Erdély FM (Románia/Erdély)

Az ombudsmani hivatal közleménye szerint a kabinet megsértette az alaptörvény 115-ös cikkelyét, amely egyebek mellett szabályozza a sürgősségi rendeletek elfogadásának körülményeit. Jelezte, hogy a rendeletek egy részét a hivatal megtámadhatja az alkotmánybíróságon, ugyanis ilyen esetben egyedül az ombudsmannak van felhatalmazása arra, hogy a taláros testülethez forduljon jogorvoslatért. Az ombudsman szerint a 25 rendelet között vannak olyanok, amelyek az alapvető jogokat sértik, vagy áthágják az alkotmánybíróság korábbi határozatait. A kormány által kedden elfogadott jogszabályok között az egyik a parlamenti választások megszervezésére vonatkozó választójogi szabályozást módosította, egy másik liberalizálta az egészségügyi szolgáltatásokat, így a krónikus betegeket magánkórházban is kezelhetik az állam költségén.

Az elnök elmozdításához kétharmados többséget kellett volna kapnia az erről szóló két indítványnak, ez a feltétel azonban nem teljesült. Ezt követően a szenátus hivatalosan lezárta a Trump ellen lefolytatott alkotmányos felelősségre vonási eljárást. A demokraták viszont kétségbe vonják az impeachment eljárás törvényességét azzal, hogy azon nem voltak tanúk. Egyben azzal vádolták meg a republikánusokat, hogy összejátszottak a Fehér Házzal a tények elleplezésében. Az elnök ellen tavaly decemberben a képviselőházban indították az alkotmányos felelősségre vonási eljárást. Az volt az egyik vád ellene, hogy visszaélt a hatalmával, amikor lehetséges politikai vetélytársa elleni vizsgálatra kérve nyomást gyakorolt egy idegen állam vezetőjére a 2020-as elnökválasztások előtt. Egy másik vádpontot is kezdeményeztek ellene, amely szerint akadályozta a kongresszust a történtek feltárásában.

Közölte tegnap este az oktatási minisztérium. Brăila, Buzău, Călărași és Ialomița megye egyetlen iskolájában sem lesz ma tanítás. Tulcea megyében a megyeszékhelyen kívül az összes tanintézmény zárva lesz. Hargita megyében két balánbányai iskolában függesztették fel az oktatást az igazgatók kérésére az időjárás miatt . Az intézkedés több mint 550 tanulót és óvodást érint.

Közölte Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke Brüsszelben. Az Európai Bizottság  július 10-ig hoz majd döntést arról, hogy megindítja-e a jogalkotási folyamatot. A képviselő elmondta, hogy a megbeszélésen világossá tették, hogy az Európai Unió tagországaiban asszimilációnak kitett kisebbségi nyelvek és kultúrák részei az európai kulturális örökségnek, ezért védeni kell őket. Vincze Loránt arról tájékoztatott, hogy a javaslatról április 10. előtt meghallgatás várható az Európai Parlament illetékes szakbizottságában, amelyet később az EP a plenáris ülésén is megvitathat.A képviselő kijelentette, a bemutatott kezdeményezés célja, hogy az EU erősítse a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, támogatva a közösség sokszínűségét.

A parlament ugyanis megszavazta a parlament a bizalmatlansági indítványt. Ennek eredményeképpen nem lép hatályba a kétfordulós polgármester-választás bevezetéséről szóló törvénymódosítás sem. A parlament tegnapi ülésén 261-en támogatták a bizalmatlansági indítványt. A kormányalakításig a Ludovic Orban vezette kabinet marad hivatalban ügyvivő jelleggel.  Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ-nek nem lesz miniszterelnök-jelöltje. A Mentsétek meg Romániát Szövetség előrehozott választásokat akarna, de amennyiben ennek nem lesz többségi támogatása a parlamentben, akkor a párt készen áll részt vállalni a kormányzásban. A PSD és a Pro Románia kormányfőjelöltje Remus Pricopie, ezt tegnap jelentette be Marcel Ciolacu, a PSD ügyvivő elnöke. Klaus Iohannis bejelentette, hogy a mai nap folyamán egyeztetni fog a parlamenti pártokkal egy új kormány megalakításáról, és mielőbbi előrehozott választásokat akar. 

