Gondolkodott már azon, hogyan védik a termékeket a szállítási csomagolások a külső hatásoktól? A zsugorfólia a modern csomagolástechnika egyik alapvető eleme, amely hő hatására szorosan körülfogja a termékeket, hogy megóvja őket.
Az alkalmazási lehetőségek széleskörűek, legyen szó ásványvízről, üdítőről vagy ipari termékekről. De mi is rejlik e látszólag egyszerű csomagolóanyag mögött?
A zsugorfólia működése és felhasználása
A PoliCell Kft.-nél kapható zsugorfóliák egyik különleges tulajdonsága, hogy hő hatására zsugorodnak, így szorosan körbefogják a becsomagolt tárgyakat. Képzeljen el egy rakás ásványvizes palackot; a fólia összefogja őket, védelmet nyújtva a szállítás során fellépő sérülésektől és szennyeződésektől. E folyamat automatizálható zsugorfóliázó gépek segítségével, legyen szó teljesen automata, félautomata vagy akár kézi kezelhetőségű gépekről.
Minden iparágban találkozunk vele, legyen az élelmiszergyártás vagy más termékcsoportok csomagolása. A zsugorfólia a termékek egyben tartásának és védelmezésének egyik leghatékonyabb eszköze. A PoliCell Kft. az ipari igényeket szem előtt tartva fejlesztette ki ezt a csomagolóanyagot, amely UV-stabil, csúszásmentes, és akár színezett formában is kapható.
Mi teszi különlegessé a PE zsugorfóliát?
A polietilén (PE) alapanyagú zsugorfóliák — mint amilyeneket a PoliCell Kft. gyárt — különösen népszerűek. Ez a műanyag típus, legyen az LDPE vagy MDPE, alacsony hőmérsékleten is hatékonyan zsugorodik. Kiemelkedő mechanikai ellenálló képességgel és tiszta optikai megjelenéssel bír, ami alkalmassá teszi a gyors tempójú gyártósorokon való használatra.
A fólia nyomtathatósága szinte minden elvárásnak megfelel, akár színes grafikával is kiegészíthető, így márkánk még a szállítás során is kitűnhet. Gondolta volna, hogy a fogyasztók első benyomása gyakran a csomagolás minőségétől függ?
Az újrahasznosítás fontossága
A mai környezettudatos világban rendkívül fontos, hogy a csomagolóanyagok fenntarthatóak legyenek. A zsugorfóliák ezen a téren is kiemelkednek, különösen a PE alapú termékek. Ezek szelektíven gyűjthetők és újrahasznosíthatók anélkül, hogy minőségük jelentősen romlana. Ez gazdaságos és környezetbarát megoldás. A PoliCell Kft. vezető szerepet vállalt a fenntarthatóság területén, biológiai úton lebomló termékeket is kínálva, melyek a jövő csomagolásának irányát jelzik.
A zsugorfólia sokoldalúsága, újrahasznosíthatósága és környezetbarát alternatívái révén valóban az ipari csomagolás hőse. Felmerült már Önben, hogy ezek az egyszerű fóliák milyen széles körben járulnak hozzá mindennapi életünk hatékonyságához és a termékek biztonságához? A jövő talán még több innovációt tartogat ezen a területen, hogy a környezettudatos megoldások egyre nagyobb szerephez juthassanak.
The post Zsugorfóliák: az ipari csomagolás láthatatlan hősei appeared first on Biztonságpiac.
Üdv Belgrádból, a szerb egység, szabadság és a nemzeti lobogó ünnepe alkalmából megrendezett katonai parádéról, mindjárt az elején két újdonsággal ;-) aztán a többivel.
Elbit PULS rakétatüzér jármű először szerepelt nyilvânos rendezvényen a beszerzés bejelentése óta.
A másik nagy újdonság szintén az izraeli cégtől érkezett, a Hermes 900-as MALE UAV.
A felvonulás (és persze az elmúlt évek batajnicai rendezvényeinek) egyik nyilvánvaló üzenete az volt, hogy a különböző célú dróntechnika jelentőségét Szerbiában megértették, és mindent megtesznek a széleskörű/spektrumú/redundáns képesség megvalósításáért. Itt az emirátusi Edge csupaszárny légcsavaros Shadow 50-es "egyirányú támadó drónja" (OWA) a trélerre telepített katapultján (előtérben). Jobbra a háttérben pedig a sugárhajtású Shadow 25-ös. A kommentárok Sahed-136/Geran-2 ekvivalenciát emlegetnek velük kapcsolatban.
