Biztonságpiac

Volodimir Zelenszkij beszámolt arról, hogy Oroszország december 31-e óta mintegy 170 iráni gyártmányú Sahid drónt, ezenkívül többtucatnyi, különböző típusú rakétát vetett be Ukrajna ellen.

Kijevet több mint tíz erős robbanás rázta meg, köztük a belvárosi épületeket – jelentették nemsokkal korábban az AFP francia hírügynökség újságírói. A főváros katonai vezetése szerint a rakéták a legkülönbözőbb kerületekben csapódtak be, lakónegyedekben is.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy legkevesebb tizenhat ember megsebesült a támadásokban, és hogy a város több részében nincs áram. A helyi elektromos művek adatai szerint ez 250 ezer fogyasztót érint.

A hatóságok tájékoztatása szerint civil infrastrukturális létesítmények is kaptak találatot, megsérült egy gázvezeték is. A vízellátással kapcsolatos problémákról is beszámoltak.

Rakétacsapások érték az északkelet-ukrajnai Harkiv városát is

– közölte Oleh Szinegubov regionális kormányzó. Beszámolója szerint egy ember meghalt, 41 megsebesült.

Oroszország keddi légitámadása a számokat és a rakéták típusát tekintve a december 29-i nagy támadás megismétlése – jelentette ki az ukrán légierő parancsnoka. Hozzátette, hogy Moszkva több Kinzsal típusú hiperszonikus rakétával támadta Kijevet.

Az orosz erők nyolc nappal ezelőtt 158 rakétával és drónnal támadták Ukrajnát.

The post Intenzív rakétatámadás érte Kijevet, országos légiriadót rendeltek el appeared first on Biztonságpiac.

A Magyar Honvédség idén mintegy 4 ezer új katonát üdvözölhetett soraiban – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az MTI-vel a Honvédelmi Minisztérium (HM) szombati közleménye szerint.
Az év során megtett erőfeszítések és az országos toborzókampány kiemelkedő sikerei jelzik, hogy a katonai pálya iránti érdeklődés továbbra is erős és növekvő – fogalmazott a honvédelmi miniszter a közleményben.

Az év során az iranyasereg.hu oldalra több mint 500 ezerszer kerestek rá, a toborzók pedig több mint 42 ezer hívást fogadtak, és a toborzóirodák forgalma érezhetően megnőtt – ismertette a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett, hogy az év kiemelkedő eseményei közé tartozott az augusztus elejétől szeptember közepéig tartó időszak, amikor mintegy 1500 új katona csatlakozott a Magyar Honvédséghez.

A négyezres számban minden szolgálatvállalási jogviszony benne van: a tartalékos, a szerződéses katonák és az altiszt- és a tisztképzést megkezdők is. A toborzási sikerek közé tartozik, hogy idén több mint 200 fiatal kezdte meg tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudomány és Honvédtisztképző Karának katonai szakjain – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Hozzátette, az „Embert a vasra!” toborzókampány folytatódik, amelynek második fázisában a megújuló tüzérséget jelentő PzH 2000 önjáró lövegek leendő kezelőit szólítja meg a HM, amely felhívásra már 149-en jelentkeztek.

The post 2023-ban mintegy 4 ezer katona lépett be a Magyar Honvédségbe appeared first on Biztonságpiac.

A módosítás hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a módosítás hatálybalépésekor hatályos működési engedélyek és igazolványok határozatlan időtartamúvá válnak.

The post SZVMSZK: 2024.01.01-től a működési engedélyek és az igazolványok határozatlan ideig érvényesek appeared first on Biztonságpiac.

Számos Google Drive felhasználó tapasztalta, hogy a felhőben tárolt fájljaik és mappaszerkezetük hirtelen eltűnt vagy megváltozott. Ennek hátterében egy régebbi mentés (körülbelül áprilisi-májusi) visszaállítása áll. Ez különösen aggasztó, tekintettel arra, hogy a Google Drive a világ egyik legnépszerűbb felhőalapú tárolószolgáltatása, így a probléma potenciálisan hatalmas mennyiségű adatot érinthet. A szolgáltatást széles körben használják mind magánszemélyek, mind vállalatok, ahol az elveszett adatok komoly anyagi veszteséget okozhatnak.

A vizsgálatok során a felhasználói tevékenységek nyomai nem kerültek felderítésre az érintett fiókokban, ami arra utal, hogy a probléma nem külső behatolás vagy adatlopás következménye, hanem a Google saját rendszerében keletkezett hiba. Ez különösen nagy probléma, mivel a felhasználók gyakran fizetnek is a tárhelyért és az adataik biztonságáért.

Néhány esetben az offline gyorsítótárakban megmaradhattak az eltűnt adatok, de jelenleg nincs megbízható módszer ezek visszaállítására.

A Google Támogatói Csapat azt javasolja az érintett felhasználóknak, hogy a probléma okának tisztázásáig ne módosítsák gyökérmappáikat, és ne váltsanak cloud storage szolgáltatót, mivel ez bonyolíthatja az adatok helyreállítását.

Ez az incidens rávilágít arra, hogy még a legnagyobb és legmegbízhatóbbnak tartott szolgáltatók esetében is előfordulhatnak hibák. Ezért ajánlott offline biztonsági mentéseket készíteni az adatokról, vagy szükség esetén egy másik felhőalapú tárhely szolgáltatást is igénybe venni az elsődleges mellett.

(Forrás: nki.gov.hu)

The post Eltűnő fájlok a Google Drive-ban appeared first on Biztonságpiac.

Észak-Korea elkezdte új felderítő műholdjának működtetését, jelentette be a KCNA állami hírügynökség vasárnap. Ez a bejelentés azután történt, hogy az ország az előző hónapban felbocsátotta első katonai kémműholdját, ami az Egyesült Államok és szövetségesei részéről újabb szankciók kivetését eredményezte.

A Nemzeti Űr- és Űrtechnológiai Igazgatóság (NATA) phenjani központjában működő új műholdas műveleti iroda szombaton kezdte meg működését. Az iroda a begyűjtött adatokat a hadsereg felderítő részlegének és más fontos egységeknek továbbítja, tájékoztatott a KCNA.

Észak-Korea azt állítja, hogy november 21-én sikeresen indították útjára az első katonai kémműholdjukat, amely állítólag képeket küldött a washingtoni Fehér Házról, az amerikai védelmi minisztériumról, amerikai katonai bázisokról és Dél-Korea bizonyos területeiről. Ez a fejlemény regionális feszültséget okozott, és további szankciókat váltott ki az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán és Dél-Korea részéről.

Phenjan még nem tette közzé a műhold által készített képeket, így a nemzetközi elemzők és kormányok vitatják a műhold valós működőképességét. Az ENSZ határozatai értelmében Észak-Koreának tilos ballisztikus technológiát alkalmazó kísérleteket végeznie.

The post Észak-Korea elkezdte első felderítő műholdjának a beüzemelését appeared first on Biztonságpiac.

Szombaton este Párizsban, az Eiffel-torony közelében egy támadó késsel megölt egy embert és kalapáccsal megsebesített két további személyt, miközben „Allah akbar” kiáltásokat hallatott. A rendőrség elektromos sokkolóval ártalmatlanította és a helyszínen letartóztatta a támadót, jelentette be Gérald Darmanin belügyminiszter.

Az esetet először gyilkosság és gyilkossági kísérlet miatt a bűnügyi rendőrség vizsgálta, majd a terrorelhárítási ügyészség vette át az ügyet.

A 26 éves elkövető, Armand R. francia állampolgár, pszichológiai problémákkal küzd és radikális iszlamista nézetei miatt szerepel a titkosszolgálatok veszélyes személyeket tartalmazó nyilvántartásában. 2016-ban négy év börtönbüntetésre ítélték egy merényletterv miatt, és szabadulása óta a titkosszolgálatok figyelik – mondta a belügyminiszter a helyszínen.

Az áldozat egy német állampolgárságú férfi volt, aki turistaként tartózkodott Párizsban. A támadás során feleségével és barátjával volt, akik nem sérültek meg.

