Feed aggregator

Der Erfolgsmusiker Chris von Rohr erzählt, wie er den am Samstag verstorbenen Pfarrer Ernst Sieber (†91) erlebt hatte.

«Zur Kirche und vielen Geistlichen habe ich eher ein gespaltenes Verhältnis. Sie predigen zu oft Wasser und saufen dann Wein oder bringen Elend über viele Menschen. Anders bei Pfarrer Ernst Sieber. Er war der Oberhirte vom Chef. Vom ersten Augenblick an gab er mir das Gefühl eines Seelsorgers mit grossem Herzen, immenser Strahlkraft und vertiefter Bibelkenntnis. Das Schöne daran: Da kamen nicht nur Worte, sondern viele Taten.

Ich erlebte ihn mit seinen Pfuusbus-Aktionen an diversen Weihnachten, wo er den Ärmsten, den Drogensüchtigen, den Randständigen, den Verlassenen und den gefallenen Engeln Halt gab. Er pflegte die Kultur des Mutmachens, der Empathie und der Liebe – und zwar live, von Angesicht zu Angesicht, nicht von der Kanzel herab. Er nahm die Menschen so, wie sie waren. Die Kraft des Dienens war sein Credo. In seinen Armen war es immer herrlich warm. Dazu gab es stets viel zu lachen. Dieser Pfarrer wusste um die Medizin des Humors. Er wusste auch, dass man den Hungrigen nicht nur Fische geben sollte, sondern eine Angelrute, damit sie wieder auf die Beine kommen.

Zu einem Mal-Atelierbesuch bei ihm kam es leider nicht mehr. Dafür schenkte mir der Pfarrer eine persönlich eingebundene Bibel mit einer herzlichen Widmung. Ich solle immer wieder darin lesen, meinte er mit einem Leuchten in den Augen. Seither liegt sie auf meinem Nachttisch, und wenn ich darin lese, dann denke ich immer auch an Ernst. Er hat das Wort Gottes so gelebt, wie es gemeint ist. Tausend Dank, Pfarrer, für alles. Wir werden dich nie vergessen. Jetzt hat Gott seinen Lieblingshirten im Himmel.»

Ambassador Amrith Rohan Perera is Sri Lanka’s Permanent Representative to the United Nations

By Dr Amrith Rohan Perera
UNITED NATIONS, May 21 2018 (IPS)

The Security Council debate last week – on “Upholding International Law within the context of Maintenance of International Peace and Security – took place at a crucial moment when the strengthening and invigorating of collective measures for the maintenance of international peace and security has become an imperative.

H.E. Dr. Amrith Rohan Perera

The fabric of the global order is increasingly coming under threat with the rise of flash points, conflicts and the spread of the spectre of terrorism and violent extremism.

It is vital that member states forge new and innovative partnerships in the context of preserving international peace and security. In doing so, governments must act under the imprimatur of the law.

This is the foundation upon which a peaceful, equitable and prosperous international community is built. Therefore, it must be the common responsibility of all member states to strengthen the international order based on the respect for International Law.

If we are to strengthen International Law amidst these challenges, then we must ensure that there is equality before the law; a guarantee of independence of international judicial mechanisms; and, that legal remedies remain accessible to the most vulnerable among us.

It is vital that all states have an equal opportunity to participate in the international law making process. This is the essence of the evolution of modern international law, from its classical origins, as a law that governed a limited community of states prior to decolonization. It is also a principle that protects all states, especially developing countries, from the harshness of an empirically unequal world.

Upholding International Law within the context of maintenance of International Peace and Security requires absolute adherence to Article 2 of the Charter of the United Nations: namely the core principles of sovereign equality of States and non-interference, the prohibition on the threat or use of force and the obligation to settle international disputes peacefully – through recourse to peaceful methods of dispute settlement – such as by negotiation, enquiry, mediation, conciliation, arbitration, judicial settlement, or other peaceful means as set out in Article 33 of the UN Charter.

The efficacy of international law in preserving international peace and security, would require the achievement of a global consensus, which must necessarily factor in the hopes and aspiration of all states and not that of a select few.

Historically, the General Assembly and its Legal Committee (Sixth Committee) have provided a platform for the effective and equitable participation of all states in the international norm creating process.

Judge Hisashi Owada, Senior Judge and President Emeritus of the International Court of Justice (ICJ) drew our attention to another vital aspect and clearly underlined the importance of the organs of the United Nations acting in concert within their respective spheres of functions as stipulated in the Charter. Their synergies must be harnessed in achieving our collective goal of maintenance of international peace and security.

In today’s world, disputes that threaten the international order have complex political and legal dimensions and in addressing such issues, the key organs of the United Nations, the Security Council, the General Assembly and the International Court of Justice can make a collective contribution and strengthen international peace and security.

The contribution that the International Court of Justice has made over the years in the field of maintenance of International Peace and Security has been invaluable. I wish to make particular reference to the advisory opinion of the Court on the question of the legality of the threat or use of nuclear weapons.

Greater recourse to the advisory jurisdiction of the Court in addressing critical and complex issues with political and legal ramifications is an option that could be usefully pursued in matters relating to international peace and security.

As pertinently observed by Judge Owada, in the course of the Security Council debate, in exercising its advisory jurisdiction, the Court is expressing “an authentic legal opinion” in order to clarify legal issues to the other organs of the organization.

Let me also state that this debate is also an opportunity for Member States to recognize the invaluable work of the principal legal organ of the United Nations – the International Law Commission, as it celebrates its 70th anniversary here in New York, and to pay tribute to its invaluable contribution over the years in the codification and progressive development of international law.

Its pioneering work on the draft Code of Offences against peace and security of mankind, on the draft statute of an International Criminal Court have been path breaking and have set the pace for the current developments in the area of international criminal responsibility.

Items on its current agenda such as Universal Jurisdiction, Immunity of State Officials from Foreign Criminal Jurisdiction and Genocide are of particular significance in this regard.

In conclusion, Sri Lanka wishes to draw the attention of the Council to the challenges faced by developing States in its full and effective participation in the multilateral treaty making process.

This is an area where the UN can and must play a crucial role, in particular, by assisting States with capacity building, and thereby contribute to the universality of International Law making.

The post Upholding International Law in the Context of International Peace & Security appeared first on Inter Press Service.

Excerpt:

Ambassador Amrith Rohan Perera is Sri Lanka’s Permanent Representative to the United Nations

The post Upholding International Law in the Context of International Peace & Security appeared first on Inter Press Service.

Von seiner Zeit als EVP-Nationalrat (1991-1995) schrieb Pfarrer Ernst Sieber seine besten Anekdoten nieder. Ein Auszug aus dem dazugehören Buch «Parlamentsgeschichten».

In meiner ersten Stunde im Nationalrat - es war vor der Vereidigung - habe ich eine grosse Sünde begangen. Alt-Präsident Helmut Hubacher waltete seines Amtes. Man stelle sich vor, Nationalrat Sieber meldete sich zu Wort, vor der Vereidigung und er redete und sprach von seinen Zielsetzungen im Nationalrat: «Auch das Predigen», habe ich gesagt «gehöre weiterhin zu meinem Alltag und meinem Auftrag.»  Dieses Vorgehen entsprach allerdings nicht dem Artikel 75 der Bundesverfassung. Nie werde ich vergessen, wie es plötzlich akustisch erklang wie ein wanderndes Bienenvolk. Die Nationalräte flüsterten einander zu und empörten sich über mein Verhalten, eben vor der Vereidigung schon am Rednerpult aufzutauchen. Helmut Hubacher waren die Hände gebunden, er musste mich ausreden lassen, da er schon am Rednerpult stand. Aber ich habe gesagt, was ich wollte. So etwas sei vorher noch nie passiert, sagte man mir. 