A Ziarul de Cluj tájékoztatása szerint Budai Bélát jelölték a Kolozs megyei alprefektusi címre. Jelölését a Kolozs megyei Népi Mozgalom Párt támogatja.  Kolozs megyének így két alprefektusa lesz, Irina Munteanut, akit a Nemzeti Liberális Párt támogatott, múlt héten nevezték ki. 

Tájékoztat az oktatási minisztérium egy közleményben. A dokumentum szerint ez több mint 65 ezer gyereket érint. A korábbi kísérleti programban még csak ötven iskola vett részt. A program lebonyolítására az iskolát működtető önkormányzatok írhatnak ki versenytárgyalást. A meleg ebéd tanulónként 10 lejbe kerül naponta áfástól.

Jelentette be tegnap egy Facebook-bejegyzésben Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes. Elmondása szerint eddig a krónikus betegek csak akkor kerülhettek magánkórházakba, ha az állami kórházaknak már nem volt kapacitásuk ellátni valamennyi beteget. Most azonban a betegeknek felkínálják eleve, hogy válasszanak az állami és a magánkórházak között, és amennyiben ez utóbbit választják, Turcan szerint ugyanolyan ingyenes ellátásban részesülnek, mint az állami kórházakban. A kormányfőhelyettes szerint a rendelet ‘életeket ment’, mert például egy agyvérzést, vagy szívinfarktust követően a beteget a legközelebbi kórházba lehet szállítani, függetlenül attól, hogy az állami-e vagy magántulajdonban van.

Hargita  Megye Tanácsának elnöke tegnap egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy több egyeztetve úgy döntött, hogy a helyhatósági választások után is szeretné megőrizni a tisztségét. Szerinte Hargita megye az elmúlt években számos területen jelentős fejlődést tudott felmutatni. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a megye három térsége csak összefogva, közösen vezetheti a megyét. A megyei tanácselnöki tisztséggel kapcsolatosan még a gyergyói és az udvarhelyszéki RMDSZ vezetőségével is egyezségre szeretnének jutni. Ahhoz, hogy Borboly Csaba megyei tanácselnök maradhasson, előbb a csíki területi RMDSZ-nek kell jelölnie őt a tisztségre. Erről azonban még nem született döntés.

A Maszol tájékoztatása szerint elhalasztották a  szenátus és a képviselőház házbizottságának együttes ülését, amelynek keretén belül erről döntöttek volna. A PSD-hez közel álló források szerint a halasztás a PSD törvényhozói miatt következett be, mivel nem jelentek meg. Erre pedig azért került sor, mert a kormány sürgősségi rendeletet fogadna el a kétfordulós polgármester-választás bevezetéséről. A PSD képviselői így megvárják a kormányülés végét, és csak azután döntenek a további lépésekről. A bizalmatlansági indítványt a PSD és az RMDSZ 208 törvényhozója írta alá, és hétfőn olvasták fel a parlamentben.

Az erről szóló sürgősségi rendeletet tegnapi ülésén fogadta el a kormány. Eszerint az  elektromos rollerekkel csak a 14. életévüket betöltött személyek közlekedhetnek utas nélkül, a kerékpárforgalom előtt nyitott közutakon. A kerékpárokhoz hasonlóan a rollereket is lámpával kell felszerelni és ezentúl tilos az elektromos járművekkel a járdán közlekedni. Ahol létezik kerékpársáv, ott a rollerezőknek is azt kell használni. Az utakon pedig a megengedett sebesség nem haladja meg az 50 kilométert óránként. A 16 év alatti rollerezők számára kötelező a védősisak viselete. Marcel Vela belügyminiszter szerint 2016 óta már csaknem kétszáz baleset okozói, illetve szenvedő alanyai voltak az elektromos rollerrel közlekedők.

A tegnapi kormányülés kezdetén Ludovic Orban miniszterelnök jóváhagyta Marcel Vela belügyminiszter arra vonatkozó kérelmét, hogy vegyék fel a soron kívüli napirendi pontok közé az előre hozott választások megszervezésére vonatkozó sürgősségi rendeletet. A jogszabálytervezetben kettőről négyre emelnék a külhoni román állampolgárokat képviselő szenátorok számát, és négyről nyolcra a képviselőkét. Vela elmondta, az Állandó Választási Hatóság közreműködött a tervezet indítványozásában.

