You are here

Blogroll

Csütörtökön közös német-francia kormányülés Párizsban

Az uniós védelmi politika áll a csütörtöki francia-német közös kormányülés középpontjában, amelyet Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár vezetésével tartanak Párizsban – közölte hétfőn a francia elnöki hivatal.

A tájékoztatás szerint Párizs és Berlin elsősorban a két ország egységére akarja ismételten ráirányítani a figyelmet az immár 19. közös kormányüléssel, amelyen a vezetőkön és a külügyminisztereken kívül a védelmi, a belügyi és a munkaügyi tárca vezetői vesznek részt.

A közös munkaebéd előtt a minisztériumi vezetők párokban fognak dolgozni az illetékességi körükbe eső projektek kidolgozásán.

A két kormány együttes ülésének legfőbb kérdése a védelmi és a biztonságpolitika lesz, elsősorban a terrorizmus elleni harc függvényében. A francia elnök várhatóan felkéri a német kancellárt, hogy járuljon hozzá a Száhel-övezet országainak támogatásához, ahogy azt a térség országainak júniusi bamakói csúcstalálkozóján is megtette.

Párizs azt szeretné, ha a régió országai kialakítanának egy hadsereget a dzsihadisták elleni harcokhoz, amellyel párhuzamosan a Száhel-övezet fejlesztésére pénzügyi alapot hozna létre Franciaország, számítva Németország anyagi támogatására is.

Miután az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői június 22-én megerősítették, hogy létrehoznak egy közös európai védelmi alapot, illetve összehangolják és megerősítik a tagországok közötti strukturális katonai együttműködést, a francia kormány csütörtökön már konkrét együttműködési projekteket szeretne bejelenteni.

“Minisztériumonként akcióterveket fogunk készíteni, egyértelmű projektekkel, nagy általános nyilatkozatok helyett” – fogalmazott egy francia elnökségi forrás.

A párizsi találkozó napirendjén szerepel még a kulturális cserék kérdése és a német nyelv tanításának fejlesztése a francia iskolákban, valamint a technológiai együttműködés kiszélesítése az energetikai átmenetben. A migrációs helyzet és a menekültek befogadása viszont nem témája a 19. francia-német közös kormányülésnek.

(Szöveg: MTI)

The post Csütörtökön közös német-francia kormányülés Párizsban appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Elöntötte az eső Párizst (videó!)

Rekordmennyiségű, óránként 49 milliméternyi eső esett vasárnap este Párizsban, a kánikulát kisöprő viharok során – közölte hétfőn a francia meteorológiai szolgálat.

Néhány óra alatt a júliusban átlagosan három heti esőnek megfelelő mennyiségű víz zúdult a francia fővárosra.

Az özönvízszerűen érkező eső miatt közel húsz metrómegállót le kellett zárni, miután a síneket és a peronokat is elöntötte a víz. A közlekedés hétfő délre állt helyre a teljes hálózaton.

A közösségi oldalakra hétfő virradóra felkerült fotókon vízeséssé formálódó lépcsők láthatók, amelyek aljában a metróhálózat alkalmazottai a vízben sétálnak, a plafonról pedig mindenhol csöpög a víz. A megállók mérései szerint vasárnap este összesen 68 milliméter eső esett.

A Météo France tájékoztatása szerint a vasárnapihoz hasonló hatalmas eső utoljára 1995. július 2-án volt Párizsban, akkor egy óra alatt 47 milliméter víz zúdult a városra.

A vasárnap este egymást követő viharok során a párizsi tűzoltók 1700 segélyhívást kaptak és 87 helyre kellett kivonulniuk.

(Szöveg: MTI, kép: youtube.com, részlet a beágyazott videóból)

The post Elöntötte az eső Párizst (videó!) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

494. Még egyszer Simone Veilről

89 éves korában elhunyt Simone Veil, az Európai Parlament volt elnöke, Valéry Giscard d’Estaing volt egészségügyi minisztere. Az ő nevéhez fűződik a művi terhességmegszakítás legálissá tétele – a Veil-törvényt azóta is mindenki így nevezi. A holokauszttúlélő Veilt – a nagy államnőt, aki Macron elnök bejelentése alapján a Panthéonban nyugszik majd – gyászolja a francia zsidó közösség is.

Simone Veil azon kevés francia politikusok közé tartozik, akiknek a nevét mai napig őrzi egy törvény. A Veil-törvényről több mint 40 évvel az elfogadása után is mindenki tudja, hogy az abortusz legalizálásáról szóló szövegről van szó, melyet a Giscard elnöksége alatti, Jacques Chirac vezette első jobboldali kabinet fogadtatott el. Igaz, a törvény csak a baloldal szavazatainak segítségével ment át (a vita hevében volt, hogy a deportált Veilt Hitlerhez hasonlították). Veil egyébként 1993 és 1995 között ismét betöltötte az egészségügyi miniszteri posztot Édouard Balladur jobboldali kormányában.”

A cikkem folytatása a TEV oldalán olvasható.

(Kiemelt kép forrása: Wikipedia)

The post 494. Még egyszer Simone Veilről appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

493. G20-as csúcs, Trump és Macron: értékelésem

Véget ért a szélbalos tüntetésekkel és brutális rombolással tarkított G20-as csúcs Hamburgban. Németországban már meg is indult az értelmezési verseny, hogy ki a felelős (értsd: hibás) azért, hogy a városban elszabadult a pokol. Trump amerikai elnök közben izolálódni látszik a nemzetközi színtéren. Ugyanakkor sikerült Vlagyimir Putyinnal kialkudnia egy – sokadik – szíriai tűzszünetet.

A G20-as csúcs zárónyilatkozatában is látszik az izolálódás. 19 résztvevő a klímaharc mellett tette le a voksát, de rögzítették, hogy az Egyesült Államoknak különvéleménye van. Hasonlóan, benne maradt a szövegben a protekcionizmus elleni küzdelem. Ugyanakkor a “legitim piacvédelmi eszközök” használhatóságáról is szó van, ami szintén utal arra, hogy az Egyesült Államok kevés szövetségessel áll a kérdésben.

Szabadkereskedelmi bejelentések a G20-as csúcs margóján

Ha már protekcionizmus és szabadkereskedelem: menet közben bejelentették a CETA, az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény idei részleges és ideiglenes hatályba lépését, és az EU-Japán szabadkereskedelmi egyezmény ügyében tett előrelépéseket is.

