Feed aggregator

Elképesztő mennyiségű teheráru utazik közvetlenül a fejünk felett: november utolsó napjaiban már meghaladta a 100 ezer tonnát az idei légi teheráru forgalom (szaknyelven cargo) a Liszt Ferenc repülőtéren.

Még több kérdés is tisztázásra vár, mielőtt az Európai Bizottság lezárhatja a Paks2 beruházás ügyében indított mélyreható állami támogatási vizsgálatot – közölte szerdán újságírók érdeklődésére Margrethe Vestager, az EU versenypolitikai biztosa. Utalt rá, hogy a testület többek között a projekt regionális energiapiacokra gyakorolt hatását is vizsgálja, mielőtt meghozná a döntést.

Alors que les cinq prochains mois du gouvernement seront forcément marqués par les échéances électorales à venir en 2017, la menace terroriste et le risque de crise financière au sein de la zone euro pourraient bien plomber la fin du quinquennat de François Hollande.

Par ailleurs, la démission de Matteo Renzi en Italie suite à son échec lors du référendum de ce dimanche a remis sous le feu des projecteurs le risque de crise financière au sein de la zone euro. Une telle crise est-elle possible selon vous ? Comment pourrait-elle se déclencher ?

Avec 360 mds d’euros de prêts douteux à son actif, le secteur bancaire italien inquiète à juste titre. En même temps, un certain nombre de banques d’autres pays, comme la Deutsche Bank, sont aussi en grande difficulté et seraient affectées par une crise systémique en Italie.

Alors que les créances des banques italiennes ne peuvent que se détériorer davantage tant que l’économie ne rebondit pas réellement, l’Italie est confrontée à la nécessité de recapitaliser les institutions au bord du gouffre, comme Monte dei Paschi di Sienna (à hauteur désirée de 5 mds d’euros pour l’heure). Les nouvelles règles européennes de l’union bancaire obligent à mettre à contribution les créanciers de la banque (souvent de simples épargnants auprès de qui on a fait passer de la dette bancaire pour des dépôts) avant toute intervention publique. Un compromis entre l’Italie et l’UE consistait à attirer des investisseurs extérieurs, notamment le Qatar, et tenter de limiter les dégâts pour les créanciers.

Sans gouvernement présent dans la durée, un tel projet vole en éclat aux yeux de la plupart des actionnaires potentiels. La perspective de recapitalisations en douceur s’évapore pour MPS et s’éloigne pour l’ensemble des banques italiennes. On en revient à l’alternative d’une injection d’argent public et d’une application stricte des règles de l’union bancaire. Dans le contexte de faiblesse actuelle, la généralisation de ce mécanisme entraînerait une vague de pertes financières et de tension qui se propagerait à travers le secteur bancaire européen et, union bancaire ou pas, aux Etats. L’équation politique étant particulièrement complexe, les marchés patientent pour l’heure tout en espérant que Mario Draghi les maintiendra sous perfusion, avec l’accord de Berlin.

Quelles seraient les conséquences d’une telle crise pour la France ?

La France ne serait naturellement pas épargnée. Elle est largement exposée économiquement et financièrement à l’Italie. De plus, bien que la structure du secteur bancaire français, très concentré, diffère de celle du secteur bancaire italien, le problème de la rentabilité se pose comme partout en Europe avec l’héritage de la crise, l’absence de rebond économique véritable et les effets pervers des taux négatifs. Une crise financière viendrait défaire le processus de normalisation progressive des volumes de crédit et affecterait la timide amélioration économique qui a été encouragée par la dépréciation de l’euro.

Face à un emballement de la crise bancaire italienne, on évoquerait à nouveau les fonds européens. Néanmoins, on se retrouverait dans une situation avec des gouvernements fantômes en Italie et en France face à un gouvernement allemand en pleine campagne électorale rigoriste. Un cocktail pour le moins toxique qui montrerait, de façon encore plus crue que dans le passé, l’absence de gestion de la zone. La BCE aura beau tenter d’éteindre une nouvelle fois l’incendie sous un déluge de liquidités, les failles du dispositif politique en seront d’autant plus visibles, mettant de nouveau en doute la viabilité de la monnaie unique.

Brigadier General Peter Devogelaere, a Belgian national, has been appointed as mission commander of the EU training mission in Mali (EUTM Mali). He will take up his duties on 19 December 2016. He will take over from Brigadier General Eric Harvent, who held the post since July 2016.

EUTM Mali assists in the reconstruction of effective and accountable Malian armed forces capable of ensuring the long-term security of Mali and, under civilian authority, restoring the country's territorial integrity. To this effect, EUTM Mali delivers training to units of the Malian armed forces and develops autonomous training capability. The mission also provides advice to the Malian authorities on reforming the army. The mission was launched on 18 February 2013. Its mandate was recently extended to 18 May 2018. The headquarters of the mission are located in Bamako, Mali.

The mission is part of the EU's comprehensive approach to security and development in the Sahel. Two other CSDP missions are in place in the region: EUCAP Sahel Mali, which supports the Malian state to ensure constitutional and democratic order and the conditions for lasting peace as well as to maintain its authority throughout the entire territory; and EUCAP Sahel Niger, which supports the fight against organised crime and terrorism in Niger.

The decision was adopted by the Political and Security Committee.

Kevesebb mint két évig, nagyjából 18 hónapig fognak tartani a tárgyalások az Egyesült Királyság kilépéséről az Európai Unióból (Brexit) – közölte a Londonnal folytatandó tárgyalások munkacsoportjának vezetője, Michel Barnier. A cél az, hogy 2018 októberére megegyezzenek az Egyesült Királyságga...

