Blogroll

Milyen állapotban van a francia hadsereg? Mit tudnak, mit nem tudnak a franciák, milyen a helyzetük az Európai Unióban? Mire jutott a legfrissebb védelmi felülvizsgálat? A Brexit után Franciaország maradhat az unió egyetlen atomhatalma és az egyetlen külföldön is beavatkozni képes erő. A frissen lezajlott védelmi felülvizsgálat örvén mi is megnéztük a Franciapolitikában, hogy hogy …

Continue reading "Hogy áll a francia haderő? Kis-Benedek József a Franciapolitikában"

Kedves Atlantisták!

Hiányoztam? Sok bepótolnivalónk van. Az elmúlt hónapok eseménydúsak voltak. A következő időszakban beszámolok majd a március óta történt fontosabb fejleményekről.

A tegnapi napon előadást tartottam a Trump-adminisztráció külpolitikájáról és ún. nagystratégiájáról (grand strategy) nyári kurzuson itt tanuló kínai egyetemi hallgatóknak a rendkívüli prezstízsű Massachusetts Institute of Technology-n, amely (a Harvard és a Stanford mellett) a világ legjobb egyeteme díjat is többször elnyerte. Tavaly is tartottam hasonló előadást ugyanezen program keretében, akkor a Harvardon. Mindig nagyon érdekes kínai közönség számára előadni, mivel kutatásaim egyik fókusza az amerikai-kínai kapcsolatrendszer, és mindig kíváncsi vagyok a kínai hallgatók véleményére, meglátásaira is.

A Heti TV-vel együttműködésben készített Franciapolitika TV vendégül látta Balázs Péter egyetemi tanárt, volt külügyminisztert. A téma, az apropó a nyár elején ismét fellángolt migrációs vita volt – no meg minden, ami ennek kapcsán, mentén fontos ügy az Európai Unióban. Fogadjátok a beszélgetést szeretettel!

Theresa May és Emmanuel Macron találkozója, Brexit, a 2019-es EP-választás tétje és az új francia migrációs törvény. Ezek voltak a napirenden a Kossuth Rádió reggeli műsorában 2018. augusztus 6-án – velem. Fogadjátok szeretettel a beszélgetést!

Egy hónappal a Kim-Trump találkozó után kijelenthető, hogy a találkozó legnagyobb nyertese Peking, a legnagyobb vesztese Tokió.

Az Egyesült Államok a találkozón olyan megközelítés mellett tört lándzsát, mely mellett évek óta érvel Kína. A Szingapúrban folytatott tárgyalásokon Trump egy nyílt végű tárgyalási folyamat mellett kötelezte el magát, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a katonai gyakorlatokat Dél-Koreával. Tekintettel arra, hogy Észak-Korea is leállította a rakéta- és nukleáris kísérleteit, ezen párbeszéd és a "freeze-freeze" modellje az, amelyet Kína évek óta támogatott és ösztönzött.

Hovatovább, Trump jóbarátjának hívta Kim Jong-un-t, és köszönetet mondott Kína szerepvállalásáért a szankciókban. Elgondolkodtató, hogy az Egyesült Államok elnöke olyan vezetőket magasztal fel, akikkel szemben a saját szövetségi rendszere épült ki és működik, ugyanakkor ezen szövetségeseivel szemben sokszor jóval keményebb hangot üt meg.

Xi kétszer is találkozott a Kim-mel a megelőző hetekben, valamint az Air China gondoskodott Kim utazásáról is. Ezen találkozók során közeledés volt tapasztalható, ami ráfért már a két ország kapcsolatára, tekintve, hogy Xi 2012-es, valamint Kim 2011-es hatalomra kerülése óta fokozatosan elhidegültek egymástól a felek addig a pontig, hogy tavaly Kína már Washington oldalára állt az ENSZ Biztonsági Tanácsában, támogatandó a szankciókat.

Míg Trump elnök kikérte magának, hogy vesztese lenne a találkozónak, Kínai részről Wang Yi külügyminiszter így fogalmazott: a két oldal új történelmet ír. Ezt követően az Egyesült Államok bejelentette, hogy felfüggeszti a katonai gyakorlatait a térségben. Wang kiemelte, hogy Kína teljes mértékben támogatja a megkezdett párbeszédet, mondván eddig is ez volt a cél és ezen dolgoztak.