Ich war unterwegs zum Bahnhof in Bern. Da stellte sich auf dem Trottoir ein Mann vor mich hin und sagte: «Muss ich Ihnen jetzt Herr Pfarrer oder Herr Nationalrat sagen?» Er wartete meine Antwort gar nicht erst ab, sondern sagte ganz einfach: «Also auf Wiedersehen, Herr Nationalpfarrer!»

Unter der Decke mit Schweizer Kreuz eingeschlafen

Ich sass müde auf meinem Platz Nr. 44 im Nationalrat. Die Müdigkeit drückte mir die Augenlieder zu. Darum verliess ich den Nationalratssaal und pirschte in das Sanitätszimmer gleich nebenan. Dort gab es ein Bett mit zwei echten Armeedecken, die gekennzeichnet sind mit einem schönen Schweizer Kreuz. So lag ich also unter der Decke im Sanitätszimmer. Da hörte ich auf einmal die Stimme von dem mir lieben Hansruedi Nebiker. Er war damals Nationalratspräsident. Ich hörte ihn draussen sagen: «Wir gehen jetzt ins Sanitätszimmer.» Offenbar war da eine Delegation aus fremden Landen im Bundeshaus und liess sich das Labyrinth zeigen. Ich konnte mich nicht mal mehr von der Türe wegdrehen, die sich öffnete. Und der Hansruedi staunte über seine Entdeckung im Sanitätsbett. Niemand sagte ein Wort, aber leise schloss er die Türe wieder zu. Und vielleicht war es der Schlaf, der mich wieder übermannte, aber ich hörte das Stimmengewirr draussen, je länger je weniger - und dann kehrte die Stille wieder ein. Ich schlief unter der Decke mit dem Schweizer Kreuz...

Zu den Geschäften jenes Morgens im Nationalrat gehörte eine Diskussion über die Anschaffung der FA/18. Ich stand am Rednerpult und hatte das Gefühl, ich würde in die Luft gejagt, weil das höhenverstellbare Pult meiner Grösse wegen runtersauste. Und nun geschah Folgendes: Ich merkte wie Hansruedi hinter meinem Rücken zur Glocke griff und im Begriff war, weil ich die Redezeit von fünf Minuten überstrapazierte, diese zu läuten. Und wehe dem, wenn der Hansruedi läutete! Wenn dies geschah, musste der Redner schlagartig abbrechen. Im letzten Moment drehte ich mich zum Nationalratspräsidenten hinter mir um und sagte siegesgewiss: «Hansruedi, läute du ungeniert, denn Pfarrer sind es gewohnt, erst nach dem Läuten zu reden.»

«Kennen Sie Sieber, den Löli?»

Ein anderes Mal stieg ich mit knurrendem Magen in den Zug nach Zürich und sass da in einem Abteil, mir vis-à-vis ein Mann mit faltenreichem Gesicht und einer fast geometrisch krummen Nase. Er betrachtete mich kurz, packte dann aus einem Aluminiumpapier Wurst, Brot, Rüebli und Salz aus. Und er genoss offenbar seine Mittagsmahlzeit mit einem guten Mass Pankreassaft im Magen. Noch kaute er wie eine Zuckerrübenmaschine und fragte mich: «Wissen Sie, wie viele Obdachlose es in Zürich gibt?» «Ja, ich weiss», sagte ich. Er führte dann aber zu meinem Erstaunen aus: «Und kennen Sie Sieber, den Löli auch?» Ich beherrschte mich und sagte: «Ja, ja, ich habe ihn schon rasiert.» «Ah, dann sind Sie Coiffeur» meinte mein Gegenüber. Und nun hob er an, unrühmliche Geschichten von diesem Pfarrer zu erzählen. Die Leute auf den Sitzen wurden aufmerksam und «sträussten» die Ohren. «Ja, ja», machte der andere, mein vis-à-vis. «Der Löli hat eine Sekretärin, aber die wimmelt alle Besucher ab. An den kommt man nicht ran.» «Nun», erwiderte ich, «jetzt gehen Sie mal zum Pfarrhaus in Altstetten, dort klopfen Sie an die Scheibe und sagen laut und deutlich: Jetzt möcht ich mal den Pfarrer sprechen.» Und nun kommt die Pointe der Geschichte: Der Mitreisende sagte nämlich: «Ach was au, dr Herrgott wird scho däfür sorge, dass dä mir nomal über dä Wäg lauft...»

Einmal sass ich mit einer grossen Schar Politikern in einem Speisesaal eines Hotels. Ich hatte wenig Geld in der Tasche. Der Kellner nahm die Bestellungen auf und da ich mich nach der Decke strecken musste, bestellte ich eine Ochsenschwanzsuppe. Die kostete wenig. So langsam wie nur möglich löffelte ich, während meine Kollegen die verschiedenen Gänge genossen, meine Suppe aus. Wieder kam der Kellner und nach der Reihe bezahlten meine Kollegen die verschiedenen Menus - und dann kam schliesslich ich an die Reihe. In dem Moment näherte sich mir der Besitzer des Restaurants und rief über alle Tische hinweg: «Das freut mich aber, dass Sie Herr Sieber hier sitzen. Ich bezahle Ihnen Ihre Mahlzeit und tue das mit Freude.» (Eigentlich hätte ich noch einmal zugreifen sollen….)

 

Les joueuses du club "Kapa Girls" du Lycée Mathieu Bouké, ont remporté ce samedi 19 mai, au Centre des arts et des sports (Cas) de Parakou la coupe départementale du sport "Bountou". Cette compétition a été présidée par la présidente de l'association ‘'Bountou Sport'' Monique Dougbadji.
C'était face au club ‘'Les invincibles'' du Lycée de jeunes filles, que les joueuses du club ‘'Kapa Girls'' ont décroché le trophée. L'équipe gagnante a reçu comme lots un trophée, des médailles et des kits de ‘'Bountou'' et celle perdante a été gratifiée d'une petite coupe et des médailles. La capitaine du club ‘'Kapa Girls'' Mlle Frida Adjagbo, exprimant sa joie a promis renforcer l'équipe par des séances d'entraînement, dans l'espoir de sortir encore gagnante lors du prochain championnat national du "Bountou" à Cotonou. Ladite compétition a pris en compte, les joueuses des clubs des établissements publics tels que : Ceg-Mathieu Bouké, Ceg-Zongo, Ceg Hubert Koutoukou Maga, Lycée des jeunes filles de Parakou, Ceg Banikani et Ceg Albarika. Selon les règlements du jeu, les joueuses des clubs ont été soumises aux rencontres éliminatoires par groupe, les quarts de finale, la demi-finale et la phase finale. Pour Monique Dougbadji, l'objectif de la création de l'association "Bountou" sport, est de promouvoir l'activité bountou au Bénin. Elle renforce les muscles et développe l'intelligence de la personne qui la pratique.

Akpédjé AYOSSO (Stag.)

Des cabines mobiles et modernes ont été mises à la disposition des éléments de la police républicaine en vue de leur permettre de mener à bien et à toute heure, leur mission de sécurité. Peintes en blanc et en vert, ces cabines modernes sont destinées à servir d'abri et de petits dortoirs au policiers sur les carrefours. De forme rectangulaire, longues de 2,7 m sur 2,5 m de large, elles sont dotées de fenêtre en vitre et de studios electrifiants et portent l'inscription "La police républicaine au service des populations 24h/24 et 7j/7".
Ce nouvel équipement mis à la disposition des éléments de la police républicaine, sera étendu selon les résultats, à d'autres villes du pays, a informé une source proche de la hiérarchie. Pour le moment, elles sont visibles sur le carrefour de la place du souvenir, Soneb et dans l'enceinte du stade de l'amitié, général Mathieu Kérékou.
F. A. A.