A Tanács (ECOFIN) elfogadta az alábbi következtetéseket:

A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az EU-ban bekövetkezett pozitív fejlemények az európai gazdaság rezilienciáját és helyreállását jelzik. Ismét elmondható, hogy valamennyi tagállam gazdasága növekszik, a beruházások is növekedési pályára álltak és 8 millió új munkahely jött létre 2013 óta. Ugyanakkor a globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban megvalósított beruházások jelentősen visszaestek. Ez pedig akadályozza a gazdasági fellendülést, a munkahelyteremtést és a hosszú távú növekedést, továbbá a versenyképességre is kedvezőtlenül hat. Mindezekre tekintettel a 2014 novemberében előterjesztett európai beruházási terv három egymást kölcsönösen erősítő pillér révén igyekszik növelni a beruházásokat: a magántőke beruházási célú mobilizálása; annak biztosítására irányuló célzott kezdeményezések, hogy a beruházás elérje a reálgazdaságot, valamint a beruházási környezet javítása a beruházásokat gátló ágazatspecifikus és egyéb akadályok elhárításával.

Az első pillér keretében az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az első becslések szerint összesen már 154 milliárd euró beruházást tudott mobilizálni. A második pillért képező Európai Beruházási Tanácsadó Platform és a Beruházási Projektek Európai Portálja 2015 szeptembere óta működik és a tagállamok többségében már igénybe vették az általuk biztosított projekttanácsadást. Ezen túlmenően a Tanács ELISMERI, hogy az aggregált kereslet ösztönzi a beruházásokat és ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy a beruházási terv által teremtett lehetőségek teljes potenciáljának kiaknázása és a terv multiplikátorhatásának maradéktalan mobilizálása érdekében kritikus a jelentősége annak, hogy releváns és megfelelő intézkedések, többek között strukturális reformok valósuljanak meg a terv úgynevezett „harmadik pillére” keretében, elhárítva a beruházást gátló akadályokat. Ehhez az egységes piac megerősítését célzó ambiciózus menetrendet kell végrehajtani, amelynek nyomán kiszámíthatóbbá válik a szabályozás és az Unió és a tagállamok szintjén megvalósított kombinált fellépéseknek köszönhetően megszűnnek a beruházást akadályozó még meglévő szűk keresztmetszetek. Mindezekre tekintettel a Tanács ÜDVÖZLI azt a munkát, amelyet a Gazdaságpolitikai Bizottság a Bizottság szolgálataival és az Európai Beruházási Bankkal közösen végzett el a beruházást akadályozó szűk keresztmetszetek azonosítása érdekében.

A Tanács HANGSÚLYOZZA, hogy az európai beruházási terv célkitűzéseinek teljesítése és sikere szempontjából meghatározó jelentőséggel bír az egységes piac kiteljesítése. Európának olyan kiszámítható szabályozási környezetre van szüksége, amely csökkenti az adminisztratív terheket és ösztönzi a beruházást, és az ilyen feltételek megteremtése érdekében Európának aktívan fel kell lépnie. A beruházási potenciál maradéktalan felszabadításához elengedhetetlen az, hogy az egész egységes piacon a vállalkozások számára kedvező keretfeltételek alakuljanak ki. Ennek érdekében a Tanács ÜDVÖZLI a Bizottságnak az európai beruházási környezet javítására és a reálgazdaság finanszírozásának elősegítésére irányuló erőfeszítéseit és arra HÍVJA FEL a Bizottságot, hogy folytassa ezeket az erőfeszítéseit az energiaunió, a tőkepiaci unió, az áruk és szolgáltatások egységes piacára vonatkozó stratégia, a digitális egységes piaci stratégia, a minőségi jogalkotási program, valamint a körforgásos gazdaságról szóló csomag keretében. A Tanács NYUGTÁZZA a Bizottságnak a 2012/30/EU irányelv módosítására és a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó jogalkotási javaslatát, amelynek a vizsgálatára sürgősséggel sor fog kerülni.

A Tanács HANGSÚLYOZZA, hogy az európai beruházások volumenének további növelése és a beruházási terv sikere nagy mértékben függ attól, hogy sikerül-e végrehajtani a beruházási terv harmadik pillére keretében azonosított, a beruházást akadályozó szűk keresztmetszeteknek a kezelését célzó strukturális reformokat, ugyanakkor ahogy azt a Tanács 2016 júliusában megjegyezte, a beruházási környezet javítása terén eddig elért eredmények nem elégségesek.

Az eddig elvégzett munka fényében a Tanács KIEMELI, hogy az alábbi konkrét szűk keresztmetszetek akadályozzák a beruházást:  