A két megsebesült közül az egyik egy idősebb francia állampolgár, a másik egy külföldi turista, akinek állampolgársága nem ismert. Mindkettőjük állapota stabil. A támadó a letartóztatásakor azt állította, hogy nem tudja elviselni a világszerte muzulmánok elleni erőszakot.

A támadó azt is elmondta a rendőröknek, hogy dühös a Gázában történtek miatt, Franciaország bűnrészes abban, amit Izrael tesz, és elege van abból, hogy muszlimok halnak meg.

Élisabeth Borne francia miniszterelnök az X-en kijelentette, hogy nem engednek a terrorizmusnak, és támogatásáról biztosította a sérülteket és hozzátartozóikat, valamint köszönetet mondott a rendfenntartó erőknek és a mentősöknek a bátorságukért és professzionalizmusukért.

A rendőrség lezárta a merénylet helyszínét és arra kérte az embereket, hogy kerüljék el a környéket. A francia hatóságok terrortámadásként kezelik az esetet.

The post „Allah akbar” kiáltás után egy személyt halálra késelt, további kettőt pedig kalapáccsal támadott meg egy iszlamista támadó Párizsban appeared first on Biztonságpiac.

Egy Long Island-i férfi, aki megölte terhes barátnőjét és a testét az út szélén hagyta, 25 éves börtönbüntetéstől életfogytiglani szabadságvesztésig terjedő ítéletet kapott.

A 33 éves Goey Charles-t az esküdtszék gyilkosságban találta bűnösnek, miután brutálisan megölte 29 éves várandós barátnőjét, Vanessa Pierre-t 2020 októberében.

A queensi Horace Harding gyorsforgalmi út melletti biztonsági kamera felvételei kulcsfontosságú bizonyítékokként szolgáltak, amelyeken látható, hogy Charles egy fehér Dodge Challengerrel megáll az út szélén, majd kihúzza Vanessa Pierre-t az autó hátsó üléséről az út szélére.

A felvételek szerint Charles és az ápolónőnek tanuló barátnője hajnali háromkor álltak meg az úton, és a nő még életben volt, amikor az autó leparkolt. Egy órával később azonban már csak Pierre élettelen testét húzta ki Charles az autóból.

A hat hónapos terhes nő nyakán zúzódásokat találtak, amelyek arra utalnak, hogy megfojtották. Pierre és Charles egy éven át voltak együtt, de nem ismert, hogy az áldozat gyermekét Charles-tól várta-e.

The post Térfigyelő kamera buktatta le a férfit, aki végzett hat hónapos terhes barátnőjével appeared first on Biztonságpiac.

Az elmúlt időszakban egyre több figyelem irányul a mesterséges intelligencia (AI) eszközök, mint például a ChatGPT munkahelyi használatának kérdéseire. Ezek az eszközök jelentős produktivitás növekedést és időmegtakarítást ígérnek, így egyre több munkavállaló építi be őket a napi munkafolyamatokba. Azonban az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint fontos, hogy mielőtt elkezdjük használni ezeket az AI eszközöket, meg kell tanulnunk biztonságosan, adataink veszélyeztetése nélkül dolgozni ezekkel a rendszerekkel.

Az AI eszközök segíthetnek ötletek kidolgozásában, szövegek átfogalmazásában, vagy akár üzleti stratégiák megalkotásában. Ugyanakkor, a használatuk során felmerülő adatvédelmi aggályokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az ESET kutatói szerint különösen aggasztó, hogy az AI eszközök, mint a ChatGPT használatakor érzékeny adatok kerülhetnek nemzetközi nagyvállalatok kezébe.

A nagy nyelvi modellek (LLM), mint a ChatGPT, hatékonyan képesek értelmezni és válaszolni a felhasználói kérdésekre, de minden interakció során fennáll a veszély, hogy érzékeny információkat osztunk meg. Egyes vállalatok ezért korlátozzák vagy tiltják ezeknek az eszközöknek a használatát – az ESET kutatói erről is beszélgettek Hackfelmetszők – Veled is megtörténhet c. podcastjukban.

Fontos megérteni, hogy amint egy chatbothoz kérdést intézünk, a megadott információk nyilvánosak lesznek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezeket az adatokat azonnal felhasználják más felhasználók kérdéseinek megválaszolására.

A nagy nyelvi modelleket (LLM) üzemeltető cégek és partnereik azonban hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz, és felhasználhatják azokat a technológiai fejlesztések során. Az OpenAI – a ChatGPT fejlesztője – lehetővé tette a felhasználók számára, hogy kikapcsolják a csevegési előzményeket, ezzel megakadályozva, hogy az adatokat az AI modellek tanításához használják. Ezáltal a felhasználók nagyobb kontrollt gyakorolhatnak adataik felett. Mindig ajánlott a csevegési előzmények kikapcsolása, különösen akkor, ha munkahelyi környezetben használjuk az ilyen eszközöket.

Ugyanakkor, még ha ki is kapcsoljuk a csevegési előzményeket, a chatbotokat üzemeltető külső szerverek továbbra is tárolják a beküldött adatokat. Ez azt jelenti, hogy fennáll a kockázata annak, hogy hackerek jogtalanul hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz. Technikai problémák esetén pedig előfordulhat, hogy illetéktelen személyek férhetnek hozzá a chatbot felhasználóinak adataihoz, ahogyan ez 2023 márciusában meg is történt.

Hogyan használhatjuk munkavállalóként biztonságosan az olyan platformokat, mint a ChatGPT?

Az ESET szakértői összegyűjtötték a leggyakrabban előforduló problémákat, és elmondják, hogyan kerülhetőek el a kockázatok.

1. Ügyféladatok kezelése AI eszközökkel

Az egyik gyakori hiba, amit a munkavállalók elkövetnek az AI eszközök használatakor, az a céges ügyfelek vagy páciensek adatainak megosztása. Például egy orvos esetében, aki a beteg adatait és saját orvosi jegyzeteit írja be a chatbotba, hogy az AI segítségével elkészítsen egy levelet a páciens biztosítótársaságának, vagy egy marketinges, aki CRM rendszerből ügyféladatokat tölt fel célzott hírlevelek generálásához.

A munkavállalóknak fontos, hogy anonimizálják az adatokat, mielőtt azokat chatbotokba írják. Az ügyféladatok védelme érdekében minden érzékeny információt, mint a nevek, címek, számlaszámok, ki kell hagyni a bevitt szövegekből. A legbiztonságosabb megközelítés az, ha kerüljük a személyes adatok használatát, és általános kérdéseket teszünk fel.

2. Bizalmas dokumentumok kezelése chatbotokkal

A chatbotok hasznosak lehetnek adatok gyors összegzésére vagy dokumentumok, prezentációk és jelentések létrehozására. Azonban a dokumentumok feltöltése AI rendszerekbe, mint a ChatGPT, kockázatot jelenthet a bennük tárolt vállalati vagy ügyféladatok számára. Az adatok egyszerű átmásolása és az AI nyújtotta gyors összefoglalók készítése csábító lehet, de adatbiztonság szempontjából ez egy kockázatos módszer.

Fontos, hogy a vállalatok szigorú irányelveket alkalmazzanak a bizalmas dokumentumok kezelésére, és korlátozzák azokhoz való hozzáférést. Az alkalmazottaknak manuálisan kell átnézniük a dokumentumokat, mielőtt chatbotok segítségét kérnék, így biztosítva, hogy az érzékeny információkat, mint nevek és kapcsolattartási adatok, anonimizálásra kerüljenek.

3. Vállalati adatok védelme AI kérések során

Gondoljunk csak arra az esetre, amikor egy vállalat a ChatGPT segítségét kéri az időmenedzsment vagy munkafolyamatok optimalizálásában, és értékes vállalati információkat ad meg a chatbotnak. Az ilyen típusú érzékeny adatok megosztása, akár véletlenül is, jogosulatlan hozzáféréshez vagy bizalmas információk kiszivárgásához vezethet.

A megoldás az, hogy a munkavállalók anonimizálják a promptokat. Soha nem szabad megadni személyes vagy vállalati adatokat, mint nevek vagy pénzügyi információk. A vállalatoknak érdemes standardizált, anonim kéréseket készíteni, amelyeket az alkalmazottak használhatnak, például: “Képzelje el, hogy xy pozícióban dolgozik az xy vállalatnál. Hogyan javíthatná a heti munkafolyamatot [egy adott pozícióban], főleg [egy adott feladatra] összpontosítva?”

