You are here
Blogroll
Orbán vs. Macron: a kampány (h)arca?
Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor és Emmanuel Macron egyetértenek egy nagyon fontos dologban: szükségük van egymásra. És ezt az elmúlt egy-két napban nyilvánosan meg is osztották egész Európával. Alakul az Orbán vs. Macron összecsapás, ami a 2019-es európai parlamenti kampány szimbolikus harca lehet. Üzengetés Amikor Emmanuel Macron hétfőn beszédet mondott a francia nagyköveti értekezleten, hosszan …
Continue reading "Orbán vs. Macron: a kampány (h)arca?"
The post Orbán vs. Macron: a kampány (h)arca? appeared first on Francia politika.
Gyorselemzés Macron népszerűségéről, a francia belpolitikai helyzetről
Amikor a Benalla-ügy lecsengett, kitört a francia uborkaszezon – viszont továbbra is magas maradt az érdeklődés Emmanuel Macron helyzete, népszerűtlensége iránt a magyar sajtóban is. Többen is hívtak, hogy gyorsan áttekintsük a francia helyzetet, ezeknek a meghívásoknak eleget tettem, most osztom a beszélgetéseket, remélem segítenek Nektek a tájékozódásban: Ez a beszélgetés a Hír TV-n készült …
Continue reading "Gyorselemzés Macron népszerűségéről, a francia belpolitikai helyzetről"
The post Gyorselemzés Macron népszerűségéről, a francia belpolitikai helyzetről appeared first on Francia politika.
Jó hír: itt a Francia Politika archívum!
Amióta átköltöztünk a www.franciapolitika.com-ra, kicsit kettős életet éltünk. Nem volt kész az archívum ugyanis, nem volt mire visszamutatni, linkelni. Az előző weboldalakon olvasható cikkek ugyanis nem voltak közvetlenül itt elérhetőek. Jó hír, hogy ez most megváltozott! Elkészült tehát a Franciapolitika archívum, melyet itt érhettek el. Az összes áttöltött korábbi cikket az archiv kategóriába helyeztem. Ott …
Continue reading "Jó hír: itt a Francia Politika archívum!"
The post Jó hír: itt a Francia Politika archívum! appeared first on Francia politika.
Költségvetés 2019: szigorú lesz, de nem mindenhol
A gazdasági növekedés lassulása ellenére a francia kormány nem változtat a vállalkozások támogatására meghirdetett reformok ritmusán – derült ki Edouard Philippe miniszterelnöknek a Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő hetilapnak adott interjújából, amelyben a jövő évi költségvetés tervezetéről beszélt. A tervezet alapján a szociális juttatások egy része és a nyugdíjak jövőre az inflációnál kisebb …
Continue reading "Költségvetés 2019: szigorú lesz, de nem mindenhol"
The post Költségvetés 2019: szigorú lesz, de nem mindenhol appeared first on Francia politika.
Macron is erősítené az európai védelmet
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn bejelentette, hogy Franciaország a következő hónapokban programot készít elő az európai biztonság és védelem megerősítésére, amely a jövőben nem épülhet kizárólag az Egyesült Államokra. “Európa nem helyezheti többé a biztonságát kizárólag az Egyesült Államok kezébe. Nekünk maguknak kell vállalni a felelősséget és szavatolni a biztonságot, azaz az európai szuverenitást” – …
Continue reading "Macron is erősítené az európai védelmet"
The post Macron is erősítené az európai védelmet appeared first on Francia politika.
Hogy áll a francia haderő? Kis-Benedek József a Franciapolitikában
Continue reading "Hogy áll a francia haderő? Kis-Benedek József a Franciapolitikában"
Előadásom kínai hallgatóknak Trump külpolitikájáról az MIT-n
Kedves Atlantisták!
Hiányoztam? Sok bepótolnivalónk van. Az elmúlt hónapok eseménydúsak voltak. A következő időszakban beszámolok majd a március óta történt fontosabb fejleményekről.
A tegnapi napon előadást tartottam a Trump-adminisztráció külpolitikájáról és ún. nagystratégiájáról (grand strategy) nyári kurzuson itt tanuló kínai egyetemi hallgatóknak a rendkívüli prezstízsű Massachusetts Institute of Technology-n, amely (a Harvard és a Stanford mellett) a világ legjobb egyeteme díjat is többször elnyerte. Tavaly is tartottam hasonló előadást ugyanezen program keretében, akkor a Harvardon. Mindig nagyon érdekes kínai közönség számára előadni, mivel kutatásaim egyik fókusza az amerikai-kínai kapcsolatrendszer, és mindig kíváncsi vagyok a kínai hallgatók véleményére, meglátásaira is.
Balázs Péter az európai migrációs viták fellángolásáról
Brexit, migráció, az EP-választás tétje: francia körkép
Kínai győzelem Szingapúrban
Egy hónappal a Kim-Trump találkozó után kijelenthető, hogy a találkozó legnagyobb nyertese Peking, a legnagyobb vesztese Tokió.