Jetzt gehts richtig los! Am Dienstag bittet Nati-Coach Petkovic 15 potentielle WM-Fahrer am Zürichsee zum ersten WM-Camp.

Es ist zwar nur ein Mini-Camp von Dienstag bis Freitagmittag – aber von den 15 Stars, die Nati-Coach Vladimir Petkovic nach Feusisberg SZ gerufen hat, werden 13 oder 14 mit grösster Wahrscheinlichkeit zur WM nach Russland fliegen.

Für die Deutschschweizer Fans die letzte Möglichkeit, ihre Lieblinge hautnah beobachten zu können. Shaqiri, Xhaka, Sommer & Co. trainieren am Dienstag (17 Uhr), Mittwoch (10 und 17 Uhr) und Donnerstag (10 Uhr) auf dem Sportplatz Chrummen in Freienbach SZ. Autogramme inklusive.

Für Stürmer Josip Drmic ist es ein Heimspiel: Der ehemalige Junior des FC Freienbach muss nach zwei Knorpelschäden im Knie versuchen, sich noch einen WM-Platz im Sturm zu sichern. Mario Gavranovic, sein direkter Konkurrent, ist im ersten Camp noch nicht dabei. Der Tessiner spielt am Mittwoch mit Dinamo Zagreb den Cupfinal gegen Hajduk Split.

Der andere Wackel-Kandidat ist Edimilson Fernandes: Der Cousin von Gelson fightet um einen Platz im defensiven Mittelfeld.

Die 15 Spieler sind:

• Yann Sommer
• Roman Bürki
• Yvon Mvogo
• Nico Elvedi
• Manuel Akanji
• Granit Xhaka
• Denis Zakaria
• Gelson Fernandes
• Edimilson Fernandes
• Xherdan Shaqiri
• Breel Embolo
• Admir Mehmedi
• Steven Zuber
• Haris Seferovic
• Josip Drmic

Heute in einer Woche gehts dann richtig los: In Lugano beginnt das eigentliche WM-Vorbereitungs-Camp. 13 Tage lang. 27 oder 28 Spieler sind dabei. Nach dem Test gegen Spanien (3. Juni in Villarreal) reduziert Petkovic sein Kader auf 23 Mann, die am 11. Juni Richtung Russland abheben werden.

Am 17. Juni steigt gegen Brasilien das erste WM-Gruppenspiel. Träumt Petkovic schon von Neymar? Der Coach: «An Brasilien denke ich noch nicht. Ich konzentriere mich wie immer auf den nächsten Gegner, und der heisst Spanien. Mit dieser Einstellung sind wir an die WM gekommen. Und auf diesem Weg wollen wir weitergehen.»

 

Les autorités de la République démocratique du Congo (RDC) avec le soutien de l'OMS et de ses partenaires, se préparent à vacciner les populations à haut risque contre la maladie à virus Ébola dans la province de l’Équateur où 46 cas suspectés, probables et confirmés et 26 décès ont été signalés en date du 18 mai.

The Serbian National Council, which represents the Serb minority in Croatia, recorded a rise last year in the number of threats, hate speech and violence directed against Serbs in the country.

Pristinában élve, a koszovóiakat kicsit jobban megismerve, azt éreztem, nem az én világom,. Új fogalmakkal ismerkedtem, maffia, vérbosszú, amik addig messze voltak tőlünk, ott pedig kézzel fogható közelségbe kerültek. De érdekelt, hiszen tudnom kellett, hol dolgozunk, hol élünk. Az érdeklődésem nem lankadt, ahogyan nem számolták fel a maffiát sem Koszovóban, és a szándék sem túl erős hozzá.   

A koszovói albán maffia a legdurvább szervezet, ami valaha létezett Európában – állították uniós szakértők néhány évvel ezelőtt egy vizsgálati anyagban.  A maffia pénzelte a koszovói háborúban az albánokat a Koszovói Felszabadítási Hadseregen (UCK) keresztül. 

A szerb hírszerzés (BIA) szerint 1993-ig Koszovóban nem volt számottevő szervezett bűnözés, ez az UCK megjelenésével változott meg 1997-től. Az UCK akkor jelent meg a nyilvánosság előtt, kb. 200-300 tagja volt, és kb. 20% támogatójuk az albánok között. A maffia adót vetett ki saját maguk számára, az abból befolyt pénz 2%-át az UCK-nak adta. 1998 végére a szervezetnek már 20 ezer tagja volt, ellenőrzésük alatt tartották Koszovó területének 30-40%-át, és a maffia is egyre mélyebben férkőzött be soraikba. 

A kivetett adón kívül a háborúhoz szükséges pénz egy részét az albán emigráns lobbi biztosította. Hogy milyen módon, arról a Washington Post is írt. Kezdetben nem volt könnyű pénzt gyűjteni nekik, mert a 300-500 ezer albán, akik Amerikában, főleg New Yorkban, Chicagoban, Detroitban és Bostonban élnek, nagy számban a békét kereső Ibrahim Rugovát támogatták. Nagyban befolyásolta a véleményük megváltozását az 1995-ös daytoni békeegyezmény, amiben Koszovót meg sem említették, és csalódtak a békés politikában. Tömegesen kezdték el támogatni az UCK-t különféle módon: pénzzel, önkéntesekkel, humanitárius segélyekkel és fegyverekkel. Ehhez szinte minden Amerikában élő albán elkülönített 300 dollárt. Létrehozták Amerikában a „Hív a haza’ alapot, aminek fiókjai vannak Kanadában, Svájcban, Olaszországban és Belgiumban.

                                 Hašim Tači UCK fegyveresekkel

Az UCK életre hívója Adem Demaci volt, a szervezésében, megerősödésében kiemelkedő szerepet játszott a jelenlegi államelnök, Hašim Tači, miután 1993-ban Albániában befejeződött katonai kiképzése. A pristinai egyetem filozófia-történelem szakán végzett, ott is egyike volt a diákvezetőknek, majd másoddiplomás tanulmányokra Zürichbe költözött. Svájcban csatlakozott a koszovói albán politikai emigránsokhoz, a marxista-leninista szervezet alapítója volt, mielőtt többekkel együtt megszervezte volna az UCK-t. Terrorcselekményekben való részvételért 1997-ben tíz év börtönre ítélték. Oszlopos tagja volt a koszovói albánok hírszerző szolgálatának, a SIK-nek, majd a Koszovói Demokratikus Párt (DPK) vezetője lett (2008-2014). 2016-tól az ország elnöke. 

Jelentős összeget, elemzők szerint 350 millió német márkát gyűjtött az UCK-nak 1998 márciustól 1999 áprilisig a Bujar  Bukoši vezette koszovói albán emigráns kormány a németországi Bonnban. 

A német hírszerzés nyilvánosságra hozott adatai szerint a koszovói háborúban az UCK költségeinek legalább a felét drogpénzből fedezték. 1996-99 között Koszovóba érkezett 900 millió német márka fele drogkereskedelem profitja volt. 

És igen, a legtöbb pénz illegális tevékenységekből, fegyver-, kábítószer-, emberkereskedelemből folyt be. A heroin eladásáért kapott pénzt fegyvervásárlásra fordították, de nem volt ritka az egyszerű árucsere sem. Pristina, Podujevo és Peć a KFOR és az UNMIK országba érkezéséig a fegyverkereskedelem központja volt, ahova a volt jugoszláv köztársaságokból és más országokból érkeztek vevők és eladók. 