Szintén az Edge SM-2-es "autonóm cirkáló lőszere" (MTOW 70 kg, payload 10-23 kg)...
...illetve ezek halmozott szállítása.
Itt pedig a hazai fejlesztésű és gyártású "hunter-killer" komplexum, Vrabac felderítő drónnal és Oszica cirkáló lőszerekkel. (Természetesen csak a felvonulás kedvéért így installálva)
M79 Osza rakétahajtású gránátvetőkkel felszerelt hexakopter drónok is feltűntek. A kép a parádénak a kvantitatív jellemzőit is jól alátámasztja. A prototípusokat és kísérleti eszközöket leszámítva, mindenből számottevő mennyiség volt felvonultatva.
A KRET Kraszuha elektronikai hadviselési komplexum 1L269 típusú járműve VAZ-6910 alvázon.
Az orosz Tor ihlette CASIC HQ-17AE kis hatótávolságú mobil légvédelmi rakétakomplexum vezetési járműve...
...fehérorosz (MZKT) eredetű Dongfeng alvázra telepített légvédelmi harcjárműve...
...és Senhszi (Shaanxi) rakétaszállító és málházó járműve.
A Paszarsz kombinált gépágyús-rakétás légvédelmi komplexum parancsnoki járműve az amerikai M-SHORAD Strykerekről ismerős Rada (immár Leonardo) MHR radarokkal (vagy azokra nagyon-nagyon hasonlítókkal). A torony túloldalán a Mistral-3-as rakéták indítóberendezései.
"Végy pár tucat öreg BTR-t és ültesd őket termékeny földbe. Várj egy kicsit, egészen nem sokat. Látod? Kikel. Továbbra is BTR, de azért jobb. De hát most ennyire futja, ahogy látod van itt más fontosabb dolog is...ja tényleg."
A szerb korszerűsítés részletei oldalról.
A módosított lövegtorony.
Modernizált M-84ASz2/ASz3 harckocsi.
Az újdonság aktív védelmi rendszer demo insrallációja.
Forgószárnyaséknál viszontláttuk a tavasszal Pápán járt 14503-as négylapátos D2m-et szerb (12,7 és 80 mm) fegyverzetével...
...valamint az új ötlapátos D3m-eket (itt a 14509-es), lo-vis felségjellel és 70 milliméteres FZ konténerekkel...
...hogy a felújított, átfestett, és rendszerbe állított ex-ciprusi Mi-35P gépekről ne is beszéljünk.
A szerb Fox 3 képesség fegyverzeti komponensét eddig csak a földön láttuk Batajnicán. Ezúttal a levegőben is, a parádén részt vevő francia Rafale-okat kísérő dezsurni par MiG-29SzM-jein.
A francia harci gépeket áthozó MRTT trekkje az ADS-B-n.
Zord
Written by Marie Lecerf.
A persisting gender pay gapThe ‘gender pay gap’ is a measurable indicator of inequality between women and men. It generally refers to the average difference between the remuneration of employed female and male workers.
Although the gender pay gap is measured by different methods and indicators, data clearly show that women around the world still earn less than men. Across OECD countries, on average, the unadjusted gender pay gap stands at 11.9 % – meaning that the median full-time working woman earns about 88 cents to every dollar or euro earned by the median full-time working man. This rate has barely moved in recent decades. Despite the increase in women’s educational attainment and participation in the labour market over the years, the gender pay gap remains a persistent and multi-dimensional issue in all countries and across all economic sectors. For women with children, women of colour, migrant women, and women with disabilities, the discrepancy is even larger. In 2023, women’s gross hourly earnings were, on average, 12.0 % below those of men in the European Union (Eurostat, EU-27). Across Member States, the gender pay gap varied widely, ranging from -0.7 % in Luxembourg to 19.0 % in Latvia.