• A beruházást akadályozó leggyakoribb tényezők többek között a vállalkozások számára kedvezőtlen környezettel, a közigazgatás nem hatékony működésével, a szabályozás gyakori változásával, a piac mértével és szerkezetével, valamint a jelentős ágazatspecifikus adminisztratív és szabályozási terhekkel állnak összefüggésben. Egyes országokban a beruházás további akadálya lehet a forráshoz jutás kérdése, különösen a kkv-k esetében, a bonyolult adózási rendszerek és/vagy a tőkére kivetett magas adók, a termék- és a munkaerőpiacok torzulásai, valamint a kutatási és innovációs keretek elégtelensége.
• Beruházás a hálózatos iparágakba: A közlekedési, az energia és a távközlési ágazatban összesen megvalósított beruházások a 28 tagú EU GDP-jének átlagosan körülbelül a 3%-át tették ki. Annak ellenére, hogy jellegét tekintve gyakran ágazatspecifikusnak mondható, de jelentős mértékű és egyre növekvő szinergiák fedezhetők fel a különböző ágazatok hálózatai között, amelyek a piaci dinamikák alakulására is hatással vannak az egyes infrastruktúrák újszerű felhasználásán és az üzleti modellek változásának ösztönzésén keresztül. Az energiaágazatban az új szolgáltatások a gyors és pontos távközlésen alapulnak, ami a széles sávú infrastruktúrába történő beruházásra ösztönzi az üzemeltetőket. A közlekedési ágazatban olyan új szolgáltatások kifejlesztése van folyamatban, amelyek a jó minőségű villamosenergia-infrastruktúrára és a fejlett távközlésre épülnek.
• Igaz az EU-n belül nem egységes a helyzet, de a beruházást akadályozó jelentősebb szűk keresztmetszetek között meg kell említeni az EU-n belüli hálózatok összekapcsolásának hiányát, a szabályozási keret bonyolultságát és az általa generált súlyos terheket, a hosszadalmas engedélyezési eljárásokat, a versenytárgyalási eljárás mellőzését, ami miatt sok esetben a közbeszerzésből következő előnyök nem tudnak maradéktalanul érvényre jutni, valamint a határidők túllépését, ami a szükségtelen és elhúzódó jogi és adminisztratív eljárásoknak tudható be.
• Az energiapiacokon következetes árjelzésekre van szükség ahhoz, hogy a beruházási döntések piaci alapon és hatékonyan szülessenek meg. Az esetleges állami beavatkozásnak a szabályozási torzulások minimalizálására és a nem megfelelő ösztönzők kiigazítására kellene törekednie. A karbonszegény gazdaságra való áttérést támogató eszközöket úgy kell megtervezni, hogy később környezeti, társadalmi és költségvetési fenntarthatóságot biztosítsanak.
• Beruházás az energiahatékonyságba és a megújuló energia területén megvalósított lakóingatlan-beruházás: a háztartások lehetőségei egyes esetekben annyira korlátozottak lehetnek, hogy hosszú távon szuboptimális beruházási döntéseket hoznak. Ebben szerepet játszhat többek között az, hogy nincsenek tisztában a valós költségekkel és a beruházás megtérülésével, mivel azok időben elválnak egymástól. Ezen túlmenően a háztartások forráshoz jutása is korlátozott lehet, ezért a fogyasztók ösztönzése érdekében megfizethető finanszírozási termékeket kell kialakítani, különös tekintettel az alacsony jövedelmű háztartásokra, például nagy léptékű vagy összevont megoldásokkal, tiszteletben tartva ugyanakkor ezeknek a háztatásoknak a kockázati profilját. A beruházások jellemzően kis összegűek és azokra gyakran csak az időszakos felújítás keretében kerül sor. Az ingatlan-bérbeadási piacok esetében az ingatlan-tulajdonosokat és a bérlőket egyaránt ösztönözni kellene.
• Beruházás a digitális gazdaságba: a digitális fizikai infrastruktúrába történő beruházás alapvető jelentőségű ahhoz, hogy az EU képes legyen kiaknázni a digitális gazdaság térnyerése által előidézett innovációs hullám előnyeit és a jövőben is versenyképes maradjon. Ugyanakkor jelentős szűk keresztmetszetek akadályozzák a beruházást. A nagyon nagy teljesítményű széles sávú hálózatok telepítési költségei magasak és esetenként az ilyen hálózatok a kevésbé sűrűn lakott területeken üzletileg nem életképesek. Az ezeknek a költségeknek a csökkentését célzó 2014/61/EU irányelv teljes körű átültetése és végrehajtása még nem történt meg a legtöbb tagállamban. A gyorsabb és hatékonyabb adminisztratív eljárások is hozzájárulnának a költségek csökkentéséhez. A piacok gyakran nemzeti piacok, ami magasan tartja a költségeket és adott esetben megakadályozza azt, hogy a méretgazdaságosságból fakadó költségmegtakarítást lehessen elérni. Mivel jelenleg bizonytalan az, hogy a nagyon nagy teljesítményű széles sávú hálózatok rövid időn belül el fognak-e terjedni, az ebben a szegmensben várható nyereség a beruházási költségekhez képes alacsony, ami fékezi a beruházásokat. Egyes országokban a fizikai infrastruktúrával kapcsolatos akadályokon kívüli egyéb akadályok is megfigyelhetők, például a felhasználók nem bíznak a digitális rendszerek biztonságosságában és a lakosság egyes rétegei nem rendelkeznek a szükséges digitális készségekkel.
• A köz- és magánszféra partnerségének (PPP) igénybevétele: Ha megfelelően veszik igénybe, a köz- és magánszféra partnersége képes elősegíteni bizonyos típusú beruházásokat és a közjavak és közcélú szolgáltatások létrehozásának alternatív módjaként jelenik meg. Mivel azonban hosszú távú szerződéses kötelezettséggel jár, a PPP-hez egyrészt elengedhetetlen a köz- és a magánszektort képviselő partnerek erőteljes és stabil kötelezettségvállalása, másrészt pedig azzal is számolni kell, hogy a PPP potenciális kockázatot jelent az államháztartás számára. A PPP igénybevételét gyakran a kedvezőtlen keretfeltételek akadályozzák, így többek között az adminisztratív források hiánya, az instabil és nem kellően hatékony szabályozási keret, valamint a hosszabb távú beruházások iránti politikai elkötelezettség hiánya. Bizonyos esetekben az uniós alapok hozzájárulhatnak a PPP-k finanszírozásához, és a szabályozás közelmúltban bevezetett módosításai következtében várhatóan könnyebben ötvözni lehet majd az uniós alapokat és a PPP-ket.
• Fizetésképtelenségi keretrendszerek: A jól működő fizetésképtelenségi keretrendszerek kedvezően hatnak a gazdasági növekedésre és a pénzügyi stabilitásra. A határokon átnyúló eljárásokra vonatkozó egyértelmű szabályok elősegíthetik a határokon átnyúló beruházásokat, továbbá az egyes országok fizetésképtelenségi rendszerei közötti különbségek csökkentéséhez is hozzájárulhatnak. A fizetésképtelenségi rendszerek Unió-szerte jelentős eltérést mutatnak, így nagyon változó az eljárások hossza és költsége, továbbá azok kiszámíthatósága és átláthatósága, nem egységes, hogy a vállalkozók és a fogyasztók kaphatnak-e második esélyt, végül pedig az adósság átütemezésével kapcsolatos gyakorlat sem azonos.
• A nem hatékony fizetésképtelenségi keretrendszerek által előidézett jelentős szűk keresztmetszetek között meg kell említetni például azt, ha a követeléseknek csak kis részét sikerül behajtani, beleértve a biztosítékkal rendelkező hitelezőket is, ha van lehetőség a hitelezők kielégítésére sorrendet meghatározni, továbbá azt is, ha nincsenek hatékony és eredményes szerkezetátalakítási eljárások. A hatékony fizetésképtelenségi keretrendszereket megfelelő kísérő politikákkal kell támogatni, így például többek között egy másodlagos piac létrehozásával gondoskodni kell a nemteljesítő hitelek nemzeti szinten történő szanálásáról, továbbá megfelelő adó- és prudenciális politikát kell bevezetni a behajthatatlan követelések hatékony átruházásának biztosítása érdekében.
• Továbbra is igaz, hogy jelentős mértékben elő lehetne még mozdítani az uniós pénzügyi eszközök közötti szinergiákat és komplementaritást a különböző alapok infrastrukturális projektek céljára történő ötvözése céljából. Az uniós alapok igénybevételét akadályozó bonyolult szabályozás és adminisztratív szűk keresztmetszetek csökkentését meg lehet valósítani olyan alapelvek szem előtt tartásával, mint a folyamatok egyszerűsítése és szabványosítása, az eszközök kombinálása és a források összevonása az eredetükre való tekintet nélkül.