                              Koszovói Felszabadítási Hadsereg

A koszovói háború kezdetén némileg gyengítette a kábítószer üzletet, mert a dílerek nagy része hazament a családját védeni, mások csatlakoztak az UCK-hoz, de rövidesen minden visszaállt a „rendes kerékvágásba”. 

Koszovót 10-12 kábítószer klán uralja, mindegyik 300-1000 tagot számlál. A klánok egy része UCK tag is. Az Europol adatai szerint a kontinensen kb. 40 ezer kisebb-nagyobb csoport működik, akik fölött az ellenőrzést főként a koszovói albán maffia gyakorolja. A magyarországi heroin piac 80%-a a koszovói albán maffia kezében van. A magyar hatóságok adatai szerint van néhány szerbiai albán szervezett csoport, akik Magyarországon árulnak minőségi török és afgán heroint.  

                                                        Ekrem Luka

A biztonsági szolgálatok vizsgálataiban szerepel, hogy a koszovói albán maffiacsoportok kapcsolatban állnak iszlám terroristákkal. Az egyik összekötőjük Ekrem Luka koszovói iparmágnás és csoportja. Luka szorosan együttműködik Hašim Tači klánjával, és Ramus Haradinaj csoportjával. Tevékenységét az ő egyetértésükkel végzi, az ő parancsaikat hajtja végre. Piszkos ügyeihez a fedőszervezetet a Dukadini, korábban az Albatroniks vállalat adta és adja. Ez utóbbi pénzügyileg segített iszlám terrorista szervezeteket az Al Kaidától szíriai csoportokig.

Ekrem Luka az UCK egyik legfőbb pénzügyi támogatója, a szerb titkosszolgálat szerint a 90-es évek végén közel kétmillió eurót különített el részükre, az utóbbi időben egyes források szerint havi százezer eurót folyósít.

Luka és csoportja az egyik legnagyobb cigarettacsempész, de tevékenysége közé tartozik olaj és olajtermékek, gépkocsik csempészése is. Jelentős szerepe van drog-és fegyvercsempészetben, bekapcsolódott a törökországi, bulgáriai, görögországi, macedóniai, szerbiai, montenegrói, albániai, olaszországi, németországi hálózatokba, a szerb-albán maffiával közösen tartja ellenőrzése alatt a Pristina-Belgrád-Pristina csempészútvonalat. Óriási hasznot hoz a Bulgáriából, Csehországból és Szlovákiából erőszakkal prostitúcióra kényszerített nők piaca is. 

                               Hašim Tači és a  Drenička-csoport 

De bármilyen erős is Luka, a szerbiai és a német titkosszolgálatok jelentése szerint Pristinában és környékén a szervezett bűnözői csoportok legnagyobb részét a Hašim Tači által vezetett Drenička-csoport ellenőrzi, ők a felelősek a Koszovóban elkövetett bűncselekmények 10-15%-áért. Közeli emberei felügyelik a fegyverkereskedelmet, az autókereskedelmet, a kábítószer kereskedelmet, a prostitúció piacát, és az ő feladatuk a politikai ellenfelek „eltakarítása” is. A Haradinaj testvérek mellett a dél-szerbiai területek harmadik legnagyobb szervezett bűnözői csoportjának vezetője. Tači sógora az az alvilágban Milan néven ismert Sejdija Bajrus, aki egyike a teljes albán maffia vezetőinek.

A német titkosszolgálat információi szerint a Drenička-csoport csecsen terroristákkal és maffia csoportokkal is szoros kapcsolatot ápolt. Hašim Tači részt vett egy találkozón Albániában Osama bin Ladennal. Az Al Kaida vezetője akkor, mint Sali Berisa elnök vendége tartózkodott Albániában. A találkozón ott volt még a volt albán titkosszolgálati vezető és Ramus Haradinaj is. Ezután a megbeszélés után formálódott több kisebb szervezete az Al Kaidának Albániában és a dél-szerbiai térségben.

2008-2010 között Dick Marty svájci politikus az Európa Bizottság nevében vizsgálatot folytatott a koszovói miniszterelnök Hašim Tači ellen. Jelentése megállapította, hogy ő volt az „agy”a nemzetközi fegyver-és szervkereskedelmi piacon, ez azonban nem befolyásolta Tači politikai karrierjét. A jelentés maffiamódszerekkel vádolta a koszovói vezetőket, személy szerint Hašim Tači miniszterelnököt, aki éppen akkor, 2010 decemberében nyerte meg ismételten a koszovói választást. Az egykori ticinói főügyész, aki korábban az amerikai titkos börtönök ügyében, majd évekkel később a csecsenföldi és dagesztáni jogsértésekkel foglalkozott, megállapította, hogy az UCK Albánia északi részén titkos börtönöket tartott fenn, ahol elsősorban szerbeket és más nemalbánokat tartottak fogva "egészen embertelen és megalázó körülmények között" - írja a dokumentumban. Tačit a jelentésben azzal gyanúsították, hogy szerb civilek elfogására és Albánia északi részén lévő fogolytáborokba hurcolására adott parancsot, ahol egyes foglyok szerveit kivették és a feketepiacon értékesítették.

Ezt az elképesztő üzletet a gyanú szerint az UCK vezetői felügyelték és szervezték meg a szervezett bűnözés hírhedt alakjaival. Ez az együttműködés Marty szerint ha más formában is, de ma is létezik. A svájci képviselő szerint a főszervező maga Hašim Tači és a Drenička-csoport volt.

Carla Del Ponte a hágai Nemzetközi Törvényszék egykori főügyésze által nyilvánosságra hozott adatok szerint 1999-ben körülbelül 300 szerbet és nemalbánt fogtak el és hurcoltak Albániába. 2008-ban megjelent könyvében azt állította, hogy nem engedték, hogy az UCK vezetői után vizsgálódjék az illegális szervkereskedelem kapcsán.

A Neue Zürcher Zeitungnak 2011-ben adott interjújában azt mondta, hogy az UCK az 1998-1999-es koszovói háború idején szerbeket rabolt el, juttatott át Albániába, ahol kioperálták szerveiket, s azokat a feketepiacon értékesítette. "Bár nagyon erőteljes jelzéseket kaptunk erre vonatkozóan, de túl kevés bizonyítékunk volt" – nyilatkozta.

A szervkereskedelemmel kapcsolatos vádak évekre nyúlnak vissza. 2004-ben a koszovói ENSZ-közigazgatás, az UNMIK nem túl nagy meggyőződéssel vizsgálatot indított az ügyben, de bizonyíték híján nemhogy bírósági eljárásig, még valódi nyomozásig sem jutottak el. 

A hágai ügyészség 2005. január 13-án indított vizsgálatot Don Quijote elnevezéssel a szervkereskedelem kivizsgálására az Albánia északi részén fekvő Ribe faluban talált maradványokra alapozva.

A szerbiai háborús bűnökkel foglalkozó ügyészség ugyancsak vizsgálatot folytat emberi szervkereskedelem ügyében. A szerbekkel együttműködve az Európai Unió koszovói rendőri és igazságszolgáltatási missziója, az EULEX speciális vizsgáló csoportja is meghallgatott több mint 200 tanút. A háborús bűnügyi ügyészség által végzett vizsgálat szerint a szervkereskedelem áldozatainak műtéti beavatkozásait egészségügyi központokban vagy az UCK katonáinak kezelésére használt kórházakban végezték. 

Az UNMIK nemzetközi rendőrsége megpróbálja felvenni a harcot a koszovói maffiával, kevés sikerrel. Sem a politikusoktól, sem a hivataloktól, sem az emberektől nem kaptak hozzá támogatást. Hašim Tači minden ügyben tagadja a vádakat, hitelteleníteni próbálja azokat, akik megfogalmazzák. És az ország elnöke.

