Határon túli magyar portálok összesített hírei

Mintegy kétezren fordultak meg vasárnap az Oroszhegyhez közeli Nyulád-tetőn megrendezett Nárciszfesztiválon. Az eseményt kulturális műsorok tarkították.
Kategória: Aktuális/Udvarhelyszék

Az Ungvári Városi Tanács végrehajtó bizottságának május 20-i határozata értelmében a lakóhelyükhöz legközelebb lévő iskolába veszik fel a gyerekeket a kárpátaljai megyeszékhelyen – adta hírül a zaholovok.com.ua.

A gyermekek felvételénél elsősorban a lakóhely és az iskola távolságát veszik figyelembe, azonban sok szülő dönt úgy, hogy egy távolabb lévő, de jobb hírrel büszkélkedő oktatási intézménybe íratja be a gyermekét – mondta Okszana Babunics, a városi tanács oktatási főosztályának vezetője.

A határozat ugyanakkor nem érvényes minden helyzetben, hiszen ha az egyik iskolában túljelentkezés van, akkor a szülők beadhatják gyermekeiket egy másik kerület oktatási intézményébe.

A rendelet a szakosított tanintézményekre nem vonatkozik.

Kárpátalja.ma

Az idei és az előző tanévekben végzettek jelentkezhetnek. A XII-esek és XIII-osok május 29-én végzik a tanévet, az első szóbeli vizsga június 8-án és 9-én román nyelv és irodalomból lesz. Ezt követi június 10. és 12-e között az anyanyelvi vizsga, június 15. és 19-e között a digitális ismeretek ellenőrzése, majd június 22. és 26-a között az idegen nyelv vizsga. A szóbeli vizsgák után június 29. és július 3. között írásbeli próbán kell teljesítsenek a végzősök. Az óvások utáni végleges eredményeket július 10-én függesztik ki. Tavaly az érettségi tavaszi és őszi vizsgaidőszakában 71 százalékos volt az átmenési arány. Közel 132 ezer végzős iratkozott be érettségire, ebből mintegy 93.500 vizsgázott sikeresen.

Az oktatási intézmények munkáját érintő aktuális kérdésekről folytattak kerekasztal-megbeszélést szombaton délután Moholon, a helyi Közösségi Házban a Magyar Nemzeti Tanács és az Ada községbeli oktatási intézmények illetékesei. Az összejövetelen szóba került a szerb nyelv és a magyar nyelv környezetnyelvként való oktatásának kérdése is, amellyel kapcsolatban az MNT illetékeseinek elmondása szerint a közelmúltban jelentős előrelépések történtek.

A Vajdasági Magyar Szövetség adai községi szervezete és a VANCSESZ által életre hívott rendezvényen a Magyar Nemzeti Tanácsot Hajnal Jenő, az MNT elnöke, Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke és Perpauer Attila, az MNT Oktatási Bizottságának elnöke képviselte, az Ada községbeli oktatási intézményeket pedig Gilice Hilda, az adai Műszaki Iskola igazgatónője, Maksó Éva, az adai Cseh Károly Általános Iskola igazgatónője és Snežana Došić, a moholi Novak Radonić Általános Iskola igazgatónője. Rajtuk kívül jelen volt Miklós Nándor, a Műszaki Iskola korábbi igazgatója, Krizsán Vilmos, a VANCSESZ elnöke, Világos Tibor, a VMSZ adai községi szervezetének alelnöke és Bálint Ferenc, a VMSZ adai községi szervezetének tagja, a Pro Communitas szervezet elnöke is.

A Magyar Nemzeti Tanács illetékesei az Ada községbeli oktatási intézményekkel való együttműködés szorosabbá tételét jelölték meg látogatásuk központi céljaként.

– Amiért ma itt vagyunk, az az, hogy felmérjük, a Magyar Nemzeti Tanács miben tudna segíteni az oktatási intézményeknek annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen mind az általános iskolai, mind a középiskolai oktatás, hogyan tudnánk a pedagógusokat segíteni abban, hogy jól érezzék magukat pedagógusokként, illetve ösztönözni őket arra, hogy olyan kiváló szakemberek legyenek, akik amellett, hogy örömmel tanítanak az iskolában, arra próbálják nevelni a diákokat, hogy minél több tudást szerezzenek, ugyanakkor megmaradjon a szülőföldhöz való kötődésük. A család mellett ugyanis a pedagógusok azok, akik olyan példaértékű magatartásmodellt kínálhatnak a diákok számára, amelyek arra ösztönözhetik őket, hogy itt, a szülőföldjükön próbálják keresni a boldogulásukat – emelte ki Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki elmondta, az iskolaépületek felújításával, a nyílászárók cseréjével és az egyéb beruházásokkal kapcsolatos tervek megvalósításában elsősorban a tartományi oktatási titkárság tud segítséget nyújtani az intézményeknek, a Magyar Nemzeti Tanács feladata az, hogy megtalálják, mi az a plusz, amivel az oktatás színvonalának emelését tudják segíteni. – Ehhez dolgoztuk ki azt a támogatási rendszert, amely részben az iskolai innovációhoz kapcsolódik, részben a pedagógusok életpályamodelljének javításához, az itteni akkreditált képzések segítéséhez ad támogatást, ugyanakkor azt a munkát is segíti, amely a diákoknak a szülőföldhöz való kötődése elmélyítését tűzi ki céljául, tehát minden olyan program, amely a következő hónapokban beindul, pontosan ezeknek a céloknak a megvalósítását kívánja szolgálni – fogalmazott Hajnal Jenő.

