Des élections locales ont lieu dans dix communes de Serbie ce dimanche. Étudiants et citoyens tentent de briser l'emprise du SNS d'Aleksandar Vučić. Porte-à-porte dans les villages, mobilisation citoyenne et accusations de pressions : sur le terrain, la bataille s'annonce inégale. Reportage.
- Articles / Courrier des Balkans, Vucic, Serbie, PolitiqueDes élections locales ont lieu dans dix communes de Serbie ce dimanche. Étudiants et citoyens tentent de briser l'emprise du SNS d'Aleksandar Vučić. Porte-à-porte dans les villages, mobilisation citoyenne et accusations de pressions : sur le terrain, la bataille s'annonce inégale. Reportage.
- Articles / Courrier des Balkans, Vucic, Serbie, PolitiqueJapán: Korszakváltás Japánban: Takaichi Sanae győzelme lesz a pacifista alkotmány vége?
Február 8-án a japán Liberális Demokrata Párt (LDP) elsöprő győzelmet aratott az előrehozott parlamenti választásokon Takaichi Sanae, Japán első női miniszterelnöke vezetésével. A japán parlament alsóházában az LDP-nek a 465-ből 316 széket sikerült megszereznie, ami páratlan siker a párt 71 éves történelmében. Koalíciós partnerének, a Nippon Ishin no Kai (Japán Innovációs Párt) nevű formációnak 36 mandátumot sikerült szereznie, így a kormányzó koalíció összesen 352 székkel bír (kb. 75%-os többség).
Ennek köszönhetően a kormányoldal rendelkezik a pacifista alkotmány módosításához szükséges kétharmaddal. Japán a második világháború óta korlátozva van hadereje alkalmazásában: kizárólag önvédelemre alkalmas haderőt tarthat fenn, amely nem rendelkezhet támadó képességekkel. Ez a japán alkotmány 9. cikkelyében van megfogalmazva, amelynek módosításához elengedhetetlen a választásokon megszerzett kétharmados felhatalmazás.
Takaichi számára Tajvan biztonsága nemcsak kulcsfontosságú, hanem saját szavait idézve: „egzisztenciális”. Emiatt a kormány elkötelezett a szigetország védelme mellett. Február végén Japán védelmi minisztere, Shinjiro Koizumi bejelentette, hogy Japán föld-levegő rakétarendszereket telepít Jonaguni-szigetre 2031 márciusáig; a sziget Japán legnyugatibb pontja, és alig 110 kilométerre fekszik Tajvantól.
Vang Ji, Kína külügyminisztere „militarizmussal” vádolta meg Tokiót, és emlékeztette a feleket arra, hogy 84 évvel ezelőtt Japán hasonló retorikával támadta meg az amerikai támaszpontot Pearl Harborban, ezért ironikusnak tartja a két fél jelenlegi szoros együttműködését. A hasonlat ellenére Marco Rubio, az USA külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy a japán–amerikai kapcsolatok „új aranykora” kezdődik meg. Peking megtorlásként korlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémek exportjára a japán cégek (például a Mitsubishi Heavy Industries) irányába.
Szerző: Lázár Sebastian
Tajvan: Kereskedelmi paktum és bizonytalanság: Tajvan „szilícium pajzsa” az amerikai érdekek hálójában
2026 februárjában az Egyesült Államok és Tajvan véglegesítette a Kölcsönös Kereskedelmi Megállapodást (ART), amely elméletileg stabilitást és kiszámíthatóságot hoz a kétoldalú kapcsolatokba. A megállapodás értelmében az USA 15%-ra csökkentette a tajvani árukra kivetett kölcsönös vámtételt, cserébe Tajvan jelentős piacnyitási kötelezettségeket vállalt. Tajpej ígéretet tett több mint 84 milliárd dollár értékű amerikai termék köztük palagáz, kőolaj, repülőgépalkatrészek és energetikai berendezések beszerzésére. Bár a paktum célja a kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozása volt, Tajvan kereskedelmi többlete az USA-val szemben 2025-ben rekordmértékűre, 150 milliárd dollárra nőtt. Ez a hatalmas deficit továbbra is súrlódási pont maradhat a Trump-adminisztrációval, amely a kétoldalú hiányt nemzetbiztonsági kockázatként kezeli.
A technológiai fronton Tajvan vállalta, hogy vállalatai (elsősorban a TSMC) 250 milliárd dollárt fektetnek be az amerikai félvezetőgyártásba. Washington célja, hogy a tajvani chip-ellátási lánc legalább 40%-át az USA-ba telepítse a stratégiai önellátás érdekében. Ez azonban belső feszültséget szül Tajvanon: a politikai vezetés attól tart, hogy az iparág fontosságának csökkenése gyengíti az ország védelmét jelentő „szilícium pajzsot”, ha ugyanis Amerika már nem függ a tajvani chipektől, kisebb motivációja maradhat a sziget megvédésére egy kínai agresszió esetén.