Pristinában élve, a koszovóiakat kicsit jobban megismerve, azt éreztem, nem az én világom,. Új fogalmakkal ismerkedtem, maffia, vérbosszú, amik addig messze voltak tőlünk, ott pedig kézzel fogható közelségbe kerültek. De érdekelt, hiszen tudnom kellett, hol dolgozunk, hol élünk. Az érdeklődésem nem lankadt, ahogyan nem számolták fel a maffiát sem Koszovóban, és a szándék sem túl erős hozzá.   

A koszovói albán maffia a legdurvább szervezet, ami valaha létezett Európában – állították uniós szakértők néhány évvel ezelőtt egy vizsgálati anyagban.  A maffia pénzelte a koszovói háborúban az albánokat a Koszovói Felszabadítási Hadseregen (UCK) keresztül. 

A szerb hírszerzés (BIA) szerint 1993-ig Koszovóban nem volt számottevő szervezett bűnözés, ez az UCK megjelenésével változott meg 1997-től. Az UCK akkor jelent meg a nyilvánosság előtt, kb. 200-300 tagja volt, és kb. 20% támogatójuk az albánok között. A maffia adót vetett ki saját maguk számára, az abból befolyt pénz 2%-át az UCK-nak adta. 1998 végére a szervezetnek már 20 ezer tagja volt, ellenőrzésük alatt tartották Koszovó területének 30-40%-át, és a maffia is egyre mélyebben férkőzött be soraikba. 

A kivetett adón kívül a háborúhoz szükséges pénz egy részét az albán emigráns lobbi biztosította. Hogy milyen módon, arról a Washington Post is írt. Kezdetben nem volt könnyű pénzt gyűjteni nekik, mert a 300-500 ezer albán, akik Amerikában, főleg New Yorkban, Chicagoban, Detroitban és Bostonban élnek, nagy számban a békét kereső Ibrahim Rugovát támogatták. Nagyban befolyásolta a véleményük megváltozását az 1995-ös daytoni békeegyezmény, amiben Koszovót meg sem említették, és csalódtak a békés politikában. Tömegesen kezdték el támogatni az UCK-t különféle módon: pénzzel, önkéntesekkel, humanitárius segélyekkel és fegyverekkel. Ehhez szinte minden Amerikában élő albán elkülönített 300 dollárt. Létrehozták Amerikában a „Hív a haza’ alapot, aminek fiókjai vannak Kanadában, Svájcban, Olaszországban és Belgiumban.

                                 Hašim Tači UCK fegyveresekkel

Az UCK életre hívója Adem Demaci volt, a szervezésében, megerősödésében kiemelkedő szerepet játszott a jelenlegi államelnök, Hašim Tači, miután 1993-ban Albániában befejeződött katonai kiképzése. A pristinai egyetem filozófia-történelem szakán végzett, ott is egyike volt a diákvezetőknek, majd másoddiplomás tanulmányokra Zürichbe költözött. Svájcban csatlakozott a koszovói albán politikai emigránsokhoz, a marxista-leninista szervezet alapítója volt, mielőtt többekkel együtt megszervezte volna az UCK-t. Terrorcselekményekben való részvételért 1997-ben tíz év börtönre ítélték. Oszlopos tagja volt a koszovói albánok hírszerző szolgálatának, a SIK-nek, majd a Koszovói Demokratikus Párt (DPK) vezetője lett (2008-2014). 2016-tól az ország elnöke. 

Jelentős összeget, elemzők szerint 350 millió német márkát gyűjtött az UCK-nak 1998 márciustól 1999 áprilisig a Bujar  Bukoši vezette koszovói albán emigráns kormány a németországi Bonnban. 

A német hírszerzés nyilvánosságra hozott adatai szerint a koszovói háborúban az UCK költségeinek legalább a felét drogpénzből fedezték. 1996-99 között Koszovóba érkezett 900 millió német márka fele drogkereskedelem profitja volt. 

És igen, a legtöbb pénz illegális tevékenységekből, fegyver-, kábítószer-, emberkereskedelemből folyt be. A heroin eladásáért kapott pénzt fegyvervásárlásra fordították, de nem volt ritka az egyszerű árucsere sem. Pristina, Podujevo és Peć a KFOR és az UNMIK országba érkezéséig a fegyverkereskedelem központja volt, ahova a volt jugoszláv köztársaságokból és más országokból érkeztek vevők és eladók. 

                              Koszovói Felszabadítási Hadsereg

A koszovói háború kezdetén némileg gyengítette a kábítószer üzletet, mert a dílerek nagy része hazament a családját védeni, mások csatlakoztak az UCK-hoz, de rövidesen minden visszaállt a „rendes kerékvágásba”. 

Koszovót 10-12 kábítószer klán uralja, mindegyik 300-1000 tagot számlál. A klánok egy része UCK tag is. Az Europol adatai szerint a kontinensen kb. 40 ezer kisebb-nagyobb csoport működik, akik fölött az ellenőrzést főként a koszovói albán maffia gyakorolja. A magyarországi heroin piac 80%-a a koszovói albán maffia kezében van. A magyar hatóságok adatai szerint van néhány szerbiai albán szervezett csoport, akik Magyarországon árulnak minőségi török és afgán heroint.  

                                                        Ekrem Luka

A biztonsági szolgálatok vizsgálataiban szerepel, hogy a koszovói albán maffiacsoportok kapcsolatban állnak iszlám terroristákkal. Az egyik összekötőjük Ekrem Luka koszovói iparmágnás és csoportja. Luka szorosan együttműködik Hašim Tači klánjával, és Ramus Haradinaj csoportjával. Tevékenységét az ő egyetértésükkel végzi, az ő parancsaikat hajtja végre. Piszkos ügyeihez a fedőszervezetet a Dukadini, korábban az Albatroniks vállalat adta és adja. Ez utóbbi pénzügyileg segített iszlám terrorista szervezeteket az Al Kaidától szíriai csoportokig.

Ekrem Luka az UCK egyik legfőbb pénzügyi támogatója, a szerb titkosszolgálat szerint a 90-es évek végén közel kétmillió eurót különített el részükre, az utóbbi időben egyes források szerint havi százezer eurót folyósít.

Luka és csoportja az egyik legnagyobb cigarettacsempész, de tevékenysége közé tartozik olaj és olajtermékek, gépkocsik csempészése is. Jelentős szerepe van drog-és fegyvercsempészetben, bekapcsolódott a törökországi, bulgáriai, görögországi, macedóniai, szerbiai, montenegrói, albániai, olaszországi, németországi hálózatokba, a szerb-albán maffiával közösen tartja ellenőrzése alatt a Pristina-Belgrád-Pristina csempészútvonalat. Óriási hasznot hoz a Bulgáriából, Csehországból és Szlovákiából erőszakkal prostitúcióra kényszerített nők piaca is. 

                               Hašim Tači és a  Drenička-csoport 

De bármilyen erős is Luka, a szerbiai és a német titkosszolgálatok jelentése szerint Pristinában és környékén a szervezett bűnözői csoportok legnagyobb részét a Hašim Tači által vezetett Drenička-csoport ellenőrzi, ők a felelősek a Koszovóban elkövetett bűncselekmények 10-15%-áért. Közeli emberei felügyelik a fegyverkereskedelmet, az autókereskedelmet, a kábítószer kereskedelmet, a prostitúció piacát, és az ő feladatuk a politikai ellenfelek „eltakarítása” is. A Haradinaj testvérek mellett a dél-szerbiai területek harmadik legnagyobb szervezett bűnözői csoportjának vezetője. Tači sógora az az alvilágban Milan néven ismert Sejdija Bajrus, aki egyike a teljes albán maffia vezetőinek.