Az AI eszközök nélkülözhetetlen részét képezik a modern munkavégzésnek. A mesterséges intelligencia és gépi tanulás területén történő folyamatos fejlődés mellett a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a trendekhez. Az ESET szakértői szerint minden munkavállalónak, az adatbiztonsági szakértőktől az IT generalistákig, tudnia kell, hogyan használják ezeket a technológiákat biztonságosan, anélkül, hogy kockáztatnák az érzékeny adatok kiszivárgását.

De mi erről a véleménye a ChatGPT-nek?

Nem lenne korrekt, ha erről a témáról, pont magát a mesterséges intelligenciát nem kérdeznénk meg, így az alábbiakban változatlanul közöljük a ChatGPT válaszát.

The post Mielőtt elkezdi használni a ChatGPT-t, ezt feltétlenül olvassa el appeared first on Biztonságpiac.

A bejárati ajtó otthonunk egyik legfontosabb eleme, de a munkahelyen, irodában is ez az első, amit reggelente meglátunk a munkanap indításánál, valamint az ügyfelek is ezzel a berendezéssel találkoznak először. Ezért is fontos odafigyelni arra, hogy pontosan milyet használunk az adott helyen.

A bejárati ajtó nem egy átlagos nyílászáró

Sokkal több funkcióval bír, mint egy szoba ajtaja. A bejárati ajtó tulajdonképpen választóvonalat képez a belső tér intimitása és a külvilág között. Nagy jelentősége van annak, hogy mégis milyet választunk. Az RS Ablak műanyag bejárati ajtók kínálatában garantáltan megtalálhatjuk a keresett darabot. Természetesen gyakran felmerül a kérdés, hogy mégis miért ez a kialakítás az egyik legjobb választás? Az árak mellett az is erős érv, hogy teljesen az egyéni ízlésünk, stílusunk és igényeink szerint tervezhetjük meg őket.

A végeredmény így garantáltan szemet gyönyörködtető és egyben harmonikus lesz. Minden alkalommal öröm lesz kinyitni és bezárni. Általánosságban elmondható, hogy a legnépszerűbbek közé a barna műanyag bejárati ajtók számítanak. Természetesen választhatunk teljesen más árnyalatot vagy színt. Egy bejárati ajtóval szemben több elvárás is alapvető. Biztonságosnak kell lennie, hogy a külső behatolók ne tudjanak bejutni otthonunkba vagy éppen az irodába, munkahelyre. Emellett a szigetelés is fontos, hogy az ingatlan energiahatékonysága is biztosítva legyen.

Hosszú távú hibamentes működésre is szükség van. Nem éppen kényelmes, ha folyamatosan valami probléma adódik vele: nyikorog, nem zár megfelelően vagy csak nagyon nehézkesen lehet becsukni, netán könnyen megsérül. A műanyag nyílászáróknak minimális a karbantartási igényük, strapabíróak, és még a tisztításukat is egyszerűen meg lehet oldani.

Mire figyeljünk a választás során?

Kezdjük a sort az anyaggal. A bejárati ajtó készülhet többféle alapanyagból: acél, alumínium, fa és műanyag. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. A fa például nagyon mutatós, de könnyen sérül és rengeteget kell vele foglalkozni, hogy az állapotát hosszú távon is megőrizze.

A legjobb választás a legsokoldalúbbnak tartott műanyag bejárati ajtó. Megjelenésben és funkcióban is kiemelkedő a többi kialakításhoz képest.

A beépítés egyszerűen megoldható

Természetesen ehhez meg kell találni a megfelelő “ablakos” céget is. A műanyag bejárati ajtók küszöbe (az alacsony beépítési magasság miatt) még mozgáskorlátozott személyek otthonában is optimális lehet.

A vasalat könnyedén biztosítja a zárást és a nyitást. Ebből többféle típus is elérhető a piacon, a tervezési szakaszban érdemes erről egyeztetni a kivitelezővel. Ha utcára nyílik az ajtó, vagy veszélyesebb a környék, akkor a legjobb választás az integrált, többpontos zár és egyben biztonsági vasalat.

A legjobb megoldás az, ha már a tervezés elkezdése során felvesszük a kapcsolatot egy szakemberrel.

The post Miért jó választás a műanyag bejárati ajtó? appeared first on Biztonságpiac.

Az Európai Unió (EU) szerint egyértelmű fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve, hogy Észak-Korea ballisztikusrakéta-technológiát alkalmazva katonai műholdat bocsátott fel – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatában arra reagált, hogy kedden Észak-Korea valószínűleg orosz segítséggel pályára állított egy katonai kémműholdat. Az uniós főképviselő kijelentette, az EU határozottan elítéli a műhold felbocsátását, mely – mint kiemelte – az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ilyen fellövéseket tiltó határozatainak kirívó megsértését jelenti.

„Alapvető fontosságú, hogy valamennyi ENSZ-tagállam, különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, teljes körűen végrehajtsák az ENSZ Észak-Koreával szemben bevezetett szankcióit annak érdekében, hogy Phenjan teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon felhagyjon nukleáris fegyvereinek és egyéb tömegpusztító fegyvereinek fejlesztésével és gyártásával, valamint ballisztikusrakéta- és nukleáris programjaival” — fogalmazott.

Borrell hangsúlyozta: az EU ismételten mély aggodalmának ad hangot az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyítése miatt, amely sértheti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, valamint határozottan elítéli, hogy Phenjan fegyvereket ad Oroszországnak az Ukrajna elleni háború folytatásához.

A Koreai-félsziget fenntartható békéjéhez és biztonságához vezető egyetlen járható út az, ha Észak-Korea haladéktalanul eleget tesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai szerinti kötelezettségeinek – emelte ki Borrell, majd hozzátette: Észak-Korea soha nem lehet atomfegyverrel rendelkező állam az atomsorompó-szerződés (NPT) értelmében.

Az EU mély aggodalmának ad hangot továbbá a világűrben tanúsított minden olyan magatartás miatt, amely fenyegető vagy fenyegetőnek tűnhet, és ellenőrizetlen eszkalációhoz vezethet – közölte.

Az EU teljes szolidaritásáról biztosítja Dél-Koreát és Japánt, és készen áll arra, hogy valamennyi érintett partnerével együttműködjön egy olyan érdemi diplomáciai folyamat előmozdításában, amelynek célja a fenntartható béke és biztonság megteremtése a Koreai-félsziget teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelése révén – tette hozzá nyilatkozatában az uniós diplomácia vezetője.

 

The post Az EU szerint fenyegetést jelent az észak-koreai műhold pályára állítása appeared first on Biztonságpiac.

Három magyar került fel az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezetének a legkeresettebb európai bűnözőket rögzítő listájára.

Az Europol közleménye szerint az Európai Unió tagállamaiból idén 59 elfogatóparanccsal körözött ember került fel a „Most Wanted” oldalra. Ezen a legkeresettebbek listáján olyanok szerepelnek, akiket egyebek mellett kábítószer-kereskedelem, pénzmosás, emberkereskedelem, fegyveres rablás, terrorizmus vagy emberölés miatt köröznek. Ide került fel a három magyar bűnöző, mindhármukat kábítószer-kereskedelem és -terjesztés miatt keresi a rendőrség.

A bűnözők felkutatásához az Europol idén is a lakosság segítségét kéri, ezért kampányt indított a szökevények felkutatására. Az Célkörözési Egységek Európai Hálózata (ENFAST) által közzétett felhívás arra kéri a lakosságot, hogy látogassanak el a weboldalra, nézzék meg a bűnözők fényképeit, hogy felismerik-e valamelyiküket. Gyanú esetén névtelenül lehet bejelentést tenni a weboldalon keresztül.

„Az uniós országok közötti és az uniós polgárokkal való együttműködés kulcsfontosságú a keresett szökevények megtalálásához. Ezek a bűnözők országról országra menekülnek, és többször is megpróbálják kijátszani a bűnüldöző hatóságokat” – idézte Catherine de Bolle igazgatót a hágai uniós szervezet közleménye.

