Feed aggregator

Az Európai Unió Tanácsa  

1.             EMLÉKEZTETVE a Tanács korábbi egyszerűsítési kezdeményezéseire és arra, hogy 2008-ban az állapotfelmérés nyomán a Tanács már hozzájárult a közös mezőgazdasági politika egyszerűsítéséhez, továbbá emlékeztetve a „Megbízhatóak-e a mezőgazdasági kiadások tagállami ellenőrzése alapján kapott eredmények?” című, 2014. október 13-i tanácsi következtetésekre (13616/14), valamint a mezőgazdasági kiadások területén jelentkező hibaarányról szóló, 2014. december 15-i tanácsi következtetésekre (16798/14);

2.             ÜDVÖZÖLVE azt, hogy a Bizottság prioritásként tekint az átfogó egyszerűsítési folyamatra, valamint hogy már javaslatot tett, illetve a közeljövőben javaslatot fog tenni egyes bizottsági jogi aktusok egyszerűsítésére;

3.             EMLÉKEZTETVE arra, hogy a Bizottság elkötelezte magát az ökologizálásra vonatkozó rendelkezéseknek a végrehajtásukat követő első év leteltével történő felülvizsgálata mellett, valamint az Európai Tanács 2013. februári következtetéseinek (EUCO 37/13) felülvizsgálata mellett;

4.             HANGSÚLYOZVA, hogy a KAP egyszerűsítése olyan célkitűzés, amellyel az európai intézmények, a nemzeti közigazgatások, az érdekelt felek, a mezőgazdasági termelők és egyéb hasonló kedvezményezettek egyaránt egyetértenek; továbbá MEGJEGYEZVE, hogy mindannyian felelősek e cél megvalósításáért;

5.             FELKÉRVE a Bizottságot, hogy folytassa és az egyszerűsítés tekintetében mélyítse el a bizottsági jogi aktusok tervezetéről folytatott megbeszéléseket azok elfogadását megelőzően, hiszen az előzetes megközelítés az adminisztratív terhek elkerülésének leghatékonyabb módja;

6.             HANGSÚLYOZVA, hogy a KAP végrehajtása során még inkább tekintetbe kell venni a szubszidiaritás elvét és az arányosság elvét, továbbá hogy különös figyelmet kell szentelni a következőknek:

• növelni kell az átláthatóságot és a jogbiztonságot, hogy az uniós jogszabályok könnyebben érthetők és a gyakorlatban jobban végrehajthatók legyenek;
• kellőképpen figyelembe kell venni az egyes tagállamok és régiók sajátos helyzetét;
• csökkenteni kell a mezőgazdasági termelőkre, az egyéb kedvezményezettekre, a termelői szervezetekre és a nemzeti közigazgatásokra nehezedő adminisztratív terheket és a kapcsolódó költségeket;

7.             HANGSÚLYOZZA, hogy a KAP egyszerűsítése során figyelembe kell venni az alábbi elveket:

• meg kell őrizni a megreformált KAP szakpolitikai célkitűzéseit és legfőbb elemeit, továbbá garantálni kell a mezőgazdasági termelők számára a jogi stabilitást, hogy az egyszerűsítés ne vezessen deregulációhoz, illetve hogy az egyszerűsítés révén ne váljon nehezebbé a KAP-támogatásokhoz való hozzáférés;
• nem szabad veszélyeztetni az uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes gazdálkodást;
• olyan területekre kell összpontosítani, ahol a KAP végrehajtói és a kedvezményezettek számára a lehető legnagyobb előnnyel járna a – pl. a tájékoztatással, ellenőrzéssel és a jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatos – adminisztratív terhek csökkentése;
• javítani kell a jogszabályok átláthatóságán és következetességén, adott esetben különösen az első és a második pillérbe tartozó jogi aktusok, valamint az alap-jogiaktusok, a bizottsági aktusok és a bizottsági iránymutatások esetében;

 

Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa május 9-én 10 és 17 óra között nyílt napot rendez a két intézmény székhelyén, a Justus Lipsius épületben (rue de la Loi 175, Brüsszel).

Idegenvezetés az épületben

A két intézmény alkalmazottai körbevezetik a látogatókat azokon az üléstermeken, ahol az állam-, illetve kormányfők, valamint a miniszterek csúcstalálkozói, illetve a tanácsi megbeszélések zajlanak. Az idegenvezetés a nap során folyamatosan igénybe vehető, francia, holland, német és angol nyelven.

„Európa a nemzedékek tükrében” – személyes találkozó

Az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 65. évfordulója alkalmából a Tanács több generációt bevonó eseményt rendez, amelyen a fiatal európai polgárok találkozhatnak az EU alapító atyáinak egykori munkatársaival és rokonaival. Kivételes lehetőség ez a fiatalabb generáció számára, hogy betekintést nyerjen abba, hogyan alakították ezek a prominens egyéniségek az Unió jövőjét, és többet tudjon meg arról, hogy mi is történt a színfalak mögött az egységes Európa létrehozására irányuló törekvések első éveiben.

Az eseményen jelen lesznek többek között az alábbi vendégek és előadók: Maria Romana De Gasperi (Alcide De Gasperi, volt olasz miniszterelnök lánya), Antoinette Spaak (Paul-Henri Spaak, volt belga miniszterelnök lánya), Paul Collowald (újságíró, Robert Schuman és Jean Monnet egykori munkatársa), Jean-Marie Pelt (Robert Schuman egykori személyi titkára), Jacques-René Rabier (Jean Monnet kabinetfőnöke), Clemens Coudenhove-Kalergi (Richard Niklaus Coudenhove-Kalergi, a páneurópai mozgalom alapítója unonkaöccsének fia), Gabriel Fragnière (svájci filozófus és tanár, Hendrik Brugmans barátja), Victoria Martín de la Torre (a „Europe, a leap into the unknown” című könyv szerzője).

Az esemény délután 14 órakor kezdődik a Justus Lipsius épületben, és honlapunkon élő közvetítés keretében is megtekinthető:

Az esemény után sugározható minőségű videofájlok is rendelkezésre állnak majd.

Információs standok és programok

A látogatókat számos információs standdal is várjuk, ahol a széles közönséget megszólító tájékoztató anyagok mellett programokat is kínálunk: 

• a Tanács Főtitkárságának fejlesztési és környezetvédelmi osztálya által felállított információs standoknál a Tanács az EU Maliban működő két missziójával közösen mutatja be az érdeklődőknek a fejlesztés témáját
• jelen lesznek többek között az Európai Központi Bankot (EKB), az Európai Beruházási Bankot (EIB), a lett elnökséget, valamint a Tanács soron következő luxemburgi elnökségét képviselő standok
• a nap során lett néptáncbemutatókra is sor kerül
• a gyermekeket gyereksarok várja, emellett pedig látogatóink az európai kvíz keretében tesztelhetik az Unióval kapcsolatos ismereteiket

A nyílt nap a közösségi médián is nyomon követhető lesz. Látogatóink az #EUOpenDoors címkét használva a különböző közösségimédia-hálózatokon beszélgethetnek, megoszthatják élményeiket vagy Instagram-képeiket az eseményről.

2015. május 11., hétfő
13.15 Munkaebéd Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével, Mario Draghi-val, az Európai Központi Bank elnökével, és Jeroen Dijsselbloem-mal, az eurócsoport elnökével

2015. május 12., kedd
15.00 Találkozó Giorgi Margvelashvili grúz elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok ± 15.30)
16.30 Találkozó William Lacy Swinggel, a Nemzetközi Migrációs Szervezet főigazgatójával

2015. május 13., szerda és május 14., csütörtök
Aachen, Németország
Részvétel a Nagy Károly díj átadási ceremóniáján, melyet az idei évben az Európai Parlament elnökének, Martin Schulz-nak ítéltek oda

2015. május 15., péntek
Gdansk, Lengyelország
17.00 Részvétel az Európa jövőjéről szóló konferencián

A mai napon a második világháború romjain felépített egységes Európát ünnepeljük.

Hatvanöt évvel ezelőtt a Schuman-nyilatkozat leszögezte, hogy társadalmaink csak akkor hozhatnak létre mindenki számára tartós biztonságot és jólétet, ha megtörjük az erőszak és a bosszú ördögi körét. Csak egy egységes Európa képes megőrizni a békét. Ezzel a nyilatkozattal kezdődött az európai integráció folyamata, de sok európai népnek kellett továbbra is küzdenie totalitárius diktatúrák és önkényuralmi rendszerek elnyomása ellen, hogy elnyerjék szabadságukat.

Soha nem feledjük a második világháború katasztrófáját, aminek kiváltó oka a népek és nemzetek egymás elleni gyűlölete volt.  Még élénken él a társadalom emlékezetében, ahogy hetven évvel ezelőtt népeink a harctereken farkasszemet néztek egymással. Ma már azonban egymás legszorosabb partnerei, szövetségesei és barátai vagyunk.