A német titkosszolgálat információi szerint a Drenička-csoport csecsen terroristákkal és maffia csoportokkal is szoros kapcsolatot ápolt. Hašim Tači részt vett egy találkozón Albániában Osama bin Ladennal. Az Al Kaida vezetője akkor, mint Sali Berisa elnök vendége tartózkodott Albániában. A találkozón ott volt még a volt albán titkosszolgálati vezető és Ramus Haradinaj is. Ezután a megbeszélés után formálódott több kisebb szervezete az Al Kaidának Albániában és a dél-szerbiai térségben.

2008-2010 között Dick Marty svájci politikus az Európa Bizottság nevében vizsgálatot folytatott a koszovói miniszterelnök Hašim Tači ellen. Jelentése megállapította, hogy ő volt az „agy”a nemzetközi fegyver-és szervkereskedelmi piacon, ez azonban nem befolyásolta Tači politikai karrierjét. A jelentés maffiamódszerekkel vádolta a koszovói vezetőket, személy szerint Hašim Tači miniszterelnököt, aki éppen akkor, 2010 decemberében nyerte meg ismételten a koszovói választást. Az egykori ticinói főügyész, aki korábban az amerikai titkos börtönök ügyében, majd évekkel később a csecsenföldi és dagesztáni jogsértésekkel foglalkozott, megállapította, hogy az UCK Albánia északi részén titkos börtönöket tartott fenn, ahol elsősorban szerbeket és más nemalbánokat tartottak fogva "egészen embertelen és megalázó körülmények között" - írja a dokumentumban. Tačit a jelentésben azzal gyanúsították, hogy szerb civilek elfogására és Albánia északi részén lévő fogolytáborokba hurcolására adott parancsot, ahol egyes foglyok szerveit kivették és a feketepiacon értékesítették.

Ezt az elképesztő üzletet a gyanú szerint az UCK vezetői felügyelték és szervezték meg a szervezett bűnözés hírhedt alakjaival. Ez az együttműködés Marty szerint ha más formában is, de ma is létezik. A svájci képviselő szerint a főszervező maga Hašim Tači és a Drenička-csoport volt.

Carla Del Ponte a hágai Nemzetközi Törvényszék egykori főügyésze által nyilvánosságra hozott adatok szerint 1999-ben körülbelül 300 szerbet és nemalbánt fogtak el és hurcoltak Albániába. 2008-ban megjelent könyvében azt állította, hogy nem engedték, hogy az UCK vezetői után vizsgálódjék az illegális szervkereskedelem kapcsán.

A Neue Zürcher Zeitungnak 2011-ben adott interjújában azt mondta, hogy az UCK az 1998-1999-es koszovói háború idején szerbeket rabolt el, juttatott át Albániába, ahol kioperálták szerveiket, s azokat a feketepiacon értékesítette. "Bár nagyon erőteljes jelzéseket kaptunk erre vonatkozóan, de túl kevés bizonyítékunk volt" – nyilatkozta.

A szervkereskedelemmel kapcsolatos vádak évekre nyúlnak vissza. 2004-ben a koszovói ENSZ-közigazgatás, az UNMIK nem túl nagy meggyőződéssel vizsgálatot indított az ügyben, de bizonyíték híján nemhogy bírósági eljárásig, még valódi nyomozásig sem jutottak el. 

A hágai ügyészség 2005. január 13-án indított vizsgálatot Don Quijote elnevezéssel a szervkereskedelem kivizsgálására az Albánia északi részén fekvő Ribe faluban talált maradványokra alapozva.

A szerbiai háborús bűnökkel foglalkozó ügyészség ugyancsak vizsgálatot folytat emberi szervkereskedelem ügyében. A szerbekkel együttműködve az Európai Unió koszovói rendőri és igazságszolgáltatási missziója, az EULEX speciális vizsgáló csoportja is meghallgatott több mint 200 tanút. A háborús bűnügyi ügyészség által végzett vizsgálat szerint a szervkereskedelem áldozatainak műtéti beavatkozásait egészségügyi központokban vagy az UCK katonáinak kezelésére használt kórházakban végezték. 

Az UNMIK nemzetközi rendőrsége megpróbálja felvenni a harcot a koszovói maffiával, kevés sikerrel. Sem a politikusoktól, sem a hivataloktól, sem az emberektől nem kaptak hozzá támogatást. Hašim Tači minden ügyben tagadja a vádakat, hitelteleníteni próbálja azokat, akik megfogalmazzák. És az ország elnöke.

Am Samstag hat Schauspielerin Meghan Markle ihren Prinzen Harry geheiratet. Bevor es aber in die Flitterwochen geht, wartet noch eine Menge Arbeit auf die neue Herzogin.

Ab in die Flitterwochen! Das machen bürgerliche Frischvermählte vielleicht, doch für Prinz Harry (33) und Meghan Markle (36) warten nach ihrer Traumhochzeit am Samstag bereits die ersten royalen Pflichten als Ehepaar.

Am Dienstag nimmt die neue Herzogin von Sussex mit ihrem Harry an einer Garten-Party des Buckingham-Palasts teil. Klingt nach Spass, ist aber Arbeit. Das Fest wurde von Schwiegerpapa Prinz Charles organisiert, um wohltätige Organisationen zu empfangen. Zusammen wird an die mehr als 20 Todesopfer des Anschlags in Manchester vor einem Jahr gedacht.

 

«Ich bin stolz, Feministin zu sein»

Meghans Engagement für wohltätige Zwecke geht aber schon viel weiter zurück. Seit 2014 ist der ehemalige «Suits»-Star Beraterin von «One Young World» – einem globalen Forum, das junge Führungskräfte zusammenbringt. Seit drei Jahren ist die Frau von Prinz Harry zudem UN-Frauenanwältin für die politische Partizipation und Führung von Frauen. 2016 wurde sie zur globalen Botschafterin für «World Vision» ernannt.

So verwundert es nicht, dass im offiziellen Pflichtheft der 36-Jährigen steht, dass sie «neben königlichen Pflichten zur Unterstützung der Queen ihre Zeit damit verbringen wird, wohltätige Organisationen zu unterstützen», wie es in einer Mitteilung des Königshaus heisst.

Im Namen des Königshauses wird sich Herzogin Meghan vor allem für die Rechte von Frauen einsetzen. «Ich bin stolz, eine Frau und Feministin zu sein», wird sie auf der Website der Royals zitiert.

«Mit 11 Jahren hat sie sich erfolgreich dafür eingesetzt, dass eine Firma ihren Fernsehspot abändert, der sexistische Sprache verwendet hatte, um Spülmittel zu verkaufen», heisst es weiter. «Ihre königliche Hoheit arbeitete ausserdem im Alter von 13 bis 17 Jahren freiwillig in einer Suppenküche in Skid Row, Los Angeles. Diese frühen Erlebnisse halfen dabei, ihren lebenslangen Einsatz für Zwecke wie soziale Gerechtigkeit und die Stärkung von Frauen zu begründen.»

Briten tippen auf Afrika

Die Zeit vor der Hochzeit war für die neue Adelige besonders turbulent. Meghans Bruder warnte Prinz Harry kurz vor der Trauung mit einem offenen Brief vor dem Schritt zum Altar und bezeichnete seine Schwester als «verbraucht» und «oberflächlich». Ein Fotoskandal ihres Vaters und dessen anschliessender Herzinfarkt setzten ihr auch zu.

Umso mehr könnte Harrys Ehefrau jetzt etwas Erholung gebrauchen. Und die ist in greifbarer Nähe. Nach dem Event vom Dienstag kann das Paar in die Flitterwochen gehen. Der Palast hält das Ziel der möglichen Reise geheim. Britische Medien tippen auf Namibia oder Botswana.

