Blogroll

Emmanuel Macron francia államfő A Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártjának frakciója François de Rugy, volt Zöld-párti politikust, a nemzetgyűlés egyik korábbi alelnökét jelölte az új nemzetgyűlés elnöki székébe. A 43 éves tapasztalt képviselőt meg is választotta elnökének keddi alakuló ülésén az alsóház, ahol az elnöki párt abszolút többséggel rendelkezik.

A politikust négy jelölt közül az első fordulóban 153 támogatással választotta meg jelöltjének keddi frakcióülésén az LREM 308 képviselője.

A korábban a Zöldeknél politizáló François de Rugy harmadik alkalommal nyert mandátumot a tíz nappal ezelőtt véget ért nemzetgyűlési választásokon, ezúttal az elnöki mozgalom színeiben.

François de Rugy korábban a baloldallal koalícióban kormányzó Zöldek frakciójának társelnöke volt 2016 májusig, amikor is a frakció feloszlott, mert a tagok nem tudtak megállapodni abban, hogy támogassák-e továbbra is az akkori szocialista kormányzatot vagy pedig forduljanak vele szembe. A vitát követően “a baloldali kilengéstől tartva” Francois de Rugy átült a szocialista frakcióba és a nemzetgyűlés alelnöke lett.

François de Rugy januárban indult a baloldal államfő-jelöltállító választásán, de az első fordulóban alig 3,82 százalékos támogatottsággal kiesett. Ezt követően nem a győztes Benoît Hamont, hanem a függetlenként indult Emmanuel Macron támogatta az elnökválasztási kampányban, és a pártjának is tagja, majd képviselőjelöltje lett a nyugat-franciaországi Nantes választókörzetében.

Nemzetgyűlés elnökjelöltté választásakor François de Rugy azt ígérte, hogy irányítása alatt a parlament “demokratikusabb, hatékonyabb és modernebb lesz”.

“Tényleg tapasztalt, mindenki elismeri a kvalitásait, de Emmanuel Macron azt ígérte a kampányban, hogy nő kerül a nemzetgyűlés élére,. Nem tartotta be az ígéretét” – mondta a tizedére zsugorodott szocialisták  frakcióvezetője, Olivier Faure. A volt kormánypárt a korábbi nemzetgyűlésben 314 mandátummal, mostantól azonban csak harminc képviselővel rendelkezik és az ellenzék részét képezi. A frakció egyébként nevet váltott, Újbaloldal lesz mostantól a neve.

Az új nemzetgyűlés alakuló ülésének elnöke a legidősebb képviselő, a 79 éves jobboldali Bernard Brochang, akinek a hat legfiatalabb képviselő segédkezik, köztük a 23 éves Ludovic Pajot, aki a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front tagjaként szerzett mandátumot.

Az első, délutáni ülésen titkos szavazással választották meg a képviselők az alsóház elnökét.

Jóllehet az elnöki pártnak önmagában is megvan az abszolút többsége az 577 fős nemzetgyűlésben, Emmanuel Macron elnök megtartotta politikai szövetségesének a 42 mandátumot szerzett centrista Modemet, amely önálló frakcióban politizál, de az állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állások miatt ügyészi vizsgálatok alá került tagoknak távozniuk kellett a kormányból.

A jobbközép Köztársaságiaknak két frakciója lesz a nemzetgyűlésben, az egyik támogatja a kormányt, a másik viszont ellenzékként kíván fellépni.

A szocialisták Újbaloldal néven, a Jean-Luc Mélenchon vezette radikális baloldali Lázadó Franciaország és a Kommunista Párt is saját frakciót alakít, azaz három baloldali ellenzéki csoport lesz az alsóházban. A Nemzeti Front nyolc képviselővel viszont nem rendelkezik önálló frakcióval.

Az 1958-ban alakult V. köztársaság történetében még soha nem volt ilyen sok frakció a nemzetgyűlésben.

A képviselők a követező napokban döntenek az alelnöki és a nyolc bizottság elnöki posztjairól, Edouard Philippe miniszterelnök július 4-én mutatja be a kormányprogramot, amelyet bizalmi szavazás követ a kormányról.

Sajtóhírek szerint Emmanuel Macron hétfőn várhatóan összehívja a kongresszust, azaz a nemzetgyűlés és a szenátus közös ülését a Versailles-i Kastélyban, ahol programbeszédet tart. A kormányszóvivő kedden nem cáfolta az értesülést.

(Szöveg: MTI alapján, kép: pixabay.com)

The post François de Rugy, egy volt zöld politikus lett a Nemzetgyűlés elnöke appeared first on Francia politika.

A múlt héten bemutatkozott európai szinten is az új francia elnök. A V4-ek számára különösen érdekes volt a dolog.

Ugyanakkor nem biztos, hogy a francia elnök dönti majd el, hogy mi történik régiónkban – miközben az eurozónához való csatlakozás perspektívája kihívást jelenthet Szlovákia kivételével minden V4-es tagállamnak.

Utaltam a beszélgetésben erre a cikkre is.

A témában egy másik elemzésem itt található.

És akkor íme a videó!

The post 478. Macron bemutatkozott európai szinten – és más aktualitások appeared first on Francia politika.

Lehet-e újat mondani a Holokausztról? Egyedi és megismételhetetlen-e a Holokauszt? Része-e a történelemnek, vagy kisiklás? Hogy viszonyulnak a franciák ezekhez a kérdésekhez?

Mekkora Vichy és az ellenállás-mítosz súlya az emlékezésen?

Mennyire univerzális tapasztalat a koncentrációs tábor? Mást éltek-e át a nők és a férfiak, az ellenállók, politikai foglyok és az elhurcolt zsidók?

Egy koncentrációs táborba került francia ellenálló, Charlotte Delbo írói munkássága kapcsán beszélgettem ezekről a kérdésekről dr. Marczisovszky Anna irodalomtörténésszel.

Íme a felvétel:

The post 477. Holokauszt-irodalom és emlékezet: Franciapolitika appeared first on Francia politika.

