Feed aggregator

Le chercheur Abdelkader Kherfouche fait le bilan de cent seize années d’attribution du prestigieux prix. Un résultat sans appel : le continent a trop souvent été oublié.

Pascal Brice est directeur général de l’Office français de protection des réfugiés et apatrides (OFPRA). Il répond à nos questions à l’occasion de sa participation aux Géopolitiques de Nantes organisées les 30 septembre et 1er octobre 2016 par l’IRIS et le lieu unique avec le soutien de Nantes métropole :
– Quelles sont les causes de la crise des réfugiés ? Le développement extérieur pourrait-il contribuer à la gestion de la crise ?
– L’accord sur les réfugiés conclu avec la Turquie déresponsabilise-t-il l’UE ?
– Comment se positionne la France dans la gestion des réfugiés ? Au-delà de Calais, quels sont les moyens mis en œuvre ?

Après son propre patron, Stéphane Mayer (Lagardère, ATR, Daher Socata), c'est chez Airbus
Plus d'infos »

Allgemeines : Die EU-Russland-Beziehungen waren lange Zeit schwierig, haben sich vor dem Hintergrund der Beteiligung Russlands an den Bombardierungen Aleppos nun aber weiter verschlechtert. Heute Abend wird am EU-Gipfel über die Strategie der EU gegenüber Russland beraten. Das Parlament forderte bereits in der Vergangenheit, eine kritische Neubewertung der Beziehungen zu Russland vorzunehmen. Hier ein Überblick über die Lage und Stellungnahmen des Vorsitzenden der EU-Russland-Delegation Othmar Karas (EVP,AT).

Quelle : © Europäische Union, 2016 - EP

Police arrested former Bosnian Serb Army serviceman Zarko Vukovic on suspicion that he committed crimes against humanity against Bosniak civilians in Foca in 1992.

Cinq ans jour pour jour après la chute de Mouammar Kadhafi, quel bilan peut-on tirer de l’intervention de l’OTAN en 2011, France et Etats-Unis en tête ?

Cinq ans après l’intervention de l’OTAN, le pays est totalement fragmenté. La Libye est au bord du gouffre, malmenée par des rivalités entre l’Est et l’Ouest, entre Tripoli et Tobrouk, entre deux gouvernements, deux parlements et par l’implantation d’un acteur non-étatique, Daech. Le bilan est donc mauvais, les Libyens ont déjà assisté à deux guerres civiles, une troisième n’est pas à exclure.

L’enlisement de la crise comporte aussi des risques pour l’Europe, sur le plan sécuritaire, avec la crainte que de nouvelles attaques soient orchestrées sur notre sol, ainsi que sur le plan migratoire car les Libyens figurent également parmi les réfugiés fuyant la guerre.

Les organisateurs de l’intervention militaire de 2011 ont commis une erreur. Ils n’ont pas mis en place de suivi politique pour l’après Kadhafi et se sont simplement contentés d’organiser des élections. La Libye est un pays dans lequel il n’y a jamais eu d’Etat ni d’institutions. La coalition n’a pas tenu compte des caractéristiques sociologiques et anthropologiques du pays. Les Occidentaux prétendaient apporter la démocratie en organisant des élections. Ils se sont trompés.

J’ai tendance à considérer que les interventions occidentales de ces dernières années ont apporté plus de confusion et d’instabilité que de solutions. C’est le cas en Libye, au Mali, en Syrie ou en Irak.

Quel est le contexte actuel en Libye alors que des combats y ont lieu quasi quotidiennement ?

Le pays est aujourd’hui mis en coupe réglée par des milices, par Daech, par la rivalité entre la Tripolitaine et la Cyrénaïque (Est de la Libye), entre Tobrouk et Tripoli. Le gouvernement d’union nationale qui siège à Tripoli présidé par Fayez Sarraj, est aujourd’hui très contesté. Le retour de Fayez Sarraj, début 2016, était théâtral, arrivant par bateau depuis la Libye, après être resté huit jours dans une base maritime étrangère près de Tripoli. Il laisse le sentiment d’être arrivé dans les bagages d’une puissance étrangère alors que les Libyens supportent de moins en moins les interactions extérieures. Malgré un accord signé entre tous les partis libyens en 2015, l’autorité de Fayez Sarraj a très vite été contestée, critiquée et il n’est jamais parvenu à affirmer sa légitimité.