A mi felelősségünk, hogy előmozdítsuk a békét, a szabadságot, a demokráciát, a szolidaritást és a jólétet mind Európában, mind annak határain kívül. Sokszínűségünkben rejlik az erőnk, és az egységes Európai Unió tagjaiként továbbra is mindent megteszünk ezeknek a céloknak az érdekében.

Donald Tusk,  Jean-Claude Juncker, Dalia Grybauskaitė, François Hollande, Nicos Anastasiades, Klaus Iohannis,  Angela Merkel, Werner Faymann, David Cameron, Viktor Orban, Mark Rutte, Enda Kenny, Pedro Passos Coelho, Helle Thorning-Schmidt, Mariano Rajoy, Zoran Milanović, Robert Fico, Joseph Muscat, Xavier Bettel, Bohuslav Sobotka, Laimdota Straujuma, Matteo Renzi, Taavi Röivas, Alexander Stubb, Ewa Kopacz, Miro Cerar, Stefan Löfven, Charles Michel, Boyko Borisov, Alexis Tsipras

Az Európai Unió Tanácsának lett elnöksége a Bizottsággal szoros együttműködésben 2015. május 7-én első alkalommal rendezte meg a keleti partnerség kereskedelemmel kapcsolatos miniszteri találkozóját. A találkozó társelnökei Edgars Rinkēvičs, lett külügyminiszter és Cecilia Malmström, a kereskedelemért felelős európai biztos voltak.

Az uniós kereskedelmi miniszterek és Örményországból, Azerbajdzsánból, Fehéroroszországból, Grúziából, Moldovából és Ukrajnából érkezett kollégáik május 7-én délután arról folytattak megbeszélést, hogy milyen eredményeket ért el a keleti partnerség a kereskedelem területén, milyen új lehetőségek nyílnak, és milyen akadályokat kell leküzdeni ahhoz, hogy a keleti partnerség kereskedelmi vonatkozásait sikeresen tovább lehessen fejleszteni.

A keleti partnerség közelgő rigai csúcstalálkozójára és az európai szomszédságpolitika jelenleg zajló felülvizsgálatára tekintettel a kereskedelmi miniszterek véleményt cseréltek az EU és a keleti partnerek között fennálló kereskedelmi kapcsolatokról. A miniszterek emellett megbeszélést folytattak arról is, hogy milyen lehetőségek nyílnak a további együttműködésre, figyelembe véve azt a tényt, hogy az EU-val folytatott kereskedelmi kapcsolataik tekintetében az egyes keleti partnereknek eltérőek az érdekeik.

Az elnökség és a Bizottság hangsúlyozta, hogy a kereskedelem a keleti partnerségre vonatkozó politika fontos része, és kiemelte, hogy inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődésre kell törekedni. A résztvevők megállapították, hogy a kereskedelem és a piaci lehetőségek bővítése nagymértékben hozzájárul a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

Üdvözölték a Grúziával, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával megkötött társulási szerződések végrehajtásának megkezdését, és a reformok folytatására ösztönözték az érdekelteket. Elégedetten nyugtázták, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazása óta nőtt a kereskedelmi forgalom az EU és Grúzia, illetve a Moldovai Köztársaság között, és várakozással tekintenek az Ukrajnával kötött megállapodás 2016. január 1-jétől kezdődő ideiglenes alkalmazása elé.

Az elnökség és a Bizottság úgy nyilatkoztak, hogy tiszteletben tartják a keleti partnerországok egyéni döntéseit, továbbá megerősítették, hogy készen állnak az egyes partnerekkel folytatott kereskedelmi kapcsolataik megerősítésére és differenciált módon történő továbbfejlesztésére. 

A Tanács lett elnöksége 2015. május 5-én indikatív megállapodást alakított ki az Európai Parlamenttel arról az irányelvtervezetről, amelynek célja, hogy továbbfejlessze az elektronikus fizetések uniós piacát. A megállapodás egy Brüsszelben tartott informális háromoldalú egyeztető ülés során jött létre. 

„Ez az új irányelv világos szabályozási keretet fog teremteni az új piaci szereplők több olyan kategóriája számára, akik már néhány éve aktívak az internetes fizetések területén, és itt a fizetéskezdeményezési szolgáltatókra, valamint a számlainformációs szolgáltatást nyújtókra gondolok” – mondta Jānis Reirs, Lettország pénzügyminisztere és a Tanács elnöke. „Az irányelv lehetővé teszi továbbá olyan új szolgáltatástípusok nyújtását is, mint például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközöknek harmadik fél pénzforgalmi szolgáltatók általi kibocsátása. Ez ösztönözni fogja a verseny erősödését és az innovációt a pénzforgalmi piacon. Úgy vélem, hogy a biztonsággal és a felügyelettel kapcsolatos új rendelkezések emellett javítani fogják az online fizetések biztonságosságát és a fogyasztók védelmét is az Európai Unióban.” 

A megállapodást a Tanácsnak még meg kell majd erősítenie, miután szakértői szinten sor került az irányelv teljes szövegének véglegesítésére. Ezt követően az irányelvet benyújtják az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint a Tanácsnak, amely azt véglegesen elfogadja. 

Az irányelvtervezet magában foglalja és egyben hatályon kívül helyezi a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló jelenleg hatályos irányelvet (a 2007/64/EK irányelvet), amely a jogalapot biztosította az egységes európai uniós pénzforgalmi piac megteremtéséhez. 

A módosított irányelv hozzáigazítja a meglévő szabályokat az újonnan kialakuló és innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, beleértve az internetes és mobilfizetéseket is. Átfogó szabályrendszert hoz létre annak érdekében, hogy biztonságosabb fizetési környezet jöhessen létre, különösen a távoli csatornákon keresztül történő fizetések esetében. Az irányelv emellett harmonizáltabb és hatékonyabb keretet teremt az illetékes nemzeti hatóságok által végzett felügyelet számára. 

A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló eredeti irányelv 2007-es elfogadása óta innovatív fizetéskezdeményezési módszerek jelentek meg az e-kereskedelem területén. Ezek rendszerint „szoftverhidat” hoznak létre a kereskedő weboldala és a fizető fél bankjának online banki platformja között az átutaláson alapuló internetes fizetés kezdeményezéséhez. E szolgáltatásokkal a fizetéskezdeményezési szolgáltató (aki soha nem birtokolja a szolgáltatás igénybe vevőjének pénzeszközeit) biztosítani tudja a kedvezményezettet arról, hogy az adott fizetési művelethez szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll a számlán, és a fizetés kezdeményezésére sor került. Ezek a szolgáltatások immár az irányelvtervezet hatálya alá tartoznak. 

Az irányelvtervezet rendelkezik a számlainformációs szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó szabályozási rendszerről is. E szolgáltatások révén a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője például online módon összesített információkhoz juthat egy vagy több másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett egy vagy több fizetési számláról. Ez lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője számára, hogy bármely időpontban átfogó képet kapjon pénzügyi helyzetéről. 

Az irányelvtervezet ezzel egyidejűleg elősegíti azon intézkedések megerősítését is, amelyek az internetes fizetések és az előbbiekben említett új piaci szereplők által kínált szolgáltatások biztonságos igénybevételét szolgálják. Az új irányelv szigorú ügyfél-azonosítási eljárást fog biztosítani az ügyfelek minden tranzakciót megelőző azonosításához. Az új, megerősített felügyeleti rendszer tovább fogja növelni a biztonság és a fogyasztóvédelem szintjét ezen a területen.

Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésére ahhoz, hogy átültessék azt nemzeti jogszabályaikba és rendelkezéseikbe.

 

 

Az EU és az Egyesült Arab Emírségek május 6-án Brüsszelben aláírták a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást. A megállapodást az EU részéről a Tanács lett elnökségének és az Európai Bizottságnak a képviselői, az Egyesült Arab Emírségek részéről pedig Szulejmán Hámid Almazruí nagykövet írta alá.  

Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé az Egyesült Arab Emírségek területére az uniós polgárok számára, illetve az Európai Unió területére az Egyesült Arab Emírségek állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.  

A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az uniós polgár, illetve az Egyesült Arab Emírségek állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység céljából utazó személyek kivételével.  

A megállapodást az érintett intézmények megküldik az Európai Parlamentnek, mivel megkötéséhez annak egyetértése szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2015. május 6-án megkezdődik.

Írországra és az Egyesült Királyságra – az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban – a megállapodás nem alkalmazandó, az ő vízumrendszerüket továbbra is a nemzeti jog szabályozza.