Korábban belengettem, hogy Macron elnök – ha kapott is segítséget az elnökké váláshoz – nem biztos, hogy a segítségért hálás lesz nyílt és/vagy titkos szövetségeseinek. Az elmúlt hét, a Modem minisztereinek távozása bizonyította: Emmanuel Macron minden, csak nem hálás típus. 

Futótűzként ment végig a világsajtón, hogy a várt technikai kormányátalakítás helyett Emmanuel Macron és Édouard Philippe egy komolyabb kormányátalakítást volt kénytelen végrehajtani.

A szövetséges Modem centrista párt miniszterei szépen sorban lemondtak a pozíciójukról (a Modem szinte minden miniszterét korrupciós vádak érték, a gyanú szerint ugyanis szervezetten az Európai Parlament büdzséjéből finanszírozták a párt alkalmazottainak a fizetését).

A Modem minisztereit formálisan nem az elnök rúgta ki. Viszont a gyors egymásutánban bekövetkezett lemondások és a kormányzati kommunikáció arra engednek következtetni, hogy a lemondások nem Macron ellenére, hanem az egyetértésével történtek. Sőt, a tézisem az, hogy a Modem-miniszterek azért mondtak le, mert erre az elnök megkérte őket. Két választásuk volt: kirúgják őket, vagy méltósággal távoznak. Akinek ilyen ajánlatot tesznek, nyilván nem kérdés, hogy melyiket választja…

Erről beszéltem a HírTV szerdai híradójában is:

Az elnöknek egyébként volt arra oka, hogy megszabaduljon a gyanúba keveredett minisztereitől. A centrista frakció által biztosított képviselői létszámot pótolja egy “disszidens”, konstruktív republikánus – mérsékelt jobboldali frakció. Ez a frakció körülbelül ugyanannyi, kicsit kevesebb képviselőt ad az elnöknek, mint amennyit formálisan a Modem adna.

A republikánus frakciószakadásra mindenki számított. Én is többször előrejeleztem. Nem kérdés, hogy az elnök tudott a republikánus mozgásokról, tudott arról, hogy az esetlegesen elvesztett szavazatok pótolva lesznek. MI következik ebből? Az, hogy gyakorlatilag kockázat nélkül kérhette meg a szövetséges Modem minisztereit, hogy távozzanak. (Így már nem volt rájuk szükség, a korrupciós nyomozás miatt viszont kockázatot jelentettek.)

Így gyakorlatilag nagyon egyszerű, ami történt: Emmanuel Macron elnök a kockázatos szövetségest lecserélte egy kevésbé kockázatos szövetségesre, de megtartotta a kormány parlamenti támogatottságának nagyságrendjét. Engedte ugyanakkor, hogy a kockázatos szövetséges méltósággal távozzon.

Lehet, hogy a Bayrou-féle centrista párt az egyik legfontosabb szövetséges volt a kampány alatt, de Macron elnök ezúttal egyértelműen bizonyította, hogy tartja a klasszikus politikai szabályt. Minden, csak nem hálás típus. Politikus.

The post 476. Macron nem hálás típus. Pápá, Modem! appeared first on Francia politika.

Először is szögezzük le, hogy ezért a posztért már megint nem fizet nekem senki. Inkább érdekesség-képpen írom, személyes lelkesedésből. Hetek óta használok egy francia tervezésű okosórát ugyanis. Francia tervezésű órát, mondom, mert a termék immáron átkerült a Nokia tulajdonába

A Withings nevű startup által tervezett Activité Steel óra – lekaptam, a kiemelt képen megtekinthető – látszólag egy szép kis analóg óra, valójában egy viszonylag elegáns, praktikus okosóra. Csak nem látszik rajta. Pont ilyen kellett nekem, nem egy bumfordi okosóra, amin aztán úgysem olvasok emailt!

Az óra éjjel-nappal a karunkon lehet, bevallom, én se nagyon veszem le. Éjszaka ugyanis izgalmas adatokat szolgáltat az alvásminőségünkről. Az adatokat pedig reggel Bluetooth-on keresztül szinkronizálja a telefonunkra telepített ún. Health Mate applikációval. Az applikáció az egésznek a lelke, az igazi trouvaille: pulzust mérhetünk vele, összeköthetjük a kalóriaszámlálónkkal. Az óra és az applikáció figyeli és méri az aktivitásunkat, kiszámolja az elégetett kalóriákat, és természetesen a beépített lépésszámláló által küldött adatokat is rendszeresen feldolgozza. (Az órán a kis mérőkör azt mutatja, hogy az adott napra tervezett lépésmennyiségből mennyit teljesítettünk, én az általánosan ajánlott 10 000 lépést állítottam be.)

Az Activité Steelt elviheti az ember kirándulni, egy üzleti tárgyalásra, s ami a legfontosabb, akár az uszodába is. A karóra ugyanis teljesen vízálló – én még nem próbáltam vízben, csak tusolóban, de ismerős úszott már vele, s az óra megúszta (haha!) szárazon.

Szóval ha valaki azt akarja, hogy az órája ne csak praktikus, szép is legyen, forduljon ehhez a francia tervezésű termékhez bizalommal. Très-très chic !

The post FF14. Egy francia óra: Withings Activité Steel appeared first on Francia politika.

Végre eljutottam oda, hogy megírjam azt a posztot, amelyet jó két héttel ezelőtt ígértem A sóher (Radin !) című filmmel kapcsolatban. Akkor túl fáradt voltam, hogy eldöntsem, tetszett-e a mozi. Bevallom, most sem vagyok előrébb. 

Az első kérdés, amire nem tudok válaszolni, hogy akkor most egy tragikomédiával van dolgom, vígjátékkal, vagy mivel. Nem vagyok moziesztéta, talán nem is dolgom a besorolás, de mégis… A Dany Boon által alakított figura ugyanis annyira kényszeresen sóher, hogy az ember nem is érti, pszichológus helyett miért a bankárához jár ennyire gyakran. Mondjuk ott ki is fekszik a kanapén…

Annyira fájdalmas ez a kényszeresség, hogy az egyáltalán nem vicces. Akinek van kényszere, vagy aki ismer kényszeres embert, az tudja, hogy a dolog lehet humoros, de bizonyos szinten túl inkább fájdalmas, annak is, akinek csak néznie kell. Főhősünk pedig bőven azon a szinten van, hogy a helyzetét nézni fájdalmas.

