Erdély FM (Románia/Erdély)

 Claudiu Manda alelnök szerint a napirenden a kormány által az elmúlt héten elfogadott sürgősségi rendeletek szerepelnek. Az érvényben lévő jogszabályok szerint a sürgősségi kormányrendeletek csak azt követően lépnek életbe, hogy benyújtották a parlamentbe és megjelentek a hivatalos közlönyben. A szenátus és a képviselőház máig rendkívüli ülésszakot tart.

A jogszabály szerint minden kis- és nagykereskedelmi vállalatnak, amelynek éves üzleti forgalma meghaladja az 50.000 eurónak megfelelő lejt, kötelessége elfogadni a bankkártyás és hitelkártyás fizetéseket is POS terminállal és/vagy más megoldás révén. A törvényt június 20-án fogadta el a képviselőház plénuma.

 Ez abban az esetben történhet így, ha munkanélküli visszautasítja a felajánlott munkahelyet. A képivselőház múlt hónapban fogadta el döntő házként azt a tervezetet. Tehát nem lesz jogosult a szociális segélyre az a munkanélküli, aki visszautasít egy felajánlott állást, vagy nem hajlandó a munkaerő-elhelyezési irodák által szervezett programokon, képzéseken részt venni.

Az alkotmánybíróság összességében alkotmányellenesnek minősítette tegnap a tankönyvtörvényt, mert elfogadásakor nem tartották be a szavazás rendjét. A taláros testület ezzel, egyöntetű szavazattal helyt adott a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség 27 parlamenti képviselője által benyújtott óvásnak.

 Az amnesztiáról és a közkegyelemről jelenleg nem lehet racionális vitát folytatni a román társadalomban –  véli Kelemen Hunor. A RMDSZ elnöke azokról a sajtóhíresztelésekről beszélt a News.ro-nak, amelyek szerint a kormány sürgősségi rendelettel készül amnesztiát és közkegyelmet hirdetni. A Dăncilă-kabinet holnapi ülését emiatt nagy várakozások előzik meg.

 Jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. Az akadémia állásfoglalás azután született, hogy egy magánszemély kezdeményezte a Magyarországon élő székelység nemzetiségként való elismerését. A kérdésben a végső döntést az Országgyűlés hozza meg,  vagyis hogy a nemzetiségi törvényt megváltoztatva elismeri-e a székelységet nemzetiségként. A jogszabály szerint az elismerés feltétele, hogy az érintett népcsoport legalább egy évszázada honos Magyarországon, illetve a lakosság többi részétől megkülönbözteti nyelve és kultúrája.

Valamint több mint 1.440-en fulladtak meg vagy tűntek el nyomtalanul az átkelés alatt – közölte tegnap a Nemzetközi Migrációs Szervezet szóvivője. Az illegális bevándorlók mintegy 35 százalékát Olasz- és Spanyolország fogadta be, 29 százalékát Görögország. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy hirtelen megugrott a Spanyolországba igyekvő migránsok száma. Továbbra is a Földközi-tenger számít a legveszélyesebb migrációs útvonalnak.

 Macedónia és az Európai Unió között jövő júniusban kezdődhetnek meg a hivatalos csatlakozási tárgyalások, az előkészítő folyamat pedig már most megkezdődött – jelentette ki a macedón kormányfő Szkopjéban, miután tárgyalást folytatott az uniós bővítési biztossal. A csatlakozási tárgyalások során a tagjelölt országok és Brüsszel között 33-35 tárgyalási fejezetet nyitnak meg, és a teljes jogú tagság feltétele az összes fejezetek lezárása. Macedónia 2005 óta tagjelölt országa az Európai Uniónak.

 Több mint 300, különböző fejlettségi szakaszban lévő afrikai sertéspestis-gócpont van jelenleg Románia több megyéjében: Tulcea, Constanţa, Bihar, Szatmár, Prahova és Brăila megyében – jelenti a Román Rádió. Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság csapatai minden szükséges intézkedést megtesznek a vírus terjedésének megakadályozására. A sertéstenyésztők képviselői szerint nagyon súlyos a helyzet, országszerte hatással van a disznóhús-kereskedelemre. A Sertéstenyésztők Egyesületének elnöke szerint válságba kerülhet a disznóhúspiac.

 Erősítette meg tegnap Nelu Barbu kormányszóvívő. Az Államelnöki Hivatal tegnap közölte, hogy Klaus Iohannis elnök a Cotroceni-palotába hívta megbeszélésre Viorica Dăncilă miniszterelnököt.

Nelu Barbu kormányszóvívő bejelentette, hogy a kormány tegnapi ülésén sürgősségi rendeletet hagyott jóvá helikopterek és repülés szimulátorok vásárlására, amelyeket a katasztrófavédelmi felügyelőség használ majd. A szükséges pénzt az infrastrukturális nagyberuházások operatív program vissza nem térítendő alapjából hívják le. Egy szimulátort és összesen 22 helikoptert vásárolnak, amelyeket katasztrófahelyzetekben vetnek majd be.