Ionel Dancă, a  miniszterelnöki kancellária vezetője elmondta, hogy a sürgősségi rendelet többek között előírja, hogy a választópolgárok bárhol élhetnek szavazati jogukkal, lakóhelytől függetlenül, a külföldön élő román állampolgárok esetében pedig a legutóbbi államfőválasztáson alkalmazott háromnapos szavazás lehetőségét kiterjesztik a parlamenti választásokra is.

A kormány tegnapi ülésén határozatot fogadott el a fiatalok lakásvásárlását támogató Első otthon program idei folytatásáról. A miniszterelnöki kancellária vezetője szerint a kabinet 2020-ban is az előző évekhez hasonló összeget, azaz mintegy kétmilliárd lejt szán a programra.

Elfogadta a szenátus azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szigorúbban büntetné a tanárok ellen elkövetett fizikai és verbális erőszakot. A módosított jogszabály akár 2 és fél év börtönbüntetést is kiróhat azokra a személyekre, akik  ilyen bűncselekményt követnek el.A szigorítások akkor lépnek érvénybe, ha az államfő is kihirdeti azokat. Az Oktatásügyi Minisztérium egy korábbi tanulmánya szerint Romániában 70 ezer tanügyben dolgozó személy volt legalább egyszer fizikailag vagy verbálisan bántalmazva a diákok, vagy a diákok szüleinek részéről.

A Székelyhon tájékoztatása szerint 4 hektárnyi területen készül parkot kialakítani a marosvásárhelyi városvezetés a Tudor lakótelep végében, a Dimitrie Cantemir Egyetem és a Segesvári út között. A marosvásárhelyi városháza a 2014–2020-as Regionális Operatív Programon nyert uniós pénzalapot a terület átalakítására. A 14,5 millió lej értékű pályázatnak csupán két százalékát kell biztosítani helyi alapból, a többi vissza nem térítendő uniós támogatás. A területen 2022 novemberéig egy parkot létesítenek, amelyben lesz egyebek mellett föld alatti épület füvesített tetővel, színpad, játszótér, felfüggesztetett gyalogos sétány és futópálya. Az uniós előírás szerint minden városlakóra 26 négyzetméternyi zöldövezetnek kellene jutnia, Marosvásárhelyen jelenleg az egy lakosra jutó zöldövezet nagysága alig haladja meg a 20 négyzetmétert.

A központban 16 súlyos és nagyon súlyos fogyatékkal élő gyerekkel foglakoznak. Az Alpha Transilvană Alapítvány vezetője, Alexandru Lupșa úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat az elfogadott összegek felét utalta. A polgármesteri hivatal szóvivője, Cosmin Blaga azt mondta, hogy a finanszírozás kérdése a helyi tanács hatáskörébe tartozik, a testület azonban csak a működéshez szükséges összeg csupán felét szavazta meg. Amennyiben a marosvásárhelyi önkormányzat nem fizeti ki az elmaradt, de szerződésbe foglalt összegeket, a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezet bezár.

Claudiu Năsui képviselő, a Mentsétek meg Romániát Szövetség alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a  januárban felvett hitelekkel fejenként mintegy ezer lejjel adósította el állampolgárait az állam. Hozzátette, hogy az adók a kamatokra és törlesztőrészletekre mennek el ahelyett, hogy beruházásokra és szolgáltatásokra fordítanák. Năsui szerint a pártoknak meg kellene állapodniuk abban, adósságból élni nem jó az ország és az eljövendő generációk számára.

A Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete szerint nyolcmillióra nőtt tavaly a Romániában közlekedő autók száma. Haszonjárművekből közel 81 ezer darabot jegyeztek be 2019-ben, ami 6,1 százalékos növekedést jelent az előző esztendőhöz mérten. Ugyanakkor tavaly mintegy 132 ezer gépjárművet vontak ki használatból, ezek közül 95 ezer autóbontókba került. A 16 évnél régebbi gépjárművek száma 2018-hoz képest 14,3 százalékkal csökkent tavaly, de még így is a romániai autók egynegyedét teszi ki.

A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a vizsgálat akkor indult el, amikor január 31-én a 112-es egységes hívószámon jelezték, hogy egy férfi tizenegy darab húszeurós bankjegyet akar beváltani, amelyeknek ugyanaz a sorszáma. A nyomozás során kiderült, hogy a bankjegyeket az azt megelőző éjszaka kapta egy másik férfitől. Felmerült az is, hogy a férfi további személyeknek adott el a hamis pénzből, ezeket egyelőre nem sikerült azonosítani.