Trump otthon is össztűz alatt, de ez akár siker is lehet számára

Ráadásul az elmúlt órák amerikai sajtóját olvasva a republikánus politikusok sem elégedettek a G20-as csúcs, és különösen a Trump-Putyin találkozó eredményeivel. (Egy felvetett közös kibervédelmi kezdeményezésből Trumpnak máris vissza kellett egy kicsit lépnie.) Ezért soha nem volt olyan fontos Trumpnak, hogy kézben tartsa a republikánus bázist, amely a pártelittel szemben az elnöki székig repítette. Vagyis könnyen lehet, hogy belpolitikai szempontból még sikeres is lehet ez a G20-as csúcs Trumpnak, ha a szabadkereskedelem-ellenes bázisának ügyesen tálalja, mire jutott. Ennek a bázisnak nem számít az sem, hogy milyen Trump nemzetközi megítélése, ha megkapja, amit Trump ígért. És igen, egyelőre úgy tűnik, megkapja.

Macron megint szimbolikusat lépett

Emmanuel Macron ismét szimbolikusat lépett, amikor 2017. december 12-ére újabb klímacsúcsot hívott össze. Ez egy üzenet az Egyesült Államoknak, hogy a kutya ugat, a karaván halad. Franciaország ismét azt jelzi ezzel, hogy a Trump által hagyott diplomáciai űrbe be fog nyomulni. Izgalmas kérdés, hogy július 14-én mire jut Macron Trumppal. Vajon betagozódik-e Trump “Macron alá”, vagy esetleg megpróbál erőt demonstrálni vele szemben? (Emlékezzünk a legutóbbi kézfogásos játékukra, amikor Macron játszott erődemonstrálósat!) Ebből a szempontból van párhuzam a Putyin-Trump találkozóval, ahol Trump nem keménykedett az orosz elnökkel. De mi lesz a franciával?

Az elemzésem első verzióját a Civil Rádió adásában mondtam el ma reggel:

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post 493. G20-as csúcs, Trump és Macron: értékelésem appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Nyomoznak egy tavalyi amerikai Macron-út miatt

Törvénytelen előnyszerzés gyanújával eljárás indított pénteken a párizsi ügyészség annak a Las Vegasban tavaly rendezett elektronikai szalon francia promóciós gálájának szervezése ügyében, amelyen az akkori szocialista kormány gazdasági minisztereként Las Vegasba látogató Emmanuel Macron jelenlegi államfő is részt vett.

Az ügyészség független vizsgálóbírókat bízott meg az ismeretlen tettes ellen indított eljárás lefolytatásával.

A Le Canard enchaîné című szatirikus lap egyik leleplező cikke nyomán még márciusban indított előzetes vizsgálatot a párizsi ügyészség az ügyben, amelynek keretében a korrupcióellenes hivatal nyomozói júniusban házkutatást tartottak a Havas PR-ügynökségnél és a Business France állami ügynökségnél, amelyek közbeszerzési pályázat kiírása nélkül szervezték meg 2016 januárban a Las Vegas-i gálát.

A 380 ezer euróba kerülő estre több mint több mint ötszáz személyiség és francia vállalatvezető volt hivatalos, a beszédet Emmanuel Macron tartotta.

A hatályos törvények szerint egy állami ügynökségnek 200 ezer euró feletti rendezvény megszervezésére közbeszerzési pályázatot kell kiírnia.

Az estet szervező Business France nevű állami ügynökség – amely a francia vállalatok nemzetközi fejlesztéseiért felelős – tavasszal elismerte, hogy közbeszerzési pályázat kiírása nélkül a Havas PR-ügynökséget kérte fel a gála megszervezésére, ugyanakkor azt is jelezte, hogy a miniszterek és kabinetjeik nem vesznek részt a beszerzési pályázataikban, azaz a Business és a Havas közötti szerződéses viszonyba nem szólnak bele.

A Buisness France akkori igazgatóját, Muriel Pénicaud-t azóta munkaügyi miniszternek nevezte ki Emmanuel Macron.

“Nem lett volna értelme emiatt lemondást terveznem, hiszen én magam hívtam fel a figyelmet az eljárási hibára, én kértem a független vizsgálatot, amelyet az én kérésemre indított el a pénzügyi felügyelet” – mondta a tárcavezető első lapinterjújában június 25-én arra az újságírói kérdésére, hogy nem merült-e fel a miniszter lemondása, amikor a nemzetgyűlési választásokat követően az államfő átalakította a kormányt.

A Libération című napilap szerint a 2016 júliusában készült könyvvizsgálói jelentés megállapította, hogy “sem megrendelés, sem árajánlat, sem aláírt szerződés, sem számla” nem kapcsolható a gálaesthez.

Muriel Pénicaud-t azzal is gyanúsítják, hogy a szabálytalanságot megállapító jelentést késve és csak részleteiben mutatta be az igazgatótanácsnak.

Az ügyészségi eljárás nyomán elképzelhető, hogy meggyanúsítják a minisztert, s a vizsgálat a gazdasági minisztérium volt munkatársainak szerepére is kiterjed. Az ügy márciusi kirobbanásakor Michel Sapin akkori gazdasági miniszter jelezte, hogy a gazdasági tárca nem felelős a történtekért, s a Buisness France-ra hárította a felelősséget.

A Havas PR-cég azt állítja, hogy nem követett el szabálytalanságot, álláspontja szerint a Business France-szal 2015 elején aláírt keretszerződés lehetőséget adott a gála megszervezésére közbeszerzési pályázat kiírása nélkül.

(Szöveg: MTI, kép: Élysée)

The post Nyomoznak egy tavalyi amerikai Macron-út miatt appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Macron újabb klímacsúcsot hív össze decemberre

A francia államfő bejelentette szombaton, hogy két évvel a párizsi klímaegyezmény aláírása után december 12-re újabb csúcstalálkozót hív össze az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében.

A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót, mint intézményt tömörítő G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének lezárása után tartott sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron kifejtette: további klímavédelmi intézkedéseket kell tenni, főleg pénzügyi téren. A csúcstalálkozó célja az lesz, hogy mozgósítsák a magán- és az állami tőkét a párizsi megállapodáshoz kötődő projektek megvalósításához.