Abban meg még annyira nincsen semmi vicces, ahogy a gyerekével és annak anyjával bánik, noha a végén úgy tűnik, mintha minden jobbra fordulna (ja, a gyerek úgy jött össze, hogy kiszakadt az igen régen lejárt szavatosságú óvszer)). Legalábbis azt hiszem, félálomban így értelmeztem a dolgot.

Ugyanis a végére már gyakorlatilag aludtam. Fáradt is voltam, de ez a film semmit nem tett annak érdekében, hogy megpróbáljak ébren maradni. Abban sem vagyok biztos, hogy mindenre jól emlékszem a végéről.

Nem mondom, hogy nem érte meg a jegy az árát, mert előfordult, hogy egy-egy helyzeti poénon felnevettem. De csak egyszer vagy kétszer, és jókat röhögni olcsóbban is lehet. Ha megint meg kellene néznem ezt a filmet hivatalból, nem élném meg jutalomként.

 (Ja, ugye mindenki bezárta rendesen az ajtót, és előtte elzárta a gázt?)

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post FF13. Filmajánló: A sóher appeared first on Francia politika.

A májusi elnökválasztás, illetve a mostani parlamenti választások nyomán a pártrendszer alakult át Franciaországban és nem a politikai rendszer – mondta Soós Eszter Petronella politológus az MTI-nek adott hétfői interjújában.

A Franciaország-szakértő szerint Emmanuel Macron elnök, illetve most pártja nagyarányú győzelméhez kellett a szerencse is, kellett François Fillon konzervatív elnökjelölt korrupciós ügye. “Ha a Köztársaságiak ügyesebbek, akkor most nem Macron elnökről beszélünk” – fogalmazott. A történtek ugyanakkor lehetőséget nyújtanak az új elnöknek arra, hogy tartósan átrajzolja a pártrendszert, ami a következő évek nagy kihívása számára.

A Macron-párt, a Köztársaság lendületben és szövetségese, a François Bayrou vezette centrista Modem által szerzett abszolút parlamenti többség a kutató szerint az elnökválasztás következménye. Ezzel kapcsolatban említette a győzteshez való vonzódás tényezőjét, továbbá azt, hogy Macron elkezdett kormányozni, miközben az összes többi párt válságba került. A most szerzett többség ebből kiindulva egyáltalán nem meglepő – vélekedett.

A választók döntését értékelve Soós Eszter Petronella felhívta a figyelmet, hogy a két elnökválasztási, majd a két parlamenti választási forduló szorosan összefüggött egymással. Az elnökválasztás során – mint emlékeztetett – sok volt a véletlen, a bizonytalanság. Ismételten utalt a Fillon-ügyre, rámutatva, hogy a franciák az ő esetében korrupció ellen szavaztak. A második elnökválasztási fordulóban Macronnak sokat segített, hogy a választók Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje ellen fogtak össze.

Ezt követte a nemzetgyűlési választás a győztes támogatásával, és annak elismerésével, hogy Macron eddig viszonylag jól tölti be az elnöki szerepet. 2002 óta – mióta az elnök- és a parlamenti választás ilyen közel van egymáshoz – mindig jellemző volt, hogy a megválasztott elnök megkapta a parlamenti többséget is.

A szakértő szerint a szavazók döntésében nyilvánvalóan szerepet játszott az elitváltás igénye is. “Nagyon hosszú folyamatról van szó, és több oka van annak, hogy melyik forduló miként alakult. A korrupcióellenesség, a győzteshez való húzás és az elitváltás igénye egyaránt szerepet játszott a francia választók döntésében” – vélekedett.

Az új kormányzat legfontosabb bel-, illetve gazdasági feladatai között a szakértő mindenekelőtt a munkanélküliség elleni harcot, a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentését, a közélet erkölcsösségének erősítését, a terrorizmus elleni harcot említette. Utalt arra, hogy az ezt célzó munka a hónap végén megkezdődik, és e célok egy részének megvalósításában Macron számíthat más pártok támogatására. A jobboldali Köztársaságiaknál ugyanakkor fennáll a pártszakadás veszélye. A párt balszárnya ugyanis szeretne együttműködni az elnökkel, egyrészt mert úgy látja, hogy Macron nyitott a Köztársaságiak által fontosnak tartott értékekre, másrészt számít a párt politikusainak közreműködésére. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a most megszerzett – 351 fős – parlamenti többség “tele van felkészületlen amatőrökkel”. A szükséges politikai ismereteket ezeknek a képviselőknek munka közben kellene elsajátítaniuk – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a Franciaországban történtek milyen hatással lehetnek Európára, illetve az Európai Unióra, a szakértő kiemelte: Emmanuel Macronnal és Angela Merkellel ismét működik a “francia-német mozdony”. Ugyanakkor a konkrét lépéseket illetően a szeptember végi német választásokig óvatosnak kell lenni.

Várható viszont, hogy Párizs és Berlin már a közeli jövőben nyilvánosságra hoz az unió reformjára vonatkozó francia-német “útitervet”, amely tartalmazni fog bizonyos irányokat, azokra azonban a német választási kampány miatt várhatóan a berlini törekvések nyomják rá bélyegüket. “Németország világosan megfogalmazhatja, hogy milyen – a franciák által teljesítendő – feltételek mellett nyitott a mélyítésre”. Franciaország és Németország között egyes kérdésekben vannak ugyan nézeteltérések, de megindulhat a munka – vélekedett a szakértő.

Ez ugyanakkor – tette hozzá – “nagyon izgalmas” lesz a visegrádi négyek szempontjából. A szakértő szerint mindenkinek “újra kell számolnia” azt, hogy előnyösebb-e az olyan feltételek mellett létrejövő integráció, amely növeli a gazdaságba vetett bizalmat, a beruházásokat, vagy megéri-e megtartani a saját kamat-, illetve árfolyampolitikát. Mindenkinek figyelnie kell, hogy a másik merre megy – vélekedett Soós Eszter Petronella, aki szerint ez elsősorban Csehországra, Lengyelországra és Magyarországra vonatkozik.