Une autre source de problèmes est incarnée par Daech. L’organisation terroriste refuse de négocier et aucun compromis avec elle n’est envisageable.

Enfin, après les deux gouvernements et Daech, un quatrième acteur s’ajoute à l’équation et rend plus complexe encore sa résolution. Le général Haftar est soutenu par les Emirats arabes unis et par l’Egypte. Il a très tôt contesté la légitimité du gouvernement de Fayez Sarraj et pris le contrôle des trois importants champs pétrolifères autour de Syrte. Le général Haftar est parvenu à consolider ses positions, il revendique aujourd’hui sa volonté d’être le nouveau leader de la Libye.

Nous sommes donc face à un paysage libyen divisé entre Daech, deux gouvernements rivaux, un général assez aigri qui fait cavalier seul et un gouvernement d’union nationale isolé. Si l’on y ajoute les clans, les tribus, les milices, le jeu d’un certain nombre de pays étrangers comme l’Algérie, la Turquie, l’Arabie saoudite et le Qatar, la somme de tous ses acteurs résultent sur une situation totalement hors de contrôle. Les dynamiques enclenchées, aujourd’hui en Libye, échappent à tous ceux qui les ont lancées.

Faire cesser les combats et désarmer les milices s’avère déjà une mission compliquée. Il faudrait peut-être que tous ceux, de Tripoli à Tobrouk souhaitant participer à la reconstruction de la Libye organisent une grande conférence nationale permettant de trouver un compromis interne à la Libye, sans pression étrangère, qui pourrait déboucher sur l’organisation de nouvelles élections.

Quelles sont les positions de la dite communauté internationale quant à la situation en Libye ? Se préoccupe-t-elle de la dégradation politique, économique et sécuritaire du pays à sa juste mesure ? De quelle manière certains pays interviennent-ils ?

De nombreux acteurs extérieurs s’inquiètent de la situation en Libye. La France et l’Italie, tout d’abord, qui doivent faire face à une succession de vagues d’immigration de personnes fuyant les combats. Les réfugiés arrivent, en premier lieu, sur les côtes italiennes, certains d’entre eux tentent ensuite de se rendre en France.

Globalement, toute l’Europe suit avec attention la situation libyenne car son évolution impacte également leur situation sécuritaire. Daech se trouve à moins de trois heures des côtes italiennes, à cinq heures des côtes françaises. Il existe donc une vraie problématique en termes de sécurité. Les risques sécuritaires et migratoires perdureront tant que le fond de la question n’aura pas été traité : redonner de la stabilité institutionnelle et politique à la Libye.

Sur le terrain, la situation empire. Les Européens se rendent-ils compte que le pays danse sur un volcan ? Si la Libye bascule dans une troisième guerre civile, il n’est pas à exclure que les pays environnants (Tunisie, Algérie, Egypte, Soudan) soient également impactés.

Pour finir, les puissances régionales s’immiscent également dans les affaires libyennes, telles que la Turquie, l’Arabie saoudite, les Emirats arabes unis, le Qatar, l’Egypte et dans une moindre mesure, l’Algérie. Ces pays ont des inquiétudes, des intérêts, et chacun essaie d’agir localement pour préserver ses intérêts ou couvrir le risque terroriste.

Depuis le 13 septembre 2016, date de son arrivée à Al Udeid (Qatar), l’E-3F n°201, avion de détection et de contrôle, a franchi le cap des 100 heures de vol. Il est ainsi venu renforcer la présence des forces française au Levant dans le cadre de l’opération Chammal.

General : EU-Russia relations have long been difficult but following Moscow’s recent involvement in the bombing of Aleppo they have deteriorated even further. Tonight at the European Council heads of EU states discuss the EU's strategy towards Russia. MEPs have strongly condemned Russia’s role in Syria and called for a "critical reassessment" of EU relations with the country. Read on for an overview of Parliament's position.