A francia államfő azt reméli, hogy meg tudják győzni Donald Trump elnököt, változtassa meg a klímaváltozásról alkotott véleményét. Trump június 1-jén jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

 

The post Macron újabb klímacsúcsot hív össze decemberre appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Franciaország: fizessenek az amerikai techóriások!

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter vasárnap arra kérte az Európai Uniót, hogy a kontinensen fizettesse meg a rájuk eső méltányos adót az olyan amerikai internetes óriáscégekkel, mint a Google, az Amazon vagy a Facebook.

“Most jövök a G20-csoport találkozójáról Hamburgból, és megmondhatom, hogy a mai világ nem a gyengéknek való” – fogalmazott a tárcavezető a dél-franciaországi Aix-en-Provence-ban egy gazdasági fórumon.

“Amikor Putyin, Trump és Erdogan áll velünk szemben, itt az idő, hogy Európa magához térjen, hogy megvédje az érdekeit, hogy megfizettesse azt a adót a Google-lal, az Amazonnal, a Facebookkal, amellyel az európai adófizetőknek tartoznak” – tette hozzá Bruno Le Maire a hallgatóság tapsvihara közepette.

A többségében amerikai internetes nagyvállalatok, mint a Google, az Apple, a Facebook vagy az Amazon különböző pénzügyi megoldásokkal törekszik adóoptimalizálásra, azaz arra, hogy minél kevesebb adót fizessen egy-egy országban.

Franciaországban a Google évek óta nyomás alatt áll, a hatóságok 1,115 milliárd euró adótartozást próbálnak behajtani a cégen. Egy hónappal ezelőtt azonban a párizsi közigazgatási bíróság jelentéstevője szakvéleményében a Google-nak adott igazat azzal, hogy úgy vélte: nem kötelezhető adóhátralék befizetésére Franciaországban az amerikai vállalat. Az ítéletet a bíróság július végén mondja ki.

Május elején Olaszországnak sikerült megállapodnia a Google-lal. Ott 306 millió eurót fizet a nyeresége után Írországban adódó cég a 2009 és 2013 közötti időszakra visszamenőleg az államnak. Június végén pedig az Európai Bizottság rekordösszegű, mintegy 2,4 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-ra az uniós trösztellenes szabályok megsértése miatt.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Franciaország: fizessenek az amerikai techóriások! appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

492. Emmanuel Macron: Behind the Rise (dokumentumfilm Macronról)

Mivel töltse a Francia-szakértő a hétvégéjét és a pihenőnapját, ha nem azzal, hogy dokumentumfilmet néz – Emmanuel Macronról! Méghozzá egy egész jót. A politikai dokumentumfilm egyébként a francia televíziózás egyik legizgalmasabb és leghasznosabb műfaja.

A francia tévések (ideértve a közcsatornákat) egyáltalán nem félnek alaposan nekimenni akár kortárs témáknak, kampányoknak, politikusoknak sem. Általában alaposan, mélyen végignéznek egy-egy témát, elsősorban a megértés céljával. Ritka, hogy valami botrányosat találnak, viszont a megértést igenis elősegítik.

A TF1-csatorna bábáskodása mellett készítette Yann L’Hénoret a szóban forgó filmet (Emmanuel Macron: les coulisses d’une victoire). A munkát angol felirattal a Netflixen Magyarországon is meg tudjátok nézni, én is ott tettem (mindig a legális hozzáférés híve voltam és az is maradok, még ha ez azzal is jár, hogy időnként ingyenreklámot csinálok itt egyes szolgáltatásoknak ).

Miről szól a dokumentumfilm?

A dokumentumfilm végigkíséri a Macron-kampányt a kezdetektől a győzelemig, ráadásul számos belső kampánymegbeszélésről is képet ad.

Nem akarom a poént lelőni, nem akarok mindent elmondani, hátha valaki kedvet kap. De azért pár érdekességet kiemelek, melyek fontosak lehetnek a Macron-jelenség megértéséhez:

  • Macron felesége, Brigitte szinte tényleg mindenhol ott van, és tényleg beleszól abba, hogy egy-egy beszéd milyen lesz, mit tartalmaz.
  • Macron egy-egy szereplésről gyakran jön ki azzal, hogy milyen volt, min kell javítani és min kell változtatni. A tanácsadói által előkészített paneleket – ha egyetért velük és illenek a stratégiai irányba – profin képes kamerák előtt elmondani. Viszont maga is részt vesz a stratégia és a kommunikáció kialakításában, és ha kell, a csapatát képes leteremteni, irányítani. A kampánycsapat és a munka fiatalos és nagyon jó hangulatú volt, viszont érződik Macron autoritása is.
  • És ami a legizgalmasabb volt nekem a dokumentumfilm egészében, mert magyarázza, hogy Manuel Valls volt miniszterelnök miért kapott hatalmas pofont Macronéktól: a filmből kiderül, mert Macron kimondja, hogy árulónak tartja Valls-t, és úgy hiszi, ő volt az, aki végül teljesen ledarálta Hollande elnöki újrázási esélyeit. (Igaz az, hogy a Hollande visszalépése előtti időszakban Valls szinte kampányt indított az elnök személye ellen… .) A lényeg, hogy Macron személyes véleménye lehet egyféle magyarázat arra, hogy – a taktikai megfontolásokon túl – miért nem fogadták szeretettel a távozó kormányfőt az En Marche soraiban.

The post 492. Emmanuel Macron: Behind the Rise (dokumentumfilm Macronról) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

491. Macron konzervatív szemmel: Ablonczy Bálint a Franciapolitikában

Milyen elnök Emmanuel Macron konzervatív szemmel?

Ezt akartam megtudni, ezért hívtam Ablonczy Bálintot, a Heti Válasz rovatvezetőjét, a Kommentár főszerkesztőjét a Franciapolitika adásába. Elnöki szerepekről, reformokról, a republikánusok és a Nemzeti Front jövőjéről is szót ejtettünk.

Fogadjátok szeretettel!

The post 491. Macron konzervatív szemmel: Ablonczy Bálint a Franciapolitikában appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

490. Még mindig nem oldódott meg az ablakon kidobott zsidó asszony esete

“Lassan három hónapja tartja lázban a francia zsidó közösséget Sarah Halimi, az ablakon kidobott zsidó asszony esete.