A szerb nyelv környezetnyelvként, illetve nem anyanyelvként való oktatásával kapcsolatban Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke kifejtette, az már nagyon régóta problémát jelent, és az előző összetételű MNT is próbált lépéseket tenni ennek a problémának az orvoslása érdekében.

– Mostanra eljutottunk odáig, hogy a múlt év decemberében felállt egy munkacsoport Belgrádban, ahol tizenegy szakember dolgozik azon, hogy új standardokat állítson fel ennek a tantárgynak a sikeresebb elsajátíthatósága érdekében. Három különböző csoportba rendezve fogják kezelni a problémát, az első a homogén (pl. Magyarkanizsa, Zenta, Ada stb.), a második a nem homogén (pl. Nagykikinda, Nagybecskerek, Újvidék stb.), a harmadik pedig azon nyelvcsaládok csoportja lesz, amelyek a legközelebb állnak a szerb nyelvhez. Ez a munkacsoport ellátogat az iskolákba, ahol a diákokkal és a tanárokkal beszélgetve a helyszínen mérik fel a tapasztalatokat, illetve azt, hogy mik a legnagyobb problémák, és ezt követően mindhárom csoportra nézve felállítják a standardokat, amelyeknek a tesztelése szeptemberre várható, majd a véglegesítésüket követően megkezdik az új program és az új tantervek összeállítását – magyarázta Jerasz Anikó. – Ami a magyar mint környezetnyelv tanulását, illetve az anyanyelvápolást illeti, nemrég voltunk Antalfalván egy megbeszélésen, amelyen jelen voltak a többi nemzeti tanács képviselői is. Itt felmerült, hogy a középiskolákban a magyar mint környezetnyelv, illetve az anyanyelvápolás fakultatív tantárgy, az általános iskolákban pedig a választható tantárgyak körében szerepel. A választható tantárgyak között való szerepeltetés azért rossz, mert a gyermek azok közül csak egy tárgyat választhat, aminek következtében a magyar mint környezetnyelv, illetve az anyanyelvápolás háttérbe szorul. Éppen ezért azt javasoltuk, hogy kerüljön le erről a listáról, és kerüljön át abba a kategóriába, amelyben a hittan és a polgári nevelés szerepel (kötelező választható, ami nem azt jelenti, hogy hittant vagy polgári nevelést nem tanulna a diák). A középiskolák esetében pedig azt kértük, hogy kerüljön át a választható tantárgyak listájára, mivel tudjuk, hogy a fakultatív tantárgyak oktatását az önkormányzatoknak kell finanszíroznia, amit nem minden önkormányzat tud vállalni – hangsúlyozta Jerasz Anikó, aki a kis létszámú tagozatokkal kapcsolatban elmondta, a minimum ötfős tagozatok megnyitását ezentúl is javasolni fogják.

Perpauer Attila, az MNT Oktatási Bizottságának elnöke az iskolahálózat működésének színvonalát és az együttműködés fontosságát emelte ki.

– Az iskolahálózatunk olyan magas színvonalon dolgozik, amely példaértékű lehet, hiszen több nyelven folyik az oktatás, a pedagógusaink igen magas szintű szakképzettséggel rendelkeznek. Az óvodákat, az általános iskolákat, a középiskolákat és ezen belül a szakiskolákat is ki kell emelni, hiszen a diákjaink külföldön is megállják a helyüket, rangos versenyeket nyernek, amely eredmények mögött igen nagy munka áll – hangsúlyozta Perpauer Attila, az MNT Oktatási Bizottságának elnöke, aki kifejtette, a Magyar Nemzeti Tanács célja a meghozott stratégiai dokumentumok tartalommal való feltöltése, és az ennek keretében megvalósuló programok kidolgozása terén partnerként számítanak a vajdasági magyar iskolahálózatra, illetve az oktatási intézmények dolgozóira is, mivel – ahogyan fogalmazott – ez az, ami lehetőséget nyújt ahhoz, hogy tovább tudjanak fejlődni, tovább tudjanak lépni.

A kerekasztal-megbeszélésen Miklós Nándor, a Műszaki Iskola korábbi igazgatója a pályázati lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázásának fontosságáról, Krizsán Vilmos, a VANCSESZ elnöke az egész napos iskolai tartózkodás lehetőségeiről, Bálint Ferenc, a Pro Communitas elnöke a civil szféra és az oktatási intézmények együttműködésének jelentőségéről, Világos Tibor, a VMSZ adai községi szervezetének alelnöke pedig a népességfogyással kapcsolatos kérdésekről beszélt. Az összejövetelen szóba kerültek a magyar nyelven történő továbbtanulás lehetőségei, a magyar nyelvű tankönyvek megjelentetésének lehetőségei, valamint egyéb oktatással kapcsolatos kérdések is.