Source : © European Union, 2016 - EP

General : EU-Russia relations have long been difficult but following Moscow’s recent involvement in the bombing of Aleppo they have deteriorated even further. Tonight at the European Council heads of EU states discuss the EU's strategy towards Russia. MEPs have strongly condemned Russia’s role in Syria and called for a "critical reassessment" of EU relations with the country. Read on for an overview of Parliament's position.

Source : © European Union, 2016 - EP

2016. október 19-én a Tanács szlovák elnöksége felszólította az Európai Parlamentet, hogy a 2017. évi uniós költségvetésre vonatkozó módosításainak elfogadásakor vegye figyelembe a 2016-os költségvetés végrehajtásával kapcsolatos legfrissebb számadatokat.

„Lássuk be: a 2016-os költségvetés a tényleges szükségletekhez képest bőven túltervezett volt. Ebből okulva a 2017-es uniós költségvetést úgy kell megtervezni, hogy a jövő évi kiadásokra vonatkozó legreálisabb előrejelzéseket tükrözze” – mondta Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke a Parlament és a Bizottság képviselőivel tartott háromoldalú egyeztetést követően.

Szeptember 30-án a Bizottság javaslatot tett a 2016-os uniós költségvetés kifizetési előirányzatainak 7,27 milliárd euróval való csökkentésére annak érdekében, hogy a költségvetés jobban megfeleljen a szükségletekre vonatkozó legfrissebb becsléseknek.

Kilátások 2017-re

A 2016-ban az előzetesen várttól elmaradó szükségletek fő oka az, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló programok egy része még nem indult be teljesen. Különösen igaz ez a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területére, amelynek esetében a programok végrehajtása várhatóan még 2017-ben sem kapcsol teljes sebességre. A Bizottság ezért a 2017-es uniós költségvetésben az elfogadott 2016-os költségvetésben foglaltnál 23%-kal kevesebbre becsülte az erre a szakpolitikai területre vonatkozó kifizetési szükségleteket. A Bizottság által 2017-re javasolt összegek még a 2016-os költségvetésnek a tényleges szükségletekhez való hozzáigazítását követően is 10%-kal elmaradnak a 2016-os összegektől.

A 2017-es uniós költségvetést illetően az elnökség aggályosnak tartja, hogy a Parlamentben jelenleg tárgyalt módosítások ezzel teljesen ellentétes irányba mutatnak. A Parlament ugyanis szinte minden szakpolitikai területre vonatkozóan növelni szeretné a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatokat, aminek következtében ezek jóval meghaladnák az Unió többéves pénzügyi keretében meghatározott kiadási plafonokat. Mindez sem a jelenlegi szükségleteket nem tükrözi, sem a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodást nem tartja tiszteletben.

Előtérben a legfontosabb prioritások

Az elnökség arra kérte a Parlamentet, hogy a rendelkezésre álló forrásokat az EU jelenlegi két legfontosabb prioritásához rendelje hozzá. Az első prioritást azok az intézkedések jelentik, amelyek célja a migrációs válság kezelése és a kiváltó okok megszüntetése, ezen belül a határellenőrzés megerősítése, élelem, egészségügyi ellátás és oktatás biztosítása a Görögországban és Bulgáriában rekedt menekültek számára, valamint a származási és tranzitországok támogatása. A másik prioritás az uniós gazdaság versenyképességének növelése és a munkahelyteremtés.

Az elnökség továbbá felkérte az uniós intézményeket, hogy felelősen használják fel az uniós adófizetők pénzét, aminek azt is magában kell foglalnia, hogy a 2013-as vállalásoknak megfelelően 2017-re 5%-kal csökkentik alkalmazottaik számát.

Az elnökség arra is emlékeztetett, hogy a 2017-es uniós költségvetésről szóló tárgyalások és a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata két külön folyamat, amelyekkel külön-külön kell foglalkozni.