Az Egyesült Államok a találkozón olyan megközelítés mellett tört lándzsát, mely mellett évek óta érvel Kína. A Szingapúrban folytatott tárgyalásokon Trump egy nyílt végű tárgyalási folyamat mellett kötelezte el magát, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a katonai gyakorlatokat Dél-Koreával. Tekintettel arra, hogy Észak-Korea is leállította a rakéta- és nukleáris kísérleteit, ezen párbeszéd és a "freeze-freeze" modellje az, amelyet Kína évek óta támogatott és ösztönzött.
Hovatovább, Trump jóbarátjának hívta Kim Jong-un-t, és köszönetet mondott Kína szerepvállalásáért a szankciókban. Elgondolkodtató, hogy az Egyesült Államok elnöke olyan vezetőket magasztal fel, akikkel szemben a saját szövetségi rendszere épült ki és működik, ugyanakkor ezen szövetségeseivel szemben sokszor jóval keményebb hangot üt meg.
Xi kétszer is találkozott a Kim-mel a megelőző hetekben, valamint az Air China gondoskodott Kim utazásáról is. Ezen találkozók során közeledés volt tapasztalható, ami ráfért már a két ország kapcsolatára, tekintve, hogy Xi 2012-es, valamint Kim 2011-es hatalomra kerülése óta fokozatosan elhidegültek egymástól a felek addig a pontig, hogy tavaly Kína már Washington oldalára állt az ENSZ Biztonsági Tanácsában, támogatandó a szankciókat.
Míg Trump elnök kikérte magának, hogy vesztese lenne a találkozónak, Kínai részről Wang Yi külügyminiszter így fogalmazott: a két oldal új történelmet ír. Ezt követően az Egyesült Államok bejelentette, hogy felfüggeszti a katonai gyakorlatait a térségben. Wang kiemelte, hogy Kína teljes mértékben támogatja a megkezdett párbeszédet, mondván eddig is ez volt a cél és ezen dolgoztak.
Kína ugyanis egy keskeny hídon táncol, bár az észak-koreai vezetés és politika számára is egy nyugtalanító tüske a köröm alatt. Mégsem engedheti összeomlani az az észak-koreai vezetést, hiszen akkor egy kapitalista, USA-barát vezetés jönne létre Kína határa mellett, valószínűleg háború árán. Kínai szemszögből pedig az instabilitás az, amit a leginkább el kell kerülni, hiszen az amerikai csapatok telepítését eredményezheti a koreai félszigeten.
Bár Washington eltökélt abban, hogy a szankcióknak maradniuk kell mindaddig, amíg Észak-Korea végleg le nem szereli nukleáris potenciálját, Kína már a találkozót követően másként látja a jövőt. Geng Shuang, a külügyminisztérium szóvivője szerint a szankciók kérdését át kell gondolni, amint Phenjan beleegyezik a Biztonsági Tanács követeléseibe. Úgy vélekedett, a szankciók pusztán eszközök a cél felé, de nem maguk a cél.
Belengették, hogy az ENSZ BT-nek is támogatnia kellene a megkezdett diplomáciai folyamatokat. Kína politikájának győzelmét tovább erősíti, hogy Japán látványosan kiszorult a találkozó körüli felfordulásból. Abe miniszterelnök politikájának egyik sarokköve, hogy gondoskodjon az Észak-Koreában raboskodó japán állampolgárok hazaszállításáról. Ezzel szemben az elmúlt évben szinte semmilyen előrelépést nem sikerült elérni, és a Kim-Trump találkozó is a japánok látványos háttérbe szorulását mutatta.
Az elkövetkező időszak kimenetele erősen kétséges. A találkozóval Trump legitimálta a kommunista észak-koreai vezetést, Kim Jong-un ettől kezdve más államok vezetőivel is sokkalta gördülékenyebben találkozhat, ugyanakkor nem köti semmilyen konkrét határidő az amerikaiak felé a nukleáris leszerelést illetően. Kína pedig nemcsak, hogy időt nyert, de saját tervei szerint alakul a koreai-félsziget jövője.
Language UndefinedMacron megmutatja, hogy nem kell csinálni
Continue reading "Macron megmutatja, hogy nem kell csinálni"
Iron Cat 2018 : Hungarian-Serbian Common Military Exercice
Iron cat 15-19 July 2018 on the Danube
Tag: Iron CatA francia nagykövet és a jereváni rádió esete: nem, nem azért távozik
Continue reading "A francia nagykövet és a jereváni rádió esete: nem, nem azért távozik"
De Gaulle! De Gaulle! De Gaulle! – beszélgetés Illés Gáborral a tábornok válságairól
Vásárhelyi Júlia: Franciaország és a migrációs válság a tudósító szemével
Continue reading "Vásárhelyi Júlia: Franciaország és a migrációs válság a tudósító szemével"
A közvéleménytől függ a francia migrációs politika – nyilatkozatom az M1-nek
Continue reading "A közvéleménytől függ a francia migrációs politika – nyilatkozatom az M1-nek"
Észak-Macedónia : egy névvita újabb állomása görög szemszögből
2018 június 17-én vasárnap Görögország és Macedónia külügyminisztere aláírta a megállapodást a névvita rendezéséről, amelynek értelmében a volt jugoszláv köztársaság új hivatalos neve Észak-Macedónia lesz. A görög-macedón-albán hármas határon fekvő Prespa-tó görög oldalán, Psarades településen tartott találkozón részt vett Aléxis Cipras görög és Zoran Zaev macedón miniszterelnök is. A macedón köztársasági elnök, Gjorge Ivanov ugyanakkor ellene van az egyezménynek és visszautalta a képviselőháznak, hogy a honatyáknak újra szavazzanak róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni a dokumentumot.