Az UNESCO kezdeményezésére ma ünnepeljük a sajtószabadság világnapját. A szabad, sokszínű és független média megléte elengedhetetlen minden demokratikus társadalomban, hiszen a véleménynyilvánítás és a média szabadsága nélkül nem létezhet tájékozott, aktív és elkötelezett polgárság. Ezért a sajtószabadság minden társadalom egyik alappillére. Azt teljes erőnkkel szorgalmaznunk kell, és érvényesülését sohasem tekintjük eleve adottnak. Sok bátor újságírónak köszönhetjük, hogy egy gyakran elfeledett szónak még mindig értelme van: ez a szó az igazság. 

Az EU tisztelettel adózik azoknak az újságíróknak és médiaszereplőknek, akik életükkel, bebörtönzéssel vagy más igazságtalanul elszenvedett büntetéssel fizettek azért, mert véleményt mertek nyilvánítani. Újólag megerősítjük elkötelezettségünket az iránt, hogy szerte a világon előmozdítsuk és védjük a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, és továbbra is küzdjünk az újságírók és más médiaszereplők biztonságáért.

A modern információs és kommunikációs technológiák mára a mindennapi élet részévé váltak, és új lehetőségeket teremtenek az emberi jogok érvényesítésére, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődésre. Az információhoz való, megkülönböztetéstől mentes hozzáférést és a véleménynyilvánítás szabadságát – mind online, mind offline – meg kell védeni és mindenki számára garantálni kell. Az internetnek változatlanul egyetlen és egységes hálózatként kell működnie, amelyre ugyanolyan jogszabályok és normák vonatkoznak, mint mindennapi életünk egyéb területeire. Biztosítani kell, hogy e tekintetben is mindenkit valóban megillessenek a jogai, és e jogok megsértése esetén jogorvoslattal élhessen. Ezeket az elveket a Tanács egyrészt az internetirányításról szóló, 2014. november 27-i, másrészt pedig a kiberdiplomáciáról szóló, 2015. február 11-i következtetéseiben ismerte el.

Az EU elkötelezett amellett, hogy tovább fokozza a szabad véleménynyilvánítás előmozdítását szolgáló nemzetközi erőfeszítéseket, és üdvözli az ENSZ új különeljárását, amely a magánélethez való jog területéhez kapcsolódik.

Majdnem egy év telt el azóta, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta az EU emberi jogi iránymutatásait az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról. Az EU elhatározása nem változott, és továbbra is minden igénybe vehető külső finanszírozási eszközével védeni és támogatni fogja a véleményalkotás, a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, valamint a pluralizmust.

A Tanács és az Európai Parlament 2015. május 5-én elvi megállapodásra jutott a piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló határozatról.

A határozat hivatalos elfogadására a Tanács egyik soron következő ülésén kerül majd sor, de azt megelőzően egy egységes szerkezetbe foglalt szöveg alapján még az Állandó Képviselők Bizottságának is jóvá kell hagynia a Tanács és az Európai Parlament között elért megállapodást. 

A határozat intézkedéseket vezet be az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) keresleti és kínálati oldala között fennálló strukturális egyensúlyhiány megszüntetése érdekében, így fontos lépést jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és előkészíti az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer átfogó felülvizsgálatát. 

A határozat célja 

2009 óta – részben a gazdasági válság hatására – többlet halmozódott fel a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben. A kibocsátási egységek többlete 2013-ban elérte a 2,1 milliárdot, és ez a szén-dioxid árának jelentős csökkenéséhez vezetett. Ez a strukturális többlet várhatóan legalább 2020-ig, de lehetséges, hogy azután is a rendszerben fog maradni. 

A jelenlegi piaci egyensúlyhiány megszüntetése céljából, valamint annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló problémák, a határozatjavaslat értelmében az EU ETS egységek egy részét automatikusan kivonnák a piacról, és tartalékalapba helyeznék, amennyiben a többletegységek száma meghalad egy adott küszöbértéket. Ellenkező esetben a kibocsátási egységeket visszajuttatnák a piacra.  

A tárgyalási folyamat főbb eredményei:

• megállapodás született a mechanizmus elindításának időpontjáról (2019. január 1.)
• a későbbre ütemezett kibocsátási egységeket (azaz azt a 900 millió kibocsátási egységet, amelyek aukcióra bocsátását 2014–2016-ról 2019–2020-ra ütemezték át) a piaci tartalékba kell helyezni
• a ki nem osztott kibocsátási egységeket 2020-ban közvetlenül a piaci tartalékba kell áthelyezni, későbbi felhasználásuk kérdéséről pedig az EU ETS átfogó felülvizsgálata keretében kell majd dönteni
• az EU ETS és a piaci stabilizációs tartalék felülvizsgálata során foglalkozni kell majd a kibocsátásáthelyezés, a versenyképesség és a foglalkoztatás kérdésével, valamint a GDP-hez kapcsolódó kérdésekkel is

Mi az az EU ETS?

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának gazdaságilag hatékony csökkentése.

Az EU ETS úgynevezett fix összkvótás kereskedési rendszerként működik: az Európai Unió minden évben meghatározza a program hatálya alá tartozó erőművek, nagy energiaigényű iparágak és kereskedelmi légitársaságok összkibocsátásának határértékét.  

E kereten belül a vállalkozások szükség szerint vásárolhatnak, illetve adhatnak el kibocsátási egységeket. Egy-egy egység tulajdonosa egy tonna szén-dioxid – az üvegházhatáshoz elsősorban hozzájáruló gáz –, vagy azzal egyenértékű más üvegházhatású gáz kibocsátására jogosult. 

2013 és 2020 között a kibocsátások felső határértékét évi 1,74%-kal, 2021-től kezdve pedig 2,2%-kal csökkentik. Az EU így tudja majd megvalósítani az új, 2030-ig szóló kibocsátáscsökkentési célkitűzését.

A 28 uniós tagállam által kibocsátott üvegházhatású gázok teljes mennyiségének mintegy 45%-a tartozik az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének hatálya alá.

Bevezető megjegyzések

Az elmúlt hét csütörtökére összehívtam az Európai Tanács rendkívüli ülését, mivel a földközi-tengeri régió középső részén kialakult katasztrofális helyzet szükségessé teszi az Európai Unió, a tagállamok és az uniós intézmények fellépését. Találkozónkra négy nappal azt követően került sor, hogy 800 ember lelte halálát a tengeren, és amint azt Önök is jól tudják, az elmúlt hetekben nem ez volt az első, emberéleteket követelő tragédia. Az uniós vezetők kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy gyors és kézzelfogható intézkedésekre van szükség. A déli határainkon kialakult helyzet rendezése nem lehet egyedül Dél-Európa feladata, egész Európának ki kell vennie belőle a részét. Nincsenek illúzióink: nehéz nyári időszaknak nézünk elébe.

Az első számú cél az, hogy életeket mentsünk – ez azonban nem csupán a tengeri mentést jelenti. Rövid távon ennél talán sokkal fontosabb annak megakadályozása, hogy az embercsempészek további ezreket indítsanak el a veszélyes útra. Segítséget kell nyújtanunk azoknak az országoknak, amelyekből a migránsok elmenekülnek, amelyeken átutaznak, és azoknak a tagállamoknak is, amelyekre a legnagyobb migrációs nyomás nehezedik, egyúttal szükségünk van mindezen országok együttműködésére is. Végezetül fokozott együttes erőfeszítéseket igényel a politikai menedékjogot kérők helyzetének rendezése. Az uniós vezetők megállapodtak arról, hogy az intézkedéseket négy fő területre kell összpontosítani.

Elsőként is az embercsempészek és az emberkereskedők ellen kell fellépnünk. Ezek az Észak-Afrikában és egyéb helyeken működő, cinikus, kegyetlen és gyakran erőszakos bűnözők kicsalják a kétségbeesett emberektől az egész életen át gyűjtögetett pénzüket, majd sorsukra hagyják őket a tengeren. Még attól sem riadnak vissza, hogy a hajókat szándékosan veszélybe sodorják.

A vezetők felkérték a főképviselőt, hogy tegyen javaslatot olyan intézkedésekre – például egy esetleges KBVP-műveletre – amelyek révén a csempészek hajói még a használatukat megelőzően azonosíthatók, lefoglalhatók és megsemmisíthetők. Fellépéseink során tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi jogot, és számos részlet vár még kidolgozásra. A tagállamok fokozni fogják a csempészhálózatok elleni együttműködést, mégpedig együtt dolgozva az Europol biztosította keretek között, illetve bevándorlási tisztviselőket küldve harmadik országokba.

Másodszor, megállapodtunk arról, hogy megháromszorozzuk a földközi-tengeri régió határőrizetét segítő Triton- és Poszeidón-műveletre rendelkezésre álló összeget, és jelentősen megerősítjük a műveleti képességeiket. Az Európai Tanács ülésén több mint 20 vezető ígért komoly támogatást, többek között helikoptereket, megfigyelő repülőgépeket, szakértőket, járőrhajókat és hadihajókat. Ezen túlmenően is minden résztvevő a támogatásáról biztosította e műveleteket, amelyek így gyorsabban és hatékonyabban teljesíthetik majd megbízatásukat és több életet menthetnek meg.