A szakértő szerint mindez felgyorsíthatja az euróövezethez való csatlakozás újragondolását is. Ha ugyanis megindul egy mélyebb együttműködés, és kialakul egy “mag-Európa”, akkor ez potenciálisan azt jelentheti, hogy a kinn maradók számára megnő a belépés ára.

Emmanuel Macron azt akarja, hogy erről az útitervről valamennyi uniós tagállamban tartsanak demokratikus vitát. Az új elnök amellett van, hogy legyenek “mélyebb együttműködések”, arra viszont ne legyen mód, hogy ezt bárki megvétózhassa. “Beszéljétek meg, gondoljátok végig, aki jön, az jön, aki nem, az nem” – Marcron ebből indul ki, ugyanakkor érzi “a demokratikus deficit” problémáját. Ezt szeretné ellensúlyozni azzal, hogy minden egyes tagországban tartsanak demokratikus konzultációt.

Még az elnökválasztási kampány idején Macron szankciókkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek – mint fogalmazott – nem tartják tiszteletben az uniós alapértékeket. A szakértő ezt “kampányüzenetként” jellemezte, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a parlamenti választási kampány idején e tekintetben az elnök jóval visszafogottabb volt. “Azt gondolom, hogy ezek a kérdések nem Párizsban, hanem Berlinben dőlnek el” – jelentette ki az MTI-nek Soós Eszter Petronella.

(Szöveg: MTI)

The post 475. Minden, amit tudni akarsz a parlamenti választásról: MTI-interjúm appeared first on Francia politika.

Most aztán tényleg vége a választási szezonnak.

Kezdődik a kormányzás, és egy uborkaszezon-mentes nyár.

Kisebb többséggel kicsit nehezebb lesz – de ez is akkora többség, hogy nincs kifogás.

Az elemző most alszik egyet.

A jövő héttől folytatjuk. Új témák új kihívások!

Jó éjt mindenkinek!

The post 474. Vége appeared first on Francia politika.

Air show with an A350 XWB, an A400M, an Eurofighter Typhoon and an H160 helicopter.

Néhány nappal ezelőtt a Franciapolitika blog is beszámolt arról, hogy vizsgálat folyik a centrista Modem nevű párt ellen. Azt feltételezik ugyanis, hogy a Modem fiktív asszisztenseket foglalkoztatott az Európai Parlamentben, akik csak a fizetésüket vették fel, de a munkát a pártközpontban, és nem a képviselők részére végezték. A dolog azért is végtelenül kellemetlen, mert ennek a pártnak az elnöke François Bayrou igazságügyi miniszter. Aki most a nyilvánosság előtt vitatkozik Édouard Philippe miniszterelnökkel…

De kezdjük az elején!

Amikor kiderült a Modemmel szembeni nyomozás, François Bayrou igazságügyi miniszter úgy döntött, felhívja a Radio France egyik újságíróját, hogy kikérje magának a médiaérdeklődést és a kollégái “zaklatását” (az újságírók a Modem alkalmazottait kérdezgették, hogy kinek, milyen forrásból dolgoztak). Mivel Bayrou állítólag büntetőfeljelentéssel is fenyegetőzött, az illetékes újságíró politikai nyomásgyakorlásnak vette az ügyet az igazságügy-miniszter részéről. A miniszter viszont azt mondta, hogy “állampolgári minőségében” telefonált.

A Modemet érintő nyomozásban Bayrou személyi titkárára is gyanakodnak.

A dolog azért kellemetlen, mert az igazságügyi miniszter a felelős azért a törvényjavaslatért, amely a közélet erkölcsössé tételéről szól majd.

Édouard Philippe miniszterelnöknél is rákérdeztek, hogy szerinte rendben van-e, hogy Bayrou újságíróknak telefonálgat egy olyan ügyben, amely potenciálisan őt is érintheti, s a miniszterelnök azt mondta, hogy nem, amikor az ember miniszter, akkor ezt nem teheti. Bayrou ezt a figyelmeztetést figyelmen kívül hagyta a szólásszabadságára hivatkozva, így Christophe Castaner kormányszóvivő is nyilvánosan figyelmeztette, hogy nem egyszerű pártelnök és állampolgár, hanem miniszter is egyben (a kormányülés után viszont jelezte, hogy nincs feszültség a kormányfő és minisztere között).

… hogy ez miért kellemetlen a kampány kellős közepén a kormánynak, az elnöknek, a hatalmas győzelem előtt álló elnöki többségnek. Ahogy az sem igényel különösebb magyarázatot, hogy Bayrou gyakorlatilag maga alatt vágja a fát: így kell elveszíteni a sajtó jóindulatát (amit amúgy az elnöki stáb is “darál”, de ez egy másik történet).

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post 473. Egymásnak ugrott a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter François Bayrou appeared first on Francia politika.

Szűcs Anita kollégám, a Corvinus Egyetem docense volt a Franciapolitika vendége.

Emmanuel Macron reformjai, gazdasági programja, egyáltalán mit várhatunk a következő hetektől, hónapoktól?

A Franciapolitika új adásában ezekről az – unió jövője szempontjából is fontos – kérdésekről beszélgettünk.

Fogadjátok szeretettel!

A Franciapolitika korábbi adásait pedig – például Medgyessy Péterrel, Mráz Ágostonnal, Ara-Kovács Attilával, Koncz Zsuzsával, Hofmann Rózsával – itt találjátok.

Ne felejtsétek, néhány hete van külön Franciapolitika TV rovatunk is!

The post 472. Gazdasági kilátások, Macron programja: Szűcs Anita a Franciapolitikában appeared first on Francia politika.

A francia államfő és a brit miniszterelnök kedden bejelentett megállapodása az internet biztonságát célozza – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az M1 aktuális csatornán szerdán.

