Holtan találták a néhány nappal korábban eltűnt, kárpátaljai származású Viktorija Maliskát Lengyelországban – számoltak be lengyel sajtóforrások.
A 32 éves nőt utoljára április 26-án, vasárnap látták. Eltűnéséről közösségi oldalakon is hírt adtak.
Legfrissebb közlemény szerint a rendőrség egy erdős területen, a Kielce városához közeli térségben bukkant rá a nő holttestére április 29-én.
A rendelkezésre álló információk szerint az elhunyt több mint tíz éve élt Lengyelországban.
Az ügy körülményeit a lengyel hatóságok vizsgálják, a halál pontos okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
The post Holtan találtak egy kárpátaljai származású nőt Lengyelországban appeared first on Kárpátalja.ma.
Európa hó- és jégtakarója csökken, a gyors felmelegedés már a kontinens leghidegebb régióit is elérte – állapította meg az ENSZ támogatásával, mintegy száz tudós és szakértő közreműködésével készült European State of the Climate 2025 című jelentés.
A kontinens legalább 95 százalékán az átlagosnál magasabb éves hőmérsékletek voltak tapasztalhatók tavaly – írták az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) által szerdán közzétett tanulmányban.
Európa szokatlan meleget, hőhullámokat és aszályt élt át, és az óceánok hőmérséklete is rekordmagasságokba szökött– sorolták a kutatók, megállapítva, hogy a kontinens a globális átlagnál több mint kétszer gyorsabban melegszik.
A valaha mért legmagasabb volt tavaly a tengerek felszíni hőmérséklete a régióban, és a pusztító erdőtüzek éves szinten minden eddiginél nagyobb területet, mintegy 1 034 550 hektárt perzseltek fel, ami miatt a károsanyag-kibocsátás is rekordszintet ért el – emelték ki a jelentésben.
A hó és a jég jelentős csökkenésének veszélyére is felhívták a figyelmet: a hó- és jégtakaró ugyanis alapvető szerepet tölt be az éghajlat szabályozásában, mivel visszatükrözik a napfényt az űrbe. A lefedettség csökkenése viszont felgyorsítja a globális felmelegedést.A jelentésből kiderült, hogy tavaly Európában a hótakaró vastagsága 31 százalékkal volt kisebb az átlagos értéknél, és csökkent a téli fagyok által érintett területek nagysága, mivel a kontinensen az év nagy részében átlag feletti magas hőmérsékleteket mértek.
Gyors felmelegedés tapasztalható az Északi-sarkvidéken és az Alpokban, Skandinávia és Oroszország északi, a sarkkörön kívül és belül fekvő területein pedig rekordhosszú, háromhetes hőhullámot jegyeztek fel.
Az európai gleccserek nettó tömege minden régióban csökkent, Izlandon a mérések kezdete óta a második legnagyobb csökkenéséről számoltak be, a grönlandi jégtakaróból pedig 139 milliárd tonna olvadt el.
„A hótakaró Európa-szerte valóban fogy, és ennek következtében a fehér, fényes felületek visszaverő képessége is csökken. Látjuk, hogy Európa alpesi régiói is sokkal gyorsabban melegednek, mint az európai átlag”– mondta el Samantha Burgess, az ECMWF éghajlati stratégiai vezetője.
Előrejelzése szerint Európa hidegebb régióiban várhatóan kevesebb hó és kevesebb gleccser lesz a jövőben. A viharok és árvizek ugyan a korábbi években tapasztaltaknál kisebbek voltak, de tavaly is sok ezer embert érintettek Európa-szerte, legalább 21 halálos áldozata volt a szélsőséges időjárásnak.
Az európai folyók vízhozama 2025-ben 11 hónapig volt átlag alatti, ami azt jelzi, hogy a változó körülmények Európa vízi rendszerein is nyomot hagynak. A tudósok rámutattak, hogy a klímaváltozásnak nagy szerepe van a biológiai sokszínűség csökkenésében, ami viszont szintén hozzájárul az éghajlatváltozás felgyorsulásához.
A jelentésben ugyanakkor azt is kiemelték, hogy tavaly lendületet vett az európai energetikai átállás: a megújuló energiaforrások biztosították a kontinens villamosenergia-szükségletének 46,4 százalékát, a napenergia részesedése pedig újabb rekorddal 12,5 százalékot ért el.
„A hőmérséklet emelkedése, a sokfelé pusztító tűzvészek és az aszályok fényében a bizonyíték egyértelmű: a klímaváltozás nem jövőbeli fenyegetés, hanem a jelenünk”– hangsúlyozta a jelentés megállapításaival kapcsolatban Burgess.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára az éghajlatváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt hatásáról szólva elismerte „azokat a merész kezdeményezéseket, amelyeket az európai döntéshozók annak védelme és helyreállítása érdekében tettek.”
A jelentés ugyan nem foglalkozott az El Nino időjárási jelenséggel, de Saulo elmondta: a WMO legfrissebb elemzései arra utalnak, hogy az El Nino már idén júliusban visszatérhet, és a nyomában járó felmelegedés jövőre tovább súlyosbítja az éghajlatváltozás hatásait.
Forrás: hirado.hu
Nyitókép forrása: X.com
The post A gyors felmelegedés csökkenti Európa hó- és jégtakaróját appeared first on Kárpátalja.ma.