A legbiztosabban úgy menthetjük meg az embereket a vízbefulladástól, ha eleve megakadályozzuk, hogy az embercsempészek hajóira szálljanak. Mivel líbiai állampolgár alig van a migránsok között, a környező országoknak – többek között Tunéziának, Egyiptomnak, Szudánnak, Malinak és Nigernek – szándékozunk segítséget nyújtani a szárazföldi határaik és a jellemző útvonalak megfigyeléséhez és ellenőrzéséhez. Ez azt jelenti, hogy a régióban jelenleg is működő KBVP-műveletekre támaszkodva fogunk segítséget nyújtani a határigazgatás javításához. Ezenkívül fokozni fogjuk a meglévő regionális keretek közötti és az afrikai partnerekkel folytatott együttműködést olyan kérdésekben, mint a fejlesztési támogatás, az emberkereskedelem elleni küzdelem és a menekültvédelem. Joseph Muscat miniszterelnök felajánlotta, hogy Málta otthont ad az Európai Unió és a leginkább érintett országok részvételével tartandó közös csúcstalálkozónak.

Az utolsó kérdés a menekültek fokozott védelme. Mindannyian tudjuk, hogy ez egy rendkívül nehéz és érzékeny téma, ennek ellenére eredményeket tudunk felmutatni. A továbblépéshez arra van szükség, hogy minden tagállam teljes körűen és ténylegesen bevezesse a közös európai menekültügyi rendszert, és így mindenütt ugyanazok a szabályok érvényesüljenek, továbbá nagyobb mértékű sürgősségi segélyt kell nyújtanunk a leginkább érintett tagállamoknak, és kisegítő tisztviselőket kell küldenünk a menedékkérelmek elbírálására.  A vezetők megállapodtak az első önkéntes, uniós szintű kísérleti áttelepítési projekt létrehozásáról, valamint az Unión belüli sürgősségi áttelepítés lehetőségeinek megvizsgálásáról is.

A múlt heti ülésen mindenki számára egyértelmű volt, hogy a helyzet rendezéséhez legelőször is Líbiában kell megteremteni a stabilitást és létrehozni a működő államigazgatást. Van egy ország a szomszédságunkban, ahol hiányzik a jog és a rend, és nincs együttműködésre alkalmas kormányzata. Amíg ez az állapot tart, addig lehetőségeinkhez mérten továbbra is törekednünk kell a helyzet rendezésére és a szenvedés enyhítésére.

A Bizottság, a Tanács és a főképviselő a vezetők múlt heti megállapodása alapján épp most véglegesíti azt a menetrendet, amely a konkrét intézkedéseket, a pontos ütemtervet és a világosan körülírt felelősségi köröket tartalmazza. Az Európai Tanács júniusi ülésén ezek alapján fogunk visszatérni a kérdésre, és értékeljük az eredményeket.

Záró megjegyzések

A földközi-tengeri régióban kialakult helyzet katasztrofális, és mélységesen lesújtó mindannyiunk számára. Ezen nemcsak a jelenlevőket értem, hanem minden európai politikust, akit együttérzéssel tölt el ez a tragédia és a vele járó emberi szenvedés.

A bajt nem Európa idézte elő, hanem az afrikai szegénység, háború, bizonytalanság, a működésképtelen államok és a lakosságszám megugrása. Természetesen nem nézhetjük tétlenül, hogy emberek százai pusztuljanak el az Európába vezető hajóúton, viszont nem is tudjuk mindenki előtt megnyitni kapuinkat. Ezzel a dilemmával kell megküzdenünk a következő hónapokban a legjobb tudásunk szerint és a lehető legemberibb módon. Hosszabb távon léteznek különféle megoldások e problémákra, például a célirányosabb fejlesztési segélyek, de pillanatnyilag az emberéletek megmentésére kellett koncentrálnunk.

A Földközi-tengeren haladéktalanul megerősítjük az uniós határőrizeti műveletek kutató-mentő kapacitását. Vessenek egy pillantást a térképre, és látni fogják, hogy a Triton egészen a líbiai partok közelében is hajtott már végre mentési műveleteket. A ráfordítások jelentős mértékű növelésével e missziók még kiterjedtebb tevékenységre lesznek képesek. A Frontex pedig az elkövetkező napokban az olasz hatóságokkal fog tárgyalni a fő járőrterület kiszélesítéséről.

A csempészek nyomába eredünk, mert ők a valódi bűnösök – lényegében bűnözők –; már egyértelművé tettük a cselekvési szándékunkat.

Komolyan együtt kívánunk működni a származási és a tranzitországokkal, és ennek jegyében felkérjük az afrikai vezetőket, hogy vegyenek részt a máltai csúcstalálkozón. 

Emellett az áttelepítésről és az európai menekültügyi rendszer működésének javításáról folytatott nehéz vitának is kezdenek mutatkozni az első eredményei.

Tisztelt kollégák, többek véleménye szerint a múlt heti ülésünkön túlságosan kevés dologról határoztunk. Matteo Renzi miniszterelnök viszont az ülés után szó szerint a következőket mondta: „Európa valódi elkötelezettségről tett tanúbizonyságot. Első alkalommal sikerült közös stratégiai megközelítést elérnünk.” Joseph Muscat máltai miniszterelnök hasonló értelemben nyilatkozott: „A múlt heti ülés hangulatát a határozott tenni akarás jellemezte, és ezzel egyértelműen megváltozott az Európai Tanács és a tagállamok hozzáállása.” Én pedig ebben a kérdésben a leginkább érintett országok vezetőinek álláspontját osztom. Köszönöm figyelmüket.

 

2015. május 4., hétfő
Varsó
Władysław Bartoszewski volt lengyel külügyminiszter és nemzetközi párbeszédért felelős miniszterelnöki megbízott temetési szertartása

2015. május 5., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével (Berlaymont)
17.00 Találkozó Taavi Rõivas észt miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó alkalom)

2015. május 6., szerda
14.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása

2015. május 7., csütörtök
9.30 Találkozó Mark Rutte holland miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó alkalom)
Gdansk, Lengyelország
Részvétel a második világháború európai befejeződésének 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen

 

Az Európai Parlament a 2015. április 28-i strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a bioüzemanyagokról és a közvetett földhasználat-változásról szóló irányelvnek a Tanács által javasolt végső kompromisszumos szövegét.  

Az irányelv módosítja a megújuló energiaforrásból előállított energiáról szóló 2009-es irányelvet és az üzemanyagok minőségéről szóló irányelvet.  

A megállapodás a lett elnökség által képviselt Tanács és az Európai Parlament képviselői között 2015 márciusa során lezajlott tárgyalások eredménye.  

Az irányelv célja  

Az irányelv legfőbb célja annak biztosítása, hogy megkezdődjön az átállás a hagyományos bioüzemanyagokról az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős csökkenését eredményező bioüzemanyagokra (a fejlett, vagy más néven második generációs bioüzemanyagokra). Az irányelv megteremti a bioüzemanyagok gyártásának egyértelmű jogi keretrendszerét, ugyanakkor védi az ágazatban már megvalósított beruházásokat.

Az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv kötelező jelleggel előírta, hogy 2020-ig 6%-kal csökkenteni kell a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. 

A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv pedig szintén 2020-ig kötelezően elérendő célként tűzte ki, hogy az EU-ban a megújuló energiaforrásból előállított energia részarányaösszességében legalább 20%, a közlekedési ágazatban pedig legalább 10% legyen. 

Mindkét irányelv kötelezte a Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg a földhasználat közvetett megváltozásának a kibocsátásokra gyakorolt hatását, és javasoljon intézkedéseket e hatás csökkentésére.   

Mi a különbség a hagyományos (más néven első generációs) bioüzemanyagok és a fejlett bioüzemanyagok között? 

A hagyományos bioüzemanyagokat élelmiszernövényekből – például cukornövényekből, keményítőben gazdag növényekből és olajnövényekből – állítják elő. E növények termesztéséhez olyan földterületeket vesznek igénybe, amelyeket élelmiszer és takarmány termelésére is fel lehetne használni. 

A fejlett bioüzemanyagokat ezzel szemben olyan alapanyagokból – például hulladékokból, többek között mezőgazdasági hulladékokból – állítják elő, amelyek nem jelentenek közvetlen konkurenciát az élelmiszer- és takarmánynövények számára.   

Milyen összefüggés van a bioüzemanyagok és a közvetett földhasználat-változás között? 