Míg a kereskedelmi kapcsolatok mélyülnek, a közvetlen katonai támogatás terén bizonytalanság jelent meg. A Taipei Times 2026. márciusi jelentése szerint Donald Trump elnök késleltet egy közel 13 milliárd dolláros fegyvereladási csomagot. A halasztás hátterében egy közelgő pekingi csúcstalálkozó áll: az amerikai kormányzat nem akarja provokálni Xi Jinpinget a tárgyalások előtt, aki korábban óva intette Washington anyagi és katonai támogatásától Tajpej felé.
Szerző: Huszár Róbert
Észak-Korea: Dinasztikus erősödés és nukleáris fenyegetés: A 9. Pártkongresszus mérlege
Február 25-én ért véget az egy héten át tartó 9. Pártkongresszus, amely minden öt évben kerül megrendezésre. A kongresszus alkalmával több magas rangú katonai és diplomáciai tisztviselőt is leváltottak, köztük a rakétaprogramért felelős vezetőt is, ugyanakkor egyes tisztviselőket pedig magasabb pozíciókba léptettek elő. Kim Yo-jong, Kim Jong-un testvére, aki eddig osztályvezető-helyettes volt, teljes jogú osztályvezetővé nevezték ki. Egy dél-koreai hírügynökség szerint Kim Yo-jong várhatóan a propagandáért felelős osztály vezetését kapja meg, amelynek feladatai közé tartozik a két Korea közötti kapcsolatok, illetve a külső stratégiák felügyelete is.
A kongresszus előtt számos hír jelent meg arról, hogy Kim Jong-un lánya, Kim Ju-ae lesz a következő vezető, akit a kongresszuson fognak megnevezni örökösként, azonban nem történt bejelentés erre vonatkozóan. Sőt, az ország intézményesült patriarchális berendezkedése miatt egyesek kevés esélyt látnak ennek megvalósulására.
Kim Jong-un a kongresszuson az Egyesült Államokkal való viszonyról is beszélt. Kijelentette, hogy amennyiben tiszteletben tartja Észak-Korea jelenlegi nukleáris státuszát és nem tanúsít ellenséges politikát vele szemben, akkor nyitottak a párbeszédre, ez viszont mind Washingtontól függ. Ezzel szemben Dél-Koreát a „legellenségesebbnek” nevezte, erőfesztéseit „megtévesztőnek”, a kezdeményezését a párbeszédre pedig elutasította. Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio reagálva az elhangzottakra elmondta, hogy az USA mindig készen áll a párbeszédre.
A Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) szerint Kim Jong-un szorgalmazta az új fegyverrendszerek, illetve olyan interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztését is, amelyek víz alatt is indíthatóak, továbbá szükséges a taktikai nukleáris fegyverek arzenáljának bővítése is. Kim elmondása szerint a nukleáris és rakétaprogram fejlesztése „véglegesen megszilárdította” az ország státuszát.
Szerző: Simonffy-Kiss Anita Alexandra
Dél-Korea: Belpolitikai válság és technológiai káosz: Életfogytiglan a volt elnöknek és tőzsdei pánik
Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun kijelentette, az észak-koreai Munkáspárt kongresszusán, hogy országa bármikor képes lenne elpusztítani és megsemmisíteni Dél-Koreát, ha fenyegetve érezné magát. Azonban azt is kijelentette, hogy ha Dél-Korea békén hagyja, akkor a délieknek nem kell nukleáris támadástól tartania. Hajlandó az Amerikai Egyesült Államokkal tárgyalni, amennyiben a Fehér Ház elismeri atomhatalomként. Ezzel újra köztudatba hozva a Koreai-félsziget nukleáris fenyegetéséről szóló témát. A dél-koreai kriptovaluta-platform, a Bithumb, véletlenül 44 milliárd dollár értékű bitcoint utalt el az ügyfeleinek, ami fellendítette az eladást a tőzsdén. A Bithumb célja az ügyfeleinek jutalmazása volt, egy promóciós kampány keretein belül. A hibát 35 percen belül kijavították a kereskedés és a kifizetések korlátozásával.
Észak-Koreában akár kivégzés is járhat azért, ha valaki betiltott dél-koreai sorozatot néz. A büntetés főleg a szegényebb rétegeket sújtja. Ez a szélsőséges következmény, akár gyerekeket is érinthet, nem csak felnőtteket.
Egy dél-koreai politikust, Kim Hí-szu-t leváltották miután a demográfiai problémák orvoslására azt a javaslatot tette, hogy fiatal nőket hozzanak be Vietnámból és Srí Lankáról, és adják vidéki férfiakhoz feleségül. A politikus nyilatkozata hatalmas felháborodást váltott ki, így ki kellett zárni a pártból.
Jun Szogjol volt elnököt a szöuli bíróság életfogytiglani börtönre ítélte, miután lázadás vezetésével és hivatalával való visszaéléssel vádolták. Az ügyészség halálbüntetést kért, azonban a volt elnök megúszta letöltendő börtönbüntetéssel.