A következő lépések

A Parlament várhatóan október 26-án szavaz a 2017-os uniós költségvetésre vonatkozó tanácsi álláspont módosításairól. Október 28-én egy háromhetes egyeztetési időszak kezdődik, amelynek során a Tanácsnak és a Parlamentnek arra kell törekednie, hogy november 17-ig áthidalják az álláspontjaik között egyelőre fennálló különbségeket.

Háttér

A 2016-os uniós költségvetés 7,27 milliárd eurós csökkentésével a kifizetési előirányzatok összege 136,61 milliárd euróra változik. Ez jelentősen alacsonyabb annál a 146,46 milliárd eurónál, amelyet a 2016-os uniós költségvetésről szóló múlt évi tárgyalások során a Parlament szorgalmazott, és annál a 142,12 milliárd eurónál is, amelyet ugyanekkor a Tanács javasolt.

 

Am 19. Oktober 2016 hat der slowakische Vorsitz des Rates an das Europäische Parlament appelliert, bei der Annahme seiner Abänderungen am EU-Haushaltsplan 2017 den jüngsten Zahlen zur Ausführung des Haushaltsplans 2016 Rechnung zu tragen.

"Wir müssen den Tatsachen ins Auge blicken: Der EU-Haushaltsplan 2016 ist weit über Bedarf ausgestattet. Wir müssen daraus lernen und den EU-Haushaltsplan 2017 so weit wie möglich mit den realistischsten Ausgabenvoranschlägen für das kommende Jahr in Einklang bringen", erklärte Ivan Lesay, slowakischer Staatssekretär für Finanzen und Präsident des Rates, im Anschluss an eine Trilog-Sitzung mit Vertretern des Parlaments und der Kommission.

Am 30. September hat die Kommission vorgeschlagen, die Mittel für Zahlungen im EU-Haushaltsplan 2016 im Hinblick auf eine stärkere Angleichung an die jüngste Bedarfsschätzung um 7,27 Mrd. EUR zu kürzen.

Ausblick auf 2017

Der im Vergleich zu den Erwartungen geringere Bedarf 2016 ist im Wesentlichen dem Umstand geschuldet, dass einige Programme, die den Zeitraum 2014-2020 abdecken, noch nicht in vollem Umfang angelaufen sind. Dies betrifft in erster Linie den Bereich des wirtschaftlichen, sozialen und territorialen Zusammenhalts, in dem die Programme aller Voraussicht nach auch 2017 noch nicht in dem angestrebten Tempo durchgeführt werden können. Daher ist die Kommission in ihrem Entwurf des EU-Haushaltsplans 2017 davon ausgegangen, dass der Bedarf an Mitteln für Zahlungen in diesem Politikbereich um mehr als 23 % unter dem im verabschiedeten Haushaltsplan 2016 festgesetzten Bedarf liegt. Selbst nachdem der diesjährige Haushaltsplan mit dem tatsächlichen Bedarf in Einklang gebracht worden ist, liegen die von der Kommission für 2017 vorgeschlagenen Beträge immer noch mehr als 10 % unter den entsprechenden Beträgen für 2016.

Mit Blick auf den EU-Haushaltsplan 2017 ist der Vorsitz besorgt, dass die vom Parlament derzeit erörterten Abänderungen völlig in die entgegengesetzte Richtung gehen. Das Parlament zieht insbesondere in Betracht, die Mittel für Zahlungen und für Verpflichtungen in nahezu allen Politikbereichen erheblich aufzustocken und somit die Ausgabenobergrenze des mehrjährigen Finanzrahmens der EU (MFR) deutlich zu überschreiten. Dies entspricht weder dem derzeitigen Bedarf noch wird damit der Einigung über den MFR Rechnung getragen.