A Tanács NYUGTÁZZA a beruházást akadályozó, az ennek a munkának a keretében azonosított szűk keresztmetszeteket és FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy az európai szemeszter keretében ezeknek a megállapításoknak a figyelembevételével dolgozzon ki további ajánlástervezeteket, továbbá FELKÉRI a tagállamokat arra, hogy maradéktalanul hajtsák végre a Tanács által az európai szemeszter keretében kiadott 2016. évi országspecifikus ajánlásokat és különösen a beruházást akadályozó szűk keresztmetszetekre vonatkozóakat.

A Tanács KIEMELI, hogy a jövőben is folytatni kell a beruházást akadályozó tényezők azonosítására irányuló munkát, és FELKÉRI a Gazdaságpolitikai Bizottságot arra, hogy folytassa a beruházást akadályozó további tényezők és az azok elhárítására leginkább alkalmas szakpolitikai gyakorlatok feltárására irányuló tematikus munkáját. Ezen túlmenően a Tanács FELKÉRI az Európai Beruházási Bankot arra, hogy a piaci alapú, nevezetesen az európai beruházási terv keretében végrehajtott tevékenységeinek a során azonosított, a beruházásokat gátló akadályokkal és szűk keresztmetszetekkel összefüggésben tett megállapításainak révén egészítse ki a Gazdaságpolitikai Bizottság munkáját.

Quelle : © Europäische Union, 2016 - EP

Az Evangélikus Diakónia kezdeményezésére hagyományteremtő adventi találkozóra került sor parlamenti képviselők, polgármesterek és egyházi vezetők részvételével a Deák téri Evangélikus Országos Múzeumben.   A találkozó apropóját az adta, hogy mind a politikában résztvevők, mind az egyházak egyre inkább érzik azt, hogy felelősségük a társadalmi problémák megoldásában és az emberek életminőségének javításában több területen találkozik. Az eseményt megelőzően Harmati Béla igazgató mutatta be...

Ritkán látni olyan összművészeti produkciót, amelyben a színész úgy mozog a maga teremtette univerzumban, hogy a csodák, a fájdalmak, a nevetések, az őrülések és a megpihenések ennyire árnyaltan, de pontosan jussanak el a nézőhöz. Keresztes Tamás, a budapesti Katona József Színház művésze a kolozsvá...

Le gouvernement britannique a accepté de faire connaître les grandes lignes de sa stratégie sur le Brexit avant le lancement officiel du processus de sortie du pays de l’Union européenne. Une décision annoncée sous la pression de l’opposition travailliste et alors que Michel Barnier, le « Monsieur Brexit » de la Commission européenne a annoncé qu’un accord de sortie devrait être bouclé d’ici octobre 2018, c’est-à-dire en moins de 18 mois. Le temps presse pour Theresa May.

