Erdély FM (Románia/Erdély)

 A román miniszterelnök szerint kiválóan működik a 2011 óta fennálló stratégiai együttműködés a két ország között, főként a biztonság, védelem, és a gazdaság terén. A két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta az 5 milliárd eurót. Jelenleg több, mint 15 ezer török vállalat működik Romániában. A török államfő méltányolta, hogy Viorica Dăncilă Törökországba látogatott a Románia EU-s soros elnöksége előtt. Törökország és Románia 140 éve folytatnak diplomáciai együttműködést és 80 éve működik a nagyköveti szintű kapcsolattartás. Erdogan ugyanakkor méltányolta, hogy Románia soros EU-elnökségének átvétele előtt Viorica Dăncilă miniszterelnök ellátogatott Törökországba.

Ekkor megválasztják a szövetség elnökét a következő négy évre – határozott a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombaton Csíkszeredában. A szervezési munkát Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök irányítja kongresszusi biztosi minőségben, aki a tanácskozás helyszínéül Kolozsvárt javasolta.  A Szövetséget 2011 óta vezető Kelemen Hunor újságírói kérdésre reagálva azt mondta: ő maga is néhány hónap múlva, a többi lehetséges jelölttel egy időben, a téli időszakban jelenti be, hogy indul-e egy következő mandátumért. Az RMDSZ döntéshozó testülete az európai parlamenti képviselő-jelöltek kiválasztásáról is ütemtervet fogadott el.

 Annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács alkalmatlanná nyilvánította a tisztségre, Tudorel Toader ragaszkodik ahhoz, hogy az államfő Adina Floreát nevezze ki a korrupcióellenes ügyészség élére. A szaktárcavezető tegnap a Facebook-oldalán közölte: elküldte az államfőnek a javaslatát.  Az államfőnek a törvény szerint jogában áll elutasítani a miniszter jelöltjének kinevezését, ha ezt megindokolja.

Ez alapján országos nyilvántartást állítanának össze azokról, akik szexuális kihágásokat vagy bűncselekményeket követtek el, illetve kiskorúakat zaklattak. A regiszter segítségével szeretnék a jogszabály kezdeményezői elejét venni a visszaesők további ilyen jellegű cselekedeteinek. A kérdésben a képviselőház lesz a döntő fórum.

 Helyt adott a bukaresti legfelsőbb bíróság tegnap egy jogegységi folyamodványnak és megszabta, hogy előre be kell jelenteni minden nyilvános gyülekezést, ami köztereken vagy közutakon, illetve polgári jogi személy vagy közjogi jogi személy székhelyének közelében történik. Tehát a közintézménynek helyt adó ingatlan „külső” részén csak a bejárat és az épületet övező kerítés közti rész értendő, és csak az ebben a sávban szervezett gyülekezések mentesülnek az előre bejelentés kötelezettsége alól. Az intézmények közelében lévő utak (akár az úttestről, akár a járdáról legyen szó), nem tekinthetők az illető intézmény külső részének, tehát az itt szervezett gyülekezéseket be kell jelenteni.

A 47 személy közül 25 férfi, 12 nő, 10 gyermek, és az első ellenőrzések arra utalnak, hogy iraki, iráni, palesztin, illetve török állampolgárok.  Legtöbben közülük korábban már menedékjogot kértek Romániában, és azt nyilatkozták, hogy Nyugat-Európába szándékoztak kijutni. A teherautó két török állampolgárságú sofőrje ellen embercsempészet gyanúja miatt büntetőjogi kivizsgálás indult, a bevándorlók ellen pedig illegális határátkelésre tett kísérlet miatt folyik eljárás.