Ha már meglévő mezőgazdasági földterületen bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növényeket kezdenek termeszteni, ez egyfajta „láncreakciót” indít be: mivel az élelmiszer- és takarmánynövények iránt mindig van kereslet, elképzelhető, hogy mások, más helyen élelmiszer- és takarmánynövények termelésébe kezdenek, és ennek érdekében például erdőket alakítanak át mezőgazdasági termőterületté. Ez pedig a szén-dioxid-kibocsátás növekedésével jár, ami kioltja azokat az előnyöket, amelyek egyébként a bioüzemanyagok használatából származnának.    

A javaslat főbb elemei: 

• A földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklése a hagyományos bioüzemanyagokra – többek között az energianövényekből előállított bioüzemanyagokra – vonatkozó 7%-os felső határ megállapításával, amelyet a közlekedési célra 2020-ban felhasznált végső energiafogyasztás arányában kell meghatározni. A tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy ennél alacsonyabb határértéket állapítsanak meg.
• A fejlett bioüzemanyagokra való átállás ösztönzése a felhasználásukat támogató ösztönző intézkedésekkel, illetve a tagállamok arra kötelezésével, hogy nemzeti célokat határozzanak meg ezen bioüzemanyagokra vonatkozóan. A tagállamok objektív indokok alapján alacsonyabb célértékeket is meghatározhatnak (a referenciaérték 0,5 százalékpont a megújuló energiaforrásból előállított energia közlekedésben elérendő 10%-os arányához képest).
• A fejlett bioüzemanyagok előállításához felhasznált (a IX. mellékletben felsorolt) alapanyagok kétszeres beszámítása a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben meghatározott 10%-os cél teljesítésének számításakor.
• Jelentés a bioüzemanyagok használata révén az üvegházhatásúgáz-kibocsátásban elért csökkenésről. Erről a Bizottságnak és az üzemanyag-forgalmazóknak kell jelentést tenniük.

A Bizottságnak 2017 végéig be kell majd számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelvvel bevezetett új intézkedések eredményességéről, valamint – a rendelkezésre álló, megbízható tudományos adatokat alapul véve – annak a lehetőségéről, hogy a jelenlegi fenntarthatósági kritériumok közé bekerüljenek a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátási tényezők is.   

A következő lépések

Az Európai Parlamentben lezajlott szavazást követően a jogász-nyelvész szakértők ellenőrzik a végleges szöveget, majd azt a Tanács is hivatalosan elfogadja, valószínűleg még a lett elnökség ideje alatt. Az irányelv 2017-ben lép hatályba.

Am 12. Mai 2015 fand eine weitere Runde konstruktiver Gespräche über neue EU-Vorschriften für neuartige Lebensmittel zwischen dem lettischen Vorsitz und Vertretern des Europäischen Parlaments und der Kommission statt. Trotz einer gewissen Annäherung in einigen Fragen sind weitere Beratungen erforderlich, um zu einer Einigung zu gelangen. Der Vorsitz wird den Ausschuss der Ständigen Vertreter des Rates am 13. Mai unterrichten, damit das weitere Vorgehen erörtert werden kann. Neuartige Lebensmittel sind Lebensmittel, die in der EU vor Mai 1997 noch nicht in nennenswertem Umfang verzehrt wurden. Dazu gehören beispielsweise Lebensmittel, auf die ein neues Produktionsverfahren angewandt wird.  

Mehrwert 

Ziel der zur Diskussion stehenden Vorschriften ist es, das Verfahren zur Zulassung neuartiger Lebensmittel schneller und günstiger zu gestalten und gleichzeitig den Gesundheitsschutz auf einem hohen Niveau zu halten. Mit den vorgeschlagenen neuen Vorschriften soll auch der Zugang zum EU-Markt für traditionelle Lebensmittel aus Drittländern erleichtert werden, für die eine sichere Verwendung als Lebensmittel nachgewiesen wird.  

Noch offene Fragen 

Zu den größten Schwierigkeiten im Rahmen der Verhandlungen gehören die Bezugnahme auf das Klonen und die Frage, mit welcher Art von Sekundärrechtsakten neuartige Lebensmittel zugelassen werden sollen.  

Hintergrund

Zu den neuartigen Lebensmitteln, die nach den geltenden Vorschriften in der EU zugelassen wurden, gehören beispielsweise "Rapsöl mit hohem Anteil an unverseifbaren Bestandteilen", "Roggenbrot mit Phytosterin-/Phytostanolzusatz", "milchartige Erzeugnisse und joghurtartige Erzeugnisse mit Phytosterinesterzusatz", "koagulierte Kartoffelproteine und ihre Hydrolysate" und "Phospholipide aus Flüssigeigelb".

Am heutigen Internationalen Tag gegen Homophobie, Transphobie und Biphobie unterstützt die EU alle lesbischen, schwulen, bi-, trans- und intersexuellen Personen (LGBTI) in der Welt im Kampf gegen Diskriminierung aufgrund der sexuellen Ausrichtung oder Geschlechtsidentität. Alle Menschen sind in ihrer Würde gleich und alle haben Anspruch auf die in der Allgemeinen Erklärung der Menschenrechte verankerten Rechte.

In den vergangenen Jahren sind in einigen Teilen der Welt bei der Gleichberechtigung von LGBTI erhebliche Fortschritte erzielt worden. Vielerorts jedoch haben LGBTI nach wie vor wegen ihrer sexuellen Ausrichtung oder Geschlechtsidentität unter Diskriminierung und Gewalt zu leiden. In mehreren Ländern gelten einvernehmliche gleichgeschlechtliche Beziehungen zwischen Erwachsenen immer noch als Straftaten, die mit Haftstrafen oder sogar mit der Todesstrafe geahndet werden.

Im Einklang mit den Leitlinien der EU bezüglich der Rechte der LGBTI werden wir uns weiterhin dafür einsetzen, dass die Menschenrechte aller Personen unabhängig von ihrer sexuellen Ausrichtung oder Geschlechtsidentität geachtet werden. Die EU wird im Wege von Dialogen mit Drittländern, mit ihrer Arbeit in multilateralen Foren, in öffentlichen Erklärungen und durch ihre Unterstützung der Zivilgesellschaft weiterhin für Maßnahmen zur Bekämpfung der gegen LGBTI gerichteten Diskriminierung und Gewalt eintreten und ihre Rechte weiterhin tatkräftig fördern.

Der Rat (Wirtschaft und Finanzen)  

