Erdély FM (Románia/Erdély)

A Romsilva összesen 13 ezer 631 hektárnyi területet erdősített újra 2019-ben, 1016 hektárral többet az évente előirányzott 12 ezer 615 hektárnál – közölte ma az országos erdőgazdálkodási társaság vezetője, Gheorghe Mihăilescu. Idén összesen mintegy 130 millió lejt fektetett a Romsilva az állami tulajdonban levő erdőterületek regenerálásába, és több mint 540 ezer facsemetét ajánlott fel ingyen az önkéntesek által kezdeményezett faültetési akciók támogatására. A környezetvédelmi, víz- és erdőgazdálkodási minisztérium alárendeltségébe tartozó Romsilva mintegy 3,14 millió hektár erdőt ügykezel, ami az ország erdős felületeinek 48 százalékát teszi ki. A Romsilvának 16.500 alkalmazottja van országszerte.

A kormány tegnapi  ülésén Ion Procát nevezték ki Hargita megye prefektusának. Az olasz-francia szakos tanári végzettségű, és korábban pedagógusként is dolgozó 63 éves Proca 2012 óta a Nemzeti Liberális Párt színeiben Hargita megyei önkormányzati képviselő, de 1996 és 2000 között helyi önkormányzati képviselőként is tevékenykedett. Tíz évig töltötte be a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság igazgatói tisztségét, de a magánszférában is vállalt munkát.

 Tájékoztatott a DIICOT. Az ügyészek a hat gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását kérik.A DIICOT összesen 76 házkutatást végzett az ügyben tegnap többek között bukaresti, valamint Brassó, Beszterce-Naszód,  Kolozs és Maros megyei helyszíneken. A nyomozáshoz közel álló források szerint az egyetem egyik rektorhelyettesénél, bizonyos karok titkárainál, továbbá tanároknál és diákoknál is vizsgálódtak az ügyészek.Az ügyészek által folytatott nyomozás egyelőre a 2018-2019-es egyetemi évben elkövetett tettekre terjed ki, feltételezéseik szerint azonban ez a gyakorlat legalább 2012 óta tart. Állítólag olyan végzősei is vannak az egyetemnek, akik soha nem látogatták az órákat, és nem vettek részt személyesen a vizsgákon.

 Ludovic Orban miniszterelnök kijelentette, hogy nem indulhat majd újabb mandátumért a Nemzeti Liberális Párt színeiben az a hét törvényhozó, akik igazolatlanul hiányoztak a gyermeknevelési pótlék megduplázásáról döntő tegnapi képviselőházi ülésről. Orban a Digi24 műsorában elmondta, hogy emellett más tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a PNL-nek nem sikerült elérnie a gyermekpénzről szóló tervezetnek a szakbizottságba való visszaküldését. A miniszterelnök a téma kapcsán azt is leszögezte, hogy “teljesen felelőtlen” döntés volt a gyermekpénz megduplázásának megszavazása, tekintettel arra, hogy a 2020-as költségvetés kidolgozásakor egyébként is számos korlátozó tényezőt kellett szem előtt tartania a kormánynak.

Elfogadta tegnap a kormány azokat a törvénytervezeteket, amelyeket felelősségvállalással készül hatályba léptetni – jelentette be a miniszterelnöki kancellária vezetője. Ionel Dancă szerint a Ludovic Orban vezette kabinet elfogadta a 2020-as állami költségvetés, a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés tervezetét, valamint a 114-es sürgősségi kormányrendelet módosító tervezetet. A kormány hétfőn vállal felelősséget a parlament előtt a jövő évi költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetéért, valamint a vitatott adóügyi intézkedésekről szóló 2018/114-es sürgősségi rendelet módosításáért. A képviselőház és a szenátus házbizottságának szerdai döntése értelmében hétfőn 16 órára hívták össze a két ház együttes ülését.

 Döntött tegnapi ülésén a kormány. A megszavazott módosítás szerint a befizető nem dönthet úgy, hogy a 25 százalékos nyugdíjjárulék egy részét az általa megjelölt magánnyugdíj-alap helyett az állami nyugdíjpénztárhoz irányítsa. Az ezt előíró rendelet módosítása is a kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvények között szerepel. Hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament.

A nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés aláírására buzdított a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja tegnap az M1 aktuális csatornán. Dabis Attila azt mondta: további támogatók kellenek, mivel eddig mindössze a szükséges aláírások négy százaléka gyűlt össze. 2020. május 7-ig kell összegyűjteni egymillió aláírást legalább hét uniós tagországban annak érdekében, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a kérdéssel. Dabis Attila kiemelte: az SZNT nem adja fel a harcot, legutóbb Dél-Tirolban tartottak sajtótájékoztatót annak érdekében, hogy minél többen megismerjék a kezdeményezést. Hangsúlyozta: a polgári kezdeményezés tétje, hogy Európa hagyományos nemzeti közösségei – köztük a határon túli magyarság – rendelkezni fog-e a jövőben azokkal az erőforrásokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a saját kultúrájukat, identitásukat a szülőföldjükön tudják megőrizni.