Nem vezetik be az iskolai autóbuszjáratokat, a kereszténydemokratáknak a május 22-i parlamenti ülésen sem sikerült további olvasatba juttatni a javaslatukat.

A botoşani-i törvényszék múlt hét végén közzétett jogerős ítélete alapján Éltető Dániel leszármazottai nem kapják vissza a Ratosnya és Palotailva környékén visszaigényelt 4000 hektár erdős területet. A tulajdonjog megállapítását célzó per több mint 9 éve tart. Az örökösök visszaigénylési kérését arra hivatkozva utasították el, előbb a szászrégeni bíróságon, majd a botoşani-i törvényszéken is, hogy az erdők nem törvénytelen módon jutottak az állam birtokába.

 

Rendkívüli állapotot hirdettek ki Golubacon (Galambóc), ahol tegnap délután 5 óra tájban olyan heves jégverés sújtott, amilyenre a legidősebb helybeliek sem emlékeznek. A jég ablaküvegeket, kirakatokat zúzott be. Az utcákat elöntötte a víz, a járművek vízben vesztegeltek tegnap az esti órákban, a đerdapi főúton is leállt emiatt a közlekedés, és a mentésükre siető tűzoltó- és rendőrautók közlekedése is akadályokba ütközött.

Pirot környékén, a Morava mentén is erős esőzés volt tegnap.

BUENOS AIRES. "Modern történelmünk nagy tragédiája az első világháború; ahogy akkor nevezték, a Nagy Háború. Ennek rombolása mindmáig hat" - hangoztatta vasárnap Kövér László, az Országgyűlés elnöke dél-amerikai körútjának második állomásán, Buenos Airesben, ahol megkoszorúzta az első világháborúban elesett magyar katonáknak emléket állító Hősök Falát.

Támogatni kell a határon túli magyar közösségeket a magyar identitás erősítése érdekében – mondta Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornán hétfőn.

Vannak szimbolikus, szociálpolitikai intézkedések, amelyeket a határon túli magyarokra, fiatalokra is ki kell terjeszteni, továbbá fontos a közösségek gazdasági megerősítése – tette hozzá.
Támogatni kell a közép- és felsőfokú oktatást, valamint a külhoni szakképzést – mondta az államtitkár. Kiemelte: fontos cél a népességfogyás megállítása.
A közelmúltban átfogó tanulmány készült a külhoni magyarság helyzetéről, ami jó alapot nyújt egy új nemzetpolitikai irány kialakításához – vélekedett Potápi Árpád államtitkár.

POZSONY. Elsősorban az államadósság csökkentésére költi a kormány azt a pénzt, amelyet a Slovak Telekomban levő 49 százalékos részesedésének eladásáért kap a Deutsche Telekomtól – mondta Peter Kažimír pénzügyminiszter.

Politika Svédasztal címmel került sor május 21-én egy előadás-sorozatra a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikáció-tudományi Kar épületében. Szervezői a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága, (KoMPoT), a Politika-tudományi Intézet magyar tagozata és a kommuni...

Nyolcadik éve már, hogy a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúra érkező anyaországi és felvidéki zarándokok egy jelentős része ellátogat Gyimesbükkbe is, részt vesz a pünkösdpénteki vagy pünkösdvasárnapi kotumáci szentmisén.
Kategória: Aktuális/Pünkösdi búcsú

Újabb fiatal kutatókkal bővül az MTA intézethálózatában kiemelt témákkal foglalkozók köre, miután Lovász László, az Akadémia elnöke 98 új, szeptember 15-től betölthető fiatal kutatói álláshely odaítéléséről döntött. Az 1992 óta működő pályázati rendszer keretében eddig összesen mintegy 2400 – egyenként három évre szóló – fiatal kutatói álláshely létesült az MTA kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben.

A fiatal kutatói álláshelyeket biztosító, hároméves időszakra évente meghirdetett pályázati rendszer 1992 óta működik a Magyar Tudományos Akadémián azzal a céllal, hogy elősegítse az akadémiai kutatóbázis (kutatóközpontok, kutatóintézetek) fiatalítását, és támogassa a tudósképzést. Az álláshelyeket 2006 óta kiemelt kutatási témák művelésére hirdeti meg az MTA elnöke.

Az elmúlt 24 évben összesen mintegy 2400 – egyenként három évre szóló – fiatal kutatói álláshelyet létesítettek. Az új álláshelyek száma 2014-ben 98 volt, 2015-ben pedig eléri a 100-at, ugyanis a mostani 98 mellett később még 2 további helyről születik döntés. A tervek szerint jövőre is körülbelül 100 fiatal kutató kap rá lehetőséget, hogy három évig az MTA kutatóintézet-hálózatában dolgozhasson.