Kína ugyanis egy keskeny hídon táncol, bár az észak-koreai vezetés és politika számára is egy nyugtalanító tüske a köröm alatt. Mégsem engedheti összeomlani az az észak-koreai vezetést, hiszen akkor egy kapitalista, USA-barát vezetés jönne létre Kína határa mellett, valószínűleg háború árán. Kínai szemszögből pedig az instabilitás az, amit a leginkább el kell kerülni, hiszen az amerikai csapatok telepítését eredményezheti a koreai félszigeten.

Bár Washington eltökélt abban, hogy a szankcióknak maradniuk kell mindaddig, amíg Észak-Korea végleg le nem szereli nukleáris potenciálját, Kína már a találkozót követően másként látja a jövőt. Geng Shuang, a külügyminisztérium szóvivője szerint a szankciók kérdését át kell gondolni, amint Phenjan beleegyezik a Biztonsági Tanács követeléseibe. Úgy vélekedett, a szankciók pusztán eszközök a cél felé, de nem maguk a cél.

Belengették, hogy az ENSZ BT-nek is támogatnia kellene a megkezdett diplomáciai folyamatokat. Kína politikájának győzelmét tovább erősíti, hogy Japán látványosan kiszorult a találkozó körüli felfordulásból. Abe miniszterelnök politikájának egyik sarokköve, hogy gondoskodjon az Észak-Koreában raboskodó japán állampolgárok hazaszállításáról. Ezzel szemben az elmúlt évben szinte semmilyen előrelépést nem sikerült elérni, és a Kim-Trump találkozó is a japánok látványos háttérbe szorulását mutatta.

Az elkövetkező időszak kimenetele erősen kétséges. A találkozóval Trump legitimálta a kommunista észak-koreai vezetést, Kim Jong-un ettől kezdve más államok vezetőivel is sokkalta gördülékenyebben találkozhat, ugyanakkor nem köti semmilyen konkrét határidő az amerikaiak felé a nukleáris leszerelést illetően. Kína pedig nemcsak, hogy időt nyert, de saját tervei szerint alakul a koreai-félsziget jövője.

Language Undefined

Az első komoly botrányába szaladt bele Emmanuel Macron, miután az egyik emberéről kiderült, hogy május 1-én rendőrnek öltözve tüntetőket vert. Ilyenkor egy dolog biztos: okos politikus nem húzza magára az ügyet. Emmanuel Macron viszont most pont ezt tette. Emlékeztek a Gyurcsány-csomagra? Amikor 2006 nyarán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök maga jelentette be és vállalta magára a költségvetési …

Continue reading "Macron megmutatja, hogy nem kell csinálni"

Iron cat 15-19 July 2018 on the Danube

Tag: Iron Cat

29-én végigszaladt a francia sajtón, hogy Éric Fournier, a magyarországi francia nagykövet “kiállt Orbán Viktor mellett”. Majd ugyanazon a napon megkérdezték Emmanuel Macrontól, hogy mit gondol erről, és a francia elnök azt mondta, ha nyilvánosan “állt ki Orbán mellett” a francia nagykövet, akkor leválthatják. Másnap meg is jelent a rendelet: jön az új nagykövet. A …

Continue reading "A francia nagykövet és a jereváni rádió esete: nem, nem azért távozik"

Ha valaki tudott válságot kezelni, akkor az Charles de Gaulle tábornok volt. De ha kellett, De Gaulle válságot is képes volt generálni (68 májusát egy ilyen egészen parádés válsággenerálással oldotta meg – igaz, csak rövid távra). Az MTA Politikatudományi Intézetében Viharban kormányozni címmel készült egy kötet a válság és a politikai vezetés kapcsolatáról. A teljes …

Continue reading "De Gaulle! De Gaulle! De Gaulle! – beszélgetés Illés Gáborral a tábornok válságairól"

Vásárhelyi Júlia lassan harminc éve követi a francia politika eseményeit, előbb mint a HVG munkatársa, majd mint szabadúszó újságíró. Jól ismeri nemcsak a franciák, hanem az olaszok világát is, így adta magát, hogy a migrációs válságról, az-olasz francia üzengetésről beszéljünk. A felvétel kedden (12-én) készült, és az érdekviszonyok az Aquarius-ügy kimenetelének ismerete nélkül is remekül …

Continue reading "Vásárhelyi Júlia: Franciaország és a migrációs válság a tudósító szemével"