International Equal Pay Day The United Nations’ commitmentMainstreaming the gender perspective is key to the implementation of the United Nations (UN) 2030 Agenda for Sustainable Development. Since 2015, the ‘equal pay for work of equal value’ principle has been recognised as one of the priority areas of the United Nations sustainable development goals (UNSDGs), as mentioned in target 8.5: ‘By 2030, achieve full and productive employment and decent work for all women and men, including for young people and persons with disabilities, and equal pay for work of equal value’. In 2017, under the leadership of the International Labour Organization (ILO), the UN entity for gender equality and the empowerment of women (UN Women) and the Gender Initiative of the OECD, and together with governments, labour organisations (e.g. ITUC), employers’ organisations (e.g. IOE) and other dedicated agencies, the Equal Pay International Coalition (EPIC) was launched for the effective and swift achievement of the principle. On 15 November 2019, the UN General Assembly adopted a resolution proclaiming 18 September as International Equal Pay Day. The resolution was introduced by the Equal Pay International Coalition with the support of Australia, Canada, Germany, New Zealand, Panama, South Africa and Switzerland. The day is intended to promote further action towards the achievement of equal pay for work of equal value.
The first International Equal Pay Day – 18 September 2020On 18 September 2020, the first International Equal Pay Day, international leaders committed to taking affirmative action to narrow the gender pay gap. EPIC called on participants to put pay equity at the heart of COVID-19 recovery efforts by introducing integrated policy responses aimed at mitigating job and income losses resulting from the pandemic and ensuring that women do not end up disproportionately shouldering these job losses and reductions in incomes.
The 2025 Equal Pay DayFor EPIC, the focus this year will be (1) ‘Achieving Equal Pay for Work of Equal Value in the Beijing+30 Era’ for the members-only annual Technical Meeting and (2) an Equal Pay Day event featuring a friendly debate between senior representatives of workers’ and employers’ organisations, underscoring the complementarity of a multi-stakeholder approach and measures being taken.
European Union initiativesEqual pay for equal work is one of the EU’s founding principles, enshrined in Article 157 of the Treaty on the Functioning of the European Union. Since then, there have been initiatives to address the gender pay gap at both EU and Member State levels. While some progress has been achieved, the gender pay gap remains a persistent feature of European labour markets. In response, as embedded in the EU gender equality strategy 2020-2025, the EU has complemented its soft measures by introducing binding legislation.
The Pay Transparency Directive (Directive (EU) 2023/970), adopted in May 2023 and in force since 6 June 2023, marks a recent step in the EU’s efforts to address pay transparency. It mandates salary transparency in job postings, bans the use of pay history, and grants employees the right to access information on pay levels by gender. Employers with at least 150 employees are required to report regularly on pay gaps. Where unexplained gaps of 5 % or more are identified, joint pay assessments must be conducted in cooperation with workers’ representatives. The directive also strengthens enforcement through a shift in the burden of proof, the right to compensation for victims of pay discrimination, and financial penalties for non-compliance. Member States must transpose the directive by 7 June 2026.
Other relevant legislation includes the Women on Boards Directive (2022), which requires listed companies to meet gender balance targets on corporate boards by mid‑2026, and the Work-Life Balance Directive (in force since 2022), which promotes equal sharing of care responsibilities by introducing new rights to paternity leave, parental leave, and flexible working.
In March 2025, the European Commission unveiled the roadmap for women’s rights to advance gender equality across all sectors of society, including a renewed push to reduce the gender pay gap.
European Parliament positionThe European Parliament has long called for binding legislation to advance pay equity. In a series of resolutions since 2015, Parliament has urged the Commission to address persistent gender-based inequalities through stronger enforcement and transparency tools.
Parliament’s resolution of 30 January 2020 on the Gender pay gap urged the Commission to ensure that the forthcoming pay transparency legislation applies to both the public and private sectors, promotes the role of the social partners and collective bargaining, and includes strong enforcement policies for those failing to comply. Parliament’s resolution of 21 January 2021 on the new EU gender equality strategy stressed that binding measures are necessary to close the gender pay gap. In its 15 December 2021 resolution on Equality between women and men, Parliament called on Member States to develop an action plan with clear objectives to tackle the gender pay and pension gaps.
Members’ efforts have been key to shaping the final content of the Pay Transparency Directive and ensuring a strong implementation framework across the Union.
Read the complete briefing on ‘International Equal Pay Day‘ in the Think Tank pages of the European Parliament.
Written by Steven Blaakman.
Migrants contribute about 10 % to the world’s gross domestic product and are likely to gain in importance due to skills shortages and an ageing population in host countries. Labour migration also has a significant impact on the countries of origin, both positive and negative. The overall impact of migrant workers on their countries of origin varies depending on the circumstances. In 2022, there were 167.7 million migrant workers globally, 93 % of whom were employed. Some 90 % of migrants move voluntarily, mostly for economic reasons.