A mostani döntés értelmében az MTA Agrártudományi Kutatóközpont 9, az MTA Atommagkutató Intézet 4, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont 10, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 5, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont 6, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 5, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont 4, az MTA Ökológiai Kutatóközpont 4, az MTA Nyelvtudományi Intézet 3, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóközpont 4, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont 11, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet 5, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 4, az MTA Természettudományi Kutatóközpont 14, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont 9, az MTA Könyvtár és Információs Központ pedig 1 új kutatói álláshelyet hirdethet meg.

A fiatal kutatók alkalmazása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia valamennyi tudományterületen biztosítja a mindenkori segédmunkatársi illetményt, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok fedezetét, valamint ha a munka egészségkárosító kockázattal jár, az ezért járó pótlék fedezetét. A foglalkoztatással kapcsolatos további kiadások az adott kutatóhelyet terhelik.

A fiatal kutatók jelentős része a hároméves időszak alatt kutatási munkáján túl továbbképzéseken, konferenciákon vesz részt, publikál, előadásokat tart, oktatási tevékenységet végez, külföldi ösztöndíjat vesz igénybe, pályázatokon indul, nyelvvizsgát tesz. Többen ez alatt az időszak alatt szereznek PhD-fokozatot, illetve részesülnek különféle elismerő díjazásban.

A fiatal kutatók tevékenységét a három év során a Magyar Tudományos Akadémia intézményes formában kétszer értékeli. Először – az időszak közepe táján – a fiatal kutatók meghallgatásával, amit az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának (AKT) tudományterületi szakbizottságai szerveznek, másodszor pedig a három év leteltével. Ekkor a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által meghatározott szempontok, illetve paraméterek alapján a kutatóhelyek adnak értékelést a fiatal kutatók hároméves teljesítményéről. Visszatérően maguknak a kutatóhelyeknek a tevékenységét is elemzik. Ennek célja annak felmérése, hogy a kutatóhelyek milyen hatékonyan és milyen eredménnyel vesznek részt a kutatói utánpótlás képzésében.

Az AKT által kezdeményezett, ún. meghallgatások 2013 őszén kiszélesedtek, miután a Matematikai és Természettudományi Szakbizottság korábbi években kialakított gyakorlatához igazodva az Élettudományi Szakbizottság, valamint a Társadalom-, Gazdaság- és Humán Tudományi Szakbizottság is meghallgatta a fiatal kutatókat, és ezt a gyakorlatukat azóta is folytatják. Ez utóbbi szakbizottság mindezt egy „Fiatal kutatók félidőben” konferencia keretében teszi meg, amelyre meghívást kapnak a fiatal kutatók témavezetői is.

2013-ban az a döntés született, hogy az állampolgárok által a Magyar Tudományos Akadémia részére felajánlott SZJA-ból befolyó összeg terhére az egyes tudományterületeken a szakbizottságok megítélése szerint legsikeresebben teljesítő fiatal kutatók részesüljenek személyenként 100 ezer forint dologi kutatási költségtámogatásban.

PRISTINA. Már hatezer emigráns koszovói állampolgár tért haza önként vagy kényszerből az Európai Unió országaiból az idén - idézte a szerb sajtó Valon Krasniqit, a koszovói belügyminisztérium migrációért felelős illetékesét.

A szombaton megtartott III. Vajdasági Vágta nem szűkölködött izgalmakban. A szervezők már amiatt is izgulhattak, hogy két órával a vágta kezdése előtt még zuhogott az eső. Az égiek azonban úgy látták jónak, hogy délben napsütés és kellemes idő várja a Zobnaticára özönlő vendégeket. A változékony idő sajnos sokakat elbátortalanított a vágtától, de a délután során mégis rengetegen ellátogattak a vajdasági lovasport legnagyobb történésére, így az idén is több ezres közönség izgulhatta végig a futamokat.

A Nemzeti Vágta előfutamának minősülő Vajdasági Vágtára eredetileg 24 lovas nevezett be, de a lovak egészségügyi vizsgálat után mindössze 20-an léphettek a pályára. Kiderült, hogy két ló öt évnél fiatalabb, két lovas pedig elállt a részvételtől. Négy izgalmas előfutam döntötte el, hogy a húsz lovas közül kik jutnak be a döntőbe. Végül az oromhegyesi Dudás József és Cézár nevű lova, a kishegyesi Cékus Árpád és Gádzsó, a moholi Szerbák Zoltán és Perun, valamint a bácsfeketehegyi Davidovity Deján és Ultra jet kerültek be. A várva várt döntő futamnak szinte az elején eldőlt az első hely, Szerbák ugyanis az élre tört, és tekintélyes előnyre tett szert, és senki sem tudta behozni. A második-harmadik helyért viszont izgalmas küzdelem folyt Cékus és Davidovity között, Dudás pedig tőlük kicsit lemaradva lovagolt. Az igazi meglepetés a cél előtt pár száz méterrel történt, amikor Dudás előcsalogatta Cézár rejtett tartalékait, és egy hihetetlen vágtával megelőzte Davidovityot és kis híján Cékust is. A Nemzeti Vágtán az első három helyezett fogja képviselni Vajdaságot, vagyis Szerbák Perunnal, Cékus Gádzsóval és Dudás Cézárral.