Mint az közismert, Macedónia mindmáig nem tud csatlakozni sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz, mert 1991 óta, 27 éve Görögország minden ilyen törekvését blokkolja. Az ok, hogy az ország görög álláspont szerint egy ősi görög terület, Macedónia nevét bitorolja, miközben a macedónoknak semmi, de semmi közük a görögökhöz, lévén szláv eredetű népességről van szó.
A napokban ezért is tűnt meglepőnek, hogy hosszú évek vajúdása után előrelépés történt és Aléxis Cipras görög kormánya végre megállapodásra jutott macedón partnereivel és az ország végre a megalázó Egykori Jugoszláv Köztársaság Macedónia (angolul : FYROM, franciául : ARYM) helyett a két fokkal kevésbé bonyolultabb Észak-Macedónia néven létezhet végre. Majd napokon belül jött a visszakozás és e percben is folyik a pinpongozás a görög törvényhozásban is.
Minek köszönhető ez az eredmény most így 27 év után?
Az eredmény annak köszönhető, hogy az EU folyamatos és egyre erősödő nyomás alatt tartja (magyarul : zsarolja) a görögöket azért, hogy egyezzenek meg a macedónokkal, mert ezen ország csatlakozása, mind gazdasági, mind politikai (migránskérdés pl.) okok miatt egyre fontosabb lenne.
A visszakozás oka kissé bővebb magyarázatot igényel.
A görögök az egész macedón kérdést egyfajta « kommunista ármánynak » tartják, mely még arra az időre vezethető vissza, mikor Tito és Sztálin jóban volt egymással. A görög narratíva szerint Sztálin gyakorolt nyomást Titóra, hogy macedónia önálló tagköztársaságként létezzen ezen a néven. (Titóék 1944-ben vonták ellenőrzésük alá a területet és kiáltották ki a Yugoszláviához csatlakozó Macedón Népköztársaságot.)
Merthogy előtte ez a terület - még az 1910-es évek Balkán-háborúira visszavetítve - Nagy-Bulgáriához tartozott, és a macedónok lényegében azok a bolgárok (és nem « macedónok », azaz ősi görögök leszármazottai) akiket « elcsatoltak » Bulgáriától és aztán Yugoszlávia részévé váltak.
A macedónok és a bolgárok tökéletesen megértik egymást, merthogy « egy nyelvet beszélnek ». És ennyiben lényegében igazuk van a görögöknek, annak ellenére, hogy a yugoszláv « együttélés » alatt nem túl nagy számú szerbhorvát elem is keveredett a macedón nyelvbe. A görög értelmiségiek szemében tehát – történelmileg-nyelvészetileg szintén igazolt módon – a macedónok (és a bolgárok) az indoeurópai nyelvcsoporton belül délszláv nyelvű népesség, míg etnikailag ősbolgár-szláv-trák eredettel számolhatunk.
És ezen a ponton jutottunk el a visszakozás okának taglalásáig.
Merthogy addig eljutottak ugyan, hogy akkor az ország neve Észak-Macedónia legyen, viszont a következő kérdésre úgy tűnik korábban nem fordítottak kellő figyelmet (szinte hihetetlen módon) : Hogyan definiáljuk akkor az új állam hivatalos nyelvét ? A macedónok szerint természetesen : ez a macedón nyelv.
A görögöknél viszont e kérdés újra kiborította a bilit, hiszen – szerintük - olyan, hogy macedón nyelv jelenleg nem igazán létezik, de ha létezne is, azt egy észak-görög nyelvjárás formájában lehetne definiálni, melynek természetesen semmi köze ahhoz a « bolgár » nyelvhez, amit északi szomszédaik beszélnek.
Itt tartunk tehát most…
---
Update - 1 (2018.06.26.)
Zoran Zaev a szkopjei 1TV-nek adott késő esti interjúban aláhúzta: azt várja, hogy a lakosság 77-85 százaléka szavaz arra, hogy Macedónia nevét Észak-Macedóniára változtassák, különben lemond. Rámutatott, hogy ekkora arányban támogatják az állampolgárok az ország európai uniós és NATO-csatlakozását is.