Jelentős részben a belpolitikai nyomástól függ, hogy Franciaország hajlandó lesz-e befogadni újabb menekültszállító hajókat – mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. Elmondta, hogy a francia közvélemény nem túlzottan támogatja a migrációt, a társadalom megosztottsága miatt pedig a politikusoknak is óvatosan kell eljárniuk. Hozzátette, hogy a kormánypártban sokan ragaszkodnak a …

Continue reading "A közvéleménytől függ a francia migrációs politika – nyilatkozatom az M1-nek"

2018 június 17-én vasárnap Görögország és Macedónia külügyminisztere aláírta a megállapodást a névvita rendezéséről, amelynek értelmében a volt jugoszláv köztársaság új hivatalos neve Észak-Macedónia lesz. A görög-macedón-albán hármas határon fekvő Prespa-tó görög oldalán, Psarades településen tartott találkozón részt vett Aléxis Cipras görög és Zoran Zaev macedón miniszterelnök is. A macedón köztársasági elnök, Gjorge Ivanov ugyanakkor ellene van az egyezménynek és visszautalta a képviselőháznak, hogy a honatyáknak újra szavazzanak róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni a dokumentumot.

Mint az közismert, Macedónia mindmáig nem tud csatlakozni sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz, mert 1991 óta, 27 éve Görögország minden ilyen törekvését blokkolja. Az ok, hogy az ország görög álláspont szerint egy ősi görög terület, Macedónia nevét bitorolja, miközben a macedónoknak semmi, de semmi közük a görögökhöz, lévén szláv eredetű népességről van szó.

A napokban ezért is tűnt meglepőnek, hogy hosszú évek vajúdása után előrelépés történt és Aléxis Cipras görög kormánya végre megállapodásra jutott macedón partnereivel és az ország végre a megalázó Egykori Jugoszláv Köztársaság Macedónia (angolul : FYROM, franciául : ARYM) helyett a két fokkal kevésbé bonyolultabb Észak-Macedónia néven létezhet végre. Majd napokon belül jött a visszakozás és e percben is folyik a pinpongozás a görög törvényhozásban is.

Minek köszönhető ez az eredmény most így 27 év után?

Az eredmény annak köszönhető, hogy az EU folyamatos és egyre erősödő nyomás alatt tartja (magyarul : zsarolja) a görögöket azért, hogy egyezzenek meg a macedónokkal, mert ezen ország csatlakozása, mind gazdasági, mind politikai (migránskérdés pl.) okok miatt egyre fontosabb lenne.

A visszakozás oka kissé bővebb magyarázatot igényel.

A görögök az egész macedón kérdést egyfajta « kommunista ármánynak » tartják, mely még arra az időre vezethető vissza, mikor Tito és Sztálin jóban volt egymással. A görög narratíva szerint Sztálin gyakorolt nyomást Titóra, hogy macedónia önálló tagköztársaságként létezzen ezen a néven. (Titóék 1944-ben vonták ellenőrzésük alá a területet és kiáltották ki a Yugoszláviához csatlakozó Macedón Népköztársaságot.)
Merthogy előtte ez a terület - még az 1910-es évek Balkán-háborúira visszavetítve - Nagy-Bulgáriához tartozott, és a macedónok lényegében azok a bolgárok (és nem « macedónok », azaz ősi görögök leszármazottai) akiket « elcsatoltak » Bulgáriától és aztán Yugoszlávia részévé váltak.

A macedónok és a bolgárok tökéletesen megértik egymást, merthogy « egy nyelvet beszélnek ». És ennyiben lényegében igazuk van a görögöknek, annak ellenére, hogy a yugoszláv « együttélés » alatt nem túl nagy számú szerbhorvát elem is keveredett a macedón nyelvbe. A görög értelmiségiek szemében tehát – történelmileg-nyelvészetileg szintén igazolt módon – a macedónok (és a bolgárok) az indoeurópai nyelvcsoporton belül délszláv nyelvű népesség, míg etnikailag ősbolgár-szláv-trák eredettel számolhatunk.

És ezen a ponton jutottunk el a visszakozás okának taglalásáig.

Merthogy addig eljutottak ugyan, hogy akkor az ország neve Észak-Macedónia legyen, viszont a következő kérdésre úgy tűnik korábban nem fordítottak kellő figyelmet (szinte hihetetlen módon) : Hogyan definiáljuk akkor az új állam hivatalos nyelvét ? A macedónok szerint természetesen : ez a macedón nyelv.
A görögöknél viszont e kérdés újra kiborította a bilit, hiszen – szerintük - olyan, hogy macedón nyelv jelenleg nem igazán létezik, de ha létezne is, azt egy észak-görög nyelvjárás formájában lehetne definiálni, melynek természetesen semmi köze ahhoz a « bolgár » nyelvhez, amit északi szomszédaik beszélnek.