A Vajdasági Vágtán az idén először tartották meg a Kishuszár Vágtát 10–16 éves gyerekek, fiatalok számára. Ők kis növésű, 138 centiméternél nem magasabb lovakon versenyeztek egy rövidebb távon.

Az első vajdasági Kishuszár Vágtának három indulója volt: Bauer Judit (Topolya) Szikra nevű lovával, ifj. Gyarmati István (Ada) Seriffel és Torma Balázs (Mohol) Annával. A legfiatalabbak versenye is izgalmas volt, amit a pónik rakoncátlankodása még feszültebbé tett. Végül ifj. Gyarmati István nyert Seriffel, s így ő a továbbjutó a budapesti Kishuszár Vágtára. Az ötödik, aki Vajdaság színeiben fog versenyezni a Budapesten Stefan Radanić, aki Gocs nevű lovával lett az első a Nemzetközi Vágta vajdasági előfutamán.

Természetesen az izgalmas futamokon kívül is volt bőven történés. A versenyzők látványos bevonulása után a III. Vajdasági Vágtát Bunford Tivadar, a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány igazgatója nyitotta meg. Bunford megnyitó beszédében elmondta, hogy a vágtán megjelenő emberek közös tulajdonsága, hogy szeretnek szép lovakat látni, szeretik a versenyeket és embertársaikat. A vágta egy találkozóhely, amely évről évre remek lehetőség nyújt a találkozásra, barátkozásra – mondta a Háló igazgatója, majd hangsúlyozta, hogy a vágta összefogással valósult meg.

– A III. Vajdasági Vágta nem jöhetett volna létre, ha nem lett volna komoly szándék, összefogás és egyetértés azok között, akiknek szívügyük közösségünk minőségi jelene és jövője. Akik arra szövetkezetek, hogy a Vajdasági Vágta élménye kincse legyen az utánunk következő nemzedékeknek is – mondta Bunford.

A megnyitóbeszédet követőn a versenyzők letették a vágta esküjét, majd kivonultak. Az idén is fellépett a topolyai Cirkalom néptánccsoport, amely egy látványos koreográfiával készült. Első alkalommal tartottak lovasíjász-bemutatót a vágtán, és a kelebiai Favory ménes díjlovaglói is először mutatkoztak be. Ebben az évben 3 ügetőfutamot tartottak, emellett sor került a kettes fogathajtók és a négyes fogathajtók szinkronhajtó versenyére is. A program hagyományosan a budapesti Operettszínház művészeinek fellépésével zárult, ez alkalommal Juhász Dia, Lévai Enikő, Turpinszky Béla és Langer Soma kápráztatta el a közönséget.

A III. Vajdasági Vágtát a Vajdasági Magyar Szövetség és a Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány szervezte a budapesti Lovas Show Kft. és a Zobnatica Rt. közreműködésével. A rendezvény fővédnöke Pásztor István, a VMSZ és a tartományi parlament elnöke volt.

 

A volt pénzügyminiszter jelenleg előzetes letartóztatásban van, a politikust pénzmosással, befolyással való üzérkedéssel és összeférhetetlenséggel vádolják. Darius Valcov ügyvédje már április elején bejelentette, hogy védence lemond parlamenti mandátumáról, a felmondását azonban végül csak ma továbbította a szenátus állandó bürójának.

POZSONY. Jóváhagyta a Váhostav-SK építkezési vállalat szerkezetátalakítására vonatkozó tervet Katarína Bartalská bírónő – tájékoztatott a Denník N internetes portál két, bíróságokhoz közeli forrásra hivatkozva.

Idézőjelek közé kell tenni a címet, mert egy 1973-ban napvilágot látott szöveg- és elemzésgyűjteményt jelöl. Kell az idézőjel egyébként is, mert Bányai János a két kötetben nem száz, hanem jóval többi könyvről, s nem is csak regényekről ír.

Több százan gyűltek össze vasárnap este, hogy a marosvásárhelyi Vár sétányon történt és a továbbiakban is tervezett fakivágások ellen tiltakozzanak.
Kategória: Aktuális/Marosszék

U našoj regiji se ponovo pojavio problem na polju otkupa sirovog mleka. Ovih dana je na osnovu jednostrane odluke nadležnih subotičke ispostave beogradskog Imleka u Potisju i pojedinim otkupnim mestima opštine Bačka Topola, prekinuto preuzimanje mleka od 6 do 15 dana, od malih proizvođača. Potražili smo vlasnika otkupnih stanica, organizatora proizvodnje, malog proizvođača, predstavnika udruženja proizvođača mleka, predstavnika politike, kao i press službu Imleka. Dok jedna strana naglašava da je mleko odličnog kvaliteta, druga tvrdi suprotno dodajući da je to razlog prekidanja otkupa.