A legkeresettebb bűnözők 2016 óta elérhető, ez idáig 408 szökevény fotóját bemutató listája alapján tett névtelen bejelentések 146 letartóztatásokhoz vezettek. A tavalyi kampány indulása óta 21 ügyet sikerült sikeresen megoldani.

 

The post Legkeresettebb bűnözők: Három magyar az Europol listáján appeared first on Biztonságpiac.

Átadták a NASAMS légvédelmi rakétarendszer két alegységét Győrben, a Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred laktanyájában. A Balatonból kiemeltek egy második világháborban lelőtt magyar vadászrepülő roncsait…

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az átadáson elmondta, a magyar honvédség a legmodernebb technológiát képviselő földi telepítésű légvédelmi rakétarendszer birtokába került, mellyel nagy magaságú és közepes hatótávolságú oltalmat képes nyújtani. A miniszter hozzátette: a tucatnyi másik országban is alkalmazott rendszer legnagyobb erőssége, hogy irányító állomások kapcsolatára épülő hálózati kialakítást tesz lehetővé. A NATO államokban rendkívül elterjedt, kiváló amerikai gyártmányú AMRAAM rakétákkal működik, amelyeket a Gripen harci repülőgépek is használnak – mondta.

Szalay-Bobrovniczky emlékeztetett arra, hogy tavaly megkezdte működését az Airbustól beszerzett a Multifunkcionális Légvédelmi Rakéta Műveleti Központ, a SAMOC. Folyamatban van az izraeli LM 20-84-es multifunkciós radarok beszállítása és rendszerbe állítása, amely a közismert izraeli Vaskupola rendszer „szeme” – tette hozzá.

A fegyverrendszert gyártó norvég Kongsberg Defence & Aerospace AS alelnöke, Kyrre Lohne elmondta, három év telt el a szerződés aláírása óta, ami rekordidőnek számít. Hozzátette, Magyarország az első NATO-ország, mely a NASAMS megnövelt hatótávolságú AMRAAM rakétáit alkalmazza. A beszerzésben a magyar és a norvég kormány mellett az amerikai kormány is részt vett a Raytheon céggel együttműködve. A gyártó 2024 nyaráig további négy NASAMS alegységet, valamint egy kisebb tartalék alegység technikai eszközeit szállítja le.

Második világháborús magyar vadászgép roncsait emelték ki a Balatonból

Második világháborús magyar vadászgép roncsait emelték ki a Balatonból. A Messerschmitt Me 109 típusú vadászrepülőgépet Beregszászi Sándor szakaszvezető vezette, aki a haza védelmében halt meg. A gép hadtörténeti jelentősége abban áll, hogy jelenlegi tudásunk szerint ez az egyetlen hazai összeszerelésű, magyar gyártmányú motorral rendelkező Messerschmitt vadászgép világszerte.

Magó Károly zászlós, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár kutatója elmondta: 1941 júniusában Magyarország megkapta a jogot a legmodernebb haditechnika gyártására, így vált lehetővé a Balatonból kiemelt gép elkészítése is. Beregszászi Sándor szakaszvezető, a gép pilótája 1944. július 2-án halt hősi halált az amerikaiakkal vívott harcban. Az első merüléseket a gép roncsához 2020-ban végezték, az első felszínre került roncselemeket 2021-ben mutatták be. A feltárás idén folytatódott.

A roncs mintegy öt méter mélyen volt, több eleme elkorrodált, az iszappal fedett elemei maradtak jobb állapotban. A napokban a motor testének a szárnyhoz csatlakozó darabját emelték ki. A szakemberek tovább folytatják a terület átvizsgálását további elemek felkutatásának reményében.

Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese elmondta, hogy a magyar légierő óriási túlerővel szemben védte a hazát az amerikaiakkal szemben. Jelentős erőforrást jelentett a magyar katonáknak, hogy a hazaszeretet mozgatta őket. Példát vehet minden magyar katona Beregszászi Sándor szakaszvezető helytállásáról, aki rendkívül fiatalon, mindössze 21 esztendősen adta életét a hazájáért – közölte.

 

The post NASAMS légvédelmi rakétarendszer Győrben, II. világháborús magyar vadászgép roncsai a Balatonban appeared first on Biztonságpiac.

Elnézést kért a portugál rendőrség Madeleine McCann szüleitől a tizenhat éve Portugáliában eltűnt brit kislány ügyének kezelési módja miatt.

Madeleine McCann a dél-portugáliai Praia da Luz főleg britek látogatta, Ocean Club nevű üdülőközpontjából tűnt el nyomtalanul 2007 májusában, néhány nappal negyedik születésnapja előtt. A gyermek – két kisebb testvérével – a család földszinti szállodai szobájában aludt, miközben szülei az üdülő szabadtéri éttermében, baráti társasággal vacsoráztak.

A szülők bizonyos időközönként felváltva benéztek a szobába, ám amikor Madeleine édesanyja, Kate McCann késő este ellenőrizte a gyerekeket, a kislány már nem volt az ágyában.

Az ügyet szinte példátlan nemzetközi figyelem kíséri, különösen azóta, hogy a portugál rendőrség 2007 őszén az orvos szülőket nyilvánította gyanúsítottá. A nyomozó hatóságok azt feltételezték, hogy a szülők csak megrendezték a gyermekrablást, mivel részük volt Madeleine halálában, jóllehet soha nem került elő egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kislány már nem él.

Az anya később elmondta: a portugál rendőrség rövidebb börtönbüntetést kilátásba helyező vádalku-ajánlattal próbálta őt rávenni a beismerő vallomásra.  A gyanúsítást a portugál vádhatóság egy évvel később érdemi bizonyítékok hiányában feloldotta és a vizsgálatot vezető főfelügyelőtől, Goncalo Amaraltól elvették az ügy irányítását. Amaral ugyanakkor nem sokkal később könyvet írt az esetről, változatlanul azzal vádolva a szülőket, hogy részük volt gyermekük eltűnésében.

Az anya és férje a kislány édesapja Gerry McCann rágalmazás címén pert indított Amaral ellen, de keresetüket a portugál legfelsőbb bíróság elutasította. A BBC brit közszolgálati televízió Panorama című közéleti műsorának hétfői beszámolója szerint azonban a portugál rendőrség a kislány eltűnése óta most először elnézést kért a szülőktől az ügy kezelési módja miatt.

A BBC-nek nyilatkozó portugál nyomozati illetékesek elismerték, hogy a vizsgálat kezdeti szakaszában számos tényezőt figyelmen kívül hagytak, például azt, hogy a szülők portugálul nem beszélő külföldiként nem teljesen értették a körülöttük zajló nyomozati fejleményeket. A BBC beszámolója szerint a német ügyészség is üdvözölte a portugál rendőrség bocsánatkérését. A német vádhatóságok ugyanis már 2020-ban bejelentették, hogy véleményük szerint a brit kislány valószínűleg már nem él, és feltételezett meggyilkolásával egy német állampolgárt gyanúsítanak.

A gyanúsított, Christian Brückner jelenleg hétéves börtönbüntetését tölti, miután megerőszakolt egy 72 éves amerikai nőt ugyanabban a portugáliai térségben, ahonnan Madeleine McCann eltűnt. Brückner ugyanakkor folyamatosan tagadja, hogy köze lett volna a kislány eltűnéséhez, és ebben az ügyben egyelőre nem emeltek vádat ellene.

 

The post Elnézést kért a portugál rendőrség Madeleine McCann szüleitől az ügy kezeléséért appeared first on Biztonságpiac.

A Scotland Yard főparancsnoka szerint erőteljesebb törvényekre van szükség a szélsőségességgel szemben, mert a terrorizmus és a gyűlölet vezérelte bűncselekmények elleni jogszabályok nem alkalmasak a szélsőséges megnyilvánulások törvényi szankcionálására.

Mark Rowley a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a palesztinok mellett tartott legutóbbi londoni tüntetéseken „felkavaró és ízléstelen” jelenetek is lezajlottak.

„Teljesen értelmetlen lett volna azonban több száz embert őrizetbe venni, amikor magatartásuk ellenére nem indítható ellenük büntetőeljárás. Ez csak olaj lenne a tűzre” – fogalmazott a londoni rendőrség vezetője.