Mint arról korábban a TEV oldalain beszámoltunk, a hatóságok egyelőre nem találtak egyértelmű bizonyítékot az antiszemita motivációra, a zsidó közösség egyre növekvő része azonban antiszemita, sőt terrorista bűncselekménynek tartja a gyilkosságot, tekintettel arra, hogy az elkövető „Allah Akbar” kiáltásokkal követhette el a tettét.

A francia zsidó szervezetek ernyőszervezete, a Crif, amely – az egyértelmű bizonyítékok hiányára tekintettel – korábban tartózkodó volt az antiszemita motiváció kimondásában, most a közösség követeléseinek élére állt.”

A cikk folytatása a TEV oldalán olvasható.

The post 490. Még mindig nem oldódott meg az ablakon kidobott zsidó asszony esete appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

489. Simone Veil kiérdemelte a Panthéont

Emmanuel Macron köztársasági elnök bejelentette, hogy Simone Veil, Giscard elnök volt egészségügyi minisztere, az első közvetlenül választott Európai Parlament elnöke a Panthéonban, a nagy franciáknak fenntartott temetkezési helyen nyugodhat. 

Ez a beszélgetés még a bejelentés előtt készült, de akkor már lehetett tudni, hogy franciák százezrei írnak alá petíciókat, hogy ez az Auschwitzot megjárt feminista zsidó asszony csatlakozhasson Voltaire-hez, Zolához és Rousseau-hoz…

Íme tehát a videó:

(Kiemelt kép forrása: Wikipedia)

The post 489. Simone Veil kiérdemelte a Panthéont appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

488. Teljesen mindegy, mekkora Macron népszerűsége

Egy friss mérés szerint 4 pontot erősödött Macron, és 8-at Édouard Philippe bizalmi indexe (43, illetve 47%-on állnak). Egy két héttel ezelőtti – másik intézet által csinált, más kérdésekkel operáló mérés – a megkérdezettek 64-64%-át mutatta nagyon, vagy nagyjából elégedettnek az elnöki, illetve a miniszterelnöki teljesítménnyel. Ugyanakkor gyűlnek a viharfelhők is Macronék népszerűsége körül.

Szkeptikus franciák

A népszerűségcsökkenés előszelét már abból is lehet érezni, hogy a hétfői elnöki kongresszusi beszéd, illetve a keddi miniszterelnöki programbeszéd nem aratott osztatlan sikert a franciák körében.

A megkérdezettek 54%-a azt mondta, hogy az elnök által kijelölt irány nem javítja majd az ország helyzetét. 58% továbbá azt mondta, nem támogatja a miniszterelnök által kedden bejelentett konkrét intézkedéseket. (A jobboldalnak jobban tetszik egyébként az irány, mint a baloldalnak.) Egy másik mérésben 26, illetve 27% mondta, hogy az elnöki és miniszterelnöki beszéd meggyőzte őket. Sok a bizonytalan, választ nem adó is: 32%. Ők azok, akik vélhetően az eredményekre várnak, nem beszédekre.

Most nem számít az elnök népszerűsége

A bizalmi index erősödése, meg a 64% persze izgalmas fejlemény. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a jelen helyzetben kicsi jelentősége van. Azért van kicsi jelentősége, mert Macron és Philippe hamarosan komoly szociális feszültségekkel járó reformokba kezdenek. Ezért az elnök és a miniszterelnök népszerűsége hamarosan és logikusan csökkenni fog, talán drámaian is. Ez a népszerűség kizárólag egy esetben pattanhat vissza: ha a reformok hozzák az eredményeket.

Vagyis most nem a népszerűségi számokat kell figyelni, mert azok pillanatokon belül pocsékak lesznek, hanem azt, hogy az ígért reformok megvalósulnak-e, illetve hatékonyak-e.

Az elnök és a miniszterelnök népszerűsége akkor lesz újra fontos, ha a a végrehajtott vagy nem végrehajtott program eredményei is megjelennek a számokban. Akkor mondhatunk bármit is arról, hogy az újraválasztás szempontjából jók, vagy rosszak azok a számok…

Vagyis fontos a népszerűség, csak nem most. Térjünk erre vissza két-három év múlva. Persze addig is figyelem a méréseket, csak a fentiek tudatában !

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post 488. Teljesen mindegy, mekkora Macron népszerűsége appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

487. Még egyszer Macron és a V4-ek viszonyáról

Az elmúlt napokban több alkalommal is írtam a V4-ek és Macron viszonyáról. Még egyszer térjünk vissza a témára!

Először is, kifejtettem, hogy átfogóan hogy látom ezt a kérdést ebben a cikkben, majd hosszan elemeztem a kiküldött munkavállalók problémáját (ami szerintem az egyik legégetőbb vitakérdés a kelet-nyugat viszonylatban).

Viszont ha valakinek nem volt ideje, vagy nincs ideje ezeket részletesen végigolvasni, akkor szeretettel ajánlom ezt a hétfő reggeli beszélgetést.

A Civil Rádió adásában (FM98) Görög Mása kérdezett.

The post 487. Még egyszer Macron és a V4-ek viszonyáról appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

486. Milyen elnök Macron?

Milyen elnök Macron? Milyen elnöki szerepfelfogást jelenít meg?

Ezt jártam körül 2017. július 4-én reggel először a Klubrádióban, utána pedig az M1 stúdiójában. Fogadjátok mindkét beszélgetést szeretettel!

És akkor íme a Klubrádión elhangzott anyag:

Itt pedig az M1-es beszélgetés (amelynek az MTI-beszámolóját itt találjátok, ha valaki csak olvasni szeret ).

The post 486. Milyen elnök Macron? appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Macron visszatér a monarchikus elnöki szerepfelfogáshoz: elemzésem

Az, hogy üzenetküldés helyett Emmanuel Macron francia államfő beszédet mondott a parlament két háza, a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülésén hétfőn, egyfajta visszatérést jelez a monarchikus elnöki szerepfelfogáshoz – mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

Monarchikus elemek: visszatérés

A szakértő elmondása szerint az elnöki szerep a létrehozásakor a monarchikus és a köztársasági elemek keveréke volt, Nicolas Sarkozy előtt ez is volt a jellemző, és Macron ehhez kíván visszatérni. Ehhez hozzátartozik, hogy az elnök ritkán szólal meg, de akkor súlya van a szavainak, ezt a súlyt adta meg most a versailles-i kastélyba összehívott kongresszus előtti beszéd. Korábban az elnökök írásos üzenetet küldtek a parlamentnek, amit a házelnök olvasott fel a miniszterelnöki programbeszéd előtt, ehelyett tartott most Macron beszédet – jegyezte meg.