Dok se otkupne stanice zatvaraju sporadično, proizvođači obično nađu rešenje da ne pretrpe veliku štetu. Ali su zatvaranja u poslednje vreme postala masovna, a situacija je sve alarmantnija.

Senćanski D.O.O. „Gere” u vlasništvu ima 32 otkupne stanice u Potisju, u opštinama Senta, Ada, Čoka, Kanjiža i Novi Kneževac, sve do Bačke Topole. U četvrtak je bilo zatvoreno 20 otkupnih stanica, što znači da proizvođači nisu mogli predati skoro 20 hiljada litara mleka.

- Šta ćete raditi sa tom ogromnom količinom? – pitali smo vlasnika firme Belu Gere.

– Problem je sad već prilično velik, još malo pa će proizvođači biti na silnim mukama, ali ni nama nije lako. Proizvođači su do sada pravili razne prerađevine od mleka, poklanjali rodbini, davali teladima, a ako im je još uvek ostalo, prosipali su. Ovakva situacija ne može da se održi dugo, jer je malim gazdinstvima mleko proizvod koji pokriva njihove svakodnevne potrebe.

Tvrdim da je sadašnje mleko mnogo boljeg kvaliteta nego što je bilo prošle godine: proizvođače smo obrazovali, dali im osnovnu opremu da i sami mogu konstatovati ukoliko u mleku ima mnogo bakterija. Više ne možemo da uradimo. Povećavaju se problemi pošto će leti, tokom velikih vrućina, ova situacija biti još teža i može se desiti da se zatvore sve stanice za preuzimanje mleka.

– Da li postoji rešenje?

– Inostranog vlasnika zanima samo profit i ne bavi se time što će čika Jožika možda spasti na prosjački štap. Od prvog maja je čak i za 4 dinara smanjena otkupna cena. Ne daju nam nikakve informacije, ne kažu čak ni šta hoće, ne kažu da im mleko ne treba, da ljudi prodaju krave jer će za nekoliko meseci propasti, u materijalnom smislu. Primećujemo već i da krave odlaze u klanice. Ovi uslovi će pre ili kasnije upropastiti stočni fond. Mi smo svojevremeno hrabrili ljude da drže stoku dobrog kvaliteta, sa pedigreom. Šansu vidim samo u tome da politika i država učine nešto u cilju da se spasi proizvodnja mleka i proizvođači. Država do sada nije znala, nije smela ili nije htela da vrši pritisak na vlasnika mlekare – kaže Bela Gere.

 

Mali proizvođači su propali

 

Pre nekoliko meseci smo u našem listu “Mađar so” prvi put pisali o problemima preuzimanja mleka zbog slučaja u Gornjem Bregu. Kuća mleka zemljoradničke zadruge Napredak je i dalje zatvorena. Direktor, Jožef Šandor, je izjavio da je fabrika po peti put naredila zatvaranje.

- Svojevremeno je jedna inostrana grupa kupila beogradsku fabriku mleka Imlek, novosadsku i subotičku mlekaru. Pre dve godine je ova grupa novosadsku mlekaru zatvorila, od nje napravila magacin, a proizvođači iz okoline su propali. Vlasnici su 1. januara ove godine ukinuli pravni status subotičke mlekare, a od 1. februara je grupa investitora, koja se vezuje za Fond Đorđa Šorođa, kupila ceo Imlek i počeo je proces koga smo se pribojavali. U međuvremenu se, zbog embarga prema Rusiji, u Evropskoj Uniji nakupilo mnogo mleka u prahu, koje je preplavilo Srbiju, a ovde je započet proces postavljanja sve strožijih kriterijuma preuzimanja mleka. Ni to nije bilo dovoljno, počeli su da primenjuju i raznorazne trikove: 22-og je šofer doneo koverat da se stanica za preuzimanje zatvara, iako nivo bakterija nije prelazio dozvoljenu granicu, a jedno drugo pismo je sadržalo informaciju da su 17-og pooštrili kriterijume. Možda zaista ima problema sa kvalitetom, ali ima problema i sa odnosom, što ukazuje na činjenicu da mleko nije potrebno. Dok je subotička mlekara bila samostalna, uzimali smo uzorke i ujutru i uveče, od svih, iako je naša kontrola pokazivala da nema problema sa kvalitetom, proizvođači su mogli predati mleko. Ako je prilikom kontrole fabrike kod nekoga izmeren lošiji kvalitet, onda bi nam javili koji uzorak je loš, a pošto smo mi znali od koga je taj uzorak, mogli smo i načiniti odgovarajuće korake. Od 1. februara se uzorak uzima iz bazena, a potom šalju obaveštenje o zatvaranju, što znači da nemaju nameru da potraže rešenje.

– Treba li da se prihvati činjenica da će male proizvođače uništiti?

– Protiv toga bi samo država mogla učiniti nešto. Gospođa ministarka je najavila otkup mleka u prahu, ali u tom dokumentu ne stoji da je fabrika dužna otkupiti mleko. Kome je država pomogla? Vlasniku, koji se oslobodio zaliha. Država nema strategiju, dok ljudi idu u propast..

