jelölték. Több mint 150 könyvet írt, amelyeknek jó részét számos nyelvre lefordították már a világon.

1991 óta él családjával az Egyesült Államokban.

Forrás: tass.ru

József Attila ismert verse így lenne ma aktuális Oroszországban – ez derül ki az állami Vciom közvéleménykutató felméréséből, amely során arról faggatták a lakosságot, hogy milyen szakmát, foglalkozást kívánnának gyereküknek, unokájuknak.

Az országos reprezentatív felmérés során több válasz is megadható volt, a válaszokból pedig kiderül, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen megváltoztak a prioritások. Így az összes gazdasággal, pénzüggyel, vállalkozással kapcsolatos munkahely népszerűsége jelentősen csökkent. A hazafias hullámnak és a létbiztonságnak köszönhetően pedig a katonaság és rendőrség népszerűsége komolyan nőtt.

A leginkább remélt szakma immár az orvosoké, minden harmadik megkérdezett jelölte meg azt, megelőzve a katonákat (13%) és a jogászokat (11%). Minden tizedik szülő, nagyszülő szeretné ha gyereke, unokája pedagógus lenne vagy szakmát választana.

Érdekes, de van egy sor foglalkozás, melyek népszerűsége alig 1-2% között mozog, holott sokan úgy vélnék, keresett munkák, ilyenek a közalkalmazottak, vállalkozók, bankárok, agrármérnökök, építészek, újságírók, zenészek vagy a szolgáltatási szektorban dolgozók (fodrász, szakács, stb.).