 A csütörtökön végződő akciónak az a célja, hogy a hatóságok éles helyzetben felkészülten tudjanak közbeavatkozni. A gyakorlat forgatókönyve szerint a hétvégén a Richter Skála szerinti 7,5-ös erősségű földrengés rázta meg az országot. Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár szerint az első 24 óra tapasztalata azt mutatta, hogy ekkora feladattal a bukaresti kórházak és mentőegységek nem lennének képesek megbirkózni, ezért Románia nemzetközi segítséget igényelt. A felhívásra Izrael, Bulgária, Ausztria, Magyarország és Olaszország is jelentkezett. Jelenleg táborokat építenek a fővárosban annak a mintegy 30 ezer embernek, akik a képzelt földrengés során lakás nélkül maradtak. Az országos gyakorlat során az államfő vészhelyzetet rendelt el. A gyakorlatsorozatot a kormány mellett az Európai Unió és a NATO is felügyeli.

 A Marosvásárhelyi Szív- érrendszeri és Transzplantációs Intézetnél tegnap az idei negyedik szívátültetést hajtották végre egy 38 éves Arad megyei férfin, aki mintegy kilencórás műtét nyomán második esélyt kapott az életre. A műtétet a szívsebészeti klinika élén álló dr. Horațiu Suciu vezette csapat végezte. A Marosvásárhelyi Rádiónak elmondta az orvos, hogy a családok egyre kevésbé érdeklődnek a szervek felajánlása iránt, ami jelentős mértékben csökkenti az országban az ilyen típusú beavatkozások számát, miközben csak a marosvásárhelyi szívintézetnél 30 beteg vár az életmentő szívre.

Az intézmény közleménye szerint ezután kedden és csütörtökön 10 és 15.30 között lesznek az elméleti vizsgák, a gyakorlati vizsgák pedig hétfőtől szombatig 8 és 16 óra között zajlanak a jogosítvány megszerzése kapcsán. Akik jogosítványt szeretnének cserélni, azok hétfőn, szerdán és pénteken 8 és 15 óra között, valamint kedden és csütörtökön 10.50 és 15 óra között tehetik meg. Járműbejegyzés, átiratás, vagy számtáblacsere esetében hétfőtől csütörtökig 8 és 16 óra között, valamint pénteken 8 és 14 óra között lehet kérést letenni.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács pénteken szervezte meg Kolozsváron a centenárium kapcsán megrendezett román-magyar együttműködésről szóló konferenciáját. Az esemény keretén belül ismertették azt a nyilatkozatot, amit román és magyar közéleti személyiségek írtak alá annak érdekében, hogy mindkét közösségben elvessék a nacionalista uszítást, és közös építkezésbe fogjanak. Az aláírók között szerepel többek között Sabin Gherman televíziós újságíró, Mircea Toma emberi jogi aktivista, Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, és Tőkés László EMNT-elnök is. A nyilatkozat kitér a kisebbségek védelmére, valamint a felek közötti egyenlő jogokra is. A dokumentumot megnyitották további aláírók számára is.

A legtöbb 40 ezer lejes kölcsönre a 16 és 26 év közötti fiatalok jogosultak. Ha a kérvényezők a kölcsön megtérítésére kiszabott idő alatt munkát vállalnak, további 20 ezer lejt igényelhetnek. A kamatmentes hitel visszafizetési ideje 10 év, a türelmi időszakkal együtt. Idén a programra kiszabott keretösszeg 600 millió lej, ami azt jelenti, hogy időn körülbelül 15 ezer személy kaphatja meg az összeget. A kölcsönt a CEC banktól lehet kérvényezni.

Az államfő és felesége tegnap érkezett Rómába, ahol több szász román állampolgár várta őket, és ez alkalomból a Traianus szobrot a román zászló színeivel világították meg. Ugyancsak tegnap találkozott Klaus Iohannis az olaszországi román ortodox püspökség, a római katolikus, és a görög katolikus egyház képviselőivel is. Ma a román államfő Sergio Mattarellával, az olasz államfővel, Giuseppe Conte kormányfővel, valamint a szenátusi és képviselőházi elnökkel tart megbeszélést.