Les services de renseignements Allemands ont recruté un membre de daesh sans le savoir Une information qui fait froid dans le dos, on a appris la semaine dernière que le BfV (Bundesamt für Verfassungschutz, services de renseignements intérieurs Allemands) ont été infiltrés par une taupe liées à daesh. Une information qui a de quoi inquiéter

Cet article Les services secrets Allemands ont recruté une taupe de daesh est apparu en premier sur Surplus Militaire.

Der Rat "Wirtschaft und Finanzen" hat die nachstehenden Schlussfolgerungen angenommen:

Eine Reihe von positiven Entwicklungen in der EU seit der weltweiten Wirtschafts- und Finanzkrise lassen die Widerstandsfähigkeit und die Erholung der europäischen Wirtschaft erkennen. Die Volkswirtschaften aller Mitgliedstaaten wachsen wieder, die Investitionen haben sich erhöht, und acht Millionen neue Arbeitsplätze wurden seit 2013 geschaffen. Jedoch ist das Investitionsvolumen in der EU seit der weltweiten Wirtschafts- und Finanzkrise erheblich zurückgegangen. Dadurch werden die Konjunkturbelebung, die Schaffung von Arbeitsplätzen, das langfristige Wachstum und die Wettbewerbsfähigkeit gedämpft. Vor diesem Hintergrund soll mittels der im November 2014 vorgestellten Investitionsoffensive für Europa dieser niedrigen Investitionsquote durch drei sich gegenseitig verstärkenden Säulen entgegengewirkt werden: die Mobilisierung privater Finanzmittel für Investitionen, zielgerichtete Initiativen, um zu gewährleisten, dass die Investitionen die Realwirtschaft erreichen, und die Verbesserung des Investitionsumfelds durch die Beseitigung von sektorspezifischen und anderen Investitionshemmnissen.

Im Rahmen der ersten Säule dürfte der Europäische Fonds für strategische Investitionen (EFSI) bereits Gesamtinvestitionen in Höhe von 154 Mrd. EUR mobilisiert haben. Die europäische Plattform für Investitionsberatung, die gemeinsam mit dem europäischen Investitionsvorhabenportal die zweite Säule bildet, ist seit September 2015 aktiv und hat bereits in den meisten Mitgliedstaaten Projektberatung geboten. Darüber hinaus ERKENNT der Rat die Gesamtnachfrage als Motor für Investitionen AN und IST DER AUFFASSUNG, dass zur Ausschöpfung des vollen Potenzials der Möglichkeiten, die die Investitionsoffensive bietet, sowie zur Nutzung ihres vollen Multiplikatoreffekts einschlägige und angemessene Maßnahmen einschließlich Strukturreformen entscheidend sind, damit Investitionshemmnisse im Rahmen der sogenannten "dritten Säule" der Offensive beseitigt werden können. Dies erfordert die Umsetzung einer ehrgeizigen Agenda, um den Binnenmarkt dadurch weiter zu stärken, dass für größere Berechenbarkeit der regulatorischen Rahmenbedingungen gesorgt wird und noch bestehende Investitionsengpässe mittels kombinierter Maßnahmen auf Ebene der EU und der Mitgliedstaaten beseitigt werden. Vor diesem Hintergrund BEGRÜSST der Rat die vom Ausschuss für Wirtschaftspolitik in Zusammenarbeit mit den Dienststellen der Kommission und der Europäischen Investitionsbank geleistete Arbeit zur Ermittlung der Investitionsengpässe.

Der Rat BETONT, dass die Vollendung des Binnenmarkts wesentlich für den Erfolg und die Erreichung der Ziele der Investitionsoffensive für Europa ist. Europa braucht ein Regelungsumfeld, das berechenbar ist, die Verwaltungslast verringert und Investitionen anregt, und muss aktiv darauf hinarbeiten, diese Bedingungen zu schaffen. Günstige Rahmenbedingungen für Unternehmen im Binnenmarkt sind von zentraler Bedeutung, wenn das volle Investitionspotenzial erschlossen werden soll. Aus diesem Grund BEGRÜSST der Rat die Bemühungen der Kommission, das Investitionsumfeld in Europa zu verbessern und die Finanzierung der Realwirtschaft zu erleichtern, und FORDERT die Kommission AUF, diese Anstrengungen im Zusammenhang mit der Energieunion, der Kapitalmarktunion, der Binnenmarktstrategie für Waren und Dienstleistungen, der Strategie für einen digitalen Binnenmarkt, der Agenda für bessere Rechtsetzung und dem Paket zur Kreislaufwirtschaft weiterzuführen. Der Rat NIMMT den Legislativvorschlag der Kommission zur Änderung der Richtlinie 2012/30/EU über Insolvenzverfahren ZUR KENNTNIS und wird dessen Bewertung vorrangig behandeln.

Der Rat BETONT, dass weitere Fortschritte hin zu einem höheren Investitionsvolumen in Europa und der Erfolg der Investitionsoffensive stark von der Umsetzung von Strukturreformen zur Beseitigung von Investitionsengpässen, die im Rahmen der dritten Säule ermittelt wurden, abhängen; wie der Rat jedoch im Juli 2016 zur Kenntnis genommen hat, wurden bisher nicht genügend Fortschritte bezüglich der Verbesserung des Investitionsumfelds erzielt.