Szerző: Tekula Dóra
Kína: Kína diplomáciai offenzívája: Vízummentesség és óvatos távolságtartás a közel-keleti válságtól
Februárban számos esemény történt a Távol-Kelet térségében, ezek közül ebben a hírfigyelőben a Kínával kapcsolatos hírek fognak a középpontba kerülni. A hónap elején kisebb diplomáciai csörte alakult ki, Kína és Japán között, amikor is Japán lefoglalt egy kínai halászhajót. Ez az incidens még jobban rontotta, az amúgy se túl fényes kínai-japán kapcsolatokat, amelyek az utóbbi időben, mondhatni egyre mélyponton vannak. Az amúgy is különleges kapcsolatot, még a kínai külügyminiszter müncheni biztonsági konferencián tartott beszédébe is fokozza, ahol is éles kritikával bírálta a szigetországot. Kína a hónap folyamán kibővítette a vízummentes rendszerét további két országgal.
2026. február 17-től az Egyesült Királyság és Kanada rendes útlevéllel rendelkező állampolgárai, akár 30 napig is vízum nélkül tartózkodhatnak Kínában. Ez persze nem csak egy szimpla turisztikai döntés, hanem inkább egy kulcsfontosságú gazdasági lépés. A hónap végén, az ázsiai óriás felszólította az Iránban tartózkodó állampolgárait, hogy minél hamarabb hagyják el az országot, hiszen egyre fokozódik a feszültség az USA és Irán között. Ezzel a lépéssel próbálja meg Kína minimalizálni az esetleges jövőbeli veszteségeit, valamint egyúttal a konfliktusból is nyíltan ki szeretne maradni.
Szerző: Fodor Balázs
Szerkesztő: Lázár Sebastian
A Távol-Kelet, 2026. február bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Une étudiante de 25 ans a été retrouvée morte jeudi soir devant la Faculté de philosophie de Belgrade. Alors que les circonstances du drame restent à éclaircir, les tabloïds proches du pouvoir ont mis en cause l'université et le mouvement étudiant. Les associations de journalistes dénoncent une instrumentalisation politique d'une tragédie.
- Le fil de l'Info / Courrier des Balkans, Vucic, Une - Diaporama - En premier, Une - Diaporama, Serbie, MédiasThe People’s Republic of China has recently announced several global governance initiatives, with the Global Development Initiative (GDI) at the forefront. Launched in 2021, the GDI is simultaneously embedded within United Nations (UN) frameworks surrounding the Sustainable Development Goals and supposed to advance ‘true multilateralism’ aligned with China’s broader vision for world order. In doing so, the GDI complicates both ‘status quo’ and ‘revisionist’ interpretations of China’s engagement with global governance, alongside efforts to refine this binary. Bridging historical institutionalism and Neo-Gramscian political economy, we argue that the GDI constitutes a form of ‘institutional layering’ that serves as a component of a broader counter-hegemonic strategy: Rather than displacing existing frameworks, China seeks to embed new practices, principles, and alliances within them to advance its material, ideational, and organizational interests. We demonstrate how the GDI functions as a low-cost, low-risk component of a ‘war of position’ that leverages UN legitimacy while incrementally contesting liberal norms and assess its transformative potential for altering the nature of global (development) governance.
Cette initiative de streaming paneuropéen intervient alors que les pays de l’UE négocient le financement des médias dans le prochain budget
The post La chaîne franco-allemande ARTE prête à passer à l’échelle européenne appeared first on Euractiv FR.
Knowledge brokers have emerged as a key mechanism for facilitating knowledge exchange across institutional and epistemic divides to enable more inclusive, informed, and context-sensitive decision-making. However, despite growing recognition about their value and importance, critical gaps remain related to how knowledge brokers operate that hinders their effectiveness and efficiency in practice. One such gap relates to the ethical dimensions of their work, which remain underexplored and lack formal conceptualization. This perspective addresses this gap by examining the overarching ethical challenges knowledge brokers face, and proposing a set of twelve experientially-derived principles to guide more ethically grounded knowledge brokering. For each principle we also outline a suite of practical behaviours, attitudes and actions to support their realisation in practice. In doing so, our goal is to help recognize and engage with the depth of ethical complexity that knowledge brokers must navigate, support those working in these often-invisible roles, and contribute to a broader conversation about how to strengthen the interface of sustainability science, policy and practice. We conclude by calling for greater institutional support, leadership, and a shift toward ‘ethics by design’ approaches that embed ethical reflection and practices in knowledge brokering efforts from the outset.
Les opérateurs font état d'un vif intérêt de la part du public et espèrent bénéficier du soutien de Bruxelles
The post Un nouveau train de nuit Paris-Berlin pour booster le transport ferroviaire européen appeared first on Euractiv FR.
Les géants pharmaceutiques affirment que les contrats doivent être respectés
The post Vaccins Covid : duel juridique imminent entre Pfizer et trois pays de l’UE appeared first on Euractiv FR.
Canberra rejoint la liste croissante des pays qui adoptent des mesures de protection inspirées du modèle européen
The post « War on terroir » : l’Europe prend l’avantage après la volte-face de l’Australie appeared first on Euractiv FR.