1. BEGRÜSST die Veröffentlichung der einzelnen integrierten Länderberichte der Kommission, in denen die Wirtschaftspolitik jedes Mitgliedstaats und des Euro-Währungsgebiets analysiert werden, einschließlich der eingehenden Überprüfungen im Zusammenhang mit dem Verfahren bei makroökonomischen Ungleichgewichten (MIP) sowie der begleitenden Mitteilung zur Zusammenfassung der wichtigsten Ergebnisse der eingehenden Überprüfungen;
2. IST DER AUFFASSUNG, dass sich diese Art der Straffung des Europäischen Semesters als sinnvoller erster Schritt hin zu einer gründlicheren Überprüfung und Erörterung der Wirtschaftspolitiken der Mitgliedstaaten erwiesen hat, wodurch eine größere Transparenz und ein besseres Feedback zur Analyse der Kommission ermöglicht werden. Für die Zukunft sind zur Verbesserung des Verfahrens eine stärkere Eigenverantwortung sowie eine multilaterale Überwachung erforderlich;
3. IST DER AUFFASSUNG, dass die eingehenden Überprüfungen angemessen strukturiert sind und eine detaillierte Analyse der Ungleichgewichte in den einzelnen überprüften Mitgliedstaaten unter Berücksichtigung länderspezifischer Besonderheiten und qualitativer Informationen bieten. Zudem werden im Hinblick auf die spezifischen Herausforderungen, mit denen die einzelnen Volkswirtschaften konfrontiert sind, einschlägige Analysewerkzeuge eingesetzt; I - EINGEHENDE ÜBERPRÜFUNGEN
4. TEILT DIE AUFFASSUNG, dass 16 der überprüften Länder, die im Warnmechanismusbericht 2015 aufgeführt sind (Belgien, Bulgarien, Deutschland, Irland, Spanien, Frankreich, Kroatien, Italien, Ungarn, die Niederlande, Portugal, Rumänien, Slowenien, Finnland, Schweden und das Vereinigte Königreich), makroökonomische Ungleichgewichte unterschiedlicher Art und Größenordnung aufweisen; VERTRITT DIE ANSICHT, dass transparentere Kriterien für die Kategorisierung der makroökonomischen Ungleichgewichte sowie eine größere Stabilität und bessere Vorhersehbarkeit des Verfahrens selbst wünschenswert wären; STIMMT ZU, dass die Ungleichgewichte in Slowenien seit letztem Jahr nicht mehr als übermäßig eingestuft werden sollten, wenngleich eine hohe Unternehmensverschuldung und eine andauernde Anfälligkeit des Finanzsektors weiterhin ein spezifisches Monitoring rechtfertigen. Dies ist darauf zurückzuführen, dass entscheidende politische Maßnahmen zur Umstrukturierung des Bankensystems ergriffen worden sind. Darüber hinaus haben eine verbesserte Exportleistung und günstigere Wachstumsbedingungen die Risiken im Vergleich zum Vorjahr verringert, was insbesondere für die mit der Tragfähigkeit der Zahlungsbilanz zusammenhängenden Risiken gilt;
5. TEILT die Ansicht der Kommission, dass in 5 Mitgliedstaaten (Bulgarien, Frankreich, Kroatien, Italien und Portugal) übermäßige Ungleichgewichte bestehen, sowie die Absicht der Kommission, im Mai die politischen Maßnahmen Frankreichs und Kroatiens unter Berücksichtigung der Ziele des nationalen Reformprogramms und der bis dahin erfolgten sonstigen Zusagen zu erörtern und zu entscheiden, ob im Rahmen der korrektiven Komponente des Verfahrens bei einem makroökonomischen Ungleichgewicht weitere Schritte erforderlich sind;
6. BETONT, dass alle Mitgliedstaaten politische Maßnahmen ergreifen und sich nachdrücklich um Strukturreformen bemühen müssen, insbesondere wenn sie mit makroökonomischen Ungleichgewichten konfrontiert sind und diese vor allem das reibungslose Funktionieren der WWU beeinträchtigen. Ungleichgewichte sollten dauerhaft abgebaut werden, so dass Risiken verringert werden, das Neuaustarieren der EU-Volkswirtschaften erleichtert wird und die Voraussetzungen für nachhaltiges Wachstum und dauerhafte Arbeitsplätze geschaffen werden, und ERSUCHT die Kommission, gezielte und kohärente Empfehlungen an die Mitgliedstaaten zur Beseitigung der makroökonomischen Ungleichgewichte im Rahmen des Europäischen Semesters zu richten;
7. BEGRÜSST die Pläne der Kommission in Bezug auf ein spezielles Monitoring der Empfehlungen des Rates an die Mitgliedstaaten mit übermäßigen Ungleichgewichten (Bulgarien, Frankreich, Kroatien, Italien und Portugal). Ein spezielles Monitoring wird auch für eine Reihe von Mitgliedstaaten im Euro-Währungsgebiet gelten, deren Ungleichgewichte entschlossene politische Maßnahmen erfordern (Irland, Spanien und Slowenien), und FORDERT die Kommission auf, den konkreten Zeitplan und Inhalt eines solchen Monitorings darzulegen. Im Einklang mit der üblichen Praxis wird das Monitoring für Irland, Spanien und Portugal auf einer nach Abschluss des Programms erfolgenden Überwachung beruhen, damit Doppelarbeit vermieden wird;
8. STELLT FEST, dass eine Reihe makroökonomischer Ungleichgewichte in Angriff genommen wurde; BETONT jedoch, das nach wie vor in einigen Mitgliedstaaten beträchtliche Risiken bestehen. Insbesondere machen hohe Auslandsverbindlichkeiten die Schuldnerländer anfällig, und eine Verbesserung der Leistungsbilanz reicht nicht immer aus, um den Bestand an Auslandsschulden zu senken. Die Verluste an Preiswettbewerbsfähigkeit gegenüber dem Vorkrisenniveau wurden in einigen Schuldnerländern zwar teilweise wettgemacht, dennoch bleibt die Stärkung des Exportwachstums durch weitere Strukturreformen eine Priorität, um einen dauerhaften und wachstumsfördernden Abbau von Ungleichgewichten zu erreichen. Zugleich bestehen in einigen Mitgliedstaaten nach wie vor hohe Leistungsbilanzüberschüsse, die bis zu einem gewissen Maße durch die schwache Inlandsnachfrage bedingt sind, die wiederum teilweise auf die geringen Investitionen des privaten und des öffentlichen Sektors zurückgeführt werden kann; BETONT darüber hinaus, dass eine hohe private und staatliche Verschuldung in einigen Ländern weiterhin eine große Herausforderung darstellt, auch mit Blick auf die niedrige Inflation und die moderaten Wachstumsraten. Strukturreformen sind erforderlich, um das Wachstumspotenzial zu steigern und die hohe Arbeitslosigkeit zu bekämpfen, insbesondere bei Jugendlichen und Langzeitarbeitslosen. II - UMSETZUNG LÄNDERSPEZIFISCHER EMPFEHLUNGEN
9. BEGRÜSST die Fortschritte in Bezug auf die länderspezifischen Empfehlungen und die Empfehlungen für das Euro-Währungsgebiet 2014-2015 insgesamt; NIMMT ZUR KENNTNIS, dass die Durchführung der Reformen über die Politikbereiche hinweg und länderübergreifend nicht einheitlich erfolgte, und IST SICH DARIN EINIG, dass sie beschleunigt werden muss, um die jeweiligen politischen Herausforderungen der einzelnen Mitgliedstaaten anzugehen und eine schnelle und dauerhafte wirtschaftliche Erholung zu gewährleisten;
10. STELLT FEST, dass weitere Strukturreformen auf den Dienstleistungs-, Waren- und Arbeitsmärkten und verantwortungsvolle Finanzpolitiken in allen Mitgliedstaaten erforderlich sind, um die wirtschaftliche Erholung zu stützen und zu verstetigen, schädliche Ungleichgewichte zu korrigieren, tragfähige öffentliche Finanzen zu erzielen, das Investitionsumfeld zu verbessern und den Binnenmarkt zu stärken, damit das Wachstumspotenzial der Volkswirtschaften der Mitgliedstaaten freigesetzt wird;
11. GEHT DAVON AUS, dass die Kommission die länderspezifischen Empfehlungen 2015-16 Mitte Mai veröffentlicht, damit vor deren Annahme im Rat (Wirtschaft und Finanzen) eingehende multilaterale Beratungen geführt werden können; ERSUCHT die Kommission, die Beratungen über die Länderberichte sowie die nationalen Reformprogramme bei der Ausarbeitung der länderspezifischen Empfehlungen 2015 zu berücksichtigen;
12. BETONT, dass sich die länderspezifischen Empfehlungen auf Bereiche von makroökonomischer Bedeutung mit dringendem Handlungsbedarf konzentrieren sollten, damit diese Belange in den nationalen politischen Debatten der Mitgliedstaaten stärker ins Blickfeld gerückt werden. Zugleich sollen weiterhin gemeinsame Herausforderungen für das Euro-Währungsgebiet und die EU insgesamt aufgezeigt und überwacht werden; HÄLT es für wichtig, für die länderspezifischen Empfehlungen weiterhin von einer soliden und transparenten analytischen Grundlage auszugehen und durch eine langfristige und länderübergreifende Kohärenz für Gleichbehandlung zu sorgen. 

Der Rat hat folgende Schlussfolgerungen angenommen:  