Vor dem Hintergrund der bisherigen Arbeit STELLT der Rat folgende spezifische Investitionsengpässe HERAUS:  

• Die am häufigsten anzutreffenden Investitionshemmnisse ergeben sich beispielsweise aus ungünstigen Rahmenbedingungen für Unternehmen, der Ineffizienz öffentlicher Verwaltungen, häufigen Änderungen an Regelungen, der Marktgröße und dem Marktgefüge sowie aus einem hohen branchenspezifischen Verwaltungs- und Regulierungsaufwand. In einigen Ländern werden Investitionen auch durch den fehlenden Zugang zu Finanzmitteln, insbesondere für KMU, sowie durch komplexe Steuersysteme und/oder eine hohe Kapitalbesteuerung, Marktverzerrungen auf den Produktmärkten und dem Arbeitsmarkt sowie durch Schwächen in den Forschungs- und Innovationsrahmen behindert.
• Investitionen in netzgebundene Wirtschaftszweige: Die von der EU 28 in den Bereichen Verkehr, Energie und Telekommunikation vorgenommenen Investitionen belaufen sich im Durchschnitt auf etwa 3 % des BIP für alle drei Bereiche zusammen. Auch wenn Synergien häufig sektorbezogen wirken, so bestehen dennoch umfangreiche, wachsende Synergien zwischen den Netzen verschiedener Bereiche, die die Dynamik der Märkte durch neue Infrastrukturnutzungsmöglichkeiten gestalten und Änderungen der Geschäftsmodelle erforderlich machen. Im Energiebereich stützen sich neue Dienste auf schnelle und präzise Telekommunikation, was dazu führt, dass die Marktakteure in Breitbandinfrastruktur investieren. Im Verkehrsbereich werden zur Zeit neue Dienstleistungen entwickelt, die sich auf eine qualitativ hochwertige Elektrizitätsinfrastruktur und modernste Telekommunikation stützen.
• Zwar bestehen hier EU-weit Unterschiede, zu den starken Engpässen jedoch, die Investitionen behindern, gehören unter anderem fehlende Verbindungen zwischen Netzen in der EU, die Komplexität des Regelungsrahmen und die daraus entstehenden erheblichen Belastungen, langwierige Genehmigungsverfahren, fehlende wettbewerbliche Vergabeverfahren, wodurch oftmals die mit der Vergabe öffentlicher Aufträge einhergehenden Vorteile nicht in vollem Umfang genutzt werden können, sowie Fristüberschreitungen aufgrund unnötig langwieriger Rechts- und Verwaltungsverfahren.
• Auf den Energiemärkten sind kohärente Preissignale eine wichtige Grundlage für eine marktbasierte effiziente Bereitstellung von Investitionen. Öffentliche Interventionen sollten darauf abzielen, regulatorische Verzerrungen so gering wie möglich zu halten und Anreize, die Fehlentwicklungen auslösen, zu beseitigen. Es müssen Instrumente konzipiert werden, die den Übergang zu einer Wirtschaft mit geringen CO2-Emissionen unterstützen, damit auf lange Sicht die ökologische, soziale und fiskalische Nachhaltigkeit sichergestellt werden kann.
• Investitionen in Energieeffizienz und Wohnungsbauinvestitionen in erneuerbare Energie:Haushalte können mit bestimmten Einschränkungen konfrontiert sein, die zu langfristig sub-optimalen Investitionsentscheidungen führen. Hierzu kann gehören, dass die tatsächlichen Kosten und die tatsächliche Rendite von Investitionen nicht hinreichend bekannt sind, da diese im Zeitverlauf nicht miteinander verglichen werden. Zudem ist es möglich, dass Haushalte nur begrenzten Zugang zu Finanzmitteln haben, sodass Bedarf an bezahlbaren Finanzprodukten besteht, um Anreize für Verbraucher, und insbesondere für Haushalte mit geringem Einkommen, zu schaffen, beispielsweise durch großmaßstäbliche Lösungen oder Lösungen, die eine Bündelung erlauben, bei denen aber die Risikoprofile dieser Haushalte berücksichtigt werden. Investitionen sind normalerweise wenig umfangreich und werden oftmals nur als Teil regelmäßiger Renovierungsvorhaben betrachtet. Für Mietmärkte können die Anreize in Anreize für Gebäudeeigentümer und solche für Mieter aufgeteilt werden.
• Investitionen in die digitale Wirtschaft: Investitionen in die digitale physische Infrastruktur sind von wesentlicher Bedeutung, damit die EU Nutzen aus der Innovationswelle, die durch die Ausweitung der digitalen Wirtschaft entsteht, ziehen kann und weiterhin wettbewerbsfähig bleibt. Investitionen werden jedoch von starken Engpässen beeinträchtigt. Die Kosten für den Ausbau von Breitbandnetzen mit sehr hoher Kapazität sind hoch, und dieser Ausbau erweist sich manchmal in weniger dicht besiedelten Gebieten als wirtschaftlich nicht rentabel. Die Richtlinie 2014/61/EU, die dazu beitragen soll, diese Kosten zu verringern, muss in den meisten Mitgliedstaaten noch vollständig umgesetzt und durchgeführt werden. Schnellere und effizientere Verwaltungsverfahren würden auch dazu beitragen, die Kosten zu verringern. Märkte sind oftmals rein nationale Märkte; hierdurch bleiben die Kosten hoch, und Größenkostenersparnisse lassen sich kaum realisieren. Unsicherheit in Bezug auf die kurzfristige Realisierung eines Breitbandnetzes mit sehr hoher Kapazität führt dazu, dass im Vergleich zu den Investitionskosten nur geringe Gewinne erwartet werden, was sich hemmend auf die Investitionstätigkeit auswirkt. In einigen Ländern bestehen neben den Hindernissen im Zusammenhang mit der physischen Infrastruktur noch weitere Hindernisse, wie beispielsweise fehlendes Vertrauen in die Sicherheit digitaler Systeme und unzureichende digitale Kompetenz bei manchen Bevölkerungsschichten.
• Nutzung von öffentlich-privaten Partnerschaften (ÖPP): Öffentlich-private Partnerschaften können, wenn sie in geeigneter Weise eingesetzt werden, bestimmte Arten von Investitionen erleichtern und bieten eine Alternative für die Bereitstellung öffentlicher Güter und Dienstleistungen. Da es sich dabei um langfristige vertragliche Verpflichtungen handelt, bedarf es jedoch eines starken und soliden Engagements seitens der Partner des öffentlichen und des privaten Sektors; zudem stellen sie ein potenzielles Risiko für die öffentlichen Finanzen dar. Die Nutzung dieser Partnerschaften wird oftmals dadurch behindert, dass ungünstige Rahmenbedingungen bestehen, zu denen unter anderem fehlende Verwaltungsressourcen, instabile und ineffiziente Regelungsrahmen und fehlendes politisches Engagement für längerfristige Investitionen zählen. Unter bestimmten Umständen können EU-Mittel zur Finanzierung von öffentlich-privaten Partnerschaften herangezogen werden; die jüngsten Änderungen an den Regelungen sollen es leichter machen, EU-Mittel und öffentlich-private Partnerschaften zu kombinieren.
• Insolvenzvorschriften: Gut funktionierende Insolvenzvorschriften begünstigen Wirtschaftswachstum und Finanzsystemstabilität. Eindeutige Regelungen für grenzüberschreitende Verfahren können zu grenzüberschreitenden Investitionen beitragen; die gleiche Wirkung kann auch von einer Verringerung der Unterschiede zwischen den Insolvenzsystemen der verschiedenen Länder ausgehen. Die Insolvenzvorschriften weichen EU-weit sehr stark voneinander ab, wobei es bei den Verfahren große Unterschiede in Bezug auf Dauer und Kosten, Vorhersagbarkeit und Transparenz, Zweitchancen für Unternehmer und Verbraucher sowie in Bezug auf die Umschuldungsmöglichkeiten gibt.
• Zu den starken Hemmnissen, die durch ineffiziente Insolvenzvorschriften entstehen, zählen unter anderem niedrige Beitreibungsraten für Inhaber von Forderungen einschließlich abgesicherter Gläubiger, die mögliche Anwendung einer Rangfolge hinsichtlich der Bedienung der Gläubiger und fehlende effektive und effiziente Umstrukturierungsverfahren. Die geeigneten begleitenden politischen Maßnahmen, die dazu beitragen könnten, Nutzen aus effektiven Insolvenzvorschriften zu ziehen, umfassen unter anderen die Auflösung notleidender Kredite unter anderem durch die Schaffung eines Sekundärmarktes auf nationaler Ebene sowie eine geeigneten Steuer- und Aufsichtspolitik, die für eine wirksame Entlastung von uneinbringlichen Forderungen sorgt.
• Es besteht nach wie vor ein erhebliches Potenzial, auf weitere Synergien und Komplementaritäten zwischen den Finanzinstrumenten der EU hinzuwirken, um die Zusammenlegung von Mitteln für Infrastrukturprojekte zu unterstützen. Die Unübersichtlichkeit der Regelungen für die Verwendung von EU-Mitteln und administrative Engpässe bei der Verwendung dieser Mittel können durch die Hauptgrundsätze der Vereinfachung und Standardisierung von Verfahren, die Kombination von Instrumenten und die Bündelung von Ressourcen ungeachtet ihres Ursprungs verringert werden.