Az már vitathatóbb változtatás, hogy a július 14-i nemzeti ünnepen nem ad televíziós interjút az államfő, “meglátjuk, fog-e hiányozni az interjú a franciáknak” – mondta. Az eredeti modell szerint évi két sajtótájékoztatón lehetett kérdezni az elnököt, Soós Eszter Petronella szerint ehhez szeretne Macron visszatérni.

Választási program 2.0.

A szakértő kitért arra: a hétfőn elhangzott ígéretek nem újak, azok mind Macron választási programjából következnek. Az egyik, amely szerint lecsökkentik a képviselők számát és egy bizonyos százalékukat arányosan, tehát valamilyen listás rendszerben választják majd, 20-25 éves ígérete a francia politikának. Persze a rendszert úgy alakítják majd ki, hogy a kisebb pártoknak minél kevesebb mandátumot eredményezzen, hiszen mind a Macron-pártnak, mind a republikánusoknak ez az érdeke – fűzte hozzá.

Az államfő beszédében az Európa iránti vágy újraélesztéséről is szólt. Soós Eszter Petronella ezzel kapcsolatban azt mondta: az elnök Marine Le Pent tartja fő ellenfelének, hiszen ő “az egyetlen és igazán felismerhető euroszkeptikus Franciaországban”. Macron ezzel a Nemzeti Front szavazóihoz szólt, üzenete az, hogy egy olyan, francia vezetésű Európa következik, amelyben megint érdemes lesz franciaként hinni.

Emmanuel Macron francia államfő hétfőn jelentette be a versailles-i kastélyba összehívott parlament előtt, hogy harmadával csökkenti a képviselők és a szentárok számát, valamit a jelenleginél arányosabbá teszi a választási rendszert. Emmanuel Macron a harmadik köztársasági elnök, aki összehívta a kongresszust a versailles-i kastélyba. A jobboldali Nicolas Sarkozy 2009 júniusában a gazdasági válság, míg a baloldali Francois Hollande 2015 novemberében a terrorizmus következményeiről tartott ünnepélyes beszédet a törvényhozás két háza előtt.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Macron visszatér a monarchikus elnöki szerepfelfogáshoz: elemzésem appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Párizs, Róma és Berlin szabályrendszert tervez a migránsokat mentő civil szervezeteknek

Az olasz, a francia és a német belügyminiszter szeretne egy szabályrendszert kidolgozni a Földközi-tengeren migránsokat mentő külföldi civil szervezetek (NGO) számára, valamint a líbiai parti őrség megerősítését is szorgalmazza az Olaszországba érkező migrációs hullám feltartóztatására – jelezte hétfőn a francia belügyminisztérium.

Gérard Collomb francia, Thomas de Mazière német, Marco Minniti olasz belügyminiszter és Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyi EU-biztos vasárnap este Párizsban egyeztetett az EU Tallinnban, július 6-án és 7-én esedékes informális belügyminiszteri találkozója előtt.

A három tárcavezető a javaslatait a 28 uniós tagállam elé terjeszti, és azt is szorgalmazza, hogy az Európai Unió erősítse meg a migránsok hazaküldési stratégiáját a származási országaikba, s ehhez biztosítson további támogatást az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a líbiai befogadási infrastruktúrák javítására és az európai visszatelepítési intézkedések felgyorsítására – olvasható a találkozóról hétfőn megjelent közleményben.

A vasárnap esti párizsi munkavacsorán az uniós biztos, valamint a francia és a német belügyminiszter szolidaritásáról biztosította Olaszországot, amelynek “az érkezők egyre növekvő számával kell szembesülnie”.

A római kormány azt is szerette volna, ha más európai országok is megnyitnák a kikötőiket a menedékkérőket szállító hajók számára, s egy részüket közvetlenül odaszállítanák. A francia tájékoztatás szerint azonban “a partnerek úgy ítélték meg, hogy ez nem a legmegfelelőbb válasz a jelenlegi helyzetre, mert kontraproduktív lenne, s újabb hívószóként” szolgálna”.

Francia belügyi források szerint a cél az, hogy jobban megfékezzék az illegális bevándorlást és “segítsék az olaszokat a hozzájuk érkezők jobb kezelésében”.

A migránsokat mentő külföldi civil szervezetekre (NGO) vonatkozó szabályrendszert Olaszországnak kell elkészítenie és bemutatnia “annak érdekében, hogy a Földközi-tengeren tevékenykedő NGO-kkal javuljon az együttműködés” – áll a közleményben.

Az olaszországi és görögországi központokban tartózkodó menedékkérők európai elosztásának felgyorsítása is szerepel a tervek között. Ennek érdekében “Franciaország és Németország elkötelezte magát az erőfeszítéseik megerősítésére”.

Róma ezen kívül azt is hangoztatta, hogy Olaszország és az egész EU legszélső határának Líbia, pontosabban Líbia déli határa számít, és Afrika középső térségében kell megfékezni a migrációt. A közleményben ezért az is szerepel, hogy a három ország megerősíti a határellenőrzést Líbia déli részén az illegális migrációs hullám feltartóztatására, és ezt a Líbiával szomszédos országokkal szoros együttműködésben teszi. A líbiai parti őrség támogatását pedig a helyi erők képzésének és anyagi támogatásának növelésével képzeli el a három uniós ország.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának támogatására olyan infrastruktúrák létrehozását tervezi Róma, Párizs és Berlin Líbiában, amelyek az emberi jogok és az életkörülmények szempontjából megfelelnek a nemzetközi normáknak.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Párizs, Róma és Berlin szabályrendszert tervez a migránsokat mentő civil szervezeteknek appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

A nemzeti ünnepen ölte volna meg az elnököt

Őrizetbe vett a francia rendőrség egy szélsőjobboldali  férfit, aki a nemzeti ünnepen, július 14-én a hagyományos katonai díszszemlén meg akarta ölni Emmanuel Macron államfőt – erősítették meg hétfőn rendőrségi források az RMC rádió értesülését.