Fokus auf den Hauptprioritäten

Der Vorsitz hat das Parlament ersucht, die verfügbaren Mittel den beiden derzeitigen Hauptprioritäten der EU zuzuweisen. Dies sind Maßnahmen zur Bewältigung der Migrationskrise und ihrer Ursachen, wie Verstärkung der Grenzkontrollen, Bereitstellung von Lebensmitteln, Gesundheitsversorgung und Ausbildungsmöglichkeiten für Flüchtlinge, die in Griechenland und Bulgarien gestrandet sind, sowie Unterstützung für die Transit- und Herkunftsländer. Die andere Hauptpriorität besteht darin, die Wirtschaft in der EU zu unterstützen, um sie wettbewerbsfähiger zu machen und neue Arbeitsplätze zu schaffen.

Der Vorsitz hat die anderen EU-Organe ferner ersucht, das Geld der Steuerzahler in der EU möglichst verantwortungsbewusst einzusetzen, wozu auch gehört, dass sie ihren Personalbestand – wie 2013 zugesagt – bis 2017 um 5 % reduzieren.

Zudem hat der Vorsitz daran erinnert, dass es sich bei den Verhandlungen über den EU-Haushaltsplan 2017 und der Halbzeitüberprüfung des MFR für 2014-2020 um zwei unterschiedliche Vorgänge handelt, die getrennt voneinander zu betrachten sind.

Die nächsten Schritte

Das Parlament wird voraussichtlich am 26. Oktober über seine Änderungen am Standpunkt des Rates zum EU-Haushaltsplan 2017 abstimmen. Am 28. Oktober wird eine dreiwöchige Vermittlungsphase beginnen, in der bis zum 17. November eine Annäherung der Standpunkte des Rates und des Parlaments erreicht werden soll.

Hintergrundinformationen

Die Kürzung des EU-Haushaltsplan 2016 um 7,27 Mrd. EUR bedeutet, dass sich die Mittel für Zahlungen auf 136,61 Mrd. EUR belaufen. Dieser Betrag liegt deutlich unter dem Betrag von 146,46 Mrd. EUR, auf den das Parlament sich in den letztjährigen Verhandlungen über den EU-Haushaltsplan 2016 festgelegt hatte, und auch deutlich unter den vom Rat damals vorgeschlagenen 142,12 Mrd. EUR.

 

On World Statistics Day, Eurobarometer survey shows which are the European’s main concerns that the EU should prioritise.

The fight against terrorism should be the EU’s number one priority followed by action on unemployment, the fight against tax fraud, migration, the protection of external borders and the environment, according to the vast majority of people surveyed in a special Eurobarometer carried out by the European Parliament.

Terrorism is the highest threat to Europe and people expect the EU to act: 82% of Europeans want it to do more, while 69% consider its current measures to be insufficient.

Secondly, three in four Europeans (77%) want EU to do more regarding unemployment rates. Thomas Händel, the head of Parliament’s employment committee, urged EU leaders to “endeavour to ensure investment and high-quality, sustainable employment”.

According to the latest Eurobarometer survey commissioned by the European Parliament, 75% of all Europeans believe the EU should do more to fight tax fraud.

74% of Europeans want the EU to do more on the unprecedented influx of migrants over the last few years, according to the latest poll commissioned by the European Parliament. In addition two thirds of respondents said EU action on migration was insufficient.

Related to this issue, 71% of Europeans want the EU to do more to protect Schengen zone of free movement.

Finally, environment is something Europeans care deeply about: 67% of them would like to the EU to do more on environmental protection, according to a Eurobarometer survey commissioned by the European Parliament.