Der Rat NIMMT KENNTNIS von den in dem vorliegenden Dokument dargelegten Investitionsengpässen, ERSUCHT die Kommission, diese Erkenntnisse in weiteren Entwürfen von Empfehlungen im Rahmen des Europäischen Semesters zu berücksichtigen, und ERSUCHT die Mitgliedstaaten, die im Rahmen des Europäischen Semesters ausgesprochenen länderspezifischen Empfehlungen 2016 des Rates, und insbesondere diejenigen, die Investitionsengpässe zum Gegenstand haben, vollständig umzusetzen.

Der Rat HEBT HERVOR, dass die Arbeit hinsichtlich der Ermittlung von Investitionshemmnissen fortgesetzt werden muss, und ERSUCHT den Ausschuss für Wirtschaftspolitik, seine thematische Arbeit fortzusetzen, die darauf abzielt, weitere Investitionsengpässe und bewährte Verfahrensweisen zur Beseitigung dieser Engpässe zu ermitteln. Zudem ERSUCHT der Rat die Europäische Investitionsbank, die Arbeit des Ausschusses für Wirtschaftspolitik durch die bei ihrer marktorientierten Tätigkeit insbesondere im Rahmen der Investitionsoffensive für Europa in Bezug auf Investitionshemmnisse und engpässe gewonnenen Erkenntnisse zu ergänzen.