Az Agerpres hírügynökség forrásai szerint Nicoleta Margareta Ţînţ bírót választották meg a  Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elnökének. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak tizenkilenc tagja van: kilenc bíró és öt ügyész, akiket a bíróságok és az ügyészségek közgyűlésén választottak meg, a civil társadalom két képviselője, akiket a szenátus nevesít, és van három tisztségviselő – az igazságügyi miniszter, a legfelsőbb bíróság elnöke, és a legfőbb ügyész – akik hivatalból tagjai a testületnek. A megválasztott tagok hivatali ideje hat év.

A képviselőház plénuma elfogadta azt a tervezetet, amely felhatalmazza a kormányt, hogy rendeleteket adjon ki a parlamenti vakáció alatt. A jogszabály szerint rendeleteket adhat ki a kormány a pénzügy, gazdaság, energiaügy, üzleti környezet, közmunkák, fejlesztés és adminisztráció, belügy, közlekedés, infrastruktúra és kommunikáció, egészségügy, kultúra, európai alapok, valamint bizonyos törvényerejű jogszabályokba foglalt határidők elhalasztása vagy módosítása terén.  A képviselőház döntő fórum ez ügyben.

A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség tájékoztatása értelmében összesen 76 házkutatást tartottak az egyetem több helyszínén. A nyomozáshoz közel álló források szerint a rektorhelyettes a különféle vizsgatételekhez hozzáféréssel rendelkező alkalmazottak és vizsgáztató tanárok közbenjárásával, anyagi ellenszolgáltatás fejében előre eljuttatta a diákoknak a vizsgák tételeit, illetve licencvizsga esetében kész államvizsga-dolgozatokat is “vásárolni” lehetett. Az ügyben 96 személy nevére állítottak ki előállítási parancsot.

A Transindex szerint a mai plenáris ülésen kiélezett ügyrendi vitába torkollott a kormánypárt azon próbálkozása, hogy napirendre tűzzék a választójog módosítását, amit végül időhiány miatt elnapoltak. A Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Népi Mozgalom Pártja azt követelte a kormánytól, hogy sürgősségi kormányrendelettel vagy úgynevezett kormányzati felelősségvállalással léptesse hatályba a jogszabályt. Ha pedig ezt nem teszik meg, megvonják parlamenti támogatásukat. Az RMDSZ arra figyelmeztette a PNL-t, hogy megszavazza a kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt, ha a PNL kormányzati felelősségvállalással vagy sürgősségi rendelettel vezetné be a kétfordulós polgármester-választást.

Jelentette be Violeta Alexandru munkaügyi miniszter. A tárcavezető szerint személyi jellegű költségekre 370 millió lejt szán kormány, ami 8,5 százalékos növekedésnek felel meg az idei évhez viszonyítva. A miniszter hozzátette, hogy a szociális ellátásra előirányzott összeget úgy szabták meg, hogy az fedezze a 2020-ban esedékes nyugdíjemelést.

A Maszol tájékoztatása szerint Kulcsár Terza József és Biró Zsolt ma benyújtotta a parlamentbe a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet.Kulcsár Terza József úgy nyilatkozott, hogy fontosnak tartják emlékeztetni a románokat és Európát is arra, hogy mit szeretne a magyarság, annak ellenére, hogy egyhamar nem fog megvalósulni ez a törekvés. Azt is elmondta, hogy a törvénytervezet benyújtását megelőzően az RMDSZ vezetőségével közösen döntöttek arról, hogy a Székely Nemzeti Tanács autonómia statútumát terjesztik a parlament elé. Az MPP-s politikus két évvel ezelőtt már benyújtotta a parlamentbe Székelyföld Autonómia Statútumát, amelyet a parlament szakbizottságai, a törvényhozói tanács majd a plénum is elutasított.

 A képviselőház döntő házként megszavazta azt a törvénymódosító tervezetet, amely szerint január elsejétől a jelenlegi összeg kétszeresére nő a gyermeknevelési pótlék.A törvénytervezetet 179 igen szavazattal, 29 tartózkodással fogadták el. Így ha az államfő kihirdeti a jogszabályt, a szülők a gyerek 2 éves koráig a jelenlegi 300 lej helyett 600 lej, 2 és 18 éves kor között a jelenlegi 150 lej helyett 300 lej állami támogatást kapnak. A kormány becslései szerint a törvénymódosítás mintegy 6 milliárd lejjel terheli meg a jövő évi költségvetést. A törvénytervezetet az RMDSZ is megszavazta.