Londonban három hete minden szombaton tízezrek tüntettek a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen.

Az izraeli katonai akció előzményeként a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, háromezret megsebesítettek, és a legutóbbi izraeli adatok szerint 229 túszt a Gázai övezetbe hurcoltak.

Rowley a Sky News szombati interjúműsorában elmondta: az angol büntető jogszabályok jelentős mozgásteret adnak a terrorizmus és a gyűlölet vezérelte bűncselekmények elleni hatósági fellépéshez, ahhoz azonban nem, hogy ugyanilyen eréllyel lehessen szembeszállni a szélsőséges megnyilvánulásokkal, és ez „rést üt a jogalkalmazáson”.

A Scotland Yard főparancsnoka szerint azonban a rendőrség ennek ellenére is „abszolút kíméletlenül” jár el törvénysértések esetén, és a következő hetekben még sokkal több őrizetbe vétel várható. A londoni rendőrség a Hamász támadása óta 75 embert vett őrizetbe gyűlölet vezérelte bűncselekmények gyanújával.

A legfrissebb hivatalos összesítés szerint a Scotland Yard október eleje óta 408 antiszemita incidensről szerzett tudomást. A tavalyi azonos időszakban 28 ilyen jellegű bűncselekményről érkezett bejelentés. Az iszlámellenes incidensek száma a tavaly októberi 65-ről idén októberben 174-re emelkedett.

Sok résztvevőt őrizetbe vettek egy tűzszünetet követelő New York-i tüntetésen

Mintegy kétszáz tüntetőt őrizetbe vett a rendőrség New York belvárosában péntek este egy demonstráción, amelyen a szervező csoport (Zsidó hang a békéért) azt követelte Izraeltől, hogy tartson tűzszünetet a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni háborújában. Több száz tüntető árasztotta el a manhattani Grand Central Terminal vasútállomás épületét az esti csúcsforgalomban, amivel jelentős fennakadást okozott. Egy héttel korábban hasonló demonstráció volt az amerikai törvényhozás egyik épületében. Ugyanez a zsidó csoport követelt akkor is tűzszünetet Izraeltől. A hatóságok akkor mintegy háromszáz résztvevőt vezettek el.

Az egész világra kiterjedő biztonsági figyelmeztetést adott ki az Egyesült Államok állampolgárai számára

Az Egyesült Államok az erőszakos cselekmények megnövekedett kockázata miatt az egész világra kiterjedő biztonsági figyelmeztetést adott ki csütörtökön a külföldön tartózkodó állampolgárai számára.

A külügyminisztérium felhívásának szövege szerint „a világ különböző pontjain megnövekedett feszültségek miatt fennáll a terrortámadások, tüntetések és az amerikai állampolgárokkal és érdekeltségekkel szembeni erőszakos cselekmények veszélye, ezért a külügyminisztérium azt javasolja az állampolgároknak, hogy legyenek nagyon körültekintők”.

Az elmúlt napokban a Közel-Kelet több államában voltak tüntetések amerikai külképviseletek közelében. A külügyminisztérium Libanon és Izrael esetében lehetővé tette az ott dolgozó amerikai diplomaták egy részének, hogy átmenetileg elhagyják szolgálati helyüket, de a külképviseletek mindenütt nyitva tartanak.

Kedden a legmagasabb fokozatú figyelmeztetés lépett életbe Libanonra vonatkozóan, ebben arra szólították fel amerikai állampolgárokat, hogy ne utazzanak az Izraellel szomszédos országba.

Kirby: ami egyes amerikai egyetemeken történik az kimeríti az antiszemitizmust

Ami egyes amerikai egyetemeken történik Izrael-ellenes tüntetésként, az kimeríti az antiszemitizmust – ismerte el a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora. John Kirby egy sajtóbeszélgetésen kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy vannak felsőoktatási intézmények, ahol a zsidó diákok félnek, és megfélemlítést szenvednek el, ami „elfogadhatatlan” és „ellentétes azzal, amit az Egyesült Államok képvisel”.

A fehér házi illetékes ugyanakkor arról is beszélt, hogy a muszlimok elleni gyűlölet sem elfogadható, ami széles körben tapasztalható. Nagy amerikai elitegyetemek befolyásos és vagyonos adományozói közül többen bejelentették, hogy felfüggesztik alma materük támogatását, mert az intézmény falain belül hangos, antiszemita felhangú, Izrael-ellenes tüntetéseket szerveztek diákcsoportok.

Leon Cooperman milliárdos üzletember, a New York-i Columbia Egyetem egykori hallgatója közölte, hogy noha az elmúlt években mintegy ötvenmillió dollárt adományozott az egyetemnek, most felfüggeszti a támogatást, pénzét ezután más szervezeteknek adja. Cooperman a hét közepén egy interjúban a Hamászt támogató megmozdulásokat szervező diákokat „eszetlennek” nevezte, és szégyennek, hogy ilyen a Columbia Egyetemen megtörténhet.

Az Egyesült Államok vezető műszaki egyeteme, a massachussettsi műszaki egyetem (MIT) hatszáz korábbi diákja nyílt levélben követelte az intézmény vezetésétől, hogy tegyen lépéseket a zsidó diákok biztonságát fenyegető tüntetések ellen. Az intézményben a napokban tartott palesztinpárti demonstráción intifádát, azaz Izrael elleni fegyveres felkelést követeltek, és azt kiabálták, hogy ez az „egyetlen megoldás”.

„Egy egyetemet nem az ott tanuló diákok irányítanak” – ezt a Pennsylvaniai Egyetem egyik korábbi diákja és vezetőségi tagja, jelenlegi támogatója, Vahan Gureghian mondta az egyetemi megmozdulásokkal kapcsolatban. Az üzletember a Fox Digital tévének adott nyilatkozatában óvatosságra intette az érintett egyetemek rektorait, amikor olyan döntéseket szándékoznak hozni, amelyek esetleg aláássák intézményük hírnevét, és amelyekkel kockáztatják az anyagi támogatások elvesztését.

A nagy amerikai magánegyetemek a nagy összegű tandíjak mellett nagyban függnek a korábbi diákokból lett befolyásos személyiségek anyagi támogatásától.

Mintegy kétezren tüntettek Szarajevóban Palesztina mellett

Mintegy kétezren vettek részt vasárnap a szarajevói városháza előtt meghirdetett Palesztina-párti tüntetésen, amelyet a bosznia-hercegovinai palesztin közösség szervezett – számolt be a Dnevni Avaz című boszniai napilap. A demonstrálók palesztin zászlókat lengettek, és transzparenseket tartottak a magasba, amelyeken elítélték a Gázai övezetben történt erőszakot, Izraelt pedig a nácikhoz hasonlították. A résztvevők között volt Szarajevó polgármestere, Benjamina Karic is, aki elmondta: ezzel az összejövetellel a történelem jó oldalán állnak.

„Mi tudjuk a legjobban, milyen az, amikor nincs víz, étel, és amikor gyerekek halnak meg” – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy Szarajevó olyan város, amely a modern történelem leghosszabb ostroma alatt állt. „Ezért Szarajevó kiáll a békéért és a világ összes ártatlan áldozatáért” – jelentette ki. Más felszólalók Palesztina szabadságát követelték, és a Gázai övezet elleni támadások azonnali beszüntetésére, valamint a segélyszállítmányoknak a rászorulókhoz való mielőbbi eljuttatására szólítottak fel. A palesztinok mellett tüntettek a montenegrói és a szerb fővárosban is.

 

The post Rowley: erőteljesebb törvényekre van szükség a szélsőségességgel szemben appeared first on Biztonságpiac.