American M901 Anti-Tank Missile Carrier

A Tanács:

1. ÜDVÖZLI az EU-ban az igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítéséről szóló, 2016. október 25-i bizottsági közleményt[1] (13729/16) és az ahhoz kapcsolódó jogalkotási javaslatokat;

2. EMLÉKEZTET az Európai Tanács 2014. december 18-i következtetéseire, melyek szerint sürgős előrelépésre van szükség az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések terén mind globális, mind uniós szinten, és MEGERŐSÍTI a nemzetközi adóztatás elvei iránti elkötelezettségét;

3. EMLÉKEZTET az adóalap-erózióról és a nyereségátcsoportosításról (BEPS) szóló, 2015. december 8-án elfogadott következtetéseire (15150/15), továbbá az adózási átláthatóság, valamint az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem fokozása érdekében hozott további intézkedésekről szóló, 2016. július 5-i bizottsági közleményről szóló, 2016. október 11-i következtetéseire (13139/16);

4. ELISMERI a társasági adóztatás területén az Unióban a közelmúltban elért fontos eredményeket, különösen az adózás átláthatóságának fokozására és annak biztosítására irányuló jogszabályokat, hogy az Európai Unióban működő társaságok ott fizessék meg az adót, ahol a nyereség keletkezik;

5. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI annak fontosságát, hogy az EU nemzetközi partnerekkel fenntartott kapcsolataiban továbbra is előmozdítsuk a jó adóügyi kormányzást, egyenlő feltételeket biztosítva ezáltal az EU tagállamai és a harmadik államok között;

6. EGYETÉRT azzal a meglátással, hogy az uniós adózási környezetnek előnyére válhat a társasági adózás növekedésbarát, hatékony és igazságos, előretekintő kerete, amely megoldást kínál az agresszív adótervezési gyakorlatokkal szemben, tiszteletben tartva mindeközben a tagállamok vonatkozó hatásköreit;

7. HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy a társasági adózási szabályok stabilitást és jogbiztonságot teremtsenek, illetve egyszerűbbé tegyék az adminisztratív feladatokat mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, és erre tekintettel ÜDVÖZLI a közös társaságiadó-alapról szóló (KTA) és a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló javaslattal kapcsolatos további egyeztetéseket;

8. NYUGTÁZZA a Bizottság által a közös társaságiadó-alapról (KTA) és a közös összevont társaságiadó-alapról (KKTA) szóló javaslatokra vonatkozóan javasolt kétlépcsős folyamatot, és EGYETÉRT azzal, hogy a munkának mindenekelőtt egy közös adóalap elemeire kell összpontosulnia;

9. TUDOMÁSUL VESZI a Bizottság által uniós szinten javasolt, kutatás-fejlesztést és innovációt célzó, illetve beruházási ösztönzőket, és FELKÉRI a tagállamokat, hogy folytassák az annak értékelésére irányuló tárgyalásokat, hogy szükség van-e az e témakörben javasolt elemekre, és hogy azok milyen hozzáadott értékkel bírnak;

10. MEGERŐSÍTI, hogy a hatályos nemzetközi adózási szabályok bizonyos esetekben kettős adóztatást vagy az adóztatás kettős elmaradását eredményezhetik, amit összehangolt uniós intézkedésekkel ki kell küszöbölni, és elismeri, hogy felül kell vizsgálni a meglévő vitarendezési mechanizmusokat, hogy ezáltal javítani lehessen az adózási biztonságot az EU-ban működő vállalkozások számára;

11. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT ezért az uniós vállalkozások számára létrehozandó, a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusra vonatkozó javaslat vizsgálata elé;

12. NYUGTÁZZA a Bizottság által a közös társaságiadó-alapra, a közös összevont társaságiadó-alapra és a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusra vonatkozó javaslatokban előirányzott ambiciózus ütemtervet, és az említett jogalkotási javaslatok vizsgálata terén mielőbbi előrelépést SZORGALMAZ;

13. FELKÉRI a következő soros elnökségeket, hogy a közös társaságiadó-alapra és a közös összevont társaságiadó-alapra vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos munkát az alábbi menetrend szerint szervezzék:

a) A tagállamoknak elsőként az adóalap kiszámítására vonatkozó szabályokra, és különösen az újraindított kezdeményezés új elemeire kell összpontosítaniuk (I–V. fejezet);

b) Ezt követően a közös adóalap fennmaradó elemeivel (VI–XI. fejezet) kell foglalkozniuk, azaz: i. azon elemekkel, amelyekről a közös összevont társaságiadó-alapra vonatkozó 2011. évi javaslat keretében már részletes egyeztetés zajlott, valamint ii. azon elemekkel, amelyek szerepelnek a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, a közelmúltban elfogadott 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelvben.

c) Az említett elemekkel kapcsolatos egyeztetések sikeres lezárását követően további késedelem nélkül meg kell vizsgálni az adókonszolidáció kérdését;

14. EMLÉKEZTET az ECOFIN Tanács 2016. július 12-i ülésén kiadott, a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciákról szóló nyilatkozatára, és ennélfogva ÜDVÖZLI az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló javaslatot;

15. TISZTÁBAN VAN azzal, hogy ezek a kezdeményezések elősegíthetik egy igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítését az Európai Unióban.

[1] A Bizottság 2016. október 25-i közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítése az Európai Unióban (13729/16).

Très attendue, l'enquête PISA de l'OCDE, visant à évaluer les systèmes scolaires à travers des tests mesurant les acquis des élèves, a été rendue publique le 6 décembre. 540 000 élèves de 15 ans dans 72 pays ont ainsi été évalués en 2015, plus particulièrement en sciences et dans une moindre mesure en mathématiques et en compréhension de l'écrit. La France se trouve en milieu de classement avec l'Autriche, les Etats-Unis et la Suède. Source de débats parmi les Etats membres de l'UE, cette étude permet toutefois d'identifier certaines recettes gagnantes des "bons élèves" du classement.

Fixés par le président en personne, l'objectif de formation des forces africaines par la France est tenu
Plus d'infos »

En déplacement cette semaine à New York pour récolter des fonds pour sa campagne, Emmanuel Macron s'est fait voler la vedette par Manuel Valls, qui a annoncé sa candidature pour 2017.