Harry und Meghan sind Afrika-Fans und verbrachten dort schon schöne Stunden miteinander. «Wir kampierten unter den Sternen», schwärmte Harry einmal. Eventuell sind die beiden zuvor noch einige Tage zum Antrittsbesuch in Irland, berichtete die britische Nachrichtenagentur PA ohne genaue Quelle. (lcb)

 

Lava aus dem Vulkan Kilauea fliesst auf Hawaii in den Pazifik. Die Zivilschutzbehörde des US-Bundesstaats warnte am Wochenende vor giftigem Gas, das beim Aufeinandertreffen von Lava und Meerwasser entstehe. Der seit mehreren Wochen Feuer speiende Vulkan zerstörte schon Dutzende Gebäude, am Samstag wurde auch ein Mensch verletzt.

Die Behörden auf Hawaii riefen dazu auf, sich von den aufsteigenden Dampf- und Gaswolken fernzuhalten. Die «Laze» genannten Wolken enthalten salzsäurehaltige Dämpfe und kleine Glaspartikel. Diese bilden sich, wenn die heisse Lava auf das salzhaltige Meerwasser trifft. 

Die Bezeichnung «Laze» setzt sich aus dem Wort Lava und einem englischen Begriff für Dunst (haze) zusammen. «Gesundheitsrisiken von Laze sind unter anderem Reizung der Lungen, Augen und Haut", warnte die Zivilschutzbehörde. Es gibt derzeit keine Anzeichen, dass sich der Kilauea wieder beruhigt.

Fluchtroute blockiert

Lava aus mehreren Spalten blockierte auf ihrem Weg zum Meer einen wichtigen Highway. Auf Fernsehbildern war eine sechs Meter hohe Wand aus erkaltender Lava zu sehen, die sich über die Strasse schob. Damit ist eine wichtige Fluchtroute für die Bewohner der vom Ausbruch besonders betroffenen Siedlung Puna auf Big Island, der grössten Insel des Archipels, blockiert.

Am Samstag wurde der erste Verletzte gemeldet. Ein Mann wurde auf seinem Balkon im dritten Stock von einem durch die Luft geschleuderten Lavabrocken schwer verletzt. Die Lava habe den Mann am Schienbein getroffen und das Bein zertrümmert. Er sei mit schweren Verletzungen ins Spital gebracht worden, meldete Hawaii News Now unter Berufung den Bezirk Hawaii County.

 

Das Unglück ereignete sich in der vom Ausbruch des Vulkans Kilauea stark betroffenen Ortschaft Pahoa. Die Behörden machten keine Angaben, wie weit das Haus von den Lavaströmen entfernt war.

Über 20 neue Erdspalten

Seit Anfang Mai speit der Kilauea Lava aus dem Krater und aus Erdspalten. Mehr als 20 neue Erdspalten haben sich seitdem gebildet. Auf der Inselgruppe Hawaii liegen mehrere Vulkane, der Kilauea ist einer der aktivsten der Welt. 

Nach Angaben der Vulkanologen nahmen die Aktivität des Vulkans in den vergangenen Tagen weiter zu. Auch die Konzentration an Schwefeldioxid habe sich erhöht.

Die Behörden warnten die Bevölkerung, Vulkanspalten und austretende Lava zu meiden, und bei Ascheregen im Haus zu bleiben. Obwohl mehr als 2000 Menschen ihre Häuser verlassen mussten, ging das Leben auf dem Rest der Insel weiter: Die Flughäfen blieben geöffnet, auch Touristen reisten weiterhin nach Hawaii, berichtete «USA Today.» (SDA)

Violences racistes en Grèce : « Les néonazis se sentent pousser des ailes »
Grèce : Aube dorée, la menace néonazie est toujours présente
Grèce : « Le peuple n'oublie pas, les fascistes, il les pend »
Migrants en Grèce : « Aube Dorée et la police nous tabassent tous les soirs »
Austérité, misère, chasse aux immigrés : un nouvel hiver noir attend la Grèce
Migrations en Grèce : un week-end de chasse aux clandestins

/ Grèce, Courrier des Balkans, Société, Politique intérieure

Bosnian citizen Emin Hodzic, who has already served a sentence for fighting in Syria, was jailed for two years for possessing automatic rifles, hand grenades and a rocket-propelled grenade launcher.

Slovak Foreign Minister Miroslav Lajcak delivers a speech after he was elected as president of the 72nd session of the United Nations General Assembly, at the UN headquarters in New York, May 31, 2017. Credit: UN Photo

By Thalif Deen
STOCKHOLM, May 21 2018 (IPS)

In the paradoxical battle against military conflicts, is preventive diplomacy one of the political remedies that can help deter wars before they break out?

Miroslav Lajcak, President of the UN General Assembly, points out that prevention takes many forms, and it must tackle conflict at its roots – before it can spread.

“This means stronger institutions. It means smart and sustainable development. It means inclusive peacebuilding. It means promoting human rights, and the rule of law.”

At a recent three-day Forum on Peace and Development, sponsored by the Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) and the Swedish Foreign Ministry, participants came up with several responses, including international mediation, pre-conflict peacebuilding, counter-terrorism — and, perhaps most importantly, sustainable development that aims at eradicating poverty and hunger.

Lajcak cites a recent World Bank-United Nations report, titled “Pathways for Peace”, that argues in terms of dollars and cents: that for every $1 spent on prevention, up to $7 could be saved – over the long term.

Speaking on the “Politics of Peace” – the theme of the SIPRI forum which concluded May 9—he said: “Peace can be political. It can be complicated. And it can be messy. Mediators do not have an easy job.”

Jan Eliasson, chairman of the SIPRI Board of Governors and a former Swedish Foreign Minister, points out that “aside from saving and improving human lives, studies suggest that investing $2 billion in prevention can generate net savings of $33 billion per year from averted conflict”.

And according to a World Bank survey, he said, 40 percent of those who join rebel groups do so because of a lack of economic opportunities?

“It is time for us all to get serious about prevention and sustaining peace if we are to achieve the peace envisioned in the SDGs by 2030. Policy makers must focus efforts on prevention, committing additional resources and attention to the highest risk environment,” said Eliasson, a former UN Deputy Secretary-General.

In an introduction to the “Politics of Peace,” SIPRI says targeted, inclusive and sustained prevention can contribute to lasting peace by reducing the risk of violent conflict.

“Unfortunately, the political will to invest in prevention is often lacking where it is needed most,” notes SIPRI.

The UN’s peacekeeping budget for 2017-2018 is estimated at a staggering $6.8 billion. But how much does the UN really spend on preventive diplomacy?

At a high level meeting on peacebuilding last month, several delegates emphasized the concept of prevention. But complained about the failure to aggressively fund such prevention.

Asked how one could explain that “meagre resources, a little bit over $1 million” is being devoted to preventive diplomacy, UN spokesman Stephane Dujarric told reporters April 25: “I think that’s a question perhaps to those who allocate the budget. The Secretary General has repeatedly called for greater resources and greater emphasis to be put on prevention.”

Siddharth Chatterjee, UN Resident Coordinator & UNDP Resident Representative in Kenya told IPS, today’s violent conflicts are complex, trans-border and multi-dimensional in nature.

Similarly, the causes and patterns of conflict are also complex and intertwined with ethnicity, dispute over boundaries, and competition over scarce resources, weak governance systems, poverty, socioeconomic inequalities, environmental degradation, etc.

The complexity of violent conflict, he argued, makes it prolonged, deadly, and economically costly to the countries which experience conflicts.