A 23 éves férfit június 28-án állították Párizs egyik elővárosában, Argenteuil-ben, s szombaton terrorizmus gyanújával indult ellene eljárás.

A kihallgatáson magát nacionalistának valló férfinak több célpontja is volt, az államfőn kívül “muzulmánokra, zsidókra, feketékre és homoszexuálisokra” akart támadni. A rendőrségnek akkor tűnt fel, amikor videójátékokat népszerűsítő internetes oldalakon próbált meg fegyvert beszerezni. Több internetező is bejelentést tett ellene azon a hatósági platformon, ahol jelezni lehet interneten terjesztett törvénytelen tartalmakat vagy gyanús viselkedéseket.

A rendőrök három konyhakést találtak a gyanúsított gépkocsijában, s a számítógépe átvizsgálása során pedig kiderült, hogy interneten keresett potenciális célpontokat.

A férfinak már volt dolga a rendőrséggel: 2016-ban három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték rasszista gyűlöletkeltés és terrorizmus dicsőítése miatt, miután a 2011-ben Norvégiában 77 embert meggyilkolt neonáci meggyőződésű Anders Behring Breivik tetteit méltatta.

A gyanúsított profilja és terve a hatóságok szerint emlékeztet Maxime Brunerie merényletkísérletére, aki 2002. július 14-én a katonai díszszemle elején Jacques Chirac akkori államfő gépkocsiját vette célba a párizsi Champs-Elysées sugárúton. A szintén szélsőjobboldali mozgalmakkal szimpatizáló, akkor 25 éves támadó egy gitártokba rejtett 22 mm-es karabélyból adott le nem célzott lövést, amitől senki nem sérült meg. A férfit 2004-ben tíz év szabadságvesztésre ítélték, a perében azt mondta, hogy “valami történelmi dolgot” akart végrehajtani. 2009 augusztusban szabadult.

(Szöveg: MTI, kiemelt kép: pixabay.com)

 

The post A nemzeti ünnepen ölte volna meg az elnököt appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

485. Néhány gondolat Macron kongresszusi beszédéről

Nem sok radikális újdonságot mondott – a konkrétumok szintjén – Emmanuel Macron a kongresszusi beszédében.

Rögtön le is szögezem: ez nem egy összefoglaló és nem is alapos elemzés. Alig tíz perce, hogy Macron befejezte a mondandóját.

Visszalapozva hevenyészett jegyzeteimet, úgy tűnik, az elnök kongresszusi beszédében gyakorlatilag keretbe helyezte azokat a nagy irányokat, amelyeket a kampányban megígért (intézmények reformja, integráció stb., a törvényhozás reformja különösen súlyos eleme volt a beszédnek).

Intézmények reformja: kongresszusi jóváhagyásra várva

Másfél órás, hosszú kongresszusi beszéd volt. Érződött, hogy minden szónak súlya van. Az egyik legfontosabb szó talán a történelem volt: Macron, sok elődjével ellentétben úgy tűnik, tudja, hogy az elnöknek dolga, hogy kijelölje a maga és kormánya helyét a történelemben. Ugyancsak sokat emlegette a szuverenitást. Hangsúlyozta, hogy arra kapott mandátumot, hogy visszaadja a szuverenitást (önállóságot) a franciáknak,  nyilván a szó minden értelmében.

Az volt az érzésem, hogy a parlament tagjainak jobban tetszett a beszéd második, mint az első része. Nyílt színi taps viszonylag későn volt először, talán nem függetlenül attól, hogy a beszéd első felében az elnök a parlamenti munka racionalizálásáról, illetve a képviselők, szenátorok létszámának csökkentéséről beszélt… Macron ismét megígérte egyébként az arányos választás valamiféle beépítését a francia választási rendszerbe, ami sem Macron pártjának, sem más nagy pártnak nem érdeke. Ezért nem is csinálta meg eddig senki 1986 óta – de mindenki belengette…

Emmanuel Macron az intézményi változásokhoz szükséges alkotmánymódosítást első körben a Kongresszus útján kívánja elfogadtatni (3/5-ös többség kell), de ha nem sikerül így végezni a dologgal, jelezte, lehet a témában népszavazás is.

Franciaország nemzetközi szerepe

A beszéd második fele Franciaország európai és nemzetközi szerepét is tárgyalta. Teljesen egyértelmű, hogy Macron be akar nyomulni abba a térbe, amelyet az Egyesült Államok szabadon hagyott a világpolitikában. Az elnök humanista és a békére fókuszáló programját a világnak ajánlotta, a francia történelmi hagyományoknak megfelelően. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Franciaország elismeri a szuverenitást, és nem elsősorban beavatkozásokban gondolkodik (bár nem zárja ki őket), viszont a diplomáciája útján ki fog állni a kisebbségekért és a szabadságjogokért. Odaszúrt Donald Trump amerikai elnöknek is azzal, hogy Franciaország minden szövetségét tiszteletben fogja tartani.

Az integrációs kérdések kapcsán kiemelendő annak megismétlése, hogy az év végén az uniós reformprogramról minden tagállam tartson demokratikus konzultációkat, és az, hogy meg kell különböztetni a gazdasági bevándorlókat a menekültektől, s a határok védelméhez erős Európa kell. Mint Macron mondta, Európa nem piaci, hanem szabadság- és békeprogram. Azt mondta, hisz Európában, de a szkepticizmusnak is van oka (Macron európai nézetei árnyaltságának egyébként érdekes példája a kiküldött munkavállalók dolgában kifejtett álláspontja, amelyről itt írtam bővebben).

Az elnök egyébként a beszéd után távozik, a képviselők pedig – szavazás nélkül – megvitatják a hallottakat. Rekord mennyiségű frakció alakult az új Nemzetgyűlésben, úgyhogy ez egy rekord hosszúságú vita lesz…

Én pedig várom a leiratokat és átiratokat, hogy pontosan lássam, mit is kell elemezni, illetve mihez kell viszonyítani Édouard Philippe miniszterelnök holnap nemzetgyűlési programbeszédét.

(Kiemelt kép: saját felvétel a televíziós közvetítésről.)