A halottak napja előtt, többnyire a mécsesek, gyertyák gyújtásából eredő, a temetőkben vagy lakásokban keletkező tüzek megelőzésére figyelmeztet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

Az elmúlt évben 98 alkalommal keletkezett tűz temetőkben vagy azok környékén. A legtöbbször, 66 esetben a temető növényzete és a száraz avar kapott lángra. Bár a legtöbb esetben csak néhány négyzetméteren pusztítottak a lángok, néhány helyen a temető melletti területre is átterjedtek, és többhektáros, kiterjedt szabadtéri tűz alakult ki. Összesen 330 ezer négyzetméternyi terület égett le; tizenhét alkalommal a temető területén kihelyezett szemetes gyulladt ki, tizenöt esetben pedig a sírhelyeken elhelyezett koszorúk égtek – ismertették.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy sokan otthon is mécseseket, gyertyákat gyújtanak, ami lakástűzhöz is vezethet. Tavaly október vége és november eleje között tizenhárom temetőben keletkezett tűz; ugyanebben az időszakban tizenkét lakóépületben csaptak fel a lángok kegyeleti gyertyák és mécsesek miatt – idézték fel. A temetői tüzek megelőzése érdekében tisztítsuk meg a sírhely környezetét a száraz falevelektől, elszáradt koszorúktól és virágoktól – tanácsolja a katasztrófavédelem.

„Csak hőálló mécsestartóban lévő mécsest gyújtsunk meg! A mécsest úgy helyezzük el, hogy a közelében ne legyen semmilyen éghető anyag, és ne tudjon felborulni. Az égő mécsest a sírtól való távozás előtt oltsuk el! A temetőben kihelyezett hulladékgyűjtőbe pedig ne dobjunk izzó, forró tárgyakat!”.

A lakástüzek leggyakoribb oka, hogy az égő mécsest, gyertyát túl közel teszik valamilyen éghető anyaghoz. Ha a gyertyát vagy mécsest egy tűzálló tálra, a gyúlékony tárgyaktól távolabb helyezzük, akkor az nem forrósítja át a környezetét, és nem vezet lakástűzhöz a megemlékezés. A meggyújtott gyertyát ne hagyjuk felügyelet nélkül!

A közleményben arra is kitértek, hogy akik Halloweent ünnepelnek, és töklámpást készítenek, ügyeljenek arra, hogy a lámpás ne tudjon felborulni, és ne legyen a közelében semmi, ami meg tud gyulladni. Akik kültéren helyeznek el töklámpást, abba gyertya és mécses helyett elemes LED izzót tegyenek! Ez akkor sem okoz tüzet, ha a szél száraz faleveleket fúj oda vagy felborítja a töklámpást – olvasható az OKF közleményében.

 

The post Majdnem minden, amit tudni szeretnél a halottak napi tüzek megelőzéséről appeared first on Biztonságpiac.

Sikeresen zárult az Adaptive Hussars 2023 többnemzeti hadgyakorlat – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert idézve azt írták: közel hatezer fő, 47 katonai szervezet részvételével lezárult a Magyarországon harminc éve nem látott méretű és komplexitású Adaptive Hussars 2023 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlat, amelynek keretében sikeresen vizsgázott mind a Magyar Honvédség, mind a védelmi igazgatás.

A hadgyakorlatot azért rendelte el a honvédelmi miniszter, hogy a magyar haderő védelmi képességét teszteljék, hiszen a veszélyek korában – amikor háború, migráció és azzal együtt terrorizmus fenyegeti Európát – Magyarország biztonsága az első – emlékeztettek.

A négy NATO-tagállam katonái részvételével megtartott, kilenc napos hadgyakorlat keretében „megmozdult az egész katonai rendszer” – emelte ki Szalay-Bobrovniczky.

Az ország védelmi rendszerét öt megyében és negyven helyszínen mintegy hatezer fő és hétszáz technikai eszköz mozgatásával sikerült tesztelni. A katonák jelen voltak földön, vízen és levegőben, a haderő gyakorlatilag egész héten háborús üzemmódban működött – közölte a miniszter.

A gyakorlat célja az volt, hogy megismerjék és leteszteljék, hogyan reagál a magyar haderő a kiszámíthatatlan helyzetekre – húzta alá. A váratlan incidensekkel is végrehajtott nemzetközi gyakorlat részeként például egy szimulált akció miatt vadászgépeket kellett Kecskemétről Sármellékre telepíteni.

„Itt a katonák kipróbálták, hogy hogyan tudják az üzemanyag-ellátást, mint legfontosabb logisztikai feladatot biztosítani egy esetleges terrorfenyegetés esetén” – tette hozzá a miniszter.

Kitért arra, eredményesen integrálták az ország területén települt NATO-erőket a védelmi műveleteikbe, illetve sikeresen felkészültek a szövetség védelmünkre kirendelt erőinek fogadására és velük együttműködésben a védelem megszervezésére.

A miniszter elmondta, sikerült eredményesen együtt alkalmazni az aktív és tartalékos képességeket, ugyanakkor úgy látja, a védelmi képességek öt-hatszáz tartalékos részvételével lezajlott tesztelése rámutatott arra, hogy a jövőben javítani és egyszerűsíteni kell a tartalékosok „behívásán”.

A tárca ezért párbeszédet kezdeményez a munkaadói oldallal is annak érdekében, hogy a jövőben megkönnyítsék a tartalékosok részvételét a gyakorlatokon.

Szalay-Bobrovniczky közölte, hogy bár a gyakorlat tanulságainak elemzése még folyamatban van, az már most megállapítható, hogy az ország védelmi rendszere fejlődik, és képes betölteni létfontosságú szerepét a dinamikusan változó biztonsági környezetben.

 

The post Sikeresen zárult az Adaptive Hussars 23 hadgyakorlat appeared first on .

A John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke elleni merénylet 60. évfordulójára emlékeznek szerdán az amerikaiak.

A merénylet helyszínén, Dallasban már az elmúlt hetekben kiállításokkal, filmvetítésekkel emlékeztek. A városban található Kennedy-emlékműnél és az úgynevezett X-helyszínnél, vagyis ott, ahol az elnököt a halálos lövés érte, szintén tartanak megemlékezést. Dallasban a Kennedy-emlékmúzeum több különleges programot szervezett, többi között levetítik a végzetes dallasi elnöki látogatásról készült filmet.

A múzeum (The Sixth Floor Museum) egy egykori tankönyvraktárban, abban az épületben működik, amelynek emeleti helyiségéből Lee Harvey Oswald a halálos lövést leadta az Egyesült Államok elnökére 1963. november 22-én.

Joe Biden elnök az évfordulón közleményt adott ki, amelyben azt hangsúlyozta, demokrata párti elődjének élete felhívás volt arra, hogy „a történelem irányítását vegyük a saját kezünkbe, és soha ne adjuk fel azt a törekvést, hogy egy olyan Amerikát építsünk, amely felér a legmagasabb eszményeinkkel”. Biden szerint a meggyilkolt elnök be nem teljesített ígérete nemcsak tragédia, hanem szüntelen felszólítás arra, hogy az ember mindent tegyen meg hazájáért.

Robert F. Kennedy Jr., a meggyilkolt elnök unokaöccse nyílt levélben szólította fel a kormányzatot, hogy hozza nyilvánosságra a merényletről és a vizsgálatról szóló még titkosan kezelt dokumentumokat. Közleménye szerint a teljes nyilvánosság erősítené az amerikaiak kormányzatba vetett bizalmát.

Robert F. Kennedy Jr., a fia annak a Robert F. Kennedynek, aki 1968-ban szintén merénylet áldozata lett, aki bátyja – John F. Kennedy – kormányzatában az igazságügyi miniszteri pozíciót töltötte be, majd New York állam szenátoraként dolgozott. A korábban a Demokrata Párthoz tartozó Robert F. Kennedy Jr. a 2024-es elnökválasztáson független jelöltként akar indulni az elnöki hivatalért.

A Kennedy-nyomozás dokumentumainak nyilvánosságáról 1992-ben fogadott el törvényt a kongresszus, amely még 2017-et szabta meg határidőnek a több százezer oldal irat teljes nyilvánossá tételére. Azóta a teljes iratanyag mintegy 99 százaléka nyilvános.

Donald Trump 2017-es elnöksége idején 53 ezer irat vált hozzáférhetővé, ugyanakkor több tízezernyi változatlanul titkosítva maradt. Biden 17 ezer dokumentum nyilvánosságához járult hozzá, ugyanakkor még mindig vannak a nyilvánosságtól elzárt elemei a vizsgálatnak.