According to Collier et. al (2003), “by the end of a typical civil war, incomes are around 15 per cent lower than they would otherwise have been, implying that about 30 per cent more people are living in absolute poverty” due to conflict. And according to the same authors, conflict would also lead to a permanent loss of around 2 per cent of gross domestic product (GDP).

Chatterjee also pointed out that the main damage of conflict emanates from its adverse effects of diverting resources from the productive sector to violence and destructive activities.

“These widespread conflicts are imposing an enormous cost not only to the countries where conflicts are raging but also to their neighboring countries, which often end up hosting refugees crossing the borders to seek a safe-haven. This further results in considerable economic and environmental problems for the host countries.”

He said armed conflict and violence are increasingly complex, dynamic and protracted. Over 65 million people were forcibly displaced in 2016 alone. Many conflicts have endured for decades; others have repercussions well beyond their immediate area.

Sanam Naraghi Anderlini, Executive Director of the International Civil Society Action Network (ICAN) told IPS that after so many wars and so much destruction, “I’m stunned that governments still think that weaponry is the pathway to peace and security.”

“When individuals are able to weaponize a car, a bus or truck, hi-tech missiles aren’t going to solve the problem. We need to be looking at the root causes and drivers.”

She said this brings up issues of gross inequality, rising extremism that’s fostering un-belonging, and other issues relating to education, mental health and so forth.

She asked: “What does it cost to build schools in Northern Nigeria so kids have a chance of a future? What does it cost to develop state of the art environmental programs that can preserve water and enable farmers to grow crops, so they aren’t forced to migrate to cities and be jobless and desperate?”

Globally, over 260 million children and youth are not in school, and 400 million children have only primary school education, according to UN estimates released last week. If left unaddressed, the education crisis could leave half of the world’s 1.6 billion children and youth out of school or failing to learn the most basic skills by 2030.

Last week, UN Secretary-General Antonio Guterres and his Envoy on Global Education, Gordon Brown, received a petition signed by some 1.5 million young people calling for more investment in education. The petition was delivered by three youth activists from India, Kenya and Sierra Leone.

In the aftermath of the Cold War, said Naraghi Anderlini, “we recognized that human security was integral to state security. The 9/11 attacks threw us off course and we entered a realm of perpetual war and retaliations. Yet at the core sits issues of human security, dignity, legitimate grievances and aspirations. State failure is central to everything we see – from corruption to excessive violence and being absent in basic service provision.”

She warned that “governments can try to hide behind their bluster, weaponry and techno-wizardry but we are hurtling towards a new unknown, but this will not be the path to peace.”

The tragedy is that ordinary people, civil society actors in communities everywhere, have the answers and solutions, she argued.

“They have rolled up their sleeves and with limited resources they are doing extraordinary work. They raise uncomfortable truths for this reason, governments and even the UN system don’t bring them to the table. They provide ‘side events’ and agree to host them on the margins of major summits.”

But the citizens are not marginal, they are at the very center of any state. And civil society organizations that enable citizens to contribute to solving problems should be equal partners in the space of decision making globally, she declared.

Chatterjee told IPS the other emerging threat to the global community is violent extremism which has not only sets in motion a dramatic reversal of development gains already made, but also threatens to stunt prospects of development for decades to come, particularly in border lands and marginalized areas as well as affecting developed countries.

To support prevention of conflict and violent extremism; it is important to focus on the root causes, drivers of conflict and radicalization, which are intertwined with poverty, social, cultural, economic, political and psychological factors.

Extremism, which often evolves into terrorism, has its origin in poverty and human insecurity, which is partly linked to exclusion, marginalization and lack of access to resources and power, he noted.

A recent UNDP report – “the Road to Extremism”- which is based on extensive data collected from East and West African countries, revealed that poverty and marginalization to be the main factors that drive young people to join extremist groups. The study also found that the tipping point is how the government treats the community and the youth.

In addressing both violent conflict and extremism, Chatterjee said, it is important to invest in prevention because attempting to address the problem once it has erupted will cost more and huge amount of resources. And, it will also be complicated, as in the case of Somalia or the Central African Republic (CAR).

That is why the UN Secretary General’s reform agenda emphasizes preventing violent conflicts before they erupt into full-fledged crises. The Secretary General’s agenda also links conflict to SDGs, and the principle of leaving no one behind espoused by the SDGs is a critical condition for sustainable peace and prosperity, said Chatterjee.

He said this approach will strengthen institutions to sustain peace as the best way to avoid societies from descending into crisis, including, but not limited to, conflict, violent extremism and ensure their resilience through investments in inclusive and sustainable development.

“The bottom line is without peace, little or nothing can be achieved in terms of economic and social progress and without development it would be difficult to achieve sustainable peace,” declared Chatterjee.

Asked for his reaction, Dan Smith, SIPRI Director, summed it up as follows: “In general I think that a Norwegian politician, Erik Solheim, now head of UNEP, put it well when he said, at a public meeting many years ago, in response to a question about why prevention is not emphasised more, something along these lines: “Because, to my knowledge, no politician has ever been re-elected on the basis of preventing a war that might not have happened in a faraway country that none of her or his voters have ever heard of.”

The writer can be contacted at thalifdeen@ips.org

The post Can Preventive Diplomacy Avert Military Conflicts? appeared first on Inter Press Service.

The retrial of Miroslav Jovic, a member of rebel Croatian Serb forces accused of killing one Croat civilian and wounding another during wartime in 1991, started at Zagreb county court.

VIENNA, 21 May 2018 – Today the OSCE Representative on Freedom of the Media, Harlem Désir, welcomed the dropping of defamation claims against the now-defunct Kyrgyz media outlet Zanoza.kg, and its journalists Dina Maslova and Naryn Ayyp, by the former president Almazbek Atambaev.

“I am pleased that this positive move may herald a new, constructive relationship between the media and authorities in Kyrgyzstan. Disproportionate fees in civil defamation cases have a chilling effect on media freedom and may bring about the closure of outlets and thus, endanger media pluralism,” Desir said.

An online news and current affairs outlet, Zanoza.kg, along with its editors and the two journalists, faced up to 5 million Soms (500,000 EUR) in damages, following a defamation suit launched by the general prosecutor on behalf of the president in March 2017. Although Kyrgyzstan decriminalised defamation, failure to pay damages may lead to a criminal prosecution. Following an unrelated legal claim by the former owner related to a trademark dispute, Zanoza.kg ceased to exist in August 2017 and was relaunched as Kaktus Media.

“I appreciate the role civil society played in settling the dispute, in particular, those of the legal clinic, Adilet, the Media Policy Institute and Internews Kyrgyzstan,” added Desir.

The Representative raised the case of damages payable by Zanoza.kg in a public statement in April 2018 (https://www.osce.org/representative-on-freedom-of-media/379015).

 

The OSCE Representative on Freedom of the Media observes media developments in all 57 OSCE participating States. He provides early warning on violations of freedom of expression and media freedom and promotes full compliance with OSCE media freedom commitments. Learn more at www.osce.org/fom, Twitter: @OSCE_RFoM and on www.facebook.com/osce.rfom.

read more

Skopje’s Criminal Court on Monday acquitted Prime Minister Zoran Zaev of soliciting bribes from a businessman in his home town of Strumica – a case in which Zaev claimed he was politically framed by the previous government.

The Turkish embassy in Sarajevo said the possible reason why BIRN and other journalists were not accredited for the Turkish president’s showpiece Bosnian campaign event was that the media area was too small.

The latest package for solving the long-standing Macedonia-Greece 'name' dispute, involving the composite name 'Republic of Ilinden Macedonia', should be given a chance, Macedonia's Foreign Minister said.