Itt tartunk tehát most…
---
Update - 1 (2018.06.26.)
Zoran Zaev a szkopjei 1TV-nek adott késő esti interjúban aláhúzta: azt várja, hogy a lakosság 77-85 százaléka szavaz arra, hogy Macedónia nevét Észak-Macedóniára változtassák, különben lemond. Rámutatott, hogy ekkora arányban támogatják az állampolgárok az ország európai uniós és NATO-csatlakozását is.

Language Undefined Tag: FYROMMacedónia

2018. július 1.: bizonyos másodrendű, kétirányú utakon 80 km / órára csökken a megengedett legnagyobb sebesség. A francia kormányzat a balesetek, így a halálesetek számának csökkenését várja ettől az intézkedéstől. A megkérdezettek többsége viszont nem lelkesedik az új szabályért. Az én érzelmeim is kettősek: a racionális agyam belátja, hogy a dolog logikus (pár év múlva …

Continue reading "Sarkosan: Lassan járj, tovább érsz?"

2020-tól minden felnőtt francia kétévente csináltathat magának szemüveget, a gyerek pedig évente. Persze nem luxus dolgokat, nem a legmenőbb márkákból, de csináltathat. És az egész árát visszatéríti majd a társadalombiztosítás. Ezt speciel érdemes lenne mérlegelni, és átvenni a hanyatló nyugattól.

Lovas Istvánt az élete utolsó pár hónapjában volt alkalmam ismerni. Egyszer-kétszer találkoztunk, időnként leveleztünk, ha francia témában készített valamilyen szemlét, ha volt valami érdekesség, amelyet meg akartunk osztani egymással. Lovas például értette, amit valamiért sokan nem értenek, hogy a francia rendszerben van némi inherens illiberalizmus (P. Rosanvallon). Persze, hogy értette, hiszen a legnevesebb párizsi politikatudmányi …

Continue reading "Lovas Istvánról"

A múlt héten lelkes voltam, reméltem, hogy hátha “történik valami” a francia politikában. És történt valami? Nos, ha úgy vesszük. Azokban az ügyekben,  amelyeket a múlt héten izgalmasnak találtam (az Élysée főtitkárával kapcsolatos nyomozás, az FN névváltása,  az EP-ügyek felpörgése), valójában nem sok minden történt. Volt egy házkutatás a gazdasági minisztériumban,  de Alexis Kohler Élysée-főtitkár …

Continue reading "Elmúlt a hét – történt valami?"

Olvasom, hogy Hollande elnök a könyves turnéja örvén egyre többször nyilatkozik – és nemcsak a saját elnökségéről, hanem mindenféle nagypolitikai kérdésekről. Visszatérési szándékát tagadja, de csak annyira, hogy nem akarja a Szocialista Pártot vezetni, és nem akar előválasztáson indulni. Na és “rendes” választáson? Ki tudja. Óvatosnak kell lennie a visszatéréssel, Giscard d’Estaing és Nicolas Sarkozy …

Continue reading "Sarkosan: Hollande aktivizálódik"

A Heti TV reggeli műsorában, a Pirkadatban elemeztem. Netanyahu Párizsban, tiltakozások, reformok, Macron magyarországi látogatása: minden szóba került. Fogadjátok szeretettel!

Kevesen tudják, de Magyarországon van francia divatoktatás, méghozzá a Mod’Art révén. Magyar tervezők sora tanul ebben a francia iskolában. De mit tanulhatunk mi a franciáktól ízlésben, divatban? Ezekről a kérdésekről is kérdeztem Horváth Szilviát, a Mod’Art oktatási igazgatóját. Fogadjátok szeretettel!

Az NKE Nemzetbiztonsági Intézet Forró pontok – Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában című előadássorozatában én leszek a következő előadó. Az előadásom témája a francia radikalizáció lesz. Kitérek majd az ún. deradikalizációs törekvésekre is, meg hogy miért nagyon nehezek. A rendezvényre előzetesen regisztrálni kell, az alábbi képen található QR-kód révén, vagy  ezen a linken tehetitek meg! …

Continue reading "Előadásom a francia radikalizációs folyamatokról az NKE-n"