1. Die Wirtschafts- und Finanzkrise hat in erheblichem Maße die öffentlichen Finanzen belastet und zu wachsenden Defiziten und Schulden geführt. Daher ist es derzeit besonders wichtig, die langfristige Tragfähigkeit der öffentlichen Finanzen zu gewährleisten. Der Rat BETONT, dass eine angemessene wachstumsfreundliche Haushaltskonsolidierung vonnöten ist und weitere Strukturreformen durchgeführt werden müssen, um die Tragfähigkeit der öffentlichen Finanzen zu verbessern.
2. Vor diesem Hintergrund BILLIGT der Rat den Bericht über die Bevölkerungsalterung 2015 mit Wirtschafts- und Haushaltsprojektionen für die 28 EU-Mitgliedstaaten und Norwegen (2013-2060), den der Ausschuss für Wirtschaftspolitik (Arbeitsgruppe "Auswirkungen der Bevölkerungsalterung") und die Kommission (GD ECFIN) auf der Grundlage gemeinsam festgelegter methodischer Vorgehensweisen und Annahmen erstellt haben. Wie bereits die früheren Berichte über die Bevölkerungsalterung enthält auch der Bericht für 2015 Prognosen zu den Staatsausgaben für Renten, Gesundheitsversorgung, Langzeitpflege, Bildung und Leistungen bei Arbeitslosigkeit.
3. Der Rat HEBT die wesentlichen Ergebnisse des Berichts über die Bevölkerungsalterung 2015 HERVOR:  
   – Für den gesamten Zeitraum 2013-2060 wird – wie bereits im Bericht über die Bevölkerungsalterung von 2012 – ein durchschnittliches jährliches BIP-Wachstum in der EU von 1,4 % prognostiziert. Es gibt jedoch erhebliche Unterschiede beim Wachstumspotenzial der einzelnen Mitgliedstaaten.
   – Die altersbedingten öffentlichen Ausgaben insgesamt werden in der EU gemäß den Prognosen zwischen 2013 und 2060 um 1,4 Prozentpunkte des BIP steigen und im Jahr 2060 einen Anteil von 27 % erreichen, mit großen Unterschieden zwischen den einzelnen Ländern. Ohne Berücksichtigung von Leistungen bei Arbeitslosigkeit, d.h. für die altersbedingten Ausgaben im engeren Sinne, wird zwischen 2013 und 2060 ein Anstieg in der EU um 1,8 Prozentpunkte des BIP prognostiziert, mit einem Anteil von 26,3 % im Jahr 2060.
   – Unter Zugrundelegung möglicher makroökonomischer Annahmen, die von ungünstigeren Szenarien, wie dem TFP-Risikoszenario, ausgehen, könnten die altersbedingten öffentlichen Ausgaben im engeren Sinne zwischen 2013 und 2060 um 2,1 Prozentpunkte des BIP steigen. Aufgrund der jüngsten Reformen und einer in EUROPOP2013 prognostizierten positiveren demografischen Entwicklung in der EU insgesamt wird jetzt ein wesentlich geringerer Anstieg der altersbedingten Ausgaben insgesamt im Zeitraum 2013-2060 als 2012 veranschlagt (3,3 Prozentpunkte des BIP).
   – Nach einem voraussichtlichen Anstieg bis 2040, der auch darauf zurückzuführen ist, dass die Baby-Boom-Generation das Rentenalter erreicht, sollen die öffentlichen Rentenausgaben bis 2060 wieder bis fast auf das Niveau von 2013 zurückgehen (11,3 % des BIP in der EU). Die Unterschiede zwischen den einzelnen Mitgliedstaaten sind dabei sehr groß – je nach Altersstruktur und Tempo der Bevölkerungsalterung, spezifischen Merkmalen der nationalen Rentensysteme und insbesondere den Fortschritten der einzelnen Länder bei den Strukturreformen. In den meisten Ländern haben die jüngsten Reformen der Rentensysteme erkennbare positive Wirkung gezeigt und den Anstieg der Staatsausgaben gebremst. Die Rentenreformen haben ferner zu einem Anstieg des effektiven Renteneintrittsalters und somit des Arbeitseinsatzes beigetragen. In einigen Mitgliedstaaten reichen die Reformen jedoch noch nicht aus, um den Anstieg der öffentlichen Rentenausgaben einzudämmen.
   – Bei den öffentlichen Ausgaben für Gesundheitsversorgung und Langzeitpflege in der EU wird dem Referenzszenario der Arbeitsgruppe "Auswirkungen der Bevölkerungsalterung" zufolge für den Zeitraum 2013-2060 ein Anstieg um 2 Prozentpunkte des BIP – mit erheblichen Unterschieden zwischen den einzelnen Ländern – erwartet, mit einem Anteil von 10,6 % des BIP im Jahr 2060; Grund dafür ist im Wesentlichen die demografische Entwicklung. Werden zudem – wie im Risikoszenario der Arbeitsgruppe geschehen – mögliche Entwicklungen bei den nicht demografisch bedingten Kostenfaktoren bei den Ausgaben für Gesundheitsversorgung und Langzeitpflege berücksichtigt, so könnten die Aufwendungen für Gesundheit und Pflege in der Zeit von 2013 bis 2060 sogar um 4 Prozentpunkte des BIP steigen.
4. Vor dem Hintergrund der aktualisierten Prognosen zu den altersbedingten Ausgaben und angesichts der aktuellen wirtschaftlichen Lage begrüßt der Rat zwar die jüngsten Reformen in vielen Mitgliedstaaten, BEKRÄFTIGT aber, dass in der EU angemessene politische Maßnahmen in allen altersbezogenen Bereichen fortgesetzt werden müssen, insbesondere Reformen der Renten-, Gesundheits- und Langzeitpflegesysteme, wobei die jeweiligen Besonderheiten der einzelnen Länder zu berücksichtigen sind; ferner sind Maßnahmen zu vermeiden, die zu einer Umkehrung der bereits eingeleiteten tragfähigkeitsfördernden Reformen führen würden. Hierzu zählt die rasche Umsetzung der im Rahmen des Europäischen Semesters ergangenen länderspezifischen Empfehlungen und der dreigleisigen Strategie zur Bewältigung der Auswirkungen der Bevölkerungsalterung auf die Volkswirtschaften und die Haushalte, die vorsieht, dass die Staatsverschuldung abgebaut wird, die Beschäftigungsquoten und die Produktivität erhöht sowie Renten-, Gesundheits- und Langzeitpflegesysteme reformiert werden.
5. Der Rat WEIST insbesondere DARAUF HIN, dass die Mitgliedstaaten – wenngleich in unterschiedlichem Ausmaß – noch weitere Maßnahmen ergreifen müssen, um das effektive Renteneintrittsalter anzuheben, unter anderem indem ein frühes Ausscheiden aus dem Arbeitsmarkt vermieden wird und das gesetzliche Renteneintrittsalter oder die Rentenleistungen an die Lebenserwartung angepasst werden. Darüber hinaus FORDERT der Rat die Mitgliedstaaten unter Hinweis auf seine Schlussfolgerungen vom 7. Dezember 2010 AUF, ein angemessenes Gleichgewicht zwischen der Notwendigkeit, in den nächsten Jahrzehnten eine flächendeckende Gesundheitsversorgung und Langzeitpflege sicherzustellen und eine zunehmende Nachfrage aufgrund der Bevölkerungsalterung sowie zunehmende Patientenerwartungen aufgrund der technologischen Entwicklung zu befriedigen, und der Notwendigkeit einer Reduzierung der hohen Staatsverschuldung zu finden. Dabei ist es notwendig, dass die Gesundheits- und Langzeitpflegesysteme auf ihre Leistungsfähigkeit hin überprüft und umfassende und notwendige Reformen durchgeführt werden, um einen effizienteren Einsatz der öffentlichen Mittel sowie eine Gesundheitsversorgung und Langzeitpflege von hoher Qualität sicherzustellen.
6. Der Rat ERSUCHT die Kommission, diesen Erkenntnissen hinsichtlich der mit der Bevölkerungsalterung verbundenen Probleme und sonstigen einschlägigen Informationen, einschließlich aktualisierter Schätzungen des kurzfristigeren potenziellen BIP-Wachstums[1], in ihrer Analyse und der Überwachung im Rahmen des Europäischen Semesters Rechnung zu tragen und ihre Auswirkungen in allen relevanten Bereichen der wirtschaftspolitischen Koordinierung in der EU zu berücksichtigen.
7. Der Rat ERSUCHT die Kommission, bei ihrer regelmäßigen eingehenden Gesamtbewertung der Tragfähigkeit der öffentlichen Finanzen bis Ende 2015 den vorliegenden umfassenden und vergleichbaren aktualisierten Prognosen Rechnung zu tragen. Der Ausschuss für Wirtschaftspolitik sollte dem Rat auf der Grundlage des Bewertungsberichts wiederum Bericht erstatten.
8. Der Rat FORDERT den Ausschuss für Wirtschaftspolitik AUF, auf der Grundlage einer von Eurostat vorzulegenden neuen Bevölkerungsprognose in enger Zusammenarbeit mit den nationalen statistischen Ämtern bis zum Herbst 2018 seine Analyse der wirtschaftlichen und budgetären Auswirkungen der Bevölkerungsalterung zu aktualisieren. Ferner FORDERT der Rat Eurostat AUF, systematisch jährliche Aktualisierungen seiner Bevölkerungsprognose, insbesondere hinsichtlich der Migrationsströme, vorzulegen, die für kurz- bis mittelfristige Prognosezeiträume verwendet werden können.

 

[1]           Der Ausschuss für Wirtschaftspolitik hat am 1. April 2015 ein überarbeitetes Konzept für die Prognostizierung des Bevölkerungswachstums zum Zweck der Schätzung des potenziellen BIP für Irland, Lettland und Litauen gebilligt. 