Classé dans:Uncategorized

Source : © European Union, 2016 - EP

Sicherheitspolitische Weißbücher erfüllen mehrere Funktionen: Sie informieren den Bundestag und die deutsche Öffentlichkeit, orientieren andere Länder, vor allem Deutschlands wichtigste Partner, über sicherheitspolitische Prioritäten der Bundesregierung und dienen der Kommunikation innerhalb der Bundeswehr. Das Weißbuch 2016, erstes seiner Art seit 2006, steht in dieser Tradition. Die Verfasser suchen Stand und Weg deutscher Sicherheitspolitik neu zu beschreiben, nach Ereignissen und Entwicklungen wie der globalen Finanzkrise, Euro-Turbulenzen, der Aussetzung der Wehrpflicht in Deutschland, den Umbrüchen im Nahen und Mittleren Osten sowie der russischen Annexion der Krim. Öffentlichkeit und Bündnispartner in Nato und EU erfahren recht präzise, was die Bundesregierung sicherheitspolitisch beabsichtigt. Die Konturen der Bundeswehr selbst und ihrer Zukunft bleiben hingegen blass. Der sogenannte Weißbuch-Prozess war auf die Erwartung gegründet, in umfassenden öffentlichen und offenen Diskussionen alle Dimensionen der Verteidigungspolitik zur Sprache bringen zu können. Bei der Fortführung dieses Prozesses kommt es nun darauf an, sicherheitspolitische Erfolge zu bilanzieren, Defizite zu erkennen, Handlungsabsichten zu konkretisieren sowie Vorschläge zu notwendigen Folgearbeiten zu machen.

Une adolescente germano-marocaine comparaissait jeudi 20 octobre en Allemagne pour avoir grièvement blessé un policier au couteau en février. Une action menée « sur ordre » du groupe Etat islamique, selon l'accusation, mais qui n'a jamais été revendiquée. Depuis d'autres attaques commises par d'autres adolescents ont eu lieu dans le pays.

Jeudi 29 septembre, l’Armée de l’Air a remporté la finale du championnat de France militaire de football pour la 2e année consécutive.

As the European Union gears up for its 60th anniversary next March, there’s good news and bad news.

Let’s celebrate the renewed interest in the EU, both at home and abroad. But let’s also be prepared for a long and difficult struggle with those working against Europe.

The surge in interest in Europe is encouraging. Demands for change and new ideas to build a more dynamic, vibrant and relevant EU are not in short supply.

Interesting ideas – some big, some small – came fast and furious at Friends of Europe’s annual State of Europe brainstorm and conference last week.

The voices of those who have thought about, talked about and worked for Europe for many years are valuable. They should be listened to.

But importantly, others across Europe are beginning to speak up too. They include young people, women and minority groups whose engagement in EU affairs has been minimal. Business leaders, trade unionists, civil society representatives, academics and journalists are making their voices heard. They should be encouraged to say and do more.

Ironically, the shock of Brexit has enlivened the conversation. The Brexiteers may have damaged Britain’s economy (and much more) but they have, unintentionally, also sparked heightened awareness of and popular interest in the EU.

“Those who believe in the EU will have to take their arguments to the people, not wait for people to fill the conference halls”

Such renewed curiosity is an opportunity to start a new conversation about Europe. It should be one which looks at the EU’s past, present and future.  It must look at the achievements but also at the failures and weaknesses of the Union.

The confrontation between different visions of Europe is already part of daily life. This contest was evident in the run-up to the 23 June referendum in Britain and will be an essential part of the negotiations on Britain’s withdrawal from the EU.

There are Euro-enthusiasts and Euro-doubters in national capitals and parliaments, and in all EU institutions.

And then there are the populists, both in and out of government, who are not just against the EU but also fighting actively to undermine liberal democratic values. In uneasy and uncertain times, their message of intolerance, xenophobia and “Little Europe” is already attracting voters.

With elections scheduled in France, Germany and the Netherlands next year, the fight for the hearts and minds of Europeans is going to get even fiercer.

France’s National Front, the Dutch Party for Freedom and Germany’s Alternative für Deutschland – like Hungary’s Viktor Orban and his friends in Poland, Slovakia and the Czech Republic – have no scruples about publicising their dark vision of Fortress Europe. Their voices will get louder.

But those who believe in an open and compassionate Europe should be equally passionate about voicing their beliefs. Contrary to what the populists want us to believe, a majority of Europeans do not share their nightmare version. They also need to be seen and heard.

“Today, Europe is too serious and too important to be left to politicians”

In a new world where truth and facts appear to matter less than lies, perceptions and fiction, the confrontation between the two visions of Europe is going to be dirty and ruthless.

The naysayers’ simplistic anti-EU diatribes must be countered by equally simple but clever slogans.