The post 485. Néhány gondolat Macron kongresszusi beszédéről appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

484. Kiküldött munkavállalók: ezzel támadja Franciaország a keleti tagállamokat

Demokratikus kérdések ide, demokratikus kérdések oda, Franciaország és a keleti tagállamok – így a visegrádiak – viszonyát egy nagyon alapvető ellentét és vita is strukturálja. Ez pedig a kiküldött munkavállalók (posted workers, trvavailleurs détachés) jogairól szóló uniós irányelv ügye. Miről szól ez a vita, milyen érdekek vannak a háttérben?

Kiküldött munkavállalók: mit mondanak az aktuális szabályok?

A kiküldött munkavállalókról hivatalosan az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK számú, 1996. december 16.-i, “a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről” szóló irányelve rendelkezik. (2014-ben egyébként elfogadtak egy újabb irányelvet, amely a fenti szabályok érvényesítésére dolgozott ki eszközöket.)

A jogszabály pontosan meghatározza, hogy ki számít kiküldött munkavállalónak: “aki munkáját korlátozott ideig egy, a szokásos munkavégzése szerinti tagállamon kívüli tagállam területén végzi“.

És itt jön a lényeg. Az irányelv azt is előírja, hogy a kiküldött munkavállalóra milyen szabályokat kell alkalmazni a fogadó államban. A szöveg a “bérszint” kapcsán kiemeli: a “minimális bérszint fogalmát annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai, illetve gyakorlata határozzák meg, amelynek a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik” . Vagyis a kiküldött munkavállalónak az adott fogadóország minimálbérét kötelező kézhez kapnia.

(Már itt, előzetesen felhívom a figyelmet, hogy a Bizottság által javasolt módosítás a “bérszint” fogalmát “javadalmazásra” kívánja cserélni. Utóbbi nyilvánvalóan tágabb fogalom, azaz több kötelezettséget ró a vállalkozásokra.)

A küldő vállalkozás azzal az előnnyel is rendelkezhet, hogy a kiküldött munkavállalónak – ha hat hónapot nem haladja meg a kiküldetése – fő szabály szerint nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a fogadó államban, illetve része maradhat a küldő állam tb-rendszerének. Ez összességében az adók és járulékok ügyében jelenthet versenyelőnyt a küldő vállalkozásnak.

2016: az Európai Bizottság módosítást javasol

Az Európai Bizottság 2016-ban a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv teljes módosítását javasolta. A testület kiemelte, hogy az “ugyanazon a helyen végezett ugyanazon munkát ugyanúgy kell javadalmazni“. (A keleti tagállamok, így Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, valamint Románia szerint ez a piaci működés megcsúfolása, hiszen éppen a relatíve alacsonyabb bérszint adja a versenyelőnyüket.) A módosítást a bizottsági szöveg tanúsága szerint Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia és Svédország kérte. Ezzel tehát nagyjából ki is alakult a két ellenérdekelt tömb.

A Bizottság szerint nincs szó a munkaerőköltségek harmonizálásáról. Az EB szándéka szerint a cél, hogy “a kiküldött munkavállalók kirendelésének idejére a fogadó tagállamban lévő megélhetési költségekhez és normákhoz” igazítsák “a munkafeltételeket“.

A közúti fuvarozás területét külön is említi a bizottsági indoklás. Az elmúlt évek vitáiból is tudjuk, hogy – különösen Németország esetében – ez egy rendkívül fájó, vitás pont a keletiekkel.

A módosítás 24 hónapban maximalizálná a kiküldetés időtartamát. (“Amennyiben a kiküldetés időtartama előreláthatóan vagy ténylegesen meghaladja a huszonnégy hónapot, azt a tagállamot kell a munkavégzés szokásos helye szerinti országnak tekinteni, amelynek területére a munkavállalót kiküldték.“)

Általánosan alkalmazandóvá” tenné továbbá a “kollektív megállapodásokat a kiküldött munkavállalókra az összes gazdasági ágazatban“. Ez a “javadalmazás” szó bevezetésével együtt igazán érdekes, hiszen így elképzelhető, hogy – a minimálbéren túli jövedelmek miatt – jóval többet kell majd fizetni a kiküldött munkavállalónak, mint eddig.

A keleti tagállamok tiltakoztak

A változtatás, mint fentebb említettem, ebben a formában a keleti, olcsóbb munkaerővel bíró tagállamoknak és vállalkozásoknak nem érdeke. Magyarország is azon tagállamok közé tartozik, amelyek tiltakoznak a változtatás ellen. A Bizottság 2016 javaslatának bemutatásakor Magyarország is részt vett abban a parlamenti eljárásban, amely lehetővé teszi, hogy tagállami parlamentnek “sárga lapot adjanak” (subsidiarity control mechanism). Ez végül meg is történt.

A magyar kormányzat honlapján az erről az eljárásról szóló értesítésben teljesen egyértelmű a konfliktus megfogalmazása. Mint írják: “a fennálló rendszert az Európai Bizottság Magyarország számára elfogadhatatlan módon, a magyar munkavállalók és vállalkozások érdekeit egyes „régi” tagállamok érdekeihez képest másodlagosan kezelve kívánja módosítani, és javaslatában kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szeretne szabályozni“.

(Ehhez annyi pontosítás ide kívánkozik, hogy a munkaadókkal ellentétben a munkavállalóknak egyébként még érdeke is lehetne a módosítás, ha a költségek növekedése miatt nem veszítik el a munkájukat… .)

A Bizottság ugyanakkor a sárga lapos eljárás ellenére fenntartotta a javaslatát.

Franciaország bekeményít a kiküldött munkavállalók ellen

A francia kormányzat és politika hosszú idő óta az egyik legjelentősebb és egyben leghevesebb támadója a kiküldött munkavállalókról szóló irányelvnek. A kiküldött munkavállalók érkezése Franciaország szempontjából “szociális dömpingnek”, jogtalan versenyelőny kiaknázásának számít. Manuel Valls egykori kormányfő – Marine Le Pen álláspontjára jócskán rátromfolva – 2016-ban, még hivatalban odáig ment, hogy ha ebben az ügyben nem történik Franciaországnak kedvező változás, akkor hazája egészen egyszerűen nem fogja alkalmazni az irányelv szabályait.

Ez elég súlyos fenyegetés. Ezzel ugyanis egy alapító tagállam azt ígérte, nyíltan meg fogja szegni a hatályos uniós szabályokat.

Az építőipar területén a franciák különösen rosszul élik meg a helyzetet. Gyakran emlegetik továbbá a postafiók-cégeket, amelyek papíron áthelyezik a székhelyüket egy olcsóbb munkaerővel dolgoztató tagállamba, hogy kibújjanak a hazai szabályok alól.