 

DER RAT DER EUROPÄISCHEN UNION –  

1.             UNTER HINWEIS AUF die früheren Vereinfachungsinitiativen des Rates, den Beitrag des "Gesundheitschecks" der Gemeinsamen Agrarpolitik 2008 zur Vereinfachung und die Schlussfolgerungen des Rates vom 13. Oktober 2014 zur Zuverlässigkeit der Ergebnisse der von den Mitgliedstaaten durchgeführten Kontrollen der Agrarausgaben (Dok. 13616/14) sowie vom 15. Dezember 2014 zur Fehlerquote für Ausgaben im Agrarbereich (Dok. 16798/14);

2.             ERFREUT DARÜBER, dass die Kommission einer gründlichen Vereinfachung Priorität einräumt und dass sie die Vereinfachung bestimmter Rechtsakte der Kommission bereits vorgeschlagen hat oder bald vorschlagen wird;

3.             UNTER HINWEIS AUF die von der Kommission eingegangene Verpflichtung, die Vorschriften zur Ökologisierung nach dem ersten Jahr ihrer Umsetzung zu überprüfen, sowie AUF Nummer 67 der Schlussfolgerungen des Europäischen Rates vom Februar 2013 (Dok. EUCO 37/13);

4.             UNTER HERVORHEBUNG DER TATSACHE, dass die Vereinfachung der GAP ein gemeinsames Ziel der europäischen Organe, der nationalen Verwaltungen, der beteiligten Kreise, der Landwirte und anderer Begünstigter darstellt; und IN ANBETRACHT DES UMSTANDES, dass sie alle Verantwortung für das Erreichen dieses Ziels tragen;

5.             MIT DER AUFFORDERUNG, die Kommission möge die Beratungen über Entwürfe von Rechtsakten der Kommission, die die Vereinfachung betreffen, im Vorfeld ihrer Annahme fortführen und vertiefen, da zur Vermeidung von Verwaltungslasten ein ex-Ante-Ansatz am wirksamsten ist;

6.             UNTER BETONUNG DES ZIELS, dass bei der Umsetzung der GAP den Grundsätzen der Subsidiarität und der Verhältnismäßigkeit verstärkt Rechnung getragen werden sollte und dass insbesondere darauf geachtet werden sollte,

• die Verständlichkeit der Rechtsvorschriften der EU und ihre Umsetzung vor Ort zu erleichtern und dadurch die Transparenz und die Rechtssicherheit zu erhöhen;
• besonderen nationalen und regionalen Situationen gebührend Rechnung zu tragen;
• die Verwaltungslasten und die damit verbundenen Kosten für Landwirte, andere Begünstigte, Erzeugerorganisationen und nationale Verwaltungen zu verringern;

7.             BETONT, dass bei der Vereinfachung der GAP die folgenden Grundsätze beachtet werden sollten:

• Wahrung der politischen Ziele und der Hauptbestandteile der reformierten GAP sowie Gewährleistung rechtlicher Stabilität für Landwirte, so dass die Vereinfachung nicht zu einer Deregulierung oder einem eingeschränkten Zugang zur Förderung im Rahmen der GAP führen würde;
• keine Gefährdung der wirtschaftlichen Haushaltsführung in Bezug auf EU-Mittel;
• Schwerpunktsetzung auf Bereiche, die jenen, die die GAP umsetzen, sowie den Begünstigten hinsichtlich einer Verringerung der Verwaltungslasten, z.B. in Bezug auf Informations-, Kontroll- und Berichtspflichten, den größten Nutzen bringen würde;
• Verbesserung der Klarheit der Rechtsvorschriften und ihrer Kohärenz, insbesondere zwischen der ersten und der zweiten Säule, wo dies angebracht ist, sowie zwischen den Basisrechtsakten, den Rechtsakten der Kommission und den Leitlinien der Kommission;

 

Montag, 11. Mai 2015
13.15 Uhr Arbeitsessen mit den Präsidenten Jean-Claude Juncker, Martin Schulz, Mario Draghi und Jeroen Dijsselbloem

Dienstag, 12. Mai 2015
15.00 Uhr Treffen mit dem georgischen Präsidenten Giorgi Margvelashvili (Fototermin - Presseerklärungen ±15.30 Uhr)
16.30 Uhr Treffen mit dem Generaldirektor der Internationalen Organisation für Migration William Lacy Swing

Mittwoch, 13. und Donnerstag, 14. Mai 2015
Aachen, Deutschland
Teilnahme an der Veranstaltung zur Verleihung des Karlspreises an den Präsidenten des Europäischen Parlaments Martin Schulz

Freitag, 15. Mai 2015
Gdansk, Polen
17.00 Uhr Teilnahme an der Konferenz "Europa: ein Blick in die Zukunft" ("Europe with a view to the future")

Heute feiern wir das geeinte Europa, das aus den Trümmern des Zweiten Weltkriegs hervorgegangen ist.

Vor 65 Jahren hat Robert Schuman in seiner Erklärung festgestellt, dass dauerhafte Sicherheit und fortwährender Wohlstand in unseren Gesellschaften nur gedeihen können, wenn es gelingt, den Kreislauf von Gewalt und Vergeltung zu durchbrechen. Nur in einem geeinten Europa könne der Frieden erhalten werden. Dies war der Anfang des europäischen Integrationsprozesses, doch mussten zahlreiche europäische Nationen sich erst noch ihre Freiheit gegen totalitäre und autoritäre Regime erkämpfen.

Wir werden die Katastrophe des Zweiten Weltkriegs nie vergessen, die durch die Geringschätzung von Menschen und Nationen ausgelöst wurde. Vor 70 Jahren haben sich unsere Völker auf den Schlachtfeldern gegenübergestanden - Geschehnisse, die immer noch in unserer Erinnerung haften. Heute sind wir engste Partner, Verbündete und Freunde.

Es ist unsere Verantwortung, uns für Frieden, Freiheit, Demokratie, Solidarität und Wohlstand in Europa und darüber hinaus einzusetzen. In Vielfalt geeint werden wir das begonnene Werk in der Europäischen Union fortsetzen und unsere Verschiedenheit als unsere Stärke betrachten.

Donald Tusk,  Jean-Claude Juncker, Dalia Grybauskaitė, François Hollande, Nicos Anastasiades, Klaus Iohannis,  Angela Merkel, Werner Faymann, David Cameron, Viktor Orban, Mark Rutte, Enda Kenny, Pedro Passos Coelho, Helle Thorning-Schmidt, Mariano Rajoy, Zoran Milanović, Robert Fico, Joseph Muscat, Xavier Bettel, Bohuslav Sobotka, Laimdota Straujuma, Matteo Renzi, Taavi Röivas, Alexander Stubb, Ewa Kopacz, Miro Cerar, Stefan Löfven, Charles Michel, Boyko Borisov, Alexis Tsipras

Am 7. Mai hat der lettische EU-Ratsvorsitz in enger Zusammenarbeit mit der Kommission die erste Ministertagung der Östlichen Partnerschaft über Handelsfragen veranstaltet. Den Vorsitz der Tagung führte der lettische Außenminister, Edgars Rinkēvičs, gemeinsam mit der EU-Kommissarin für Handel, Cecilia Malmström.

Die EU-Handelsminister trafen am Nachmittag des 7. Mai mit ihren Kollegen aus Armenien, Aserbaidschan, Belarus, Georgien, der Republik Moldau und der Ukraine zusammen. Dabei erörterten sie die Erfolge der Östlichen Partnerschaft im Handelsbereich sowie die Möglichkeiten und Herausforderungen für die weitere Entwicklung einer erfolgreichen Handelsdimension im Rahmen der Östlichen Partnerschaft.

Im Hinblick auf den kommenden Gipfel der Östlichen Partnerschaft in Riga und die laufende Überprüfung der Europäischen Nachbarschaftspolitik führten die Handelsminister einen Gedankenaustausch über die derzeitigen Handelsbeziehungen zwischen der EU und den östlichen Partnern. Die Minister berieten ferner über die Möglichkeiten für eine weitergehende Zusammenarbeit. Dabei trugen sie den verschiedenen Interessen der östlichen Partner in Bezug auf ihre Handelsbeziehungen zur EU Rechnung.

Der Vorsitz und die Kommission hoben hervor, wie wichtig es ist, dass der Handel Teil der Östlichen Partnerschaftspolitik ist, und betonten, dass auf eine inklusive und nachhaltige wirtschaftliche Entwicklung hingearbeitet werden muss. Die Teilnehmer erkannten an, wie wichtig der Handel und mehr Marktchancen für die Schaffung von Wachstum und Arbeitsplätzen sind.

Sie begrüßten, dass mit der Umsetzung der Assoziierungsabkommen mit Georgien, der Republik Moldau und der Ukraine begonnen wurde, und riefen nachdrücklich dazu auf, den Reformprozess fortzuführen. Sie nahmen die Zunahme des Handels zwischen der EU und Georgien bzw. der Republik Moldau seit der Anwendung der vertieften und umfassenden Freihandelsabkommen positiv zur Kenntnis und sehen der vorläufigen Anwendung dieses Abkommens mit der Ukraine ab dem 1. Januar 2016 erwartungsvoll entgegen.

Der Vorsitz und die Kommission brachten ihre Achtung der individuellen Entscheidungen der östlichen Partner zum Ausdruck und bestätigten ihre Bereitschaft, mit jedem einzelnen Partner über engere und gleichzeitig differenzierte Handelsbeziehungen zu verhandeln.