Those in favour of Europe should be proud of what has worked, and what makes the EU relevant and important – for example, contrary to conventional wisdom, the EU “peace project” still makes sense in a world where violence and war still rage just a few kilometres from Europe’s borders.

But enthusiasts must also be frank enough to say what has not worked.

Gentle speeches in comfortable settings just won’t do the trick. Those who believe in the EU will have to take their arguments to the people, not wait for people to fill the conference halls.

Those who favour Europe must be as charismatic, eloquent and single-minded as those who oppose it.

Next March’s anniversary of the EU should trigger a discussion on repairing and renewing the EU, but must also be a moment for reflection on what it means to be European in a complex and challenging world.

As former Australian prime minister Kevin Rudd told the Friends of Europe conference, Europeans must ‘buck up and not talk yourselves into a funk’.

More than ever, Europe is a vibrant mix of people, cultures and religions. The EU is an important part of peoples’ lives, often taken for granted, often criticised and much too often under-estimated and under-sold by self-seeking politicians.

French statesman Georges Clemenceau famously said that ‘War is too important to be left to the generals’.  Today, Europe is too serious and too important to be left to politicians.

Related content

• Friends of Europe: State of Europe high-level conference: read our Storify summary of the event
• Europe’s World: John Bruton – The lessons of Brexit: how British and European leaders can deal with the disruption
• Debating Europe:  Does Europe need a common enemy?

The post The curious contours of a new European conversation appeared first on Europe’s World.

A 2006-ban alapított Magyar Afrika Társaság (AHU) nemzetközi segélyezéssel és fejlesztéssel foglalkozó nem kormányzati, nonprofit szervezet, amely Afrika országainak a megsegítése céljából jött létre. A szervezet küldetése, hogy a fejlesztést az érintett országok saját erőforrásainak felhasználásával, és az országok tevékeny részvételével valósítsa meg – ezzel olyan segítséget nyújtva –, mely hosszútávon fenntartható változási folyamatot eredményez.

Dinamikus csapatunkba keresünk

IRODAI ASSZISZTENS

munkatársat, akinek legfőbb feladata az iroda adminisztratív, szervezési és beszerzési feladatainak ellátása lesz.

Melyek lesznek az új munkatárs feladatai?

• A cég kommunikációs rendszerének működtetése (postázás, beérkező telefonok, faxok, e-mailek, levelek, számlák fogadása és iktatása)
• Irodai beszerzések lebonyolítása
• Utazások, találkozók, belső értekezletek, kiállítások, rendezvények szervezése, dokumentálása
• Belső kommunikációs feladatok elvégzése, levelezés magyar és angol nyelven

Melyek a munkatárssal szemben támasztott elvárások?

• Minimum középfokú végzettség
• Felhasználói szintű számítógépes ismeretek (MS Office)
• Aktív angol nyelvismeret, írásban és szóban
• Önálló, megbízható, pontos munkavégzés
• Kezdeményezőkészség
• Képesség rövid határidők tartására, terhelhetőség
• Kiemelkedő kommunikációs és íráskészség
• Szociális érzékenység
• Jó csapatjátékos

Az állás betöltéséhez előnyt jelent:

• Francia nyelvtudás
• B kategóriás jogosítvány

Mit kínál a Magyar Afrika Társaság a munkatársai részére?

• Versenyképes munkabér
• Izgalmas projektek Magyarországon és Afrika több országában
• Összetartó, dinamikus csapat

Állás, munka területe(i):

• Adminisztráció, Asszisztens, Irodai munka
• Irodavezető
• Teljes munkaidő

Szükséges nyelvtudás:

• Angol közép/felsőfok

Munkavégzés helye:

Budapest, II. kerület, Afrika

Jelentkezés:

Önéletrajzzal Orzói Zsuzsánál: ozs@ahu.hu

The inquiry committee into emission measurements in the car industry (EMIS) continued its work on Thursday morning by hearing Alexander Dobrindt, the German Federal Minister of Transport and Olaf Lies, Lower Saxony’s State Minister for the Economy, Labour and Transport.
Committee of Inquiry into Emission Measurements in the Automotive Sector

Source : © European Union, 2016 - EP