A jogszabály értelmében 2019. január elsejétől a helyi hatóságok kötelesek lesznek bevezetni a ‘Fizess azért, amit eldobtál’ rendszert, amely Európa-szerte működik már. A hatóságoknak biztosítaniuk kell külön tárolókat a száraz, illetve a nedves hulladék számára, és együttműködést kell kiépíteniük a csomagolt termékek gyártóival és a szállítókkal, amelyeknek át kell vállalniuk a csomagolóanyagok összegyűjtésének és kezelésének költségeit a lakosságtól. Ily módon a lakosságnak csak a háztartási hulladékért kell majd fizetnie. A jogszabályt a környezetvédelmi minisztérium javaslatára fogadták el.

 Jelentette ki tegnap Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta, hogy jövőre nagyobb összeget különítettek el, mint az eddigi évek programjaira összesen.

 A mintegy 900 ezer lejes bevétel nagy részét a havi és éves bérletek kiváltása teszi ki, de a jegyes bevételek is számottevők. Ez az összeg több mint duplája annak az összegnek, mint amennyit korábban a parkolási szolgáltatással megbízott cég évente fizetett a városnak. Hosszas tárgyalások után a városvezetés május elején indította újra a fizetéses parkolási rendszert, úgy döntöttek, hogy megpróbálják saját embereikkel megoldani a szolgáltatást, a helyi rendőrség, valamint a közterület-rendezési igazgatóság alkalmazottaival.

 Júniusban 52%-os bővülést regisztráltak. Az Európai Autógyártók Szövetsége  által ma közzétett statisztika szerint az elmúlt hónapban az Európai Unió országaiban 5,1%-kal több új autót írtak be forgalomba, mint egy évvel korábban, ugyanebben az időszakban – tájékoztat a Reuters. A legnagyobb növekedést, közel 73%-ot Svédországban jegyezték. Romániában 12.241 új autót írtak be a forgalomba júniusban, ez 52%-os növekedés az eggyel korábbi esztendő hasonló időszakához képest. A márkák szerint a legnagyobb eladás-növekedést a Volkswagen könyvelhetett el, ezt a Peugeot majd a Renault követte. A Fiat és a Mercedes eladásai  visszaestek.

 Ezzel felfüggesztette az övezetbe irányuló gáz- és üzemanyag szállítást. A tegnap esti izraeli bejelentés szerint a gyógyszer- és élelmiszer-szállítást továbbra is engedélyezik az övezet felé. Az átkelőhely lezárását Izrael azzal indokolta, hogy a szombaton megkötött tűzszünetet a palesztin fél hétfő délután megszegte, amikor a radikális iszlamista Hamász szervezet által uralt övezetből rakétát lőttek ki izraeli területre.

A közkegyelemre és amnesztiára vonatkozó esetleges sürgősségi kormányrendelet ügyében. Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint a találkozóra holnap 10 órakor kerül sor a Cotroceni Palotában.

A Maros megyei önkormányzat elnöke szerint sokkal fontosabb, hogy a térség megtalálja azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyekben előnyt élvez Kolozsvárral szemben. Az RMDSZ-es elöljáró elsősorban a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre és az idegenforgalmi potenciálra gondolt, de ide sorolta az orvosi szolgáltatásokat is. A megyei tanács elnöke nagy lehetőséget lát az épülő autópályában, valamint a sztráda Nyárádtő határába tervezett csomópontjában, illetve a vasút, a repülőtér és az ipari park közelségében. A tanácselnöknek nagy elégtételt jelent, hogy másfél év alatt sikerült ismét használhatóvá tenni a vidrátszegi repülőteret és megígérte, hogy a kifutópálya újjáépítését újabb beruházások fogják követni.

 A Helsinkiben zajlott találkozón Trump és Putyin többek között gazdasági, katonai és politikai kérdéseket tárgyaltak meg. Donald Trump kifejtette, hogy a jelenleginél soha nem volt rosszabb a két ország viszonya, viszont a találkozóval ennek véget vetettek. A találkozót Vladimir Putyin is pozitívan véleményezte. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy olyan új kihívásokkal kell szembesülni és hangsúlyt fektetni, mint a terrorizmus és világgazdasági problémák.

 A Klaus Iohannishoz címzett levélben a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma azt írja, hogy az új közigazgatási törvény eltörli a 20%-os anyanyelvi küszöböt, amelyet a jelenlegi jogszabály feltételként tűz ki a közigazgatásban biztosítandó kisebbségi nyelvhasználathoz. Szerintük az új közigazgatási kódex miatt sérülni fog a román mint hivatalos nyelv státusa, valamint az etnikai alapon szerveződő területi autonómiának kedvez Székelyföldön, és az itt kisebbségben lévő románoknak esélyük sem lenne a megmaradásra. Az aláírók kérik Iohannis elnököt, hogy ne hirdesse ki ilyen formájában a törvényt, és július 29-én, az ezzel kapcsolatosan szervezendő bukaresti tüntetés után fogadja őket audienciára.