A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Emmanuel Macron francia államfő Theresa May brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után kedden bejelentette: hazája és Nagy-Britannia “nagyon konkrét akciótervet” indít a terrorizmus elleni küzdelemben. Emmanuel Macron jelezte, hogy az egyik legfontosabb tervezett intézkedés célja a gyűlöletre és a terrorizmusra történő uszítás megszüntetése az interneten.

Gálik Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta: az akcióterv tulajdonképpen az internet biztonságáról szól, az adatvédelemről, a pénzügyi tranzakciók kezeléséről, és arról, hogy a közösségi médiában aktív nagy – főleg amerikai – cégeket rákényszeríthessék arra, hogy ők is védjék a felhasználói adatokat. Az együttműködés kiterjedne arra is, hogy levetethessenek terrorizmussal összefüggő oldalakat. Ehhez megpróbálják a felek összehangolni a törvényi szabályokat – tette hozzá.

A szakértő kitért arra is, hogy Nagy-Britannia és Franciaország Európa két legnagyobb hírszerzési közösséggel rendelkező, és a védelempolitikában leginkább eredményeket felmutatni tudó hatalma. Megjegyezte: a Brexit után a briteknek fontos lenne, hogy továbbra is hozzáférjenek az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködésének bizonyos elemeihez, különösen a terrorizmus elleni harchoz szükséges eszközökhöz, az EU-nak pedig az lenne az érdeke, hogy továbbra is hozzáférjenek a britek titkosszolgálati információihoz.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Internet: Macron és May erőteljesebben kontrollt akar, akcióterv jön appeared first on Francia politika.

Édouard Philippe francia miniszterelnök kedden “hasznosnak” nevezte bevezetni az arányosabb választási rendszert a nemzetgyűlési választásokon, amelynek két nappal ezelőtti első fordulóját Emmanuel Macron elnök pártja, A Köztársaság lendületben (LREM) és politikai szövetségese, a François Bayrou vezette, centrista Modem nyerte meg a szavazatok 32,32 százalékával, s ezzel a jövő vasárnapi második fordulóban a parlament 577 fős alsóházába 400-455 képviselőt küldhet.

“Úgy gondolom, hogy hasznos lenne egy adag arányosságot bevezetni a nemzetgyűlésbe. Azzal megnyílhatna a helyek elosztása olyan politikai mozgalmaknak is, amelyek nem tudják a többségi rendszerben a demokratikus határt megugrani”

– mondta a miniszterelnök a France Info hírrádióban.

“Az adag aztán persze kérdés. Kis adag vagy teljes adag? Na, ez a kérdés” – tette hozzá.

Emmanuel Macron az elnökválasztási kampányban ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén a nemzetgyűlési választási rendszert arányosabbá teszi a pártok támogatottságának jobb képviseletére a parlamenti alsóházban, a képviselők számát pedig harmadával csökkenti.

“Az eredményből arra lehet következtetni, hogy meglesz a többség, ennek örülök. De nagy óvatossággal és nagy alázattal kezelem a franciák választását” – fogalmazott a miniszterelnök.

“Hallom azokat, akik azt mondják, hogy megvan annak a kockázata, hogy túl erős lesz a többség. Jelezném, hogy a francia demokrácia a parlamenti többség mellett más hatalmi pilléreken is nyugszik. A szenátuson például, ahol a (jobbközép) Köztársaságiak vannak többségben” – hangsúlyozta Édouard Philippe, aki szerint a nemzetgyűlés is sokszínű lesz.

“Lesz vita a nemzetgyűlésben is, mert lesznek ellenzékiek” – mondta.

Az elnök egy éve alakult mozgalma az első fordulóban aratott 32,32 százalékos győzelemmel az alacsony, alig 49 százalékos részvétel miatt várhatóan több mint kétharmados többséggel fog rendelkezni a vasárnapi második fordulót követően a nemzetgyűlésben.

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 21,56 százalékkal került a második helyre, s 70-130 fős frakciója lehet, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 13,20 százalékot szerzett, s maximum tíz mandátumot szerezhet, amellyel nem tud önálló frakciót alakítani. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon pártja és a kommunisták együttesen 13,75 százalékot értek el, 10-23 mandátummal, a Szocialista Párt (PS) a szövetségeseivel együtt 9,51 százalékkal és egy 20-35 fős frakcióval kénytelen megelégedni.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Ez a kormány is belengeti az arányosságot a választási rendszerben appeared first on Francia politika.

Ma reggel egy nagyon érdekes kérdést kaptam a Pirkadat című műsorban. Hogy igaz-e, hogy Botka László és Emmanuel Macron hasonlítanak egymásra? Már sokadszor hallom ezt az érvet, de szerintem két nagyon fontos oka is van, hogy Botka László nagyon távol áll Macron potenciáljától.

Először is, Emmanuel Macronnal ellentétben Botka László nem a politikai centrumot kívánja összerántani, és nem az aktív középosztályt próbálja megszólítani. Abból a radikalizálódó baloldali politikából, amit Botka képvisel, egészen másfajta lehetőségek és mozgások következnek, mint abból a centrista, jobbra nyitott politikából, amelyet Macron kínált a franciáknak. A Botka-féle politika a saját bázis összerántására alkalmas, hiszen ez a Corbyn-, Sanders-, Hamon-irányvonalba illeszthető baloldali radikalizálódás nyilvánvalóan kedves a baloldali törzsbázisnak.

Ám amikor a kvóta-népszavazás és a CEU-ügy örvén a Fidesz éppen a városi és diplomás szavazók kezét engedi el, joggal merül fel a kérdés, hogy az MSZP helyes stratégiát választ-e a kizárólagos balra húzódással, hiszen utóbbi érdemi és jelentős erősödést, új szavazókat eddig nem hozott a közösségnek.

Másodszor, Emmanuel Macron elengedte a kezét annak a márkának, amely a francia szavazók fülében rosszul csengett: nem volt hajlandó részt venni a Szocialista Párt akcióiban, az előválasztásban, hanem saját, új márkát hozott létre (En marche !). Botka László viszont kísérletet sem tett arra, hogy lecserélje, megváltoztassa, vagy megkerülje a nehéz helyzetbe került márkát, ezáltal viszont a saját növekedési esélyeit is korlátozza.