Románia a kisebbségek jogainak védelme szempontjából az egyik legmegbecsültebb modellé vált – fogalmazta meg üzenetét Ludovic Orban miniszterelnök ma, a nemzeti kisebbségek napja alkalmából.  A miniszterelnök az Európai Unió „Egység a sokszínűségben!” jelszavával köszöntötte a nemzeti kisebbségekhez tartozó honfitársait a nemzeti kisebbségek nemzetközi napja alkalmából.  Ludovic Orban édesapja magyar, ő maga unitárius vallású, sőt magyarul konfirmált, ennek ellenére pártelnöki mandátuma alatt a Nemzeti Liberális Párt ahányszor csak lehetett, a magyar közösség érdekei ellen szavazott a parlamentben.

 A jövő évi költségvetést jelentősen befolyásoló törvénymódosító tervezetek közül kettőről, az áfa csökkentéséről és a különnyugdíjak eltörléséről nem szavaz ma a képviselőház, a gyermeknevelési pótlék megduplázásáról azonban igen. Az áfacsökkentést az RMDSZ nem támogatja, a különnyugdíjak eltörlését és a gyermekpénz megduplázást azonban igen. Idén áprilistól havi 300 lejes támogatás jár az államtól a gyerek 2 éves koráig, és ugyan ekkora összeget kapnak 18 éves korukig a fogyatékkal élők is.  A 2 és 18 év közöttieknek folyósított „gyerekpénz” összege 150 lej. Egy nemrégiben elfogadott törvény szerint 2020-tól az inflációnak megfelelő mértékben nő a gyermeknevelési pótlék. Ha a képviselőház ma megszavazza, a gyermekpénz 600, illetve 300 lejre nő.

Parlamenti vita nélkül, kormányzati felelősségvállalással lépteti hatályba a jövő évi állami költségvetés törvénytervezetét a kormány – jelentette be a kabinet mai ülése előtt a miniszterelnök. Ludovic Orban a már korábban meglebegtetett döntést azzal indokolta, hogy csak ezzel az eljárással lehet december 31-ig elfogadni a büdzsét, a tervezet parlamenti vitája ugyanis nagyon elhúzódna.

 A visszaküldésre tett javaslatot 124 képviselő támogatta, 125 ellene szavazott, nyolcan tartózkodtak. Szabó Ödön, az RMDSZ szakpolitikusa elmondta, hogy a szövetség támogatta, hogy a kormány álláspontjának megismeréséért a projektet utalják vissza a szakbizottságokba, de ezt követőn megszavazza a tervezetet. A képviselők továbbá megszavazták, hogy az áfa csökkentéséről szóló törvénytervezetet visszaküldik a szakbizottságokba. A pénzügyminiszter amúgy azt mondta a gyermekpénz megduplázásáról, hogy a politikusok a tűzzel játszanak, mert a következő év költségvetési hiánya a bruttó hazai termék  5 százalékára növekszik, ha ma megszavazzák. A képviselőház ma szavaz döntő házként a gyermekpénz megduplázásáról illetve a különnyugdíjak eltörléséről.

A brit belügyminisztérium tegnap ismertetett friss adatai szerint meghaladta a 2 és fél milliót azoknak a külföldi EU-állampolgároknak a száma, akik letelepedett státusért folyamodtak a brit hatóságokhoz. Az új lista élén a lengyelek állnak 483 800, a második helyen a románok 411 ezer folyamodvánnyal. A magyarok közül 75 400-an kértek tartós letelepedési engedélyt november utolsó napjáig. A brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a Brexit után is maradhatnak az országban, és megmaradnak jelenlegi jogosultságaik is, de meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.

 Jogerősen elveszítették a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Petru Maior Tudományegyetem egyesítése ellen indított pert a MOGYE diákjai és oktatói – tájékoztatta az Agerpres hírügynökség a marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem rektora, Leonard Azamfirei. A rektor éves kiértékelőjében úgy fogalmazott, hogy a pár hete született döntés, amely elutasította az utolsó, “nyilvánvalóan megalapozatlan” fellebbezést is, megerősítette az egyetem vezetését azon hitében, hogy az egyesítés jó döntés volt. Az egyetem magyar tagozatának oktatói és diákjai 2018 májusban jelentették be, hogy közösen, jogi úton lépnek fel annak érdekében, hogy megakadályozzák az MOGYE és Petru Maior egyetem egyesítését. A magyar tagozat képviselői arra hivatkoztak, hogy nem volt teljesen törvényes az a szenátusi ülés, melyen a két oktatási intézmény egyesüléséről döntöttek.