2017 elején több megyében, régióban olyan szabályokat fogadtak el (“Molière-záradék”), amelyek kötelezővé tették volna a francia nyelv használatát az építési telkeken. Igaz, ez egyértelműen és látványosan jogszerűtlen volt, és az akkori kormány sem támogatta.

Októberre halasztva

A máltai elnökség által benyújtott javaslat sem volt eléggé elfogadható a vitázó felek számára. E szerint a közúti fuvarozást kivették volna a szabályok alól. Előírták volna továbbá, hogy a munkáltatók a helyi normáknak megfelelően szállásolják el a dolgozóikat, amit a fogadó országnak ellenőriznie kell. A máltaiak a “javadalmazás” fogalmát a fogadó ország meghatározásához igazították.

Franciaország, és személyesen Emmanuel Macron francia elnök komoly részt vállalt abban, hogy a máltai javaslatról szóló döntés ne jöhessen létre. Macron ugyanis olyan új követelésekkel állt elő, amelyek nehezítik az elfogadást. Az új francia kérések egyértelműen elfogadhatatlanok a keleti tagállamoknak, ide értve azt a javaslatot is, amely 24 helyett 12 hónapban maximalizálná a kiküldetés hosszát. (Jelenleg a társadalombiztosítási szabályok változnak 24 hónap után, de nincs akadálya a két éven túli kiküldetésnek sem.)

Így a tanácsi döntést októberre kellett halasztani a szükséges többség hiányában. Addig is hatályban maradnak a ma érvényes szabályok.

Francia sajtóhírek szerint egyébként a franciák úgy számolnak, hogy Szlovákiával, Lengyelországgal és Magyarországgal a meggyőzés szintjén sem kell foglalkozniuk. Nem kell teljes egyetértés, az ő szavazataik nélkül is átmehet a reform. Ez – ugyanezen sajtóhírek szerint – kissé aggasztja Németországot, attól tartva, hogy a vita más ügyekben is megnehezíti majd az együttműködést ezekkel a tagállamokkal. Márpedig Emmanuel Macron nem finomkodva lépett az uniós színpadra. Mint emlékezetes, elég hangosan beköszönt – ugyanezeknek a tagállamoknak.

Egészen biztosan folytatása következik.

(Képek és kiemelt képek forrása: pixabay.com.)

The post 484. Kiküldött munkavállalók: ezzel támadja Franciaország a keleti tagállamokat appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

483. Hollande költségvetési hagyatéka: megszorítások jöhetnek

A francia Számvevőszék megsemmisítő jelentésben elemezte a távozó Hollande-kabinetek költségvetési politikáját. A testület arra jutott, hogy további intézkedések (értsd: megszorítások) nélkül nem tartható a 3%-os hiánycél, amelyre Emmanuel Macron és Édouard Philippe kormánya ígéretet tett. A kormányfő ezek után keményen beleszállt az előző kormányba. Azt mondta, a dolog “elfogadhatatlan”. Philippe úgy fogalmazott: 8 milliárd eurónyi nem finanszírozott ígéret szerepel a költségvetésben.

Kíméletlen a Számvevőszék

A Számvevőszék jelentése a hiány csökkentésének túl lassú voltát és a közkiadások túlzott növekedését kritizálja (2016: 0,2% csökkenés). Úgy véli, Franciaország ezzel lemarad és elmarad az európai partnerektől; majd kifejti, hogy a jelenlegi költségvetési tervek túlbecsülik a bevételeket, s különösen alábecsülik a kiadásokat.

A távozó kabinet 2,8%-os hiányt ígért 2017-re. A Számvevőszék viszont úgy látja, ha nem történik semmi, ha nem kerül sor megszorításokra, akkor a deficit 3,2% körülre szállhat el. A számvevők úgy vélték továbbá, hogy a 2017-es költségvetés és Franciaország uniónak benyújtott stabilitási programját “valótlanságok csúfítják”.

Megszorítások – elsősorban kiadáscsökkentések – jöhetnek

A miniszterelnök azt mondta, hogy már idén 3%-ra szorítják a költségvetés hiányát. Hozzátette, hogy a várható megszorítások nem adóemelések, hanem kiadáscsökkentés formájában érkeznek majd, Az első konkrét részleteket keddi parlamenti programbeszédére ígérte. (Bruno Le Maire gazdasági miniszter egy héttel ezelőtt azért már annyit mondott, hogy minden szektor, minisztérium, közigazgatási szint érintett lesz.)

Nem is nagyon van más lehetősége egyébként a kormánynak, mint a megszorítás, a kiadáscsökkentés. Párizs ugyanis már kétszer kapott két éves türelmi időt Brüsszeltől, és úgy tűnik, most fogyott el a türelem.

Az elnöki programot is befolyásolhatja

A Számvevőszék egyébként még a 2017-esnél is keményebb döntéseket prognosztizál Franciaország számára, ha Párizs tartani akarja a stabilitási programban lefektetett 2,3%-os 2018-as hiánycélt. EZ az elnöki program fényében különösen érdekes információ. A New York Times cikke felhívja a figyelmet, hogy Emmanuel Macron programja 60 milliárd eurós megtakarításokat és 50 milliárd eurós beruházásösztönzést ígért az öt éves mandátumra – ebben a keretben sem kevés az a minimum 5 milliárd euró, amit idén találni kell a hiánycél tartásához.

Emmanuel Macron 2016 augusztusáig gazdasági miniszter  volt François Hollande kormányában, így minden bizonnyal ismeri a helyzet komolyságát, és azt is, hogy Hollande-ék milyen módszerekkel és gondolkodásmóddal készítették a költségvetést. Hogy baj van, azt már idén áprilisban elismerték az akkori gazdasági és költségvetési miniszterek. Feltételezhető, hogy a Philippe-kabinet ezért is kezdte a munkát egy számvevőszéki jelentés megrendelésével.

Jelenleg 64-64% nagyon, vagy inkább elégedett az elnök és a miniszterelnök teljesítményével. Szép kihívás lesz ezt a költségvetési hagyatékot kezelni – a népszerűségi számok totális romlása nélkül…

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post 483. Hollande költségvetési hagyatéka: megszorítások jöhetnek appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Pages