Természetesen nemcsak ezek az érvek szerepeltek az elemzésemben, nem akarom lelőni az összes poént – ezért érdemes végignézni :). Fogadjátok szeretettel!

The post 471. Két ok, amiért Botka László nem Emmanuel Macron appeared first on Francia politika.

Azt mondta ma Orbán Viktor az Országgyűlés ülésén, hogy:

“Tájékoztatom a képviselőtársaimat, hogy fel kell készülnünk azokra az őszi vitákra, amelyek Európa jövőjéről szólnak. Magyarország európai ország, az Európai Unió tagja, és az is marad. Ezért az Európa jövőjéről szóló viták a mi jövőnkről szóló viták is.

A hétvégi franciaországi választások azt mutatják, hogy az európai emberek lázadása elérte Franciaországot is. A régi elit pártjait, szocialistákat és néppártiakat egyszerűen letolták a pályáról. Szeptemberben túljutunk a német választásokon, s számíthatunk arra, hogy a két kontinentális nagyhatalom kísérletet tesz majd Európa átalakítására.

Ma még nem látható, hogy ez segíti vagy nehezíti majd a magyar nemzeti érdekek brüsszeli érvényesítését. Ma annyi mondható, hogy az előttünk álló Európát átalakító kísérletek dimenziója széles és mély.”

Igazán figyelemre méltó megállapítás-sor ez – az elemző számára legalábbis biztosan. Mondom, miért.

Először is Orbán Viktor “a régi elit” pártjai közé sorolta “a néppártiakat”, vagyis a republikánusokat, miközben a republikánus mozgalom a Fidesz testvérpártja. Úgy tűnt korábban, hogy ennek a testvér-pártiságnak megfelelően megfelelően François Fillon elnökségét támogatta, tanácsadói, a Habony-Finkelstein páros pedig a magyar sajtó beszámolói szerint Nicolas Sarkozy előválasztási kampányába is bedolgoztak. Nyilván nem Orbán akaratától, jóváhagyásától függetlenül. Nem tudom, hogy ez azt jelenti-e, hogy a Fidesz a hazai retorikában leválik a néppártról, a republikánusokról.

Egy dolog biztosan árnyalja a képet: Orbán hivatali partnere a volt republikánus Édouard Philippe, és maga Macron elnök, aki tágra nyitotta az ajtót a republikánusok egy részének is. Elképzelhető, hogy a “Macron-forradalom” ilyen jellegű nyilvános elismerése a kétoldalú kapcsolatok szempontjából üzenet, hiszen korábban már lehetett arról hallani, mennyire bajban van mindenki – nemcsak a magyar kormány – az új elittel való kapcsolatfelvétel dolgában.

Másodszor, Orbán ügyesen ismerte fel, hogy amikor 2016 végén a “lázadás évét” prognosztizálta 2017-re, az potenciálisan nemcsak Le Penre volt érthető, hanem akár Macronra is, hiszen mindkét politikus sikere a korábbi, stabilnak tűnő politikai- és pártstruktúrák felforgatását jelentheti (persze az eredeti szöveg inkább Le Penre vonatkozott, mint Macronra: “És a legfrissebb elemzések azt mutatják, hogy valami hasonló megy végbe Franciaországban is: a magukra hagyottak, a kiszolgáltatottak keresik a kiutat, és ez a magárahagyatottság válik politikai szavazattá”).

A Macron-győzelem sok módon értelmezhető. Értelmezhető úgy, hogy a városi, liberális, Európa-párti elit megállította a lázadást (ez talán a domináns baloldali-liberális értelmezés); úgy is, hogy a neoliberális, globalista-pénzügyi stb. elit megszállta Franciaországot (ez esetleg a radikális baloldali-jobboldali értelmezés); meg úgy is, hogy teljes elitcsere történt, mert egy bizonyos típusú elitből elegük lett a franciáknak (persze kérdés, hogy milyen típusú az az elit, amelyet a franciák el akartak zavarni?). Politikai szándék kérdése, hogy mit emelünk ki Macron győzelméből, mire helyezzük a hangsúlyt. Orbán Viktor a harmadik interpretációt alkalmazta itt, mert ez illett a Fidesz jelenleg is futó “lázadó” üzenetébe. Orbán eközben retorikailag le is választotta magát “a vesztesekről”, vagyis egyúttal ismét kijelölte a Fidesz pozícióját is: a lázadók mellett áll.

Érdekes a szöveg további része is, mert sugallja, hogy érkezik egy nagyhatalmi uniós reformcsomag, de ennek a csomagnak a tartalma bizonytalan, nem lehet tudni, hogy jó vagy rossz lesz Magyarországnak (erről érdemes beszélgetni, egyre többet, mert ez nemzeti sorskérdés – legutóbb Balázs Pétert kérdeztem erről a Franciapolitika adásában).

Az orbáni szöveg ezúttal nem Brüsszelről beszél, hanem arról, hogy a német választás után a két vezető nagyhatalom megpróbálja felborítani a status quo-t. Úgy értelmezem ezt a szöveget, hogy – nagyon helyesen – Orbán érzi, a német kapcsolatok mellett most felértékelődnek a francia-magyar kapcsolatok is. Elképzelhető, hogy ezért a miniszterelnök adott esetben retorikai gesztusokat tesz a francia elnöknek? Annak a francia elnöknek, aki a kampány hevében egyébként meglehetősen erős, harcos üzeneteket küldött mind a magyar, mind pedig a lengyel kormánynak?

Nem tudom. Nem akarok túl sokat beleolvasni egy ilyen bekezdésbe. De a fenti szempontok alapján fogom figyelni a magyar kormány lépéseit, kommunikációját és a kétoldalú kapcsolatok alakulását a következő hetekben.

(Kép: MTI, Kovács Tamás)

The post 470. Azt mondta ma Orbán Viktor az Országgyűlés ülésén… appeared first on Francia politika.