 A miniszterelnök ma reggel a kormányülés elején jelentette be, hogy a nap folyamán látogatást tesz Törökországban, majd a Perzsa-öbölben, az Egyesült Arab Emírségekben és Kuvaitban, több miniszter kíséretében. Látogatásának célja az országok közötti gazdasági viszony megerősítése. Továbbá ismertetni fognak több infrastrukturális,egészségügyi, turisztikai és energiaügyi projekteket, amelyek magán- vagy állami együttműködés által is megvalósíthatóak.

 A legfelsőbb ügyész szerint a sürgősségi rendelet kihatással van az olyan fontos lezáratlan ügyekben, mint az 1989-es forradalom, vagy az augusztus 10-i tüntetés. Elmondása szerint a ma elfogadott rendelet felszámolja azokat a csapatokat, amelyek ezeken az ügyeken dolgoznak, és ezzel tovább halasztják az amúgy is sürgető ügyek lezárását. Augustin Lazăr azt is kifogásolta, hogy a módosított törvény értelmében az igazságügyi miniszter is indíthat eljárást az ügyészek ellen. Szerinte ezzel politikai ellenőrzés alá kerül az igazságszolgáltatás felülvizsgálata.

 Jelentette be ma, a kormányülést követően Tudorel Toader igazságügyi miniszter.Szerinte a sürgősségi rendelet által összhangba kerül a három módosított igazságügyi törvény. Ezek szabályozzák a bírák és ügyészek jogállását, az igazságszolgáltatás, valamint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács megszervezését és működését. A sürgősségi rendeletbe belefoglalták a Velencei Bizottság, és a CSM ajánlásait is.

A héten nyújtja be a képviselőházhoz a Népi Mozgalom Párt a kétfordulós polgármester-választás visszaállítását célzó, több mint egymillió aláíró által támogatott kezdeményezést. Eugen Tomac, a PMP elnöke közölte, hogy ha a törvényhozó testület “közömbösen viszonyul a kérdéshez”, az államfőhöz fordulnak, aki “az alkotmány 90. cikkelye alapján, a parlamenttel való egyzetetés után kérheti, hogy a nép referendum keretében fejezze ki akaratát az országos jelentőségű ügyekben”.

Közölte a kabinet ma reggeli ülésének elején Viorica Dăncilă miniszterelnök. A kormányfő elmondta, hogy Tudorel Toader egyeztetett a három törvény kapcsán a Velence Bizottsággal annak érdekében, hogy a törvény minél inkább segítse az igazságszolgáltatást.

 2009 óta nem hagyta el annyi ember az országot, mint tavaly – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal számaiból. Tavaly összesen 219.327 ember ment el az országból, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan nagyjából 600 személy hagyta el Romániát. A leginkább érintett korosztály  a 25-29 év közötti, utánuk következnek 20-24 évesek. Az Eurostat korábbi információ szerint a romániaiak közel fele Olaszországba megy munkát vállalni, utána pedig Spanyolország következik a célországok között. A kivándorlók 6-6 százaléka választja Németországot és Nagy-Britanniát. Franciaországba 4 százaléknyi megy, míg Magyarországra 2 százaléknyi.

 Év végéig a POS terminállal felszerelt hivatalok számát további 950-nel bővítik – közölte pénteki közleményében a Román Posta. Bankkártyával lehet fizetni a szolgáltatásokért, a bélyegekért, átutalásokért, küldeményekért, csomagokért. A POS terminálokat első körben a nagyvárosok informatizált hivatalaiba szerelték fel. Bankkártyával lehet fizetni többek között a kolozsvári, nagyszebeni, temesvári, brassói, marosvásárhelyi és nagyváradi hivatalokban.

Nagyjából 242 ezren vonultak fel szombaton a német fővárosban a rasszizmus, xenofóbia, a szélsőjobboldali politika ellen tüntetve, ezzel az elmúlt évek legnagyobb tömegmegmozdulását hozva létre. A demonstráció korábbi, menekültellenes tüntetéseket követően zajlott, amelyek néhány, Németország déli részén levő városban zajlottak a szélsőjobboldali AfD párt szervezésében. A berlini felvonulást szakszervezetek, pártok, emberi jogi csoportok szervezték, az Amnesty Internationalt is beleértve.