A Gallup közvélemény-kutató múlt héten hozott nyilvánosságra egy felmérést, amely szerint az amerikaiak mintegy kétharmada máig nem hisz a „magányos merénylő” forgatókönyvében, és úgy gondolja, hogy Oswald másokkal összejátszva követte el a merényletet John Fitzgerald Kennedy ellen. 2001-ben még az amerikaiak több mint nyolcvan százaléka tartotta összeesküvés eredményének az elnök meggyilkolását.

 

The post Hatvan éve gyilkolták meg Kennedy elnököt appeared first on .

A NATO koszovói haderejének további növelését sürgette Edi Rama albán miniszterelnök szerdán Szkopjéban, ahol a nyugat-balkáni NATO-tagországok vezetői találkoztak a szervezet főtitkárával.

Az albán miniszterelnök szerint a nemzeti ellentétek a koszovói szerbek és albánok között konfliktushoz vezethetnek az egész térségben.

Rama szerint a NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderőnek, a KFOR-nak a szerb-koszovói határt is felügyelnie kellene. Mint mondta, a határt senki nem ellenőrzi, ezért ott számos illegális tevékenység folyik a kábítószer- és fegyvercsempészettől kezdve az ultranacionalisták beszivárgásáig, és ez komoly gondokat okozhat az egész régióban.

A KFOR létszámát októberben ezer fővel megnövelték. „A döntés a koszovói rendőrséget ért szeptember 24-i erőszakos támadás, illetve a térségben megnövekedett feszültségek miatt született. Ez észszerű lépés annak érdekében, hogy a KFOR biztosítsa a kellő erőt, képességet és rugalmasságot küldetésének teljesítése érdekében” – indokolta a lépést a KFOR.

Szeptember 24-én szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között alakult ki tűzpárbaj Észak-Koszovóban, amely egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.

A KFOR az 1998-99-es koszovói-szerb háború lezárását követően, 1999. június 12-én jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján. Az akkor mintegy 50 ezer fős kontingens feladata az volt, hogy biztosítsa a koszovói ENSZ-adminisztráció számára a biztonságos környezetet. 2008-ban Koszovó függetlenné vált Szerbiától, a KFOR azonban az azóta is a helyszínen maradt a fel-fellobbanó zavargások miatt. Jelenleg 27 ország több mint 4500 katonája teljesít szolgálatot kötelékében.

Stoltenberg: a Nyugat-Balkán stratégiai fontossággal bír a NATO számára

Stratégiai fontossága van a Nyugat-Balkánnak a NATO számára – közölte Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára azt követően, hogy a térség NATO-tagországainak vezetőivel tárgyalt szerdán Szkopjéban. Stoltenberg közölte, az utóbbi időben aggodalomra okot adó események történtek a térségben, ezért itt az ideje, hogy a felek túllépjenek a helyi konfliktusokon, ahogy annak is itt az ideje, hogy véget érjen a háború Ukrajnában. Rámutatott, hogy nyugat-balkáni körútja során nem kerülte el a figyelmét, hogy Bosznia-Hercegovinában elszakadási törekvések vannak, törékeny a biztonsági helyzet Koszovóban, és leállt a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd, mindezen felül pedig „az olyan tekintélyelvű országok, mint Oroszország, arra törekednek, hogy aláássák a demokráciáinkat kiber- és hibrid fenyegetéseikkel”. A NATO-főtitkár szerint a stabilitás kellene, hogy a térség minden országának legfontosabb törekvése legyen, a konfliktusok és a káosz helyett a párbeszédet és a diplomáciát kell választani, és ezt nyugat-balkáni látogatása során mindenhol egyértelművé tette. Stoltenberg szerint Észak-Macedónia jó példaként szolgálhat az egész régió számára, ott ugyanis minden nemzeti közösség békésen él egymás mellett, ami hozzájárul a teljes közösség fejlődéséhez. Stoltenberg hétfőn Pristinában a szeptemberi támadás elkövetőinek felkutatását és felelősségre vonását sürgette. Mint mondta: fontos, hogy az elkövetők szembesüljenek a következményekkel, hogy a májusihoz és a szeptemberihez hasonló erőszakos cselekmények ne ismétlődhessenek meg. A NATO főtitkára leszögezte, hogy a szervezet támogatja a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet, a térség stabilitása és békéje ugyanis nem kerülhet veszélybe.

 

The post Az albán miniszterelnök több NATO-katonát szeretne Koszovóban appeared first on .

Ukrajna nem hajlandó bármi áron a békéről tárgyalni – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Sun című brit napilapnak nyilatkozva.

Az interjúban Zelenszkij úgy fogalmaz: az ukrán kormány nem hiszi, hogy Oroszország, személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök be akarná fejezni a háborút. „Meg akarnak ölni bennünket, mi viszont igazságot akarunk” – tette hozzá. Zelenszkij szerint éppen ezért Ukrajna nem bármilyen áron elért békéről, hanem igazságos békéről beszél. Az ukrán elnök elismerte, hogy a hadszíntéren nehéz a helyzet, de határozott nemmel válaszolt arra a saját maga által feltett kérdésre, hogy Ukrajna kész lenne-e „barátságot kötni vagy diplomáciai tárgyalóasztalhoz ülni” Oroszországgal.

Zelenszkij elismerte azt is, hogy Ukrajnának „több sikerre lenne szüksége” a hadszíntéren, de cáfolta, hogy a hadműveletekben patthelyzet alakult volna ki. Kijelentette: a szárazföldi műveletekben elért haladás lassúságát ellensúlyozzák a Fekete-tengeren aratott sikerek. Zelenszkij szerint az ukrán erők megsemmisítették az orosz hadiflotta egy részét, és Oroszországnak már nincs teljes ellenőrzése a fekete-tengeri térség felett.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország hányszor próbált merényletet végrehajtani ellene, az ukrán elnök úgy felelt, hogy nem tudja pontosan, „de ötnél vagy hatnál biztosan nem kevesebbszer”. Kijelentette: Kína nagyobb nyomást gyakorolhatna Oroszországra a háború befejezése érdekében. Zelenszkij szerint Kínának „nem érdeke, hogy segítse Oroszországot Ukrajna elfoglalásában”. Úgy fogalmazott: véleménye szerint Oroszország addig feszíti a helyzetet, amíg az Egyesült Államok és Kína „együttesen, nagyon-nagyon komolyan” fel nem szólítja arra, hogy távozzon Ukrajna területéről. Hozzátette: Európa egyedül erre nem képes, és Oroszország Európától egyébként sem fél.

Zelenszkij szerint az ukrán légteret jelenleg az orosz légierő ellenőrzi, ezért Ukrajnának nagyobb légvédelmi kapacitásra van szüksége. Az ukrán elnök felvetette annak a lehetőségét is, hogy ha a nyugati országok nem akarnak közvetlenül ilyen fegyverrendszereket Ukrajnának juttatni, akkor átadhatnák a gyártási engedélyeket. Hozzátette: Amerika és Európa segíti Ukrajnát ezen a téren, de ez a támogatás nem elégséges. Zelenszkij szerint a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorcsoport és Izrael háborúja nem segíti Ukrajnát. Hozzátette: a világnak meg kell vizsgálnia, hogy a közel-keleti konfliktus mostani fellángolása „kinek is volt fontos”.

Az orosz erők ritkábban rohamoznak délkelet-Ukrajnában

Az orosz megszálló erők csökkentették a rohamműveletek számát, de továbbra is cinikusan figyelmen kívül hagyják a hadviselés törvényeit és szokásait – jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban (Tavria) harcoló ukrán csapatok parancsnoka.

Közölte, hogy az oroszok rakétákat lőttek ki az Sz-300-as légvédelmi rendszerből a donyecki régió egyik polgári egészségügyi intézményére. Szavai szerint komoly károk keletkeztek Szelidove város központi kórházában, valamint a „Kotljarevszka” bányában és más polgári infrastrukturális létesítményekben. „Ezen felül az elmúlt 24 órában az ellenség négy rakétacsapást, valamint 637 tüzérségi támadást hajtott végre, és 29 katonai összecsapás is volt a térségben” – tette hozzá.