“Ha valaki nem profi politikus, könnyen elvihetik az érzelmei. Érdekes lesz majd látni, hogy hogyan tartják össze a nemzetgyűlést. Nem a kormány lesz a problémás, hanem a széplelkű amatőrök, akik most megérkeznek a politikába, és utána szembetalálják magukat egy tüntetéssel” – erről beszéltem a Kossuth Rádió 180 perc című adásában ma reggel.

Ezt látom ugyanis a várhatóan hatalmasra duzzadó Macron-féle többség egyik legnagyobb kockázatának.

The post 469. “Széplelkek”, amatőrök és az új többség: elemzésem kora reggel appeared first on Francia politika.

Rekordalacsony részvétel mellett Emmanuel Macron elnök pártja, A Köztársaság lendületben (LREM) végzett az élen a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában – ismertette az Ipsos közvélemény-kutató intézet becslésén alapuló exit poll eredményét vasárnap este a France 2 közszolgálati televízió.

A becslések szerint az államfő által alapított centrummozgalom 32,2 százalékot ért el. Ezzel az eredménnyel az 577 képviselői helyből 380-430-at, azaz abszolút többséget szerezhet a jövő vasárnapi második fordulóban. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 21,5, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 14 százalékot kapott, a radikális baloldal 11, míg a májusig kormányzó szocialisták alig 10,2 százalékot értek el.

A választásra jogosult mintegy 47 millió francia állampolgár alig 49 százaléka járult az urnákhoz. Az alacsony részvétel miatt a vártnál kevesebb helyen juthat be három jelölt a második fordulóba, ami felerősítheti Macron pártjának győzelmi arányát.

A parlamenti alsóházban eddig több mint háromszáz képviselővel rendelkező Szocialista Pártnak alig 20-35 fős frakciója lesz az új nemzetgyűlésben. A frakcióalapításhoz legalább 15 képviselőre van szükség.

A jobboldal, amely az egy hónappal ezelőtti elnökválasztást követően azt remélte, megakadályozhatja, hogy Emmanuel Macronnak parlamenti többsége legyen, 85-125 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe, akiknek egy része már előzetesen jelezte: támogatja az elnöki programot.

Az elnökválasztáson 33 százalékos támogatottsággal és közel 11 milliós táborral történelmi sikert elérő Nemzeti Front a becslések szerint nem tud frakciót alakítani, a pártnak maximum tíz képviselője tud a második fordulóban mandátumot szerezni. Marine Le Pen pártjának eddig két képviselője volt a nemzetgyűlésben.

A radikális baloldal Jean-Luc Mélenchon vezetésével és a kommunisták együttesen 10-23 helyre számíthatnak, így elképzelhető, hogy lesz frakciójuk.

A parlamenti választásokon a részvétel hagyományosan alacsonyabb Franciaországban az elnökválasztáshoz képest, de az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében még soha ennyien nem maradtak távol a nemzetgyűlési választások első fordulójában.

A kétfordulós választáson a parlament alsóháza, a nemzetgyűlés 577 képviselőjét választják meg 7882-jelölt közül a franciák: a szavazásra jogosultak csak egyéni jelöltekre szavaznak, pártlisták nincsenek. Azokban a választókörzetekben, ahol egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, második fordulót rendeznek, ahová azok a jelöltek jutnak be, akik több mint 12,5 százalékos eredményt értek el az első fordulóban.

Az új parlament összetétele mindenképpen nagyon különbözni fog a korábbitól, miután a távozó képviselők közül 224-en nem jelöltették magukat újra. Ez kétszer annyi, mint 2012-ben. A változás az V. köztársaság 1958-as megalakulásához hasonlítható, akkor 310 új képviselő ült be az alsóházba.

Az erős parlamenti felhatalmazásnak köszönhetően Emmanuel Macron szabad kezet kap reformprogramjának végrehajtásához. A nemzetgyűlés június végi megalakulása után első intézkedésként várhatóan meghosszabbítja a 2015. november 13-án, a 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapotot november 1-ig, valamint elfogadja a közélet erkölcsössé tételét célzó törvénytervezetet. Az államfő elképzelései szerint a nemzetgyűlés még a nyáron felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletekben reformálja meg a munka törvénykönyvét a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentése érdekében. A rendeletek várhatóan már szeptemberben életbe léphetnek.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Nemzetgyűlés: tarolt Macron pártja, kényelmes többsége lesz appeared first on Francia politika.

A Kreml a G20-csúcs  keretében egy Emmanuel Macron francia elnökkel megtartandó egyeztetésen kívül más különtalálkozót egyelőre nem készít elő Vlagyimir Putyin orosz államfő számára.

Ezt Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő jelentette ki a Sanghaji Együttműködési Szervezet asztanai csúcstalálkozóján megtartott sajtóértekezletén.

A kijelentés azért figyelemre méltó, mert a G20-csoport Hamburgban július 7-8-án megtartandó csúcstalálkozója lehet a helyszíne Putyin és Donald Trump amerikai elnök első személyes megbeszélésének is. Ennek esélyéről, Peszkovot idézve, a Kremlhez közeli Izvesztyija című napilap szerdán azt írta, még nincs megállapodás arról, hogy a németországi G20-csúcson pontosan mikor találkozhat a két vezető, mindemellett nem kizárt, hogy az eszmecserét követően elmaradnak az ilyenkor szokásos sajtónyilatkozatok.

Peszkov a szerdai Izvesztyijában megerősítette, hogy a két elnök közötti találkozó létrejöhet Hamburgban, ám a dátum ügyében még nincs megállapodás. A szóvivő a nap folyamán később elismerte, hogy még nem kezdődött meg a Putyin-Trump találkozó előkészítése. Egy nappal korábban John Tefft moszkvai amerikai nagykövet orosz újságíróknak nyilatkozva szintén arról beszélt, hogy még nem született egyezség egy németországi orosz-amerikai csúcsról.

Putyin és Trump eddig háromszor beszélt egymással telefonon.

(Szöveg: MTI, kép: youtube)

The post Megint találkozik Macron és Putyin appeared first on Francia politika.