– Nema rešenja?

– U ovakvim kritičnim situacijama bi se od Evropske Unije moglo tražiti smanjenje uvoza na nivo koji je bio pre uvođenja embarga Rusiji. Da ne govorimo o tome da se mleko uvozi iz Bosne da bismo pomogli tamošnje proizvođače. Problemi bi se mogli smanjiti i ukoliko bi ministarstvo za poljoprivredu, trgovinu i socijalna pitanja snabdelo mlekom obrazovne ustanove, bolnice, socijalne institucije. U Mađarskoj se mleko može prodavati na pijacama, pod određenim uslovima. Čini se da se proizvođači prisiljavaju da samo prestanu sa proizvodnjom i da za to neće niko odgovarati. Posao vlade bi bio da nađe rešenje, jer će mali proizvođači postati socijalni slučajevi. Ne možemo računati da će ova država moći dati dotacije kao one zapadne, te se mora naći drugo rešenje. Tako će biti i sa odgojem svinja kada nemačka firma završi plan odgoja svinja u milionskom formatu. Ko će onda kupovati od seoskog proizvođača? Problemi su ogromni i u mlinarskoj industriji. Prisetimo se da su se slični problemi sa mlekom pojavili svojevremeno i u Mađarskoj. Sada, kada su odnosi dobri, Vučić kopira sve što je tamo urađeno. A ipak je upao u istu zamku. Dozvoljavamo da nas plačkaju – kaže Jožef Šandor.

 

Nedostaje dijalog između fabrika i proizvođača

U vezi problema nastalih u Potisju i u okolini Bačke Topole, sa otkupom mleka, potražili smo republičkog poslanika Saveza vojvođanskih Mađara, Arpada Fremonda, koji je izjavio da je tokom nedelje već poslao pitanje ministru poljoprivrede, Snežani Bogosavljević Bošković, da sazna šta je učinila i šta nameravaju vlada i ministarstvo da urade za male proizvođače mleka.

- Tražio sam od gospođe ministarke da istraži da li je Imlek u monopolu na domaćem tržištu, odnosno da se započnu pregovori sa fabrikama mleka u interesu da Imlek nastalu tešku situaciju ne tovari isključivo na poljoprivredne proizvođače. Tražimo da vlada i ministarstvo nađu rešenje za probleme proizvođača mleka. Za sada su vlada i ministarstvo učinili toliko da su na teret republičkih robnih rezervi otkupili mleko u prahu, u vrednosti od 500 miliona dinara, ali to nema uticaj na stanje na terenu. Vidimo da otkup mleka u prahu nije dovoljan korak da bi se na domaćem tržištu mleka nešto promenilo. Naime nakon što je država donela ovu odluku, fabrike mleka su smanjile otkupnu cenu za 1 do 3 dinara za sirovo mleko.

 

Koren problema oko otkupa mleka se proteže već nekolikon godina, na period sklapanja Ugovora o stabilizaciji i pridruživanju između Srbije i Evropske Unije prilikom kojeg se srpska strana obavezala da će postepeno da ukine carinu na robu uvezenu iz Unije. Kao rezultat toga, od prvog januara je potpuno ukinuta carina za uvoz mleka i mlečnih proizvoda.

 

– Nažalost, Srbija je jedina država koja je liberalizovala svoje tržište još pre nego što je postala članica Evropske Unije. To je učinila uprkos tome što iz fondova Unije nije mogla uzeti pare za dotiranje proizvođača. Nastalu situaciju otežava i to da je Imlek potpuno reorganizovan. Zbog toga su nastale promene i u preuzimanju, otkupu i preradi mleka. Siguran sam da postoje određena otkupna mesta gde ima problema sa kvalitetom, ali je nemoguće da kontrola bude jednostavna i da isključivo mlekara može da kaže kakav je kvalitet mleka na pojedinim otkupnim mestima.

Više je razloga što je nastala ovakva situacija, ali mi moramo tražiti dugoročna rešenja. To smo tražili i od ministarke i vlade.

Država je svoje proizvođače mogla da zaštiti, uprkos ugovoru o stabilizaciji i pridruživanju, a ipak to nije učinila.

– Vidimo da nema dijaloga između mlekara i proizvođača, a nedostaje i koordinaciono telo pod nadležnošću ministarstva koje bi stalo na kraj pojavama kao što je taj da privatna firma koja sarađuje sa mnogo proizvođača, jednostrano i bez ikakve najave promeni pravila igre. Imamo informacije da važeći raniji ugovori, koje je još subotička mlekara sklopila sa proizvođačima, nakon restrukturiranja fabrike nisu obnovljeni. I to dokazuje neuređenost odnosa u proizvodnji mleka.

- Šta može biti rešenje?