Remittances sent by migrants have become an important source of income for their countries of origin, reaching about US$656 billion in 2023. Additionally, diasporas can serve as a means for countries of origin to exercise more influence beyond their borders. These countries can also reap the benefits of the skills and knowledge acquired by returning migrants. Some countries, such as India and the Philippines, have policies in place to maximise the possible benefits.
On the other hand, the exodus of migrant workers can exacerbate skills shortages in their home countries, particularly in smaller ones. In addition, migrant workers may encounter substandard working conditions and lower wages compared to local workers.
Read the complete briefing on ‘How labour migration affects countries of origin‘ in the Think Tank pages of the European Parliament.
Top 20 countries of origin for international migrants in 2024 (in millions) International remittance flows to low- and middle-income countries (2000-2024) Top 10 countries receiving international remittances in 2022 (US$ billion)A permetezés a növényvédelem és a tápanyagellátás fontos része. Akkor is, ha nagyüzemben termelünk, és akkor is, ha a hobbikertünket gondozzuk. Prevenciós jelleggel és konkrét probléma kezelésére használhatjuk ilyenkor a különféle szereket.
Létezik úgynevezett lemosó permetezés, amit ősszel és tavasszal kell elvégezni, de a gyomtól és a kártékony rovaroktól is lehet így mentesíteni az adott területet. Azon túl, hogy mennyire hatékony vegyszereket használunk és mennyiben tudjuk kezelni velük a konkrét problémát, az is fontos, hogy milyen eszközzel dolgozunk.
Ott van például a jól ismert kézi permetező a Szezonra Fel! kínálatában, de léteznek elektromos és benzines, motoros verziók is. Ebben a webshopban ár-érték arányban garantáltan a legjobb eszközöket találjuk, és tartozékokkal is alaposan fel vannak szerelve. Ráadásul ha nem vagyunk elégedettek, 60 napon belül visszakapjuk a termék árát, ha pedig probléma adódna vele, a szervizszolgálatuk is rendelkezésünkre áll.
Miért hasznosak a kézi permetezők?
Ezek a permetezők tökéletes megoldást jelentenek beltéri növények vagy kisebb kertek kezelésére. A tartályukból egy pumpa segítségével lehet kijuttatni a szert finom permet formájában az érintett felületre. Ezekkel a szerkezetekkel gyorsan és hatékonyan lehet dolgozni, minimális a karbantartási költségük, és kis súlyuknak köszönhetően jól hordozhatók. Sőt, amíg a motoros permetezők használatáról tájékoztatni kell a szomszédokat, addig a kézi verziókról nem, ugyanis telekhatáron belül marad a szer.
Milyen részekből állnak?
Annak érdekében, hogy tudjuk, mi mindenre kell ügyelni a munkálatok során, nézzük meg, milyen részei vannak egy kézi permetezőnek!
A permetszert a tartályban tároljuk, míg a pumpával a szóráshoz szükséges nyomást érjük el. A szórófej finom permetet képez, illetve szabályozza a szórásképet, a folyadék pedig a csövön jut el idáig. A szivárgást a szelepek és a tömítések akadályozzák meg.
Munkavégzés előtt
A megfelelő szer kiválasztásánál legyünk körültekintőek, még egy kisebb kert esetében is jó, ha konzultálunk szakemberrel, növényorvossal vagy a gazdaboltban kérünk tanácsot. Figyeljünk a szükséges dózisra, a hígítás módjára! Mielőtt nekilátnánk a permetezésnek, győződjünk meg arról, hogy valóban tiszta-e a tartály. Ha találunk benne korábbi szermaradványokat, mossuk át vízzel a csövet és a szórófejet is!
Mikor permetezzünk?
Kora reggel, lehetőleg még a napkelte előtti időszak a legalkalmasabb a permetezésre. Ilyenkor ugyanis magasabb a páratartalom, így jól eloszlanak a permetcseppek, és a hatóanyagok is jobban kifejtik a hatásukat. Ha ez a napszak nem megfelelő számunkra, akkor este is lehet, napnyugtát követően. Ebben az esetben egész éjszaka tud hatni a kijuttatott szer. Eső, szél esetén halasszuk el a munkálatokat!
The post Hasznos tudnivalók a kézi permetezésről appeared first on Biztonságpiac.