Az ukrán vezérkar friss helyzetjelentése szerint az ukrán védelmi erők tartják nemrég elfoglalt új állásaikat Herszon megyében, a Dnyeper (Dnyipro) folyó orosz megszállás alatti bal partján, és visszaverték az orosz erők támadásait több irányban az ország keleti és déli részén. „Az elmúlt 24 órában hetven összecsapásra került sor, az orosz erők öt rakéta- és tíz légicsapást hajtottak végre, emellett húsz alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel csapataink állásaira és lakott területekre” – áll a vezérkar jelentésében.

A kijevi katonai vezetés közlése szerint keddre virradó éjjel az ukrán légvédelem megsemmisített egy Iszkander-K manőverező robotrepülőgépet, és az Ukrajnát támadó 11 Sahid csapásmérő drónokból tízet.

A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 610-zel csaknem 320 ezerre nőtt. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett négy tüzérségi rendszert és hét drónt.

Az Egyesült Államok újabb katonai segélyt küld Ukrajnának

Az Egyesült Államok százmillió dollár (mintegy 36 milliárd forint) új katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára az ország védelmi szükségleteinek biztosítására. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint az újabb csomag tartalmaz a többi között légvédelmi rakétákat MANPADS rendszerekbe, valamint M142 HIMARS mobil rakétakilövő eszközt, hozzá való rakétákkal, 105 és 155 milliméteres lövedékeket, továbbá egyéb harckocsi-elhárító fegyvereket, valamint több millió lőszert kisebb kézifegyverekhez.

Az eszközöket az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, ami gyors eljutást tesz lehetővé az ukrajnai hadszíntérre. A mennyiség az amerikai magyarázat szerint fedezi az ukrán haderő azonnali szükségleteit az ország területének visszafoglalására indított harcokhoz. A külügyminisztérium ugyanakkor azt javasolja a Kongresszusnak, hogy fogadja el Joe Biden elnök kérését az ukrán szükségletek finanszírozására szolgáló költségvetési kiegészítésről.

Szankciós listán a bucsai mészáros

Az Egyesült Államok szintén hétfőn jelentette be, hogy szankciós listára helyezi az orosz fegyveres erők két tagját, akiket felelősnek tart ukrán településeken ártatlan civilek megöléséért. Büntetőintézkedés hatálya alá került Azatbek Omurbekov ezredes, akit a „Bucsai mészáros” néven is emlegetnek, és, akit felelősnek tartanak több fegyvertelen civil megölésében Andrijivka településen. Az ezredes volt a parancsnoka annak a dandárnak, amely ellenőrzés alatt tartotta Andrijivkát.

Az ukrán kisvárosban 2022 tavaszán történt erőszakos cselekmények miatt került amerikai szankció alá Danyil Frolkin, az orosz hadsereg altisztje is. A washingtoni külügyminisztérium közleménye kitér arra, hogy a két orosz katona felelősségét az emberi jogok súlyos megsértésében független vizsgálat állapította meg, civil szervezetek által dokumentált módon.

Berlin újabb katonai segélycsomagot ad Ukrajnának

Németország további 1,3 milliárd eurós katonai segélycsomagot ígért Ukrajnának, amely egyebek mellett négy további IRIS-T légvédelmi rendszert, valamint húszezer darab 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszert és páncéltörő fegyvert tartalmaz. Az újabb segélycsomagot Boris Pistorius német védelmi miniszter jelentette be kedden Kijevben, ukrán hivatali kollégájával, Rusztem Umerovval folytatott megbeszélésén. „Tavaly tél óta ez az ötödik ilyen csomag. Biztos vagyok abban, hogy segíteni fog az orosz agresszió elleni harcban” – hangsúlyozta a miniszter a Szuszpilne ukrán közszolgálati televízió szerint. Egyúttal ez a harmadik olyan segélycsomag, amely IRIS légvédelmi rakétarendszert tartalmaz. Az első csomagból eddig három rendszert szállítottak le, a negyedik pedig várhatóan idén télen érkezik meg. A szintén négy rendszerből álló második csomag teljesítését 2024-re, a harmadikat pedig 2025-re tervezik. Pistorius korábban megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Németország 2024-ben megduplázza, nyolcmilliárd euróra emeli a Kijevnek nyújtott katonai segélyt.

Az EU tavaszra leszállítja az Ukrajnának ígért egymillió lőszert

Az Európai Unió képes betartani azon ígéretét, hogy tavaszra leszállítja az Ukrajnának ígért egymillió darab 155 milliméteres lőszert – jelentette ki az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa. Thierry Breton az Európai Parlament plenáris ülésének az Ukrajnának szánt lőszertámogatásra tett uniós ígéretről tartott vitáján azt mondta, az Európai Unió elő tudja állítani azt a mennyiségű lőszert, amelyet megígért Ukrajnának, ugyanis – szavai szerint – megvan az a kapacitás, amely ezt képes előállítani. Ezzel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy megszülessenek a beszerzésre vonatkozó tagállami szerződések, az uniós országok többsége ugyanis – mint mondta – nem tette meg ezt a lépést.

Noha az uniós üzemek növelik a gyártást, politikai akaratra van szükség, hogy a kötelezettségvállalás teljesüljön – emelte ki. Szerződéseket kell aláírni és kereskedelmi kötelezettségvállalásra van szükség minden uniós ország részéről a prioritásokat illetően, ami azt jelenti, hogy a lőszereket Ukrajnába kell küldeni. „Továbbra is el kell látnunk Ukrajnát mindazzal, amire ebben a háborúban szüksége van” – fogalmazott. A kapacitás megvan, de gyorsabban kell előállítani az ígért lőszermennyiséget. Ez a kötelezettségvállalás a tagállami védelmi képességfejlesztést is támogatja.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajna nem tárgyal bármi áron a békéről appeared first on .

Légi úton csempészett menekülteket az a bűnözői hálózat, melynek tizenegy tagját Belgiumban, Görögországban és Svédországban állították elő.

Az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust közleménye szerint a hálózat főként iraki illegális bevándorlókat utaztatott hamis vagy lopott okmányokkal Görögországból a brüsszeli nemzetközi repülőtérre, illetve a charleroi-i légikikötőbe. Onnan újabb hamis okmányokkal más uniós országokba vagy Norvégiába szállították az érintetteket autóval vagy szintén repülőgéppel.

A menekültektől egyenként legalább öt-hatezer eurót (mintegy 2-2,4 millió forint) kértek egy-egy ilyen utazásért

A csempészhálózattal kapcsolatos nyomozás 2022 áprilisában kezdődött, miután a fapados járatoknak is otthont adó charleroi-i repülőtéren elfogták az egyik csempészt, aki éppen három illegális bevándorlót kísért. A vizsgálatok során egy szír és egyiptomi állampolgárságú tagokból álló szervezett bűnözői csoportot azonosítottak, amely egyszerre kettő-négy illegális bevándorló utazását segítette Görögországból Belgiumba, majd onnan tovább. A menekültek korábban illegális útvonalakon jutottak Görögországba – közölte az Eurojust.

Az Európai Unió szintén hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol közleményében további részleteket közölve arról tájékoztatott, hogy a november 13-i akciónapon tizenhat házkutatást tartottak Belgiumban és Görögországban, két utazási irodánál tartottak rajtaütésszerű vizsgálatot Athénban, telefonokat és egyéb elektronikus eszközöket, számos hamisított román és a bolgár útlevelet, és közel 200 ezer euró (mintegy 80 millió forint) készpénzt foglaltak le. A bűnözői csoport tagjai közül nyolcat Belgiumban, kettőt Görögországban, egyet pedig Svédországban fogtak el.

Összekapták magukat a szerbek?

Három határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök péntektől vasárnapig — közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A rendőrség statisztikája szerint szombaton egy jogellenesen az ország területén tartózkodó külföldit tartóztattak fel és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron a rendőrök. Az ország belsejében két határsértőt is elfogtak, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult. Az elmúlt héten az ország területén – idén az eddigi legkevesebb – hat határsértőt tartóztattak föl és kísértek vissza. A megelőző héten – november 6-tól 12-ig – a feltartóztatottak száma 42 volt. Emellett az elmúlt héten az ország belsejében elfogtak 13 határsértőt is, akikkel szemben idegenrendészeti eljárás indult – derül ki a rendőrségi összesítésből.

 

The post Illegális bevándorlókat repülőn szállító embercsempészeket csíptek el appeared first on .