A párizsi ügyészség pénteken bejelentette, hogy előzetes eljárást indított a centrista Modem egyik korábbi európai parlamenti képviselője, Jean-Luc Bennahmias egyik volt asszisztensének az ügyében.

A közlemény szerint hivatali visszaélés és szabálysértés ügyében a vádhatóság megbízásából a bűnügyi rendőrség korrupcióellenes hivatala nyomoz.

A vizsgálat keretében a centrista párt által papíron az Európai Parlamentben a képviselők mellett foglalkoztatott több munkatárs helyzetét is megvizsgálják, akik sajtóinformációk szerint soha nem fordultak meg Brüsszelben vagy Strasbourgban, hanem valójában a Modem párizsi székhelyén dolgoztak.

Az Emmanuel Macron államfő mozgalmával koalícióban kormányzó Modem párt elnöke, François Bayrou jelenleg az igazságügyi miniszter.

Az ügyészség közleménye szerint a Modem egyik volt alkalmazottja tett feljelentést a párt ellen. A levélben dokumentumokkal igazolta, hogy amikor 2010. december 2-án egy webmesteri munkára vonatkozó félállásra szóló munkaszerződést kötött vele a párt, akkor aláírattak vele egy, a szerződés részét képező mellékletet, amely szerint Jean-Luc Bennahmias akkori európai parlamenti képviselő mellett asszisztensként is dolgozik. A feljelentő azt állítja, hogy soha nem dolgozott Jean-Luc Bennahmiasszal.

Az európai parlamenti képviselő szerint arról a félállású munkatársáról van szó, aki 2010 vége és 2011 vége között dolgozott mellette.

“A Modem internetes oldalán számolt be a munkáról, amelyet az Európai Parlamentben végeztem, és kapcsolatban állt a többi parlamenti asszisztensemmel Brüsszelben és Marseille-ben” – mondta a politikus a Le  Monde című napilapnak.

Marielle de Sarnez, a szintén centrista Modemhez tartozó Európa-ügyi miniszter és 18 másik európai parlamenti képviselő ellen két hete tett panaszt az ügyészségen a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front állítólagos fiktív uniós asszisztensi állások miatt. A radikális jobboldali párt ellen hasonló gyanú miatt folyik eljárás, s a panasz alapján előzetes eljárás indult a miniszter ügyében is, aki viszont rágalmazás miatt feljelentést tett a Nemzeti Front ellen.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Fiktív állások? Vizsgálat a Modem ellen appeared first on Francia politika.

Gyakran kérdezitek tőlem, hogy mivel foglalkozik egy Franciaország-szakértő a gyakorlatban? Olvas és ír, rendben, de ezen túlmenően? Kiválasztottam egy napot, amikor nem egyszerűen a gép előtt ültem, hanem programjaim is voltak. És igen, közkívánatra most lerántom a leplet a titokról!

Jövés-menés, közben vallásos hit abban, hogy 06:10-re lehetséges az elkészülés (haha!).

Gyors hírolvasás. Közben intenzív reménykedés, hogy a Kossuth Rádió stúdiójában lesz kávé. Ha élő adásba mész, ez eladható közérdeknek, nem?

A post shared by Eszter Petronella SOÓS (@soos_ep) on Jun 8, 2017 at 9:19pm PDT

A szakértő kapott kávét, viszont rájött, hogy éhgyomorra nagyon pocsék dolog kávét inni. Hét órától kellemetlen gyomortájéki tünetek, vágyakozás némi reggeli után.

Reggeli, közben rendes heti megbeszélés Attilával, kiváló asszisztensemmel – ezúttal a szokásosnál fél órával korábban. Hivatásos szabotőrünk (Briós cica) természetesen mindent megtesz, hogy ne csak a munkára figyeljünk. A szabotázs befejezése után hasznos munka és édesded cicaszundikálás az asztal közepén.

A post shared by Eszter Petronella SOÓS (@soos_ep) on Jun 8, 2017 at 10:48pm PDT

Egy napilap hosszabb interjút kér. Telefon elő, füles be, hajrá!

Ja, meg levegővétel és uzsi. Egészségtelen. Életmentő.

A post shared by Eszter Petronella SOÓS (@soos_ep) on Jun 9, 2017 at 1:34am PDT

Megállapítjuk, ez a találkozó kevésbé munka, mint fun. Közben a Franciaország szakértő visszaszerzi egy hete elhagyott telefontöltőjét. Ez itt a reklám helye: ilyen jó fej a nagy kedvenc Centrál Kávéház.

A post shared by Eszter Petronella SOÓS (@soos_ep) on Jun 9, 2017 at 4:20am PDT

Balázs Péter volt külügyminiszterrel a francia-német együttműködés kilátásairól, no meg arról, hogy mire számíthatnak a V4-ek, és mi magyarok. A beszélgetést teljes terjedelmében itt nézhetitek meg!

Ezután egyeztetés a Heti TV stúdiójában, némi agyalás, hogy hogy tudunk előrelépni az együttműködésünkben, a francia politika népszerűsítésében.

Ideje volt. Mármint enni is, meg sógornőzni is. Közben a Franciaország-szakértő telefonja 16 óra körül végleg lemerül, töltési lehetőség nincs. Tableten meg nem tudnak hívni. Sóhaj.

A post shared by Eszter Petronella SOÓS (@soos_ep) on Jun 9, 2017 at 9:26am PDT

Blogposzthoz – filmkritikához. Még szombaton is nehéz eldönteni, hogy az álmosságtól és a fáradtságtól akar az ember a filmen elaludni, vagy mert nem tetszik. Pedig annyira nem rossz. Vagy mégis? Lehet, hogy érdemes rá még egyet aludni…

Telefontöltés, dühös hívások összeszámolása, macskasimogatás, gyors kidőlés. Ez volt a Franciaország-szakértő rohangászós napja!

A post shared by Eszter Petronella SOÓS (@soos_ep) on Jun 9, 2017 at 1:01pm PDT

The post 468. A Franciaország-szakértő egy napja appeared first on Francia politika.