– Mogućnost je da i fabrike mleka dele teškoće proizvodnje mleka. Ukoliko postoji problem sa kvantitetom, bilo bi mnogo bolje da se mleko otkupljuje od domaćih proizvođača na uštrb uvoza. Sa druge strane ovo pitanje se ne može rešiti jednostano, jer Srbija mora da se pridržava ugovora sklopljenih sa Evropskom Unijom. Do članstva u EU će proteći još mnogo godina i za to vreme ministarstvo može naći načina da uredi situaciju. Za to mora da postoji politička volja.

Dugoročno je neophodno da se izgrade manje mlekare, firme za preradu mleka, udruživanjjem proizvođača. Trudimo se da izradimo status proivođača koji bi pomogao male proizvođače da dođu na tržište koje bi pružalo pomoć u prodaji njihovih proizvoda. Mali proizvođači bi time dobili šansu da u manjim regionima prodaju svoju robu.

 

Višak u Bačkoj Topoli je 3 hiljade litara dnevno

Prema prethodnim najavama, od 15. maja, čitave dve nedelje subotička mlekara neće preuzeti mleko. To znači da se na tri otkupna mesta dnevno stvara tri hiljade litara mleka viška. Mlekara ovaj korak nije obrazložila. Laboratorijska ispitivanja pre zatvaranja stanica za preuzimanje su pokazala da je mleko iz Bačke Topole odličnog kvaliteta. Ova pauza u preuzimanju se tiče ne samo grada nego i više gazdinstava u opštini.

Razgovarali smo sa predsednikom Udruženja proizvođača mleka i uzgajivača životinja, Janošem Belanjijem, i članom udruženja Čabom Mikuškom. Saznali smo da se u opštini proizvodi dnevno oko 20 hiljada litara mleka, a polovinu ove količine daju gazdinstva sa između 1 i 20 krava. Prema procenama udruženja postoji 140 malih gazdinstava u opštini, a ova odluka dotiče, u nekoj formi, oko 500 građana. U Bačkoj Topoli svoju stanicu za preuzimanje mleka ima somborska mlekara Somboled i subotički Imlek i sva je sreća što somborska mlekara preuzima veći deo mleka koje proizvode gazdinstva koja su ranije svoj proizvod predavali subotičkoj mlekari. Kapaciteti im međutim ne dozvoljavaju da otkupe svo mleko proizvedeno u opštini. Kamioni dolaze samo svakog drugog dana, a mali proizvođači koji nemaju svoje bazene ne mogu mleko da odlože na odgovarajući način pa se dešava da nakon dva dana ne preuzmu proizvod od njih jer je do tada počelo razmnožavanje bakterija.

 

Pre podne kažu da od popodneva ne treba mleko

 

Đula Zombori i njegova saputnica Žužana Petervari gazduju na salašu pored naselja Brazilija. Obrađuju oko 15 hektara, koji su skoro u potpunosti u njihovom vlasništvu. Rod u najvećoj meri koriste za hranjenje stoke, ali i prodaju određenu količinu kukuruza, soje, suncokreta i pšenice. Imaju četiri krave koje dnevno daju oko 80 litara mleka. Pored toga, odgajaju bikove i junice. Mleko koje proizvode predaju mlekarama, a stoku klanici u Bačkoj Topoli. Mleko su do 30. aprila predavali predajnoj stanici Imleka u Mileševu koje doduše pripada opštini Bečej, ali između dva naselja ima samo nekoliko kilometara. U otkupnoj stanici su 30. aprila pre podne u 10 sati rekli da od iste večeri neće preuzeti od njih mleko čitavih nedelju dana. Tako su prošli i drugi proizvođači mleka. Njih troje, među njima i Zombori, su odlučili da pokušaju da mleko predaju na drugoj stanici za otkup mleka, koje je u vlasništvu somborske mlekare i uspeli su u svojoj nameri. Razlog za pauzu u preuzimanju je navodno bilo što mleko nije bilo dovoljno čisto na šta su već i ranije upozoravali proizvođače koji su baš zbog toga na licu mesta još jednom prelivali mleko. Interesantno je da ni kod jednog proizvođača nije bilo pauze, što znači da su mleko koje su proizvodili preuzimali i nakon prvog maja.

 

Razlog za pauzu u preuzimanju leži isključivo u kvalitetu

 

U vezi problema sa otkupom mleka, razgovarali smo i sa pres službom beogradskog Imleka koji su u svom saopštenju, povodom našeg pitanja, izjavili da bez obzira na višak koji se stvorio na tržištu mleka, ove godine nisu raskinuli ni jedan ugovor. Pauza u preuzimanju mleka se određuje isključivo u slučajevima ako kvalitet predatog mleka ne odgovara propisima koji važe za sirovo mleko, koji su inače jedinstveni kod svake mlekare u Srbiji. U skladu sa istim pravilnikom Imlek može, pozivajući se na kvalitet mleka privremeno, na period od 6 do 15 dana, ukinuti preuzimanje sirovog mleka, ali i ovom procesu prethodi upozorenje. Nakon što se popravi kvalitet mleka proces preuzimanja mleka se vraća u normalu, kao što to praksa i pokazuje – stoji u saopštenju Imleka.